Pillanatképek a szentáb

rahámi és gagyi labdarú

gás történetéből

VIDÉKI
Szentábrahám Önkormányzatának ingyenes lapja
ÉLET 2023. július

Csiribiri gyermeknap
6. oldal hetedik alkalommal
Átadták Ahol Szívvel- A Hegyi család
a martonosi templomtornyok lélekkel kalandos
ravatalozót 3. oldal köszönnek 7. oldal dolgozni 9. oldal élete 10. oldal

Az átadó után beszélgetésre Látogatóban a csekefalvi uni- Itthon is lehet rovatunkban A község egyik emblematikus
hívták a helyieket, a kultúr- tárius egyházközségnél, ahol a Szász Attila firtosmartonosi épített öröksége a Szentkirályi-
házban ismertették a jövőbeli közösséget érintő kihívásokról asztalost kérdeztük vállalkozá- kúria. Háború, halál, kilakolta-
terveket. is beszéltünk. sáról, indítatásáról. tás, újrakezdés.
2 VIDÉKI ÉLET
Hamarosan befejezik
a csekefalvi járdaépítést
Székelykeresztúr irányából érkezve, a me-
gyei út jobb oldala mellett több mint egy
kilométer hosszúságban építetett járdát az
önkormányzat. Két éve indult a munkálat,
az elején a meglévő járdarendszert újították
fel 550 méter hosszúságban, idén 575 mé-
ter új járdaszakaszt adnak át a lakóknak.
A betonsánccal, ötméteres bejárókkal,
aszfaltozott járdafelülettel ellátott járda-
szakasz építésének költsége hozzávetőleg
egymillió lejre tehető, amit saját költség-
vetésből és Hargita Megye Tanácsának
Megújult a családorvosi rendelő
Teljes belső felújításon esett át a
Szentábrahám központjában található
családorvosi rendelő. A nyílászárók cse-
réje mellett korszerűsítették a villany- és
vízhálózatot a községi épületben. A há-
rom nagyobb helyiségből álló rendelő
mellett mosdót, illemhelyet alakítottak ki,
áfa-visszaosztásából finanszíroztak.
A beruházással megoldották az eső-
víz-elvezetést, Csekefalva egységes, ren-
dezett faluképéhez is hozzájárultak. Ko-
rábban a forgalmas megyei útszakaszon
történtek balesetek a járda hiánya miatt, a
járdarendszer korszerűsítése és bővítése a
közlekedés biztonságát is szolgálja.
A hivatal tisztelettel kéri a lakókat,
rendszeresen takarítsák a porták előtti
sáncot, hogy sokáig rendeltetésének meg-
felelően szolgálhassa a lakók biztonságát.
a belmagasságot álmennyezet beépítésével
csökkentették. Ipari vinilszőnyeget kapott
a két kezelő, a váróteremben szalagparket-
ta került a régi padlózat helyére.
A több szakaszban lezajlott beruházás
által javulnak az orvosi ellátás körülmé-
nyei Szentábrahám községben.
Közérdekű információk
Korszerűsítik a közvilágítást
A Környezetvédelmi Alap (AFM) támo-
gatásának köszönhetően két szakaszban
újul meg és bővítik a közvilágítást köz-
ségünkben: először az utcákban, utána a
megyei út mentén cserélik le a rendszert.
A LED-es lámpatestek és az intelligens
rendszer által az áramfogyasztás csökke-
nését, a közbiztonság javulását várják az
önkormányzatnál.
A tanácsülések rövidített kivonata
Áprilisban rendkívüli tanácsülés kere-
tében fogadták el a magyarandrásfalvi
kultúrház felújításának előtanulmányát, a
kivitelezési terv elkészítése folyamatban
van. A rendes tanácsülésen a választott
képviselők döntöttek az iskolaudvar egy
részének átadásáról a Nemzeti Befekte-
tési Vállalat (CNI) részére, ahol sport-
csarnokot épít a pályáztató. Májusban a
tanácsosok támogatásának köszönhetően
az önkormányzat csatlakozott a Roncsau-
tó-programhoz. E hónapban elfogadták
a szennyvízhálózat bővítésének előtanul-
mányát, a várakozások szerint ősszel licit-
re bocsájtják a beruházást.
Civil szervezetet alapítottak
a közösségért
Júniusban hivatalosan is megalakult a
Szentábrahám Községi Hagyományőrző
Egyesület, a működési szabályzat elfoga-
dása után kezdi meg működését az ön-
kéntes tagok által létrehozott szervezet.
Legfontosabb céljuk a közösségépítés, ak-
tív támogatást adni a közért tevékenykedő
embereknek.
Közérdekű információk VIDÉKI ÉLET 3

Átadták a martonosi ravatalozót

Ünnepélyes keretek között, meghí-
vott vendégek társaságában átadták
a firtosmartonosi ravatalozó épüle-
tét a helyi közösségnek. Az esemény
után a közösséget érintő kérdések-
ről tárgyaltak a kultúrotthonban.

Május ötödikén, a műszaki átvétel után

hivatalosan is átadták a firtosmartonosi
ravatalozót, a helyiek mellett egyhá-
zi és világi elöljárók is megtisztelték az
eseményt jelenlétükkel. Az unitárius
egyház részéről Szász-Cserey Katalin
firtosmartonosi lelkész és Csáki Leven-
te esperes áldotta meg az új épületet,
Simó Dezső polgármester mellett Antal
Lóránt szenátor is köszöntötte az egybe-
gyűlteket. A községvezető beszédében
köszönetet mondott azoknak, akik tá-
mogatták az ügyet, az előbbiek mellett

Az átadó után beszélgetésre hívták a

község lakóit, és az alkalom lehetőséget
adott a községvezetés számára beszámo-
lóra és a jövőbeli tervek ismertetésére. A
helyiek szorgalmazták az utak moderni-
zálását, a kultúrotthon feljavítását. A pol-
gármester ismertette az önkormányzati
utak felújítására korábban benyújtott pá-
lyázatát az AnghelSaligny kormányprog-
ram keretében, kifejezte a községvezetés
szándékát a középület feljavítására az Or-
szágos Befektetési Társaság (CNI) lehet-
séges jövőbeli támogatása által.

