OH-TOR09TB Tortenelem 9 Tanmenet

Történelem 9
OH-TOR09TB
Tanmenetjavaslat
1
Bevezetés
A 9. kötet alapvető előnye az új kerettantervből fakad. Esélyt biztosít annak a nehéz problémának a megoldására, hogyan lehet heti két órában 1490-
ig eljutni a diákokkal, s egyben időt szakítani a forrásokra és az elmélyedésre is. Az időrendet megtartva jelentős mértékben csökkent a tananyag, s így az
kemény munkával teljesíthetővé vált. Ez természetesen csak úgy valósulhatott meg, hogy jelentős, korábban a szakmai kánonunk szerves részét képező
anyagrészek kimaradtak. Ugyanakkor a legjelentősebb folyamatokat, melyekre a későbbiekben építeni lehet és kell, tartalmazza a kerettanterv és a kötet.
Az új könyv korábbi változataihoz hasonlóan a forrásokra és a tevékenységekre épít, s azok órai alkalmazását kívánja elősegíteni. A bő forrásanyagot
nagyon sok kép, térkép és ábra egészíti ki. Feldolgozásukat minden esetben kérdések sora segíti. Így tanári támogatással a diákok maguk tárhatják fel az
összefüggések jelentős részét.
A tanmenet a tankönyvhöz hasonlóan nem órákra, hanem tematikus egységekre bontja az éves feldolgozandó anyagot, hogy az egy gondolati
egységet jelentő témakörök feldolgozására szánt időkeretet a kollégák maguk tudják felosztani. Hiszen a témakörökben szereplő „kötelező” részek
mennyisége nagyon szerény. S azt, hogy a kiegészítő anyagokból mennyit lehet feldolgozni, a konkrét tanulócsoport felkészültsége, pillanatnyi állapota
határozza meg, s ezt más nem, csak a szaktanár tudja eldönteni.
A kötetben nem szerepelnek összefoglaló leckék. Nem csak a terjedelmi határok miatt maradtak ezek el. A döntő szempont az volt, hogy az új
kerettanterv fejezetei jelentős mértékben eltérnek a korábbiaktól, s már maguk a témák jórészt a korábbi összefoglalások anyagát fedik: az ókori Kelet
esetében egy civilizáció, a görög és a római civilizáció esetében a kultúra és az állami felépítés, a vallások és a hódító birodalmak esetében egy-egy speciális
téma, az egyetemes középkor esetében csak négy társadalmi csoport bemutatása és elemzése. Ugyanakkor a tankönyv nagyon gazdag ábrákban, melyek
jórészt folyamatokat, fogalmakat magyaráznak és elemeznek több szempontból, így jórészt átveszik egy összefoglalás szerepét, ismétlésük pedig csak a
terjedelmet növelte volna. Így a tanmenet módszerként jórészt az ábrákra, forrásokra, térképvázlatokra támaszkodó tematikus összegezéseket javasol
csoportmunkában vagy projektek készítése révén. Így az összefoglalásra szánt időkeret is a képességfejlesztés szerves részét képezheti, s részben átveheti a
hagyományos ellenőrzés szerepét is.
Az új kerettanterv lexikai elemei oszlopban az óra során belépő fogalmakat (F), neveket (N), évszámokat (É) és topográfiai (T) adatokat
szerepeltettük. Dőlt betűvel jelöltük a már az általános iskolai kerettantervben is szereplő lexikai elemeket.
Óraszámok felosztása
Témakörök Új tananyag feldolgozása, képességfejlesztés, Összefoglalás, Teljes Kerettantervi

2
ellenőrzés,
gyakorlás,
gyakorlás óraszám órakeret
képességfejleszté
(óraszám)
s
(óraszám)
I. Civilizáció és államszervezet az ókorban 10 3 13 13
II. Vallások az ókorban 4 2 6 5
III. Hódító birodalmak 4 2 6 6
IV. A középkori Európa 8 2 10 10
V. A magyar nép eredete és az Árpád-kor 9 4 13 14

