Rézcsövek a hűtés- és

klímatechnikában,
az ipari és orvosi gázellátásban
Kiadó:
ERI Európai Réz Intézet Kft.
1053 Budapest, Képíró u. 9.
Tel.: (1) 266 48 10
e-mail: info@copperalliance.hu
www.rezcsoinfo.hu

A Német Rézintézet (DKI) által kiadott Kupferrohre in der Kälte-

Klimatechnik,für technische und medizinische Gase, című kiadvány
magyar fordítása.

Minden jog fenntartva a teljes, vagy részletekben történő

utánnyomásra, a fénymásolt, vagy elektronikus úton történő
terjesztésre.

Kiadva: 2018 június

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés................................................................... 4

2. Réz, mint alapanyag...................................................... 4

3. Hűtés– és klímatechnika................................................. 5
3.1 Alapanyagok a hűtés- és klímatechnikában
3.2 Kötéstechnika
3.3 Tervezési- és szerelési útmutató
3.4 Nyitott vízhűtéses hálózat

4. Orvosi gázok és vákuum................................................. 7

4.1 Alapanyag az orvosi gázokhoz és vákuum-berendezésekhez
4.2 Kötéstechnika
4.3 Tervezési- és szerelési útmutató
4.4 Vákuumvezetékek

5. Sűrített levegő............................................................. 9
5.1 Alapanyag a sűrített levegő hálózathoz
5.2 Kötéstechnika
5.3 Tervezési- és szerelési útmutató

6. Ipari- és laboratóriumi gázok......................................... 11

6.1 Felhasznált anyagok
6.2 Nagy tisztaságú- és laboratóriumi gázok
6.3 Kötéstechnika
6.4 Tervezési- és szerelési útmutató

7. Általános útmutató...................................................... 13
7.1 Szerkezeti elemek nyomásállósága
7.2 Nyomástartó berendezések és rendszerek irányelve
7.3 Tanúsítványok
7.4 Szabványon kívüli csőméretek

