Download as pdf or txt
Download as pdf or txt
You are on page 1of 49

Az 

endokrin rendszer kórélettana 
Dr Jászberényi Miklós
Dr
Dr Csabafi Krisztina 
Csabafi Krisztina
lektorálták az Endokrinológia Intézet munkatársai
2021 2022
2021‐2022

1
A mellékpajzsmirigy betegségei
I. Hyperparathyreosis:
1. Primer:
• Hiperkalcémiával jár
• Mellékpajzsmirigy
p j gy adenóma,, hiperplázia
p p ((ritkább))
vagy karcinóma (nagyon ritka)
• Gyakran MEN2 része
2. Secunder:
• Nem jár hiperkalcémiával
• Hipokalcémia (pl. krónikus veseelégtelenség vagy D‐
vitamin hiány) kiváltotta mellékpajzsmirigy aktiváció
3. Tercier
• Hiperkalcémiával jár
• Az eredeti g g
betegség terápiája
p j (pl.
(p
vesetranszplantáció) ellenére a hiperparatireózis
fennáll, mivel a hosszantartó stimuláció mutációhoz
és autonóm adenóma kialakulásához vezet.

A PTH hatásai révényesülnek:


• ↑ a Ca2+ és ↓ a Pi reabszorpció a vesében
• ↑ az aktív D vitamin kialakulása a vesében→ ↑ a Ca2+
felszívódás a bélből
• ↑ az oszteoklaszt ak vitás→ ↑ Ca2+, Pi és a
csontmátrix reszorpciója 2
A hiperparatireózis tünetei
A Hiperparatireózis
p p specifikus
p tünetei:
• ↑csont reszorpció → osteopénia
• Súlyos forma: osteitis fibrosa cystica (ritka)
• p
Subperioszteális felritkulások ((distalis ujjpercek)
jjp )
• „só és bors” koponya mintázat
• Barna tumor (a hosszú csöves csontok)

Hiperkalcémia
Hi k l é i tünetei:
ü i
• Vese:
• ↑Ca2+ ürítés a vesén →
• nefrokalcinózis vesekövesség
• Poliúria (lsd. korábban)
• Kardiovaszkuláris:
• Ca2+ lerakódás az erekben → hipertenzió
• Bradikardia (hiperpolarizáció), rövid QT
(plató fázis ↓)
• Gasztroenterális:
• Hasii fájdalom,
H fájd l anorexia,
i há i
hányinger é
és
hányás, peptikus fekélybetegség, akut
pankreatitisz (gasztrin Ca2+ függő
g j nő,, CCK,, szekretin hatás↓)
szignalizációja ↓)
• Neuromuszkuláris és pszichiátriai:
• Izomgyengeség (hiperpolarizáció)
• Depresszió (hiperpolarizáció) 3
II. Hipoparatireózis okai
1. tényleges Hipoparatireózis
• A mellékpajzsmirigy veleszületett vagy szerzett anatómiai vagy funkcionális eredetű
patofiziológiai rendellenességei
2. Pszeudohipoparatireózis
• EEgyedileg
dil ritka
i k endokrin
d k i rendellenességek
d ll é k heterogén
h é csoportja,
j amiket
ik normális
áli
vesefunkció és a parathormon (PTH) hatásával szembeni rezisztencia jellemez. Ez
hipokalcémiával, hiperfoszfatémiával és megnövekedett PTH‐szérum koncentrációval jár.
• Oka: GNAS1 defektus
• Normálisan: a GNAS1 a serkentő G‐fehérje α alegységét kódolja → ↑ cAMP → számos
hormonhatásért felelős (pl. PTH, TSH, GHRH, gonadotropin, kalcitonin)
• GNAS1 defektus: többszörös hormon (pl. PTH, TSH, GHRH, FSH, LH, kalcitonin) rezisztencia
• 5 variáns. Köztük az Albright‐féle herediter osteodystrophia (1a típus) ‐ leggyakoribb
• Egyes
E altípusaiban
lí ib az oszteodisztrofia
di fi hiányzik
hiá ik
3. Pszeudo‐pszeudohipoparatireózis
• Egyes hormonokkal szembeni rezisztencia,
rezisztencia Albright‐féle
Albright féle oszteodisztrófia de normális
kalcium szint
4
Hipoparatireózis
1 Primer hipoparatireózis okai:
1.
• Gyakori: iatrogén (sebészi)
• Kevésbé gy
gyakori:
 Autoimmun destrukció (lsd. korábban)
 Mellékpajzsmirigy fejlődés zavara (pl.
DiGeorge szindróma)
 A PTH termelés és szekréció zavara

↓PTH

• ↓a Ca2+ és ↑ a Pi reabszorpció a vesében


• ↓az aktív D‐vitamin kialakulása a vesében→ ↓a
Ca2+ felszívódás a bélből → hipokalcémia
• ↓az oszteoklaszt ak vitás→ ↓ Ca2+, Pi és a
csontmátrix reszorpciója

5
A hipoparatireózis tünetei

Akut hipokalcémiás tünet 6


A látens és a manifeszt tetánia
Neurális irritabilitás:
A hipokalcémia depolarizálja a membránt.
Manifeszt tetánia:
• Periorális és végtagokat érintő paresztézia, carpopedal
spasmus, tetánia, laringospazmus és görcsrohamok.
Látens tetánia
• Erb tünet: Egyenáramú ingerléskor az ingerküszöb
csökken
• Chvostek jel: A n. facialis ütögetésekor az os
zygomaticus alatt, enyhén nyitott száj mellett az
arcizomzat rángása figyelhető meg.
• Trousseau jel: Az a. brachialis elszorítása 3 percig a
szisztolés vérnyomásértéket meghaladó nyomáson. A
csuklóízület és a metacarpophalangeális ízületek
flexióban, az ujjak hyperextenzióban vannak, a
hüvelykujj pedig flexióban.
flexióban Supinatio
Supinatio‐ban:
ban: szülész
kéztartás, pronatio‐ban: őzfej kéztartás
• Peroneus tünet: ha a térdnél a fibula fejecse mellett a
n. pperoneusra ütünk a lábfejj dorsoflexiója j és
abdukciója látható.

