1, E6ry Laszl6: A jédtej étvagyjavité és robordlé hatdsa a gyermekkorban, Iskola és egészség, 1935. (3. évf.) 1. sz 35-39. old. 2. Kovacs Tibor: Kretének a Neander-vélgybél? - A jéd és az emberi evolucis , Elet és tudomany, 2003. (58. évf.) 5. sz. 148-149. old. 3. Scheffer Laszl6: A pajesmirigy és a jéd, Buivar (1935-1944), 1936. (2. évi.) 3. sz. 185-188, old. 4, Avar Laszl6: A jéd ion, mint haziorvos , Magyar Mez6gazdaség, 2004. (59. évf.) 49. sz 16. old.- 4 pedig tab szerz6 szerint erre volna visszavezethet6. I c : visszavezethet6. Igaz ugyan, nedvelvlastisia hin tad» iy pl a anvfoggcek hits leben nek kivonata a gyomor-bélmozgisokat fokozza, a savelvilasztist esokkenti, ezek magyarézatara azonban ma mér nem elegendé a vagus-sympathicus egyensily. A bels6 elvilasztisos mirigyck a ti 1416 esatorndinak csak bizonyos szakaszaira hatnak, hiba volna tehit egy zavart emésztésb6l a belsé elvilasztisos rendszer hianyos miké désére Kkovetkeztetni eet aE Talin legszembettinédbek a bels6 elvilasztés zavara é gszembe' 2tds zavarai a borén és a bér fliggelékein. Csak gondoljunk a bér killemére myxoedeménél avagy Basedow-k6rndl, az agyfliggelékkel kapesolatos geroderméra fa festenyzettségre Addison-k6mndl stb. avagy a zsirparna, verejték- és faggyimibigyeh, oa} és 251 mepviozottviseedésre 826 hormonilis zavarokndl, A bdr sériléseinek isi s hajlama is bess lviasetssl tae esce. eaaceeeeeant 5° herpes, erythema, fo ul lasztas Kovetkeaménye- kent seoktae felipai, yen esetben a hormonaavar mint hajla- sito, ellendllast esikkent6 tényez6 szerepel. Kifejezetten tapasztal- juk eat antes iden az aeon, a haes feQ6rdn Slentkead Ke jSmbéz6 elvéltozdsok, faggyt tultermelés alakjaban, amely mint &t- meneti jelenség a pubertis befejeztével dnként rendesédik. Hogy a hajhullés bizo kai (atrichia totais é5 parti alopecia areata) a bels6 elvalasztis zavaraval faggnck dss, meg fllapitott tény. lyen esetben rendszerint alkati elvaltozdssal allunk szemben, melynél valamely lelki behatis, fert6z6 betegség (cnce- hal) szerepel mint Eval tényeaé,Tyenkor gyakran abets insipidus is van jelen, mely a harmadik agygyomorral val6 dsszefig- Insp i¢van ly a harmadik agygyomorral valé dsszefig De nemesak a hajon, hanem a Kérmékin is gyakran latunk a belodelvnts savarica ttle liltodnckat A Ketan renters hhossz- és saélességi nvekedése, tOrékenysége, megvastagodisa, tile sigos Keménysége, elhajlasai, fénytelen volta mind ezzel Ailnak s20- ros dsszcfiiggtsben, de féltétlen alkati rendellenesség_alakjéban. Nem szabad figyelmen Kkivil hagyai, hogy a kérm milé elvilto- zasai, mint beidegzési zavar, megnyomatés, megtdretés osupén helyi Jeleniaseguck sa belsé clvlostisel dsscltgtésbe nem hoshatdk Ie arate Korb eleonen «bor gombés megbetegedeeed Ossvevetve az elmondottakat, felmeriil a kérdés, valfon cayén faji sajétlagossigét, Kils6 megjclenését? Tény az, hogy eyes mitigyek vagy mirigyesoportok, mint lattuk, a szervezct ilsejére hnagy dtalakit6 hatassal Ichetnck, jgy a pajzsmirigy, agyfiiggelek, ek, mellékveseKéreg, kilndsen a csiraplazméra vonat= Koztatva, mint