8. Táblázatok és diagramok . ............................................ 14

9. Szabványok, előírások, irodalom..................................... 24

10. Kiadványok............................................................... 26
1. Bevezetés
Csővezetékek anyagaként a réz
különös jelentőséggel bír a hűtés-
és klímatechnikai iparban olyan
tulajdonságok révén, mint az ala-
csony hőmérséklettel szembe-
ni ellenállóság, a kiváló hővezető
képesség és a bevált és megbízha-
tó szerelési technikák. Ezek, és
más tulajdonságok azt jelentik,
hogy a rézcsövek egyre nagyobb
szerepet kapnak a műszaki és
egészségügyi gázok területén.
A kiadvány célja, hogy a ter-
vezők és a szakemberek infor-
málódjanak a rézcsövek és sze-
relvények lehetséges alkalmazá-
si lehetőségeiről, az alkalmazási
területek különleges jellemzőiről
és a betartandó előírásokról.
Mivel egy ilyen kiadvány nem tar-
talmazhat minden csőszerelési
vagy készülékszerelési specifikus
tulajdonságot, fontos, hogy a füg-
gelékben felsorolt különböző in-
tézmények ingyenes tanácsadó
szolgálatára felhívjuk a figyelmet.
4
2. Réz, mint alapanyag
A réz mindenütt jelen van a min-
dennapi életünkben. Csak néhány
példát említünk a felhasználásra,
mint elektromos vezeték a villa-
mos iparban, vagy csővezetékként
az építőiparban, vagy tető- és hom-
lokzatfedő lemezként. Olyan napi
használati tárgyak, mint a csapok
és a pénzérmék is rézötvözetekből
készülnek.
A réz létfontosságú nyomelem a nö-
vények, állatok és az emberek szá-
mára, a természetes táplálékban
is megtalálható. Az emberi testnek
többek között szüksége van a réz-
re az oxigén szállításához és az im-
munvédelemhez egyaránt.
A réz és a legtöbb ötvözete – a kü-
lönböző típusú acéloktól eltérően
– nem hőre keményedő (edződő).
Az anyag a hidegalakítás miatt (pl.
varrat nélküli csövek húzása) kemé-
nyedik (edződik). Ez a keménye-
dés megfelelő hőkezeléssel lágyít-
ható (átkristályosítási hőkezelés).
Rézcső. (DKI)
A lágyítás bármikor visszaállítható a
kezdeti szintre, így szinte korlátlan
számú alakítási művelet érhető el.
A szerelési technológia minden te-
rületén, beleértve az alább tár-
gyalt különleges alkalmazásokat,
csak az oxigénmentes, foszforral-
dezoxidált réz „Cu-DHP“ (anyag
száma: CW024A) használatos.
Nagyon jó forraszthatósággal és he-
geszthetőséggel rendelkezik, a hi-
deg és meleg megmunkálás során
egyaránt. Az elektrotechnikában al-
kalmazott oxigéntartalmú réz típu-
sokhoz képest a Cu-DHP elektromos
vezetőképessége kissé alacsonyabb.
A szerelési technológiában hasz-
nált ötvözetek általában réz-cink
(sárgaréz) és réz-ón-cink ötvözetek
(bronz), valamint alacsony ötvözésű
réz-vas anyagok.
3. Hűtés- és klímatechnika
A rézanyagok kiemelkedő tulajdon-
ságai, sokaldalúságuk a hűtés- és
klímatechnikai alkalmazásokban
különösen jól érvényesülnek. Hasz-
nálatuk évtizedek óta széles körű,
korszerű és megfelelő szabályozás-
sal rendelkezik. Meg kell jegyezni,
hogy a hűtés- és klímatechnikai elő-
írásoknak megfelelő csöveket fon-
tos alkalmazni (lásd a 8. fejezet
táblázatait), hogy szükség esetén a
műszaki és jogi garanciális követel-
mények érvényesüljenek. A réz ki-
fejezett alacsony hőmérsékleten
használható anyag, ezért különö-
sen alkalmas a hűtőberendezések
alkatrészeihez. A réz növekvő szi-
lárdságot és nyúlást mutat, ha a hő-
mérséklet csökken, és ez alapvető-
en különbözteti meg a rézanyago-
kat az összes többi műszaki anyag-
tól. Ennek megfelelően olyan jelen-
ségek, mint például az alacsony hő-
mérsékletű ridegség ismeretlen réz
anyagoknál.
A Cu-DHP anyagot ezért az előírá-
soknak megfelelően lehet hasz-
nálni -269°C és +250°C közöt-
ti hőmérséklettatományban. A réz
szinte minden hűtőközeg és keveré-
keik esetén használható. Ezek közé
tartozik minden biztonságos hűtő-
közeg, szén-dioxid, éghető szénhid-
rogén hűtőközeg és ezek keverékei
(lásd még a 8.8. táblázatot).
A réz csak feltételesen használható
a következő hűtőközegekhez:
• R-717 ammónia – a felhasználás
műszakilag lehetséges, de jelen-
leg nem engedélyezett.
• R-764 kén-dioxid – csak száraz
állapotban használható.
A kisméretű hűtőrendszerek – szab-
ványosított – vízzel hígított ammó-
nia hűtőközegéhez használt réz-
anyagok a gyakorlatban bizonyítot-
tak, műszaki és tudományos vizsgá-
latuk biztató (lásd a 9. fejezetben
szereplő bibliográfiát), azonban a
vonatkozó rendeletek változtatása
még nem történt meg.
A CO2-hűtőközeg működtetéséhez
nagyobb nyomásállóságú anyagok
használata szükséges. A rézötvözet-
ből készült anyagok, alkalmazása –
amelyeket a következő fejezet ír le
– bizonyították az alkalmasságukat.
3.1 Alapanyagok a hűtés- és klíma-
technikában
3.1.1 Csövek
A hűtőkör helyszínen szerelt csö-
veinek meg kell felelniük a MSZ EN
12735-1 szabvány (Réz és rézötvö-
zetek. Hűtők és légkondicionálók
varrat nélküli rézcsövei. 1. rész:
A csőhálózatok csövei) előírásainak.
Ez a szabvány egyaránt rendelke-
zik a „tiszta réz” Cu-DHP, vala-
mint nagynyomású alkalmazások-
hoz használt, alacsonyan ötvözött
réz – például CuFe2P – anyagokról.
Az utóbbiakat méreteit elsősorban
collban adják meg.
A csövek minőségére vonatkozó kö-
vetelmények különösen a követke-
zőkre vonatkoznak:
• a belső felületek minősége
• csővégek lezárása
• cső jelölése
• tesztelés
• nyomásállóság
További információ a 8. fejezetben
található. Egyes méretekhez rendel-
kezésre állnak gyárilag bevonatolt
rézcsövek is. Ezek lehetnek kemény
burkolatú csövek például geoter-
mikus kollektorokhoz, valamint ha-
bosított hőszigetelő burkolatok is.
A hűtés- és klímatechnikához való
Préskötés a hűtéstechnikában való
felhasználáshoz. (Kép: IBP)
felhasználhatóságot és anak módját
és feltételeit az adott gyártótó ta-
núsítja.
3.1.2 Kötőelemek
A hűtőközegek csővezetékeinek kö-
téséhez a forrasztható fittingekkel
történő kapilláris keményforrasz-
tás a legáltalánosabb. Az MSZ EN
378-2 szerint hegesztéses, vala-
mint megfelelő szilárdságú mecha-
nikai kötés is megengedett. A ke-
ményforrasztott kötéseknél az MSZ
EN 1254-1 szabvány szerint (max.
108 mm névleges átmérőig) kapil-
láris idomokat használnak, hegesz-
tett kötéseknél a DIN 2607 szerinti
rézből készült hegeszthető idomo-
kat kell használni. Legújabban a hű-
tőközeg-vezetékekhez is használha-
tók présidomok. Köszönhetően kü-
lönleges kialakításuknak hermetiku-
san tömítenek (MSZ EN 16084 vagy
MSZ EN ISO 14903 szerint) és a fel-
használt tömítőgyűrűk ellenállnak a
napjainkban használt hűtőközegek-
nek és olajoknak. Ezen hűtéstechni-
kai présidomok a kapilláris idomok-
hoz hasonló magas nyomást és hő-
mérsékleti viszonyokat viselnek el
(lásd a képet).
A fenti szerelvények belső felületei
gyárilag olyan kivitelűek, amelyek
megfelelnek a hűtőközeg-kör köve-
telményeinek. Ez azonban csak ab-
5
ban az esetben érvényes, ha a sze-
relvények az eredeti csomagolás-
ban maradnak. Az eredeti csomago-
lás kinyitása után a belső felületek
tisztaságának megőrzése természe-
tesen a felhasználó felelőssége.
3.2 Kötéstechnika
Figyelni kell arra, hogy a hűtőközeg
csőhálózatát kizárólag a hűtőberen-
dezés szerelésben szakképzett, ta-
núsított szakemberek építhetik ki.
Ez az egyetlen módja annak, hogy
biztosítsuk a megfelelő üzembe he-
lyezést és a hűtőközegek szakszerű
kezelését.
A keményforrasztást, mint ajánlott
kötéstechnikát az MSZ EN ISO 17672
szabvány szerinti keményforrasszal
végezzük. Ha szükséges, az MSZ
EN 1045 szabványnak megfelelő
folyasztószert kell használni. A ke-
ményforrasztással vagy hegesztés-
sel történő csőkötés készítése előtt
és alatt a csővezetéket fel kell töl-
teni száraz inert gázzal a belső fe-
lületen történő reveképződés elke-
rülése miatt (lásd a képet). A vé-
dőgázok nemesgázok, vagy nitro-
gén és ezek keverékei, például nit-
rogén-hidrogén, nitrogén-argon stb.
lehetnek. Biztonsági okokból a hid-
rogén tartalom nem haladhatja meg
a 4 térfogat-százalékos maximális
értéket.
A présidomos technika alkalmazá-
sával kiküszöbölhető a természe-
tes úton kialakuló magas hőmérsék-
let miatti revésedés, mivel a hőha-
tás hiánya miatt az nem képződik.
További információ a 8. fejezetben
található.
A modern hűtőközegek általában
magasabb működési hőmérsékletet
és / vagy működési nyomást ered-
ményeznek, mint korábban. Bárme-
lyik szerelvény használata esetén
az érintett gyártókkal konzultálni
6
Védőgáz bevezetés
védőgáz kilépés
vízfürdőn keresztül
Keményforrasztás védőgáz alatt (DKI 6027).
kell az alkalmazási területekről, kü-
lönösen a megengedett legnagyobb
üzemi nyomásról.
3.3 Tervezési- és szerelési útmu-
tató
A hűtő- és légkondicionáló rend-
szerek csővezetékeit védeni kell a
külső hőhatásokkal szemben. Ezért
biztosítani kell a csövek szaksze-
rű hőszigetelését. Ezenkívül meg
kell felelni a tűzvédelmi követel-
ményeknek és a páralecsapódás el-
leni védelemnek. A szabadon tele-
pített rézcsövek általában nem igé-
nyelnek további korrózióvédelmet.
Különleges esetekben azonban vé-
dőintézkedésekre lehet szükség. Ha
kétségei támadnak, forduljon a 10.
pontban felsorolt intézményekhez
vagy a gyártókhoz.
Hasonlóképpen figyelemmel kell
lenni a hőmérséklet által okozott
hosszváltozásra a csővezeték ter-
vezésénél és szerelésénél. További
információk a hűtőközeg vezetékek
telepítéséről az MSZ EN 378-2 szab-
ványban találhatók. Például, ezek-
nek a szabványos csöveknek a kü-
lönböző átmérőjű csövekhez tör-
ténő csatlakozásánál csak gyárilag
készített átmeneti idomokat lehet
használni, és figyelembe kell venni
a lehetséges mozgásból adódó ha-
tásokat.
3.4 Nyitott vízhűtéses hálózat
Ritkán, „nyitott hűtőkör, oxigén tar-
talmú víz” (pl. kútvíz) mint hűtőkö-
zeg esetén figyelni kell arra, hogy
korrózióvédelmi okokból az MSZ
EN 1057 (DVGW GW 392 munka-
lap) szerint csöveket kell használni.
Ezen csövek belső felülete az ilyen
alkalmazásokra megfelel, és az kü-
lönbözik az MSZ EN 12735-1 szerin-
ti klímatechnikai csövek belső felü-
letétől.
Ebben az esetben csőkötésekhez az
ivóvíz-berendezésekben rendsze-
rint használt összetevőket és kötési
technikákat kell használni. További
információ az ivóvíz, fűtés- és gáz-
szerelési alkalmazásokról a www.
rezcsoinfo.hu weboldalon.
4. Orvosi gázok és vákuum
A rézcsövek használata a kórházak-
ban, klinikákon, orvosi és techno-
lógiai gázellátó létesítményekben
általános sztenderdnek tekinthe-
tő. A réz megfelel azon szigorú kö-
vetelményeknek, amelyek ezen a
területen az anyagokra vonatkoz-
nak. A réz higiéniai tulajdonságai a
helyes és bevált telepítési techno-
lógiával együttesen indokolják az
előnyben részesített felhasználást.
Az orvosi gázokat szállító csőveze-