kiemelve Burus Endre és Bálint Sándor

köri gondnokokat is.
A ravatalozó építésének tervét négy
éve készíttette el az önkormányzat, de Várja új tagjait
az önkéntes tűzoltóság!
a beruházásnak nem tudtak nekilátni
az épület alatti terület közterületté nyil-
vánítása, birtokbavétele nélkül. A helyi
egyházközség mellett szükség volt az
egyház felettes szerveinek jóváhagyására
Aktív időszakot tudhat maga mögött az önkéntes tűzoltóság, több al-
is az átadás lebonyolítása miatt. Idővel az kalommal vettek részt bevetésen községünkben, villámárvíz és tűzeset
építőanyag árának emelkedése miatt ak- is történt. A két éve megalakult csapat tizenkét tagot számlál, a helyi
tualizálni kellett a tervet, a tanács közel
százezer lejjel egészítette ki a beruházás önkormányzatnak köszönhetően jól felszerelt, folyamatosan szakmai
költségvetését. A licitre több cég is je- továbbképzésen vesznek részt. Továbbra is szívesen fogadják az új ta-
lentkezett, végül egy környékbeli vállal-
kozás láthatott neki a munkálatoknak.
gokat, olyan embereket várnak, akik vészhelyzetben segíteni szeretné-
Egy nagy volumenű projektnek számít, nek a közösség tagjain, csapatban hajlandóak gondolkodni és dolgozni.
az épület mellett közművesítésre és út- Amennyiben felkeltettük érdeklődését, keressen meg egy önkéntes tűz-
építésre is szükség volt, megközelítőleg
fél millió lejt különített el erre az önkor- oltót további információért!
mányzat.
4 VIDÉKI ÉLET
Simó Dezső
– Mióta tanácsos, mikor került kapcsolatba a helyi ön-
kormányzattal?
– 2012-ban kerültem ide, akkor lettem tanácsos.
– Miért vállalta a közéleti szerepet?
– A közösségi életben aktív szerepet töltöttem be, so-
sem voltak közömbösek számomra a közügyek, de poli-
tikával nem foglalkoztam. Egy cégtől kilépve érkeztem
a hivatalhoz, nyolc hét alpolgármesterség után ideigle-
nesen vezettem a községet, aztán időközi választásokat
írtak ki. 2013-ban választottak polgármesternek, azóta a
harmadik mandátumomat töltöm, szolgálom a községet.
– Mi a legnagyobb kihívás munkájában?
Bemutatkoznak választott vezetőink
– Egy reménytelennek tűnő helyzetben voltunk, ami-
kor a közszolgáltatások nem működtek, az önkormány-
zat tartozásai miatt folyamatosan zárolták a számlákat.
Aztán mégis oda jutottunk, hogy jöttek az eredmények,
ma már elvégzett munkálatokról, kifizetésekről, uniós
és nemzeti pályázatokról tudok beszámolni, nem adós-
ságról, csődközeli helyzetről, mint régen. Talán ez volt
a legnagyobb kihívás, működőképessé tenni a községet.
– Mire a leginkább büszke a megvalósításait illetően?
– A csapatra, akikkel dolgozom. Az elején heten vol-
tunk a hivatalban, polgármesterként még én is jártam
adót szedni, vízórát olvasni. Mindenkire szükség van az
önkormányzatnál, annak ellenére végeznek nagyszerű
munkát a kollégáim, hogy évrőlévre nő a munka men�-
– Mióta tanácsos, mikor került kapcsolatba a helyi
önkormányzattal?
– 2016-ban kerültem ide mint tanácsos
– Miért vállalta a közéleti szerepet?
– 2012-ben önkéntesként részt vállaltam a helyha-
tósági kampányban, de csak négy év múlva érett meg
bennem az elhatározás, akkor döntöttem úgy, érdekel
a közélet, szeretnék önkormányzati képviselő lenni. Itt
Mi vagyunk
nyisége. Aki dolgozik, az téved is. De biztosan állítha-
tom, az itt dolgozó szakemberek megállják a helyüket.
– Hogy képzeli el Szentábrahámot 2033-ban?
– Az elkezdett projektek, terveink megvalósulnak.
Egy jól működő napközit látok, tele gyermekkel. A fel-
újított szennyvízhálózat jól funkcionál, az összes kultúr-
otthonunk fel van újítva, az utcák le vannak aszfaltozva.
A közösség pedig összetartó, egymást támogató embe-
rek laknak községünkben.
Lőrinczi Endre
nőttem fel a faluban, mindenkit ismerek, tizenhat éve
focizok a helyi csapatban.
– Mi a legnagyobb kihívás munkájában?
– Megmondom őszintén, én korábban alkalmazott-
ként dolgoztam, alpolgármesterként kicsit különös volt
az elején a vezetői szerep, de megpróbálom jól csinálni.
Mindenfélével foglalkozom itt, beleértve az irodai és te-
repmunkát is, de a legnagyobb sikerélményt mindig az
adja, ha valakinek megoldom a gondját. Jó érzés, amikor
beérkeznek egy megoldhatatlannak tűnő problémával,
itt pedig segíteni tudunk ezen, vagy útba tudjuk igazí-
tani.
– Mire a leginkább büszke a megvalósításait illetően?
– Azt tudom nézni, mi volt itt a kezdetekkor, amikor
