1.

előadás anyaga
 Az állattenyésztés fogalma,
jelentősége
 Állathigiénia és állomány-
egészségtan
 Az állat és környezete
ÁLLATTENYÉSZTÉS

Az állattenyésztés (zootechnika) a köznapi

értelemben elsősorban a gazdasági állataink
tenyésztését jelenti.
 AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS FOGALMA
Az állattenyésztés: az állatok elhelyezésével, tartásával,
takarmányozásával, szaporításával, ápolásával,
gondozásával, egészségvédelmével, az állati termékek
nyerésével (pl. fejés, nyírás, vágás), az állatok nemesítésével
kapcsolatos munkákat, azok szervezését, irányítását jelenti.

Szűkebb értelemben állatnemesítés (animal breeding), az

állatok genetikai képességének generációról generációra
történő tudatos javítása, illetve az arra irányuló tevékenység.

Céltudatos, szervezett állatitermék-előállítás vagy állati

szolgáltatás.
Az állati termék előállítási módja szerint típusai:
 nomád állattenyésztés
 váltólegelős állattartás - legelőkertek
 havasi pásztorkodás
 modern legeltetéses állattartás (PLF)
 növénytermesztést kiegészítő állattenyésztés
 iparszerű állatitermék-előállítás (szarvasmarha, baromfi)

Az állattenyésztés összefügg:
 a gazdasági,
 ökológiai,
 történelmi,
 kulturális és
 vallási viszonyokkal.
 PLF – PRECISION LIVE FARMING
Google térkép – legeltetési útvonalak

GPS alapú megoldás a legeltetési adatok és

útvonalak elemzésére

Okos kerítés

Digitális mérlegelő kapu

Az állatok csoportosítása hasznosításuk alapján:
 Vadállatok: az ember befolyásától függetlenül, a szabadban élnek
 Szelídített állatok: közel állnak a vadon élő őshöz, nem háziállatok
 Háziállatok: domesztikált állatok, az ember környezetében élnek,
valamilyen szolgálatot tesznek – tenyésztői munka hatása!
 Kedvtelésből tartott (hobbi) állat, v. társállatok: gyakran lakásban
élő állatok, az ember gondoskodik róluk, társként ragaszkodnak hozzájuk
 Laborállatok: laboratóriumi, kísérleti céllal tenyésztett állatok
 Gazdasági állatok: tenyésztésük szorosan kapcsolódik a földműveléshez, a
mezőgazdasághoz

A haszonállatok olyan, elsősorban háziállatok (ló, szarvasmarha, juh, sertés,

baromfi), amelyek termelését (tej, hús, tojás, gyapjú) vagy szolgáltatását az
ember hasznosítja.

A tenyészállatok továbbtenyésztésre kijelölt hím vagy nőivarú állatok,

amelyeket rendszerint hatékony tenyésztői munkával hozunk létre. Ennélfogva
teljesítményük, genetikai értékük kimagasló.
TENYÉSZÁLLAT
Az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Korm.
Rendelet 2.§.15. pontja szerint:

olyan, azonosító számmal vagy jellel ellátott és

nyilvántartott állat, amely egyedileg vagy az állatcsoport
részeként azonosítható, és
a) amelynek szüleit és nagyszüleit törzskönyvbe vették, és
maga a tenyészállat törzskönyvezett,
b) amelyet tenyésztőszervezet tenyésztési főkönyvében
nyilvántartanak, vagy
c) amelyet tenyésztőszervezet kisállatfajok esetében
származási igazolással annak ismer el.
 AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS JELENTŐSÉGE
Az állattenyésztés feladata:
 élelmiszer-ellátás (tej, tojás, hús)
 ipari nyersanyag (gyapjú, bőr, gerezna) előállítás
 erőtermelés (igaerő, sport)
 melléktermékek (istállótrágya) terület és a növényi melléktermék hasznosítása
 természetvédelmi célú állattartás (nemzeti parkok)
 védett őshonos fajták fenntartása, génmegőrzés
 munkahelyteremtés
 hobbi-, sport-, viador típusú állatok

Növénytermesztéssel való harmonikus összhang!

Az állati eredetű élelmiszerek:

 a kereslet növekszik
 az életszínvonal egyik fokmérője.

Alapvető feladat: az állati termékek előállítása – gazdaságosan!!!

Célja: többet (mennyiség), jobbat (minőség) és gazdaságosabban (nagyobb haszonnal)

termelő utód
 ÁLLATTENYÉSZTÉSI JOGSZABÁLYOK
 Az európai parlament és a tanács (eu) 2016/1012
"állattenyésztési" rendelete
 A bizottság (EU) 2017/717 végrehajtási rendelete "a
származási igazolás kiadás szabályairól"
 2019. évi LVI. törvény az állattenyésztés szabályozásához
szükséges törvényi szintű rendelkezésekről
 45/2019. (IX. 25.) AM rendelet az állattenyésztés részletes
szabályairól
 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a földművelésügyi hatósági
és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet az állattenyésztésről
 188/2019. (VII. 30.) KORM. RENDELET
3. Állatgenetikai erőforrások megőrzése és védelme
4. Tenyésztőszervezetek
5. Tenyésztési program
6. A tenyésztők jogai és kötelezettségei
7. Védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták, magyar ebfajták
8. Tenyészállat és szaporítóanyag behozatala és kivitele
9. Teljesítményvizsgálat és tenyészértékbecslés
10. Tenyésztési nyilvántartási rendszerek
11. A művi szaporító létesítményre és a spermatároló központra vonatkozó általános
szabályok
12. A mesterséges termékenyítő állomás és az embrióátültető állomás
13. A spermatároló központ
14. A baromfikeltető állomás
15. A méhanyanevelő telep
16. A halkeltető állomás
17. Intézkedések
18. Az állattenyésztési bírság mértéke
19. Tudományos munkák, kutatások és fajtarekonstrukció engedélyezése
20. Az állami tulajdonú apaállat és szaporítóanyag
A tenyésztő-nemesítő munka intézményi keretei
 ÁLLATHIGIÉNIA ÉS ÁLLOMÁNY- EGÉSZSÉGTAN
A XX. század második felétől Európa állattenyésztése, az állati eredetű
élelmiszerek termelése új irányban és nagyon dinamikusan fejlődött.
Robbanásszerűen nőtt az állományok genetikai potenciálja, a
koncentráció felgyorsult, a termelésben meghatározóvá vált a
szakosodás, gyors ütemben fejlődött a takarmányipar.

A mennyiségi, minőségi és élelmiszer-biztonsági igények fokozódása az

állatorvosi munka jelentőségét növelik. – PREVENCIÓ!

A végzett állatorvos képes a gondjaira bízott állatállományok:

 egészségének megóvására,
 összetett okú betegségek által okozott károk mérséklésére,
 az állatvédelem gyakorlati kérdéseinek megválaszolására
 haszonállattartó telepek környezetvédelmi vonatkozásainak
áttekintésére, a környezetszennyezés megelőzésére
 ÁLLATHIGIÉNIA
Betegség: a szervezet és a környezet egyensúlyának
zavarából származó élettani jelenségek összessége. Az
élettani folyamatok normális bioritmusának felborulásakor
alakul ki. Kórfejlődése van. Kóros szabályozások jellemzik, pl.
elégtelen szervműködés, megváltozott reakciókészség.
Kimenetele: gyógyulás / halál
Lefolyása:
Lappangási idő: Szubklinikai (tünetmentes) / Klinikai:
- perakut (túl heveny) - igen gyors lefolyású megbetegedés
- akut (heveny) - gyors lefolyású
- krónikus (idült) - hónapokig tartó és enyhe tünetek
Kimeneteli időszak = lábadozás
Gyógyulás:
- teljes vagy - funkcionális (ha nem áll vissza az eredeti helyzet)
Idült megbetegedés
 ÁLLATHIGIÉNIA=MEGELŐZŐ ÁLLATGYÓGYÁSZAT
Az állathigiénia elsősorban az állatállománnyal és az
állatállományok egészségvédelmével (megelőzés) foglalkozik
úgy, hogy ezzel az ember környezetének védelmét is
szolgálja.

Magában foglalja:
 állattartó telepek járványvédelmi előírásai
 az állattartó telepek környezetszennyező hatásai
 a telepek és istállók fertőtlenítési módszerei
 a mikroklíma állati szervezetre gyakorolt hatásai
 a takarmányozás higiénia
 az ún. összetett okú betegségek kórfejlődésének és a
védekezés általános szabályainak ismereteit.
„Egészségesnek pedig csak az az állomány tekinthető, amely
genetikai képességeinek megfelelően termel." (Dr. Kovács
Ferenc: Állathigiénia 1990)

„Alapvető szabály, hogy olyan fajtát kell tenyészteni,

amelynek igényét maradéktalanul ki tudjuk elégíteni. Nagy
termelőképességű és ehhez mérten igényesebb fajta
közepes tartási viszonyok között annyit sem termel, mint
ugyanott egy közepes termelőképességű fajta, de amelynek
igényei nem haladják meg az adott lehetőségeket."
(Fekete Lajos, Szép Iván: Állattenyésztés I.)
ÁLLOMÁNY-EGÉSZSÉGTAN
Magában foglalja:
 élelmiszertermelő gazdasági haszonállatok
tartástechnológiai módszereit,
 az eredményes szaporítás és felnevelés
megszervezésének állomány-egészségtani
ismereteit,
 a termelés gazdaságosságára ható fontosabb
tényezőket, és
 összefoglalja a fontosabb összetett okú betegségek
kialakulásának megelőzésével, illetve jelentkezésük
esetén a felszámolásukkal kapcsolatos ismereteket.

állat–kórokozó–környezet komplex kölcsönhatása

 BELSŐ ÉS KÜLSŐ ÉLŐSKÖDŐK, KÓROKOZÓK
Haszonállataink folyamatosan ki vannak téve a különböző külső és belső
élősködők által okozott veszélyeknek, megbetegedéseknek. Ezek a
megbetegedések sok esetben nem okoznak azonnali termeléscsökkenést,
de olyan idült elváltozásokhoz vezetnek, melyek mindenképpen rontják az
állatok életteljesítményét.
BELSŐ élősködők:
Laposférgek: közönséges májmétely, bendőmétely, lándzsásmétely;
galandférgek
Hengeresférgek: gyomor-bélférgesség, tüdő- és légcsőférgesség, orsóféreg
BÉLSÁRVIZSGÁLAT!
KÜLSŐ élősködők:
Szarvasmarha: Psoroptes-rühösség, legyek, Demotex atkák, kullancsok, tetvek
Juh: Psoroptes-rühösség (atka), Melophagus ovinus (juhpaklincs), legyek,
kullancsok, tetvek
Ló: rühösség, legyek, tetvek, kullancsok
Sertés: Sarcopter-rühösség, legyek, kullancsok, tetvek, bolhák
Nyúl: Psoropter equi var. Cuniculi okozta fülrühösség, legyek
 ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI PRAKTIKÁK
Fürösztés
Báránynevelés, elletés eszközei és gyógyszerei
Tömegoltó beüzemelés és bárányok oltása
Juh szállítószalag az állategészségügyi kezelések
megkönnyítésére
Állategészségügyi terv készítése – google applikációk
Gördeszka
Tabletta lenyelető szonda
 MENEDZSMENT - TELEPIRÁNYÍTÁS
Magában foglalja:
 a munkaszervezést,

 az operatív telepirányítási munkát,

 a pénzgazdálkodást,

 a telepen végzett valamennyi szakmai tevékenységet,

beleértve az állatorvos munkáját is.

Ide tartozik természetesen minden állattenyésztői,

állategészségügyi, szaporodásbiológiai, technikai,
technológiai munkafolyamat is.
A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK FOGALMA,
FELOSZTÁSA
A környezet mindazon objektumok és feltételek összessége,
amelyek az élőlényeket (gazdasági állatainkat) körülveszik.

Ökológia: Az élő szervezetek és környezetük

kölcsönhatásával foglalkozó tudomány.

Felosztás:
a) természetes és mesterséges
b) élő (biotikus) és élettelen (abiotikus)
c) külső és belső
TERMÉSZETES ÉS MESTERSÉGES KÖRNYEZET
Természetes környezet: a természet által kialakított
létfeltételi elemek összessége.
 az éghajlati tényezők közvetlenül érik az állatokat,
 az ivóvíz- és a táplálékszerzés → saját maguk
 életritmusban, szaporodásban szezonalitás (ivarzás, vedlés,
kotlás, stb.)
 a természetes feltételek („röghatás”) meghatározzák az
állatok növekedését, fejlődését is.

Mesterséges környezet: az állatok létfeltételeit, termelési

körülményeit az ember alakítja ki és szabályozza.
 zárt, iparszerű tartás
 külvilágtól elzártan, ablak nélküli, szabályozott mikroklímájú
épületek
 programozottan (pl. fényprogram), „futószalagszerűen”
ÉLŐ ÉS ÉLETTELEN TÉNYEZŐK
Élő környezeti tényezők: az állatot körülvevő élőlények összessége
 fajtársak (előny, hátrány)

 idegen fajú állatok

 mikrobák (hasznosak, károsak)

 ember

Anyai hatás: az anyai szervezet a magzati fejlődés (petesejtek érése)

során, és később is (szoptatás idején) az ivadékok tulajdonságaira kifejt.
Tehát az utód küllemét, sorsát nem a saját, hanem az anya genetikai állománya
határozza meg a petesejt citoplazmájába helyezett molekulákkal.

Élettelen környezet:
 éghajlat

 időjárás

 épületek, istállók

 műszaki berendezések (padozat, etető, itató, fejőkészülék stb.)

KÜLSŐ ÉS BELSŐ KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK
Külső környezet: mindazon tényezők összessége, amelyek hatása az
állatokat a külvilág felől éri.
 takarmányozás;

 éghajlati tényezők: a hőmérséklet, a a levegő nedvességtartalma, a

légmozgás, + a levegő összetétele, a fény, stb.