tékekre vonatkozó követelménye-
ket a MSZ EN ISO 7396-1 (Gyógy-
ászati gázok csővezetékrendszerei.
1. rész: Csővezetékrendszerek nyo-
más alatti gyógyászati gázokhoz és
vákuumhoz) szabvány tartalmazza.
Az MSZ EN ISO 9170-2: 2009 (Vételi
egységek gyógyászati gázok csőve-
zetékrendszereihez. 2. rész: Véte-
li egységek altatógáz-elszívó rend-
szerekhez) és az MSZ EN ISO 11197
(Gyógyászati ellátóegységek) szab-
ványok szerint erősen ajánlott a
rézcsövek használata ezen gyó­gyá­
szati rendszerek esetén.
4.1 Alapanyag orvosi gázokhoz és
vákuum-berendezésekhez
Orvosi célú gázok szállítására szol-
gáló vezetékekhez, a sűrített leve-
gőnek a gyógyászati eszközök mű-
ködtetésére történő felhasználá-
sára, a műszerek és a vákuum-be-
rendezések működtetéséhez az
MSZ EN 13348 (Réz és rézötvöze-
tek. Varrat nélküli, kör szelvényű
rézcsövek orvosi gázokhoz vagy vá-
kuumhoz) szabvány szerinti rézcsö-
veket kell használni.
Az üzemi nyomás 2 MPa (20 bar)-ig
terjedő tartományban változhat.
A szerelvényekhez az MSZ EN 1254-
1, -4 és -5 szerinti kapilláris for-
rasztásos szerelvényeket kell hasz-
nálni. A szabványok szerint gyár-
tott idomok belső felülete megfe-
lel az orvosi gázok szállítására vo-
natkozó feltételeknek. Ez azonban
csak abban az esetben érvényes,
ha a szerelvények az eredeti cso-
magolásban maradnak. Az eredeti
lezárás kinyitása után a belső felü-
letek szükséges tisztaságának fele-
lőssége a felhasználóé.
4.2 Kötéstechnika
Az orvosi gázellátó rendszerekhez
és az orvosi berendezések vákuum-
vezetékeihez az MSZ EN ISO 7396-1
szerint rézből készült csővezeté-
keknél jelenleg csak védőgáz alatt
történő keményforrasztásos vagy
hegesztéses kötés használható.
Az inert gázzal történő csőkötés a
cső belső felületén a reveképződést
megelőzi. Ellenkező esetben a
revedarabok a csatlakoztatott sze-
relvényekben és eszközökben hi-
bákhoz vezethetnek.
Általában az MSZ EN ISO 17672 sze-
rinti CuP 279 (régi megjelölések:
CP105, L-Ag 2P) vagy CuP 179 (régi
megnevezések:
A cső belső felületeinek összeha-
sonlítása keményforrasztás után.
Fent: Inert védőgázzal forrasztva.
Alsó: forrasztás védőgáz nélkül.
(DKI 4983)
CP203, L-CuP6) foszfortartalmú
forraszanyagok folyasztószer nél-
kül használhatók. Ha a forrasz-
tási folyamathoz a folyasztószer
használata elkerülhetetlen – pél-
dául a sárgarézből, vagy a bronz-
ból készült szerelvények forrasztá-
sára kerül sor, vagy ha ezüsttartal-
mú forraszanyagokat használunk,
ügyelni kell arra, hogy ne kerül-
jön folyasztószer a cső belsejébe.
Az FH10 típusú MSZ EN 1045 szab-
ványnak megfelelő folyasztószert
kell alkalmazni.
4.3 Tervezési- és szerelési útmu-
tató
A csővezetékek szerelésekor min-
dig győződjön meg róla, hogy
nincs szivárgás. A mintavevő sze-
lepek beszerelése előtt a vezeté-
keket orvosi sűrített levegővel kell
átfújni (ISO 7396 meghatározás).
A nyomástartó tartályokból szár-
mazó nitrogén is alkalmas erre. Ja-
vasoljuk, hogy az átfújást a szüksé-
ges nyomáspróbával kombinálják.
Kórházi panel orvosi gázok
számára. Kép: ECI
7
Ezzel ellenőrizzük, hogy a terve-
zett gáz kilép-e a kibocsátási pon-
ton az előírt tisztaságban. A vizsgá-
lat azt is biztosítja, hogy az adott
gáz minden egyes gázminta-minta-
vételi pontnál kilépjen, azaz nin-
csenek helytelen csőcsatlakozások.
A gondosan szerelt és védőgáz ha-
tása alatt összekötött rézcsövek-
hez nem szükséges és nem aján-
lott a kész cső folyadékkal törté-
nő megtisztítása. A tisztítófolyadé-
kok maradékot hagynak, ami ismét
megkérdőjelezi a csövek belső fe-
lületének tisztaságát.
A rézcsövek utólagos zsírtalanítá-
sa nem kivitelezhető az építkezé-
sen a vonatkozó balesetvédelmi
előírások betartása mellett. (ve-
gyi anyagok használata!). Sokkal
inkább érdemes előzetesen érdek-
lődni a cső- és idom gyártók elér-
hető minőségeiről. A tapasztalatok
azt bizonyítják, hogy a már meg-
lévő szokások és felületesség miatt
bekövetkező helytelen anyagvá-
lasztás csak nagy erőfeszítésekkel
korrigálható később. Ezért a meg-
rendelési folyamat központi szere-
pet játszik az ilyen esetekben: fi-
gyeljünk arra, hogy az alkalmazá-
si területnek megfelelő csövet ren-
Kapilláris forraszidom szerelés
egyszerűsített RAL minőségi
jelzéssel (Kör a közepén ponttal)
(DKI 3502).
8
deljünk – orvosi gázokhoz az or- A vezetékeket az MSZ EN ISO 7396
vosi gázok csöveit! Forrasztáshoz szerint kell biztonságos távolság-
olyan kapilláris forraszidomokat ban elhelyezni az elektromos ve-
ajánlott használni, amelyekben a zetékektől, minimális távolsága 50
Gütegemeinschaft Kupferrohr e.V mm, és nem szabad elektromos be-
RAL minőségi jelét állandó jelleg- rendezések földelésére használni.
gel alkalmazzák (lásd a képet). Természetesen azonban a csőve-
zetékeket be kell építeni a védel-
A vételezési pontot elhagyó gáz mi potenciálkiegyenlítésbe a vo-
tisztasága eltérő. Ebben az ös�- natkozó előírásoknak megfelelően
szefüggésben például az MSZ EN (egyen potenciálra hozás – EPH).
ISO 7396 (Gyógyászati gázok cső- A csőátmérőtől függően az orvosi
vezetékrendszerei. 1. rész: Cső- gázellátó rendszerek rögzítési tá-
vezetékrendszerek nyomás alatti volságát az MSZ EN ISO 7396 hatá-
gyógyászati gázokhoz és vákuum- rozza meg (lásd a 8. fejezet táb-
hoz) és a gyógyszerekről szóló tör- lázata).
vény előírásait értjük. A gázokban
az oxigén, az altatógáz és a kéj- 4.4 Vákuumvezetékek
gáz alkotják a hatóanyagot, ezért A vákuumvezetékek részben elzá-
ezekkel szemben különleges köve- rás nélküliek, de mindig a vákuum-
telményeket támasztanak. szivattyú felé történő lejtéssel kell
szerelni. Annak érdekében, hogy a
Az MSZ EN ISO 7396 szerint mind- nyomásveszteség alacsony legyen,
egyik vételezési pontnál vizsgála- a teljes vezeték hossza a lehető
tot kell végezni a gázárammal tá- legrövidebb legyen. A csatlakozá-
vozó látható részecskék esetében. sok és elágazások az MSZ EN 1254-
A szállítási állapotban lévő, fém- 1, -4 vagy -5 szabvány szerinti ido-
tartalmú csővezetékeket állandó mokkal készüljenek.
jelleggel fel kell címkézni az orvosi
gázellátó rendszerekbe történő be-
szerelés után, a gáz típusának és /
vagy a hozzá tartozó szimbólumnak
a megjelölésével. A jelölések fém-
címkékből vagy matricákból állhat-
nak, lyukasztva vagy bélyegezve. A
címkézés további részleteit az MSZ
EN ISO 7396 szabvány tartalmazza.
A szabadon vezetett csöveket kön�-
nyen hozzáférhető helyen kell el-
helyezni. Párhuzamos vezetés és
kereszteződések esetében a csö-
vek távolságát úgy kell megválasz-
tani, hogy javítás és karbantartás
probléma nélkül legyen lehetsé-
ges. Minden vezetéket biztonságo-
san kell lezárni minden emeleten.
A gázvezetékeknek a vízvezetékek
felett kell lenniük, könnyebb gázok Orvosi gázellátó rendszer a csövek
csöveit kell felül, a nehezebb gázo- jelölésével (Kép: Drägerwerke).
kat alul elhelyezni.
5. Sűrített levegő
A rézcső a sűrített levegő szállítá-
sára különösen alkalmas csőveze-
ték-anyagnak bizonyult – például gé-
pek és berendezések működtetésé-
nél, vagy mérő-, vezérlő-, szabályo-
zás technológiánál. A jó korrózióál-
lóság, a tartós-, biztonságos kötés,
a kedvező ellenállás (idomok áram-
lástechnikája) és a költséghatékony
üzemeltetés a rézcsővel szerelt sűrí-
tett levegős berendezések legfonto-
sabb előnyei.
Azonban vannak különbségek a sű-
rített levegő követelményeire a fel-
használás területének függvényé-
ben:
a) Az úgynevezett „üzemi sűrített
levegő hálózat“, például a sűrí-
tett levegős szerszámok ellátá-
sánál, figyelni kell arra, hogy egy
bizonyos harmatpontot érhet el a
levegő, amikor kondenzvíz válhat
ki, vagy a szállított levegő nem
érheti el az előírt maximális olaj-
tartalmat. Az üzemi sűrített le-
vegő hálózatnál általában nin-
csenek további követelmények.
Az üzemi sűrített levegőnél álta-
lában nem használnak szűrőket,
mivel a tisztaságra vonatkozó kö-
vetelmények alacsonyabbak, és a
szűrőket a nagy nyomásvesztesé-
gek miatt nem célszerű használ-
ni, csak ott ahol a sűrített leve-
gő minősége valóban szükségessé
teszi.
b) Ellentétben az üzemi célú sű-
rített levegővel az ellenőrző
vagy szabályozó légvezetékek-
nél, vagy az élelmiszeripari ága-
zatban a felhasználástól függően
más feltételek állnak fenn. A ré-
szecskeszűrőként aktív szénszű-
rő, aktív szén abszorber vagy ste-
ril szűrő használható a sűrített le-
vegő szükséges minőségének biz-
tosítására.
Elosztó állomás (Kép: Drägerwerke)
Ezen alkalmazásokhoz bizonyos tisz-
tasági osztályokat lehet hozzáren-
delni az MSZ ISO 8573-1 szabványnak
(Sűrített levegő. 1. rész: Szennye-
zők és tisztasági osztályok; 2001-02
/ 1-7. fokozat) megfelelően. Az ilyen
sűrített levegő követelményeit csak
szűrők és szárítók kombinációjával
lehet elérni. A szerelési technológia
és a felhasznált alkatrészek tekinte-
tében különös figyelmet kell fordíta-
ni a sűrített levegő tisztasági köve-
telményeire. Ezért a rendeltetéssze-
rű felhasználástól függően meg kell
különböztetni a rendes üzemi sűrí-
tett levegőt és a sűrített levegőt a
különleges tisztasági követelmények
miatt.
5.1 Sűrített levegős rendszerek ré-
szei
Az technológiai sűrített levegőt szol-
gáló rendszerekben főleg az MSZ EN
1057 szerinti rézcsövek használha-
tók az MSZ EN 1254-1, -4 és -5 sze-
rinti kapilláris forrasztásos idomok-
kal. Továbbá a tömítés az MSZ EN
1254-2 szabványnak és a DIN 2459
és a DVGW W 534 vagy G 5614 mun-
kalapok, valamint a speciális gyártói
előírásoknak feleljen meg.
Az MSZ ISO 8573-1 (1-7. osztály) sze-
rinti különleges tisztasági követel-
ményeknek megfelelő sűrített leve-
gő elosztására szolgáló rendszerek-
ben az MSZ EN 12735-1 vagy az MSZ
EN 13348 szerinti rézcsöveket hasz-
náljuk.
A keményforrasztással történő kö-
téseknél figyelembe kell venni a kü-
lönleges előírásokat (lásd még a 3.2
fejezetet). Roppantógyűrűs és prés-
idomos kötések esetén a gyártók
utasításai érvényesek a felhasználás
területeire.
Az orvosi sűrített levegő területén,
például sebészeti műszerek veze-
tékei, csak az MSZ EN 13348 sze-
rinti rézcsöveket használjuk. Csat-
lakozások készítésénél figyelem-
be kell venni a 3.2 fejezet előírá-
sait forrasztásnál, valamint egyéb
csatlakozási technikáknál, mint pl.
roppantógyűrűs szerelvényekhez és
présidomokhoz a gyártó utasításait.
5.2 Kötéstechnika
A sűrített levegős rendszerekben a
kompresszorok által generált rez-
gések általában kerülendők. A rez-
gések csővezetékbe történő átvite-
le nem zárható ki teljesen, de kom-
penzátorokkal általában csillapí-
tás érhető el. A rezgésfeszültségnek
való nagyobb ellenállás miatt a ke-
9
 Cső külső átmérője (mm)