ide kerültem. Ha szétnézünk a községben, akkor látjuk
a faluképen, hogy dolgoznak a hivatalnál. Legnagyobb
eredmény az a bizalom, amit a csapattal felépítettünk,
hogy mernek jönni az emberek, bíznak a segítségben,
biztonságot is jelent ez a lakóknak.
– Hogy képzeli el Szentábrahámot 2033-ban?
– Aszfaltút lesz, az utcák képe teljesen megváltozik,
ami motiválja az embereket arra, hogy rendet tartsanak
saját portájuk előtt. Lesz egy szép napközink, a közösség
még jobban összekovácsolódik.
Mi vagyunk
Bajban tűzoltó, békében mezőgazdasági referens
Major Lehel
A községben született, Székelykeresztúron végezte tanul-
mányait, az egyetemen élelmiszeripari és közigazgatási
ismereteket szerzett. Ő az egyik mezőgazdasági referens
községünkben, aki e mellett önkéntes tűzoltóparancs-
nokként is megállja a helyét. Major Lehel csekefalvi la-
A dolgos, baráti népek kedvelője
Tősgyökeres martonosinak tartja magát, az érettségi
után tíz évet dolgozott a keresztúri öntődében, aztán
tanácsosként, alpolgármesterként is tevékenykedett köz-
ségünkben. A mezőgazdasági osztály egyik legrégebbi
munkatársa két földtörvényt is megélt, komoly tapaszta-
latot szerzett a parcellázásban, telekkönyvezésben.
Kibédi Emil 1965-ben született, 1996-óta dolgozik
az önkormányzatnál. Harmincéves korában felkérést
kapott, szerették volna, ha önkormányzati képviselőként
szolgálná szülőfaluját. Három mandátumban töltötte be
az alpolgármesteri tisztséget.
– Nem tudtuk, mivel jár ez a munka az elején. Először
megalkották a második földtörvényt, belecsöppentem
ebbe a munkába, nekem kellett koordinálni a tulajdon-
jogok tisztázását. Aztán, 2005-ben jött a 247-es törvény,
ezt már teljesen én bonyolítottam le. Elég nagy kihívás
volt számomra ez az időszak, de nagy büszkeséggel tölt
el, hogy megyei gyűléseken elismerték a munkánkat, mi
voltunk azok, akik az erdőket az elsők között szolgáltat-
tuk visszaa jogostulajdonosoknak– mondja Emil, aki
jelenleg a mezőgazdasági osztály munkatársaként dolgo-
zik községünk lakóiért.
Hat éve vesz részt a földek tisztázásának folyamatá-
ban, igazolásokat bocsát ki a lakók kérésére, építkezéssel
kapcsolatos kérdésekkel is hozzá kell fordulni a hivatal-
ban. Szabadidejében egy kicsi gazdaságot tart fenn, amit
VIDÉKI ÉLET 5
kosként erősíti az önkormányzatot, a munkaközösség
régi tagjának mondható. A tanulmányok befejeztével
feleségével külföldi munka által próbáltak alapot terem-
teni közös életüknek, majd 2012-ben került először a
hivatalhoz.
– Akkoriban mindenféle tevékenységet végeztünk,
eléggé változatos volt a munka, reggel beszéltük meg, ki
merre megy. Három év után befejeztem a munkát az ön-
kormányzatnál egy kis időre, 2019-ben kerültem vissza
ide mint önkéntes tűzoltó – részletezi Lehel, aki időköz-
ben vizsgázott a mezőgazdasági referens állásra. Jelenleg
telekkönyvezéssel, a földek rendbetételével foglalkozik.
Ez egy tanulási folyamat számára, de kihívásként
tekint erre. A földek tulajdonjogának tisztázása mellett
az irattárban rendszerezi a beérkező dokumentumokat,
önkéntes tűzoltóparancsnokként vészhelyzetekben a kö-
Bemutatkoznak kollégáink
zösséget szolgálja.
Kétgyermekes édesapaként is megállja a helyét, ha
kötelező tennivalója nincs, akkor szívesen tölti idejét
családjával. Kisebb gazdaságot is vezet otthon, állatokat
tart, nem csak papíron bírja a mezőgazdaságot.
Miután kipróbálta a külföldi életet, vallja, hiába keres-
het többet az ember máshol, ha otthon nem érezheti magát.
– Itt születtem, ide tartozom, itthon vagyok, máshol
nem tudnék boldog lenni – fogalmaz az önkéntes tűzol-
tóparancsnok, mezőgazdasági referens.
kedvtelésből végez szülőfalujában.
– Falun nőttem fel én is. Nagyon jól megismertem a
községet húsz év alatt, el tudom mondani bátran, hogy
az itt élő népek barátiak, vendégszeretők, dolgosak, ezért
is szeretek itt lakni – mondja Kibédi Emil.
Kibédi Emil
6 VIDÉKI ÉLET
Csiribiri gyermeknap hetedik alkalommal
2023. június 1-jén Szentábrahám
Polgármesteri Hivatala, Szőcs Béla,
Pál László, Pál Dezső magánvállal-
kozók és a Hargita Megyei Vöröske-
reszt támogatásával a Csiribiri Óvo-
da tanerői 7. alkalommal szervezték
meg a Csiribiri Gyereknapot.
A 10 órától kezdődő ünnepség meghí-
vottja a nagy sikerű Gozefini társulat volt,
mely fergeteges jókedvet varázsolt a kiseb-
bek körében, a felnőtt kísérők ámulatával