Belső környezet: a szervezet szöveteinek, szerveinek fizikai és kémiai

állapota
 vérmérséklet, szokások

 külső feltételekre, ingerekre miként reagál

 neuro-hormonális szabályozás

 ivari hormonok: eredményezik a legnagyobb különbséget az azonos

genotípusú állatok között
 elsődleges-, másodlagos ivarjelleg
 KÜLSŐ ÉS BELSŐ TÉNYEZŐK KAPCSOLATA
külső hatásokat (környezet ingerek) →
érzékszervek, speciális receptorok érzékelik→
ingerületek → hipotalamusz → belső
elválasztású mirigyek→ hormonok

A hormonok szabályozzák:
 az anyagcserét,
 a fejlődést,
 a szaporodásbiológiai folyamatokat,
 a viselkedést,
 az ellenálló képességet és
 a környezethez való alkalmazkodást.
A környezeti feltételek befolyásolják:
 a termékek minőségét,

 a termelés nagyságát,

 az állatok növekedését és fejlődését,

 a genetikailag determinált tulajdonságok kialakulását,

 meghatározzák az állat közérzetét és egészségi

állapotát,
 a termelés gazdaságosságát.
STRESSZHATÁSOK:
1. A termeléssel együtt járó, elkerülhetetlen
stresszorok, pl. a speciális tartási (ketreces)
körülmények.
2. Helytelen tartásból származó stresszorok: a
termelést, növekedést csökkenthetik és különböző
megbetegedésekhez, elhullásokhoz is vezethetnek.
3. A csoportos tartásból adódó stresszhatások: a
társak zavarása, bántalmazása.
 Fontos az ezekhez való alkalmazkodás, akklimatizáció!
Az állatoknak azt a képességét, hogy a megszokottól eltérő,
új környezeti viszonyokhoz alkalmazkodnak, honosulásnak
vagy akklimatizációnak nevezzük.
 a külső környezet változásainak elviselése

 szelekció: a jobb adaptációs képességgel rendelkezők

tartási körülmények kialakítása: a nagy termelésű egyedek
is alkalmazkodni tudjanak.
 technológiai tűrőképesség: a technológiai változtatást
bizonyos mértékig tűri.
Sándor Krisztina
 2. előadás anyaga

 Fertőző betegségek
 Az állattartás környezetvédelmi
vonatkozásai
 Állattartó telepek elhelyezésének
általános szabályai
ZOONÓZISOK - ÁLLATOK ÁLTAL KÖZVETÍTETT FERTŐZÉSEK

Zoonózisnak olyan fertőző betegségeket nevezünk,

amelyek állatról emberre képesek átterjedni.
A zoonózisok terjedése:
Direkt terjedés
 fertőzött állat váladékaival (vér, nyál, vizelet, széklet) való
érintkezés
 fertőzött állat harapása, karmolása
Indirekt terjedés
 A fertőzött állat által használt dolgokkal való érintkezés – akvárium
vize, föld, állateledel
Étellel való terjedés
 szennyezett étel fogyasztása (nyers tej, hús, tojás)
 fertőzött állat székletével szennyezett zöldség, gyümölcs
FERTŐZŐ BETEGSÉGEK
 szarvasmarha:
- gümőkór
- brucellózis
- leukozis

 sertés:
- brucellózis
- leptospirozis
- Aujeszky-betegség
- PRRS
 juh:
- Brucella ovis
- Brucella melitensis
- Maedi Visna
- rühösség
 baromfi:
- azonos állományból származó,
azonos keltetőben keltetett
állománnyal
- madárinfluenza
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1882 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018.
december 3.) egyes betegségmegelőzési és járványvédelmi
szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek kategóriáira történő
alkalmazásáról, valamint a jegyzékbe foglalt betegségek terjedésére
nézve számottevő kockázatot jelentő fajok és fajcsoportok jegyzékének
megállapításáról
https://eur-lex.europa.eu/legal-
content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018R1882&from=EN
 A Nemzeti PRRS (afrikai sertéspestis) Mentesítési Terv (NMT) célja a
hazai állatállomány sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi
tünetekkel járó szindrómájától való fertőzöttségének - ezáltal a vírus
okozta minden közvetlen és közvetett gazdasági kártételnek -
megszüntetése, középtávon a sertéságazat antibiotikum felhasználásának
csökkentése és a magyar sertés nemzetközi versenyképességének
növelése.

2022. Szeptember 1-je óta napjainkig Európában összesen 712 baromfitartó gazdaságban,
280 fogságban tartott madarakat tartó intézményben és 3570 vadmadárban mutatták ki a
szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
Az érintett országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észak-
macedón Köztársaság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország,
Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Moldovai Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-
Írország Egyesült Királyság, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia,
Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Törökország.
 148-AS RENDELET
Az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére
irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott és az
állattartó ágazatokat segítő támogatási program.
Alapvető célja az állatbetegségek elleni védekezés
segítése és a hazai állatállományok kedvező
egészségügyi státuszának megőrzése.
A támogatási programban résztvevő állattartók a 2023.
január 1-jét követően elvégzett szolgáltatásokról
kiállított számlák után igényelhetnek támogatást.
 AZ ÁLLATTARTÁS KÖRNYEZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI
Oka: állat sűrűség, koncentráció, birtok viszonyok

Hatása:
- talaj: nitrát, foszfor, kálium, antibiotikum, mikroorganizmusok,
talajok savanyodása
- élővizek: eutrofizáció, talajvíz
- levegő: bűzanyagok, (üvegházhatású gázok – CO2, metán)
A hatások csökkentésének lehetőségei:
-a környezet szennyező anyagok keletkezésének észszerű
korlátozása
- a szennyező források és a lakott települések térbeli
elkülönítése – védőtávolságok!
- a környezet szennyező anyagok ártalmatlanításának és
elhelyezésének szabályozása
NAK – Állattenyésztés és klímaváltozás kiadvány
 A KÖRNYEZET SZENNYEZŐ ANYAGOK
KELETKEZÉSÉNEK ÉSZSZERŰ KORLÁTOZÁSA
- a mezőgazdasági termelés korlátozása
- a gazdaságilag megengedhető legjobb technológia
kialakítása
Takarmányozási módszerek
- szükségleteknek megfelelő takarmányozás
- aminosavak, takarmány adalékok
Tartástechnológiai módszerek
- ferde padozatos almozott tartástechnológia
- mélyalmos tartás; víz felhasználás!!!
- állategészségügy
- szellőztetés
 Nitrát
Globális szinten a környezetbe jutó nitrogén- és
foszfortöbblet már most meghaladja bolygónk
tűrőképességének biztonságos határait, és komoly
veszélyt jelent a természetre és az éghajlatra nézve is.

Az eutrofizáció egy olyan folyamat, melynek során a

vízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége
a víz elalgásodásához vezet.

Nitrátrendelet / Nitrát gazdálkodói kézikönyv

Nitrát jelentés
ÁLLATI HULLADÉKOK KEZELÉSE
- elhullott állatok (fej!), vetélt magzat, magzatburkok
- vágóhídi szennyvízben lévő hulladékok
- bendő- és gyomor tartalom
- trágya
- vágóhídi hulladék
- élelmiszer feldolgozók hulladékai
- kereskedelmi forgalomba nem került élelmiszerek
- kolosztrum, tejtermékek, amit nem szánnak emberi
fogyasztásra
- keltetői melléktermékek
- élelmiszer-hulladék ATEV szerződés
- gyapjú
TRÁGYA
Almos trágya – mélyalom:
- trágyaszarvasba rakás (baktériumkészítmények)
- felmelegszik 50-80 Celsiusra – hűtés megoldása
- aggály nélkül felhasználható
- trágyalé kezelése!
Hígtrágya - Többfázisú heterogén rendszer
- fizikai tulajdonságok: szárazanyag tartalom
- kémiai tulajdonságok
- mikrobiológiai tulajdonságok: aktív flóra, szennyező
flóra

OPTIMÁLIS KIJUTTATÁSI IDŐPONT!

 KÁRTEVŐK
- kórokozókat terjeszthetnek
- károsítják az épületeket
- irritálják az állatokat
- szennyezik a takarmányokat
- vérszívás

Rágcsálók, rovarok, madarak

VÉDEKEZÉS!
Az agrárpolitika célja az európai állat- és környezetvédelmi
normáknak megfelelő, versenyképes állattartó üzemek
kialakítása.

1998. évi XXVIII. Törvény az állatok védelméről és

kíméletéről: célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek
védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az
állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint
meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait.
Módosította: 2011. évi CLVIII. Törvény

32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági

haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól
ÁLLATBARÁT TARTÁSMÓDRÓL BESZÉLÜNK AKKOR, HA AZ ÁLLAT
MINDAHHOZ HOZZÁJUT, AMI LÉTFENNTARTÁSÁHOZ ÉS
FEJLŐDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES, IGÉNYEIT MINDEN KÁROSODÁS
NÉLKÜL ELÉGÍTHETI KI.

AZ ÁLLATTARTÓNAK KÖTELESSÉGE A FAJ ÉS EGYED SZÜKSÉGLETE

SZERINT A TÁPLÁLÉK BIZTOSÍTÁSA, A GONDOZÁS, AZ ELHELYEZÉS, A
FÁJDALMAS KORLÁTOZÁSOK KERÜLÉSE.
Az állatvédelem öt alapelve (Egyesült Királyság Gazdasági Állatok Welfare
Tanácsa)

 mentesség az éhségtől és szomjúságtól,

 mentesség a hőmérsékleti és fizikai kényelmetlenségektől,
 mentesség a fájdalomtól, a sérüléstől és a betegségtől,
 mentesség a félelemtől és a stressztől,
 lehetőség a viselkedési formák többségének gyakorlására
 AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI TECHNOLÓGIA ELEMEI
 Tenyésztés–nemesítés

 Takarmánytermesztés–takarmányozás

 Állatokápolása és gondozása
 Állategészségügy és szaporodásbiológia

 Épületek, berendezések, gépek és üzemeltetésük

(= technikai elemek)
 Munkaszervezés–bérezés

 Értékesítés

 Gazdaságossági számítások

KEREK EGÉSZ!!!
ÁLLATTARTÓ TELEPEK ELHELYEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
253/1997. (XII. 20.) KORM. RENDELET
AZ ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEKRŐL

Az istállók telepítésekor a következő szempontokat kell

figyelembe venni:
• domborzatot,
• megközelíthetőséget,
• uralkodó szélirányt,
• lakott helytől, más tartótól stb. való távolságot,
• a szállítási távolságokat (takarmány, trágya, állati termék),
• gépesítés, víz-, és áramellátás, csatornázás megoldhatóságát.

KERÍTÉS!!!

Az istállópadozattal szemben támasztott követelmények:

• higiénikus, mosható, nem hideg, tartós, olcsó, rugalmas, lábakat
kímélő legyen
 ÁLLATOK ELHELYEZÉSÉVEL SZEMBEN FŐ SZEMPONTOK
 megfelelő világítás,
 megfelelő hőmérséklet,

 elegendő oxigéndús levegő,

 ne legyen a levegő túl nedves vagy száraz,

 az állatnak legyen száraz és huzat(vagy szél-) mentes fekvőhelye,

 elegendő terület, a faj igényének megfelelő elhelyezkedés,

zsúfoltság nélkül,
 a takarmány kiosztás, a trágyázás és az itatás célszerű megoldása,

 az állatok ne tegyenek kárt egymásban és az emberben,

 az állatok nyugalmának megoldása,

 a dolgozók számára kényelmes és egészséges munkakörülmények

biztosítása,
 gazdaságosság és gyors megtérülés
NAGY LÉTSZÁMÚ ÁLLATTARTÓ TELEP
Ló: 30 egyed felett
Szarvasmarha: 50 egyed felett
Strucc: 50 egyed felett
Nyúl: 50 anyanyúl és a szaporulata felett
Sertés: 100 egyed felett
Juh és kecske: 200 egyed felett
Kifejlett baromfi: 500 egyed felett
Brojler baromfi: 2000 egyed felett

Állatjóléti felelőst kell kijelölni

ÁLLATJÓLLÉT
A kiskérődző állatjóléti támogatás célja, hogy
hozzájáruljon az állat- és egészségvédelem folyamatos
fejlődéséhez a juh- és kecskeágazatban és arra
ösztönözze a mezőgazdasági termelőket, hogy - a
magyar kiskérődző állomány állatjóléti normáinak javítása
érdekében - túllépjenek a vonatkozó kötelező előírások
betartásán.
A felhívás keretében támogatott tevékenységnek minősül a
körömápolás, a belső élősködő fertőzöttség
ellenőrzése, a külső élősködők, valamint legyek,
szúnyogok, nyüvek elleni védekezés és az ásványi
anyag kiegészítés alkalmazása.
Ezen kötelezettségek teljesítéséért 215 eurónak megfelelő
forintösszeg/állategység/év vissza nem térítendő
támogatás vehető igénybe.
TEJELŐ SZARVASMARHA TELEP
HÚSMARHA TELEP
JUHTELEP
LÓTARTÁS
BAROMFI TELEP
SERTÉS TELEP
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Sándor Krisztina
 3. előadás anyaga

•Takarmányozástan
• Általános állattenyésztéstan
 A TAKARMÁNYOZÁSTAN ALAPJAI
Ahhoz, hogy egészségesek maradjanak állataink,
takarmányozásukat optimális szinten kell tartani.
Állatfajonként, életciklusonként más-más tápanyagokra van
szükségük.
Koncentrált takarmány: egységnyi tömegben sok
táplálóanyagot, kevés vizet, és rostot tartalmazó
takarmányokat pl. gabonamagvak.
Tömegtakarmány: egységnyi mennyiségben kevés
táplálóanyagot, de sok rostot és vizet tartalmaznak pl. gyökér-
és gumós takarmányok, széna.
Melléktermékek
Takarmányok csoportosítása
A takarmányok csoportosítása víztartalom alapján:
- száraz (légszáraz) takarmányok: víztartalmuk 12-14 % (magvak, szénák,
szalmák),
- nedvdús vagy vizenyős takarmányok: halmazállapotuk szilárd, víztartalmuk
65-95 % (zöldtakarmányok, gyökér-és gumóstakarmányok, gyümölcsök),
- folyékony takarmányok: folyékony halmazállapotúak (tej, savó).
Takarmányok csoportosítása fehérje tartalom szerint:
- sok fehérjét tartalmaznak: az állati eredetű takarmányok, az extrahált darák, a
pillangósvirágú takarmányok és a hüvelyes magvak (szója, borsó)
- közepes mennyiségű fehérjét tartalmaznak: a gabonamagvak (10-12%)
- kis mennyiségű fehérjét tartalmaznak: a szalmák és a gyökgumós
takarmányok
A takarmányok csoportosítása zsírtartalmuk alapján:
- nagy zsírtartalmú takarmányok: olajos magvak, olajpogácsák, növényi olajok
- közepes zsírtartalmú takarmányok: gabonamagvak, hüvelyesek
- kis zsírtartalmú takarmányok: szálas takarmányok, gyökgumós takarmányok,
A takarmányok csoportosítása rosttartalmuk alapján:
- rostban gazdag takarmányok: szalmák (35-45 %), szénák (22-35 %),
szilázs, szenázs, zöldtakarmányok (20-30 %),
- közepes rosttartalmú takarmányok: magvak (2-10 %)
- rostban szegény takarmányok: gyökér- és gumóstakarmányok (kb. 1 % )
- nem tartalmaznak rostot: állati eredetű takarmányok
A takarmányok csoportosítása szénhidráttartalmuk alapján:
- szénhidrátban gazdag takarmányok: melasz, cukorrépa, gyümölcsök
- közepes szénhidráttartalmú takarmányok: zöldtakarmányok
- szénhidrátban szegény takarmányok: széna, szalma
ABRAKTAKARMÁNYOK
TÖMEGTAKARMÁNYOK
MELLÉKTERMÉKEK
• sörtörköly
• melasz
• olajpogácsa
• malátacsíra
A TAKARMÁNYOK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE

ENERGIA
Víz: fontos élettani jelentőség! Ivóvíz vagy takarmány
N-MENTES SZERVES ANYAGOK
Energiát biztosítanak
 Zsírok – magas nyerszsírtartalom pl. olajosmagvak

 Nitrogénmentes kivonható anyagok: fontos E-

hordozók!
Szénhidrátok (cukrok, poliszacharidok – keményítő)
Szerves savak (vajsav, tejsav, ecetsav)
 Nyersrost – cellulóz. Rostban gazdag pl. szalma,
széna
 N-TARTALMÚ SZERVES ANYAGOK
Nyersfehérje – magas fehérjetartalmú pl. húsliszt,
pillangós, hüvelyes növények
Nyersfehérje = N-tartalom x 6,25
 Aminosavak: fehérjék alkotóelemei (kérődzők
előállítják, sertés és baromfinak adni kell!)

