4,fejezet

A családfelállításhatásai

Vajon mi ez?

Képtelenség
- mondja az értelem
Az, arni
- mondja a szeretet

Szerencsétlenség
_ mondja a szárnítás
Csak fájdalom
- mondja a félelem
Ki1átásta1an
_ mondja a belátás
Az, amt
- mondja a szeretet

Nevetséges
_ mondja abuszkeség
Konnyelmíiség
_ mondja az elóvígyázatosság
Lehetetlen
- mondja a tapasztalat
Az, ami
- mondja a szeretet.

Erich Fried:Az, ami

@ 1983,l{Á 1994, VerlngKlaus Wngenbnch, Berlin
Csodálatos
Kozr,etlenul karácsony elótt kaptam meg a képeslapot,
olyan háromnegyed évvel egy csaláclfelállításután:
,,SzívéIyesudvozletét ktildi karácsonyra kétHellinger-
kovetó, akikre valószínííleg már nem is emlékszel!? Egy
kis segítség:Darmstacltban találkoztunk; mi olyar.r pár
vagyunk, akirrek egyáltalán nem jott ossze a gyerek, bár
nagyon szerettunk volna. Akkor megígértuk,hogy jelent-
kezunk, ha torténik valami az utőc1ugyében.És*o't pon-
tosan ez torténlkl Igazán másállapotban ésnagyon boldo-
gok vagyunk."
Valami karácsonyi jelenséglelret, mert a kovetk ezó ka-
rácsonykor felhívott egy nó, aki a férjéveIaz eLózó nyáron
w1yanezt a témát állította fel, ésmost évekig tartÓ hiábava-
1Ó vizsgálatok és fáradozások r-rtánvégtil teherbe esett.
Csodagyógyítás? Sckszor valÓban csodának tííník,mikor
ilyen beszámolÓkat kapok. És jra meg Úrjrajonnek ezek a
torténetek,pedig nem is kérem óket. Nemrégibcn például
megtudtam, lrogy e1y nó, aki jÓgatanítÓkéntévek Óta má-
rő1 holnapra élt,ésegyáltalán nem tudta magát eladni, vé-
gul sikerrel járt, és egy családfelállítői képzéstkor'etóen
végre elértea várva-várt szakmai áttorést.De nem család-
felállítÓként,hanem nevetéstrénerként _ olyan lazít tanfo-
lyamokat kínál, amelyekben a résztvevók egy-két napig
nevetnek _, a kereslet pedig őriási. Véleményeszerint meg-
határozó élmény volt számára, hogy a családfelállítási
munka hatására megváItozott az áIdozatattitíídje, és most
már teljes egészébenkész arÍa/irogy részt Vegyell az éIet-
ben éséIvezzegytimolcseit'
BB
Még furcsább, hogy ilyen lratások néha azoknál a csa-
ládtagoknál is fellépnek,akik nem vettek részt a felállítá-
son. Az evészavaroknál (bulimia/ anorexia) például tobb
olyarr esetet ismerek, ahol miután az anya részt vett egy
családfelállításon, megsz.(inta betegsé8.Az egyik esetben
ez annak ellenéretorténtígy,hogy az anya a lánya betegsé-
gételószor egyáltalán nem is említette.Azért iott el a cso-
portra, hogy megoldj a az apjával valÓ konflikttrsát. A kon-
fliktust a kozottuk lévó incestus, azaz vérfertózésokozta.
Miután felállítottaésjől megoldotta ezt a konflikttrst, egY
bulimiában SZenVedó résztvevó családfelállítása kovetke-
zett. Hellinger szerint a bulimiánál az a dinamika, hogy a
lány anyja olyan jelzéseketad, miszerint az apa nem jÓ a
gyereknek, hogy nem fogadhat eI az apjátÓl semmit. Mivel
á gy"."k beltil mindkét szu\ójéhezh(i akar maradni, belsó
kényszeft érez arÍa|hogy titokban mégis e1fogadjon(vagy-
is titokban eszik, és ezzel híi az apjához), és éppolyan
kényszeresen adja vissza (hányja ki) az ételt (ezzeI híJ,az
any1ához).Igy oldja meg a gyerek a saját maga számára a
konflikttrst, ésmarad híi mindkét sztiló)éhez.
és
A felold ás az anya részéróIaz, hogy tiszteii a fér1ét,
(magában ésegyenesen)azt mondja a lányának: ,,Nyugod-
tan fogacld el, amit apádtÓl kapsz' Ő .'gyanolyan jó a szá-
mod.ra, mint én.',(Amennyiben ezt az anya nem teszi me$,
akkor a lánynak egyeclul kell az apjához mennie abban
bízvást, hogy aZ anya ezt elfogadja.)Ekkor a nóbe, akivel
az elózó állítást csináltuk, hirtelen belehasított,hogy hi-
SZen o ís azt a titkos uzenetet kozvetítette a lányának apjá-
tÓl nem szabad elfogadnia semmit, mert semmi jÓ nem
szárntazrk tóle a lánya számára' Felismerte: tudattalanul a
B9
férjéreésa lányára vetítettea saját megrontásának torténe-
tét, és azonnal sajnálni kezdte a dolgot, mert meglátta,
ho8y nagyon igazságtalanul bánt a férjével.Nekem csak
ennyit mesélt el, és nem is torténttobb. Két héttel késóbb
felhívott,hogy a családfelátlításnapja Óta a iánya már nem
hánytatta magát - minde zt hét év bulimia és terapeutátÓl
terapeutátg vezetó odisszeia után, amelynek során hat hé-
tig volt egy klinikán is, ahol semmi sem segítettneki. A cso-
portbÓl valÓ hazaérkezésekora lány áliítcilag az ap1ávalult
a konyhában, ésjoghurtot ettek, anti mé8 soha nem fordult
eló korábban. Ennek idestova ot éve, a lárry pedig azőta is
egészséges fiatal nó.
Sok ilyen torténetetismerek, egyedui nálam megtolte-
nek már egy hatalmas irattartÓt. Van, ami valamennyire
érthetó,mások a csodával határosak. Még mindig na8yon
keveset tudunk a pontos, rendszerszintíi osszefuggé-
sekról, de bizonyos ttinetegyutteseknélezek egészennyii-
vánvalÓak. Ám még ezekben az esetekben sem az torténik,
ho8y tudjuk, mitól győgyul a kliens, ésakkor azt a valamit
elvégezve1yó1yítjuk meg vagy oldjuk meg abaját. A gyó-
gyítás és az oldás ugyanis nem terápiásan aikaimazhatő
mechanizmusok eredményei. Nemcsak az ilyen meSeSZe-
ríien hangző torténetek tudnak csodásak lenni, hanem a
teljesennormál hatás is, amely legtobbszor sokkal kevésbé
látványosan me8y végbe.Éppen ma kaptam példátrl a ko-
vetkezó levelet:
,,Lassan egy éve lesz, ho8y a vezetéseddelrésztvettem
egy családfelállításban. Akkorib aT:L azzal a mondattal ér-
keztem hozzád, hogy
"Ú8y étzem,jÓl mííkodom, de még-
sem élek.Elmegy mellettem aZ élet..,Az áIIítástrtáni elsó
90
idóben nem sok minden mííkodott. Kulsííleg semmi nem
változott az életemben,viszont átalakult a kotelességtuda-
tom. Ma már nagy orommel végzem a munkámat. Mind-
egy, mit csinálok, mosok, vasalok, takarítok,a gyerekeknek
segítek...sokszot azon kapom magam/ hogy mély boldog-
ságot érzek.Tudom, hogy itt a helyem, ahol élek.A csalá-
domban a saját életemettudom éini.
