Fehérvári Anikó írása a lemorzsolódásról alaposan szemlélteti a lemorzsolódás fogalmát,

fajtáit és magyarországi tendenciáit pontos statisztikákra hivatkozva.

A lemorzsolódás egy hosszú folyamat következménye, diagnózist ad az oktatási

rendszerről és számos más társadalmi problémát is kimutat. Hawkins arra a megállapításra
jutott, hogy felső tagozatos diákok esetében a korai szexualitás és a dohányzás nagy
mértékben erősítette a lemorzsolódás valószínűségét. Rumberger pedig a lemorzsolódást
kiváltó tényezőket két csoportra osztotta. Az egyéni tényezők közé tartozik többek között
például a tanulmányi eredmény alakulását, vagy éppen a tanuló viselkedési hátterét. Az
intézményi tényezők az egyénen kívüli dolgok, melyek azonban szintén hatnak a tanuló
jövőjére, ide tartozik például a család, az iskola, valamint az egyént körülvevő különféle
közösségek.

A lemorzsolódás vizsgálata során lehetőség nyílik különböző kockázati indexek

felállítására, a lemorzsolódási tényezők kategorizálása, valamint azoknak strukturális
modellben való tesztelése. Ezen elemek együttessége segít minket a lemorzsolódás
megértésében.

A tanulmány kiemeli a jelenség társadalmi kockázatait is. A középfokú végzettséget meg

nem szerzők nehezebben boldogulnak a munkaerőpiacon, a munkanélküliség aránya nő.
Ebből adódóan a társadalmi-szociális kiadások mennyisége nő, miközben az adóbevételek
csökkennek. Mindezek fontossá teszik a lemorzsolódás kérdésének komolyan vételét.

A jelenséget számos módon meg lehet előzni, ilyen például a diákok mentorálása, a
családdal való kapcsolattartás, valamint a tantervek átalakítása. Szintén hatásos a családi
támogatások tankötelezettségi feltételhez való kötése.

Hazánkban a rendszerváltást követően vált sürgető problémává a lemorzsolódás. Ennek

aránya az oktatás szintjével (alapfok, középfok, érettségi) egyre magasabb.