NPN (Non Protein Nitrogen) anyagok – fehérje kiegészítők

(karbamid, szalmiákszesz) – Mérgezés!
SZERVES HATÓANYAGOK
 Vitaminok: vízben oldódó (B, C, H, folsav) / zsírban
oldódó (A, D, E, K)
 Hormonok

 Antibiotikumok: hozamfokozó hatás pl. penicillin

 Enzimek: tápláló anyagok felszívódásában segítenek pl.

alfa-amiláz
 Antioxidánsok: takarmányok eltarthatósága pl. A, E, C
vitamin
SZERVETLEN ANYAGOK
Makroelemek:
 Ca, P, Mg, K, Na, Cl, S

Mikroelemek:
 Fe, Cu, I, Mn, Fl, Co, Zn

Mérgező elemek:
 Al, Arzén, Bór, Ólom, Réz
AZ ÁLLATI TERMELÉS TAKARMÁNYOZÁSI ALAPJAI
Az előállítási költségek 60-75 %-a: takarmányozási költség
tenyésztési cél: költségcsökkentés
Takarmányozási költség függ:
 takarmányértékesítő képesség,
 takarmány összetétele,
 táplálóanyag-tartalom,
 adag nagyság,
 termelés mértéke

gyepgazdálkodás → kérődző állatok tartása

abrakelőállítás → baromfi-, sertéstenyésztés

ad libitum etetés: étvágy szerinti

adagolt etetés
 LEGELŐ=PÁZSITFŰ + PILLANGÓS + SAVANYÚFÜVEK + GYOMOK
Szent György naptól (04.24.) Szent Mihály (09.29.) napig
- mozgás: jó hatású az egészségre, fejlődésre + napfény
- változatos fűösszetétel sok előnye
- a növendékmarhák és juhok leggazdaságosabban a legelőn nevelhetők fel.
- nagy tejtermelésű tehenek táplálóanyag-szükséglete itt nem elégíthető ki

Gyepek osztályozása:
Állandó legelők: természetes (ősgyep) és mesterséges (telepített)
Alkalmi legelők: buja őszi vetések, évelő-pillangósok őszi növedéke; tarlók,
árokpartok, útszélek, vasúti töltés, szérűskert

Állatfajok legelővel szembeni igényei:

Sz.marha: dús növényzet, nyalábolva szakít, optimális: a 15-25 cm magas fű.
Juh: „borotvál", optimális: 10-15 cm magas fű, 6-8 kg/nap/anyajuh,
Ló: a legelő füvét harapja, alacsonyabb, keményebb szárú füveket kedveli
Sertés: nedves, mélyfekvésű legelők, 4-5 kg/nap/sertés; 2-3 órát legel, majd túr
Lúd: silányabb legelő is jó, 500-600 g/nap/ lúd, trágyája több fűfajt kiéget
Libalegelőn a libapimpó válik uralkodóvá.
A takarmányozás hatása a növekedésre, fejlődésre
A táplálóanyag-ellátás színvonala befolyásolja:
 a szervezet differenciálódását, minőségi változását
(fejlődését);
 a test méreteinek, tömegének gyarapodását (növekedését).

Kedvező takarmányozás: korábbi ivar-és tenyészérettség

A takarmányozás hatása az állati termékek minőségére

 nyersrosttartalom → tejzsír-tartalom

 telítetlen zsírsav → lágyabb vaj

 rosszul erjedt szilázsok → a tej kellemetlen íze

 tojás minősége: A- és D-vitamin tartalom

 ÁLTALÁNOS ÁLLATTENYÉSZTÉSTAN
Feladata és módszertana
 a tenyésztésbiológiai szemlélet kialakítása és fejlesztése,

 az ok- és okozati összefüggések feltárása és gyakorlati

alkalmazása,
 a genetikai és környezeti kölcsönhatások (interakciók)
feltárása,
 a nemesítés módszertanának, eljárásainak áttekintése,

 az alapvető tenyésztéspolitikai (stratégiai és taktikai) és a

termeléstechnológiai tájékozottság kialakítása.
 A GAZDASÁGI ÁLLATOK NEMESÍTÉSE
Tudatos alkalmazása
 a genetikai elveknek,
 törvényszerűségeknek,
 az alkalmazható módszereknek (biotechnológia és a biotechnika)

A nemesítés : a populáció(k) értékmérőinek genetikai javítása, fejlesztése

Célja:
 a mindenkori igényeknek megfelelő állatpopulációk (genotípusok)
kialakítása
 a változékonysággal és az átörökléssel kapcsolatos törvényszerűségek
módszeres feltárása, alkalmazása

A korszerű nemesítő munka elvi és módszertani alapja: a kreatív és

tudatosan alkalmazott genetika.
VÁLTOZÉKONYSÁG
 Változékonyság: az a képesség, amellyel az új
életfeltételekhez alkalmazkodnak az állatok.
 Az élő anyag (fajta) változó (variáns) és
megváltoztatható (variábilis).

Ez a fejlődés, a genetikai javulás nemesítési

alapfeltétele.
 ÁTÖRÖKLÉS (ÖRÖKLŐDÉS)
A tenyésztés gyakorlatában az elődök
tulajdonságainak az utódokra történő átruházása,
átszármaztatása.
Minden tulajdonság megjelenésének mértéke két
tényezőtől függ:
1. Öröklés

2. Környezeti viszonyok alakulása

FENOTíPUS=GENOTíPUS+KÖRNYEZET
Fenotípus: az egyed érzékelhető, és/vagy értékekben
számszerűsíthető, a szokványos mértékegységekkel
kifejezhető, külső és belső tulajdonságok összessége.
Genotípus: az öröklött anyagban (kromoszómák, gének)
foglalt tulajdonságok összessége.
ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGOK
Öröklődés mikéntje szerint 2 csoport:
1. Kvalitatív (minőségi) tulajdonságok
 „van-nincs” tulajdonságok

 a környezet alig van hatással rájuk

 néhány gén határozza meg – mendeli genetika – jól

öröklődnek (h2 > 0,6)
pl. szín, szarvatlanság
2. Kvantitatív (mennyiségi) tulajdonságok
 mérhetők vagy számolhatók

 a környezeti tényezők szerepe jelentős

 a tulajdonságok mértékét több faktor (additív/ összegező

gének) határozza meg (h2 = 0,3 alatti)
pl. tejzsír kg, tömeggyarapodás
Elsődleges (termelési) értékmérő tulajdonságok
 takarmányértékesítő képesség

 hústermelő képesség (hízóalapanyag-előállítást +

végtermékhízlalást befolyásoló tényezők)
 tejtermelő képesség (tejmennyiség, tej összetétel,
perzisztencia, laktáció hossza)
 gyapjútermelő képesség (szálfinomság, fürthossz,
nyírósúly, kiegyenlítettség, szín)
 Baromfinál: tojástermelő- , hús-, tolltermelő,
májtermelő- képesség, stb.
Másodlagos (szekunder) értékmérők
 reprodukció (termékenység, szaporaság,
nevelőképesség)
 konstitúció (alkati, anyagi és szervműködési tulajdonságok
összessége) – hosszú hasznos élettartam!
 vérmérséklet - temperamentum

 igényesség, igénytelenség – környezettel szemben

támasztott igények
 adaptáció, technológiai tűrés

 életteljesítmény, illetve élettartam – termelésben töltött idő

alatti teljesítmény
A GAZDASÁGI ÁLLATOK KÜLLEMTANA
Feladata:
 a fajtajelleg és a konstitúció megítélése,

 a testalakulás és várható teljesítmény (termelés) közötti

összefüggések értékelése,
 az egyes testtájak jellemzői és a hosszú, hasznos
élettartam, továbbá az életteljesítmény közötti kapcsolat
feltárása,
 a küllemi bélyegekből, testalkati jellegvonásokból a
szülők örökítő képességének becslése.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
 4. előadás anyaga

• Domesztikáció
• A gazdasági állatok rendszertana

• A gazdasági állatok fejlődése, növekedése

• A gazdasági állatok szaporodása

 A GAZDASÁGI ÁLLATOK EREDETE ÉS HÁZIASÍTÁSA
Darwin szerint:
 monofiletikus (egy közös őstől való származtatás)
 polifiletikus (több őstől való származtatás)

A háziasítás (domesztikáció) a háziállatok kialakulását, a vadállatoknak

háziállattá válását jelenti egy olyan hosszú, összetett és bonyolult
folyamat révén, amely mind az ember, mind pedig az állat szempontjából
külön értékelendő.

Emberek szempontjából: tudatos, mesterséges szelekció (felhalmozza a

megfelelő tulajdonságokat).

Az állatok számára a domesztikáció:

 alkalmazkodás
 alaki, élettani átalakulás
 új tulajdonságok kialakulása és annak átörökítése

A domesztikáció fokozatosan megy végbe (legalább 50 nemzedék).

A HÁZIÁLLATAINK ŐSEI ÉS DOMESZTIKÁCIÓJUK FÖLDRAJZI
ELHELYEZKEDÉSE (HORVAINÉ SZABÓ M. NYOMÁN)
 A DOMESZTIKÁCIÓ FOKOZATAI
1. Izolációs stádium - A domesztikáció legalacsonyabb foka.
 természetes szelekció - nincs tenyésztés - csekély eltérés a vad ősöktől
2. Preprodukciós stádium
 termelésre irányuló szelekció – legeltetés - nincs takarmánytermesztés
3. Produkciós stádium
 intenzív szelekció - céltudatos haszonvétel
 termelőképesség kihasználása
 az állatok jelentős változása - kialakulnak a fajták
 tenyésztőegyesületek jönnek létre
 istállózó tartás - takarmányozás
4. Szuperprodukciós stádium
 korszerű állattenyésztési ismeretek - maximális termelőképesség kiaknázása
 az állatok nagymértékű megváltozása - specializált fajták és hibridek
 iparszerű tartás
 új módszereket alkalmazása (pl. mesterséges termékenyítés)
A háziasításra késztető okok
 élő hústartalék képzés
 földművelés
 vallási kultusz (pl.: szent állatok, áldozati állatok)
 emberi kedvtelés
 gazdasági szükségszerűség

A háziasítás módszerei
 követés és izolálás, → nomád pásztorkodás (juh,
kecske)
 etetés (kutya, macska, sertés)
 foglyul ejtés, befogás
 fiatal állatok felnevelése
AZ ÁLLATOK VÁLTOZÁSAI A HÁZIASÍTÁS SORÁN
Megváltozott körülmények + szelekció minőségi és mennyiségi
tulajdonságok változása megnőtt a változékonyság (pl.: galamb
↑ 200 fajta, kutya ↑ 350 fajta)

Elsődleges megváltozások
 a domesztikáció velejárói

 viszonylag gyorsan jönnek létre

 pl.: szelídség, testnagyság, alkat

Másodlagos megváltozási folyamat

 a háziasított állatokra jellemző

 különböző tenyésztési eljárások hatására alakul ki

 pl.: forma, képletek

Párhuzamos vagy paralel változások

 egyaránt fellépnek az egymástól rendszertanilag távol eső fajokban
is pl.: a koponya hosszúsági méreteinek változása (szélességi
méretek nem)
Változások:
 nagyság, alkat: ↓ (szarvasmarha, kutya, macska, juh, kecske,
sertés), ↑ (baromfi,nyúl)
 kültakaró: bőr: vékonyabb, redőzöttebb, stb.; szőr: finomabb,
hosszabb (angóra); szín: gazdag színezet + fehér
 csontváz: kisebb v. nagyobb csontok; vastagabb, szivacsosabb,
kisebb koponya (arckoponya rövidebb), rövidebb szarvak, csigolyák
(hát, ágyék) száma ↑
 idegrendszer: agyvelő kisebb, érzékszervek tompultak, ösztönök ↓
(védekezési, táplálékszerzési, menekülési, stb.) ill. hajlamok ↑
(párzási, evési, stb.)
 ivari élet és szaporodás: a szezonalitás megszűnt (részben v.
teljesen); termékenység ↑; szaporaság ↑; vemhességi idő,
ivarérettség ↓
 termelőképesség: hús-, tej-, tojás-, toll-, gyapjútermelő képesség ↑
 élettani folyamatok változása: pl.: vedlés, kotlás megszűnése
A GAZDASÁGI ÁLLATOK RENDSZERTANA
Gazdasági állat:
Mindazon állatfaj, amely az ember céltudatos
tevékenységének (tartás, tenyésztés) hatására
valamilyen hasznot hajt. (pl.: hús-, tej-, tojástermelés-,
igaerő-, gyapjú-, prém-, stb.)
Az állattan a fajt tekinti a természetes alapegységnek.

Az egyes fajok:
 meghatározott faji bélyegekben morfológiailag (méret, fej,
csontformák, végtagok stb.) különböznek egymástól.
 genetikailag is nagyfokú a hasonlóság
 adott fajra meghatározott kromoszómaszám
 az állatok saját körükben párosodnak, és
továbbszaporításra képes ivadékokat hoznak a világra.

Horn Artúr:: „A fajok változó, egymástól többé-kevésbé

elhatárolható, egyöntetű jellegű, saját körükön belül
szaporodó élő formák”.
Baromfiféle háziállataink rendszertani besorolása
Emlős háziállataink rendszertani besorolása
Állattenyésztési szempontból a fajta alapvető rendszertani egység.

A fajta, a fajon belül olyan állatcsoportot jelent, amelyre jellemző a(z):

 közös származás
 meghatározott termelési környezet
 többé-kevésbé egységes külső formák, szín és szervműködésbeli sajátosságok, és
ezek biztos öröklődése,
 egységes tenyésztői munka,
 bizonyos struktúra = vonalak és családok, esetleg alfajták, tájfajták vannak benne,
 adott célra történő felhasználás,
 szoros rokonpárosítás nélküli továbbszaporodáshoz elegendő létszám.

A fajtajelleg a fajtára jellemzőtulajdonságok és bélyegek összessége.

Az ideálisnak tekintett fajtajelleg összefoglalása a fajtastandard =elérendő

tenyésztési cél.

Horn Artúr: „a fajtán olyan többé-kevésbé egységes jellegű állatok

csoportját értjük, amelyeket meghatározott alaki, színbeli,
szervműködési tulajdonságok és bélyegek határolnak el a faj többi
egyedétől, illetve fajtáitól, és amelyek ezeket a tulajdonságokat
hasonló külső viszonyok között át is örökítik ivadékaikra.”
Fajtatiszta:
 valamilyen elismert fajtába tartozik

 idegen fajta génjeit (jellegvonásait) nem tartalmazza

 a fajtába nem sorolható egyed: fajtátlan

Telivér:
 először angol lótenyésztésben használták

 később fajtatiszta egyedek megkülönböztetésére is

alkalmazták.
Klasszikus értelemben telivér csak olyan ló lehet, melynek
minden őse szerepelt az 1793-ban alapított angol telivér
törzskönyvben (General Stud Book, GSB).
A FAJTÁK CSOPORTOSÍTÁSA
1. A származás (eredet) szerint
 Monofiletikus (sertés, juh, kecske), polifiletikus (tyúk, ló)

2. A földrajzi környezet (régiók, tájak)

 hegyi, lapályi, sztyeppi stb. fajták

3. A tenyésztettség foka, színvonala

 természetes, parlagi, őshonos: géntartalékok pl. magyar
szürke marha, hortobágyi racka juh, mangalica
 nemesített, helyi, átmeneti pl. magyar tarka
szarvasmarha
 kitenyésztett vagy kultúrfajták pl. holstein-fríz
szarvasmarha,
4. A hasznosítás (termelés) iránya
 tej-, hús-, tojás-, gyapjútermelő, hátas, ügető stb.
A FAJTÁK CSOPORTOSÍTÁSA
5. A hasznosítás száma
 egyhasznú (pl. jersey tehén),
 több /vegyes hasznú (magyar merinó juh)
6. A termelés, illetve a teljesítmény színvonala
 extenzív
 hagyományos
 félintenzív
 intenzív fajták
7. A testalakulás szerint
 pl.. szarvatlan, hosszú-, rövidfarkú, zsírfarkú, zsírfarú fajták
8. Szín szerint
 pl. őshonos fehér tyúk, magyar tarka szarvasmarha
9. Az országok szerint
 magyar, angol, német fajták stb.
 A FAJTÁN BELÜLI RENDSZERTANI EGYSÉGEK (SZUBPOPULÁCIÓK)
Az állattenyésztésben populáció alatt értjük általában azt a nagyobb
létszámú, genetikai szempontból heterogén öröklési anyaggal rendelkező
csoportot, amelynek tagjai főleg származásuk, valamint az őket körülvevő
viszonyok szempontjából nagy hasonlóságot mutatnak.