108 88,9 76 54 42 35
5,0
Egyenértékű csőhossz (m)

4,5

28
4,0

3,5
22

3,0

18
2,5
15
2,0 12

1,5

1,0

0,5

0,0
0,2

0,4

0,6

0,8

1,0

1,2

1,4

1,6

1,8

2,0

2,2

2,4

2,6

2,8

3,0

3,2

3,4

3,6

3,8

4,0

4,2

4,4

4,6

4,8

5,0
zeta érték
1. ábra: A szerelvények egyenértékű csőhossza, száraz sűrített levegő 8 bar (DKI 6054).

ményforrasztás és a présidomos kö- 5.3 Tervezési- és szerelési útmu-
tés előnyösebbek a sűrített levegős tató
rendszereknél mint a lágyforrasz- Általánosságban meg kell jegyezni,
tás. A sűrített levegős csatlakozások hogy a sűrített levegős berendezé-
a szokásos módon hajthatók végre. sek nagyvonalúan túl vannak mére-
Sűrített levegőnél és orvosi gázok- tezve.
nál, különleges tisztasági követel-
ményekkel kell számolni. A cégek általában 50%-os vagy an-
nál nagyobb teljesítménytartalé-
Keményforrasztás során a sűrített le- kot építtetnek be a sűrített levegős
vegős hálózatoknál meg kell akadá- hálózat későbbi esetleges bővítése
lyozni a reveképződést. Ez azt jelen- miatt. A sűrített levegő előállítása
ti, hogy a forrasztásokat ilyen rend- energiaigényes és így drága, mert a
szerekben inert gáz alatt kell végre- gazdaságos üzemeltetés feltétele a
hajtani. Ugyanez vonatkozik a he- kedvező áramlástechnikai kialakítás
gesztett kötésekre (lásd 3.2). (lásd: ZVSHK szakmai ismertető fü-
zete „sűrített levegős hálózatok“).
Ez azt jelenti, hogy a csőkötések le-
hetőleg keresztmetszet szűkület
nélkül legyenek végrehajthatók. A
préskötéseknél és a forrasztásos kö-
téseknél a tömítő-felület a cső ke-
resztmetszetén kívül helyezkedik el,
így az ellenállásuk is kisebb lesz. Az
alaki ellenállás értékek az 1. ábrából
kiolvashatók.
A szerelvény áramlási ellenállása, a
zeta-értéke alapján, a cső belső át-
mérőjétől függően egyenértékű cső-
hosszúság formájában olvasható le.
A különböző belső átmérőjű csőve-
zetékek esetében a köztes értéke-
ket ennek megfelelően interpolálni
kell. A réz nagyon ellenálló az olaj-
jal és a nagy nyomásokkal szemben,
valamint költséghatékony működést
biztosít (áramlástechnikailag kedve-
ző szerelvények). A rézcsövek elő-
nyösek a sűrített-levegős hálózatok
szereléséhez, a későbbi hálózatbő-
vítések nagyon könnyen hajthatók
végre.