7
A pszeudohipoparatireózis okai és tünetei

8
A mellékvese működés kórélettana
A kortizol és aldoszteron elválasztás negatív feedback szabályozása

Mineralokortikoidok

Glükokortikoidok

ACE: Angiotensin converting enzyme;


ACTH: adrenocorticotropic hormone;
ADH: antidiuretic hormone; ANP:
atrial natriuretic peptide; CRH:
corticotropin‐releasing hormon

Androgének

A)) A hipotalamusz‐hipofízis‐mellékvesekéreg
hi l hi fí i llék ké tengely:
l A hipofízis
hi fí i elülső
lül ő lebenyének
l b é k
ACTH szekrécióját a CRH és az arginin vazopresszin befolyásolja. A CRH szekréció
elválasztása cirkadián ritmus függvénye. A CRH és ACTH kibocsátást a kortizol gátolja.
B) A Renin‐angiotenzin‐aldoszterone rendszer (RAAS): A renint a vese juxtaglomerularis
sejtjei
j j i választják
ál ják el,l ha
h az a. renalis
li vérnyomása
é á esik.ik A renin
i angiotenzinogénből
i i é ből
angiotenzin I‐et szabadít fel, amiből a tüdőben az ACE hatására angiotenzin II képződik.
Katekolaminok
Az angiotenzin II serkenti a mellékvesék aldoszteron elválasztását. Az extracellularis K+
csökkenése közvetlenül gátolja az aldoszteron elválasztást. 9
Glükokortikoid receptor
Cytokin receptor
A hypothalamus‐hipophysis‐
Neurogén
stresszorok  Leptin receptor mellékvesekéreg tengely 
(félelem)
Nucleus
Nucleus  szabályozása
raphe
Lateralis
septum
ACTH: adrenocorticotropic hormone; ANP:
a  Hypothalamus
gglutamátergg bemenetei atrial natriuretic ppeptide;
p ; AVP: arginine g
Agytörzsi katekolaminerg 
vasopressin; BNP: brain natriuretic peptide;
bemenet BST: bed nucleus of the stria terminalis; KIR:
Szisztémás  központi idegrendszer; CRH: corticotropin-
Subfornicalis stresszorok 
szerv (gyulladás,  releasing hormone; GABA: γ-aminobutyric
γ aminobutyric
hipoxia, vérzés) acid; 5-HT: serotonine; IL: interleukin;
Nucleus 
arcuatus MeA:medial amygdala; MePO: medial
Agytörzsi 
Szisztémás 
stresszorok
stresszorok 
NPY és POMC 
neuronok
kapillárisok ppreoptic
p nucleus; NPY: neuropeptide
p p Y; NTS:
(ozmótikus nucleus of the tractus solitarius; OVLT:
változások, 
mediátorok) organum vasculosum of the lamina terminalis;
POMC: pro-opiomelanocortin; TNFα: tumor
a KIR felé necrosis factor-α.
factor α

Adenohypophysis
Immun sejtek
Kortizol

Mellékvese
10
A stressz (általános adaptációs) válasz

Prof Dr Selye János és Prof Dr id. Lázár György


11
A szteroid
id hormonok
h k
hatásmechanizmusa
1. Az aktivált szteroid hormon receptor a DNS SREs
1
(steroid hormone response elements) régióihoz
kötődik, mint transzkcripciós regulator.
HSP: heat shock protein

2. A kortizol prereceptor inaktivációja ami meggátolja


annak a mineralokortikoid receptorhoz kötődését.
ENaC:
C epithelial
i h li l sodium
di channel,
h l HRE: hormone
h response
element, NADH: nicotinamide adenine dinucleotide, SGK‐1:
serum glucocorticoid‐inducible kinase‐1
12
A hypothalamikus CRH a hypophysis POMC képződéséhez vezet
A) A proopiomelanocortint MSH: melanocyte stimulating
hormone; ACTH: adrenocorticotropic
(POMC) a prohormon hormone; LPH: lipotropin
konvertázok hasítják. prohormone convertase site; ASIP:
agouti signaling protein; AgRP:
B) Az MSH peptidek és az agouti‐related peptide; AC: adenylate
ACTH a melanocortin cyclase,
l SNS sympathetic
SNS: th ti nervous
receptor család tagjaihoz system, PNS: parasympathetic
nervous system
eltérő affinitással kötődnek:
• ‐MSH→ MC1R → 
pigmentáció
• ACTH→ MC2R→ 
mellékvesekéreg szteroid 
h
hormon szintézis
i éi
• –MSH→ MC3R→ táplálék 
felvétel
Mellékvesekéreg 
g Táplálékfelvétel 
p p
Táplálékfelvétel  Faggyú 
ggy
• ‐MSH→ MC4R→ táplálék 
 MSH→ MC4R→ táplálék Haj/szőrzet 
Haj/szőrzet
színe szteroid hormon  Gyulladásos  Jóllakottság,   termelés, 
felvétel Gyulladásos  szintézise válasz,  SNS/PNS  glükóz és 
válasz nátriurézis zsírsav 
• az AgRP az MC3R és MC4R  szabályozása, 
TRH elválasztás anyagcsere
endogén antagonistája
g g j

POMC mutáció: elhízás, vörös haj 
mellékvesekéreg elégtelenség,
agouti
Frontiers in Neuroscience |
March 2017 | Volume 11 | Article 128
13
A mellékvesekéreg betegségei
Hypofunctio (hypoadrenalismus)
• Akut mellékvesekéreg elégtelenség (Addison‐crisis): 
1. Elhúzódó corticosteroid kezelés hirtelen megszakítása
2. Mindkét mellékvese pusztulása hirtelen bevérzés következtében
 Waterhouse‐Friderichsen szindróma: 
Feltartóztathatatlan meningococcus illetve pneumococcus
illetve pneumococcus (különösen splenectomia
(különösen splenectomia után) septicaemia.
után) septicaemia
Disszeminált intravascularis coagulatio (DIC) kiterjedt purpurákkal és belső vérzésekkel →rapidan progrediáló
hypotensio→shock, masszív bilateralis mellékvese vérzés → acut mellékvese elégtelenség

A keringés összeomlása Meningococcus A mellékvese DIC 


→ shock septicaemia következtében létrejövő 
vérzéses pusztulása

Cyanosis, kiterjedt 
purpurak,  
eszméletvesztés 

septicus lázmenet    

14
Krónikus mellékvesekéreg elégtelenség
1. Primer (Addison‐kór): 
 Definíció: Az Addison‐kór a teljes mellékvesekéreg pusztulása vagy működési zavara miatt 
kialakuló mellékvesekéreg‐elégtelenség
 A destrukció mértéke nagyobb, mint a cortex
A destrukció mértéke nagyobb mint a cortex 90%‐a 
90% a
 Etiológia:
• Szerzett:
o Autoimmun adrenalitis (esetek 80%‐a)
 30‐40% ‐ izolált
 60‐70% ‐
60 70% APS részeként
APS részeként
o Infekció (tuberculosis), kétoldali metastasis (többnyire kissejtes tüdő cc.)
• Kongenitális: ritka (lsd CAH)