Populációnak tekinthető: egy-egy fajta, válfajta, egy jellegzetes, nagyobb

tenyészet állománya

Alfajta: (fajtaváltozat): legalább egy tulajdonságban a fajta többi tagjától

eltérő állatcsoport pl.: termelési tulajdonság (tejelő magyar tarka), elütő
színváltozat (sárga, fehér vagy kendermagos magyar tyúk stb.)

Tájfajta: ha ez az elkülönülés különböző vidékeken, eltérő ökológiai

adottságok között jön létre
Tenyészet: egy-egy állattartóhoz tartozó állatcsoport pl.
szilvásváradi lipicai lótenyészet

Törzstenyészet: olyan tenyészet, amelyben a tenyésztői munka,

ezáltal az állatok teljesítménye a fajta (a tenyészetek) átlagánál
magasabb színvonalú. A tenyészállat-előállítás színterei, ahonnét
főleg a hímivarú állatok a köztenyésztésbe kerülhetnek.

Törzs: (nukleusz-populáció) → nemesítői, biotechnológiai minősítés

 egy esetleg néhány apaállattól származó állatok csoportja

 Baromfi tenyésztésben: az egy kakashoz beosztott nőivarú

egyedek csoportja
 a legjobb teljesítményű állatok csoportjának (törzsgulya, törzsnyáj
stb.) megjelölésére szolgál

Család: egy-egy értékes nőivarú őstől származó ivadékcsoport,

nemre való tekintet nélkül pl. Kincsem család
 VONAL - ZÁRT KÖRBEN TENYÉSZTETT ÁLLOMÁNY
Klasszikus (leszármazási vagy genealógiai) vonal
 egy híres apaállattól származó állatcsoport pl.. Godolphin Barb, Furioso hazai
vonalai stb.

Tenyészvonal
 minőségi mutatókkal rendelkező törzsállatok (részpopulációk)

 kiváló őstől származnak

 biztonságosan átörökítik a kívánatos, a tenyészirány szempontjából alapvető

tenyésztés-biológiai tulajdonságokat.

Az egyes tenyészvonalak meghatározó jellemzői (komponensei):

 egy-két tulajdonságban kiemelkedő, a többi tulajdonságban legalább átlagos
szintű termelés,
 a testalakulásban és a típusban nagyfokú homogenitás,

 a tesztvizsgálatok adatai szerint határozott genetikai fölény,

 a tenyésztőmunka eredményeként lehetőleg nagy tenyész- és haszonállat

létszám,
 tenyészvonalak =„mikrofajtáknak” is tekinthetők
 TÍPUSOK
Bizonyos ismérvek alapján (küllemi, élettani, termelési szempontból)
hasonlóságot mutatnak egymással.
 fajtán belül: merinó juhfajta: szapora merinó, finomgyapjas merinó,
húsmerinó
 fajták közötti: hústípus: suffolk juh, texel juh / tejelő típus: awassi juh,
kelet fríz juh

Típusváltozatok
Hasznosítási (termelési) típus:
 tenyésztési típus (szaporítás, ellés, nevelőképesség),
 ivari koraérő típus (tenyészérettség, szezonális ellés),
 vágási típus (culard, márkázható-, bacon-, sonka-, mini, illetve maxi
változatok stb.).
Növekedési-fejlődési típusok:
 korán érő pl. jersey szarvasmarha - későn érő pl. charolais
szarvasmarha
 kicsi intenzitású (erélyű), lassan fejlődő - nagy intenzitású, gyorsan
fejlődő típusok
 kis kapacitású – nagy kapacitású
Alkati (konstitúciós, szervezeti) típusok:
Respiratoriusz (lélegző) típus
 fejlett légzőszervek, hosszú megnyúlt nyak, mellkas, izomszegény
testrészek, hosszú végtagok pl.: angol telivér
Digesztívusz (emésztő) típus
 rövid nyak, rövid, mély, dongás mellkas, jól izmolt test, izmos, rövid
végtagok pl.: hidegvérű ló
Muszkuláris (atlétikus, erőtermelő) típus
 jól fejlett izomzat és csontozat, erőteljes mellkas, hosszú törzs,
hosszú végtagok, pl. tömeges félvér ló
Celebrális (koponyaalakulási) típus
 jól fejlett agykoponya, pl. bulldog

Biológiai típusok:
 reproduktív (nővonal jellegű, „R”-) típus, pl. hereford,
 terminál (hímvonal jellegű, végtermék-előállító, „T”-) típus, pl. suffolk
juh
 kombinatív („K”-) köztes típus pl. magyartarka szarvasmarha
 TENYÉSZTÉSI PIRAMIS
A FAJTA (POPULÁCIÓ) HIERARCHIKUS STRUKTÚRÁJA
A GAZDASÁGI ÁLLATOK NÖVEKEDÉSE, FEJLŐDÉSE
Az állatok élete során jelentkező változásokat két
csoportra, növekedésre és fejlődésre oszthatjuk.
A növekedés mennyiségi változás, az állat tömegének,
méreteinek, csontvázának, izomzatának, belső szerveinek
a kor előre haladtával együtt járó megnagyobbodása,
amely a kifejlett állapot eléréséig tart.

A fejlődés minőségi változás, az állat élete során

bekövetkező differenciálódás, testszövet, testméret arány,
biológiai állapot és életfunkció változás.

- Belső tényezők: hormonális szabályozás

- Külső tényezők: takarmányozás, éghajlat, időjárás
A FEJLŐDÉS SZAKASZAI
 Megtermékenyülés
 Embrionális szakasz

barázdálódás – szedercsíra – hólyagcsíra – csíralemezek

kialakulása – szervfejlődés – szöveti differenciálódás
 Posztembrionális szakasz

újszülött – szopós – választott – növendék

Ivarérettség – tenyészérettség – teljes kifejlettség
öregedési periódus - halál
 A NÖVEKEDÉS SAJÁTOSSÁGAI
A növekedés során az állatok testaránya is változik.
 Fiatalkorban a fej aránya a többi testrészhez viszonyítva feltűnően nagy.

 A többi testrész csak később kezd intenzíven növekedni.

 Legkorábban a magassági méretek alakulnak ki.

 Ezután a hosszúsági, majd a szélességi méretek növekedése fejeződik be.

 Végül az állat teste mélyül, majd a súlygyarapodás befejeződik.

A növekedés mértékét a növekedés intenzitása (átl. napi

súlygyarapodás), tartama és kapacitása fejezi ki.
NAPI SÚLYGYARAPODÁS
A növekedés intenzitását a napi súlygyarapodással vagy az
adott életkorra elért élősúllyal szoktuk jellemezni.

Az átlagos napi súlygyarapodást az élősúlyváltozás, és az

életkorváltozás hányadosaként kapjuk meg, az alábbiak
szerint:
átlagos napi súlygyarapodás =

 W1 = a korábbi időpontban mért élősúly,

 W2 = a későbbi időpontban mért élősúly,
 t1 = életkor a korábbi méréskor,
 t2 = életkor a későbbi méréskor.
KORRIGÁLÁS
Az adott életkorra vonatkozó élősúlyadatokat
rendszerint korrigálással kapjuk meg. A
mérlegelést ugyanis általában csoportonként egy,
az átlagos életkorhoz közeli napon (nem pedig
állatonként külön-külön, amikor az adott kort elérik)
végezzük el.

választási súly-születési súly

életkor választáskor

Báránykori súlygyarapodás= 60 napra korrigálunk

 GAZDASÁGI ÁLLATOK NÖVEKEDÉSI GÖRBÉJE

• Választás előtt: az állat növekedése elsősorban az anya tejtermelésétől

függ.
• Választás után: az állat növekedését a genetikai képesség és a
takarmányozás határozza meg.
KOMPENZÁCIÓ
A kompenzáció az állatnak az a képessége, hogy a növekedésében,
fejlődésében bizonyos mértékű lemaradását később be tudja pótolni.
 IVAR- ÉS TENYÉSZÉRETTSÉG
Ivarérett az állat attól az életkortól, amelytől folyamatosan életképes
ivarsejteket termel.
Tenyészérett az állat, ha tenyésztésbe vehető, szaporítható anélkül, hogy
későbbi fejlődése, termelése károsodást szenvedne.
(Tenyészérettnek tekinthető az állat, ha a kifejlettkori testsúlyának 2/3-át–3/4-
ét eléri.)
A GAZDASÁGI ÁLLATOK SZAPORODÁSA
 NŐIVARÚ ÁLLATOK SZAPORODÁSBIOLÓGIÁJA
Petefészek (ovarium): női ivarmirigy, olyan szerv, amelyben a
női petesejtek helyezkednek el, és amely a
szaporodásbiológiai funkciók fenntartásához szükséges
hormonokat termel.

Petesejt (oocyta): a szervezet legnagyobb sejtje, mert

tárolnia kell azokat az információkat és tápanyagokat,
fehérjéket és lipideket, amelyek a zigóta kialakulásához és a
korai embriófejlődéshez szükségesek.
Tüszőérés
(follikulogenezis). A
petesejtek általában
egyesével tüszőkben
(follikulusokban)
helyezkednek el.

A petesejtek érése
(oogenezis) szorosan
összefügg a tüszők
fejlődésével.

Hormontermelés és
hormonális szabályozás.
A petefészek másik fontos
funkciója a
hormontermelés. A
petefészek szteroid és nem
szteroid hormonokat termel.
(ösztrogének és
progeszteron)
 IVARI CIKLUS
Nőivarú emlősállataink ivari életére ciklikusság jellemző.
Az ivari ciklus évenkénti gyakorisága szerint
 egyszer (mono) – szezonálisan pl. juh, kecske
 kétszer (di) – tavaszi és őszi ciklus, pl. kutya, macska
 többször (poli) – 21 naponta pl. sertés, szarvasmarha
ivarzó (-ösztruszos) állatokat különböztethetünk meg.
Az ivarzás: a nőivarú állatok ciklikus ivari működésének azon
szakasza, amelyben a szaporodási szervrendszer funkciói és az állat
pszichoszexuális viselkedése is úgy alakul, hogy lehetővé váljék az
érett ovulált petesejt(ek) találkozása az ondósejtekkel.
Három szakaszra osztható:
1. Proösztrusz (előivarzás): hím állat keresése
2. Ösztrusz (ivarzás): genitális traktus változása
3. Posztösztrusz: ivarzás tetőfoka – párzási készség

Az ivarzás elsődleges rendeltetése, hogy a párosodást

(kopuláció) a peteleválás (ovuláció) idejére tegye.
Az ivarzás időtartama
 HÍMIVARÚ ÁLLATOK SZAPORODÁSBIOLÓGIÁJA
A herék a hasüregben indulnak
fejlődésnek, a kérődzők heréje már a
születés előtt leereszkedik, a többi
gazdasági állaté a születés körül.
A spermiumok 9–11 nap alatt jutnak el a
mellékhere farki végébe, és nemi
izgalom hatására kerülnek az
ondóvezetőbe, majd a járulékos nemi
mirigyek váladékával keveredve
elnyerik mozgásképességüket, és
ejakuláció útján kerülnek a női nemi
utakba.
A spermatogenezis a here kanyarulatos
csatornáiban lejátszódó biológiai
folyamat, amelyben az őscsírasejt
átalakul spermiummá.
Lépései:
 Proliferáció
 Meiózis
 Differenciálódás
PÁROSODÁS (KOPULÁCIÓ)
A hím állatok szexuális érdeklődése folyamatosan irányul
fajuk nőivarú egyedeire.
A nőstény a szexuális izgalom megfelelő fokát kopulációs
(vizelési) testtartás felvételével jelzi.
Pároztatási módok:
 Szabad pároztatás
 Csoportos pároztatás – több hímivarú állat egy csoportban
 Háremszerű pároztatás – egy hímivarú állat – több nőivarú egyed
 Kézből való pároztatás

Mesterséges megtermékenyítés - Az ondót laboratóriumi vizsgálatok

elvégzése után megfelelő hígító oldattal hígítják, és hűtéssel
konzerválják (mélyhűtéses spermatárolás – folyékony nitrogén).

Kapacitáció: a spermiumoknak a női nemi utakba kerülve át kell

esniük egy sorozat biokémiai és funkcionális változáson, mielőtt
kapcsolatba lépnének az érett petesejttel és megtermékenyítenék.

Spermium egyesül a petesejttel

A SZAPORODÁSRA HATÓ KÜLSŐ INGEREK
 Feromonhatás (szagérzetek)
 Auditív ingerek – hang, kommunikáció

 Vizuális ingerek – „kapuív reflex”: hátulsó testfél

körvonalának érzékelése
 A VEMHESSÉG - A MEGTERMÉKENYÜLÉSTŐL AZ ELLÉSIG
 Blasztogenezis: zigóta kialakulása – a petevezetőn át a méhbe jut
 Embrionális fejlődés: implantáció (megtapadás) – beágyazódás -
magzatburok kialakul
Placenta (méhlepény): méhnyálkahártya és magzat összekapcsolása
Köldökzsinór: magzat és placenta összekapcsolása
 Magzati növekedés, fejlődés: a szövetek és szervek differenciálódnak,
valamint a magzat növekedni kezd, amelyet a placenta működése
biztosít.
A GAZDASÁGI ÁLLATOK VEMHESSÉGÉNEK
NÉHÁNY JELLEMZŐJE

Ultrahangos vemhességvizsgálat
 ELLÉS - SZAKASZAI
 Előkészítő szakasz – anya nyugtalan, belső változások
 Megnyílási szakasz – méh összehúzódás, amniontömlő

 Kitolási szakasz – oxitocin – hasprés

 Utószakasz – magzatburok eltávolítása

 Újszülött ápolása – köldökzsinór, köldökcsonk, szoptatás

Involúció
A méh morfológiai és funkcionális visszaalakulása.
KÖTELEZŐ IRODALOM

ELÉRHETŐSÉGEIM

 Sándor Krisztina
 30/360-2953

 sandorkrisztina@mjksz.hu
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
MIT TANULTUNK 2 HETE?
1. előadás anyaga
 Az állattenyésztés fogalma, jelentősége
 Állathigiénia és állomány-egészségtan
 Az állat és környezete
2. előadás anyaga
 Fertőző betegségek
 Az állattartás környezetvédelmi vonatkozásai
 Állattartó telepek elhelyezésének általános szabályai
3. előadás anyaga
 Takarmányozástan
 Általános állattenyésztéstan
4. előadás anyaga
 Domesztikáció
 A gazdasági állatok rendszertana
 A gazdasági állatok fejlődése, növekedése
 A gazdasági állatok szaporodása
POPULÁCIÓGENETIKA
Az állattenyésztésben populáció alatt értjük általában azt a
nagyobb létszámú, genetikai szempontból heterogén
öröklési anyaggal rendelkező csoportot, amelynek tagjai
főleg származásuk, valamint az őket körülvevő viszonyok
szempontjából nagy hasonlóságot mutatnak.
A populáció nagysága az állományba tartozó egyedek számát
(egyedszám) jelenti.

Jellemző közös génállomány – szaporodási közösség.

