Dozimetria, sugárvédelem

Nukleáris méréstechnika
A magsugárzások
• keletkezése
• tulajdonságai
• mérése
• dozimetriája
• orvosi alkalmazása

1
Dr Smeller László Semmelweis Egyetem, Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet
 A magsugárzások mérése
szcintillációs számláló
gázionizáción alapuló detektorok
termolumineszcens doziméter
fotográfiai (film) módszerek
félvezető detektor

2
 Szcintillációs detektor

ld. gyakorlat

3
4
Ionizáción alapuló detektálás
1. Ionizációs kamra

I
- Q
I
t
+ + ++ + ++ + + + A
+
+ +
R
+
-

+ +
5
 Ionizáción alapuló detektálás
1. Ionizációs kamra

számláló taaromány
Ionizációs kamra tartomány
ionizációs
áram

Proporcionális
Rekombinációs tartomány

Spontaneus discharge region

(log skála)

Geiger-Müller region
Ionizációs kamra:
összegyűjti az
összes iont, a
sugárzás ionizáló
hatását méri
feszültség
ld. még dózismérés

6
Ionizáción alapuló detektálás
2. Proporcionális számláló tartomány

I
I t
-

+ + +++ + ++ + + + + A
+
+ +
R
+ +
+

+
+ 7
 Ionizáción alapuló detektálás
3. Geiger-Müller tartomány

Ionizációs kamra tartomány

ionizációs

számláló tartomány
áram

Rekombinációs tartomány

Proporcionális
(log skála)

Spontán kisülés tartománya

Geiger-

Geiger-Müller tartomány
Müller
Ionizációs kamra: tartomány:
összegyűjti az lavina-
összes iont, a effektus,
sugárzás ionizáló
részecske
hatását méri
feszültség
ld. még dózismérés
feszültség
impulzus
8
Ionizáción alapuló detektálás
3. Geiger-Müller számlálócső
I
I t

-
U
+ +++ + + + + + + +
++++ R
+
+ + t
+
-
+ +

+
+ 9
 G-M számláló
U

Számláló

előnye: egyszerű felépítés

hátránya: kis érzékenység g sugárzásra
energiaszelektivitás hiánya

alkalmazása: főleg dozimetriában 10

11
Termolumineszcencia

12
Jim Voss amerikai űrhajós a Pille kiértékelő egységébe helyezi a dózismérőt.
(Fotó: NASA ISS002E7814)

13
Személyi dozimetria

14
Fotokémiai
detektálás
elavult

15
 Félvezető detektor
Elv: félvezető dióda záróirányban
a sugárzás szabad töltéshordozókat kelt

A A
I

n p n p

elektron lyuk (elektronhiány) áram 16

 Félvezető detektor a diagnosztikában

sugárzás
elektróda

félvezető

Tranzisztor
elektróda
17
Félvezető detektor a dozimetriában

18
Az ionizáló sugárzások
biológiai hatása

19
A sugárhatás mechanizmusa

Fizikai fázis:
10-17 -10-12 s Ionizáció
Kémiai (biokémiai) fázis:
direkt 10-10 -1s: szabad gyökös reakc.
Biológiai fázis:
indirekt órák: szöveti változások
napok-évek: gyomor-béltraktus vált.
vérképző rsz. károsod.
szomatikus változások
20
 A sugárhatás osztályozása

Sztochasztikus Determinisztikus
A károsodás valószínűsége

A károsodás valószínűsége
100%

dózis dózis
küszöbdózis 21
 A sugárhatás osztályozása

Sztochasztikus Determinisztikus
Kis dózisok esetén Nagy dózisok esetén
Kevés számú találat Sok találat
Véletlenszerűen kialakuló Törvényszerűen kialakuló
Nincs küszöbdózis Van küszöbdózis
Súlyosság f.len a dózistól Súlyosság nő a dózissal

Sugárveszélyes sugárbalesetek
munkahelyen dolgozók,
rtg. ill.
izotópdiagnosztikai
22
vizsgálatok páciensei
 Dózisfogalmak
1. Elnyelt dózis

Elnyelt dózis:
A dm tömegű
anyaggal a
dE sugárzásból
D elnyelt energia
dm

Mértékegysége J/kg = Gy

Egységnyi tömeg által elnyelt energia

23
Elnyelt dózis: dE
D [Gy]
dm
Mérése:
• direkt módon nehéz (minimális hőmérséklet-
emelkedés DT = 0,006 °C / 4 Gy)

• indirekt módon
ionizációs kamra
félvezető detektor
termolumineszcens dózismérő
...
24
 Dózisfogalmak
2. Besugárzási dózis

a dm tömegben
dQ
Besugárzási dózis: X  keltett pozitív
dm töltés
Csak g és röntgensugárzásra, levegőben!
Mértékegysége C/kg
+ + Összesen
+ + + + +
+ +Q töltés
+ +

+ Összesen
++ -Q töltés

25
 dQ
Besugárzási dózis: X 
dm

Ionizációs kamrával ideálisan mérhető I megj:

dózistelje-
- Q X sítmény
I 
t t
+ + + + + + + +++ + + + + A
+++ + + +
+ +

+
++
-

+ +
26
Besugárzási dózis: dQ
X 
dm

Mire jellemző?
Hogyan számolhatjuk át elnyelt dózisra?