A párkapcsoiatomban is megváltozott a ,házastársi ko-
és a kapcsolatunk is más lett. olyan sok minderr
telesség..,
torténtéstorténik még most iS...,'
Hát nem csoda? Sosem szoktam megkérdezni, mi lett a
kimenetele egy állításnak, ezértannál is jobban megérinte-
nek ezek a torténetek.Áitalában csodakéntéiemmeg a CSa-
ládfelállítások hatását. Mindegy, mi fog még kidertilni az
egyénibonyodalmakrÓl ésa családi bonyodalmak betegsé-
gekkel, kapcsolatokkal vagy szakmai sikerekkel-kudarcok-
kal valÓ osszefuggéseiról:a hatás maga a csodn.
A családfelállítások olyasmit tanítanak,amit a tÚrlracio.
nalizált világunkban elfelejtettunk (vagy annyira ritkán
használjuk, hogy már azt sem tudjuk, mi az): a csodálko-
zást.A csodálkozás mindig a titokzatoshoz, az ismeretlen-
hez kapcsolÓdik, ésmindig vegyu1 bele egy csipetnyi alá-
zat. Még a családfelállítÓ szakemberekben is verseng ez
azza| a szukséglettel,hogy lehetóleg minden osszefuggés-
re jojjtink rá, hogy aztán felhasználhassuk a munkánkban.
_
Csoda pedig _ mondjuk magunkban nincs is; vagy talán
mégis?!Legfeljebb1sye]6remég fel 1em fedezett osszefug-
gések vannak, amelyékétá tehetó legrovidebb idón belul
tli,itázni ketl. Vugy azért nem sznbnd,hogy legyenek, mert
t lzottan megingatnák a világképunket?
ur
 Es mí lenrte,lra nemcsak az ismert ésa még nem ismert
(de alapvet en megísmerlretó)lenne, hanem lenne még egy
megismerhetetlen is? Egy misztérium/ amelybe olykor _ anél-
kul, hogy ezt kikényszeríthetnénk rovíd bepillantást
nyerhetnénk, aztán megint eltírnik? Egy titok, amelyhez
csupán alázattal kozelíthetnénk?Másképpen kérdezve: mi-
lyen lenne, lra mind az, amit a családfelállítás során me8-
éltink, szép alkalom lenne a számunkra arra, hogy jra
megtanuljunk csodálkozn|? Elfoeadni mindazt, amit meg-
látunk és amit kapunk _ de tudni és elfogaclni, irogy min-
dezt knpjuk, és lrogy akármennyi legyen is, mé8 minclig
csak egy parányi toredékeaz Egésznek?!
Konkrét problémákrakonkrétoldások
Fontosnak tartom ezt a csodálkozást. Kapcsolatba hoz ben.
ntinket azzal a ténnyel, hogy az éIetmély dolgairÓl jÓfor-
mán semmit Sem tudunk _ és talán semmit sem fogunk
tudni. Ám a csodálkozás mell ett az is éppen ilyen fontos,
1..o8yjÓzanul meg tudjuk látni a teljesen hétkoznapi prob-
Iémák teljesen egyszeríi megoldásait, és ezek érdekeljenek
is bennunket. Mit mondhatunk mé8 ezeÍla síkon a család-
felállítás hatásairÓl? Hogyan mííkodik, illetve hat a család-
felállítás?A kérdéskételemból tevódik ossze:
Milyenek az eredmények,kidertil-e belóle valami, utá-
na jobban lesz-e az, aki felállítottaa csal ádját, illetve me8-
oldődik-e a probléma?
Hogyan mííkodik, mi a mííkodésimechanizmusa, mire
kell figyelni, mit kell tenni vagy annyiban hagyni?
Annak számára, aki egy konkrét dologt l szenved, és
segítségetkeres, természetesen az els6 kérdésa legforrto-
sabb. Egyébkéntnem is olyan konnyíi rá váIaszolni, I:.aaz
ember egészen pontos ismeretekre torekszik. Alig lehet
pontosan felderíteni a léiektani mííkodéseket,hiszen min-
c1enembert rengeteg hatás ér egyszerrel éssolra nem lehet
pontosan megmondani, hogy a vá|tozás egy bizonyos be-
avatkozás hatására kovetkezett-e be. Ez minden terápiára
vonatko ztk, ésminden tudományos hatásvizsgálat megtá-
madhatÓ mődszertani alapon. A családfelállítás teruleténa
sok rend szerezetlen esetleírás mellett végeztek egy tudo-
mányos hatásvizsgálatot is. Gert Hoppner 86 résztvevóvel
végzett felállítást a disszertáctó1ához, amelyek hatását
négy hÓnappal késóbb mértele (Hoppner,2001).Az ered-
mények kivétel nélkul pozitívak. A résztvevók 85,19 szá-
za\ékaazt mondta, hogy szerinttik stimmeltek a felállított
képek, 72,81 százalék azt mondta, hogy a felállításből erót
merítettek, 80,25 száza\ék pedig azt, I,:rogysokat megtud-
tak belóle, ésvégul nagyjábÓl q (sztvevók fele számolt be
pozitív váItozásokrÓl a családjában. Ez a tudományos
szempontbÓl rendkívul alapos vl'zsgáIat minden tekintet-
ben alát árnasztja a sok pozitív esettorténetetés személyes
visszajelzést,amelyekról Bert Hellinger és a tobbi család-
felállítÓ irodalmában olvashatunk, és nagyban kifo 1ja a
szelet a családfelállítás kritikusainak vitorlájábÓi is (akik
lrallgatnak erról a vizsgálatrÓl, mint a sír).
A családfelállítás jÓtékony hatásának legme ggyózóbb
bizonyítékaszámomra továbbra ls az, ahogyan ésamilyen
gyorsan elterjedt ez a mÓdszet. }őmagam például 7996-
ban, amikor a családfelállítást kezdtem, tartottam egy sze-
93
 mináriumot, amelyet a barátaim szerveztek, akik ismét
meghívták a barátaikat. Ez a szeminárium, amelyen tizenot
ember vett részt,ingyenes volt, mivel rá akartam késztilni
erre a fajta munkára, amely egyetlen ember kivételével
minderrki számára ismeretlen volt. Majdhogynem az egész
kés bbi munkám ebból az egyetlen szemináriumből nótte
ki magát, néhány év alatt tobb mirrt ezer lett ebból a tizenot
emberból _ és mindezt anélktil, hogy reklámo ztam volna.
Minden hallclmás, személyes ajánlások trt1án terjedt. És
nem azok kozott, akik terápiákra jártak, hanem minden
társadalmi és életkori rétegen át. A szemináriumokon
egyetemi tanárok ulnek foldmírvesek és hentesek mellett,
doktornók a háziasszonyok és a titkárrrók kozott, munka-
nélkuliek és harcos kornyezetvédók a menedzserek mel-
lett, nyugdíjasok és rragymamák a fiatalok kozott. Sokan
kozl-iltik még soira nem beszéitekpszicholőgussai vagy te-
rapetrtával. És jonnek anyák a gyerekeikkel Va8y Ítlik az
apjukkal. Ha valaki részt vett már egy családfelállító sze-
mináriumon/ és utána a pár1át,a testvéreit,a szuleit Va8y
akár a gyerekeit hozzám kuldi, aZ számomra a legper-
c1ontíjbbbizonyíték arra, hogy megbíznak berrnem, és a
családfelá1lításhatékonyan míikodik.
A legtobb kollégámnál is hasonioképp Van eZ. Igaz,
hugy iclókozben kétségtelentilÍelvtrágzotta családfelállí-
tás, ésettól kertilt bele némi ,,trendi,,íz, de ez a publikum-
nak inkább csak egy kicsi szeletérevonatkozik; a komoly
családfelállít k pedig nem halásznak ezeken a 'u,izeken.