10
6. Ipari- és laboratóriumi gázok
Az itt említett műszaki gázok veze-
tékei kizárólag fémes anyagokból
készülhetnek. Ugyanakkor sokféle
követelmény van a gázfajták, azok
felhasználása vagy tisztasága tekin-
tetében. Mivel nincs létező önálló
szabvány a rézcsövekre ipari vagy la-
boratóriumi gázok számára, és nem
tervezik a megjelenést a belátható
jövőben, itt a kapcsolódó alkalmazá-
sok szabványait használják a rende-
lési és szállítási követelmények meg-
határozására. Ezt a megközelítést
több mint egy évtizede használják.
Ha laboratóriumi gázokat szállító
rendszerekről van szó, pl. gőz- vagy
gáznemű anyagok szállítása nagy-
pontosságú analitikai berendezések-
kel történő vizsgálatra, a csövek al-
kalmasságát a gyártó tanúsítvánnyal
kell, hogy igazolja. Ezek azonban
meglehetősen ritka esetek.
6.1 Felhasznált anyagok
Az MSZ EN 12735-1 szerinti hűtés- és
klímatechnikai rézcsöveket ipari és
laboratóriumi gázok szállítására és
Műszaki gázok elosztó rendszere préskötésekkel (DKI 6025)
elosztására is használják, illetve az
MSZ EN 13348 szerinti orvosi gázok
és vákuum rézcsövei is alkalmazha-
tók. Csőcsatlakozóként általában a
kapillárisan forrasztható idomokat
az MSZ EN 1254-1, -4 és -5 szabvány
használják. Ezen túlmenően az MSZ
EN 1254-2 szerinti roppantógyűrűs
kötések használhatók. A présidomos
kötés is alkalmazható, ha a tömítő-
elem a gyártó tanúsítása és műszaki
adatlapja szerint megfelel az adott
gázfajtának.
6.2 Nagy tisztaságú- és laboratóri-
umi gázok
A nagytisztaságú és laboratóriumi gá-
zok esetén fontos tényező az áram-
ló gáz tisztasága. Az anyag tisztasá-
gát számértékek adják meg, ahol az
első számjegy az összes „kilences“
számát jelöli, a második a jobb olda-
li utolsó szám értékét. Például:
• ’Oxigén 6.0’
tisztaság 99.99990 térfogat %
• ’Oxigén 3,5’
tisztaság 99.95 térfogat %
Tekintettel a szállítandó gázok
nagy tisztaságára, igény van a „csö-
vek és kötőelemek nagy tisztasá-
gú gázokhoz/speciális laboratóriu-
mi felhasználásre” anyagminőségre.
Szabványosított termékek ilyen spe-
ciális célra jelenleg nem mindig áll-
nak közvetlenül rendelkezésre. Egy-
részt, az ilyen speciális termékek
iránt alacsony a kereslet, másrészt
az igények és így a megoldások is kü-
lönlegesek és egyediek. Ezt érdemes
már a tervezési fázisban figyelem-
be venni, ezen különleges esetekben
csak így valósítható meg szakszerű-
en a nagytisztaságú gázok vezetésé-
nek projektje.
6.3 Kötéstechnika
A rézcsöveket ipari vagy laboratóri-
umi gázokhoz általában forrasztás-
sal vagy hegesztéssel kell összeköt-
ni. Alternatív megoldásként a prés-
idom alkalmazása akkor lehetsé-
ges, ha a gyártó jóváhagyja a meg-
felelő alkalmazást. A gáz tisztaságá-
ra vonatkozó különleges követelmé-
nyek esetén a keményforrasztás so-
rán védőgázos forrasztást kell hasz-
nálni (lásd 3.2 fejezetet). Az MSZ
EN ISO 17672 szabvány szerinti CuP
279 (régi megjelölések: CP105, L-Ag
2P) vagy CuP 179 (régi megnevezé-
sek: CP203, L-CuP6) foszfortartalmú
forraszanyagok folyasztószer nélkül
használhatók. Ha a forrasztásnál a
folyasztószer használata elkerülhe-
tetlen – például, ha sárgaréz vagy
rézötvözet szerelvényt kell forrasz-
tani, vagy ha ezüstöt tartalmazó for-
raszanyagok használunk, ügyelni kell
arra, hogy ne kerüljön folyasztószer
a cső belsejébe.
Az FH10 típusú MSZ EN 1045 szab-
ványnak megfelelő folyasztószert
kell használni.
11
6.4 Tervezési- és szerelési útmu-
tató
A falon kívül szerelt csöveket kön�-
nyen hozzáférhető helyen kell elhe-
lyezni. Párhuzamos vezetések és ke-
reszteződések esetén a csőkötést
úgy kell megválasztani, hogy az javí-
tás és karbantartás céljából könnyen
hozzáférhető legyen. A vezetékeket
meg kell védeni a rázkódtatásoktól
és egyéb zavaroktól. A gázt szállító
csöveket vízvezetékek felett kell el-
helyezni, a könnyebb gázok csövét a
nehezebb gázok fölé kell helyezni.
Ezenkívül az alábbiakban felsorolunk
néhány rövid információt az ezen al-
kalmazási területen leggyakrabban
használt gázokról. További informá-
ció a 8. fejezetben található.
Oxigén
Minden, az oxigénnel érintkező al-
katrésznek – a robbanásveszély mi-
att – olaj, zsír, glicerin vagy más
széntartalmú kenőanyagoktól men-
tesnek kell lennie. Oxigénvezetékek
anyagaként a réz előnyös tulajdon-
ságai miatt különösen jól alkalmaz-
ható.
9. ábra: Keményforrasztott vezetékek laborgázokhoz
(kép Drägerwerke)
12
Nemesgázok (hélium, argon, krip-
ton, xenon, radon) és nitrogén
A nemesgázok, a nitrogén és keve-
rékeik éghetetlenek, színtelenek és
szagtalanok, és kémiailag nem, vagy
csak nagyon lassan reagálnak kör-
nyezetükkel, azaz inert módon vi-
selkednek („inert gázok“). A rézcsö-
vek ezen a területen is régóta bevált
anyagnak számítanak.
Hidrogén
A hidrogén színtelen és szagtalan,
éghető gáz. Mint az egyéb tüzelő-
anyag-gázokhoz, a hidrogénhez is
dezoxididált rézből (pl. Cu-DHP) ké-
szült csövek használhatók. A hidro-
génvezetékeken végzett nyomáspró-
ba a hidrogén kis sűrűsége miatt hid-
rogénnel, vagy héliummal történik.
PB gáz, földgáz
A cseppfolyósított gázokhoz és föld-
gázhoz tartozik a propán- és a bu-
tán- és ezek keverékei is. Amikor
ezeket a gázokat használja, fordít-
son nagy figyelmet a tervezett fel-
használásra.
Ha a gázt fűtőanyagként (pl. háztar-
tásokban) használjuk, akkor a meg-
felelő előírásokat, az MBSZ előírá-
sait kell követni. Ebben az esetben
az MSZ EN 1057 szerinti csöveket
kell használni. További információ
az MBSZ-ben illetve az Európai Réz
Intézet kiadványaiban és webolda-
lán található. Amennyiben a gázokat
hűtőközegként használjuk, akkor az
MSZ EN 12735-1 szerinti csöveket al-
kalmazzuk. Ez a különbség a felhasz-
nálási területek jogi és műszaki kö-
vetelményeinek eltéréséből adódik.
Széndioxid
A szén-dioxid színtelen, szagtalan,
nem éghető gáz. Száraz gázként
nem lép reakcióba a csővezetékek-
hez használt anyagokkal. Biztosíta-
ni kell azonban, hogy nedvesség ne
kerüljön be a csőbe, mert a vezeté-
ket károsíthatja. Csőanyagként re-
zisztens anyagok használhatók, mint
például a réz és a CuFe2P.
Acetilén
Az acetilén vezetéséhez a réz hasz-
nálata tilos! Az acetilén és a réz re-
akciójából nagyon robbanásveszé-
lyes réz-acetilid képződhet. A réz öt-
vözetből készült szerelvények is csak
akkor használhatók, ha az anyag leg-
feljebb 70% réz tartalmú!
7. Általános útmutató
7.1 Szerkezeti elemek nyomásál-
lósága
A rézcsövek maximálisan megenge-
dett üzemi nyomását a csőgyártók
határozzák meg. A táblázatok a 8.
fejezetben áttekintést nyújtanak.
A számítás az ismert módon törté-
nik. A csövek szilárdsági állapota
(lágy / félkemény / kemény) nincs
hatással a maximálisan megenged-
hető nyomás értékére, mivel biz-
tonsági okokból minden számítás
a lágy állapotra vonatkozik. Ilyen
megfontolásból a hőkezelés (for-
rasztás, hegesztés) révén várha-
tó esetleges szilárdság csökkenést
is figyelembe veszik, így annak ha-
tása is semleges. A szerelvények
megengedett üzemi nyomása a 8.
fejezet táblázatában található. A
szerelvények használatát maga-
sabb nyomáson és hőmérsékleten
mindig a gyártóval kell konzultálni.
7.2 Nyomástartó berendezések
és rendszerek irányelve
A nyomástartó berendezésekről
szóló irányelv meghatározza a nyo-
mástartó berendezés és alkatré-
szeinek állapotára vonatkozó kö-
vetelményeket. A nyomástartó be-
rendezések működtetése és forga-
lomba hozatala további szabályo-
zások alá tartoznak. Be kell tarta-
ni pl. a nyomástartó berendezések
és a biztonságos működtetés irány-
elveit. Nincsenek követelmények a
nyomás alatti gázok ill. hűtőköze-
gek szerkezeti elemeiként használt
idomok, csövek CE jelölésére, sőt
a nyomástartó berendezése irány-
elve tiltja ezt.
A CE jel alkalmazásáról az előre
szerelt csőrendszerek esetében a
tervezési, de legkésőbb a jóváha-
gyás előkészítési fázisában dönteni
kell. Kifejezett követelmény azon-
ban a rendszerek elemeinek, mint vizsgálati bizonyítvány bemuta-
a csövek és idomok, nyomon követ- tásának szükségessége azonban
hetősége és azonosíthatósága. En- nagyrészt csak speciális esetekre
nek megfelelően ezen elemek vi- korlátozódik.
selik a gyártó jelét. A rézcsövek és
idomok tartós módon viselik gyár- 7.4 Szabványon kívüli csőmére-
tójuk azonosító jelét. A jelöletlen tek
termékek nyomon követhetősége A fent említett szabványokban fel-
sokkal több erőfeszítést igényel. sorolt csőméretek a szabványosí-
További információ a nyomástartó tás értelmében ajánlások. Ezen
berendezések és rendszerek irány- méreteken túl a csővezetékekre
elvéről az Európai Bizottság webol- vonatkozó követelmények az ös�-
dalain. szes olyan méretre is vonatkoz-
nak, amely nincs felsorolva. Az
7.3 Tanúsítványok ilyen csövek beszerzési forrásai az
A csővezeték egyes elemi esetében Európai Réz Intézettől szerezhe-
az üzembe helyezőnek bizonyíta- tők be (lásd még a 10. fejezetet).
nia kell az anyagjellemzőket. Eze- A rendelési szövegben fel kell tün-
ket a jellemző értékeket a gyártó tetni a méretet és a hozzá tarto-
tesztelési tanúsítványai dokumen- zó szabvány specifikációt (pl. „MSZ
tálják és közlik. Az MSZ EN 10204 EN 12735-1 szerint“). Az olyan ál-
szerinti 2.2-es típusvizsgálati tanú- talánosan használt kifejezések,
sítványokat a gyártók általában in- mint az „EN alapján …“, nem ele-
gyenesen biztosítják ügyfeleiknek. gendők.
A hűtéstechnika, valamint az ipa-
ri és a laboratóriumi gázok eseté-
ben ez a típusú tanúsítvány telje-
sen elegendő. Az orvosi gázok és a
vákuumos alkalmazások esetében
is egyre gyakrabban használják az
ilyen típusú vizsgálati tanúsítványt
a beszerzés egyszerűsége miatt. A
jelenlegi gyakorlatnak megfelelő-
en azonban a jelentős többletmun-
kák miatt többletköltségek merül-
nek fel a 3.1 átvételi vizsgálati bi-
zonyítvány kiadása során. A 3.1.
számú vizsgálati bizonyítvány csak
akkor lehetséges, ha ezt a kompo-
nens gyártásának megrendelése-
kor előzetesen egyeztették. Ennek
oka az, hogy a 3.1 vizsgálati bizo-
nyítvány esetében az anyag tulaj-
donságait a méretekhez viszonyít-
va is rögzítik és közvetlenül az ügy-
félhez továbbított gyártási tétel-
hez rendelik. Az ilyen típusú 3.1-es
13
8. Táblázatok és diagramok