Egyéb okok: CAH, 
metastaticus carcinoma, ,
fertőzések, mellékvese 
Autoimmun Tuberculosis vérzés, adrenalectomia, 
(az esetek 80%‐a) (az esetek 10%‐a) gyógyszerek indukálta esetek
15
Krónikus mellékvesekéreg elégtelenség
1. Az Addison‐kór tünettana:
• Mellékvesekéreg destrukció → glükokortikoid, 
mineralokortikoid és androgén elégtelenség
 Cortisol↓
o ↓glükoneogenesis, glycogenolysis → hypoglycemia
o ↓nega v feedback:
 Hypothalamus szintjén → ↑CRH és ↑ADH (SIAD) → vízretenció 
→ hyponatraemia (a Na+ vesztés miatt is)
→ hyponatraemia (a Na vesztés miatt is)
 Hypophysis szintjén →  ↑ ACTH és MSH → ↑ melanin termelés 
a melanocytákban → a bőr és nyálkahártya hyperpigmentációja
o ↓ a kortizol permisszív hatása a katekolaminok
vazopresszor hatásának fokozásában → ↑ vasodilatáció → 
↓ vérnyomás → orthostatikus hypotenzió
o Fogyás, anorexia, gyengeség, hasi fájdalom, hányás
 Aldoszteron↓:
o ↓Na+  reabszorpció → volumenvesztés → ↓ vérnyomás 
(R/R) → orthostatikus hypotenzió
o ↓K+ exkréció → hyperkalaemia
→ hyperkalaemia
o ↓H+ exkréció→ metabolikus acidózis (lsd. Renális
tubuláris acidózis IV)→ ↓pH, ↓bikarbonát‐szint
 Androgének↓:
o nőkben feltűnő, mert bennük a testszőrzet növekedésért 
és libidóért a mellékvese androgénje felel →
o ↓libidó, ↓fanszőrzet 16
2. Szekunder és tercier mellékvesekéreg elégtelenség:
2. Szekunder és tercier mellékvesekéreg elégtelenség:
• Definíció: a HPA tengely hypothalamus‐hypophysis komponensének 
di f k iój kö tk téb ki l k ló
diszfunkciója következtében kialakuló mellékvesekéreg‐elégtelenség
llék ké lé t l é
• Etiológia: 
• Iatrogén
I é szuppresszió

• Exogén szteroid kezelésnek ez is következménye→ ↓CRH/POMC szekréció
• Hypophysis izolált elégtelensége (fehér Addison) vagy panhypopituitarizmus
izolált elégtelensége (fehér Addison) vagy panhypopituitarizmus
• Hypothalamikus betegségek (lsd. korábban)
• Tünettana:
• ↓ACTH szekréció → 
• bilateralis adrenocorticalis atrophia→ ↓kor
atrophia→ ↓kor zol + ↓androgén termelés
zol + ↓androgén termelés
• A mineralokortikoid szekréció NEM ÉRINTETT, hiszen RAAS szabályozás alatt áll)
• ↓ACTH + ↓MSH→ ↓ melanin termelés→ hypopigmentáció (sápadt bőr)

17
Hyperadrenalismus
Mellékvese androgén hatás Mineralokortikoid hatás Glükokortikoid hatás

18
Cushing szindróma
• Definíció: tünetegyüttes, melyet a glükokortikoid túlprodukció
gy y g p okoz
• Osztályozás:
1. ACTH‐függő forma: ↑ACTH → ↑GC
• Túlzott ACTH termelése miatt alakul ki:
• Cushing betegség: funkcionáló, ACTH‐termelő elülső hypophysis adenoma
• Oka
Oka többnyire hipofízis microadenoma.
többnyire hipofízis microadenoma
• Ha a hipofízis microadenoma‐ja sebészileg nem távolítható el, terápiás 
alternatíva a bilateralis adrenalectomia. 
• Azonban ezen páciensekben a hiányzó negatíve feedback
Azonban ezen páciensekben a hiányzó negatíve feedback miatt macroadenoma
miatt macroadenoma
fejlődhet ki, a klasszikus hipofízis tumor nyomástünetekkel illetve MSH 
indukálta hyperpigmentatio‐val (Nelson szindróma).
• Extrahypothalamikus ACTH
• Ritkán hypothalamicus CRH secretio
• Enterochromaffin tumorok ectopiás ACTH illetve CRH termelése (kissejtes
tüdő carcinoma →
dő paraneoplasia)
l )
2. ACTH‐független forma: 
• Mellékvese adenoma, carcinoma vagy primer hyperplasia
adenoma, carcinoma vagy primer hyperplasia → autonóm kortizol
autonóm kortizol
hyperszekréció
• Exogén ok: Magas dózisú, tartós szteroid terápia 19
Az arc kivörösösödik A haj gyérül • Centripetalis elhízás
Holdvilág arc – Holdvilág arc, bölénypúp
Dorsocervicalis
zsírlerakódás  A subcutan zsírszövet és az izomzat aránya megváltozik: felgyorsul a 
y g gy
Supraclavicularis glükoneogenezis a döntően muscularis végtagokon és a hiperglikémia 
Hirsutismus
bölénypúp illetve hiperinzulinémia indukálta zsírlerakódás az centrális raktárakban
A bőr  Haemorrhágias • Fehérje lebontás
elvékonyodik
l ék dik diathesisek
diathesisek,
ecchymoses – Sarcopenia, capillaris fragilitás↑, purpurák, ecchymoses
– Stria‐k
Centripetalis
– Fiatalokban: alacsony termet, idősebbekben: osteporosis, 
elhízás
kompresszió csigolyatörések
Vörös striák
– Pepticus fekély
• Elektrolit eltérések
– Na+↑, K+↓, R/R↑
A végtagok 
elvékonyodása        • Szénhidrát anyagcsere
– A glikogenolízis és
g g ↑,
a gglükoneogenezis↑, metaszteroid
g diabetes
Megereszkedett has • Haematológia
– Lymphocyta és eosinophyl sejtszám↓
– Neutrofill (demargináció)↑,
(demargináció)↑ immundeficiencia
– VVT és HT↑
Lassú sebgyógyulás
• Pszichiátriai eltérések
– Irritabilitás, depresszió, felhangoltság, psychosis
I it bilitá d ió f lh lt á h i
• Nőkben fokozott androgén hatás
kompressziós
csigolyatörések
– Virilizatio, hirsutismus, amenorrhoea, infertilitas 20
Mineralocorticoid túlsúllyal járó betegségek
I. Primer aldosteronismus/ primer hyperaldosteronismus
o Definíció: A renin‐angiotensin rendszertől független túlzott aldoszteron szekréció

o Lefőbb tünetei hypervolemia, hypokalemia, hypertensio és alkalosis; renin↓


o A vérnyomás  nem emelkedik 160 Hgmm fölé az ANP és BNP mediálta renalis „escape” miatt
o Formái:
 Conn szindróma
Conn s indróma – aldoszteron‐szekretáló
aldos teron s ekretáló szoliter
s oliter adenoma (esetek
adenoma (esetek kb. 30‐40%‐a)
kb 30 40% a)
Etiológia: szomatikus mutációk (K+ csatorna KCNJ5, Na+/K+ ATPáz, feszültségfüggő Ca+ csatorna) → ↑Na+ és Ca+ 
influx →↑ aldoszteron szintézis Pediatric Endocrinology
Aldoszteron szintáz 11‐hidroxiláz
 Diffúz bilateralis hyperplasia (esetek kb. 60%‐a) Kódoló szakasz Kódoló szakasz

 Ritka altípusok (kevesebb mint 1%) Kiegyensúlyozatlan „cross-over” a meiózis során

Kódoló szakasz Kódoló szakasz


Unilateralis hyperplasia
Aldoszteron termelő carcinoma
Familiáris hyperaldosteronismusok: Kódoló szakasz Kódoló szakasz Kódoló szakasz

• Pl.: glükokortikoiddal kezelhető aldoszteronizmus Aldoszteron szintáz Kiméra gén 11‐hidroxiláz

• Non‐homolog crossover→ az aldoszteron és a glükokor koid termelés kulcsenzimének a promotere ACTH‐függő lesz