Természetesenelófordulnak kudarcok, ésvannak elégedet-
lenek, mé8 az egyébkéntjő családfelállítÓknál is. Ha vi-
szont ezek számát osszevetem azzal, mennyien gyírjtottek
már rossz tapasztalatokataZ orvosokkal vagy fogorvosok-
kal, vagy számításba VeSZem/ hogy mindig Van egy btzo-
nyos százaléknyi notÓrius elégedetlenkedó, akkor nagyon
csodálko zollrr|hogy a csaiádfelállításnál milyen kevesen
vannak ezek. A családfelállítást kiprÓbálÓk egészen nagy
tobbségerendkívul gazdagítőnak és gyógyítÓnak tart1aezt
a munkát.
Éski tudná jobban, mint az, akímaga is megtapasztalta
már? Igaz, hogy egyik-másik pszicholÓgiai vagy ujságíróí
kritika kétségbevonja mindezt , va1y figyelme ztet a feltéte-
lezett veszélyekre,de honnan ismernék ezeket - eltekintve
a saját gondolatviláguktÓl ésa teljesen egyedi (de az ilyen
kritikusok által melegen udvozolt) esetektóI? Szornyen ar-
rogánsnak tartom, ahogyan a legtobb kritikusunk folébe
helyezkedik azoÍr emberek személyes tapasztalatainak,
akik személyesen megéltéka családfeláilítás gyógyító ha-
tását, Vagy hasonlÓ hatást tapasztaltak a családtagjaikon.
Ha a családfelállítás konkrét hatásairÓl beszéltink,
akkor kulonbo zó szinteket ke1l elkulonítenunk egymástÓl.
Az emberek a legkuionbozóbb problémákkal érkeznek.
A családfelállítás hatását egyrészt azon mérhetjuk le, hogy
mi tortént ezekkel a problémákkal, másrészt pedig azo-
kon a folyamatokon, melveket a családfelállítás váltott ki,
ilietve indított be. A teljességigénye nélkul a kovetkezó
szinteket szeretnémelkuloníteni:
testi betegségekéspanaszok,
lelkí betegségekéspanaszok,
konfliktusok az eredeti családban,
problémák a párkapcsolatban ésa gyerekekkel.
95
Testi betegségekéspanaszok
A családfelállítás nem betegségeketgyógyít. A lélekbengyő-
gyít meg éshoz helyre valamit, ami kizokkent az egyén lel-
kébenVagy a családi lélekben(a rendszerben). Igy ,,rendbe''
jon valami. A betegségekgyakran a lelki bonyodalmak és
a rendszerszinten megnyilvánulÓ rendhiány kifejezódései,
a test-lélek-szellemrendszer kísérleteiatra, hogy a rend hiá-
nyábÓl fakadő fesztiltségetfeloldják. Egyébiránt elvetélt kí
sérletról van sző, mert mindez a Szervezet koltségérezajlik.
Az az ígazt megoldás, ha maga a rend hiánya szíinik meg.
Egy ilyen megoldás egyik kovetkezménye pedig az Ie-
het, hogy feleslegesséválik a betegség.Ám be kell látnunk,
hogy nem minden betegségazt Íejeziki, lrogy kulonbozó
hiányok léptek fel a rendszerben, és azt is tudnunk kell,
hogy nem csupán ilyen zavarok okoznak betegségeket.Ez
ktilonosen aZ oiyan stilyos betegségekreigaz, mint a rák.
Az ilyen betegségekugyan mindig osszefuggnek valami-
lyen rendszerszintíi bonyodalommal, de Sem azt nem
mondhat]'k, hogy ez a bonyodalom a rák okn, sern a rákot
nem tudjuk eltuntetni családfelállítással.Ugyanakkor
"8y
a családfelállítás ebben az esetben is sok szempontbői
hasznos és gyógyító ere1ii, még sincs fogalmunk arró|,
hogy mennviben befolyásolja ténylegesena betegséglefo-
Iyását. Egyébkérrtolykor-olykor torténnek csodák, és egy-
egy felállítássaltalán magunk ishozzá tudunk ahhoz járul-
ni, hogy a lélek felkészuljona csodára.
Azt tudjuk, lrogy a korábban kudarcot vallott orvosi
\,agy természetgyógyászati kezelés sok betegség esetén
már egy állítás után is hirtelen eredményt hoz. Sokat dol-
gozom _ sok más családfeláilítÓhoz hasoniÓan _ természet-
gyógyászokkal (|tilonosen homeopatákkal), de elófordul,
hogy bizonyos orvosokkal és orvos-pszichoterapeutákkal
is. Az egyuttmiíkodés itt azt jelenti, hogy családfelállítást
ajánlanak olyan pácienseiknek, akikkel már nem boldogul-
nak. E terapeutáknak majdnem mindegyike résztvett már
családfelállítÓ szemináriumon Vagy nálam, Vagy valame-
lyik kollégámnál, és maga is megtapasztalta a jÓtékony
hatásait. Ezeknél a klienseknél nem a betegség részleteit
tudakolom, mert ahhoz nem értek,és nem is a szakmám.
Éncsak a rendszert nézem, illetve trézetemmeg a klienssel.
A hatás a beteget kezelí terapeuták általános beszámolÓja
szerint az szokott lenni, hogy a családfelállítás után egy-
szer csak elkezd hatni a beavatkozásuk _ legalábbis jobbu-
lás kovetkezik be, de elófordul teljes gyÓgyulás is.
Fontosnak tartom, hogy ne játsszuk ki egymás ellen az
egyéni-lelki, a rendsz erszintíi' (,,ugy kollektív-lelki) és a
testi szinteket. Sok betegségannak akifejezódése, hogy az
egyén a családi lélek szintjénvállalt magára valamit, Vagy
a saját lelkén belul van egy konfliktus, ezérta betegségete
szintek figyelembe vételenélkril nem lehet meggyőgyítani.
A^ az is gyakran elófordul, hogy a betegség u test onállÓ
torténésévé válik. olyan is van, hogy u1yanaz a ténraPár-
huzamosan fejezódik ki a testi és a lelki szinteken anélkiil,
hogy az okot és az okozatot el tudnánk kuloníteni. Ezért
vannak dolgok, amelyeket meg kell tenni, ésvannak olya-
nok is, ameiyeket nem kell hagyni.
Bizonyos betegségeknél,amelyeknek elsódiegesen pszi-
choszomatiktrs a háttere, az eredmények gyakran azonnal
jelentkeznek - például a bulimi ánáI, a migrénnél,a nemzés
Vagy fogantatás képtelenségénéI, az impotenciánál és kti-
97

lonbozó krÓnikus panaszoknál. Nemrég számolt be arrÓl
egy nói kliensem, hogy a családfelállítás hatására évttze-
dek Óta e\ószor volt egyfolytában ot olyan napja, hogy nem
Íájta feje.Egyébkéntó nemcsak egyszer jott. Egy másik nói
résztvevónéI,aki maga is pszichoterapettta, már egyetlen
felállítás is elégvoit ahhoz,hogy az ót évtizedek Óta kínzó
srilyos migrén csaknem teljesen eltíinjon. Bár az ilyenfajta
siker Sem nem tervezhetó, sem nem megjÓsolhatÓ, mégis,
minden esetben javaslom a családfelállítást ha valakinek
ilyen panaszai vannak.