VI. A középkori Magyar Királyság
10 3 13 13
fénykora
Két mélységelvű téma feldolgozása 5 8 13 13
Az óra A tematikus Új kerettantervi lexikai A kerettantervben megjelölt fejlesztési

Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma egység témája elemek feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
I. Civilizáció és államszervezet az ókorban
3
– Ismerkedés a tanulócsoporttal, az éves – Példák keresése a tankönyv forrásaiból

tananyaggal és a taneszközökkel. a jellegzetes forrástípusokra.
1.
– Az általános iskolában tanultak felidézése – Szöveges forrás, térkép, ábra és kép
Bevezetés
(időszámítás; a történelem korszakai; Kr. e.,
alapján megállapítások
Kr. u.), forrástípusok
megfogalmazása közös munkával.
F: öntözéses földművelés, – Az állam szerepének bemutatása Például:
fáraó, piramis, hieroglifa, Hammurapi törvényeinek elemzésén – Képek gyűjtése a különböző
ékírás, múmia, rabszolga keresztül. civilizációk kultúrájának
– Az ókori civilizációk jelentőségének és bemutatásához.
N: Hammurapi, Kheopsz
kulturális hatásainak felismerése. – Ábrák elemzésével feltárni az ókori
23. É: Kr. e. 3000 körül – Az ókori civilizációk azonosítása államok és társadalmak főbb
A Közel-Kelet
térképen. jellemzőit.
civilizációi
T: Mezopotámia, Babilónia, – Az írás kialakulásának és fejlődésének – Térképelemzés során feltárni a
Tigris, Eufrátesz, Egyiptom, főbb jellemzői. földrajzi és társadalmi, politikai
Nílus – A pénz kialakulásának elemzése források folyamatok kölcsönhatását.
alapján. – Csoportok kooperációja révén feltárni
Hammurapi törvényeinek jellemzőit.
45. Az athéni F: városállam, polisz, – A polisz létrejöttének (Kr.e. VIII. század Például:
demokrácia falanx, arisztokrácia, körül) bemutatása a különböző tényezők – A demokrácia melletti érvek
démosz, demokrácia, egymásra hatásának elemzésével. megfogalmazása források segítségével.
népgyűlés, sztratégosz,
– A szolóni rendszer (Kr.e. 570 körül) – Ábrák elemzésével feltárni az athéni
cserépszavazás
sajátosságainak feltárása források és állam és társadalom felépítésének
N: Kleiszthenész, Periklész ábrák segítségével. változásait.
– Kleiszthenész és Periklész – Térképelemzés során feltárni a
É: Kr. e. 508, Kr. e. 490., államszervezetének elemzése. földrajzi környezet hatásait az állam és
Kr.e. V. század közepe – A Periklész-kori athéni demokrácia a társadalom változásaira.
ellentmondásainak feltárása.
T: Athén, Akropolisz
4
– Az athéni demokrácia összehasonlítása a
modern demokráciával ábrák
segítségével.
F: filozófia, hellenizmus – A görög mindennapok bemutatása Például:
források alapján. – Képek és grafikák alapján a görög
N: Platón, Arisztotelész, – A görög építészet és szobrászat mindennapok rekonstruálása.
Hérodotosz, Nagy Sándor
jellemzőinek és korszakainak azonosítása – Ábrák és képek megfeleltetésével
É: Kr. e. 490. ábrák és képek alapján. azonosítani a görög építészet és
67.
– Platón és Arisztotelész gondolatainak szobrászat főbb jellemzőit.
A görög civilizáció T: Alexandria megismerése források alapján. – Források és ábrák megfeleltetésével
– Nagy Sándor és a hellenizmus (Kr.e. III. megfogalmazni Platón és Arisztotelész
– I. század) jellemzőinek bemutatása néhány gondolatát.
források alapján. – Térképen nyomon követni Nagy
Sándor tevékenységét és a hellenizmus
kiterjedését, s kultúrák kölcsönhatását.
F: patrícius, plebejus, – A római állam és társadalom Például:

consul, senatus, dictator, átalakulásának bemutatása a vérségi – Térképek alapján a görög és a római
néptribunus, császár, elvtől a vagyoni, majd a területi elvig. történelem földrajzi környezetének
polgárjog
– A köztársasági Róma államszervezetének összevetése, s következtetések
N: Julius Caesar, Augustus elemzése ábrák és források alapján. levonása.
– Az egyeduralom kialakulásának elemzése – Ábrák és képek alapján
A római É: Kr. e. 753., Kr.e. 510., ábrák és források alapján. csoportmunkában összevetni a
89. köztársaság Kr.e. 44. – Caesar rendszerének bemutatása források demokratikus és a diktatórikus
és ábrák alapján. hatalomgyakorlás jellemzőit.
T: Itália, Róma, Római – Augustus principátusának elemzése ábra – Ábrák alapján Caesar és Augustus
Birodalom
és forrás alapján. diktatúrájának az összevetése.
– Térképen nyomon követni a római
állam területi növekedését.
5
F: amfiteátrum, gladiátor, – A római jog néhány alapelvének – A római jog dokumentumainak
provincia, limes, légió megismerése források alapján. elemzése a források segítségével.
– A latin nyelv és írásbeliség jellemzői és – A római élet alapvető jellemzőinek
N: Seneca, Marcus Aurelius
szerepe a birodalom életében. bemutatása képek, ábrák és források
É: - – A római épített környezet és a alapján.
mindennapok bemutatása ábrák és képek – A római építészet és technika
T: Pannónia, Aquincum, alapján. bemutatása és szerepének elemzése
Gorsium, Savaria – A birodalom kiterjedése és a provinciák ábrák és képek alapján.
1011. szerepe. – Elemezni a térképek és a források
– Pannónia élete és szerepe a megfeleltetésével a hódítások
A római civilizáció birodalomban. társadalmi és politikai
következményeit.
– Térképek alapján elemezni Pannónia
gazdasági és katonai szerepét.
– Képek és források alapján
rekonstruálni a pannóniai
mindennapokat.
– Az ókori civilizációk jelentőségének és – Csoportmunkában az ókori
kulturális hatásainak felismerése. civilizációk egyes területeinek
– Az ókori állam és társadalmi típusok (gazdaság, társadalom, állam, kultúra
Összefoglalás, összevetése, jellemzőik azonosítása. stb.) összevetése ábrák, képek és
ellenőrzés, – Az ókori épített környezet jellemzőinek források alapján.
1214. gyakorlás, rendszerezése. – Az iskola tágabb körzetében vagy a
képességfejlesztés – Az ókori civilizációk technikai világhálón az ókori civilizációk
vívmányainak, kultúrájának és emlékeit idéző emlékművek, épületek,
mindennapjainak azonosítása. múzeumok stb. azonosítása.
II. Vallások az ókorban
6
F: politeizmus, olümpiai – A politeizmus jellemzőinek elemzése a – A mezopotámiai és az egyiptomi
játékok, monoteizmus, zsidó keleti vallásokon keresztül. hitvilág főbb jellemzőinek
vallás, Ószövetség/Héber – A görög és a római hitvilág bemutatása és megismerése ábra és forrás alapján.
Biblia, próféta, jeruzsálemi
összevetése. – A görög-római hitvilág
templom, diaszpóra
– A görög hitvilág sajátos jellemzője: a sajátosságainak azonosítása források
N: Zeusz, Pallasz Athéné, sport. segítségével.
Ábrahám, Mózes – A monoteizmus kialakulása a zsidóság – Az állam és a vallás kapcsolatának
körében. elemzése a görögrómai hitvilágban.
É:  – A hellenizált zsidóság és hitvilága. – A görög és a római istenvilág
megfeleltetése ábra készítésével.
T: Jeruzsálem, Kánaán,
1516.
– A görög sport szerepének elemzése
Júdea, Izrael, Palesztina
képek és ábrák segítségével.
Politeizmus és
– Az Ószövetség helyszíneinek és