• → Mivel a glükokor
→ Mivel a glükokor koidok
koidok  szekréciója  egy nagyságrenddel nagyobb, mint a mineralokortikoidoké
szekréciója egy nagyságrenddel nagyobb mint a mineralokortikoidoké
• → hyperaldoszteronizmus
• A túltermelés viszont exogén glükokortikoid (pl. dexamethasone) adásával kordában tartható 21
II. Szekunder hiperaldoszteronizmus
Heterogén csoport, melyet a renin‐angiotenzin‐aldoszteron tengely aktivációja jellemez 
a) Hypertensio‐val jár:
– Csökkent veseperfúzió: renovascularis hypertensio
o Mechanizmus: a. Renalis
Mechanizmus: a Renalis stenosis → ↓vese perfúzió → ↓GFR → ↑RAAS
→ ↓vese perfúzió → ↓GFR → ↑RAAS
o Oka: Atherosclerosis vagy a. renalis fibromuscularis hyperplasia, Coarctatio aortae
– Reninismus: oka renin‐szekretáló tumor. Ez ritkán a vesében található, de inkább 
paraneoplasticus szindróma (tüdő, pancreas, vastagbél tumor) része
o Mechanizmus: ↑renin szekréció → RAAS
b) Hypertensio nélkül ödémával
nélkül ödémával
– Az ödéma képződés miatt kifejlődő alultöltöttségből fakadó homeostaticus válaszreakció
o Mechanizmus: ödéma → ↓effek v keringő vérvolumen → ↓GFR → RAAS ak váció 
o Májcirrhosis, szívelégtelenség, nephrosis szindróma
c) Sem hypertensio, sem ödéma
– Volumenvesztések
V l té k állapotok: dehidráció, vérvesztés, sokk:
áll t k d hid á ió é té kk
o Mechanizmus: ↓effek v keringő vérvolumen → ↓GFR → RAAS ak váció 
– Só‐vesztő nephropathiák
p p ((részletesen lsd. később): 
)
o Gitelman‐szindróma, Bartter‐szindróma, 1‐es típusú pseudohypoaldosteronismus
o Mechanizmus: Na+ vesztés→ volumenvesztés→ ↓effek v keringő vérvolumen→ ↓GFR→ RAAS aktiváció  22
III. Magas mineralokortikoid aktivitás alacsony aldoszteron szinttel:
• Más néven pszeudohiperaldoszteronizmusok
Más néven pszeudohiperaldoszteronizmusok
• Congenitalis adrenalis hyperplasia egyes formái
o 11ß, 17α‐OH‐áz deficiencia
11ß 17 OH á d fi i i
o A cortisol↓ →ACTH↑ →DOC accumulatio, hypokalemia, metabolikus alkalózis
• V
Vese tubulusok defektusai (ritkák, lsd később)
t b l k d f kt i ( itkák l d ké őbb)
o Látszólagos mineralokortikoid túlsúly (AME)
 A
A mineralokortikoid receptort védő 11ß‐OH‐steroid dehidrogenáz‐2 (11ßHSD2) öröklött vagy szerzett 
i l k ik id édő 11ß OH id d hid á 2 (11ßHSD2) ö öklö
defektusa miatt a kortizol nem inaktiválódik kortizonná, így képes serkenteni a mineralocorticoid receptort.

o Mutáció miatt a mineralocorticoid receptor (MR) nem specificus aldoszteronra ezért egyéb 


szénatomos hidroxiszteroidok (pl. progeszteron) is képesek aktiválni.
o Liddle sy: Fokozott Na+ visszaszívás a disztális gyűjtőcsatornában az ENaC fokozott expressziója
miatt
o Gordon sy:  Fokozott Na+ és Cl‐ visszaszívás a disztális kanyarulatos csatornában (DCT)
• Cushing sy:
Cushing sy: 
o a kortizol miután telíti a 11ßHSD2‐t, hatni tud a MR‐on
23
A nefron aldoszteron hatást és szekréciót befolyásoló öröklött elváltozásai

Cell, Vol. 104, 545–556, February 23, 2001,

A nephronokat
h k t érintő
é i tő hypertensio-val
h t i l (vörös)
( ö ö ) és
é hypotensio-val
h t i l (kék) járó
já ó betegségek.
b t é k TAL:TAL thick
thi k ascending
di limb
li b off the
th loop
l off Henle,
H l DCT:
DCT
distal convoluted tubule, CCT: cortical collecting tubule, PT: proximal tubule. AI: angiotensin I; ACE: angiotensin converting enzyme; AII:
angiotensin II; MR:, mineralocorticoid receptor; GRA: glucocorticoid-remediable aldosteronism; PHA1/2: pseudohypoaldosteronism, type-1/2;
24
AME: apparent mineralocorticoid excess; 11 HSD2: 11-hydroxysteroid dehydrogenase-2; DOC: deoxy-corticosterone
Adrenogenitalis szindróma vagy kongenitális adrenális hiperplázia (CAH): 
• A cortisol és egyéb glükokortikoidok (corticosterone) produkciójának veleszületett csökkenése vagy 
teljes hiánya → az ACTH‐ra gyakorolt negatív feedback↓→ ↑ACTH→
• Bilateralis adrenocorticalis hyperplasia. A prekurzorok és a nem érinte  hormonok termelése ↑
• Autoszóm recesszív öröklődésűek
A ó í ö öklődé ű k
Gyakoribb formái:
21‐hidroxiláz
21 hidroxiláz defektus (az esetek 90%
defektus (az esetek 90%‐a)
a)
Megjelenés: ↓kor zol, ↓aldoszteron, ↑prekurzorok, ↑androgének
Formái:
Kl
Klasszikus: súlyos lefolyás, gyermekkorban manifesztálódik
ik úl l f l á kk b if tálódik
Nem klasszikus: enyhébb lefolyás, pubertáskor manifesztálódik
11‐hidroxiláz defektus (ritkább)
Megjelenés: ↓kor zol, ↓aldoszteron, de ↑DOC (mineralokor koid hatás), ↑androgének
17‐hidroxiláz defektus (ritkább)
Megjelenés: normális glükokor
gj g koid hatás (kor
( koszteron↑), mineralokor
) koid↑, androgének↓
g
• Az androgének csökkent termelése (ha az enzimzavar a heréket is érinti) fiúkban okoz zavart 
(pubertas tarda, feminisatio és férfi pseudohermaphroditismus)
• Az androgének fokozott termelése mindkét nemet érint. Fiúkban pseudopubertas praecox, míg 
nőkben virilizatio és női pseudohermaphroditismus alakul ki.
25
Koleszterin
só vesztés
(mellékvese)
só retentio (herék) Koleszterin 20-22-dezmoláz

3OH szteroid
Congenitalis adrenalis
dehidrogenáz
hyperplasia és férfi
Deoxikortikoszteron pseudo-
Progeszteron hermafroditismus
Kortikoszteron
17-OH-áz 21 OH-áz
A DOC és a deoxikortikoszteron
mineralokortikoid hatású metabolitok
17OH-Progeszteron

21 OH-áz 17, 20 liáz


11-Deoxicortizol (DOC) Androsztendion Csak férfi pseudo
pseudo-
♀: Congenitalis
adrenalis hyperplasia hermafroditismus
17OH szteroid az androgén hiány
és női pseudo- 11-OH-áz miatt. Mellékvese
hermafroditismus dehidrogenáz hiperplasia nincs.
♂: pseudo-pubertas
praecox Kortizol Tesztoszteron
(glükokortikoid útvonal) (androgén útvonal)
26
A mellékvese velő kórélettana 
Neuroendokrin (chromaffin) sejtekből áll, amik elsősorban catecholamin‐okat, adrenalint és
noradrenalint
d li t termelnek.
t l k
• Ezek a sejtek a velőcső származékai és a sympatoadrenalis rendszer felépítésében vesznek részt
• A chromaffin sejtek (a mellékvese velő mellett a paraganglionokban) működése a preganglionáris
sympathicus rostok aktivitásának függvénye, és bioaktív aminok és (a fentiek mellett ezek a hisztamin,
a szerotonin) és neuropeptidek (VIP, CGRP, NPY) sorát képesek termelni.