kiegészítve. Varázslatos mesevilágban
találhattuk magunkat, ahol szinte bármi
megtörténhetett, a kalapból fehér békega-
lamb röppent ki, mely nyuszivá varázsol-
va tűrte a bámuló tekintetek kereszttüzét.
Kislányokból királylányok, fiúkból király-
fik válhattak. Mozgó varázsasztal, varázs-
kendő, elillanó kártyalapok, meg ehhez
hasonló érdekességek kerültek terítékre.
Aki nem látta még őket, legközelebb ki ne
hagyja ezt az élményt!
Ezt követően a Vöröskereszt képvi-
seletében a Beteg a baba program került
bemutatásra. Az érdeklődők nyomon kö-
vethették Henry baba élettörténetét, hogy
milyen baleseteket szenvedett el, s milyen
gyógymódokat találhatunk mi, hasonló
esetekben, vagy egyáltalán mi az eljárás,
ha velünk is megtörténne ilyesmi. Nap-
szúrás ellen kendőt kötöttek a gyerekek
Henry baba fejére, s sebeit készségesen
bekötötték steril gézzel.
Közben a különböző standoknál a
Benedek Elek Általános Iskola önkéntes
tanerőinek köszönhetően a következő
kézműves foglalkozásokra került sor: aka-
Érdemkirándulás Kőrispatakon
Szentábrahám Polgármesteri Hivatalának
jóvoltából a Benedek Elek Általános Isko-
la I–VIII. osztályos érdemtanulós diákjai,
valamint a Móra Ferenc Általános Iskola
nyolcadikosai 2023. június 5–6-án Kőrispa-
takon táboroztak. Az 50 ember végigjárhat-
ta a szalma, a liszt, valamint a kenyér útját.
Megnéztük a Szalmakalap Múzeumot, azon
belül is a kő-, és az 1344 táblát tartalmazó
táblamúzeumot. Megcsodáltuk a beszélő és
az időjárásjelző követ, meghallgattuk a ka-
lapos közmondásokat, kézügyességünket
fejleszthettük a szalmaangyal-készítéssel és
kalapdobálással. „Bióliftezés” után ihattunk
a csodakút vizéből.
dálypálya, színes nemezlabda, papírforgó,
cérnababa készítése, valamint agyagból
megformált figurák keltek életre a fantá-
zia végtermékeként. De volt bútorfestés
is, amit Péter Ildikónak köszönhetünk.
A nap folyamán három kígyózó sorban
várták a gyerekek a varázslatos arcfestést,
mely megszínesítette az amúgy is káprá-
zatos gyermekarcokat. Aki valami okból
kihagyta, bizony bánhatja e feledhetetlen
élményforgatagot. S még nem említettem
a számtalan ajándékot, mint pl. a Pál csa-
lád süti- és kakaós ostya, valamint a Be-
nedek Elek Általános Iskola nápolyiszelet-
adományát.
Napunkat a SzékelykeresztúriVillám-
Fulger Önkéntes Tűzoltó Egyesület habfür-
dője zárta, mely a napsütés által elcsigázott
arcokat a boldogság határtalan magassága-
iba röpítette. A kellően nekivetkőzött gye-
rekek a habokban totyoghattak, szaladgál-
Vers és prózamondó verseny
Gagyban
2023. április 5-én, 28. alkalommal került
sor a Móra Ferenc vers- és prózamondó
verseny megszervezésére a Bán József
Művelődési Házban. A Gaggyal határos
10 iskolából 30 tanuló jelentkezett be,
beleértve Bözödöt és Erdőszentgyörgyet
is, hiszen idén ők is csatlakoztak verse-
nyünkhöz. A Móra-vers, Móra-próza,
valamint a szabadon választott vers kate-
góriáiban összesen 24 személyt tüntetett
ki az elbíráló bizottság. A Vox-, valamint
a Vásárhelyi rádióban hallhatták a díja-
zottakat.
Hívogat az iskola
hattak, vagy éppen csúszdázhattak.
Testi táplálékról is gondoskodtak tá-
mogatóink, hiszen finom tejfölös/sajtos
és Nutellás lángossal, miccsel és fagylalt-
falatkákkal kényeztethettük gyomrunkat.
Élményforrásként még a légváras ugráló
is sok gyerek örömét és kíváncsiságát elé-
gítette ki.
Köszönjük szépen a szerevezőknek,
hogy helyszínt biztosítottak és felvállalták
e csodás gyermeknap megszervezését. A
támogatóknak hálásak vagyunk az anyagi
források biztosításáért, a pedagógusoknak
önzetlen munkájukért. S a gyerekeknek,
valamint a szülőknek külön megköszön-
jük a jelenlétet, a megelőlegezett bizalmat,
hiszen számítottak rá, hogy kihagyhatat-
lan lehetőség kínálkozott fel mindannyi-
unk számára. Isten fizesse mindenkinek!
Várunk legközelebb is nagy szeretettel
mindenkit!
Waldorfosok Szentábrahámban
A Nemzeti Összetartozás Napi diákutaz-
tatási program a Rákóczi Szövetség egyik
legsikeresebb és legnépszerűbb ifjúsági
programja keretében adódott a lehetőség,
hogy 2023. május 29-én a szentábrahámi
Benedek Elek Általános Iskola vendégül
látta a debreceni Napraforgó Waldorf Is-
kola tizedikes diákjait és kísérő tanerőit.
Az iskola udvarán közös énekléssel és gi-
tározással zárult az együttlét.
Szász Éva magyar szakos tanár
tudósítása
Látogatóban VIDÉKI ÉLET 7