Lelki betegségekéspanaszok
Itt éleskulonbséget kell tennunk a felszínen is megnyilvá-
nult betegségek(pszichÓzisok) ésa difftizabb panaszok (Pl.
depresszívhanguiatok éshasonlÓk) kozott. Mindkettó ese-
tében nagyon hasznos lehet az áIIítás,de az elsó esetben
legtobbszor hosszabb, folyamatos odafigyelésreéskezelés-
re Vagy szakemberre Van szukség.A családfelállítás során
nyerhetó meglátások viszont egészen j ésnagyon ígéretes
rendszer szintii rálátást biztosítanak a legstilyosabb lelki
megbetegedésekre,és r-ijutakat nyithatnak a 1yó1yításuk
felé is. Franz Ruppert muncheni pszicholÓgiaprofesszor a
VerwirrteSeelen.Der uerborgetrc Sirut uon Psychosen(Zavaro-
dott lelkek. A pszichőzisok rejtett értelme;Ruppert , 2002)
címŰrkonyvében részletesenleírtaezeket. Rámutat,hogy az
egyén zavarodottsága \,agy ,,órultsége,,mogott az áll, hogy
a családi lélek,illetve rendszer szintjénfelbortrlt a rend.
Például osszezavarodik és felborul a rendszerben a
rend, ha a gyerekek egy vérfertózó kapcsolatbőI szárÍTtcvZ-
nak. Akkor az anya egyben nóvér, az aPa egyben nagyPa-
_
Pa/ Vagy a nagybácsi egyben testvéris észreveszlk, hogy
kozben onok is osszezavatodnak? Ez a zavarodottság a
rendszer sajátja_ valami szó szerint megzavarodik _, ami-
nek kovetkeztében majd az egyénsaját magában éli át és
pszichózis formájában valÓsítja meg ezt a zavarodottságot.
HasonlÓ dolgok torténnek,ha egy csalác1tagmegol va-
lakit, mindenekelótt akkor, ha az áIdozat maga is a család
tagja volt. Ilyenkor egy utőd (iegtobbszor néhány nemze-
dékkel késóbb és anélkul, hogy bármit is tudna az esemé-
nyekról és a személyekról) mindkettójuk _ a gyilkos és az
áIdozat _ felé elkotelezettnek &zi magát belulról, mivel a
gyilkos is a családba tartozík, és szktzoÍrénnéválik, vagyis
meghasad a tudata. Ilyen belsó hasadás állhat eló akkor is,
ha az aSSZony egy idegen katonát szeretett a háborri alatt,
ésgyereke lesz tóle _ eZ a g)rerekvagy késóbbi utőda akkor
majd ítgy éli me$, hogy mindkét oldalhoz egyaránt tarto-
zlk, ésnem tudja ezt feldolgozni (kulonosen akkor nem, ha
a családja kitagadja a nót). Autizmusnál is találtam már az
elkovetóvel ésaz áIdozattal torténó dupla azonostrlást.
Itt is, mint a fel nem dolgozott traumatikus családi é1-
mények sok más eseténél,az e1kovet6,az áIdozat, a bíin és
a rendszerben elfoglalt helyzet valÓdi elrendezésemély és
tartÓs késztetéstválthat ki a gyÓgyulásra aZ egyénben.
Ruppert dokumentál egy sor olyan esetet,amikor ez sike-
rult. Ugyanakkor azt mutatják a példái, hogy a pszichózis
pusztán egyéni (ezen belul is elsósorban gyógyszeres)
kezeléseteljesenelmegy a probléma mellett, mivel a tényle-
1es zavarodottságot a rendszerben kell keresni. Igy u tera-
peuta nemcsak a megbetegedett személlyel nem igazságos,
hanem a traumát is továbbadja a kovetkezó nernzedéknek.
99
 A kulonbozó sr-,rlyosságifokti depressziÓknál, a tartÓs
kezóket éltem át (ez jő példa lesz a ,,lélekmozgásaira,, iS,
párkapcsolati, illetve mtrnkahelyi kudarcok éssok más lel-
Írgyfogom elmesélni, hogy nem hagyok ki semmit):
ki zavar eseténis jő megoldásokat hozhat a családfeIállítás.
Egy fiatal nó arrÓl számolbe, hogy ligy érzí,Óriási teher
olykor családi trauma rejlik a háttérben (amely nemzedé-
van rajta, mert az apja és a család tobbi része kozott kell
kekre nyrilhat vissza, éslehet, hogy az egyénnem is tud rÓ-
kijzvetítenie.A sziilók már rég elváltak, az anyja ésa nóvé-
la semmit), olykor tudattalan részvétvalamelyik családtag
re pedig féltek az apától, aki korábban sokat erószakosko-
fuánt, gyakran azonban csak arről van:.szó, hogy a gyerek
dott. Rejtóztek elóle, csak neki volt kapcsolata vele.
(tudatosan Vagy tudattalarrul) elutasítja a szuleit va1y az
Egy képviselót áIIítaz aPja helyére,ésmaga ís beáll (te-
egyik sznIójét.Ha pedig valaki nem fogadja el egészen a
hát nem váIaszt képviselót maga helyett, személyesen vele
saját sztileit, elvágja magát az éIeteforrásátőI, s így elveszí-
dolgozorn) az apjátÓl két-három méterestávolságra, SZem-
ti az erejét.Ezekben az esetekben már egyetlen felállítás is
ben vele . Elíszor csak nézik egymást, várako znak. Egy id6
meghozhatja a probléma kívánt megoldását,
mtilva a nó lassan odamegy aZ apjához, de fé1 ton megáll.
ott id6zik, jő adag feszultségérezhetó a leve góben, de nem
Konfliktusok az eredeti családban
ellenséges. Nézik egymást, mintha mindketten várnának
A saját tapasztalataim alapján itt mutatkoznak a leggyor-
valamire, ami majd gy oldja fel a feszr'iltséget,hogy egyi-
sabb és legtartősabb megoldások. Aki a saját szuleivel
kuknek sem kell megtenni az elsó lépést.Egyik kezemet a
Vagy más családtagokkal osszeutkozésbe kerult, és ko-
tarkÓjára teszem, ésegészenlágyan, finoman elóredontom
moly megoldási szándékkal jon el a családfelállításra, aZ
a fejét_ inkább csak finom nyomást gyakorlok rá _, amíg
megtalá|ja az oldást. Saját magában találja meg (ami a leg-
meg nem hajol az apja elótt. Amikor elengedem, magátől
fontosabb), de az esetek nagy tobbségébena ktilvilágban
hajlik mélyebbre - kívtil ugyanrigy, mint rnindenki által
is, az érintettszemélyekkel valÓ ténylegeskapcsolatban is
érezhetóen beltil ís. Miután rijra felemeli a fejét,mindket-
megoldődnak a dolgok (ha még élnek).Még akkor is ha-
ten lágyan és szeretettel néznek egymásra. Konnyek szok-
talmas váItozást hozhat egy áIIítás,ha a sz:Ú-líkmár meg-
nek a szemtikbe, odamegy apjához, ésa vállára hajtja a fe-
haltak, mivel a sz:j.lík nemcsak onállő személyek, hanem jét.Hosszan, melegen ésbensóségesenolelkeznek. Az apa
ott élnek az egyénlelkében is. És amikor az ember lelké-
is nagyon meg van illetódve. Megvárom, amíg kibontako-
ben megoldÓdik egy konfliktus, az mindig pozitív hatás-
zIk a SZoroS olelésból, és elernyedten Íelnéz,de még min-
sal jár.
dtg az apja karjának dólve. Akkor ezekkel a szavakkal feje-
Ez az egészenmasszív problémák esetébenis nr kodik,
zernbe az állítást:,,Koszonom, ennyi volt.,, Nem szÓlunk
mint amilyen például a szexuális abrizus Vagy a családon
egy szÓt Sem/ és nem tisztázok már semmit, csak hívom a
belt.ilierószak. Például egy berlini szemináriumon a kovet-
kovetkez ó nót, aki állítani fog.

101
 Másnap megkérdi, lrogy valÓban ennyi volt-e. Mon-
dom, hogy igen, aztán várok egy kicsit, hogy egészen fel-
fogja az ,,igen,,jelentését,
éscsak akkor f zomhozzá, hogy
,,A legfontosabb a tnozgás volt, amelyben kicsit segítettern.