8.1 A „Cu -DHP“ réz fizikai tula- Olvadáspont 1083°C

jdonságai Sűrűség 8,9 kg/dm3
Hővezetés 20°C-on > 330 W/mK
Hőtágulás 100°C-on 1,7 mm/m

8.2 Rézcsövek MSZ EN 1057 Tekercsben, szállítási hossz 25 vagy 50 m

(DVGW GW 392 munkalap) szerint Méret Névleges súly Megengedett Szilárdsági állapot
RAL minőségi védjeggyel mm kg/m nyomás Rm (Mpa)
12 x 1 0,31 89 lágy (R220)
15 x 1 0,39 70 lágy (R220)
18 x 1 0,48 57 lágy (R220)
22 x 1 0,59 46 lágy (R220)

Szálban, szállítási hossz 5 m

Méret Névleges súly Megengedett Szilárdsági állapot
mm kg/m nyomás Rm (Mpa)
12 x 1 0,31 89 félkemény (R250)
15 x 1 0,39 70 félkemény (R250)
18 x 1 0,48 57 félkemény (R250)
22 x 1 0,59 46 félkemény (R250)
28 x 1 0,75 36 félkemény (R250)
35 x 1,2 1,13 34 kemény (R290)
42 x 1,2 1,37 28 kemény (R290)
54 x 1,5 2,20 28 kemény (R290)
64 x 2 3,47 31 kemény (R290)
76,1 x 2 4,14 26 kemény (R290)
88,9 x 2 4,86 22 kemény (R290)
108 x 2 7,37 23 kemény (R290)
133 x 2,5 10,90 22 kemény (R290)
159 x 3 13,09 19 kemény (R290)
219 x 3 18,12 13 kemény (R290)
267 x 3 22,14 11 kemény (R290)

A maximális megengedett üzemi nyomás értékei mindig az anyag R200

állapotára vonatkoznak (lágyított), a megfelelő mérettel, az AD2000-
munkalap B0 / B1 szerint 3,5-szeres biztonsági tényezővel számítva.
Az értékek 100°C-ig érvényesek. 100°C és 250°C közötti üzemi
hőmérséklet esetén a megengedett üzemi nyomást a hőmérséklet
függvényében újra kell számolni.

14
8.3a Rézcsövek a hűtéstechniká- Méretek tekercsben, 25 vagy 35 m szállítási hossz
ban MSZ EN 12735-1 szerint Méret Névleges súly Megengedett Szilárdsági állapot
mm kg/m nyomás Rm (Mpa)
4x1 0,08 318 lágy (R220)
6x1 0,14 194 lágy (R220)
8x1 0,20 139 lágy (R220)
10 x 1 0,25 109 lágy (R220)
12 x 1 0,31 89 lágy (R220)
15 x 1 0,39 70 lágy (R220)
16 x 1 0,42 66 lágy (R220)
18 x 1 0,48 57 lágy (R220)
22 x 1 0,59 46 lágy (R220)
További méretek iránt érdeklődjön a gyártónál vagy a forgalmazónál

A maximális megengedett üzemi nyomás értékei mindig az anyag R200

állapotára vonatkoznak (lágyított), a megfelelő mérettel, az AD2000-
munkalap B0 / B1 szerint 3,5-szeres biztonsági tényezővel számítva.
Az értékek 100°C-ig érvényesek. 100°C és 250°C közötti üzemi
hőmérséklet esetén a megengedett üzemi nyomást a hőmérséklet
függvényében újra kell számolni.

Méretek szálban, szállítási hossz 5 m

Méret Névleges súly Megengedett Szilárdsági állapot
mm kg/m nyomás Rm (Mpa)
6x1 0,14 194 kemény (R290)
8x1 0,20 139 kemény (R290)
10 x 1 0,25 109 kemény (R290)
12 x 1 0,31 89 kemény (R290)
15 x 1 0,39 70 kemény (R290)
16 x 1 0,42 66 kemény (R290)
18 x 1 0,48 57 kemény (R290)
22 x 1 0,59 46 kemény (R290)
28 x 1 0,75 36 kemény (R290)
28 x 1,5 1,11 55 kemény (R290)
35 x 1,5 1,40 43 kemény (R290)
42 x 1,5 1,70 36 kemény (R290)
54 x 1,5 2,20 28 kemény (R290)
64 x 2 3,47 31 kemény (R290)
76,1 x 2 4,14 26 kemény (R290)
88,9 x 2 4,86 22 kemény (R290)
108 x 2,5 7,37 23 kemény (R290)
133 x 3 10,90 22 kemény (R290)
További méretek iránt érdeklődjön a gyártónál vagy a forgalmazónál

A maximális megengedett üzemi nyomás értékei mindig az anyag R200

állapotára vonatkoznak (lágyított), a megfelelő mérettel, az AD2000-
munkalap B0 / B1 szerint 3,5-szeres biztonsági tényezővel számítva.
Az értékek 100°C-ig érvényesek. 100°C és 250°C közötti üzemi
hőmérséklet esetén a megengedett üzemi nyomást a hőmérséklet
függvényében újra kell számolni.

15
8.3b CuFe2P anyagú rézcsövek Méretek szálban, szállítási hossz 5 m
nagynyomású rendszerekhez MSZ Méret Méret Megengedett nyomás Szilárdsági állapot
EN 12735-1 szerint mm coll bar Rm (Mpa)
9,52 3/8” kemény (R420)
12,70 1/2” A megengedett üzemi kemény (R420)
15,87 5/8” nyomás függ az üzemi lágy (R300)
19,05 3/4” hőmérséklettől és a lágy (R300)
22,23 7/8” gyártó utasításaitól.CO2- lágy (R300)
28,57 1 1/8” vezetéséhez a általában lágy (R300)
34,92 1 3/8” 150°C határhőmérséklet lágy (R300)
41,27 1 5/8” feltételezünk. lágy (R300)
53,97 2 1/8” lágy (R300)
További méretek iránt érdeklődjön a gyártónál vagy a forgalmazónál

A maximális megengedett üzemi nyomás értékei mindig az R300 anyagi

állapotra vonatkoznak (lágyított) és a megfelelő méretre, az AD2000-
munkalap B0 / B1 szerint számítva, valamint a gyártó adataitól és
specifikus engedélyeitől is függenek.

8.4 Rézcsövek az orvosi gázokhoz Méretek szálban, szállítási hossz 5 m

és vákuumhoz az MSZ EN 13348 Méret Névleges súly Megengedett Szilárdsági állapot
szerint mm kg/m nyomás Rm (Mpa)
6x1 0,14 194 kemény (R290)
8x1 0,20 139 kemény (R290)
10 x 1 0,25 109 kemény (R290)
12 x 1 0,31 89 kemény (R290)
15 x 1 0,39 70 kemény (R290)
16 x 1 0,42 66 kemény (R290)
18 x 1 0,48 57 kemény (R290)
22 x 1 0,59 46 kemény (R290)
28 x 1 0,75 36 kemény (R290)
28 x 1,5 1,11 55 kemény (R290)
35 x 1,5 1,40 43 kemény (R290)
42 x 1,5 1,70 36 kemény (R290)
54 x 2 2,91 37 kemény (R290)
64 x 2 3,47 31 kemény (R290)
76,1 x 2 4,14 26 kemény (R290)
88,9 x 2 4,86 22 kemény (R290)
108 x 2,5 7,37 23 kemény (R290)
További méretek iránt érdeklődjön a gyártónál vagy a forgalmazónál

A maximális megengedett üzemi nyomás értékei mindig az anyag R200

állapotára vonatkoznak (lágyított), a megfelelő mérettel, az AD2000-
munkalap B0 / B1 szerint 3,5-szeres biztonsági tényezővel számítva.
Az értékek 100°C-ig érvényesek. 100°C és 250°C közötti üzemi
hőmérséklet esetén a megengedett üzemi nyomást a hőmérséklet
függvényében újra kell számolni.

