9.

Hunyadiak

Feladat: Mutassa be Mátyás király uralkodói portréját intézkedései alapján! Bizonyítsa be,
hogy Mátyás a központosított rendi monarchia megteremtésére tett kísérletet! Feleletében
használja a Középiskolai történelmi atlasz megfelelő térképét!
Válaszában térjen ki az alábbiakra:
 Királlyá választásának körülményei, hatalma megszilárdítása
 Az államháztartás újjászervezése – gazdasági intézkedések
 Az államszervezet megújítása
 Katonai reformok

Források:

„Nincs ebben az emberben egyetlen olyan jellemvonás sem, amely méltatlanná tenné őt az
uralkodásra; korának valamennyi keresztény fejedelme között ő az egyetlen, aki a
kormányzás feladatát dicsőséges nagy tettekkel végzi. […] A tanácsban megfontolt, ahogy
uralkodóhoz illik. A vétkezőkkel szemben kegyelmes és könyörületes, az ország ügyeinek
intézésében buzgó és előrelátó, tettre kész, van bátorsága nagy és nehéz dolgokba kezdeni,
fáradhatatlan a terhek viselésében, éles eszű az eshetőségek elgondolásában és
megelőzésében, óvatos a veszélyek elkerülésében, okos az ellenség csapdáinak és
szándékainak leleplezésében és meghiúsításában, csodás módon felkészült a hadügy egész
területét és a kormányzás minden tevékenységét tekintve, mestere a színlelésnek, dicsvágyó a
végtelenségig és arra született, hogy uralkodjék.”
(Mátyás jellemzése. Részlet Thuróczy János: A magyarok krónikája című művéből)

Királyi jövedelmek Mátyás idején*

Rendkívüli hadiadó 250 000 forint
Szászok adója 25 000 forint
Szabad királyi városok adója 22 000 forint
Zsidók adója 4 000 forint
Románok ötvenedadója 2 000 forint
Sóbevételek 80 000 forint
Pénzverő- és bányakamarák 60 000 forint
Koronavám 50 000 forint
*
A füstpénz, a királyi birtokok adója és a Hunyadi családi birtokok adója nélkül.
 „Újra kötelezővé tette a nemesfémek beváltását, betiltotta a magánpénz kibocsátását;
beszüntette a külföldi sók hazai forgalmazását – miközben megháromszorozta a királyi
sóbányák hozamát. Visszavette a főuraknak elzálogosított vámhelyeket, és az állami
pénzügyeket megbízható embereire bízta. […]
A minden jobbágytelek után húsz dénárt hozó, de a mentességek miatt keveset
jövedelmező kamarahasznát eltörölték. Helyébe valamennyi – akár fél-, negyed- vagy
nyolcadtelken tengődő, akár egyházi birtokon élő – jobbágyra kirótták a »királyi kincstár
adója« [füstpénz] néven bevezetett, szintén húszdénáros adót. A mentességeket eltörölve a
megyékbe küldött adószedők könyörtelenül behajtották ezt az összeget. A külkereskedelmi
forgalomra rótt harmincad új neve koronavám lett. Ezt a régihez hasonló módon és arányban,
de szintén magának szedette a király: a vámhelyeket senkinek sem adta bérbe. […] Szilárd
szervezeti kereteket az adó- és pénzreform kapcsán öltött a kincstartóság. A
pénzügyigazgatást, az államháztartást irányító legfőbb hivatal lett, élén a kereskedelem-, a
bánya- és a városi joghoz, a vámügyekhez értő kincstartóval. 1467 után minden jövedelem a
kincstartó kezéhez érkezett. 1467 és 1476 között Ernuszt János, a kiváló üzletember volt a
kincstartó. Pályafutása szinte szabályos Mátyás-kori karrier volt. […] jutalmul báróságot
kapott: Szlavónia bánja volt.”
(Kisfaludy Katalin: Matthias rex)

„A megoldást egy királyhoz hű zsoldoshadsereg jelentette, ehhez azonban a rendelkezésre

állónál sokkal több pénzre volt szüksége. Az állandó hadsereg megteremtését elősegítette a
Felvidéket birtokló cseh Giskra meghódolása. Vele és vezetésével a harcot kiválóan ismerő
katonák kerültek Mátyás szolgálatába. A kor talán legjobb fegyverforgatói voltak, akik több
évtizedes harci tapasztalatokkal is rendelkeztek. […] Az 1470-es évek végére […] mintegy
harmincezer fős […] zsoldosokból és királyi bandériumokból álló sereggel számolhatunk.
[…] Mellettük hivatásos rétegnek kell tekintenünk a tüzérséget, a dunai hajóhad legénységét
és a várakat őrző katonaságot is. A főpapi-főúri bandériumoknak szerepe jelentősen csökken.”
(Zarnóczki Attila: Mátyás király katonái)