Nincs már mit tenni.,,Késóbb egy jabb visszajelzó korben
megkérdi,lrogyar.rviselkedjen a gyakorlatban: az anyja ésa
nóvére elrejtózik az ap1aeIóI, az pedig mindig irrformáciÓ-
kat kér arróI, hogy hol van a két nó. ,,Mondd neki, hogy
szereted és orulsz, hogy a lánya Vagy _ felelem _, s hogy
ugyanakkor kimaradsz a másik kettó.''elkapcsolatos gond-
jaibÓl, mert óket is nagyon szeretecl.Ám az is lehet, hogy
egyáItalán nem kell ezt mondanod neki, ha hagyocl, hogy a
szívedben megérezd az iránta érzett szeretetedet,amit itt
mindannyian látturrk és érezt|ink, és teljesen elfogadod,
amit érze|.Akkor _ szeretettel!- egészenvisszavonulhatsz
ebból a kozvetítói szerepbll, és lehetsz csak a lárrya. Ez a
jelentésea meghajlásnak: ,APa, a lányod vagyok, csak aIá-
nyod, ésszívesenVagyok az..,,,BÓlint, éslátom, hogy _bár
még mindig tanácstalan - beltil már értia dolgot.
Vasárnap I a szeminárium utolső rrapján bejelentkezó
korrel kezdtink, ó pedig a kovetkezókr óI számol be: az
arryjaszonrbat este felhívta,éselmesélteneki, hogy a nóvé-
re találkozott az apjával. Felhívta, taláikoztak, és a jelek
szerint jÓl megértettékegymást. A kliensem a szeminárium
alatt semnrilyen kapcsolatban nem volt a hármtrk kozul
egyikkel Sem/ az anyja teljesen magátol hívta fel ót, mert
oiyan szokatlan do1og tortérrt.
{lg9ttlérkonfliktusoknál gyakran elképesztóen e1ysze-
ríímegoldás szokott sztiletni: el kell ismerni a sztiletésisor-
rendet (ami egyben Íclll$SoÍis). Ez azt jelenti, lrogy a har-
702
nradik gyerek azt mondja a másodikrrak és az elsónek:
,,Elóttem vagytok, te vagy az elsó, te a második, énpedig a
harmadik.,, Ez sokszor csodákat tesz. De az is elófordul,
lrogy a kicsik, mindenekelótt a legkisebb gyerekek, nem
akarják ezt elismerni. Ilyenkor azt szoktam mondani:
,,Nem kell elhinned nekem, utárranézhetszaz anyakonyv-
Lren."
Problémők a párkapcsolatban ésa gyerekekkel
Ez nehéz terulet. Igaz, hogy a családfeiáliítások során
gyakran szép megoldásokat találunk, de a jelek szerint a
lrétkoznapokba lényegesen nehezebb óket átultetni, mint
morrdjuk megbékélnia szulókke|. Ez érthetó,mivel a szu-
lókkel legtobbszor nem é1egyutt az ember, míg a párjával
megosztja a hétkoznapjait,ahol sok szokás és magatartás-
minta rogzult már. Ezek a megszokások nagyrészt olyan
tudattalanul és automatikusan futnak le, mint ahogyan
a rutinos sofór kanyarodik Vagy sebességetvált. Ezért
készen kell állni arra, hogy kiszakítsuk magunkat ezekból
a mintákbÓl (vagy megnézzttk, hogyarr teszi ugyanezt a
párunk, Vagy hogyan nem teszi, bár ezt szeretnénk),
éssztikségurrkvan turelemre is, hogy idót adjunk ezeknek
a folyamatoknak. A párkapcsoiatban és a szuló _ gyerek
kapcsolatban egyetlen színpadra sííríisodneka családi 1é-
lek szintjéntorténtsorsátvállalások ésbonyodalmak, ésrá-
adásr"rlkeverednek azzal, ami a saját cselekvések kovet-
kezményekénte1 á11.Sok olyan párt ismerek, akik sokat
koszonhetnek egy állításnak, de az eredmény nem htrilik
csak ugy az ember olébe.Igaz, hogy nem kell _ sokak véle-
nrénye ellerrére_ ,,dolgo zni rajta,,, de nagyon késznek kell
103
 lenni aÍra,hogy a fájdalmakat éssérelmeket
ne terlreljuk rá zi, a csoportban végzett családfelállítás pedig csak akkor
ál]andÓan a párunkra, és kibírjuk azt, hogy
ó másmilyen, segít,ha valaki komolyan SZenVed,mert sr',rlyosan belebo-
sót nemcsak hogy kibírjuk, hanem esetleg
rnus tiszteljtik is rryolődott a krilonbozó sorskotésekbe.Ez mindenkire vo-
azért,mert gazdagít;.aa kapcsolatunkat.
natkozik, a fiatal emberekre pedig krilonosen.
Ktilon fejezetet érdemel a cleviáns viselkec1ésíí
8yere-
kekkel és serdtilókkel folytatott munka.
A tt,dományos
pszicholÓgia és orvostudomány itt trilságosan 1
elsieti a kÓr Ami viszont mííktidik:elismerni azt, ami van
díagnózisát, mint például az
,,ADs,, nevíí clivatbetegség
esetében.A családfelállítás ezzeI szemben
gyakran azt mu- Vajon mi az, ami kiváltja ezeket a gyakran oly hirtelen hatá-
tat1a,hogy a gyerekek csak valami oryasmiifejeznek
ki a vi_ sokat? A családfelállítás révén vajon mit tehet az ember
selkedéstikkel, ami megoldatlan Va8y nincs
rendben a csa- azért,hogy ezt létrehozza|ésmit kell inkább nem bolygatni?
]ádban. Az egészcsalád számárahordanak
ki valamit, mivel Hellirrger egyik szabványmondata így hangzik:
- mint ezt Marianne
Franke-Gricksch a Dtt gehorst ztr utts!
,,Hagyd, hogy hasson!" Yagy:,,Fogadd a lelkedbe!" ,,Most
(Hozzánk tartozol!) címíí csodálatos
konyvében (Franke- mit tegyek, hogyan tiltessem át a gyakorlatba?,,_ kérdezik
Cricksch ,2002) sok példával szemlélt etíaziskolai
hétkozna- gyakran a szemináriumok részvevót. ,,EgyáItalán semmit
pokből _ ók ktilonosen érzékenyek.Ahelyett, _ szoktam mondani erre -/ nem tehetsz semmit. Egyszeríi-
hogy tablet-
tákkal Va8y unalmas terápiákkal buntetnénk
óket, gyakran en csak hagyd hatni, hadd sullyedjen le a lelkedbe, és fe-
elegendó egy mély pillantást vetni a családi
rendszerre- lejtsd el!"
Franke-Gricksch eredményei nagyon nagy
benyomást gya- A családfelállítás Hellinger n drn _ legalábbis a legna-
korolnak az emberre, ésezeket a legs iyásabb
sorsti sín" gyobb részben _ nem terápia. Sok terapeuta integrálja a
kekkel és serdtilókkel is meg lelret célozni.