Lényeges, hogy hol történt az elnyelés (foton esetén),

hol keletkeznek a töltések
-
+ +
+ ++ + + + levegőben
+ + Levegőre
+ levegőben jellemző
++

+ 27
Besugárzási dózis: dQ
X 
dm

Levegőben mért besugárzási dózis átszámolása:

Levegőben 1 ionpár keltéséhez 34 eV energia szükséges*

34 eV= 34 · 1,6 ·10-19 J 1,6 ·10-19 C

34 J 1C
C J
1  34  34 Gy lev
kg kg

* Elektronok esetén. Protonok, a részecskék esetén 35 eV

28
Levegőben mért dózis átszámolása a
szövetekben elnyelt dózisra
DJ  DxJ
E
J 
At
DE  DJ At
DE DJ At
D  
Dm ADx
DxJt
   m Jt
 Dx
D  m 29
Levegőben mért dózis átszámolása a
szövetekben elnyelt dózisra:

Dszövet m ,szövet

Dlevegö m ,levegö
m ,szövet
Dszövet  f0 X J
m ,levegö f 0  34
C

 m,szövet
Efoton<0,6 MeV esetén lágyszövetre:  1,1
 m,levegö
30
 Az elnyelt dózis számolása
g sugárzó izotóp esetén
Pontsugárzó esetén:
 Gy  m 2 
K g t Kg: dóziskonstans 


D 2 : aktivitás [Bq]
 h GBq 
r
r: az izotóptól való távolság [m]
t: besugárzási idő [s,h]
Gy  m 2
Pl: Kg=80 h  GBq a 137Cs izotópra:
1GBq 137Cs 1 m távolságban 80 Gy/h –t okoz
800 x háttérsugárzás 31
Eddigi dózisfogalmak:

Sugárzás hatékonysága
Fizikai dózis Szöveti érzékenység
?
f0

Méréstechnikai dózis
32
A biológiai hatás…
→ Determinisztikus hatás (pl. sugárterápiánál)
Tipikusan
• egyfajta sugárzással
• egyfajta szövetet sugározunk be

Elnyelt dózis arányos Biológiai hatás

→ Sztochasztikus hatás (pl. sugárvédelemben )

Tipikusan
• többfajta sugárzás
• többfajta szövetet ér

súlyozottan
Elnyelt dózis összegzendő Biológiai hatás

33
 súlyozottan
Elnyelt dózis összegzendő Biológiai hatás

Súlyzófaktor: Sugárzás hatékonysága

Szöveti érzékenység

Egyenérték dózis: H T   wR DT, R [Sv]

R

Súlyozottan összeadja a különböző sugárzásokból (R)

az adott szövetben (T) elnyelt dózisokat.

Például:
H bör  walfa Dbör,alfa  wbeta Dbör,beta  wgamma Dbör,gamma
34
 wR súlytényező
Az adott sugárzás hatékonysága (sztochasztikus hatás
kiváltásában) hányszor nagyobb, a röntgen- ill. g-sugárzáshoz
képest.
Részecske Energia wR
Foton 1
Elektron 1
Neutron <10 keV 5
*2016 jan 1-től: 10 keV-100 keV 10
folytonos fv.
100 keV- 2 MeV 20
ICRP 2 MeV - 20 MeV 10
> 20 MeV 5
EU Protonok > 2 MeV 52
Alfa részecskék 20
*487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet 2/2022 OAH rendelet 35
az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről
 súlyozottan
Elnyelt dózis összegzendő Biológiai hatás

Súlyzófaktor: Sugárzás hatékonysága

Szöveti érzékenység

Effektív dózis: E   wT H T [Sv]

T

Súlyozottan adja össze a különböző szöveteket (T)

ért egyenérték dózisokat.
wTHT jelenti a HT dózisnak az egész test
sugárkárosodásához való hozzájárulását. T
wT 1

Homogén egésztest besugárzás esetén: E = H 36

 wT súlytényező
Megmutatja, hogy az illető szövet-szerv milyen
hányadban vesz részt a teljes károsodásban akkor, ha
homogén sugárzás érte a az egész testet.
Testszövet
Szövet/szerv wT w Testszövet
Szövet/szerv wTw
T T
Csontvelő 0,12 Nyelőcső 0,04
gonádok 0,2 máj 0,05
Vastagbél 0,12 Máj 0,04
vörös csontvelő
Tüdő 0,12
0,12 nyelőcső
Pajzsmirigy
0,05
0,04
vastagbél
Gyomor 0,12
0,12 pajzsmirigy
Csontfelszín
0,05
0,01
tüdő
Emlő 0,12
0,12 bőr Agy 0,01
0,01
gyomor 0,12 csontfelszín 0,01
Egyéb szövetek* 0,12 Nyálmirigyek 0,01
húgyhólyag 0,05 egyéb 0,05
Ivarmirigyek 0,08 Bőr 0,01
Hólyag 0,04
*Egyéb szövetek: mellékvesék, felső légutak, epehólyag, szív, vesék, nyirokcsomók, izom, szájnyálkahártya,
hasnyálmirigy, prosztata (férfiak), vékonybél, lép, csecsemőmirigy, méh/méhnyak (nők). 37
487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet 2/2022 OAH rendelet
 Dózisfogalmak összefoglalása