monoteizmus
személyeinek azonosítása források és
térképek alapján.
– A zsidó monoteizmus jellemzőinek
feltárása források alapján.
–
A kereszténység F: Messiás, keresztény – Jézus életének és tanításainak – Jézus életének és tanainak nyomon
kezdete vallás, keresztség és megismerése források alapján. követése források, ábrák és térképek
úrvacsora, apostol, misszió, – A páli fordulat tartalmának és segítségével.
Biblia, Újszövetség,
jelentőségének feltárása ábra és források – Művészeti alkotások gyűjtése Jézus
1718. evangélium, püspök, zsinat,
apostolok alapján. életével kapcsolatban.
– A keresztényüldözések és – A kereszténység terjedésének nyomon
N: Jézus, Szent Péter, Szent következményeinek feltárása. követése térképen.
Pál, Constantinus – A kereszténység elterjedése és az egyház – A kereszténység hitelveinek
kiépülése. megismerése ábrák, források és képek
É: Kr.u. 313., Kr.u. 325. – A Szentháromságtan megismerése. alapján.
– A szerzetesi mozgalom kezdetei. – A szerzetesi mozgalom jellemzőinek
T: Betlehem
7
megismerése források alapján, a
szerzetesség kibontakozásának
nyomon követése térképen.
– Csoportmunkában projektek készítése
– A politeizmus és a monoteizmus források, ábrák és képek segítségével a
Összefoglalás, jellemzőinek összevetése. fejlesztési célok adta témákban.
ellenőrzés, – A keresztény és a zsidó vallás
1920.
gyakorlás, jellemzőinek összehasonlítása.
képességfejlesztés – A vallások mindennapi életre gyakorolt
hatásainak elemzése.
III. Hódító birodalmak
Egy eurázsiai F: népvándorlás, hunok – A nomád életmód és társadalom – A nomád életmód, társadalom és
birodalom: a hunok bemutatása források alapján. kultúra megismerése ábrák és források
N: Attila – A nomád államszervezet és hadszervezet alapján.
megismerése. – A nomád nagyállattartás területének
2122. É: 476.
– A népvándorlás okainak és lefolyásának azonosítása térképen, következtetések
T: Hun Birodalom, elemzése. levonása.
Konstantinápoly – A Hun Birodalom kialakulása és szerepe – A Római Birodalom válságának
a népvándorlásban. elemzése ábrák és térképek alapján.
– A Nyugatrómai Birodalom – A Hun Birodalom megismerése
összeomlásának elemzése. források alapján, a nomádokról
tanultak azonosítása.
– A népvándorlás okainak és
következményeinek az elemzése
források alapján.
– A népvándorlás menetének és az új
politikai alakulatok kialakulásának
8
nyomon követése térképen.
F: iszlám, Korán, kalifa – A Közel-Kelet politikai helyzete az – A VII. századi Közel-Kelet politikai,
iszlám születésekor. vallási és földrajzi viszonyainak
N: Justinianus, Mohamed, – Az iszlám kialakulása és hitelvei források elemzése források, ábrák és térképek
Nagy Károly
alapján. alapján.
É: 622., 732. – Az arab hódítás és az iszlám – Az iszlám tanainak elemzése ábrák és
kölcsönhatásának vizsgálata. források segítségével.
T: Konstantinápoly, Bizánci – Az Arab Birodalom felépítése és – Az iszlám vallás és az arab hódítás
2324.
Birodalom, Mekka, Poitiers, kultúrája. közötti összefüggések elemzése
Az Arab Frank Birodalom – A Frank Birodalom kialakulása és csoportmunkában.
Birodalom és az
iszlám. államszervezete. – Az arab kultúra sajátosságainak
Nagy Károly bemutatása prezentációkon keresztül.
birodalma – A Frank királyság és Birodalom
kialakulásának nyomon követése
források és térképek alapján.
– A frank államszervezet elemzése ábra
alapján.
– A nomád életmód és társadalom  A nomád kultúra, az iszlám és a frank

