A monetáris és hitelpolitika operatív és rugalmas kiegészítése a költségvetési politikának.

A
világgyakorlat azt mutatja, hogy segítségével az állam befolyásolja a pénzkínálatot és a
kamatlábakat, ezek pedig a fogyasztói, illetve a beruházási keresletet.

A monetáris és hitelpolitika a monetarizmus elvein alapul, és számos előnnyel rendelkezik a

fiskális politikával szemben. Negatívum, hogy ez a politika közvetve érinti a kereskedelmi
bankokat a pénzkínálat dinamikájának szabályozása érdekében, ezért nem kényszerítheti őket
közvetlenül a hitelek csökkentésére vagy növelésére.

Az egyes államok jegybankjainak fő feladata a pénzkínálat szabályozása, biztosítva annak

megfelelését az árutömegnek, és így fenntartva a pénz stabil vásárlóerejét, ami nagyon fontos
feltétele a piaci mechanizmus normális működésének.

A jegybank pénzügyi politikáját a gazdaság állapota határozza meg. Ha a piacon romlik a

gazdasági aktivitás, és a termelés visszaesik, a munkahelyek száma csökken, a jegybank
kísérletet tesz a pénzkínálat és a hitelállomány növelésére. De ha a költekezés veszélyesen
veszteségessé válik, ami az árak emelkedését és sok munkahely megszűnését okozza, mindent
megtesz a pénzkínálat és a hitelállomány csökkentése érdekében."

A monetáris politika feladata Ukrajnában a pénzügyi stabilitás biztosítása, az infláció

fokozatos csökkentése és a gazdaság válságból való kilábalása.

Ukrajnában az állami monetáris és hitelszabályozást az Ukrán Nemzeti Bank végzi, amely a

nemzeti tartalékrendszer funkcióit látja el. A monetáris szféra állami szabályozása akkor
alkalmazható, ha az állam a jegybankon keresztül képes befolyásolni a magánintézmények
méretét és jellegét, hiszen egy fejlett piacgazdaságban az egész monetáris rendszer
meghatározó elemei.

Az Ukrán Nemzeti Bank fő feladata az állam gazdaságának inflációmentes fejlődéséhez

szükséges feltételek megteremtése. Ennek a feladatnak a megjelenése a pénzkereskedelem és
az árukereskedelem elkülönülésének és mindegyikük viszonylagos függetlenségének
köszönhető. A Nemzeti Bank befolyásolja a kölcsöntőke-kereslet és -kínálat kialakulásának
folyamatait, kibocsátási, monetáris politikát folytat, gondoskodik más bankok átmenetileg
szabad vagy kötelező tartalékainak koncentrálásáról.
A monetáris és hitelszabályozás fő módszerei a diszkontkamatok manipulálása, a
refinanszírozási volumen szabályozása, a kötelező banki tartalékok nagyságának változtatása,
amelyet az állam minden kereskedelmi bankja a jegybankban tart.

A tartalékkövetelmény a monetáris szféra szabályozásának egyik legrégebbi és legelterjedtebb

eszköze, amely a közvetett monetáris módszerek közé tartozik. A kötelező tartaléknorma
bevezetése a kereskedelmi bankok megfelelő szintű likviditásának biztosítására,
tevékenységük ellenőrzésének egységesítésére vezethető vissza.

A banki tartalékok normáit először 1913-ban vezették be az USA-ban, de más országokban is

bevezették, különösen Németországban (1948), Franciaországban (1979).

Az NBU funkciói:

1. Ukrajna monetáris egysége stabilitásának biztosítása;

2. Hatékony hitel- és monetáris politika kidolgozása és végrehajtása a kormánnyal együtt;

3. A monetáris kibocsátás megvalósítása és a pénzforgalom ellenőrzése;

4. Bankközi elszámolások megvalósítása, beleértve a nemzetközi kapcsolatokat is;

5. Hitelforrások értékesítése kereskedelmi bankoknak, hitelezés az államnak;

6. A kereskedelmi bankok és egyéb hitelintézetek tevékenységének szabályozása és

ellenőrzése;

7. A valutaszabályozás végrehajtása és a nemzeti valuta konvertibilitásának biztosítása;

8. Arany- és valutatartalékok tárolása és szabályozása;

9. Állami adósságkezelés;

A monetáris forgalom szabályozása - olyan intézkedések összessége, amelyek a pénzforgalom

területén zajlanak annak stabilitásának biztosítására, az infláció visszaszorítására, a
pénzforgalom rugalmas biztosítására; az állam monetáris politikájának szerves része.

A monetáris forgalom és a hitelkapcsolatok terén az állam intézkedéseinek teljes

végrehajtásában a döntő szerep a központi banké.
A monetáris forgalom főbb paramétereinek befolyásolása a következő eszközökön keresztül
történik:

— közvetlen (készpénzkibocsátási mechanizmusok; a kormányzatnak és a bankintézeteknek

nyújtott jegybanki hitel limitjének meghatározása; a banki hitelezési műveletek közvetlen
szabályozása, a fedezetek meghatározása, a kiutalt hitelforrások értékének limitálása, a
makrogazdaságpolitikai prioritásoknak megfelelően, a gazdaság egyes ágazatainak
finanszírozása, fogyasztói hitelkorlátozások);

— közvetett (nyílt piaci műveletek végrehajtása; banki tartaléknormák szabályozása;

jegybanki hitelek elszámolási kamatlábának szabályozása).

E politika fő célja, hogy segítse a gazdaságot elérni egy olyan általános termelési szintet,
amelyet a teljes foglalkoztatás és az árstabilitás jellemez.

Az állam megteremti e kapcsolatok megvalósításának általános feltételeit, szabályozási és

jogszabályi keretet alkot, meghatározza a pénzügyi és hitelintézetek működésének általános
irányvonalát, valamint a pénzkibocsátás és az értékpapír-kibocsátás végrehajtásának
jogszabályi alapjait.

A monetáris politika kiemelt feladatai a nemzeti célokból származnak, és az ország gazdasági,

társadalmi és politikai folyamatainak fejlettségi szintjétől függően határozzák meg (a piaci
viszonyok alakulása, a gazdasági ciklus fázisai, a pénzügyi és hitelrendszer rugalmassága,
stb.), a nemzeti történelmi hagyományokról a pénzforgalom és a hitelszféra szabályozási
eszközeinek alkalmazására vonatkozóan.