Sugárzás hatékonysága HT
Fizikai dózis Szöveti érzékenység
E
f0

Csak a sugárvédelemben
használatos mennyiségek
Méréstechnikai dózis
38
 Sugárvédelem
Sugárforrásokkal dolgozók:
Indokoltság Sztochasztikus hatás ésszerű
Optimálás redukálása
Korlátozás
Determinisztikus hatás kizárása,
Dóziskorlátok
Páciensek:
Indokoltság: cost-benefit elv
Optimálás: diagnosztikai irányadó szintek

Páciensdózisok mérése és dokumentálása

487/2015. (XII. 30.) Korm. 2/2022 OAH rendelet 39
az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről
 Dóziskorlátozás célja
• Elkerülni a determinisztikus károsodást
• A sztochasztikus sugárhatás kockázata ne haladja
meg a társadalom egyéb, de elfogadott
tevékenységeinek a kockázatát

Dóziskorlát ≠ megengedett dózis!

Dóziskorlátok: 1. munkavállalókra
2. lakosságra
páciensre nincs !
40
 Dóziskorlátok*
≠megengedett dózis!

Foglalkozási dóziskorlát munkavállalókra

– egész testre 20 mSv/ év

(kb.10Sv/munkaóra)**
– szemlencsére 20 mSv/év
– bőrre 500 mSv/év
– végtagokra 500 mSv/év

*változtak (csökkentek) az értékek a tankönyvi adatokhoz képest!!

**v.ö.: háttérsugázás dózistelj: ≈ 0,1 Sv/h 41
 Dóziskorlátok
≠megengedett dózis!

Lakossági dóziskorlát*
– egész testre 1 mSv/ év**
– szemlencsére 15 mSv/év
– bőrre 50 mSv/év

• csak a mesterséges forrásokból származó dózisra vonatkozik

• nem számít ide az orvosi tevékenységből adódó dózis
42
**v.ö.: háttérsugázás dózistelj: ≈ 2,4 mSv/év
 Determinisztikus sugárzási
küszöbdózisok
Csontvelő:
Vérképzéscsökkenés 0,5 Gy
Herék:
átmeneti sterilitás 0,15 Gy
végleges sterilitás 3,5-6 Gy
Szemlencse
Kimutatható homályok 0,5-2 Gy
Cataracta 5 Gy
Bőr:
Korai átmeneti erythema 2 Gy
Erythema 6 Gy
Időleges epilálás 3 Gy
medián halálos
Egyésztest besugárzás esetén: félhalálos dózis: 4 Gy
halálos dózis 6 Gy 43
 Néhány jellemző dózis
ill. dózisteljesítmény
Természetes háttérsugárzás*: 2,4 mSv/év
Ennek fele a Rn-ból.
Orvosi vizsgálatok (páciensdózis)
hagyományos felvétel: 0,2-1 mSv
CT felvétel: 2-8 mSv
beavatkozások:
Intervenciós radiológia
orvos: kéz: 100 mSv/2hó
szem: 30 msv/2hó
térd: 20 mSv/2hó
gonád
(ólomköpeny alatt): 0,5 mSv/2hó
Páciens: akár 1 Gy!!
Sugárterápia: tipikusan 45-60 Gy (lokálisan, 2 Gy frakc.) 44
* https://katasztrofavedelem.hu/modules/hattersugarzas/terkep
 Dóziskorlátok-veszélyek
Elfogadható kockázattal járó sugárterhelés
Ez alatt sem biztonságos a sugárzással végzett
munka!
(a sztochasztikus károsodás arányos a dózissal!)
Minden veszélyes!

cost-benefit elv

45
 Irodalom

(Az Orvosi Biofizika tankönyv mellett)

Köteles György: Sugáregészségtan (Medicina)

Fehér István, DemeSándor: Sugárvédelem (ELTE Eötvös kiadó)
Turák O., Osvay M.: A személyzet dózisa az intervenciós radiológia területén.
OSSKI www.sugarvedelem.hu/sugarvedelem/docs/kulonsz/.../szemelyzet.pdf
Pellet Sándor, Giczi Ferenc, Gáspárdy Géza, Temesi Alfréda: Az intervenciós
radiológia sugár-egészségügyi vonatkozásai. Magyar Radiológia 81 (2007)
32–39.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2200002.oah

Érdekes olvasmány:
https://www.universityofcalifornia.edu/news/what-know-you-go-bananas-about-radiation

46