velesziletett egyéni sajétsag, Talén tilzottan elmé- leti a habitus longilineus, asthenieus, mikrosplanhnicus, apoplecticus, 38 arthriticus (Pende) vagy 2 schizoid és cykloid (Kretschier) felose- tas a bels6 elvalasztas tilfokozott vagy csékkent mikédése alapjén Yenyként Kell azonban_elfogadnunk, hogy a bels6 elvalasatés bizo nyos allapota, tehat @ hormonoknak egymisra és az egész szerve- Zetre gyakorolt hatdsa az egyénre, mint tipusta ranyomja bélyegét ‘Emellett azonban az élet folyaman a szervezetre hat6 Kills6 ténye Ok 5 az ez2el kapesolatos mikédések (funkeidk) az alkat kialakulé- sira nagy befolyast gyakorolnak. Tehat a testalkat tipusai nem vise- ik magukon végzetszeriien a bels6 elvilasatésos mikédést, hanem abba beleszdInak a szervezet részérdl vége6 funkeiok is. Maresek Janos IRODALOM. Allot: Grosse, Kérpergewicht u. Muskelkraft der Schulkinder 1927. Bauer J.: Innere Sekretion 1927. Biedl: Innere Sekretion 1922. Buday L.: Serdiilés és alkat. Isk. és Eg, 1934. I. Falta: Wien, Klin, Wschr. 1925. Franck H.: Uber Struma bei Schulkindern, Deutsch, med. Wschr. 1923. Halban—Seitz: Biolog. u. Pathol. d Weibes 1924 Kluge Eu: A testalkat tipustinak keletkezésér3l, Orv Hetilap 1927, Laquer: Hormone u. innere Sekretion 1934. Maller: ‘Arch, £. Kind. blk. 1926. Rosenstern: Uber die Kérperliche Entwick 192 dung in der Pubertit 1931. Scholz—Gregor: Anomale Kinder Trendelenburg: Hormone 1929 és 1934. Weil: Innere Sekri Zondek: Krankh, d. endokr, Driisen 1926. A jédtej étvagyjavité és roborélé hatésa a gyermekkorban. 'A Febér Kereszt gyermekkérhéz I. belosztilyan 1929-ben endtlik meg a jodtejnek alkalmazisét a tuberkulozis terd Hivan, Az eredményekrol a Monatschrift. f, Kinderheilkunde {og0/t8. szémaban szdmoltam be. Azota a jodtejkezelést tovabb foiytatva, igen J eredmenyeket értlink el. Eleinte esak, tuber: Yulotikus folyamatoknal adtuk, késébb felttinvén a jodtejnek siearvezetre gyakorolt Altalénos j6 hatisa, megprobiltam eaészseges, fejlddésben visszamaradt, étvagytalan, gyenge, so- Sgay gyermekeknél is adni az étvagy javitisdra, a fejlddés és sulykétes eldmozditasara, A jédte}-kezelés mellett az volt a ta- Satatalatunk, hogy nemesak a specifikus folyamatok indultak Pavinosan javulasnak, emelkedett a szervezetnek tuberkul6- “is allergidja, hanem mogindult a szervezetnek minden szem- pontbél valo fejlédése, Nehény napi jédtej szedés utén a gyer~ Fiek étvagya, vasomotor, izomténusa, kedélyallapota rohamo- fan megjavult, megindult a sdlykétés, legtobbszir feltiin6 nagy Stlygyarapodéssal. (Meg miliar tuberkulézisnal is legalébb a »6 stilyesés sziint meg.) Ez az eredmény csak hyperthyreosisban levé gyermekeknél, praepubertasban, és pubertasban marad el, amely korok a jédtejnek kontraindikacidjat képezik minden esetben, A kezelésnél nem tulajdonitottunk az organikus jédnak specifikus tuberkuléziselleni hatast, hanem azt vettiik fel ta- pasztalataink alapjén, hogy itt a szervezetnek olyan kedvez6 Athangolédasa j6n létre, amely annak regenerdlédasat lehetdvé teszi és amely mellett a szervezet tuberkulozis