Szerehrém, ha családfelállítást a saját terápiájába, ésmegmarad a terápiás
minden tanár éspedagőgus szívesen olvasná
ezt akonyvet. síkon. Asztik értelembenvett hellingeri munkára azonban
Azonban itt is látnunk kell, hogy nem
mi vagyunk a ez már nem vorratkozik. ott nincs senki, aki csinál valamit,
SorS urai. A gyerekeinket sem tucljuk
megkímélni a saját senki, aki megváItoztat valamit. Minden, ami torténik, a
sorsuktÓl, a tévedéseiktólés kudarcaiktÓt _
mé8 a család- vaiÓsággal valÓ talá|kozáS - Vagy moncljuk azt kicsit szeré-
felállítással sem. És nem kell nrinden fiatalkori
Iázongás nyebben, hogy a valÓságnak azzal a szeletévelvalő találko-
Vagy ellenkezés eseténa (gyakorlatban
nem is létez6,de zás, ami a résztvevóre és a problém á1ára nézve fontos.
néhány harmÓni ára vágy.ő fejben biztosan
elképzelt) Hel- A hatást eZ a taláIkozás váltja ki. Az események és a míi-
linger-bibliát elórántani vagy az tidvoztilést
egy családfel- kodésmÓd rejtélyeslehet, de minden más a lehetíjlegegy-
állításban keresni. A legjobb felállításokat
ma8a az élet"ég- szerírbb. EgyszerŰren ránéztink arra, ami VaI]/ és (,8y

104
105
 fogadjtrk el, ahogy van. Ami aztánilyenkor
hat, azma8a a
,,valő-ság,,, továbbadják. Van viszont egy furrkciÓja: magyarázatot kí-
Ebben ktilonbo zlk a családfeláliítás nál, a magyarázatok pedig biztonságot és vigaszt rry j-
majdnem az cisszes
terápiás beavatko zástóI. A dolgok tanak. Ha tudni véljuk, miért van Írgvvalami, ahogy Van/
nemcsak, lrogy ugy van-
nak, ahogy, és azok,amik, lranem akkor konnyebben elviselhetónek tlínik a számunkra _ kli-
szabac1is o.yannak ésan.
nak lennitik, amik. Egyetérterti lijnosen ha va]ami srilyos dologrÓl t,an sző.
nzznl, ttttti
megoldás. Mellesrcg Jz valÓban n0 Látszolag racionálisabb az a magyarázat, hogy mÍndez
szeminárittmon ke]l hoz zá
8 L/",oá,,!.,1,,'
:íÍ.,T,'] esztelenség,és a sztiletésunk nem más, mint a r,életlenek
pár kis pés, az életberrpedig
e8y na8y tisztulás, amígeljut osszjátéka.Eza magyarázat csak LátszoIagésszeriibb,mivel
oda az etnber.A belénk tilte-
tett osszes pro8ram ésa szokásaink elószor is erról sem tttdttnk semmit, másoc.lszorpedig e fel-
na8yon is gyakran arra
irányulnak, hogy ÍéIrenézztirrk r'ilágosult szemléletbena véletlerrszolgál rnagyarázatként.
alreiyeti, ho8y odarréznénk,
ho8y védekezzunk ahelyett, Aki ragaszkodik allhoz, hogy a véletlenmííve,ésezt esetleg
ho8y ho8y elóír-
jttk az életnek,nrilyenrrek "ífogu.],.,ánk, nréga tudományos isnreret szin!ére is emeli, az ugy tesz,
kell lennie arte.lyett,ho8y azt ticl-
r'ozolnénk,ami Van. mintha tudna valamit. Igy u véietlen elnréleteugyanazt a
Úsy tíínik, szinte elviselhetetlen céltszolgálja, mirrt az ezoterikus értelnrezés.Azorrbarr a vé-
a számunkra, hogv
,jgy Íogadjukel azéletet, letlenszer(t szuletéshipotézise is egy áIlításcstrpán, amelvet
ahogy aZ \,an.A valos.igrrakszor-
nyri nagy ereje Van/ anri számunkra sem bebizonyítani, sem elleníjrizni nem lehet. Ez a mi ,,rací-
hátborzongato míiko-
désekethoz mag ával, ezért onális felvilágosultságunk,,. Helyesebb lenne azt tnondalri,
n.ragyarázatok után kutatunk.
A természettudományos-techníkai hogy fogalmunk sincs, de ehelyett mi megint csak egy ma-
tertileten a magyaráza-
tok nagyon hasznos és eróteljes gyarázattal nyugtatjtrk meg magunkat. Ha viszont komo-
eszkozok. Amik or az éle-
tiink valőságárÓl van sz akkor lyan vesszuk a véletlenszót, akkor azzaImár be is valiottuk,
, a mag yarázatok gyakran
csak nyugta tÓként míikoclnek _ hogy nem tudjuk, miról van sz.Ó' A véletlen tlgyanis nem
lecsillapítanak bennr-inket,
ésmegfo sztják erejétóla vaiÓságot' más, mint ami egYszer csak megesik Vagy megesett velunk,
Az ezoterikusok pélrJá-
ul szívesen beszélnek arról, mikozben fogaimunk sincs, miért torténtéshogyan. Mind-
hogy nerTl r,életlentila szr'ile-
inktól sztilettr-ink(éspontosan egy, hogy elóre meghatározott volt, magunk választottuk
ezt anemzési aktust l,áIasz-
tottuk ki) _ szerintuk azért, \,a1y véletlenvolt-e, egy biztos: fogalmunk sincs. Csak any-
ho8y megtanuljurrk bizonyos
életleckéket, ameiyek rnéghiárryoznak a tokéIetesedéstir.rk- nyit tudunk, hogy tigy volt vagy van, ahogy van. Ha itt me-
Iroz.Ezt természetesensenki gállurrk, és egyszeríren elfogadjuk és kibírjuk, lrogy nem
nem tuc1jabebizorryítarriva}Y
ellen rizni. Vagy így van,Vagy tudunk semmit, akkor a valősággal álltrnk szemberr.
nenl. Csak egy állítás, ame-
lyet bizonyos emberek kitaláltak, Fontos, hogy ezt megértsuk.M,8 kcll áIlnuttka r,al ság
mások p"ais elhiszik és
elótt! Akkor kezd el kozvetlentil hatni ránk. Csak a valoság
106
107
 érint me', ragad meg berrntink et. elcsendesedett,ésbelul nagyon megrendulve azt mondta:
Az elméletekésmagya-
rázatok tokéletesenktilsódlegesek ,,This one" - ,,E2."
maradnak számr-rnkra
és egy'áita'án nem lratnak ránk. Úsy A sztilóknél kell eikezdeni, ha valaki igent akar mondani
gondoljuk, a magya-
rázatok majcl segíteni fogrrak abban, onmagára ésaz életre'Ők álinak ott a kezdetnéI,ók a kiin-
hogy megértstink egy
helyzetet, éslegalábbis lehetóségtink dulőpont. Az egyik legegyszeríibb és ugyarrakkor legmé-
a megvá ltoz-
tatására. Eltekintve attÓl, ho8y semmít "iírjo., lyebb oldő mondat pedig így hangzik: ,,Az apám Vagy.,'
nem tuclunk azon
megváltoztatni, ho8y kik a szti]eink, Vagy: ,,Az anyám vagy.,,A jelenlegi családunk felállításakor
aváltoztatás gondola-
ta a |étezésunkrevonatko ztatva elmegy pedig: ,,Te vagy az elsó Íéqem/az elsó feleségem.,,LIa az
a valoság mellett.
Tudunk változni, de nem tudjuk ember a kapcsolatokat az alapvetó tulajdonságaikra redtr-
.ug"..,.tat megv áltoztat-
ni. A megváltozás gondolata énes káIja, ésezeket kimondja, akkor mindent feiold, ami horda-
go.aolu t, azt az illűziot
kelti, hogy tehettink valamit. Az lékkéntrárakÓdott. Ha a fiír csak apai mivoltábarr tekint rá
én ,,d'olgoz1k magán,,,
váItozta!.a meg magát - r,agyis az az apjára, és kimondja ezeket a szavakat, akkor minclket-
énmegdo'g ozza az ént,
és kozben ugyanaz maracl. Ez az.igy.,"",,e tójtiknek megmozdul a szívébenva]ami _ bármi is választot-
zett vá|tozás.