Összefoglalás, sajátosságainak összegzése. államszervezet, társadalom összevetése
ellenőrzés, – Az iszlám vallás és kultúra csoportmunkában.
2526. gyakorlás, sajátosságainak azonosítása.
képességfejlesztés
– A Frank Birodalom államszervezete főbb
jellemzőinek rögzítése.
IV. A középkori Európa
A parasztság világa F: uradalom, földesúr, – A középkori társadalom tagolódásának – A középkor fogalmának megértése
majorság, jobbágy, robot, megértése. ábra segítségével.
9
kiváltság, rend, középkor – A jobbágyság kialakulása ábrák és – A jobbágyság kialakulásának feltárása
források alapján. források és ábra alapján.
N:  – A jobbágy helye a kor társadalmi és – A jobbágy jogi helyzetének megértése
gazdasági rendszerében. Az uradalom. források, képek és ábrák alapján.
É: 476–1492, 1347.
– A középkori mezőgazdaság fejlődése. – A jobbágy jogainak és kötelességeinek
T:  – A középkori éhínségek, járványok és rendszerezése ábra segítségével.
következményeik. – A középkori mezőgazdaság fejlődé-
– A jobbágyfelkelések jellemző példák sének leírása képek és ábrák alapján.
2728. alapján. – A mezőgazdasági fejlődés pozitív
hatásainak megértése, a fejlődés
korlátainak, valamint
következményeinek követése
grafikonok és képek alapján.
– A nagy pestisjárvány okainak feltárása
és következményeinek elemzése
források alapján.
– A jobbágyfelkelések okainak és
jellemzőinek feltárása ábra
segítségével.
Az egyházi rend F: pápa, érsek, cölibátus, – A nyugati és a keleti kereszténység – A Pápai Állam kialakulásának és a
szerzetes, bencés rend, szétválásának bemutatása. pápaság felemelkedésének nyomon
ferences rend, eretnek, – A katolikus és az ortodox egyház követése térképen.
inkvizíció, kolostor,
hasonlóságainak és eltéréseinek elemzése – A nyugati és a keleti egyház
katolikus, szent, kódex,
román stílus, gótikus stílus források alapján. összevetése ábrák segítségével.
2930. – A nyugati szerzetesi mozgalom és szere- – A nyugati szerzetesi mozgalom
N: Szent Benedek, VII. pének megismerése források alapján. jellemzőinek megismerése források,
Gergely, Assisi Szent – Az egyházi reform és politikai, gazdasági ábrák és képek alapján, a szerzetesség
Ferenc, Aquinói Szent hatásai. kibontakozásának nyomon követése
Tamás, I. Ottó – Az eretnekség létrejöttének okai és térképen.
10
jellemzői. – A kolostori élet rekonstrukciója képek
É: 1054. – Kultúra és oktatás a középkorban. és források alapján.
– A román és a gótikus építészet jellemzői. – Az egyházi reform lényegének
T: Egyházi Állam, Német-
megértése forrás alapján.
római Birodalom
– A Németrómai Birodalom
szerepének feltárása térkép
segítségével.
– A középkori oktatás és kultúra főbb
jellemzőinek megismerése ábrák
elemzésével.
– A román és a gót építészet
sajátosságainak azonosítása képek és
ábrák alapján.
A nemesi rend F: rend, lovag, nemes, – A középkor alapfogalmainak – A középkor, hűbériség és feudalizmus
feudalizmus, hűbériség, megismerése. fogalmának tisztázása ábraelemzés
király, rendi monarchia, – A hűbériség kialakulása és jellemzőinek révén.
keresztes hadjárat
áttekintése. – A hűbéri rendszer jellemzőinek
N: – A rendiség kialakulásának elemzése. megértése forrás- és ábraelemzés
3132.
– A rendi dualizmus működésének segítségével.
É:  megértése. – Az angol és a francia rendiség
– A lovagi életmód és kultúra. jellemzőinek feltárása és összevetése
T: Anglia, Franciaország, – A keresztes hadjáratok jellemzői és ábraelemzéssel.
Szentföld hatásai az európai fejlődésre. – A középkori mentalitás, identitástudat
jellemzőinek megismerése ábra
alapján.
– A lovagi életmód és kultúra
jellemzőinek feltárása képek és
források alapján.
– A keresztes hadjáratok nyomon
11
követése térképen.
F: polgár, céh, reneszánsz – A középkori gazdasági visszaesés és – A kora középkori visszaesés és az azt
fejlődés menetének áttekintése. követő gazdasági fellendülés elemzése
N: Leonardo da Vinci, – A középkori város kialakulása és térképek és ábrák alapján.
Gutenberg
jellemzői. – A városi kiváltságok megszületésének
– Az európai középkori városi kiváltságok. feltárása források alapján.
É: -
– A céh-rendszer gazdasági és társadalmi – A középkori városi élet bemutatása
T: levantei kereskedelmi jellemzőinek bemutatása. képek és ábrák segítségével.
3334.
A polgárok világa hálózat, Velence, Firenze, – A helyi és a távolsági kereskedelem. – A céhrendszer jellemzőinek elemzése
Hanza kereskedelmi hálózat – A reneszánsz főbb vonásai. források és ábra alapján.
– A Hanza és a levantei kereskedelmi
útvonalak jellemzőinek azonosítása
térképek alapján.
– A reneszánsz művészet jellemzőinek
felismerése képek és ábrák alapján.
– Az egyház szerepének áttekintése a – A középkor keresztmetszeti