allergidja meg- nd, megjavul Az alabbiakban szdmolok be arrél, hogy milyen hatassal volt a jédtej-kezelés egészséges, de fejlédésben visszamaradt, rosszultaplalt, étvagytalan gyermekeknél ‘A pécsi iskolés gyermekeknél a vizsgélatkor azt tapasztal- tuk, hogy az étvégytalanség és elégteleniil téplaltsag koriilbeliil a gyermekek 30 szizalékénal fordult eld. Az okot kutatva, azt taldltuk, hogy az részben neuropathids, elkényeztetett egyet- len gyermekeknél*, részben olyanoknél éllott fenn, akiknél az elégtelen tipliltsig oka a rossz szocidlis és higiénids viszo- nyokban volt feltalélhat6, Elenyész6 szdmban szerepeltek a tuberkulézis és mas kronikus megbetegedések (Iues, cystitis, nephritis stb.) esetei. Ezen adatok és az eldbbi vizsgélataim eredménye késztet- tek arra, hogy a jédtejet az iskoléban is alkalmazzam, mint igen oles6 és kéanyen adhaté roboranst, hogy ne esak’a kor- hazi osztdlyon, — ahol médunkban van a gyermeket pihentetnt és a téplélékukat valtoztatni, illetve névelni, — hanem az isko- Mban is Issuk annak hatasét, ahol a gyermekek ugyanabban a kémyezetben és kérilmények kézt maradtak, mint, elétte. Ezért a Fehér Kereszt korhéz nagy anyaga mellett (360 eset) @ pécsi iskolikban is bedllitottunk 130 gyermeket, A kisérletet tigy végeztiik, hogy a gyermekeknek napi 6 csepp jédtinkturat (10 szdzalékos alkoholos j6doldatot) ad- tunk 200 gr. tejben elkeverve. (A kérhazi anyagon nagyobb jdadagokkal is probilkoztunk, (10—I6 eseppig naponta), de lattuk, hogy 610 osepp a hatés elérésére teljesen elegend6.) A tejet kozpontilag készitettiik el reggel és azt a gyermekel tiz érakor ittak meg. A jobbmédiakkal otthon esiniltattuk meg a jédtejet, tgyhogy a jddot 200 gr tejbe becseppentettiik, jol dsszeraztuk és dllani hagytuk 15 pereig. Az ilyen médon el- készitett tejbél aztin készithetiink a gyermek izlésének meg- felelelden kavet, kakadt stb. A tejet azért kell legalabb egy ne- gyed drat allani hagyni, mert ennyi id6 sziikséges hoz, hogy a jéd szerves kétésbe Keriiljin a tejjel, mikor is jédvaj kelet Kezik és a jod mérgez6 hatisét elvesati, A kirét dtlag hat hétre szoktuk beéllitani, olyan esetekben, ahol ennek sziikségét lit- juk, néhény heti sziinet utin ijb6l megismételhetjiik. Meg kell 3 jegyeznem, hogy a gyermekek « jédos tejet szivesen veszik weve titelen Se szagtalan. Ugyania, haa j6d a tejjel Ssszeke- Verve clegendé ideig all, akkor izét, szinét, szagét elveszti és legieljebb a avengén alkoholos fz érezhet6, ami azt inkabb kel- lemesebbs teszi. A gyermekek legtdbbszir észre sem veszik, hogy gydgyszert szednek. ae eye oredmeny legtobb esetben meglep6 volt. A saildk ar- r61 szdmoltak be é3 mi magunk is azt tapasztaltuk, hogy a gyermekek mar a harmadik-negyedik napon élénkebbek let- fek, kedélyiik megvaltozott, szemiik csillogott, vasomotor, izomtonusuk, étvagyuk javult. Az utdbbi hamarosan farkas- éevaggya fokozddott és a gyermekek silyban Kevés kivétellel en gyarapodtak. sre tveraz eseick nagy szimaét (360), osak néhiny adatot kézlok 2 kérhazi vizsgalatainkbol: A.