POPULÁCIÓGENETIKA ALKALMAZÁSA AZ
ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN
A populációgenetika a kvantitatív és kvalitatív tulajdonságok
öröklődési szabályait matematikailag elemző és leíró
tudományág, a mendeli genetika továbbfejlesztése a
génelmélet alapján.
1. a populációk genetikai szerkezetével foglalkozik, és elemzi
a populációkban végbemenő fejlődést
(populációdinamika).
2. a minőségi tulajdonságokat nem az egyed, hanem a
populáció szintjén vizsgálja, így a kapott eredmények adott
populáció egészére (átlagára) vonatkoznak.
Kvalitatív és kvantitatív tulajdonságok összehasonlítása

1. Kvalitatív (minőségi) tulajdonságok

 egyed megjelenéséhez kapcsolódnak - nem mérhetők
 a környezet alig van hatással rájuk: F=G
 néhány gén határozza meg – mendeli genetika – jól
öröklődnek (h2 > 0,6)
 gazdasági jelentősége másodlagos
pl. szín, szarvatlanság

2. Kvantitatív (mennyiségi) tulajdonságok

 mérhetők vagy számolhatók – fenotípusos érték
 a környezeti tényezők szerepe jelentős: F=G+K
 a tulajdonságok mértékét több faktor (additív/ összegező
gének) határozza meg (h2 = 0,3 alatti) – poligénes öröklődés
 gazdasági jelentőség fontos!
pl. tejzsír kg, tömeggyarapodás
Zárt a populáció, ha abba idegen állományokból
nem kerülhet be egyed vagy szaporítóanyag
(sperma, embrió), ezért az ilyen állomány
génkészlete izolált.
Nyitott állományokba más állományokból is
kerülhetnek be tenyészállatok.
A populációk genetikai szerkezetének
megismeréséhez és elemzéséhez ismernünk kell:
 a populáció méretét,
 a populáción belül a nemek arányát,
 a párválasztás lehetőségét,
 a különböző genotípusú szülőktől várható
ivadékszámot (fitnesz),
 azokat a hatásokat, amelyek a populáció
szerkezetét megváltoztathatják,
 a populáció egyensúlyi helyzetét.
Az állatnemesítés célja a populációk fenotípusos
értékeinek – termelési eredményeinek vagy
teljesítményének – folyamatos javítása.
Mivel a környezetnek a fenotípusban kifejezésre jutó
hatása nem öröklődik, a populáció genetikailag
megalapozott termelőképessége javításának csakis
az állomány genetikai változatossága lehet az
alapja.
A populáció génkészlete, gén- és genotípus-
gyakorisága jelenti a populáció genetikai
szerkezetét.
Az állatnemesítő célja tehát – a termelés növelése
érdekében – a géngyakoriság megváltoztatásával a
populáció genetikai szerkezetének javítása.
 HARDY-WEINBERG TÖRVÉNY
A populáció alaptörvénye
Egy ideális populációban:
 ha pánmixis van (véletlenszerű párosodás),

 ha kellően nagy az egyedszám, és

 sem mutáció,

 sem migráció (gén be- vagy kivándorlás),

 sem drift (véletlenszerű génsodródás),

 sem szelekció nem érvényesül,

akkor a relatív gén- és genotípus-gyakoriságok nemzedékről

nemzedékre azonosak maradnak.

genetikailag egyensúlyban lévő populáció

A populációk genetikai szerkezetét azok a tényezők
módosíthatják, amelyek a gén- és genotípus-gyakoriságot
képesek megváltoztatni, vagyis a genetikai egyensúlyt
megbontják.
 MENNYISÉGI TULAJDONSÁGOK GENETIKAI PARAMÉTEREI
 Variancia / szórás: átlagtól való eltérés
=változékonyság
 Kovariancia (kov): két tulajdonság közti összefüggés
 Regresszió: a tulajdonság milyen más
tulajdonságban okoz változást
 Korreláció: egyik tulajdonság változása milyen
mértékben és irányban befolyásolja a másik
tulajdonságot
 Öröklődhetőségi (örökölhetőségi) érték (h2): egy
mennyiségi tulajdonság teljes fenotípusos
varianciájának azon hányada, amely a genetikai
varianciának tulajdonítható.
Pl. a laktációs tejmennyiség h2 értéke egy adott állományban
0,3, akkor az egyedek közötti fenotípusos különbség 30%-
a genetikai, 70%-a környezeti eredetű.
 nagy h2 értékű tulajdonságok: a genetikai haladás↑
→ fenotípusos szelekció (korai információ)
 kis h2 értékű tulajdonságok: ivadékok és az oldalági
rokonok teljesítménye alapján szelektálni
→ fenotípus alapján nem lehet szelektálni
A TENYÉSZÉRTÉKBECSLÉS FONTOSSÁGA
A tenyészérték a genotípus számszerű kifejezése.
Ez alapján döntünk az állatok további sorsáról.
A tenyészértékbecslés pontosságát meghatározza:
 h2 érték

 egyedek (utódok, féltestvérek) száma

Minél pontosabb a tenyészértékre vonatkozó információ,

annál hatásosabb lehet a szelekció.

1. saját termelés (a fenotípus) alapján

2. származás és az oldalági rokonok értékelése alapján
3. ivadékok minősége alapján
TENYÉSZÉRTÉK-BECSLÉS
I. Saját termelés (a fenotípus) alapján történő
tenyészértékbecslés
 jól öröklődő tulajdonságok esetében (h2 > 0,4)→ saját
teljesítmény alapján → kellő biztonsággal megállapítható
a tenyészérték.
pl: a tejzsír %, a tej %-os fehérjetartalma, a fejési
sebesség, a tőgyindex, a napi súlygyarapodás, a
kifejlettkori testtömeg stb.
II. Tenyészértékbecslés a származás és az oldalági
rokonok értékelése alapján

rokonsági koefficiens:
 a két szülő és az utód közötti genetikai hasonlóság:

RK: 0,5
 az örökletes alap generációnként feleződik:

RK: nagyszülők 0,25,

RK: dédszülők 0,125 stb
III. Tenyészértékbecslés az ivadékok minősége alapján
Legmegbízhatóbban így becsülhető az állatok genotípusa.
Egyetlen ivadék alapján a tenyészértékbecslés
megbízhatósága fele akkora, mintha saját teljesítmény
alapján végeznénk.
Legtöbb kvantitatív tulajdonság: additív gének hatásán
alapul (minél nagyobb a tulajdonságot kialakító és
azonos irányban ható gének száma, annál kedvezőbben
alakul az illető tulajdonság).
 A GENOTÍPUS-KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSA
(INTERAKCIÓJA)
Fenotípus: genotípus és a környezet kölcsönhatásának
eredője

 különböző genotípusú egyedek + azonos környezetben =

eltérően reagálnak
 azonos genotípusú egyedek + eltérő környezetben = más-
más fenotípusos értékeket realizálnak.
 A SZELEKTÁLT TULAJDONSÁGOK SZÁMA ÉS A
SZELEKCIÓ MÓDSZERE
A szelekciós előrehaladás ütemét a szelektált tulajdonságok
száma is befolyásolja. Egyidejűleg minél több tulajdonságra
szelektálunk, annál kisebb lesz a genetikai előrehaladás.

Az egyes tulajdonságok között fennálló összefüggések

növelhetik, vagy csökkenthetik a szelekció
eredményességét.

A genetikai korreláció: az egyes értékmérő tulajdonságok

között van-e, ha igen, milyen irányú és erősségű az
örökölhető kapcsolat.
 A SZELEKCIÓS MÓDSZEREK FELOSZTÁSA
Mesterséges szelekció:

1) Egy tulajdonságra irányuló - ritka

2) Több tulajdonságra irányuló:
 tandem szelekció – lépcsőzetesen megvalósított

 szimultán szelekció – több tulajdonság egyidejűleg

 független szelekciós határok módszere – egy fontos

tulajdonságra szelektálunk, az egyéb tulajdonságokra
szelekciós minimumot állapítunk meg.
 függő szelekciós határok módszere – a szelektált
tulajdonságokat összevontan egy számmal fejezzük
ki=szelekciós index
 TENYÉSZTÉSI ELJÁRÁSOK
Célja: a genetikai struktúra megváltoztatása, a kedvező
genotípusok gyakoriságának növelése.
A tenyésztési eljárások rendszerezése:
a párosítandó egyedek fenotípusos és genotípusos
hasonlósága / különbözősége szerint:
 hasonló egyedek párosítása: az ivadékok homozigozitása ↑

 különböző egyedek párosítása: heterozigozitás ↑

TENYÉSZTÉSI ELJÁRÁSOK
FAJTATISZTA TENYÉSZTÉS
Az egyes fajták törzskönyvébe csak a fajtaleírásnak
megfelelő, a fajtára előírt, törzskönyvbe kerülési
feltételeket teljesítő egyedek kerülhetnek.
Tenyészállat előállításra csak a fajta „A” törzskönyvében
szereplő, azaz két generációban ismert származású,
fajtatiszta apaállatok használhatók fel.
Rokontenyésztés
Az állomány átlagos rokonságánál (vagy, közös ős - a
VI. ősi sorral bezárólag) közelebbi rokonságban lévő
– vagyis származásilag azonos géneket tartalmazó –
egyedek párosítása.
Vonaltenyésztés
Az előre körvonalazott cél érdekében egy kiváló
képességű apaállattal (vonalalapító) kialakított
állományt vele minél közelebbi rokonságba hozunk
anélkül, hogy az így létrejött rokonsági csoport más
egyedekkel is rokonságba kerülne.
Vérfrissítés
Idegen tenyészetből, fajtaazonos apaállattal előállítunk
egy új generációt, majd ezt tenyésztjük tovább.
 KERESZTEZÉS
Cseppvér keresztezés
Egy fajta valamely tulajdonságának (1-2 tulajdonság)
javítása céljából végzett keresztezés a javítandó
tulajdonságban kiváló más fajtával úgy, hogy a saját
fajtaleírásának továbbra is megfeleljen.
Fajtaátalakító keresztezés
Egy fajta átalakítása egy nagyobb termelőképességgel
rendelkező, kialakítandó fajtával.
Új fajtát előállító keresztezés
Új változat (populáció) előállítása, két vagy több fajta –
esetleg faj – genotípusainak egyesítése vagy
kombinálása útján → ezután fajtatiszta tenyésztés.
Cseppvér Fajtaátalakító
keresztezés keresztezés

Új fajtát
előállító
keresztezés
HETERÓZISHATÁS
Heterózis: az a jelenség, amikor a keresztezett F1
nemzedék fenotípusos átlagteljesítménye
valamilyen tulajdonságban meghaladja a szülők
átlageredményét, esetleg a jobbik szülő
teljesítmény.
Közvetlen haszonállat előállító keresztezés
Cél: a heterózishatás kiváltása: két eltérő fajta (vonal)
párosítása → az utódok közvetlenül árutermelésre
TENYÉSZTÉSSZERVEZÉS
Olyan szervezett és céltudatos tevékenység, amely a
nemesítő munka összes fázisát átfogja és egységes
rendszerbe foglalja.
a törzskönyvezés,
 a termelésellenőrzés, illetve a
teljesítményvizsgálat,
 az apaállat-gazdálkodás és

 a szaporítóanyag (sperma, zigóta) termelés és

forgalmazás

a nemesítő munka kiindulópontja:

a tenyészcél meghatározása
TÖRZSKÖNYVEZÉS
Célja: a termelőképességgel kapcsolatos értékmérő
tulajdonságok és az ezek alakulásában szerepet játszó
(külső-belső) tényezők nyilvántartása.
Adatokat szolgáltat a nemesítő-tenyésztő munka számára.
A zárt törzskönyvezés: ismert és meghatározott ősökre
visszavezethető származású egyedek kerülhetnek bele.
Pl. angol telivér
A nyitott törzskönyvezés: „nyílt elvű” → a törzskönyvbe
származásuktól függetlenül felvehetők azok az egyedek,
amelyek meghatározott fajtajellegbeli tulajdonságokkal
és termelőképességgel rendelkeznek.
A törzskönyvezést állami vagy társadalmi (egyesület,
szövetség) szervek végzik.

NÉBIH fajtanyilvántartó könyv

A törzskönyv a nyilvántartott állatok:

 származására,

 teljesítményeire,

 a termelés körülményeire,

 a testalkati bírálatának eredményeire,

 ivadékainak minőségére vonatkozó feljegyzések

összesítője.
„JIRTA”
 TELJESÍTMÉNY VIZSGÁLATOK
Termelésellenőrzés: pontos, gyors és szabványosított
(egységes) módszerekkel
Az egyes teljesítményvizsgálatokra vonatkozó részletes
előírásokat és szabályokat állatfajonként a
Teljesítményvizsgálati Kódex (mint szabvány!) tartalmazza.
 Üzemi – saját teljesítmény és ivadékvizsgálatok

 Központi teljesítményvizsgáló állomások

TENYÉSZTÉSI PROGRAMOK

 Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség

 Holstein-fríz tenyésztők Egyesülete

 Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos

Szövetsége
 Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete
 ÁLLATJELÖLÉS
Célja: az állat, amelynek származását, termelési adatait
rögzítjük, azonosítható legyen.
 jelzéssel látjuk el → kizárja a más állattal való
összecserélését
 betűk, számok, kódok rendszere vagy azok kombinációja

Követelmény:
 jól látható, a gyors azonosítás érdekében könnyen
leolvasható,
 tartós és egyértelmű, azaz meg nem változtatható és el nem
távolítható,
 az állatot nem zavarhatja, stresszhatást ne váltson ki!
AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS NEMZETGAZDASÁGI SZEREPE
A MAGYAR ÁLLATI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁT ALAPVETŐEN A TEJ ÉS
TEJTERMÉKEK, A BAROMFI- ÉS A SERTÉSHÚS-ELŐÁLLÍTÁS
HATÁROZZA MEG, ÍGY EZEK NEMZETGAZDASÁGI SZEREPE JELENTŐS.
MAGYARORSZÁG ÁLLATITERMÉK-ELŐÁLLÍTÁSA AZ ELMÚLT ÉVEK
SORÁN KIEGYENSÚLYOZOTT VOLT.
A világ lakosságának fehérje-ellátását a növényi
fehérjeforrások mellett alapvetően az állati fehérjék biztosítják
(össz. 1450 millió tonna)
 850 millió tonna tej- és tejterméktermelés,

 80 millió tonna tojás,

 335 millió tonna hús – amelyből 130,5 millió tonna baromfi (a

világ első számú húsforrása, közel 39%-os részesedéssel)
 178 millió tonnás halászat és akvakultúra

 Ezek együttesen 110,4 kg tej- és tejtermékfogyasztást,

 43,3 kg/fő húsfogyasztást és

 20,5 kg halfogyasztást biztosítanak a föld lakosságának,

amely térségenként, országonként jelentős eltéréseket mutat.
Az elkövetkező három évtizedben, 2050-ig várhatóan
harmadával nőhet a világ hústermelése.
Az EU-statisztikák szerint a tejtermelés 1,5 millió tonna körül alakult az
elmúlt öt évben, míg a KSH-adatok szerint ez 1,9 millió tonna volt.
Az ország élőállat-feldolgozása meghaladta az 1,3 millió tonnát, amelyből a
baromfiágazat 53,7%-kal (699 ezer tonna), a sertéságazat 41,7%-kal
(542 ezer tonna) részesedett (AKI).
A baromfihús termelése 530 ezer tonna körül stabilizálódott, ami a magyar
hústermelés meghatározó ágazata, míg a tojástermelés 2,5 milliárd
darab évente (3483 ezer tojótyúk).
SZARVASMARHA TENYÉSZTÉS
SZARVASMARHATENYÉSZTÉS JELENTŐSÉGE

 Hazai tejfogyasztás kielégítése

 Marhahústermelés – export lehetőségek

 Takarmány- és gyógyszeripar – tejpor /

vérsavó, kazein, tejcukor
 Marhabőr

 Vágóhídi melléktermékek pl. szaru

 Szarvasmarhatrágya (egy tehén évi 10-13 t

trágya)
 TAKARMÁNYOZÁS
 Legeltetés – gyepgazdálkodás fejlesztése
 Szántóföldön termesztett takarmánynövények –
kukorica
 Silókukorica: egységnyi területről legtöbb
táplálékenergia
 Melléktermékek a takarmánybázis 5 %-át teszik ki

 Fehérje kiegészítés:

NPN anyagok pl. karbamid / „védett fehérje” etetés

nagyobb hatásfokkal hasznosul!