középkori Európában. szempontok (kultúra, mentalitás,
Összefoglalás, – A középkor társadalmi, vallási és gazdaság, társadalom stb.) szerinti
ellenőrzés,
kulturális jellemzőinek azonosítása. áttekintése.
3536. gyakorlás,
képességfejlesztés – Érvekkel alátámasztott vélemény
megfogalmazása a középkor világáról.
V. A magyar nép eredete és az Árpád-kor
Magyar őstörténet F: finnugor, törzs, – A magyar őstörténetet kutató – A kutatás nehézségeinek megismerése
és honfoglalás fejedelem, vérszerződés, tudományok módszerei és az eredmények képek és ábra elemzésével.
honfoglalás, kettős egymásnak megfeleltethetőségének – Népünk vándorlása feltételezett
honfoglalás elmélete,
12
avarok, rovásírás, nehézségei. állomásainak azonosítása térképen.
kalandozás, székelyek – A nyelvészet eredménye a finnugor – Támadó hadjáratok azonosítása
nyelvcsalád. térképen.
N: Álmos, Árpád, Árpád-
– A magyar törzsszövetség Etelközben. – A kettős honfoglalás elméletének
3739. ház
– A honfoglalás okai és menete. megismerése és megvitatása források
É: 895., 907. – A kalandozások – a lovasíjász és térképek alapján.
harcmodor. – A támadó hadjáratok okainak és
T: Etelköz, Vereckei-hágó, következményeinek elemzése
Kárpát-medence, Pozsony források, képek és ábra alapján.
– A lovasíjász harcmodor megismerése
források és képek segítségével.
F: vármegye, egyházmegye, – Géza államszervező tevékenysége. – Géza és Szent István államszervező
tized, nádor, ispán – Szent István harcai és államszervező tevékenységének nyomon követése
tevékenysége. források, ábra és térkép alapján.
N: Géza, I. (Szent) István,
– A Magyar Királyság államszervezete, a – A vármegyerendszer kialakulásának,
Koppány, Szent Gellért,
Szent Imre vármegyerendszer. felépítésének és szerepének
– A magyar társadalmi szerkezet megismerése ábrák és térképek
É: 997/1000–1038 változásainak felismerése. segítségével.
– A magyar egyházszervezet létrejötte és – A magyar államszervezet jellemzőinek
T: Pannonhalma, szerepe. azonosítása ábra alapján.
4042.
Az államalapítás Esztergom, Székesfehérvár – A társadalom átalakulásának nyomon
követése forrás és ábra elemzésével.
– A magyar egyházszervezet
kialakulásának és jellemzőinek
feltárása ábrák, források és térkép
elemzésével.
– A XI. századi magyar politikai
folyamatok áttekintése.
–
13
F: kancellária, kettős – Szent László országépítő munkájának – Szent László kora problémáinak
kereszt, kunok, megismerése. feltárása, és az uralkodó
tatárok/mongolok – Könyves Kálmán törvénykezési megoldásainak elemzése források és
reformjai. térképek alapján.
N: I. (Szent) László,
Könyves Kálmán, III. Béla, – III. Béla kül- és belpolitikai törekvései. – Könyves Kálmán törvényeinek
II. András, IV. Béla, Szent – A XIII. századi változások és II. András elemzése források alapján.
Margit válaszai – III. Béla uralkodói tevékenységének
– Újjáépítés a tatárjárás után, IV. Béla megismerése ábrák, képek és források
4345 É: 1222, 1241–1242
A magyar állam politikája. alapján.
megszilárdulása az – Az Aranybulla elemzése.
Árpád-korban T: Buda, Muhi, Erdély,
– IV. Béla tatárjárás előtti és utáni
Horvátország
politikájának összevetése források,
ábrák és térképek alapján.
– A XIII. század végi Magyarország
helyzetének elemzése források alapján.
– A magyarság eredetére vonatkozó – Az Árpád-kor főbb folyamatainak és