Ahol a templomtornyok
köszönnek egymásnak
Lapszámunkban a csekefalvi unitárius egyházközségnél
tettünk látogatást, ahol Moldován-Szeredai Noémi lelkészt
kérdeztük ittléte huszonöt évéről, egyéni ambícióiról, a
közösséget érintő kihívásokról.
– Negyed évszázada szolgált a gyülekezetben, ami nem kevés
idő. Hogyan emlékszik vissza szolgálatának első részére, milyennek
látta Csekefalvát idekerülésekor?
– 1998 szeptembere óta szolgálok a gyülekezetben, előtte segéd-
lelkész voltam Marosvásárhelyen. Bár a családom nyárádmenti,
mégis városi lányként nőttem fel. Kezdetben nagyon szerettem
volna falura kerülni, egy falusi gyülekezet lelkésze lenni. Érdek-
lődtem a Székelykeresztúr környéki lehetőségekről, végül püspö-
ki kinevezéssel kerültem Csekefalvára, egy év után a gyülekezet
pályázat útján választott lelkészének. Pozitív benyomásaim van-
nak a találkozásról, ahogyan nőként rámcsodálkoznak az embe-
rek, hogy az is sokat jelent a helyikenek, a lelkész itt lakik, ég a
villany a papilakon. A csekefalvi gyülekezet mellett a rugonfalvi
és kedei szórványt is én látom el.
– Mi a legnagyobb kihívás most a gyülekezetben?
– Csekefalván jelenleg száznyolcvan tag van a gyülekezetben,
hozzávetőleg ugyanannyian, mint a legelején. A fiatalok nem
vándorolnak el, sokan építenek helyben, költöznek be. Nemrég
volt a konfirmáció gyülekeztünkben, ami nagy öröm számunkra.
Régen az volt a hagyomány, hogy az idős nénik lemeszelik a ke-
rítést Pünkösd előtt, most már kicsit kevesen vannak fejkendős
asszonyok a közösségünkben. A város közelsége előny és hátrány
is számunkra: sokan jönnek a faluba lakni, de a munkalehető-
ség miatt több helyinek van kötődése Keresztúron. Vannak olyan
régi szokások, amit jó volna visszavezetni: a közös szilveszterezés, nyát is jelképezte, hiszen a református vallású közösséggel példá-
március 15-e ünneplése, öregek vasárnapja, imahét. Természetes- san együtt éltek elődeink. Most már a levendulás is a falu egyik
nek tűnt számomra, amikor együtt éltük meg ezeket a pillanato- szimbóluma lett.
kat. Közösségi igény van az egység helyreállítására. – Honnan jött a levendulás ötlete, foglalkoztak családjában ko-
– Mire a legbüszkébbek a csekefalviak, mit tartanak legnagyobb rábban is növénytermesztéssel, mezőgazdasággal?
értéküknek? – Igaz, egy városi lány voltam, de imádtam a mezőkön kirán-
– A két egymásnak köszönő templomtorony már messziről dulni, a növényhatározó mindig velem volt, otthon is gyakran ké-
látszik, ahogyan a valószínűleg építési, tervezési hiba miatt ferde szítettünk szörpöket, lekvárokat. A kétkezi munka is sokat adott
tornyaink köszönnek egymásnak. Ez a két gyülekezet jó viszo- számomra, a saját kézzel végzett munka örömét, aminek április
végén nekifogunk és kitart ősz végéig. Azt látják, hogy a nem csak
prédikálok, kapálok is. Ez a munka hozzájárult a bizalomépítés-
hez is, hogy úgy érezzem, ismerem az embereket, ők ismernek
engem, itthon vagyok, jól vagyok.
– Milyen tervei vannak az egyházközségnek, hogyan látja a
csekefalvi gyülekezetet tíz év múlva?
– Az alulról jövő kezdeményezéseket támogatni szeretnénk,
keresni fogjuk azokat a pontokat, amelyek összekötnek minket.
Nagy öröm a közös temetőtakarítás, az összefogás apró csodája.
A még jól működő szerveződéseket támogatni kell, gondolok itt a
házasemberek által szervezett színdarabos bálra, ami kiállta az idő
próbáját. Annyi fiatal van jelenleg, hogy egy szüreti mulatság meg-
szervezése is időszerű lenne, sokat adna a falunak. Ami az építke-
zést illeti: évrőlévre apró lépésekben haladunk tovább, az elkezdett
restaurálást folytatjuk a templomban. Sok fiatal család, kicsi gyer-
mek van a faluban, optimista vagyok a jövőt illetően, bízom egy
megújuló közösségben, ahol békesség van az emberek között.
8 Kvízjáték
Kvízjáték
VIDÉKI ÉLET
1) Szentábrahám első írásos említése
1333-ból való. A szájhagyomány hogyan
magyarázza a falu nevének eredetét?
a) Régen a település az Ing-völgyében ál-
lott, a tatárjárás idején a nép elmenekült
az erdőbe. Ingfalvát a tatárok felgyújtot-
ták, az emberek a Gagy-pataka mentén
építették fel új településüket. A falu mel-
lett lévő Zsidó-hegyen lakott egy szent-
életű remete, Ábrahám, róla nevezték el
Szentábrahámot.
b) A Templomhegy nevű dűlőben egy
régészeti feltárás alkalmával találtak egy
olyan nagyméretű arany érmét, ami egy
lóhámot ábrázol. Mivel a templom szom-
szédságában leltek rá a hámot ábrázoló
kincsre, Szentábrahámnak kezdték hívni
a falut.
c) A lateráni egyetemes zsinaton arról
határoztak, minden országban szen-
tekről neveznek el településeket, a Ma-
gyar Királyságban ekkor kapta új ne-
vét Szentábrahám mellett Szentpál,
Szentpéter, Szentmárton, Szentsimon.
A helyes válaszokat a primaria.avramesti@gmail.com e-mail-címre várjuk.
Játékra fel!
A helyes megfejtéseket és a nyertes nevét következő lapszámunkban közöljük.
2) Melyik dűlőnevek tartoznak
Szentábrahámhoz?
a) Juhászó, Édösama, Macskalik,
Nyergeskőteteje, Korondútja, Ropóteteje,
Várerőse, Tatártó, Pétörgyakra, Korcsijádó,
Kiskarély, Kótovár, Hidaspatak, Farkasfészek
b) Bugyogós-kút árka, Kontsár, Harcsád
mege, Köblös, Szarvas-fejtő, Miska-loka,
Sátormány, Tomori-padja, Eléjáró, Cse-
pegő
c) Hovaly, Méhespezs, Sólyomkő, Várca,
Zsidókert, Jakabhegy, Szénlikat, Tatár-
domb, Disznókosár, Lók, Tilalmas hegy,
Alsóavas, Benes gyümölcse, Kányakútja
3) A helyi oktatásról már 1672-ben emlí-
tést tesznek az iratok. Hogyan rendelke-
zik a tankötelezettségről a XVIII. század
végi rendtartás?
a) Csak 12 éven felüli fiúgyermekeknek
volt kötelező, a diákokat saját otthonaik-
ban tanította az iskolamester.
b) Nem volt kötelező érvényű rendelet
erre vonatkozóan, minden szülő lehetősé-
A helyesen válaszolók között nyereményt sorsolunk ki.
Előző kvízjátékunk helyes megfejtése: 1. C, 2. A, 3. B, 4. A, 5. C
?
ge és akarata szerint küldhette a gyerme-
keit iskolába.
c) A hat-kilenc éves gyermekek nyáron,
a kilenc-tizenhárom éves gyermekek té-