Am ez csupán kozmetika, mivel az ta szét óket. IJgyanez vonatkozlk arra is, amikor az a leány
én a lényegéttekintve
nem ttrdja megváltoztatni onmagát. teszi meg ezt, akivel az apja fajtalankodott. A szulóség va1y
De ez az onmagán
valő mtrnkálkodás nagy uzlet, és azonmagukon a gyermekség az egytk sík, a vÍselkedésegy egészenmásik.
dolg ozók
annyira szeretik, mert így nem kell I.)gyanez torténik, amikor aZ asszorry gy tekint az els6
kite...'i.it.,.ug.,tlt an-
nak, ho8y a valÓság hatására megv férjére,mint akit egyszer elfogadott, szeretett, és akivel
áItozzanak, hiszen a
változás csak akkor kezdód]k, ha házasságra lépett. ,,Te va1y az elsó Íérjem,,_ ezze| a mon-
az felhagy az on-
magán valÓ dolgozással. "mb"r dattal nemcsak a férfitismeri el ésbecstili na1yra| hanem a
Volt egy me8hatő jelenet az egyik saját viselked ését,a saját szerelmét éséleténekazt a szaka-
londoni Hellinger-
szemináriumon, amit videcira vettek. szát is, amelyet ezzel a férfival osztott meg.
Egy nó,aki gyer.]"t-
bénulásának késói kovetkezményekénimár Ez gyakran neheztinkre esik, ha a késóbbi sértilésekmi-
négy éve tolÓ-
székben t'il, szeretne felállítást végezni, att a korábbi dolgokat hibának láttatják, vagy az ember áI.
szeretne a problé-
máján dolgozni. Egy rovid párbeszéd dozatnak érzi magát. Elíszor osszeszoru| az ember okle a
után megkérdi tóle
Hellinger: ha ránézel az életeclre 'gy, zsebéberrettól a mondattÓl. Ám ha a terapeutának mégis
alrogy Van/ éselkép-
zeled, hogy nem lett volna sikerul pusztán arra a tényreirányítania a kliens figyelmét,
8yermekbénu]ásod, úgy nóttét
volna fel, mint a tobbi gyerek, és amiról szó Van (például hogy aZ apa dPa., az aSSZony
mostanáig normális életet
é1tél volna _ ,,melyik életértékesebb?,, aSSZony/a gyerek pedig gyerek), akkor a tény elismerése
A no elószorki akart
térni aválasz eIó', de Hellirrger kinyitja az ember oklét,kinyit egy ajtÓt a szívében,ésleg-
nem hagyta, aztána holgy

108 109
 tobbszor át1árjaa szeretet_ mindannak ellenére,amit a má-
sik mellett megéltvagy elszenvedett.
Ezzel az ember Úrjramagáévá tesz egy részt az éIetéb6l,
hiszen ha eltrtasítjaa szr-ileit,ha megp báIja letagadni,
elfojtani,hogy a szulei fia vagy lánya, ha nem is akar tudni
rÓla, hogy azzal a férfival vagy nóvel e1yszer házas volt
Vagy jegyben járt, hogy azt az embert szerette,vagy kolcso-
tros szenvedéiy fú,zteossze óket, akkor kirekeszti magábÓl
az éieteegy nagyon fontos részét.Így pedig leértékeIiaz
életét éssaját magát (nem csak a másikat!).
Néhány évvel ezelótt láttam egy beszélgetést a tévében
ifjabb Martin Bormann-nal, a Birodalmi Kancellária azo-
nos nevír egvkorí vezetójének és Adolf Hitler egyik leg-
kozelebbi bizalmasának fiával. A német_zsídómegbékélé-
sen sokat doigozÓ ésa náci politika iránt semmi sztrnpáttát
nem tápIáIő Bormann azt mondta abban a míisorban, hogy
,,Ha fi kérrt tekintek apámra, akkor hálás vagyok neki.
ÓtóIe kaptam trgyanis az életemet,ami nagy ajánd'ékszá-
momra."
Az ó pillantása a lényegre irányul, a két Íérfíkozotti
alapvetó kapcsolatra, Az egyik aZ aPa| a másik a Íia,Az
egyik adta az éIetet,a másik megkapta. Vagy akkor dobja
el magátől, ha az apja b nozó volt? Az apa_fii viszonyon
mindez jottányit sem vált oztat. Az apa továbbad ta azt, ami
ó. Ha a fia ezt nem fogadja el tóle, ha megpróbáIja megta-
gadni, akkor nem fogadja eI az életét.
Ésha az apab nozó? Az az ó abszolÚrtmagánugye, a fi-
ához ésaz apaságához semmi koze. Biztosan nehézsors le-
het bíínoz fiának lenni, de ha már így van, akkor mindkét
oldalt látni kell, ésel kell fogadni, hogy aZ aPa dPa,éslrogy
710
emellett búnozó. Éshiába b(inoz6, a fia még szeretheti ap-
jaként.Ésha apakénttekint rá, akkor szeretni is fogja.
,,Elismerni, ami Van,, _ eZ az éIettelkezdódik. Nem az
életról szóIó elmélettel,haneÍÍ]t az élettel,ahogyan meg.
éljuk: olyan folyamatként, amely elkezdódik valahol, kti-
lonbozó szakaszokon át fejlódik, aztán vége Iesz. Mintha
az ismeretlenból bukkanna fel, amelybe aztán tijra vissza-
sullyed - mint egy hullám, amely rovid ideig kiemelkedik
a tengerból, és aztán rjrjraeltŰrnik benne. Ha csak í8y "8y-
szeríien ránéztink aZ életre, ezt látjuk: megszuletik egy
gyerek _ elószor csak rejtve novekszlk, aztán hirtelen ott te-
rem/ egy teljes ember; az éIetmajdhogynem a semmiból
keletkezik, és tiínik el _ mikor egy ember meghal. Hol ore-
gefl, hol fiatalon, hol lassan, hol hirtelen. Es aztán elmegy.
A családfelállításnái a vezetó a foldre fekteti a meghalt
családtagok képviselóit, ezze! jelezvén,hogy ók halottak,
éshogy lássa, hogyan bánik a család az tllretó(k)halálával.
Ha a halál(uk) hirtelen/ Szerencsétlen,tragikus halál volt,
akkor a tírlélók gyakran igyekeznek elkerulni a vele valÓ
szembesulést. Legtobb szor elfoj!ák , kiszotítják a családi
tudatbő1, csak peremlé tezéstbiztosítanakszám ára.Igy pró-
báI1ameg a tudat a félelmet és az ember saját tehetetlensé-
gének,kiszo1gáltatottságának az érzését elkerulni, így Prő-
bá1 kitérni az eIóI, hogy szembenézzen azzal, mennyire
torékeny az éIete.
A korán meglralt gyerekek például a legtobb családban
nem számítanak a családtagok kozé.Tudnak ugyan a gye-
rekról, de a harmadik gyerek mégis ugy érzimagát, mintha
a második lenne, ha az elsó vagy a második testvérkorán
meghalt. Akkor viszont a halott testvérétképviseli, ,8y
11:t
1r{
\J
 érez,mint az, ésnem taiálja saját magát. (Kulonosen roSSZ/
ha a sztilók a késóbbi gyerekrrek a nreghalt gyerek nevét
adják, ésezzel hivatalosan is azt várják tóle, ho8y ót képvi-
selje.)A megoldás ilyen esetben annak eifogadása, hogy a
meghalt gyermek is a csa]ádba tartozlk; elsó Vagy második
gyerek a sorban, aki - akármilyen rovid ideig élt is _ telje-
Sen a családhoz tartoz1k,a harmadik gyereket pedig a har-
madik helyre állítani. Azt mondlratja például: ,,Abátyám
va1y.Te vagy a második, én a harmadik.,, Egyszeríj'mon-
dat, egy tény kimondása, amelynek utána lehet olvasni a
csa]ádi anyakonyvben - ugyanakkor hihetetlenril nagy ha-
tásri kijelentés,hiszetr egy haiott testvérhelyén senki sem
ortilhet a saját életének . Ez az egyszer mondat, amely
csupán egy tényt szogez le, elófordul, hogy a depressziőt,
a mániát va1y az ongyIlkossági hajlamot meggyógyít1a.