% 2 éves i 4 nig Kap 2X0. copy Jo. Sulykites 1.6 ai AFD wy Bn» 2X8 ALA 10 nepig 8X5 09 AB 2a 1 hétig 2X5 18 AR 8 y 3 2x10 40 BGtt 5 10 wapig 1X10 1a BM. 7» keiny Shétig , 1X10 08 BMI Zin 1X8 10 BLK 18 10 aapig 2X10 10 BM, Mi DhBtig , 2X10 os CB a), leioy 2 2x10 18 DZ Oy Mi 4 yw 1X10 22. KM 9 5 leiny 8 yy 3X10 56 DS 6 yy 1 napig 4, 1X10 10 DE 7, fi Ghitig y 1X10 26 DE, Bonn 1X6 os DT. Bu Ixl0 25 A kérhizi anyag gyors eserélédése folytén a legtibb eset- ben nem végertink teljes hat hetes kirét, hanem, amint az eredmény megfclelének mutatkozott, a gyermeket haza adtuk és otthon folytatta azt tovabb, Az étvagy — néhany eset kivé- telével — par nap alatt megjavult, sot farkasétvaggy4 fokoz6- dott. Két esetben romlott az étvagy: ezeknél rovid idére @ gyddyszert elhagytuk, majd jra visszaadva az étvagy rendbe att és a gyermekek zavartalanul szedték tovabb. A stilygyara- podés maximalisan 5,6 kgr. volt. Minimalis silygyarapodés 300 gr volt, néhany olyan esetben, ahol a jédtejszedés csak nagyon Tovid ideig tartott vagy a gyermekeknél hyperthyreo- sis volt jelen, Az atlagos siilygyarapodis hat het alatt 1—1 és {él kilogramm volt, A legtbb esetben mér az els6 héten meg- indult a hizds, ami a mésodik hét elejére 1 kilogrammot is el-38 ért, maj mindinkibb fokozddott. A silygyarapodis a kira befejezése utin tovabbra is megmaradt, de kisebb mértékben. A nemtél és kortél fiiggetlen. Fiuk és lanyok egyforman j6l névekedtek stilyban a jédtej szedésére. Ugyszintén j6 hatast lattunk a csecsemé és gyermekkorban is. A pubertasban és pracpubetasban cllenben stlyests vagy’ silvilds kovetke- zett be. ‘A jédtej tiplélissal kapesolatban az étvagy azért ndveke- dik, mert a jod az anyagesereforgalmat fokozza, amint azt tobb esetben végzett anyageserevizsgélat is bizonyitotta. Ha tehit nem Iehet az anyagesere fokoz6disa folytin novekvé tépli- lek tobbletet biztositani, akkor a szervezet sajét erdtartalékat emészti és izy silyesés k6vetkezik be. Mi ez iskoléknél csak egy hat hetes kardt alkalmaztunk, amelynek eredményeit az alabbiakban ismertetem. ‘Az egyik belvarosi lednyiskoldban 21 gyermeknek_ad- tunk jodtejet. Ezek j6 és kézepes viszonyok kézitt él6 szilék gyermekei voltak. Itt minden esetben sil lygyarapodast észleltiink, mégpedig az esetek 61,9%-4ban a sulygyarapodas: egy kilogrammon, 28,9%-aban pedig fél kilogrammon felili volt és csak 9%-ban volt fél kilogrammnél kevesebb, hat hét alatt, Silyesést egy esetben sem észleltiink, Az Agoston-téri iskolaban 45 gyermeknek adtunk jédtejet. Itt a gyermekek zémét rossz viszonyok kizt él6 népréteg gyer- mekei adtak. Ezek Kéziil esak 20%-ban lattunk 1 kg-nél na- gyobb stilygyarapodast, 51.2%-ban fél kg-nél volt, nagyobb, flienben 20%-ban stilyesés volt észlelhet6. Az esetek nagy ré- szében a sulyesésnek oka az volt, hogy az étvigy & csereforgalom fokozédasanak megfeleléen a tapli nyiségét és milyenségét emelni nem tudtuk. ‘Az iskolai eredmények értékelésénél még tekintetbe kell venniink azt is, hogy a vizsgilatok a tanév végén, a vizsgik elétt, torténtek, amikoris a gyermekek meglehet6s tilterhelés- nek js izgalomnak