len jártak iskolába. Utóbbiak azért jártak
Szent Mihálytól húsvétig iskolába, hogy
nyáron segíteni tudjanak a mezei munká-
ban, állatok őrzésében.
4. A település híres szülöttei közül kinek
a nevéhez fűződik a régi (templomföldi)
templom felújításának támogatása?
a) Lőrinczi Dénes altábornagy
b) Vass Miklós, a szabadságharc tisztje
c) Augusztinovics Pál, királyi főkormányi
tanácsos, az erdélyi unitárius status kurá-
tora
d) Jakabházy Pál, Udvarhelyszék alkirály-
bírája
5. Mikor éltek a legtöbben a faluban?
a) 1941-ben
b) 1900-ban
c) 1992-ben
Itthon is lehet
A gyalupad végén ülő asztalos
Itthon is lehet rovatunkban a festői
szépségű, gyümölcsfák sűrűjében rej-
tőzködő Firtosmartonost kerestük fel.
Bizonyára mindannyiunknak vannak
álmai, életünkben többször feltesszük
a kérdéseket: miért születtem erre
a világra, milyen küldetésem van a
földön, hogyan lehetek boldog itthon?
Útjaink különbözősége ellenére is tanulha-
tunk egymástól, a nehézségekre adott vála-
szaink és megoldásaink érdekesek és haszno-
sak lehetnek. Szász Attila, a firtosmartonosi
asztalos fogadta lapunk munkatársát ottho-
nában, hogy életének, vállalkozásának fon-
tosabb állomásairól beszámoljon az olvasó-
nak. Attila számára nagyszülei jelentették a
biztonságot, kicsi korától a martonosi öre-
gek nevelték a kisunokát.
A jó kézügyességű tata,
akire már a tanító is felfigyelt
– Tata, Szász János asztalos volt, jó kéz-
ügyességét már általános iskolában felis-
merte a tanító bácsija, javasolta az inasisko-
lát számára. Felnőtt korában nyílászárókat,
ajtót, asztalokat készített, de a kádármes-
terséghez és kerekességhez is értett. Olyan
ezermester volt. Én ott ültem a gyalupad
végén gyermekként, figyeltem, mivel dol-
gozik. Ha segítségre volt szüksége, oda kel-
lett adni valamit, akkor ott voltam. Másik
tevékenysége a méhészet volt, a kertünk
tele volt kaptárokkal – kezdi élete első sza-
kaszának bemutatását a vendéglátóm, aki
emlékeitől meghatódva néha megkönnyezi
a keserédes történetét, de minden tapasz-
talatra szüksége volt, hogy azzá váljon, aki
ma a vállalkozást vezeti szakemberként és
emberként. A nagymamájával töltött idő,
személyes kapcsolatuk lehetőséget adott
számára ahhoz, hogy a hétköznapi problé-
mákat megbeszéljék, gyógyírt keressenek a
szomorúságra, emberi bajokra.
Nagyapja is központi szerepet játszott
életében, szívesen emlékszik vissza gyer-
mekkori élményeire, a tata által, kézzel ké-
szített síléceire, meghatározó volt számára
az első méhészeti álarc megvásárlása is.
Motiválni, sikerélményt adni
– Egyedül tata értett a méhekhez, per-
getni is csak akkor álltunk neki, amikor ő
ráért. Később, mikor nagyobb lettem, fog-
tam be rajokat a kertből, akkor megegyez-
tünk abban, hogy bizonyos része az enyém
lesz a munkának és méznek. Meglepődtem
egyszer azon is, amikor a kezembe adott
egy méhészeti álarcot, ezeket a pillanato-
kat megőriztem, mert motivált engem. A
sikerélmény nagyon fontos egy gyermek,
de a vállalkozó életében is. A műhelyben
végzett segítségemet is honorálta, az iskola
előtti nagyobb bevásárlásokat az ottani „fi-
zetésemből” állta. Ezeket a gyakorlatokat én
alkalmaztam a saját gyermekeimnél, hogy
munkára tanítsam, sikerélményt adjak
nekik; nem tudom, mennyire sikerült ez –
avat be a részletekbe a martonosi asztalos.
A Székelykeresztúron elvégzett közép-
iskola és érettségi után villanyszerelőként
kezdte a pályáját, a katonaság után csalá-
dot alapított.
– Egy mosófazekunk volt, azt használ-
tuk széknek és asztalnak. A munka után,
szabadidőmben hazajöttem, hogy elkészít-
sem a lakásunk bútorzatát: gyerekágyat,
székeket, asztal, konyhabútort. Megtetszett
a szomszédnak, aztán többen érdeklődtek,
készítenék-e számukra is bútorokat. Ez egy
jó lehetőség volt arra, hogy a fizetésem ki-
egészítsem, sikerélményként éltem meg azt,
hogy másnak tetszett a kezem munkája. Tata
ekkor már idős volt, nem volt aktív a mű-
helyben, de kikértem a véleményét, hogyan
lehet megcsinálni egy-egy darabot. Első esz-
közbeszerzés egy kombinált gyalugép volt,
amit a csekefalvi telkünk árából szereztünk
be – a család bátorította az elején az elindu-
lásban, bár voltak nehezebbnek tűnő idősza-
kok, megfogadott minden tanácsot.
Vállalkozása küldetésévé választot-
ta nagynénje tanácsát, aki azzal biztatta,
hogy csinálja másként, mint a többi aszta-
VIDÉKI ÉLET 9
los. Szinte minden megtalálható a piacon,
ezért ő finomabban, részleteibe menően
dolgozza meg a munkát, így megkülön-
böztethető és egyedi lesz.
„Szeresd, amit csinálsz”
– 2005-ben jegyeztük be a céget, több-
nyire egyedül dolgoztam. Át kellett lépni
a komfortzónát többször is, vagy ha úgy
tetszik, ajtót kellett nyitni a világra, ami
lehetőséget is hoz számomra, nem csak
rosszat. Tata úgy tartotta, ha igazán jó
munkát akarsz végezni, akkor nem szabad
rábízni másokra, neked kell megcsinálni.
Jó tapasztalat volt, amikor nyitottam arra,
hogy másokkal dolgozzak együtt, kapcso-
lódási pontot tudtam keresni más szak-
emberekkel. A Szabó Magda által írt Ajtó
több szempontból is kedvenc könyvem,
azonosulni tudok több pontban a tartal-
mával. Elsődlegesnek tartottam, hogy a
megrendelő igényeire figyeljek, elégedet-
tek legyünk mindketten az elkészült ter-
mékkel. Én a szívem-lelkem beleteszem a
munkába, talán ennek is köszönhető az,
hogy nincs szükségem reklámra már, vis�-
szajárnak hozzám a kliensek – soha nem
mondta azt senkinek, hogy nem tudja
megcsinálni, kihívásnak tartotta egyedi
megoldásokkal kiszolgálni az ügyfelet.
A sorozatgyártás helyett az egyedi ké-
rések, megrendelések irányába mozdult
el a vállalkozás, a régi épületek asztalos-
munkáinak felújítása pedig erre megfelelő
terep. Szász Attila „szeresd, amit csinálsz”
hozzáállása példa lehet az itthon gondolko-
dó, tervező fiatalok számára is. A szakmát
nagyapjától elleső fiatalember kézügyessé-
ge, alázattal végzett munkája és kitartása
meghozta az áldást a vállalkozása számára.
10 VIDÉKI ÉLET Egy közülünk