Legeléskor a fűcsomót érdes
nyelvével körülnyalábolja; alsó
metszőfogaival felső ínyéhez
szorítja, s egy gyors fejrántással
letépi. A füvet csak nagyjából rágja
meg, majd lenyeli.
Négykamrás összetett gyomor.

A lenyelt falat útja: először a tág

üregű bendőbe, onnan a recés
gyomorba kerül. Itt kicsi
gombócokba formálódik, s mikor az
állat pihen, visszakérődzi
(visszaböfögi). A szájába
visszakerült táplálékot jól megrágja
és nyállal összekeveri. Ez a
folyamat a kérődzés. A másodszor
megrágott, pépessé vált táplálék a
nyelőcsövön át a százrétű, majd az
oltógyomorba jut. Innen a hosszú
bélcsatornában folytatja útját.
 ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGOK
Termelő (primer) tulajdonságok
 Tejtermelő képesség

 Hústermelő képesség

Másodlagos (szekunder) tulajdonságok

 Ellenálló képesség, hasznos élettartam

 Termékenység, szaporaság

 Növekedési erély, koraérés

 Takarmányértékesítő képesség

 Vérmérséklet, természet, viselkedési tulajdonságok

Kvalitatív tulajdonságok
 Tejtermelő képesség
A tej mennyisége
 Napi tejtermelés – 24 óra alatt, napi 2x-i fejés
 Laktációs termelés: elléstől az elapasztásig
 305 napos laktációs termelés
 Éves termelés
 Életteljesítmény: a tehén élete folyamán termelt összes tejmenny.

Tejtermelést befolyásoló környezeti hatás: Takarmányozás!

A tej összetétele: 84-88 % víz – 12-16 % szárazanyag

 Tejzsírtartalom: 3-6 % között
 Tejzsírmennyiség: egy laktációban/évben termelt tejzsír kg
 Tejfehérje tartalom: 2,8-4,5 % között
 Tejfehérje kg: egy laktációban/évben termelt tejfehérje kg
 A tejfehérje 80 %-a kazein, 20 %-a laktalbumin és
laktoglobulin
Perzisztencia: a tejtermelést hosszú időn át,
viszonylag magas színvonalon tartja Laktációs
görbe

Gépi fejhetőség
Tőgy kapacitása: tőgyben tárolható
tejmennyiség
A tőgy termelési aránya – tőgyindex (az elülső
tőgyfél a teljes tejmennyiség hány %-át adja)
Fejési sebesség
 HÚSTERMELŐ KÉPESSÉG
Populáció hústermelő képessége: adott nőivarú állomány által
előállított vágómarha mennyiség.
Egyedi hústermelő képesség: hizodalmasság, húsformák,
vágóérték

Hízóalapanyag előállításakor megkövetelt tulajdonságok

 Borjúnevelő képesség – borjú választáskori testtömeg

 Gulyakészség: mennyire bírja a nagycsoportos tartást

 Igénytelenség

 Jó legelőkészség
VÉGTERMÉKHÍZLALÁSBAN MEGKÖVETELT
TULAJDONSÁGOK
Hízékonyság:
 hústermelés intenzitása: időegység alatt mennyi izmot épít be
 tartama: meddig képes izmot beépíteni

 kapacitása: a hízó állat révén mennyi csontos hús állítható elő

Húsformák: értékes húsrészeket tartalmazó testtájak

izmoltsága, teltsége
Vágóérték: a vágott áru mennyisége és minősége
 Vágási százalék: a hízó állat élőtömegének hány %-a csontos
hús
 Faggyútartalom – faggyúszázalék

 Hús-csont arány, hússzín

 A MARHAHÚS ÉS MINŐSÍTÉSE
14/1998. (IV. 3.) FM rendelet a vágómarhák vágás utáni
minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba
sorolásáról
marha vágott test (hasított marha): a levágott marha … bőr,
belsőség, fej és lábvégek nélkül; …; a nemi szervek és
csatlakozó izmaik, továbbá teheneknél a tőgy nélkül;
mellkasi és hasűri szervek nélkül, vese, …;
A vágott testek vagy a vágott féltestek minősítését a
vágóhídon, a vágás után a lehető leghamarabb, de
legkésőbb a szúrást követő hatvan percen belül el kell
végezni.
A levágott marha az ivar, illetve kor alapján kapja az A, B, C, D,
E jelölést.
A húsossági kategória jelölésére szolgál a S, E, U, R, O, P
betűsor.
A faggyússágot 1-től 5-ig terjedő számsorral értékelik.
MÁSODLAGOS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGOK

Ellenálló-képesség (konstitúció), hasznos élettartam

Termékenység, szaporaság
 Vemhesülési %: 100 tehénből hány vemhesült
 Termékenyítési index: egy vemhesüléshez hány inszeminálás szükséges
 Ellési %: 100 tehénből 1 év alatt hány ellett
 Szervizperiódus: elléstől újravemhesülésig eltelt idő (kívánatos 70-80 nap)
 Két ellés között eltelt idő (kívánatos 370-380 nap)
 Bikák fertilitása: 100 első inszeminálásra elért vemhesülési %
Növekedési erély (intenzitás), koraérés
Tömegtakarmány-fogyasztó képesség: mennyit képes enni
Takarmány-értékesítő képesség: az elfogyasztott takarmányban
lévő táplálóanyagokból mennyi állati terméket tud előállítani.
Legelőkészség: 1 nap alatt mennyi füvet képes elfogyasztani
Vérmérséklet, rossz szokások
 SZARVASMARHÁK ELNEVEZÉSE KOR ÉS IVAR SZERINT
- szopós borjú: születéstől elválasztásig
- itatásos borjú: tejtáplálás alatt – üszőborjú (3 hó), bikaborjú (4 hó)
- választott borjú: elválasztásától fél éves korig
- éven aluli növendék: 7-12 hónapos korban
- éven felüli növendék: éves kortól tenyésztésbe vételig

Nőivarú szarvasmarha ellésig: üsző

- a megtermékenyült üsző: vemhes / előhasi üsző
- az először ellett üsző ellés után: tehén
- a tehén az első és második ellés közötti időben: elsőborjas tehén
- az anyatehén: borjút szoptató tehén, nem fejik

Hímivarú szarvasmarha: bika

- a növendék bika: féléves kortól tenyésztésbe vételig, vagy féléves kortól hízóba
állításig
- tenyészbika: tenyésztésbe vételtől kezdve
- tinó: ivartalanított hímivarú növendék marha
- ökör: a 4 évesnél idősebb tinó
 SZARVASMARHA FAJTÁK

TEJHASZNÚ HÚSHASZNÚ KETTŐS HASZNÚ

Ayrshire Aubrac Kárpáti borzderes

Brown-swiss Aberdeen angus Magyar szürke
Magyar holstein- Blonde d'aquitaine Magyartarka
friz
Yersey Charolais Meuse-Rhine-Yssel (rövidítve:
MRY)
Svéd vörös Fehér-kék belga
húsmarha
Galloway
Hereford
Japán fekete wagyu
Limousin
Murray grey
 Brown-swiss
Ayshire

Yersey
Svéd vörös
Magyar holstein-friz
Aubrac
Aberdeen angus

Blonde d'aquitaine Charolais

Fehér-kék belga Galloway
húsmarha

Japán fekete wagyu

Hereford
Limousin

Murray grey
Meuse-Rhine-Yssel

Magyar tarka
Kárpáti borzderes

Magyar szürkemarha
TENYÉSZTŐ EGYESÜLETEK
Koncentrált Tejű Fajták Tenyésztő Egyesülete

Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete

Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztők Egyesülete

Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Murray Grey Tenyésztő Egyesület

Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

A SZARVASMARHA SZAPORODÁSA
Ivarérettség 6 hónapos kor körül
Tenyészérettség: üszők 12-36 hó, bikák 14-30 hó
Vemhességi idő: 285 nap
Involúció: 42-50 nap
Ellés után első ivarzás: 13-15 nap
Ivarzás tartama: 12-24 óra – 21 naponta ismétlődik
Két ellés között eltelt idő: 405-440 nap
Termékenyítés: mesterséges – mélyhűtött sperma
(inszeminátor)
Ultrahangos vemhességvizsgálat (28-30. nap)
Várható ellés előtt 2 hónappal elapasztás!
 TEJELŐ SZARVASMARHATARTÁS
A fő termék a tej, a borjú másodlagos, melléktermék a
trágya.
CÉL: nagy mennyiségű, jó minőségű tej előállítása
Komoly befektetés: épületek, takarmány, fejés, tejkezelés
eszközei
Laktációs időszak=tejtermelés – 305-350 nap
Szárazra állítás: az ellés előtt 6-8 héttel
Kötetlen tartásmód jellemző – zárt / nyitott rendszerű
Fejés – fejőház, legalább napi 2x
 BORJÚNEVELÉS
Újszülött borjú: légzés ellenőrzés, köldökzsinór
Születés után 1-2 órán belül föcstej!
 FEJŐÁLLÁSOK - VIDEÓK
Halszálkás-párhuzamos kombináció
Parallel
Körforgó rendszerű

Tejelő technológia
HÚSMARHATARTÁS
 A marhahizlalás a húsmarhatartás befejező termelési
szakasza. A marhahizlalás célja adott értékesítési időszakra
meghatározott mennyiségű vágómarha gazdaságos
előállítása.
 A hizlalás eredményéhez hozzátartozik a megfelelő állatok
kiválasztása. Rendkívül fontos, hogy az egészségi állapotuk
megfelelő legyen. Továbbá fontos a hízlalásra beállított
hízóalapanyag állomány egyöntetűsége. Ez két dolog miatt
fontos. Egyrészt a különböző életkorú és súlyú marhák eltérő
tápanyagigénye miatt a takarmányozás nem biztosítható
megfelelően. Másrészt az elkészült hízó állatok lehetőleg egy
tételben kerüljenek értékesítésre, mert a súlykülönbségek
értékesítési szempontból hátrányosak lehetnek.
 A bikahizlalás során a legfontosabb dolog a teljesítmény
maximalizálása. A nyereség előfeltétele a nagy
takarmányfelvétel, a nagy napi tömeggyarapodás és a
kiváló vágási minőség.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Sándor Krisztina
JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉS
JUH- ÉS KECSKETENYÉSZTÉS JELENTŐSÉGE
 Juhhús fogyasztás
 Bárány export lehetőségek
 Kecsketej, kecskesajt, kecsketejből készült szappan
JUHTELEP
KECSKETELEP
TARTÁSTECHNOLÓGIA – KECSKE FEJÉS
TARTÁSTECHNOLÓGIA – KECSKE
TARTÁSTECHNOLÓGIA – JUH
 TAKARMÁNYOZÁS
 Legeltetésre alapozott – gyepgazdálkodás

Legeltetés
Négykamrás összetett
gyomor

1. bendő
2. recés gyomor
3. százrétű gyomor
4. oltógyomor
 ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGOK
Mennyiségi (kvantitatív) tulajdonságok
Gyapjútermelő képesség (merinó fajtacsoport!)
 Szálfinomság
 Fürtmagasság
 Nyírósúly
 Kiegyenlítettség (jól/közepesen kiegyenlített/kiegyenlítetlen)
 Belszerkezet (normális, pászmázott, cérnás, nemezes)
 Szín (fehér, sárgás fehér, sárga)
Hústermelő képesség
 Napi súlygyarapodás – 60 napra korrigált
 Növendékkori súly / súlygyarapodás
 Éves súly
 Kifejlettkori súly
Tejtermelő képesség
 Tejmennyiség (juh – dkg, kecske – kg)
 laktáció hossza – juh – 90 napra, kecske – 140 napra korrigált
JUHOK ELNEVEZÉSE KOR ÉS IVAR SZERINT
Kos: a hímivarú juh.
Anya: a kifejlődött nőivarú juh.
Ürü: az ivartalanított kos (bárány).
Tejes bárány: szopós növendék juh, ivar szerint kos-, jerke-, ürübárány.
Választott bárány: anyajuhtól elválasztott, nem tejet, hanem szilárd táplálékot
fogyasztó bárány (kos-jerke, 6 hónapos korig)
Vágóbárány: húsfogyasztás céljából értékesített bárány
Toklyó (kos- és jerke): 6 hónaposnál idősebb, továbbtenyésztésre
meghagyott növendékjuh: növendékkos: 18 hónapos korig, növendékjerke: első
ellésig
Harmadfüves juh: 24 — 36 hónapos növendék juh. Kétfogú, négyfogú, hatfogú a
növendék a kiváltódott metszőfogainak számai szerint, azaz kb. 1, 2, 3 éves
korában.
Előhasi anya: az első vemhesség és a szoptatás idején.
Próbakos: kötényes, átültetett hímvesszőjű vagy vazektomizált (folytonosságában
megszakított ondóvezeték), ivarzó állatot felkereső kos.
KECSKÉK ELNEVEZÉSE KOR ÉS IVAR SZERINT
Bak: a hímivarú kecske.
Anya: a kifejlődött nőivarú kecske.
Olló: szopós növendék kecske, hímivar=gida / nőivar=gödölye.
Választott gida: 30-80 napos korban választott kecske.
Növendék gida: választás után
Előhasi anya: az első vemhesség és a szoptatás idején.
JUH FAJTÁK
Magyar merinó
Német
húsmerinó

Landschaf
merinó
Angol suffolk

Berrichon du cher
Blanc du Massif Central

Charollais
Dorper

Fehér dorper
Fehér suffolk

Hampshire
Ile de france

Kékfejű húsjuh
Német feketefejű

Romney
Shropshire

Southdown - BabyDoll
 Texel

Suffolk

Vendee-i húsjuh
Bábolna tetra

Romanov
Brit tejelő Keletfríz

Lacaune
Alföldi suta
Alföldi suta racka
racka

Cigája
Tejelő cigája
Cikta

Sárgafejű berke
Gyimesi racka

Hortobágyi racka - fehér

KECSKE FAJTÁK
Alpesi

Szánentáli

Anglo-núbiai
Búr

Magyar
parlagi
 A JUH/KECSKE SZAPORODÁSA
Ivarérettség 6 hónapos kor körül
Tenyészérettség: nőivar 10-24 hó, kosok/bakok 12-18 hó
Vemhességi idő: 140-155 nap
Involúció: 26-30 nap
Ivarzás tartama: 12-24 óra
Két ellés között eltelt idő: 240-360 nap
Termékenyítés: csoportos/hárem/kézből/mesterséges
Ultrahangos vemhességvizsgálat (28-30. nap)
Várható ellés előtt 1-2 hónappal elapasztás!
A juhok és jerkék ivarzásának külső jelei kevésbé
feltűnőek, mint más állatfajokéi. A vadpároztatás során a
kosok megkeresik az ivarzó anyajuhokat, illetve az
ivarzó anyajuhok követik a kosokat, igyekeznek gyakori
vizeléssel, a kosokhoz dörzsölőzve felhívni magukra a
figyelmet.
 Az ellések döntő többsége a kora hajnali órákban,
kisebb része reggel és délelőtt zajlik. Szabad tartásban
az elléshez készülődő anyajuh nyugtalanul viselkedik,
kel, fekszik, megfelelő helyet keres, félrevonul a nyájtól,
és csak akkor tér vissza, amikor báránya(i)val alaposan
összeismerkedett.
 Istállózás esetén az elléshez készülő állatot
fogadtatóba kell helyezni. Az ellés folyamatába akkor
ajánlatos beavatkozni, ha a vajúdás kezdetétől eltelt két
óra múlva sem kezdődött meg az ellés.
 Köszönöm a
figyelmet!
Sándor Krisztina
SERTÉSTENYÉSZTÉS
 SERTÉSTENYÉSZTÉS JELENTŐSÉGE
A világ sertés- és baromfihús termelése az összes
hústermelésből 65,4 %-kal részesedik.
A világon félezerre tehető a sertésfajták száma,
amiből Kínában több mint 300 található.
Fontos feladata: hazai húsfogyasztás kielégítése
 Sertés bőr