elméletek közötti különbségek jelenségeinek (pl. társadalom,
megállapítása. gazdaság, államszervezet stb.)
– A mondák, a történeti hagyomány és a áttekintése és elemzése.
Összefoglalás, történettudomány eredményeinek – Az Árpád-kor legjelentősebb kulturális
ellenőrzés,
megkülönböztetése. alkotásainak azonosítása képen és
gyakorlás,
4648. képességfejlesztés – A kereszténység felvétele és az térképen.
államalapítás jelentőségének felismerése.
– Géza és Szent István, IV. Béla
uralkodásának értékelése.
V. A középkori Magyar Királyság fénykora
14
F: aranyforint, regálé, – A királyi hatalom újbóli megszilárdítása – A tartományúri hatalom felszámolása
kapuadó, kilenced, I. Károly idején. képek, ábrák és térkép elemzésével.
bandérium, perszonálunió, – A királyi hatalom gazdasági és politikai – I. Károly hatalmának elemzése
sarkalatos nemesi jogok, fő-
alapjainak megismerése. források és ábrák alapján.
és köznemesség, szabad
királyi város, bányaváros, – A visegrádi királytalálkozó szerepének – I. Károly és Nagy Lajos
mezőváros megértése. külpolitikájának nyomon követése
– I. Károly és Nagy Lajos dinasztiaépítő források és térképvázlatok
N: I. (Anjou) Károly, I. politikája. elemzésével.
(Nagy) Lajos – Az 1351-es törvények elemzése. – Az 1351-es törvények elemzése forrás
Az Anjouk
4950. és ábra összevetésével.
É: 1301., 1308., 1335.,
– A XIV. századi társadalmi változások
1351.
azonosítása ábra alapján.
T: Visegrád, Lengyelország
A török fenyegetés F: kormányzó, szekérvár, – A rendiség kialakulásának nyomon – A magyar rendiség jellemzői források
árnyékában végvár, szultán, szpáhi, követése. alapján, és a magyar és a nyugati
janicsár, Szent Korona, – A Szent Korona szerepe. rendiség összevetése ábrák alapján.
Szent Korona-tan
– Az Oszmán Birodalom felépítése és – A Szent Korona és a Korona-tan
N: Luxemburgi Zsigmond, terjeszkedése. tartalmának és jelentőségének
5152.
Hunyadi János – A magyar rendi állam és a török veszély. megismerése képek és források
– Hunyadi János a politikus és hadvezér alapján.
É: 1396, 144344, 1444., tevékenységének megismerése és – A magyar városfejlődés
1453., 1456. értékelése. sajátosságainak feltárása képek és
ábrák alapján.
T: Nikápoly, Várna, – Az Oszmán Birodalom felépítésének
Nándorfehérvár, Oszmán
és terjeszkedésének nyomon követése
Birodalom
ábrák és térképvázlatok alapján.
– A magyar védelmi lépések elemzése
források, képek, ábrák és
15
térképvázlatok segítségével.
– Hunyadi János hadművészetének és
harcainak elemzése források, ábrák és
térképvázlatok alapján.
–
F: rendkívüli hadiadó, – A trón megszerzése és Mátyás – Mátyás koronázás előtti politikájának
füstpénz, fekete sereg, uralkodásának első szakasza. elemzése források és térképvázlat
zsoldos – Mátyás központosító törekvéseinek alapján.
feltárása. – Mátyás államának megismerése ábrák
N: I. (Hunyadi) Mátyás
– Mátyás pénzügyi politikájának segítségével.
É: 1458–90. megismerése. – Mátyás pénzügypolitikájának
5354. – Mátyás külpolitikájának elemzése. elemzése ábrák alapján.
Hunyadi Mátyás
T: Csehország, osztrák – A fekete sereg jellemzőinek feltárása
tartományok, Kolozsvár, forrás és kép alapján.
Kenyérmező – Mátyás nyugati és török politikájának
elemzése források és térképvázlatok
elemzésével.
–
F: Corvina, Képes Krónika – Magyar geszták, krónikák és szentek – Eredetmondáink megismerése geszták
legendáinak megismerése. és krónikák forrásrészletei alapján.
N:  – Magyar várak, a királyi udvar, kolostorok – Szent Margit életének megismerése
bemutatása. források és képek segítségével.
5556. A magyar É: 
középkor kulturális – A középkori magyar építészet emlékeinek – A magyarországi szerzetesi mozgalom
hagyatéka megismerése. és emlékeinek feltárása képek,
T: 
– Történelmi jelképeink megismerése. források és térképvázlatok
segítségével.
– A magyar írásbeliség és oktatás
kezdeteinek megismerése ábrák és
térképvázlatok alapján.
16
– A középkori magyar építészet
jellemzőinek feltárása képek alapján.
– A történetírás kezdeteinek feltárása
forráselemzés révén.
– Történelmi jelképeink eredetének
feltárása képek alapján.
– A XIVXV. századi magyar uralkodókról – A középkori Magyar Királyság