A Hegyi család élete a Szentkirályi-kúriában

A tatárjárás idején kerültek Siklódra a szájhagyomány
szerint, 1927-ben vásárolta meg a családfő a Szentkirályi
Ferenc által épített kúriát Gagyban. Hadifogság, halál,
kilakoltatás, kuláksors, gonddal őrzött múlt Hegyi István
bácsi emlékein keresztül.
Tizenvalahány évvel ezelőtt hihetetlenül izgalmasnak találtam
azt a múzeumban játszódó filmet, amelyikben éjszaka a kiállított
tárgyak életre kelnek. Történelmi figurák karakterein és konf-
liktusain keresztül szórakoztattak, egészen reggelig. Gagyban is
szinte így jártam, amikor Hegyi István bácsi házába látogattam
el. Nem a ház kelt életre, hanem a gazda idegenvezetése mellett
bolyongtunk az itt élő családok történeteiben. Amikor a kapun
belép az ember, tágra nyílik a világ előttünk: terebélyes sövénysor ják, kőlépcsői a verandának hívott előtérbe viszik a látogatókat,
mutatja az utat a kúria felé, gyümölcsfák árnyéka alatt lépdelünk ami az épület legmelegebb és legfényesebb része, István bácsi egy
a bejárat felé. A gazdaság őrzőjeként egy puli ugat ki a bundája kanapén itt szunyókálni, pihengetni szokott. Ha elhúzzuk a ha-
alól, ki annyira komolyan teszi a dolgát, hogy a gazda pálcájával talmas, nyikorgó hangot adó zsalugátereket, akkor megnyílik a
a fejére kell koppintson. múlt előttünk, a tehetős Szentkirályi család bútorai és a gazdag
múlttal bíró Hegyi család személyes emlékei töltik be a szobákat.
Valószínűleg nappaliként használták eredetileg a szobát, az iker-
ágy a jelenlegi tulajdonosok alatt került ide. A falról Kossuthék
vigyázzák a magyar szabadságot, az íróasztal Hegyi Sándorék
küzdelmes életéről tanúskodik.

Kétszeres veszteség
– Hegyi Sándor nagy gazdasággal bírt Gagyban, mielőtt
megvásárolta a birtokot, a 82-es törzsőrsmesterként harcolt az
oroszok ellen Galíciában. A hadifogság után alapított családot,
öt szép gyermekkel áldotta meg az Isten a családját. A második
világháborúban a szalárdtelepi alagút parancsnoka volt, de sajnos
újra orosz hadifogságba esett, vele együtt a bátyám, ifjú Hegyi
Sándor is odamaradt Orskban. El tudja képzelni, mi volt velünk
A mellékbejáraton bejutva mindjárt a lakószobaként használt itthon, a legnagyobb testvérem tizenhét éves volt, édesanyám
helyiségbe kalauzol István bácsi, aminek bal félén konyhaszek- gondja mellett éltünk – közben levelezőlapokat vesz elé, korabeli
rény található, régi bögrék vannak fülüktől felakasztva. Mögötte fotókat mutat a háborúból, a háborúban elhunyt testvére ágy fö-
egy egyszemélyes régi ágy, fölötte az álmokat őrző, kézzel készí- lötti portréjára mutat ujjával.
tett falvédő. Egy hatalmas karosszék néz szembe az ajtóval, mel- – S akkor mi történt magukkal, István bácsi? – teszem fel a
lette újságok árulkodnak a vendéglátó szokásairól. kérdést.
– Legyen türelemmel, itt még a megpróbáltatások nem feje-
Az ezredes, a hegedűművész ződtek be a család számára. A háznak szinte minden szeglete őrzi
a háború emlékét. Először a németek érkeztek hozzánk, a négy
és Kibédi István
– A Hegyi család a tatárjáráskor menekült el Agyagfalváról
Siklódra, Hegyi Gergely elődömről még Orbán Balázs is meg-
emlékezik. Ezt a házat 1927-ben vásárolta meg édesapám, három
tulajdonosa is volt: Szentkirályi Ferenc ezredes építette, tőle meg-
vásárolta Kibédi István, aztán egy hegedűművész volt előttünk
a gazda. Utóbbit Fülöp Alexandernek hívták, énlaki származású
székely ember, felesége, Kratochvil Karolina társaságában érke-
zett haza, betegsége miatt választotta ezt az ingatlant, a jó levegő
miatt költöztek ide – mutatja be a neves elődöket István bácsi.
A ház eredeti berendezése a Szentkirályi családnak köszönhe-
tő, a gazdagon díszített bútorokat a múlt századelőn szállították le
Budapestről. Az asztalosmunka faanyagán minden karcolásnak,
sérülésnek egyedi története van. A főbejáratot ma nem használ-
Egy közülünk VIDÉKI ÉLET 11

hársfa alatt állomásoztak, kijárási tilalom volt éjszaka, a fogságot

megjárt bátyám tudakolta meg, hogy hamarosan felrobbantják a
gagyi hidakat. Leszorultunk a pincébe, édesanyám magával hozta
a zsebóráját, legalább sejtsük, mennyi az idő. Egy orosz katona
érkezett egyszer az ajtóhoz, „nemszkit”, németeket keresve. A
vakablakba volt kitéve az óra, a petróleumos lámpa mellé, arra
gondolt a katona, hogy az üvegkorsókban vodka van, ezért rá-
talált az órára, amit zsebre tett. Alig könnyebbültünk meg egy
kicsit, egy ruszki nő érkezett utána, meglátva az ikerágyat, kisa-
játította a lakást két öreg tisztnek, őrt állított az ajtóhoz, nem sza-
badott bemenni. A nyári konyhába szorultunk, ott elgémberedve
aludtunk. Velünk volt egy fiatal nő is a babájával. Éjszaka zajt
hallottunk, mindenki feltette a kezét, amikor a katona belépett
hozzánk. Nem tudtuk, mit akar tőlünk. Mutatott a babára. A nő
félve odaadta neki, erre elkezdett sírni, hogy neki otthon három
kicsi gyermeke van… – De a háború végével sem lélegezhetett fel A két belső szoba eredeti festését a családunk meghagyta, érté-
a Hegyi család, megpróbáltatásaik folytatódtak. kelte, de közben úgy gondolták, újrafestik. Mivel nem szabadott
megközelítsük a házat, nem volt, ki egy-két cserepet megigazít-
son rajta, beázott az egyik szoba. A zárakat kicserélték, a rézből
készült ódon kilincseket leszerelték, ma is látszik az ajtó fáján a
régi nyoma. A gyönyörű csempekályhák szerencsére megma-
radtak, a legelső szobába visszaköltözésünkkor vásároltunk egy
Harghita típusú, Szentkeresztbányán gyártott kályhát, azóta is
megbízható társnak bizonyult – a gazdasághoz tartozó földet és
erdőt a rendszerváltás után igényelték vissza.