16
8.5 Üzemi nyomás és falvastagság
méretezése
A jelölések magyarázata:
Az üzemi nyomást és a falvastagságot az AD 2000-munkalap B0 “Nyomás-
tartó edények méretezése” és B1 “Hengerek és gömbhéjak belső túl-
nyomás alatt” alapján végezzük. (kapcsolódó hazai szabvány: MSZ EN
13480-3)
Egy cső megengedett üzemi nyomását a következő egyenlet szerint szá-
mítjuk:
20 x Rm x t
pB =
(da – t) x S
A falvastagságot ennek megfelelően kell kiszámítani:
da x pB
t=
( 20 x
Rm
S
)+p B
pB megengedett üzemi nyomás (bar), egész számra kerekítve
da külső átmérő (mm)
Rm a cső szakítószilárdsága / szilárdági állapota (MPa) (N / mm2-nek fe-
lel meg). Az EN 12735-1 és az EN 13348 szerint Cu-DHP-ből készült
csövek esetében, melyeket a berendezések helyszíni szerelésére
használunk, tekintettel a szál és tekercses csövek eltérő szilárdsági
állapotára, valamint a helyszíni építési feltételek, a keményforrasz-
tás hatásaira Rm = 200 MPa szakítószilárdsággal kell számolni. Az EN
12735-2 (A berendezés csövei) szerinti, Cu-DHP rézből készült, R220
vagy Y040 szilárdsági állapotú csövek esetén, mely ipari folyamatok
során kerülnek hőkezelésre, vagy keményforrasztásra, Rm = 220 MPa
szakítószilárdsággal számoljuk
t falvastagság mm-ben. Ebből a célból az AD2000 B0 jelenlegi verzió-
ja szerint a falvastagságot a minimális falvastagsággal kell figyelem-
be venni, tekintettel a tűrés maximális értékére. (Megjegyzés: az
AD2000 B1 esetében t = s – c1, így az s névleges falvastagságot
s = t + c1 értékkel kell számítani.)
20 számítási állandó, a mértékegysége bar / MPa, megfelel
(bar x mm²) / N)
S biztonsági tényező. Kezeletlen alkatrészekhez, hegesztett és for-
rasztott varratokhoz (pl. cső / forrasztott idom) az AD 2000-mun-
kalap B0 szerint a varrat nélkül, belső nyomás alatti rézcsövekhez
S = 3,5 biztonsági tényezővel kell számolni (a biztonsági együttha-
tók VdTÜV AK AD2000 W 6/2 réz anyagainak egységes meghatározása
08.06 0,2016). A Cu-DHP vagy más egyéb minták hosszirányú forrasz-
tott tartályaihoz S = 4 biztonsági tényezőt kell használni.
17
8.6 Forraszanyag és folyasztószer
RAL minőségjellel
A hűtés- és klímatechnikai rendszerek, ipari, laboratóriumi és orvo-
si gázok csővezetékei általában forrasztva vannak. A folyasztószer vagy
annak maradványai – ha kis mennyiségekben bejutnak a cső belsejébe
– korróziót idézhetnek elő, ezért a folyasztószer nélkül végrehajtott
forrasztást tekintjük optimálisnak. Amennyiben ez nem megvalósítha-
tó, úgy forrasszunk, hogy a folyasztószer ne jusson be a cső belsejébe,
vagy a csőben később áramló médiumba.

Keményforraszok és azok tulajdonságai az MSZ EN ISO 17672 szerint,

rézcsöves rendszerek szereléséhez (elemek adatai tömegszázalékban)
Ke­mény­ Régi Olvadási
Cu Ag Zn Sn P
for­rasz­tás jelölés tartomány°C
CP 203, ma-
CuP 179 – – – 5,9-6,5 710-890
L-CuP6 radék
CP 105, ma-
CuP 279 1,5-2,5 – – 5,9-6,7 645-825
L-Ag2P radék
AG 106,
Ag 134 35–37 33–35 25,5-29,5 2,0-3,0 – 630–730
L-Ag34Sn
AG 104,
Ag 145 26–28 44–46 23,5-27,5 2,0-3,0 – 640–680
L-Ag45Sn
AG 203,
Ag 244 29–31 43–45 24,0-28,0 – – 675–735
L-Ag44

Folyasztószer keményforrasztáshoz: FH 10 (MSZ EN 1045)

Megjegyzések:
• Réz-foszfor forraszok (“CP”) használata, és réz-réz forrasztás ese-
tén nem szükséges folyasztószert használni.
• A réz-sárgaréz vagy réz-vörösöntvény kötésekhez mindig
folyasztószert kell használni (FH 10).

Lágyforraszanyagok és tulajdonságaik az MSZ EN ISO 9453 szerint, réz-

csöves rendszerek szereléséhez (elemek adatai tömegszázalékban)
Olvadási
Lágyforrasztás Sn Cu AG
tartomány°C
402 (S-Sn97Cu3) maradék 2,5-3,5 – 227-310
702 (S-Sn97Ag3) maradék – 2,8-3,2 221-224
Folyasztószer minden forraszanyaghoz: 3.1.1, 3.1.2, vagy 2.1.2 (MSZ
EN 29454–1)

18
8.7 Az MSZ EN 1254 szerinti,
kapillárisan forrasztható idomok
(fittingek) megengedett üzemi
nyomása
Adatok az MSZ EN 1254 szerint:
A forrasztható idomok nagyobb belső nyomásra és / vagy
hőmérsékletre való alkalmazása, az áramló közeg, a min./
max. hőmérséklet és a nyomás ismeretében az idom gyártójának
jóváhagyása alapján történhet.

Maximális Üzemi nyomás (bar) a cső külső

Forrasztott
üzemi átmérője szerint (mm)
kötés
hőmérséklet°C 6 – 28 35 – 54 64 – 108
lágyfor- 30 25 25 16
rasztás / 65 25 16 16
keményfor-
rasztás 110 16 10 10

Az MSZ EN 1254 előírásain túl: magasabb nyomás és hőmérséklet

esetén: szerezze be a gyártó jóváhagyását

Megjegyzés:
• Hűtőközeg-vezetékek és gázvezetékek esetén csak keményforrasz-
tást használunk.
• A lágyforrasztást csak 110°C maximális üzemi hőmérsékletig
használhatjuk (pl. vízhűtési körök).

19
8.8 Különböző területeken Felhasználás a szállítandó közeg
alkalmazandó cső típusának szerint Jelölés Rézcsőszabvány
kiválasztása (általános Hűtés– és klímatechnika
alkalmazásokhoz)
Biztonságos hűtőközeg
H-FCKW (lásd 3 fejezet)
H-FKW
MSZ EN 12735–1
Éghető hűtőközeg C nH n
más anyagok
Széndioxid* CO2
Ammónia NH3 Réz nem használható!
Ipari- és laboratóriumi gázok
Nemesgázok
Hélium He
Neon Ne
Argon Ar
Kripton Kr
Xenon Xe
Radon Rn
Inert gázok
Nitrogénoxid N2
MSZ EN 12735–1
Széndioxid* CO2 vagy
MSZ EN 13348
Kén-hexafluorid SF6
Levegő
préslevegő
vákuum
Éghető gázok
Hidrogén H2
Metán CH4
Folyékony gáz C nH n
Kemencegáz
Acetilén** C2 H 2 Réz nem használható!

20
 Felhasználás a szállítandó
közeg szerint Jelölés Rézcsőszabvány
Orvosi gázok
Oxigén O2
Nitrogén N2
Széndioxid* CO2
Kéjgáz N 2O
Argon Ar MSZ EN 13348
Hélium He
Xenon Xe
Orvosi préslevegő
Vákuum
Fűtőanyagok
Földgáz (CH4)
Folyékony gáz CnHn MSZ EN 1057
Városi gáz
Üzemi préslevegő
különösebb tisztasági elvárás nélkül MSZ EN 1057
Egyéb gázok
Ammónia NH3
Klórgáz Cl2
Sósav HCl Rézcső egyikhez sem
Foszgén COCl2 használható!
Kéndioxid SO2
Kénhidrogén H2S
* A gáznak teljesen száraz állapotban kell lennie, mint pl. a sűrített
gázpalackból történő elvétel esetén.
** Nagyon robbanásveszélyes réz acetilid képződése lehetséges!

Követelmények:
“Üzemi biztonsági előírás” és “Műszaki szabályok” acetilén készülékek
és kalcium-karbid tárolók “(TRAC).

8.9 Csőbilincsek ajánlott Adatok MSZ EN ISO 7396 szerint

távolságai rézcsövekhez Cső külső átmérő (mm) Maximális csőbilincs távolság (m)
(rögzítés), az orvosi gázellátásban 15-ig 1,5
22 – 28 2,0
35 – 54 2,5
> 54 3,0

21
8.10 Nyomásveszteségek
– rézcsövek ipari és orvosi
gázokhoz
Az ipari és orvosi gázok csővezetékeinek nyomásvesztesége, beleértve
az alaki ellenállások nyomásveszteségeit, legfeljebb 0,1 x pB (üzemi nyo-
más) lehet. Ebben az esetben az alaki ellenállások veszteségének aránya
műszakilag mintegy 20%-os értékű lehet. Ezért nem szükséges az alaki
ellenállások nyomásveszteségének külön számítása a csőátmérők megha-
tározásához.