érvekkel alátámasztott vélemény fénykora főbb folyamatainak és
kialakítása. jelenségeinek (pl. társadalom,
Összefoglalás, – A magyar rendi állam és az Oszmán gazdaság, államszervezet stb.)
ellenőrzés, Birodalom párharcának többszempontú áttekintése és elemzése.
5759.
gyakorlás,
elemzése. – A középkori Magyarország
képességfejlesztés
– A XIVXV. századi magyar történelmet legjelentősebb kulturális alkotásainak
megjelenítő fontos kulturális alkotások azonosítása képen és térképen.
azonosítása.
A kerettantervben meghatározott – A forráselemzés (szöveg, kép, ábra,
Két mélységelvű fejlesztési célok elérését segítő témák térkép) és közös munka, a
6072. feldolgozása.
téma feldolgozása véleményalkotás gyakorlása és
elmélyítése.
– Az elért eredmények közös elemzése,
7374. Év végi zárás a fejlesztendő területek kitűzése.
17

OH-TOR09TB Tortenelem 9 Tanmenet

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

OH-TOR09TB Tortenelem 9 Tanmenet

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

OH-TOR09TB Tortenelem 9 Tanmenet

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Történelem 9

Témakörök Új tananyag feldolgozása, képességfejlesztés, Összefoglalás, Teljes Kerettantervi

II. Vallások az ókorban 4 2 6 5

III. Hódító birodalmak 4 2 6 6

IV. A középkori Európa 8 2 10 10

V. A magyar nép eredete és az Árpád-kor 9 4 13 14

Az óra A tematikus Új kerettantervi lexikai A kerettantervben megjelölt fejlesztési

– Ismerkedés a tanulócsoporttal, az éves – Példák keresése a tankönyv forrásaiból

F: patrícius, plebejus, – A római állam és társadalom Például:

II. Vallások az ókorban

III. Hódító birodalmak

– A nomád életmód és társadalom  A nomád kultúra, az iszlám és a frank

IV. A középkori Európa

– Az egyház szerepének áttekintése a – A középkor keresztmetszeti

V. A magyar nép eredete és az Árpád-kor

– A magyarság eredetére vonatkozó – Az Árpád-kor főbb folyamatainak és

V. A középkori Magyar Királyság fénykora

– A XIVXV. századi magyar uralkodókról – A középkori Magyar Királyság

You might also like