AMH: anti‐Müllerian hormone; CBX2:


Chromobox protein homolog 2; DAX:
dosage‐sensitive sex reversal, adrenal
hypoplasia critical region, on
chromosome X; EMx2: empty spiracles
homeobox gene; Lim: limb and head
development regulating homeobox
transcription factor; SF: steroidogenic
factor, SRY: sex‐related Y; SOX: SRY‐Box
Transcription Factor; WNT: Wingless +
Int‐1; GATA: G‐A‐T‐A sequence binding
protein;

27
A pheochromocytoma és a parangliómák előfordulási helyei
Pheochromocytoma
Noradrenalin szekretáló
– Többnyire jóindulatú (90%) adrenalint (90% ) termelő  Adrenalin és Noradrenalin
enterochromaffin sejtes tumorok szekretáló

– Többségük unilateralis sporadicus (75%)


– Extra‐adrenalisan
d li bá h l lőf d lh
bárhol előfordulhat a sympathicus
hi
dúcláncban (paraganglioma, 10%), illetve másutt is  Sympathicus dúclánc

(APUDoma)
Aortaív

– Nem ritkán öröklődő (25%, MEN, von Hippel‐Lindau
Rekeszizom
betegség, neurofibromatosis részeként). Ezek  gyakrabban
bilateralisak. Lép

– Elsősorban katekolaminok (adrenalin 90%, noradrenalin  Mellékvese
10%) túltermelése jellemző
Hasi aorta
– A rohamok életveszélyesek lehetnek →  paroxysmalis
y p y
Vese
hypertensio, tachycardia, arrhythmiák, tremor, izzadás, 
pánik félelem. Zuckerkandl ganglion

– Ritkábban tartós hypertensio
yp jjellemző Petefészek

• A rohamokat  elsősorban fizikai erőkifejtés, egyszerű előrehajlás,  Húgyhólyag fal


hasprés (vizeletürítés, székletürítés) narcosis, hypoglycemia, 
Here
dohányzás provokálja.

• A katekolaminok élettartam csupán pár perc a COMT/MAO aktivitás 
miatt. Ezért metabolitjaikat (metanefrin, normetanefrin homovanyllil
mandulasav) kell mérni vérből illetve gyűjtött vizeletből 28
29
A multiple‐system atrophy (MSA) kórélettana

• A mellékvese
llék t lj pusztulása
teljes t lá sem
jár a szimpatikus rendszer zavarával,
mivel a szimpatikus dúclánc és a
paraganglionok működése ezt
ellensúlyozza.
• Ugyanakkor a vegetatív
idegrendszer degenerációja (Shy‐
Drager szindróma) ami a „multiple
system atrophy” része súlyos
következményekkel jár.
• A kórkép a neurodegeneratív
betegségek azon csoportjába
tartozik, amelyre az ‐synuclein
felhalmozódása jellemző (Parkinson‐
kór,, olivopontocerebellaris
p atrófia
stb.)

30
A szexuális fejlődés kórélettana
A nem kifejeződésének szintjei és 
j j
az azokat érintő zavarok:
I. Kromoszómális
• X0 (Turner sy), XXX (szuper nő), XYY
(szuper férfi), XXY (Klinefelter sy)
II. Gonadális
• Hermafroditizmus
III. Fenotípikus
1. Genitális
• Pszeudohermafroditizmus
2. Másodlagos nemi jellegek
• Virilisatio (masculinizatio), hirsutismus
• Feminizatio
3
3. Psychosexualis

Géndefektusok a gonádok, a sinus urogenitalis, a Müller és Wolff‐cső, a vese és a mellékvesék primer


fejlődési zavarát idézik elő. A nem megfelelő gonadalis hormonhatás eredménye perzisztáló Müller‐cső
szindróma, férfi pszeudohermafroditizmus és Müller‐cső agenesia. Ugyanakkor túlzott hormonhatás, a
mellékvesék funkciózavara (CAH) miatt jön létre a leggyakoribb kórkép a női pszeudohermafroditizmus. 31
A szexuális fejlődés zavarainak (DSD*‐k vagy 
interszexualitások) csoportosítása és terminológiája
I. Hermafroditismus (verus): 
Mindkét gonád megtalálható. Az ováriumok és herék helyzete lehet bilateralis, unilateralis vagy lateralis illetve a 
szövetállomány is lehet heterogén (ovotestis) A nemi sajátosságok mindig keverednek
szövetállomány is lehet heterogén (ovotestis). A nemi sajátosságok mindig keverednek.

I. Pseudohermafroditismus: 
A páciens neme kromoszómális/gonadális téren egyértelmű de megjelenése interszexuális. A döntő a gonadális 
p /g gy gj g
szex. Ennek alapján lehet férfi (XY, herék) vagy női (XX, ováriumok) pszeudohermafrodita:

1. Férfi pszeudohermafroditizmus:
• Túlzott ösztrogén vagy hiányzó androgén hatás férfiakban:
Túl ö é hiá ó d é h á fé fi kb
• Morris szindróma (androgén rezisztencia): 
o komplett: androgén receptor hiány
o részleges: 5‐ reduktáz hiány
• CAH: 17OH‐áz vagy pregnenolon szintáz hiány
• Perzisztáló Müller‐cső szindróma: a Müller‐cső gátló hormon vagy annak receptora hiányzik
2. Női pszeudohermafroditizmus
• Túlzott androgén vagy hiányzó ösztrogén hatás 
*DSD: disorders of sexual differentiation
• Müller‐cső agenesia
Müller cső agenesia
• CAH: 11 vagy 21OH‐áz hiány
• Aromatáz vagy ösztrogén receptor hiány 32
A gonádok fejlődési zavarai: gonadalis disgenesisek vagy interszexualitások