üzemi nyomás x 0,1

Rendelkezésre álló nyomásveszteség =
a szakasz teljes hossza

A nomogram az oxigén, a kéjgáz, a széndioxid, a nitrogén, a hidrogén és

a sűrített levegő nyomásveszteségét – az eltérő anyagjellemzők ellené-
re is – kellő pontossággal határozza meg. További információk kérésre a
gyártóktól és az Európai Réz Intézettől kaphatók.

Gázállapot: üzemi nyomás 5 bar, hőmérséklet 20°C (DKI 4809)

0,3
6x
1
0,4
0,5
s)
m/

0,6
g(

8x
0,7 1
2
ss é

0,8
be

0,9
Se

1
3

10
x1
4

12
x1
5

2
6

15
7

x1
8

3
Áramlási mennyiség (l/sec)

9
10

4 18
11

x1
12
13

5
14
15

6 22
7 x1
8
9 28
10 x1
,5

35
x1
,5
20
42
x1
,5
30

40 54
x2
50
60
70
80
90
100

200

300
0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 1 2 3 4 5 10 20 30 40 50 60
Nyomásveszteség mbar/m

22
23
9. Szabványok, előírások és irodalom
MSZ EN 378-1
Hűtőberendezések és hőszivattyúk,
biztonsági és környezetvédelmi
követelmények – 1. rész: alapvető
követelmények, meghatározások,
osztályozások és kiválasztási
kritériumok; 2017
MSZ EN 378-2
Hűtőberendezések és hőszivattyúk,
biztonsági és környezetvédelmi
követelmények – 2. rész: tervezés,
gyártás, tesztelés, jelölés és
dokumentáció; 2017
MSZ EN 1045
Keményforrasztás. Folyósítószerek
keményforrasztáshoz. Osztályba
sorolás és műszaki szállítási
feltételek; 1997
MSZ EN 1057
Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli,
kör szelvényű rézcsövek vízhez
és gázhoz, egészségügyi és fűtési
alkalmazásra; 2010
MSZ EN 1254–1
Réz és rézötvözetek. Csővezeték-
armatúra. 1. rész: Szerelvények
rézcsőhöz kapillárisan lágy vagy
kapillárisan kemény forrasztható
véggel; 1999
MSZ EN 1254–2
Réz és rézötvözetek. Csővezeték-
armatúra. 2. rész: Összenyomható
végű szerelvények rézcsövekkel való
felhasználásra; 1999
MSZ EN 1254–4
Réz és rézötvözetek. Csővezeték-
armatúra. 4. rész: Kapilláris vagy
összenyomható véget más véggel
összekötő szerelvény; 1999
24
MSZ EN 1254–5
Réz és rézötvözetek. Csővezeték-
armatúra. 5. rész: Rézcsőhöz
kapillárisan kemény forrasztható,
rövid végű szerelvények; 1999
prEN 1254-7
Réz és rézötvözetek. Szerelvények,
présidomos csatlakozók
fémcsövekhez; Tervezet 2004
DIN 2607
Csőhajlítás – rézből, hegesztéshez;
2002
MSZ EN ISO 7396–1
Gyógyászati gázok
csővezetékrendszerei. 1. rész:
Csővezetékrendszerek nyomás alatti
gyógyászati gázokhoz és vákuumhoz;
2016
MSZ ISO 8573-1
Sűrített levegő. 1. rész: Szennyezők
és tisztasági osztályok; 2010
MSZ EN ISO 9170-1
Vételi egységek gyógyászati gázok
csővezetékrendszereihez. 1. rész:
Vételi egységek nyomás alatti
gyógyászati gázokhoz és vákuumhoz;
2009
MSZ EN ISO 9170-2
Vételi egységek gyógyászati gázok
csővezetékrendszereihez. 2. rész:
Vételi egységek altatógáz-elszívó
rendszerekhez; 2009
MSZ EN ISO 9453
Lágyforraszötvözetek. Vegyi
összetétel és termékalak (ISO
9453:2014) 2014
MSZ EN ISO 9454-1
Lágyforrasz-folyósítók. Osztályba
sorolás és követelmények. 1. rész:
Osztályba sorolás, megjelölés és
csomagolás (ISO 9454-1:2016); 2016
MSZ EN 10204
Fémtermékek. A vizsgálati
bizonylatok típusai; 2005
MSZ EN ISO 11197
Gyógyászati ellátóegységek (ISO
11197:2016); 2016
MSZ EN 12735–1
Réz és rézötvözetek. Hűtők és
légkondicionálók varrat nélküli
rézcsövei. 1. rész: A csőhálózatok
csövei; 2016
MSZ EN 13348
Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli,
kör szelvényű rézcsövek orvosi
gázokhoz vagy vákuumhoz; 2016
MSZ EN ISO 17672
Keményforrasztás. Keményforraszok
(ISO 17672:2016); 2017
MSZ EN 14276-1
Nyomástartó berendezések
hűtőberendezésekhez és
hőszivattyúkhoz. 1. rész: Edények.
Általános követelmények; tervezet
2017
MSZ EN 14276-2
Nyomástartó berendezések
hűtőrendszerekhez és
hőszivattyúkhoz. 2. rész:
Csővezetékezés. Általános
követelmények; tervezet 2017
Műszaki Biztonsági Szabályzat
A nemzetgazdasági miniszter
11/2013. (III. 21.) NGM rendelete
a gáz csatlakozóvezetékekre, a
felhasználói berendezésekre, a
telephelyi vezetékekre vonatkozó
műszaki biztonsági előírásokról
és az ezekkel összefüggő hatósági
feladatokról
AD 2000-Merkblatt B 0
(Németország)
Nyomástartó edények méretezése;
2014-11
AD 2000-Merkblatt B 1
(Németország)
Hengeres és gömbölyű héjak belső
túlnyomás alatt; 2000-10
AD 2000-Merkblatt W 6/2
(Németország)
Anyagok nyomástartó edényekhez,
réz- és rézötvözetekhez; 2009-03
RAL-RG 641/1
(Németország)
Minőségi és vizsgálati előírások a
rézcső minőségi szervezeti „rézcső
/ RAL“ minőségi jelölésére e.V .;
2009-08
RAL-RG 641/4
(Németország)
Minőségbiztosítás rézcső;
Kiterjesztés a kapilláris forrasztható
szerelvényekre, rézcsövekből;
Minőségi és vizsgálati előírások;
2001-04
DVGW GW 2
(Németország)
Rézcsövek összekötése földgáz-
és vízszerelésekhez, földben és
épületen belül; 2012-05
DVGW GW 392
(Németország)
Húzott rézcsövek gáz- és ivóvíz-
berendezésekhez és varratmentes
ónbevonatú rézcsövek ivóvíz-
berendezésekhez; Követelmények és
tesztek; 2009-07
DVGW W 534
(Németország)
Csőcsatlakozók és csőcsatlakozások;
2015-07
DVGW vizsgálati specifikáció
G 5614
(Németország)
Oldhatatlan csőkötések fémhez,
Gázvezetékek; fémes csatlakozók;
2013-12
Nyomástartó berendezésekről
szóló 2014/68 / EU irányelv
Nyomástartó berendezések
előírásai
A Berendezések és Termékbiztonsági
Törvény tizennegyedik rendelete
(14. GPSGV)
Üzembiztonsági előírások
(BetrSichV)
Az acetilénegységek és a kalcium-
karbid tartályok műszaki szabályai
(TRAC)
Rézcsövek az épületgépészetben –
Szerelési segédlet
Európai Réz Intézet
Épületgépészeti tervezési segédlet
rézcsöves szerelésekhez
Európai Réz Intézet
Szakszerű rézcsőszerelés –
Oktatási program középszintű
szakiskolák részére
Európai Réz Intézet
25
10. Kiadványok

Rézcsövek az épületgépészetben – Szerelési segédlet

Európai Réz Intézet

Épületgépészeti tervezési segédlet rézcsöves szerelésekhez

Európai Réz Intézet

Szakszerű rézcsőszerelés – Oktatási program középszintű szakiskolák részére

Európai Réz Intézet

További szakmai és ismeretterjesztő kiadványok a rézcsövekkel kapcsolatban a

https://rezcsoinfo.hu/
weboldalon.

26
27
 ERI Európai Réz Intézet Kft.
1053 Budapest, Képíró u. 9.
Tel.: (1) 266 48 10
e-mail: info@copperalliance.hu
www.rezcsoinfo.hu