 Sertéstrágya

 A sertés anatómiai-élettani vonatkozásokban

hasonló az emberhez, ezért laboratóriumi állatként
mind nagyobb jelentőségre tesz szert, élettani,
gyógyszerkutatási, szervátültetési és sok más
területen az orvosi gyakorlatban.
 A TERMELÉST ÉS A FOGYASZTÁST BEFOLYÁSOLÓ
TÉNYEZŐK:

• Állategészségügyi kérdések (BSE,

baromfiinfluenza, baromfipestis, stb.)
• „Egészséges életmód” (koleszterin hisztéria
1988;)
• Gazdasági kérdések (takarmányértékesítés, bel
és külpiaci sajátosságok, termelési rendszerek,
állami támogatások)
• Abraktakarmány termesztés mutatói (táplálék
konkurense az embernek!)
• Vallási kérdések ( muzulmán vallás tiltja a
sertéshús fogyasztást)
SERTÉSEK ELNEVEZÉSE KOR ÉS IVAR SZERINT
 újszülött malac: malac a születése napján
 „Szopós malac” a növendék szopás idején,
 „választott malac” az elválasztástól 4 hónapos koráig.
 Ettől kezdve „süldő” -tenyésztésbevételig vagy 1 éves korig.
 „kan” a hím,
 „koca” a nőivarú sertés.
 „anyakoca” olyan nőivarú sertés, amelynek már voltak malacai.
 „emse” a fiatalabb nőivarú sertés,
a „göbe” a kifejlett nőivarú sertés.
 Tenyésztésre szánt növendék a „magló”.
 Petefészkétől megfosztott sertés a „miskárolt”.
 Fiatalon kiherélt sertés az „ártány”,
 idősebb korban kiherélt sertés pedig a „kanlott”.
 „Előhasi koca” a koca első vemhessége és szoptatása idején,
 „tenyészkoca” a már bebúgatott koca.
 „Tenyészkan” a búgatásra használt vagy használható kan.
 „Hízósertés” a hizlalás alatt levő,
 „hízott sertés” a már kihizlalt, vágásra érett sertés.
 ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGOK I.
Szaporasággal összefüggő tulajdonságok
 Termékenység (fogamzóképesség / termékenyítőképesség)
 Szaporaság (hány malac/fialás)
 Vehemnevelő képesség (egynapos alomtömeg)
 Tejtermelő képesség
 Malacnevelő képesség
Hizékonyságot jellemző tulajdonságok
 Növekedési erély, testtömeg-gyarapodás
 Takarmányértékesítő képesség
 Vágási veszteség (élő és a vágott testtömeg közötti
különbség)
 Hústermelő képesség
 Színhús arány (SEUROP vágottsertés osztályozási rendszer)
 Értékes húsrészek aránya (comb, lapocka, karaj, tarja)
 Fehéráru arány (szalonna és háj együttes tömege)
ÉLETTELJESÍTMÉNY: A HASZNOS ÉLETTARTAM, A
FIALÁSOK SZÁMÁT, AZ ÖSSZES ÉLVE SZÜLETETT
ÉS 21 NAPIG FELNEVELT MALACOK LÉTSZÁMÁT
ÉS TÖMEGÉT ÉRTJÜK.

Kiváló kocák esetében a malaclétszám elérheti a 100-

at (21 napig nevelt), az alomtömeg a 600 kg-t!

H2=0,1-0,2
SEUROP RENDSZER
 ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGOK II.
A sertéshús minőségét meghatározó tulajdonságok
 A hús színe
 A hús pH-ja (5,8-6,2 között)
 A hús állaga, konzisztenciája
 A hús létartó képessége (a sertés izomszövete átlagosan 75 %
vizet, 21 % fehérjét, 3 % zsírt és 1 % ásványi anyagot tartalmaz)
 Fontosabb húshibák
Egyéb értékmérő tulajdonságok
 Egészségi állapot
 Fajtajelleg
 Típus
 Ivarjelleg
 Konstitúció (jó külső-belső tulajdonságok)/ reziliencia
 Vérmérséklet, rossz szokások (pl. farokrágás)
 Testformák, mozgás, küllemi hibák
 STRESSZHATÁS
Rövidtávú stressz eredménye=PSE-szindróma
sápadt, világos színűvé válik
Hosszútávú stressz eredménye=DFD-szindróma
hús színe sötétté, vörössé, szerkezete pedig
tömötté, feszessé válik

FONTOS a stresszhatás csökkentése, a megfelelő

fajta kiválasztása! Kiváló húsminőség!
Duroc, nagyfehér, lapály jól tűrik a stresszt, a hibridek
kevésbé.
Fajta Hústermelés Hústermelés Hústermelés Fejlődési
intenzitása tartama kapacitása típus
(g/nap) (nap,hónap) (int*tart)

Mangalica Kicsi Rövid Kicsi Lassú

fejlődésű,
korán érő

Berkshire Nagy Rövid Kicsi Gyors

fejlődésű,
korán érő

Cornwall Kicsi Hosszú Közepes Lassú

fejlődésű,
későn érő

Nagy fehér Nagy Hosszú Nagy Gyors

hússertés, fejlődésű,
lapályok későn érő
 A SERTÉSTENYÉSZTÉS PARAMÉTEREI
8-9 hónaposan tenyésztésbe vehető – 120-130 kg.
Szaporasága nagy, egy-egy ellésre (fajtától függően)
9-12 malac várható.
Rövid (114-116 nap) vemhességi idő, korai (21-28
nap) leválasztás esetén a kocák átlagosan 2-2,3
malacozást produkálnak (kocaforgó).
Gyors növekedés – 6-7 hónapos korra eléri a 90-110
kg testtömeget.
A takarmányt relatíve kis energiaveszteséggel
alakítja át hússá és zsírrá. Kb.3,5 kg takarmány/ 1
test-tömeg kg.
Mindenevő – sokféle táplálékkal hizlalható.
Jó alkalmazkodóképesség – technológia tűrése.
 A NÖVEKEDÉSI ERÉLY (ABSZOLÚT ÉS RELATÍV) ÉRTÉKEI

 Abszolút
érték: a napi testtömeg gyarapodás
nagysága, folyamatosan mérve.
Tömeggyarapodás (g)

Életnap (nap)
 ÉRTÉKESÍTÉSI KATEGÓRIÁK
 Pecsenyemalac (5-10 kg –os malac- 4-6 hét)
 Könnyű pork sertés (40-60 kg-os sertés)
 Nehéz pork süldő (60-80 kg; középkorai érésű
sertések adják a legjobb eredményeket)
 Bacon sertés (80-90 kg; 5-6 hónap, hasított
féltestekből kiemelik a gerincoszlopot és lábvégeket
– pácolás, sózás, füstölés pl.: dán lapály - magas
színhús%; 60%≤)
 Sonkasertés (90-120kg, „négysonkás” fajták)
 Tőkesertés (90-110 kg)
 Nagy tömegű sertés (130-140 kg)
 Szalámi sertés (150 kg-), pl. téli szalámi 270 kg felett.
 A KANTARTÁS TECHNOLÓGIÁJA
Egyedi elhelyezés 6-10m2 + min. 6 m2 kifutó
Padozat rugalmas és meleg legyen, 2-3% lejtés
(trágyarács felé)
Hőmérsékleti optimum: 15-16 °C
Relatív pára: 60-85%
+ mozgatás!

200-220 kg tömegű kan takarmányozása:

3-3,2kg kantáp/nap
Az adagot naponta 2x, nedvesen etetjük.
Fontos a fehérjeellátás!
 A TENYÉSZKANOK HASZNÁLATA
Első fedezés- türelmes, idősebb, jól ivarzó koca,
párzáskor biztosítsunk nyugalmat!
Folyamatos használatban hetente kétszer
termékenyítünk velük (természetes) min. 10-12 óra
legyen a várakozási idő.
Ivararányok (természetes pároztatás):
Javakorabeli kan (2-3 éves) 30-35,
fiatal és idős kanra 20-25 kocát számoljunk.
Mesterséges termékenyítés esetén:
Javakorabeli kan heti 2x, idősebb és fiatalabb heti 1x
veszünk ondót
Ivararány: 1 kan kb.90-100 koca
 KOCÁK TARTÁSA
Anatómiai felépítés:
Petefészkek feltűnően nagyok, függesztő szalagja hosszú,
Méhszarvai aránylag hosszúak,
A hüvely viszonylag szűk.
Tenyészérettség kb. 8-9 hó, 120-130 kg.
21. naponként ivarzik, a termékenységben azonban
szezonalitás tapasztalható (nyáron gyengébb) – kevés a
verejtékmirigy , kanok ondótermelése is romlik.
Szoptatás megszűnését követően 4-8 nap múlva ivarzik.
 IVARZÁS SZAKASZAI
Előivarzás: 24-36 óra, péra megduzzad, bővérű
kipirult, társait zavarja, ugrálja, sajátos búgó
hangot ad. A kan felugrását nem tűri – nincs még
tűrőreflex.

Főivarzás: 24-36 óra, párzási készség –

„fűrészbak szerű állás”, „tűrőreflex működik”,
ún. hátalási próba

Utóivarzás: 24-36 óra, a tűrőreflex lassan

megszűnik
 A TERMÉKENYÍTÉS - INSZEMINÁLÁS
Keresőkan –kocák kiválasztása
Ivarzás - termékenyítés idejének meghatározása
Szopós malac Utónevelés Hízlalás
Katéteres termékenyítés
nevelés, kocával (előtte tisztítás,
fertőtlenítés – katétert a külső méhszájig
egy helyen,
szoptatás
bevezetjük, néhány „balcsavarral” a
nyakcsatornában rögzítjük.
Mintegy 100 ml (3 milliárd ondósejt) hígítást
használunk – katéterbe öntjük.
Kb. 4-6 perc (jól ivarzó koca esetében)
Ismétlés – kb. 10-12 óra múlva.
 ELLETÉS – MALACNEVELÉS 0-30 NAP
Mindig egyedi! – Fiaztató kutrica
 Almozott / részben rácspadozat / rácspadozat
Optimális hőmérséklet:
 Születéskor: 30 °C, utána folyamatosan csökken
Fontos a föcstej itatás!
FIAZTATÓ KUTRICA
UTÓNEVELÉS 30-90 NAPIG
Egy / Két / Háromfázisú
Hagyományos – a malac marad a fiaztatóban
Üzemi
 Kocaszállás

 Utónevelő

- tömörpadozat
- almozás
- batériás (műanyag rácspadozat)
HIZLALÁS 90 NAPTÓL
Üzemi méretben zárt, csoportos
Csoportnagyság: 10-15 egyed (stressz!)
Férőhely: minimum 0,7 m2/egyed
Padozat: almozott / részben rács / rács
Hőmérséklet: 16-24 °C, nyáron hűtés!
Etetés: száraz / nedves
Abraktakarmányok + premixek!
ETETÉSI RENDSZEREK
EGYÜREGŰ ÖSSZETETT GYOMOR!
 SERTÉS FAJTÁK
Fajtatiszta Hibrid
Duroc Camborough-X43
Hampshire Camborough-X52
Magyar lapály Camborough-X99
Magyar nagyfehér hússertés CG36
Pietrain Hypor hibrid sertés
Szőke mangalica M3 Large White
Vörös mangalica M6 Landrace
Fecskehasú mangalica Rattlerow seghers hibrid sertés
Fekete mangalica Topigs Norsvin hibrid sertés
Z-line ZZZZ Large White

Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete

Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete
Duroc

Svéd vörös
Hampshire
Magyar lapály

Svéd vörös Magyar nagyfehér hússertés

Pietrain

Svéd vörös
Svéd vörös
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Sándor Krisztina
 Tyúktenyésztés
Jelentősége:
• húsa az egyik legnagyobb mennyiségben fogyasztott élelmiszer, nálunk
kb. 30 kg/év/fő.
• 240 db tojás/fő/év fogyasztás.
- koleszterinmentes, egészséges táplálék,
- a tojás jelentős vitamin, fehérje és lecitinforrás,
- valamint alapvető élelmiszeri alapanyag.

Hazai tenyésztése: tyúkfélék: 35 millió db

- ebből tojó, 10,4 millió db
2010-hez képest 10%-os csökkenés
(EU, madárinfluenza)

2004-től a piaci viszonyok megváltoztak, kedvező fogyasztói árak,

de a nem megfelelően ellenőrzött import áru veszélyes minőségű lehet.
 A világ nagyüzemi brojlerhústermelése 103,5 millió tonna,
amelynek meghatározó hányadát az USA (19,5%), Kína
(15,3%), Brazília (13,5%) és az EU-28 (12,2%) adja –
együttesen 60% körül –, míg a többi ország termelése adja
a maradék 40%-ot.
 A pulykahústermelés 5,6 millió tonnás mennyiségének az
USA 52,9%-át, az EU-28 36,7%-át adja.
 A világ baromfihústermelése a következő évtizedben is az
eddig meghatározó országokban fog nőni, elsősorban Kína
(3,5%), az USA (2,6%), India és Brazília (1,7%) lesznek a
motorja az éves növekedésnek, de Mexikó, Pakisztán,
Oroszország, Argentína, a Fülöp-szigetek, Vietnám és
Ausztrália termelése is növekedni fog.
 A magyar baromfiiparon belül is meghatározó a
brojlerhúselőállítás, amely a 2019-es teljes élőbaromfi-
termelés (705 462 tonna) 62,5%-át adta.
 A pulykahústermelés (95 923 tonna) a teljes mennyiség
13,6%-a, míg
 a víziszárnyas-termelés adta a 23,9%-ot (168 468 tonna).
Ez utóbbin belül a húskacsa adta a meghatározó hányadot
92 736 tonna termeléssel.
 A magyar baromfiipar – bár a részaránya az elmúlt évek
során nőtt – még mindig sokkal „színesebb”, mint a
nemzetközi baromfiipar, amelyben a brojlerhústermelés a
meghatározó (87%), és a pulyka, a kacsa részaránya
hasonló (4-5%), míg a lúd a legkisebb részarányú (2,5%).
A magyar baromfiipar közel 221 millió baromfit dolgozott fel, 699 ezer tonna élőtömeggel, 533
ezer tonna vágottbaromfi-terméket előállítva. Ezen belül a brojlerfeldolgozás a meghatározó
62,9%-os részesedéssel, a pulyka feldolgozása 14,3%-kal, a kacsa 16,8%-kal és a lúd 5,6%-
kal részesedett a teljes baromfi-feldolgozásból. A magyar baromfiipar sokszínűségét mutatja a
víziszárnyas teljes termékpalettája is. A BTT adatai szerint a brojlerágazat dinamikus
növekedése (+9,5%) az elmúlt három évben meghatározta a magyar baromfiágazatot. A
pulykaágazat a piaci lehetőségek mentén stabilizálta teljesítményét, míg hullámzás elsősorban
a víziszárnyas termelésében a jellemző. Ezen a piacon erős a fogyasztóiigény-változás, és a
magyar termelés belső konkurenciaharca is. Ebben 3,8 millió húslúd 21,4 ezer tonna
élőtömeggel, és 5,6 kg/db átlagtömeggel került feldolgozásra, míg májlúd 2,3 millió darab 16,1
ezer tonna élőtömeggel, és 7,07 kg/db átlagtömeggel került vágásra.
TOJÁSKÉPZŐDÉS
TAKARMÁNYOZÁS
A baromfiállományok takarmányainak a tápanyagai a következő
csoportokra oszthatók:
 szénhidrát – a baromfi fő energiaforrása. A baromfitáplálékában a
legtöbb szénhidrátot a gabonafélék biztosítják;
 zsír – energiát és nélkülözhetetlen zsírsavakat biztosítanak, amelyek
szükségesek bizonyos testfolyamatokhoz;
 fehérje – szükségesek a testszövet szintéziséhez (különösen
izomszövet), fiziológiás molekulák (hormonok, enzimek), továbbá a toll
képződéshez, illetve a tojástermeléshez, további szerepük, hogy kis
mennyiségű energiát is szolgáltatnak;
 vitaminok – szerves (széntartalmú) vegyületek, amelyek szükségesek a
normál fejlődéshez és az egészség megőrzéséhez;
 mikroelemek – a szervezetben kis mennyiségben jelen lévő szervetlen
elemek, amelyek nélkülözhetetlenek az anyagcserében;
 ásványi anyagok – a takarmányok szervetlen frakciói. Az állati test kb.
3%-ban ásványi anyagot tartalmaz, enzimaktivátorok, hatással vannak
az állatok étvágyára (hiány-többlet);
 víz.
 Tenyésztési, tartási típusok

HÚSTÍPUS TOJÓTÍPUS
Célja a hústermelés, broiler vagy Célja az árutojás
pecsenye-csirke nevelés. termelése.