vannak kitéve. Vizsgilataink folyamin eléfordultak olyan esetek, ahol a jodtej szedésére panaszok léptek fel, azaz a bevétel utin fél Grara_gyomorfajas jelentkezett, Ezeknél a gyermekeknél hi- peraciditast vagy anaciditast Allapithattunk meg és ha nekik =a jédtejszedés mellett — sésavat adtunk, a panaszok meg- saiintek, Maskiilénben a jéd eben a szerves kitésben sohasem ckozott kellemetlenségeket, mérgezési tiineteket, még igen nagy mennyiségben sem, ha az eldirt elkészitési modjat ponto- san betartottuk. Tekintve a j6 és gyors eredményt, a gyogy- szer veszélytelen voltat, tovabba, hogy a jédtej szedése kel- lemes és ami a mai gazdasigi viszonyok Kézt szintén fontos: oles6, széleskérii hasznalatét ajanlom. Osszefoglalis: 39 1. A jédtejnek a tuberkulozisra gyakorolt j6 hatisa mel- lett agt tapasctaltuk, hogy: a, szervezetre,Altalénosstgben is elényés hatést fejt ki. Alkalmazzuk gyenge, soviny és étvagy- talun gyermekeknél mint roboranst. 2A jédte} elkészitése gy torténik, hogy a 10%-os alko- holos jédoldat hat cseppjét 200 gramm tejben elkeverve 10—15 pereig dllani hagyjuk, majd az igy elkészitett tejet egyszerre elfogyasztjuk. A j6dbol itt j6dvaj Keletkezik, midltal elveszti mérgezé hatisat és a tej iztelen, szagtalan lesz, legfeljebb egy alkoholos fz érezheté rajta. 3, A kira idétartama hat hét, de néhany heti sziinet utan megismételhetd, A hatés mar az els6 héten jelentke: ‘4 Az eredmény dltalaban a kovetkez6 volt: rivid idé alatt a gyermekek étvagya, kedélye, vasomotor., izomtonusa megjavul, megindul a slykités, mely sokszor mar az elsé hét végére egy kilogrammot is elérhet. 5. Kontraindikalt a jédtejnek alkalmazasa praepubertas- ban, pubertasban és hyperthyreosisndl. Az eredmény hiényzik silyos tuberkulozisndl, bar silyéllas itt is létrejohet. Stlyesés mutatkozik azokban az esetekben, ahol az étvagynak és a fo kozott anyageserének megfcleléen tb taplilékot nyujtani nem Iehet. Kellemetlen gyomorpanaszok jelentkeznck hipacid gyermekeknél, de itt a tinetek sésav szedésére megsziinnek. 6. Nagy eldnye, hogy oles6 és kénnyen alkalmazhat6 r0- borans; a gyermekek szivesen veszik, tovabbi, hogy — az el6bb emlitett esetek kivételével — minden étyagytalan és rosszultép- {alt gyermeknél igen gyorsan és igen j6 eredménycket tudunk elérni, amely eredmények aztén tartésnak is bizonyulnak. Bory Lészlé Iskolapad méretek ‘A kovetelményeknek minden tekintetben megfelel6 padtipusunkk exiddszerint nines. Feladataink kézé tartozik tehat, hogy olyan padok slkalmazisét javasoljuk, amelyek a kévetelményeket Jobban kielé- siti. "A padok szerkesztésénél egSseséyiigyi és pedagogiai szlikségle- teknek Kell kielégitést nyemnidk. E Ketirinya Kivanalom azonben olyanformén forrjon egybe, hogy az a tervezi mémoknél technikai- lag akadilyt ne képezzen 8 a Kivinalmakat a rendelkezésére all6 anyagi eszkézékkel meg is valdsithassa. ’\ gyermek helytelen ilésével s annak a szervezetre val6 Kiha- tasival mér foglalkoztam. Most az 2 célom, hogy olyan_padmérete- ket ismertessek, amelyek az emlitett kivanalmaknak a lehetOség sze- int meg is felelnek.KR: BTA uNgReK A NEARER Py, OG Ya BUOuI. 