A kellemetlenségek elfojtásának másik .i\u a halál
tagadása a halott tagadása helyett, mint amikor például a
halott szobáját érintetlentil hagyják,mintha még élne, és
bármikor visszajohetne.
Elfogadni a dolgokat ű,gy,ahogy vannak _ ez azt is je-
lenti, ho8y az éIettorékenységét, a halál mindentitt jelenva-
lÓságát ésaz emberlétmélypontjaitis el kell fogadni. Igy u
háborírt is' Volt e1yszeÍ egy hetven év feletti ÍérÍiaz egy1k
szemináriumon, aki felnótt korának legrragyobb részéta
dep ressz tő, (a dep ressziÓ t lekuz d end ó ) gy ő gy szerftig góség
és a leszokási prÓbálkozások kozott toltotte. A ftiggóséget
lektizdotte, az okot viszont nem sikerult folszámolni. Négy
évvei eze\ótt mé8 rákban is megbetegedett, de gy tíint,
t rléli.Az elsó szeminárittmon mesélt arróI, ho8y apja on-
gyilkos lett; a hábort'r alatt tortént, 7942-ben,ó akko r tize-
112
not évesvolt, észokon vette az apjától, hogy az anyját ésaz
ot gyereket egyediil hagyta. Most sikertilt neki az apját el-
fogadnia ugy, amilyen volt ésaz apja saját dontésekénttisz-
teletbentartania az ongyilkosságát.Ez_ ahogy egy késóbbi
levelében írta _ hatalmas megkonnyebbulést okozott neki.
De ez a belul érzett vl\ággyijloletének csak az egyIk oldala
volt. Feltírnt nekem, hogy mindig rendkíviil izgatottá vált,
amikor a háborÚr témája szóbakerult, ésegy késóbbi szemi-
náriumon rákérdeztem. A kovetkezóket mesélteel:
,,1944 karácsonyán tizennyolc éves voltam, akkor jot-
tem meg egy heilbronni katonai szanatóriumbÓl. Három
héttelkorábban rombolták le a várost; mi katonák temettuk
el a halottakat. Az olykor teljesen szétroncsoltholttesteket
puszta kézzel kellett megfognunk, mert nem volt kesz-
ty nk. Evés elótt sem tudtunk kezet mosni, mert nem volt
víz. Szenteste órnek állítottak a sírok mellé, hogy megvéd.
jem a holttesteket a hullarablőktÓl. olyan 12 000 hulla ko-
zott lehettunk. 7944 decemberében viszonylag enyhe volt
aztdójárás, ezértédeskésrothadásszag ult a nyitott tomeg-
sírok felett.,,
Arra kértem,válasszon ki egy képviselót a hábor nak,
és állítsa fel saját magával szemben. Akkor a tobbi részt-
vevónek azt mondtam, hogy fektidjenek le a foldre, mint a
halottak. A férfia hábortival szemben állt a halottak kozott.
Nehéz volt neki, de mikor a tanácsomra egyszeriíen SZem-
benézett a háborÚrval, megnyugodott. Mindketten ossze-
szedetten és erótóI duzzadóan álltak egymással szemben,
nem r'olt koztuk e1lenségeskedés. Egy idó után arra kértem
a férfít,hogy mondja ezt a háborírnak: ,,Most szembenézek
veled, ésaz életrészekéntfogadlak eI.,,Ez volt számára az
113
 oldás. Megnytrgodott és megbékélt.(A háborrl számára
egvébkéntez a mondat teljesenmagátÓl értetódott.)
Kulonosen nehéz szembenézni a valÓsá88aI,ha onké-
nyes Sorsszeríiségképébentalálkoztrnk veie. Akkor Úrgy
érezzuk,teijesen ki vagyunk szolgáltatva neki, éskeresstik
az értelmét,a választ arra a kérclésre,hogy ,,Miért pont
én?,,,Vagy ,,Miért pont te?,,A legmélyebb válasz erre: nin-
csenek miértek,nincs oka, nincs értelme'Ezt nehézkibírni,
az ember szít,esebbenérzi magát bíinosnek, ha már nem
ruházhatja másra a bíint. (Van, aki Istent teszi felelóssé.)
Ha viszont az ember ezzel is szemb enéz,akkor megoldÓ-
dik valami.
Arra az emberre gondolok, aki ot éveelutott egy gyere-
ket. Nem ó volt a hibás. Nem is éreztebiínosnek magát, ko-
rábban már dolgozott a témán terápiás segítséggel,de va-
]ami még mindig nem stimmelt. Amikor szemben állt a
gyerek képviseló1éveI, űgy nézettrá, míntha várt volna tóle
valamit. (A gyerek jől volt, nem érzett semmi ellenséges-
ségetésszemrehányást') Megbocsátásra várt volna? Felál-
lítottam egy képviselót ,,a Sors,, helyére,és arra kértem a
ÍérÍít, mondja azt, hogY ,,Anri tortént, azt kettónk kozos
sorsaként tisztelem és fogadom el.,, Megrokonyodve rré-
zett rám:
-Ez ttil sok.
_ Csak mondd ki, prÓbáld meg!
Nyelt egyet, és még várt egy darabig. Elószor nem is
mondta ki a mondatot, de végul valami térdre kényszerí-
tette, anélktil hogy én magam beleavatkoztam volna a fo-
lyamatba. Letérdelt,majd hasra fekudt a Sors elótt. Kis ic
mÚrlva feleme]kedett,mindkettójukre ránézett,és eltnond-
114
ta a mondatot a Sorsnak, mélyen felinduba. Aztán lenyu-
godott, azt mondta: ,,Igen,,,és megisrnételtea monc1atot.
A halott gyerek képviselóje sugárzott, mintha ezzel rőla is
llagy srily esett volna le, amely _ bármerrnyire egyet is
értetta saját sorsával _ még mindig nyomasztotta ót va-
lamennyire. Egv héttelkésóbb felhívott a résztvevó, a sze-
nrinárium trtán influerrzás lett, így ágyba kertiit ahelyett,
hogy rovid rryaralásra ment volna délre, ahogy tervezte,
de Útgy érezte,nagy kó esett le a szívéróI.
,,Az ernbernek - mondja Hellinger - bele kell egyeznie
.-rvalÓsá1ba,amilyen vo]t. Nem kell sajnálni, hogy tigy
alakult. Anélkul, hogy arra vágYna, bárcsak másképp lett
volna. Akkor a roSSZeseményis barátságossá, eróvé válik.,,
Hogy mé8 e1yszer osszefoglaljam: arrÓl van szó, hogy a
valÓság míikodik/ nem a terapeuta.Az embernek ,,csupán,'
egyenesen és rryitottan kell állnia vele szemben. Azért te-
SZem tdézó1elbe a ,,CsLtpán,,-t,mert eZ egyáltaián nem
k nnyíi' Hatalmas lelki teljesítménya valÓságra igent
mondaní ú8y,ahogy Van/ mert ehhez az kell, hogy b csÍrt
vegyunk a régitól, mivel a valÓság szemébenszétpukkan-
rrak az ill ziok, ésnémely nagy tévedésb óI fájdalmas kijÓ-
zanodás kor'etkezik. A családfeláliítástrgyan sokszor 8yor-
San megmutatja, mi a megoldás, de hogy aZ a sajátunk is
legyen, annak sokszor ára van.
115