AR: androgén receptor; DAX1: gene duplicated in adrenal hypoplasia congenita on the X chromosome 1; Emx2: the empty spiracles HOX
gene 2; GATA-4: GATA DNS szakaszokhoz kötődő fehérje; HOX: homeobox; HOXA: HOX protein A; HSD: hydroxysteroid dehydrogenase;
Lim1: HOX gene important for limb development; Lhx9: a lim HOX family member; MIS: müllerian inhibiting substance; MISRII: MIS type II
receptor; PAX2 paired box homeotic gene; SF-1: the gene for steroidogenic factor 1; SRY: sex-determining region of the Y chromosome;
SOX9: the gene for SRY HOX 9; Wnt-4 a müller cső származékainakfejődését irányító gén; WT1: Wilms tumor-suppresszor géne 1. 33
Progeszteron receptor
Noradrenalin Ösztrogén receptor
Androgén receptor
Stressz Inhibin receptor
Táplálékfelvétel Leptin receptor
Leptin receptor
Fizikai terhelés
Évszakok Nucleus 
A hypothalamus‐hipofízis‐
anteroventralis
periventricularis gonád tengely szabályozása.
A hipotalamusz‐hipofízis‐gonád
hi t l hi fí i ád tengely
t l
idegrendszeri szabályozása és a
gonadalis szteroidok által biztosított
Glutamát Nucleus 
arcuatus negatív feed‐back.
feed back
Hőmérséklet
KIR: központi idegrendszer; CRH:
corticotropin‐releasing hormone; FSH,
follicle‐stimulating hormone; GABA: γ‐
aminobutyric acid; GALP: galanin‐like
A KIR felé peptide; LH, luteinizing hormone; NE:
A KIR felé norepinephrine; NPY: neuropeptide Y. Y
Adenohypophysis
Ösztradiol
P
Progeszteron 
t

Tesztoszteron

Here 34
Petefészek
A szexuális érés és a pubertás zavarai
1. Pubertas praecox Congenitalis adrenalis hiperplasia
fiúkban: Pseudopubertas praecox
fiúkban: Pseudopubertas praecox
– Definíció: A nemi érés 9 éves kor előtt bekövetkezik
Valódi formájában a virilizatio/feminisatio együtt jár a
spermatogenesis/ovulatio megindulásával.
megindulásával
• Oka a hypothalamus‐hipofízis gonád tengely korai aktivációja
o a GnRH receptor GOF‐ja (McCune‐Albright szindróma)
o Hipotalamusz tumor miatt.
l
Inkomplett formája (pseudopubertas praecox): 
virilizatio/feminisatio spermatogenesis/ovulatio nélkül
• A hipotalamusz és a hipofízis intakt de a gonád hormonok szintje↑
o Leydig‐sejtes tumor
o hCG termelő tumorok (mola
( hydatidosa, luteoma, choriocarcinoma)
y )
o Congenitális adrenális hiperplásiák (CAH, adrenogenitális sy‐k) 
szexuál szteroid túltermeléssel járó formái
2. Pubertas tarda
Pubertas tarda és inkomplett pubertás
és inkomplett pubertás
Definíció: A páciens sexualis fejlődése késik a kortársaihoz 
(percentilis értékek!) képest, illetve nem teljes
Ok: hypothalamus és/vagy hipofízis betegség (lsd. korábban). 
Ok: hypothalamus és/vagy hipofízis betegség (lsd korábban) A szélső gyermekek (4 és 2 évesek) congenitalis
adrenalis hiperplasiaban szenvednek. Középen
Tünet: elégtelen virilizatio/feminisatio, amenorrhoea és infertilitás 6 esztendős, egészséges bátyjuk.
35
A szexuális fejlődés karyotipus eltéréssel járó zavarai
Definíció: A nemi kromoszómák számának és szerkezetének eltérései jelentkeznek DSD‐ként
A páciens neme tehát sem kromoszómális, sem gonadális szinten nem egyértelmű
Ezért egyik nem fejlődési zavarába sem sorolhatók be egyértelműen Klinefelter sy
Vagy a csírahám hiánya vagy kevert csírahám jellemzi

• 45, X (Turner sy és változatai):


• Női fenotípus
• primitív csíkgonád, gonadális dysgenesia
• Jellemzői: alacsony termet, primer 
amenorrhoea
• 45X/46, XY (kevert gonadalis dysgenesis) 
• Hermafroditizmus
• Fenotípus változó: Turner sy‐hoz
p y hasonló vagy 
gy
férfi fenotípus
• 47, XXY (Klinefelter sy és változatai)
• Férfi fenotípus
p
• Leggyakoribb infertilitással járó kromoszóma 
rendellenesség
• Jellemzői: oligo‐ vagy azoospermia, herék 
fejletlenek (csírahámot nem  tartalmaz), magas 
növés, gynecomastia, feminin szőrzet, elhízás
36
A női reprodukciós rendszer fejlődési zavarai

16/
Női karyotípussal járó (46,
Női karyotípussal járó (46, XX) DSD
XX) DSD‐k:
k:

w.theguardian.ccom/sport/201
Hermaphroditismussal:
• Csak a kromoszómális nem egyértelmű
• Ovotesticularis, testicularis DSD (a  csírahám 
steril vagy kevert)
• Valódi
Valódi hermafrodita, SRY transzlokáció az X 
hermafrodita SRY transzlokáció az X

https://www
kromoszómára

Pseudohermaphroditismussal:
• Egyértelmű (női) gonadális nem Nőként felnevelt páciens 
• Androgén túlsúly
 Androgént termelő tumor (pl. luteoma)
 Congenitalis adrenalis hyperplasia (11 21 hidroxiláz hiány és congenitalis
hidroxiláz és 21 hidroxiláz hiány) adrenalis hiperplasia nőkben→
• Ösztrogén hatás elégtelensége női pszeudohermaphroditismus
 Aromatáz hiány
 Ösztrogén receptor hiány

• Müller‐cső agenesia
Müller cső agenesia
 A sinus urogenitalis fejlődése zavartalan European Journal of 
12 éves, fiúként
Pediatrics 168(7):847‐9
felnevelt női páciens 37
A női reprodukciós rendszer funkciózavarai
1. Anovulatio: az ovulatio elmarad
2. Lehet primer vagy secunder 