2 tégota tudjuk, hogy fajunkat, a Homo sapiens sapienst Eurépaban megelézte egy masik emberi teremtmény, a Homo sapiens neanderthalensis, Az archeolégusok és az antro- polégusok megprobaltak rekonstrudlni, hogyan vette at a féldrésziinkre bevandorlé modern ember az ésibb Neander-valgyiek helyét. Egy Oj elképzelés szerint lehet, hogy minden masképp tértént, mint eddig hittik. vagy lassi és bék nek festette le a 6a bizonyitékok hijin azonban az ¢ letek csupin elméletek maradtak. A ES AZ EMBERI EVOLUCIO 8 { ponyajuk a testiikhéz képest til nagy, } Gondoskodis nélkiil még léeiik fenn- tartisira isalig képesek, A nem m: { lel6 taplitkozasb6l ered6 tiinetegyittes az endemikus, a pajzsmirigy rendell anda falod® peg spr kretenizmus. Mé 2 ts Fld ikondetle 30 state au tott a szitkségesnél kevesebb j6dot far- talmazé téplilékhor. Az ésemberek nem IDD-tlenek Az emlitett amerikai kutatok hatalmas ‘mennyiségtlarchaikus csontleletee vies { giltak at az IDD és elsdsorban az ende- egy kutat6psiros | épzeléssel llt el6, amely alapjai- | ban viltoztathatja meg képiinketa ké- s fels6 paleolitikum viligirdl. | Jedhianyos betegségek = Azdsszefigaésck szilai egy kisittivo- | labbrél erednek. Jefiey R. Dobson & | Jerome E Dobson amerika kutatok | (Tennessee illam, Oak Ridge Natio- | nal Laboratory) hosszti éveket szentel tek a jodhian inyos betepsépeket tae | szefoglal6 néven IDD-nek (iodine de- | ficiency disorder) nevezziik. A j6d bi zavart okoz a pajzsminigy MmGkS~ | ‘ltl golyna ndvekedés’ el6 a nyaki n. Silyosabb | esetben szellemi leépiiléshez, mentalis | retanicithoz, seélséges formajaban | retenizinushoz vezet. A viligon ma is | vi 750 mnllié ember seenved golyviban, | S ebbdl az okbél 43 mills szellemileg | Visszamaradott, & mintegy 5,7 millid | akretén, Ez utobbi kérnak igazan tra- |. ikusak a kdv nyei: a beteg f nemesak szellemile i dott, hanem a teste is er6sen deforms | lodik. A kretének kiils6 megielené- | siikben infantilisek, fartijékuk : ségesen nagyra nd a szijuk ‘ileus kreténiznus nyomait. keres Munkéjuk kézben_nemesak. ke: ori, hanem Neander-vélayi é cr6- | magnoni emberanyagot is elemeztek. | A cré-magnoni csontmintik k6z6et | szimos olyan darabot reds kreténiamus neteit- mutae meglep6 vole a Neander-vélgyi | letekkel . kapesolatos | felfedezés. Alapos & sachasonlité vizsgila~ arraa kéver- keztetéste jutottak, hogy a tipikisnak fogadott Neande bélyegek szin- etesen egybe- ignak az IDD miatt Kialakulé kreteniz~ mus tiineteivel. Az egyik érdekes példa erre a fogazat. A |

You might also like

• 3 - Dik VILÁGHÁBORU

  

  Document54 pages

  3 - Dik VILÁGHÁBORU

  daniren12

  50% (2)
• Jódcikkek 2

  

  Document12 pages

  Jódcikkek 2

  daniren12

  No ratings yet
• Parajdi Só Bevizsgálási Jegyzőkönyvek

  

  Document6 pages

  Parajdi Só Bevizsgálási Jegyzőkönyvek

  daniren12

  No ratings yet
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Az Emberiseg Eredete

  

  Document14 pages

  Az Emberiseg Eredete

  daniren12

  No ratings yet