El kell hagyni a házat

1949-ben kilakoltatták őket, felszólítást kaptak, hogy huszon-
négy óra alatt hagyják el az épületet, amit el akarnak vinni, addig
tegyék meg. A rokonsághoz menekítették a családi örökséget, a
hercehurcában sérültek meg az ágy díszei.
– Az volt a kérés, hogy legalább egy asztal, két szék, egy ágy
és egy létra maradjon. A szobákat felsúrolva, kitakarítva kellett
átadni. 1957-ben, Pünkösd tájékán adták vissza a házat nekünk, Féltve őrzött örökség
addig gondozói lakás, orvosi szoba, gyűlésező helyként szolgált.
Mivel kulákoknak nyilvánították őket, nem engedték a fiatalokat
a közösségi eseményekre, kimaradtak a táncból, színdarabból,
nehezen élték meg ezt az időszakot. A nyolcvanas években meg-
halt az édesanyja, a testvérekkel megtörtént megegyezés után a
kúria egyedüli tulajdonosa lett. Az örökséget gonddal vigyázza,
a díszes ágy szúette lábait nemrég újraesztergáltatta, büszkén
mutogatja a múlt emlékének minden bizonyítékát. Amikor kifelé
sétálunk a házból, magunkhoz veszünk egy távcsövet, hogy az
exkluzív idegenvezetés utolsó látnivalóját is megmutassa nekem.
– Ha az erdő felé tartja, akkor lát valami köveket, ott van a
Szentkirályi család sírhelye. Valamikor a Türkösik, Pálfik, Toldik
mellett ennek a családnak volt a legnagyobb birtoka Gagyban,
tehetősek voltak. Nemrég, a helyi unitárius egyházon keresztül
a Szentkirályi leszármazottak felvették velem a kapcsolatot, jó
barátságba kerültünk egymással, meglátogatnak engem, képes-
lapokat küldenek nekem. Most még féltve őrzöm az örökséget,
mindenhez köt valamilyen történet. De mi lesz, ha majd én nem
leszek? – teszi fel a kérdést, miközben a gyümölcsfák alatt, a sö-
vény mellett a kapu felé kíséri a vendéget.
12 VIDÉKI ÉLET Színes

Harmadik alkalommal szerveztek fotótábort községünkben

A Hargita Megyei Hagyományőrzési
Forrásközponttal együttműködve szer-
vezte meg áprilisban a dokumentarista
fotótábort községünkben a polgármeste-
ri hivatal. Az Orbán Balázs nyomdokán
Szentábrahám községben elnevezésű tá-
bor keretében korábban két alkalommal,
2004-ben és 2013-ban járták be a meghí-
vott fotóművészek községünket, hogy vi-
zuális értékmentést végezzenek.
A fotótáborok elsődleges célja az épí-
tett örökség, a helyi mesterségek meg-
örökítése, az itt élő ember ünnep- és
hétköznapjainak dokumentálása, a min-
ket körülvevő természeti környezet cso-
dáinak megmutatása. Az önkormányzat
szándéka szerint a begyűjtött fotóanyagot
a jövőben képkiállítás, a község értékeit
bemutató kiadvány formájában láthatja az
érdeklődő közönség.
Résztvevő fényképészek: Balázs Ödön
(Székelyudvarhely) szervező, Csíki Csa-
ba (Csíkszentdomokos), Kibédi Sándor
(Székelyudvarhely), Kovács László Attila
(Sepsiszentgyörgy), Kuti Zoltán Her-
mann (Csíkszereda), Nagy Botond (Ma-
rosvásárhely), Sándor-Tóth Zsuzsanna
(Hatvan – Magyarország), Tamási Ágnes
(Szentábrahám), Tordai Ede (Marosvá-
sárhely).

Hivatali ügyintézés Üzenem a Hivatalnak

Van olyan problémája, amire a Hivatal megol-
Telefonszám: 0266–220 024 dást, választ adhat? Észrevételeit küldje be
Fax: 0266–220 010 szerkesztőségünk címére írásban, vagy a
Mezőgazdasági osztály Anyakönyvezés primaria.avramesti@gmail.com
Fogadóóra: hétfő–péntek: 7.30–15.30 Fogadóóra: hétfő–péntek: 7.30–15.30 e-mail-címre.
Kibédi Emil (0744–301 035) Veres Dalma
Pénztár Elhalálozás esetén: 0757–805 611 VIDÉKI ÉLET
Fogadóóra: hétfő–péntek: 7.30–15.30
Lőrinczi Tünde (0758–045 755) Jegyző Kiadja: SZENTÁBRAHÁM KÖZSÉG
Fogadóóra: hétfő–péntek: 7.30–15.30 POLGÁRMESTERI HIVATALA
Szociális osztály
Szász Tünde Csilla (0740–249 267)
Fogadóóra: hétfő–péntek: 7.30–15.30 Szerkesztőség címe:
Lőrinczi Kinga (0758–045 748) Könyvelőség 537010 Szentábrahám, 126 sz.,
Önkéntes tűzoltóság Fogadóóra: hétfő–péntek: 7.30–15.30 telefon: 0266–220 024,
Major Lehel (0741–436 933) Klein Katalin (0758–045 744) e-mail: primaria.avramesti@gmail.com