• Secunder anovulatio:
• Primer anovulatio:
• A páciens peteérései megindultak, ovulált illetve 
• A páciensnek soha nem volt ovulatio‐ja menstrualt, de később az ovulatio‐i megszakadtak. 
• következménye primer amenorrhea
é Oka:
 Fogamzásgátlók: 99%
• Oka:
 Functionalis hypothalamicus anovulatio: 
 Kromoszómalis zavarok (Turner szindróma)
zavarok (Turner szindróma) o A
A neuroendokrin tengely reversibilis
neuroendokrin tengely reversibilis defectusa
o Fizikai és mentális stressz (CRH/endorphinok szintje↑) 
 Hypothalamicus anovulatio (Bardet‐Biedl  illetve marasmus, anorexia (lep n↓) okozza
szindróma, Babinski‐Fröhlich szindróma stb o Az GnRH secretio csökkenése. Alacsony gonadotropin 
és ösztrogen szintek. 
 Szignál transzdukciós zavarok (a GnRH, FSH 
o Secunder amenorrhea
és LH receptorok LOF mutatio‐ja)  Hyperprolactinaemia‐galactorrhoea
 Az ovarium
Az ovarium korai (40 éves kor előtt) kimerülése, 
korai (40 éves kor előtt) kimerülése
károsodása
o Autoimmun folyamatok (PGAEs)
o Chemotherapia, besugárzás
p g
 Androgen túlsúly
o Polycystas ovárium szindróma (PCOS) 38
o CAH, androgén termelő tumor stb.
Menstruációs zavarok
Az anovulatio és amenorrhoea nem szinonímák!
 Anovulatio dacára a páciens menstruálhat (pseudopubertas praecox). 
 Az ovulatio‐t nem feltétlenül követi menstruatio
 Ok: cervix hegesedés (Ashermann sy), hymen imperforatus, Müller‐cső agenesia
1. Menorrhagia: Ciklushoz kapcsolt vérzészavar 
• Poly/Oligomenorrhoea – a vérzések az átlagnál  gyakoribbak/ritkábbak
• Amenorrhoea – a menstruatio
a menstruatio hiánya
 Primer amenorrhoea
 Nem volt menarche (első menstruatio). Genetikai defektusok
 Secunder amenorrhoea
Secunder amenorrhoea
 A menstruációk sora megszakad
• Hyper/Hypomenorrhea – túl bő és elhúzódó /gyér és rövid ideig tartó vérzés
• Dysmenorrhea
D smenorrhea – fájdalmas menstruáció
fájdalmas menstr áció
 Túlzott mennyiségű prosztaglandin F elválasztás. Heves uterus kontrakciók. Provokálhat migrént. 
Előfordul endometriosisban (extrauterin hormon szenzitív endometrium szigetek)
2
2. M t
Metrorrhagia: ciklustól
h i ikl tól független vérzés
fü tl é é
 Cave! Baljós tünet lehet
 Ösztrogén/progeszteron megvonásos/áttöréses vérzés (fogamzásgátlók működési elve)
 Terhességi komplikációk
 Tumorok
39
 Haemorrhagias diathesisek
Policisztás ovárium szindróma (PCOS)
• Definíció: A PCOS egy olyan endokrin betegség, melyet hiperandrogenizmus, ovulációs 
diszfunkció és a petefészek policisztás morfológiája jellemez 
• A leggyakoribb endokrin
A leggyakoribb endokrin zavar, ami a fertilis nők
zavar, ami a fertilis nők 5
5‐20%‐át
20% át érinti
érinti

• Etiológia: összetett 
• Genetikai háttér: poligénes (anya, lánytestvér PCOS → 30‐50%↑ rizikó)
Genetikai háttér: poligénes (anya lánytestvér PCOS → 30 50%↑ rizikó)
• Génpolimorfizmus: androgén bioszintézis és hatás, inzulin szignalizáció, folliculusok érése
• Eddig több mint 100 gén azonosított, mely növeli a PCOS kockázatát
• Környezeti tényező: obesitas, 2‐es típusú diabetes mellitus 
• Tünetek és jelek: 
• Ovuláció zavara: oligo‐ és anovulatio,  amenorrhoea, infertilitás
• Androgén túlsúly:
• Klinikai jele: hirsutismus, acne
Klinikai jele: hirsutismus acne vulgaris, androgen alopecia
vulgaris androgen alopecia
• Biokémiai: androgén‐szint ↑
• Folliculusok érési zavara: policisztás petefészek
• Metabolikus diszfunkció: inzulin rezisztencia → hyperinzulinaemia→ 2‐es típusú diabetes 
mellitus 40
Pathomechanizmus: összetett
o A GnRH pulzusfrekvencia nő
A GnRH pulzusfrekvencia nő
• → ↑LH és ↓ FSH szekrécióhoz vezet
• Oka lehet a kisspeptin neuronok kóros működése, amit külső (stressz) vagy belső faktorok (elhízás, 
metabolikus szindróma) egyaránt kiválthatnak
t b lik i dó ) á t ki álth t k
• ↑LH/FSH arány → 
 ↑LH →a theca sejtek androgén termelése ↑ és proliferálnak → a tüszők nőnek de nem érnek és 
nem repednek meg → ovulációs zavar, infer litás, policisztás petefészek
o A Müller‐cső gátló hormon intraovariális (granulosa sejtekből) szekréciója↑
• →
→FSH rezisztencia → folliculusok
→ érése elmarad → ovulációs zavar, infer
→ , litás, policisztás petefészek
,p p
• →aromatáz aktivitást a petefészekben↓→ az androgén átalakulás ösztradiollá↓ → androgén túlsúly
o Inzulinrezisztencia → hyperinzulinaemia
• → theca sejt androgén szekréció↑ 
• → mellékvese androgén termelése↑ 
• → a máj SHBG termelése↓ → szabad androgén↑ 
j g
o Elhízás (viscerális)
• → aromatáz ak vitás a zsírszövetben↑ → androgén perifériás konverziója ösztrogénné↑ 
• → LH szekréció↑ → LH/FSH arány↑ 
→ LH k é ió↑ → LH/FSH á ↑
• →  gyulladásos citokinek, adipokin termelés↑ → inzulinrezisztencia
41
A PCOS
kórélettana

42
A másodlagos nemi jellegek megváltozása illetve elvesztése nőkben

Masculinisatio/Virilizatio:
Relatív androgén túlsúly (androgén ösztrogén arány ↑)
Relatív androgén túlsúly (androgén‐ösztrogén arány ↑)
• Tünetek: 
 Hang mélyül, clitoromegalia, férfias típusú kopaszodás, emlő atrophia, izomhypertrophia
Hang mélyül clitoromegalia férfias típusú kopaszodás emlő atrophia izomhypertrophia
 Hirsutismus: 
o A női piheszőrzetet a férfias másodlagos nemi jellegre emlékeztető szőrzet váltja fel.
A női piheszőrzetet a férfias másodlagos nemi jellegre emlékeztető szőrzet váltja fel
o Férfias fanszőrzet, arcszőrzet

• Az ok többnyire tényleges androgén többlet, vagy egyéb szteroidok androgén mellékhatása
Az ok többnyire tényleges androgén többlet vagy egyéb szteroidok androgén mellékhatása
 PCOS, androgén mellékhatású gyógyszerek, Cushing szindróma
 Congenitalis adrenalis hyperplasia (11 hidroxiláz és 21 hidroxiláz
és 21 hidroxiláz hiány)
 Androgén termelő tumorok (mellékvese, ovárium)
 Idiopathias hirsutismus: Mediterrán népeknél a nők bőrében az 5α
hirsutismus: Mediterrán népeknél a nők bőrében az 5α‐reductase
reductase aktivitása magasabb
aktivitása magasabb