Redbro Bábolna Tetra

Broiler (pecsenye)- hizlalás
Jellemzők: - napos kortól 6-8 hetes korig tartva, súlya kb.1,5 kg,
- zárt ólban, mélyalmos kivitelezésben, szükség szerint
fűtve (36 °C), folyamatos megvilágítás mellett (23 óra/nap),

- ad libitum takarmányozás, koncentrált

abraktakarmányokkal, (nevelő I-II, majd hízótáp,
magas energiatartalommal, {kukorica})
Takarmányértékesítés: 2 kg / testtkg

- elszállítás után kialmozás, takarítás, fertőtlenítés, bealmozás,

3 hét pihentetés, új állomány fogadása.
Napos

Hetes

5 hetes
 Tojóállomány tartás
Lépései: 1. Előnevelés napos kortól 5-6 hetes korig
(0-48 óráig – naposcsibe,
2 nap – 5-6(10) hétig csirke),
2. Utónevelés 5-6 hetes kortól 18-20 hetes korig,
ekkor növendéknek hívjuk (jérce ill. kakas)
3. Első tojóév megkezdése, mely 50-60 hétig tarthat. Itt már tyúk
a neve.
A tojóévi termelést hívjuk PERZISZTENCIÁNAK.
Kb. 300-320 tojást jelent a kb. 1 év alatt.
80%

Tojás-
Termelési
%

1 Hetek száma 52
A biológiai tojóév (perzisztencia) alatt az egyedek nem tojnak
minden nap. Az általában 5 napos tojóciklusok (napi 1 tojás)
között 1-2 napos szünetek vannak.

Ennek magyarázata, hogy a tyúk 26 óránként tojik,

viszont du. 4 óra után már nem tojik, hanem 1-2 napos
szünetet tart.

Cél: a szünetek rövidítése, és a kotlás teljes

elhagyása!

(Ha vége a tojóévnek, vedlés (tollváltás) után gazdaságos

lehet a második tojóév kihasználása. Ebben viszont
már kevesebb tojás várható.)
 Tojóállomány tartás
Mélyalmos tartás
- a talaj szintjén, esetleg kissé megemelve
- rácspad fekszik, ezen vannak kialakítva a tojóhelyek.
- Nem gazdaságos a térkihasználása, ezért ma már nem elterjedt.

Ketreces tartás
- korszerűbb megoldás, jó térkihasználás,
- állat-egészségügyi szempontból kedvezőbb,
- a tojás tisztább, lecsökken a tojásevés,
- a trágya akár naponta kihordható
- a teljes folyamat, a tojásgyűjtés is gépesíthető, vagyis olcsóbb,
-mivel csökken a mozgás, és a takarmány-kiszórás, csökken a fajlagos
takarmány fogyasztás

Alternatív tartás / szabad tartás

az EU szigorúan szabályozza (méret, kialakítás, stb.).

 Tojás vizsgálat szaporításkor

Keltetés: 21 napig, 38 C-fok, utolsó 2 nap 36,5 C-fok,

ciklusos hűtés(gázcsere), forgatás (óránként)
Keltetés: 21 napig, 38 C-fok,
utolsó 2 nap 36,5 C-fok,
ciklusos hűtés(gázcsere),
forgatás (óránként)
Régi magyar tyúkfajták
Régi magyar tyúkfajták
Régi magyar tyúkfajták
 Pulykatenyésztés
Jelentősége: az elmúlt évtizedek legkedveltebb hústípusa.
Nálunk 1970 óta beszélhetünk nagyüzemi pulykatartásról.

Eredete Mexikó, érdekessége az öndomesztikáció.

- húsa rendkívül tápláló, könnyen emészthető, magas fehérje

és alacsony zsírtartalmú.

Hazai állománya: 2,8 millió db, 2018-ban; 2,6 millió, 2021-ben, stagnálás
20 éve még 4-4,5 millió volt.
Kiemelkedő tenyésztőhely: Szentes, 5000 db-os
szülőállomány.
 PULYKATENYÉSZTÉS - ELNEVEZÉSEK
Napospipe: 0-48 órás korig, Kispulyka: 2 nap-3 hét,

Növendék pulyka: 3-28 hetes korig

Tenyésznövendék Pecsenyenövendék
Még nem ivarérett, 16-24 hetes korig eléri
kakas és tojó. a vágásérett tömeget.

Ivaréretten pulykának hívjuk, kakas (bak) és tojó.

Ivarérettség 5-6(8) hónaposan, tojástermelés: 22-26 hét.
Keltetési idő 28 nap.

Testméret szerinti csoportosítás:

- kis testű (mini, 4kg-ig)
- középnagy testű (midi, 6kg-ig)
- nagy testű (maxi-20kg-ig)

A fentiek közé nem sorolható a GIGANT-típus.

 PULYKATENYÉSZTÉS, HÍZLALÁS

Kiemelt jelentősége van a naposkori ivarmeghatározásnak,

mert a tojók kb.14-16, míg a kakasok 24-26-hetes korukban
érik el ideális vágósúlyukat!

Ivar szerint
elkülönített hízlalás!
NAPOS ÁLLATOK FOGADÁSA
 1. előző állomány után kitrágyázunk
 2. seprűs portalanítás
 3. a kiürített istállóból mindent el kell távolítani
 4. teljes istállófelületet és az összes tárgyat magas
nyomású berendezéssel tisztára kell mosni, majd
 5. nedves fertőtlenítés (3-5 %-os lúgoldat)
 6. száradás után istálló-berendezések mosása
 7. berendezés
 8. 2. nedves fertőtlenítés
 9. almozás
 10. fertőtlenítés
 11. ajtóbezárás 24 órára
 12. istálló felfűtése
 13. állatok betelepítése
ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGOK
1. Hústermelő képesség, növekedési erély,
húsformák, vágási kihozatal
2. Takarmányértékesítő képesség
3. Tojástermelő képesség
4. Termékenység
5. Keltethetőség
6. Ellenállóképesség
7. Vérmérséklet, rossz szokások
 Kacsatenyésztés
Szezonálisan fogyasztott, jól exportálható víziszárnyas.

Felhasználása: - kacsahús és kacsamáj,

- melléktermékként kacsatoll.

Hazai állománya: 2004 – 6,2 millió db,

2005 – 4,8 millió db,
2019 – 4,5 millió db,
2021 – 4,2 millió db.
 Kacsatenyésztés

Elnevezésük: 0-24 óráig napos kacsa

1 nap – 22 hét növendék, vagy pecsenye
kifejletten tojó és gácsér

Szaporodásbiológiája: - 20-22 hetesen ivarérett,

- tojástermelés időtartama 40-42 hét,
január végétől szeptemberig,
csak 1 ciklusban, 2. tojóév nincs,
- tojás mennyisége 150-200 db,
70-90 g között alkalmas keltetésre,
- kelési idő 28 nap,
- kelési arány kb. 80%,
- ivararány 1:5
 Kacsatartás
PECSENYEKACSA
-Előnevelés 4 hetes korig,
zárt térben, mélyalmon
-Utónevelés, már kifutón is
járnak, + úsztató,
-7 hetes korban vágásérett,
kb. 2,5 kg-os
-Tömve hízlalás 10 hetes korig,
zsír+máj
Takarmány korlátozás nincs,
ad libitum darált takarmány,
tak. értékesítés: 3-3.5 kg
TENYÉSZNÖVENDÉK ÁLLOMÁNY
Előnevelés: 2,4,7 hetes korig,
zárt térben, mélyalmon, ad libitum tak.
Utónevelés: 8 hetes korig kifutón és
az istállóban.
Növendéktartás: 22 hetes korig,
szoktatás a sötét ciklushoz, este 6-tól
reggel 8 sötétben vannak, ekkor
fognak tojni a 22. héttől. Ivararány 1:5,
“Adagolt” takarmányozás. 15. naptól
kezdve a testtömeg függvényében
kapnak élelmet. (22 hetes korig,
utána ad libitum)
TANULMÁNYOK A
KETRECES
ÁLLATTARTÁSRÓL
III. Mezőgazdasági
kézikönyv 8. Hízott
kacsa ágazat
 KACSA FAJTÁK
Fajta/Vonal Tenyésztő szervezet neve
Cherry valley SM3 heavy / medium / super heavy Báling Kft.

Hytop 85A mulard Canard-Top Kft.

Mulard top Canard-Top Kft.

Szarvasi K-94 Fodor & Fodor Farm Kft.

Wichmann M14 Hungerit Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Zrt.

STAR 53 Kisszállási Keltető Korlátolt Felelősségű Társaság

Fehér magyar kacsa Magyar Haszonállat-génmegőrző Egyesület

Tarka magyar kacsa Magyar Haszonállat-génmegőrző Egyesület

ST5 LOURD (régi: ST 5 Medium) ORVIA Magyarország Kft.

ST5 SUPER LOURD (korábbi: ST5 LOURD ;régi: ST 5 ORVIA Magyarország Kft.
heavy)
STIMUL MG (régi: stimul heavy mulard) ORVIA Magyarország Kft.

Stimul MG AS mulard ORVIA Magyarország Kft.

 STAR 53
Mulard kacsa

Cherry Valley kacsa

Szarvasi K-94 kacsa

Svéd vörös
Hampshire
A magyar kacsa parlagi fajtának tekinthető, eredeti hazai
kacsafajta.
A gödöllői génbankban fehér és tarka (vadas színű és fekete-
fehér) változatát tartják fönn.
Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ
MULARD KACSA = FAJHIBRID
pekingi kacsa tojóvonal + barbarie=pézsmaréce
gácsérvonal mesterséges megtermékenyítéssel
hoznak létre.
 a legellenállóbb mindenféle megbetegedésekkel szemben,
 csendes, csoportokban jól kezelhető és tartható madarak,
 nem agresszívek (bár a csőrkurtítást 19-21 naposan rendszeresen
elvégzik az állományoknál).
 A mulard tovább nem szaporítható (steril)!
 Hazai viszonylatban tömőalapanyag nevelésére elsősorban csak
szexált állományokkal, gácsérokkal dolgozunk.
 A piaci igénynek megfelelően kiválóan szelektált francia vonalak
hibridjeivel dolgozhatunk.
 A jelenlegi szelekciós szempontok a májnagyságra és
májminőségre, a kedvező húskihozatalra, intenzív növekedési
erélyre és a kiváló takarmányértékesítő képességre illetve ezek
kombinációira irányulnak figyelembe véve a nevelési és tömési idő
lerövidülését.
 Lúdtenyésztés
A kacsánál értékesebb húsú víziszárnyas.

Felhasználása: - libahús és libamáj (3-4ezer Ft/kg)

- melléktermékként libatoll.

Hazai állománya: 2003 - 6 millió db,

2004 – 4,6 millió db,
2005 – 3 millió db,
2019 – 1,2 millió db (madárinfl.),
2021 – 0,95 millió db.
 Lúdtenyésztés

Elnevezésük: 0-48 óráig napos liba,

1 nap – 26 hét növendék, vagy pecsenye liba
kifejletten tojó és gúnár.

Szaporodásbiológiája: - 32-35 hetesen ivarérett,

- tojástermelés időtartama 18-22 hét,
februártól júniusig, 1-4 évig,
- tojás mennyisége 50-80 db/év,
140-200 g között alkalmas keltetésre,
- kelési idő 30 nap,
- kelési arány kb. 70-75%,
- ivararány 1:5
 Lúdtenyésztés
PECSENYELIBA
Előnevelés 1-3 hetes korig,
zárt térben, mélyalmon,
1.hét 32 C-fok, majd 20 C-fok.
Utónevelés, 9 hetes korig,
nevelőtáp + zöldtakarmány,
4-5 kg-os vágósúly.
Tömve hízlalás 9-től 13 hetes korig,
1000 g kukorica /nap, 7-800g-os
máj
Takarmány korlátozás nincs,
ad libitum táp (granulátum),
4 hetes kortól zöldtakarmány,
tak. értékesítés: 2,6-3,3 kg/kg.
TENYÉSZNÖVENDÉK ÁLLOMÁNY
Előnevelés: 1-3 hét, megegyezik
a pecsenyelibáéval.
Utónevelés és növendéktartás:
26 hetes korig.
Fél-intenzíven, félig nyitott istállóban.
Önetető és itató épületen kívül,
6. héttől takarmány korlátozás, + zöldt.
Fürdető kialakítása.
Törzsesítés: novemberben, 30 hetes
kor felett, ivararány 1:5, ad libitum
takarmányozás.
12-13 órás, hosszú megvilágítás,
év elején beindul a tojás.
LÚD FAJTÁK
Fajtatiszta Hibrid
Alföldi fehér lúd Dunai Lúd Magyar Egyes (régi név: ANABEST G)

Babati magyar nemesitett lúd G35 Lourd

Babati szürke landesi lúd Golden Goose W

Bábolnai emdeni fehér Grimaud G 36

Fodrostollú magyar lúd Kolos fehér

Hortobágyi fehér Lippitsch lúdhibrid

INTEGRAL MB 09 Orosházi szürke

(régi név: Bábolnai szürke landesi)
Kolos szürke SI 4 medium

Magyar lúd SI14 LOURD (régi: SI 14)

Orosházi magyar

Zagyvarékasi fehér lúd

3-4 hetesen

9 hetesek
A FODROS TOLLÚ MAGYAR LÚD
BABATI SZÜRKE LANDESI LÚD
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Sándor Krisztina