Tokaj

Tokaj egész éveben nagyon népszerű kiránduló hely, hiszen Magyarország

híres borvidéke és ezenfelül még számos kikapcsolódási lehetőséget nyújt
az oda túrázóknak.

Tokaj, mint borvidék

A borvidékre jellemző a meleg nyár, a hideg tél, és a hosszú, napos, párás
ősz. Az éghajlat kontinentális jellegű, gyakori a száraz, meleg késő őszi
időjárás, ami lehetővé teszi az aszúszemek képződését. A szőlőterületek
riolit- és andezittufán kialakult lösz- és nyiroktalajon találhatók. A
riolittufába vájt pincék optimális körülményeket biztosítanak, az évi 1-2 °C-
os hőingadozásuk kedvez a bornak. Az állandó páratartalomért az úgynevezett Cladosporium cellare nevű pincepenész a felelős,
ami vastagon borítja a falakat, s az üvegeket bársonyos takaróként őrzi olykor évtizedeken keresztül, mondhatni hűségesen. A
szőlőben pedig a Botrytis cinerea nevű gomba vonja be a szemeket, vékonyítja el a szőlőbogyók héját, segítve a sav és a cukor
tökéletes harmóniájának létrejöttét. Jelentősebb települések: Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi,
Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye,
Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka,
Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong,
Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú
határrészei. Bodrogkisfalud kedves hely számomra, mivel a
dédszüleim itt éltek és az apukám nagybátyja Mádon borászattal
foglalkozott.

Tokaj, mint világörökség

A Tokaji borvidék 87 km hosszúságban és 3-4 km szélességben
foglal helyet 5500 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az
Abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a Tokaji
Kopasz-hegy közötti háromszögben, 27 település határában.
Tokaj-hegyaljai borvidék zárt térség, ami azt jelenti, hogy ide más területekről származó szőlőt, mustot, bort – palackozottot kivéve
– behozni nem szabad. Tokaj Hegyaljai történelmi borvidék kultúrája a világon egyedülálló, legalább ezeréves szőlészeti-borászati
hagyományt teljesít meg, amely változatlan formában maradt fenn. A terület évszázadokon át megőrizte egységét. Az egyedülálló,
gazdag földtörténeti örökséget, a kőzetek és talajok sokféleségét, sajátos földrajzi fekvését, kedvező mikroklímáját, a szőlőbirtokok,
településeinek pincerendszereinek egyediségét. A zárt borvidéken engedélyezett szőlőfajták: furmint (3573 ha), hárslevelű (1068
ha), sárgamuskotály (546 ha), zéta (oremus). A Világörökségi Bormúzeum, mint a Tokaji Múzeum telephelye, 2015. november 14-
én nyitotta meg kapuit.

Tokaj, mint kiránduló hely

A Tisza-híd Tokaj és Rakamaz között található, mely közúti szerepet tölt be. Mindez az egyik legrégebbi híd, amely a Tisza fölött
ível át. A híd, mivel közútként használatos a mindennapokban, ezért a 38-as főút részeként tartják számon. A 2x1 sávos, mindkét
oldalon járdával ellátott híd tehát Tokaj belvárosát köti össze Rakamaz üdülőterületével. A hídról megfigyelhető az a különlegesen
szép látvány, ahogy a Bogrog és Tisza egymást övezi.
 A Tokaji Vízitúra Központot 2018. júniusában adták át. Jelenleg 2 személyes
túrakajakokkal és 4 személyes túrakenukkal várjuk az evezni vágyókat. Könnyen
elérhető a Bodrogzug Tájvédelmi Körzet; amely megfelelő vízállás esetén csodálatos
élményt nyújt. A Tiszán felfelé evezve egy jó ebéd a halsütőben, vagy kicsit tovább
evezve egy földvár és Árpád-kori templom is elérhető.

A Tisza-híddal szemben lévő lépcsősoron tudunk felmenni a Finánc-dombi kilátóba,

ahol tiszta levegőben akár 15 km-re is el lehet látni a kilátóból. Északra Bodrogzug és
a Zemplén vonulatai láthatók, a hegyoldalon tokaji szőlőskertek csodálhatunk. 

A Tokaji vasútállomás épületével szemben elhelyezett 1934. szeptember-án felavatott

Tokaji Országzászló, a Trianoni Békediktátum történelmi esemény okozta nemzeti
fájdalmat kifejező emlékmű.

Tokaj környéke
A tarcali Henye-domb tetején található Szent Teréz-kápolna 1749-ben épült, barokk
stílusban. A katolikus kápolna gróf Grassalkovich Antal ajéndéka volt Mária
Teréziának. A második világháború után a kápolnát kifosztották és megrongálták,
ezt követően az 1980-as években, majd 2015 második felében újították fel. 
 
A tarcali Áldó Krisztus szobor 8,5 méteres magasságával és mintegy 50 tonnás
súlyával Európa legnagyobb Jézust ábrázoló gránit szobra. Az 5 gránittömbből álló
szobor és a panoráma sétány a Mária út egyik megállója. A tarcali Áldó Krisztus
szobor 2015. március 25. óta várja a látogatókat. A Könyves Kálmán utcában, a
református és a katolikus templom közötti részen található egy kialakított parkoló.
Két útvonalon közelíthető meg, az egyik 561 méter, a másik 377 méter hosszú.
Útközben pihenőpadokat, piknikező helyeket találunk. A domb tetejéről fantasztikus körpanoráma tárul az ide érkezők elé a
környékre és a tarcali bányatóra.

A Zempléni-hegységet járva érdemes Sárospatak felé venni az útját annak, aki egy igazán egyedülálló természeti élményre vágyik.
A város fölött északra magasodik ugyanis a több mint 300 méteres Megyer-hegy, mely hazánk egyik eldugott természeti csodáját, a
Megyer-hegyi Tengerszemet rejti magában. A népszerű turista célpont ékes példája
annak, hogy az emberi kéz alkotta formák is élhetnek tökéletes harmóniában a
folyton változó természettel.