43
A férfi reprodukciós rendszer zavarai
Férfi kar otíp ssal (46, XY) járó DSD‐k:
Férfi karyotípussal (46 XY) járó DSD k
■Ovotesticularis DSD
Hermafrodita: SRY, SF1 és WT1 mozaikos kiesése
,
■Komplett vagy részleges gonadalis dysgenesis,
Hermafrodita: az SRY, SF1, WT1 monogénes mutációi
■ Az androgén szintézis defektusa
A d é i éi d f k
A koleszterin szintézis defektusa: (7‐dehydrocholeszterol 
reduktáz hiány)
Congenitalis adrenalis hyperplasia: 
o Pregnenolon szintáz, 3OH szteroid dehidrogenáz vagy 17‐
hidroxiláz hiány
Izolált androgén bioszintézis defektus: 
lál d é b é d f k
o 17OH‐szteroid dehidrogenáz, 17,20 liáz defektus
■Az androgén hatás elmarad (Morris szindróma)
Komplett (androgén receptor defektus) vagy részleges (5‐
reduktáz hiány) androgénnel szembeni érzéketlenség 
■Komplex szindrómák részeként
p
Morris szindróma
44
A férfi reprodukciós rendszer funkciózavarai
A férfi infertilitás okai
Infertilitás
I. Infertilitas normális virilizatio‐val
1. Hypothalamus‐hipofízis tengely bizonyos zavarai
– Izolált FSH hiány: Az LH és tesztoszteron szint normális
• ↓FSH → ↓spermatogenesis
• LH normális → normál virilizáció
2. Testicularis defectusok
– Csírasejtek károsodása
Cí jt k ká dá
• Sertoli‐cell only szindróma – a germinalis elemek teljes 
hiánya: a tesztoszerone és LH szint normalis, de inhibin
polypeptid
l tid híján
híjá az FSH↑
• FSH gén mutáció és az FSH receptor LOF mutációja
– Cryptorchismus
yp ((rejtett heréjűség)
j j g)
• A herék leszállása nem történik meg a fejlődés során → 
herék a hasüregben vagy a lágyékban → ↓ 
spermatogenesis
p g → infertilitás

• 85%‐ban unilaterálisan fordul elő
• Az esetek 50‐70%‐ában (oligo/a)(zoo)spermia 45
2. Testicularis defectusok (folyt.)
– Varicocele (kórosan tágult plexus pampiniformis)
– A férfi szubfertilitás (csökkent nemzőképesség) leggyakoribb oka
– az egészséges férfi lakosság 15%‐át érinti
– 80
80‐90%‐ban
90% ban a bal
a bal oldalon alakul ki az anatómiai viszonyok miatt:
– a szög, amelyben a bal v. testicularis belép a bal v. renalisba
– Kóros működésű billentyűk a szájadéknál
– A v. renalis
l részleges
é l k
kompressziója
ó a v. mesenterica superior és
é az aorta között
k
– Mechanizmus: pangás → ↑hőmérséklet a scrotumban → ↓spermatogenesis
3. Spermium transzport defektusok
transzport defektusok
– Veleszületett: 
– Cisztás fibrózis (lsd később részletesen)
– A vas deferens kongenitális kétoldali hiánya (CBAVD)
– Oka: CFTR gén mutáció: egyik lókuszon súlyos mutáció, másikon minor vagy mindkettőn minor
– Spermatogenesis nem
Spermatogenesis nem sérült!
– Egyéb: Kartagener sy, Bardet‐Biedl sy
– Szerzett: 
– Vasectomia
– Epididymitis: húgyúti fertőzések (Chlamydia trachomatis, N. gonorrhoeae) miatt. 46
II. Csökkent virilizatio‐val járó állapotok
1. Hypothalamus‐hipofízis tengely zavarai
•Congenitalis gonadotropin deficiencia: hypogonadotrop hypogonadizmus (Kallman sy)
•Panhypopituitarismus
•GnRH receptor mutáció LH és FSH gén kombinált mutáció
•GnRH receptor mutáció, LH és FSH gén kombinált mutáció
•Fertilis eunuch szindróma: FSH normal/LH↓
– FSH normalis → normalis spermatogenesis, 
– LH↓ → tesztoszteron↓
•Hyperprolactinaemia
– ↑prolac n → ↓GnRH → hypogonadizmus
n → ↓GnRH → hypogonadizmus
•Hemochromatosis: (utóbbi a hipofízis és a here kombinált zavara)
2. Testicularis defektusok – fejlődési/funkcionális defectusok
•Congenitalis anorchia
•LH receptor LOF mutáció
•Szerzett herekárosodás
•Szerzett herekárosodás
 Infekció (főként vírusok, pl. mumpsz):
– Serdülőkor utáni parotitis epidemica. Szövődmények másodlagos viraemia során: pancrea s→  I.  pusú DM és 
orchitis → oedema
→ oedema → intratesticularis
→ intratesticularis nyomás↑ → herenecrosis→ infertilitás
nyomás↑ → herenecrosis→ infertilitás
 Autoimmun betegségek; vér‐here gát sérülés az anamnézisben (trauma, fertőzés)
 granulomatosus betegségek, tumorok 47
II. Csökkent virilizatio‐val járó állapotok
2. Testicularis defektusok – fejlődési/funkcionális defectusok (folyt).
– Trauma (heretórzió, hematóma, hydrokele, hereruptura) 
• → hereatrophia
• → vér‐here gát sérülése → an testképződés here an gének ellen → autoimmun
• Hereruptura és heretórzió azonnali műtét 
– Besugárzás, kemoterápia
– Toxinok: ólom, etanol, dohányzás
, , y
– Gyógyszerek: 
• spironolacton and ketoconazole a tesztoszteron synthesis (C‐17 OH‐áz) gátlója
3 Perifériás problémák:
3. Perifériás problémák:
– Csökkent androgen termelés: ↓ androgen → ↓spermatogenesis
• Adrenalis hypoplasia congenita: a DAX1 gén mutációja. A DAX1 egy sejmagi receptor → 
kulcsszerepe van a hypothalamus hypophysis mellékvese és gonádok fejlődésében
kulcsszerepe van a hypothalamus, hypophysis,mellékvese és gonádok fejlődésében
– Gyógyszerek: 
• Pl. Antiepileptikumok (phenytoin és carbamazepine). A májenzimek induktorai
– Májcirrhosis: SHBG↑, a biológiailag
SHBG↑ a biológiailag hozzáférhető tesztoszteron↓
hozzáférhető tesztoszteron↓
– Androgén rezisztencia: nőies megjelenés, cryptorchismus és Müller‐cső agenesia
– Anabolikus szteroidok hosszú távú használata
• Mechanizmus: anabolikus szteroidok → ↑nega
↑ v feedback hatás a hypothalamus és hypophysis
szintjén → ↓FSH és ↓LH → ↓endogén tesztoszteron termelés és ↓spermatogenesis (FSH és 
megfelelő intratesticuláris tesztoszteron szint kell hozzá) → hereatrophia és gynecomastia 48
A másodlagos nemi jellegek megváltozása vagy elvesztése férfiakban
• Feminisatio:
• Relatív ösztrogén túlsúly (ösztrogén/androgén↑)
Tünetek: 
Testszőrzet elvesztése,  csökkent  zsírmentes 
testtömeg, gynecomastia, csökkent libido
Okok:
A here fokozott ösztrogén termelése: 
– Here tumorok,
– hCG termelő paraneoplasiak
termelő paraneoplasiak (tüdő carcinoma)
Az extraglandularis aromatáz szubsztrát mennyisége↑
– Mellékvese: 21 OH‐áz) hiány
– A máj betegségei: a lebontó enzimek hiánya
A máj betegségei: a lebontó enzimek hiánya
Gyógyszerek:
– Ösztrogén hatású, ösztrogén hatást imitáló, 
antiandrogén vagy GnRH szuperagonista gyógyszerek.
vagy GnRH szuperagonista gyógyszerek.
– Prosztata carcinóma kezelése kémiai kasztrációval
– Szexuális predátorok kényszer gyógykezelése az USA‐
ban antiandrogénekkel
Az ösztrogén csökkent inaktiváció
– Májelégtelenség
49

You might also like