Az Apostol, elemző bemutatás

A mű keletkezési előzményeiről néhány szóban.

Mint tudjuk ugyebár Petőfi indult az 1848-as választásokon, a Szabadszállási
körzetben, viszont elbukott. Ezzel elvesztette némiképpen az emberekbe vetett hitét, így úgy
vélte, hogy vezetni kell őket.
A cím jelentése
A mű címe utalás a Bibliára, azon belül is Jézus tanítványaira, akiket szintén ezzel a
megnevezéssel illettek. Az onnan vett ihlet a mű további részeiben is megfigyelhető,
gondolhatunk itt arra, hogy a főszereplő, Szilveszter a tanait hirdeti.
A cselekmény elemzése
A mű elején egyből a közepében vág, egy esti jelenetet láthatunk.
A történet mögött érzékelhető, hogy Petőfi életszemléletében, derűjében változás következett
be. Néha a világgyűlöletet súrolta hangulata. Az apostolban is megjelenik ez a látásmód. A
világ fekete, a boldog családi létet felváltja a családi nincstelenség és az éhezés leírása.
Az árva gyermek témája gyakori téma a romantikában. Ez pontosan megtestesíti a
hovatartozás teljes hiányát. Mindezek ellenére a főszereplő képes volt önállóan tanulni, a
tehetségének köszönhetően, illetve így is válik a természetes egyenlőség és szabadság embere.
Szilveszter fiatalkorának bemutatásában sok romantikus túlzás lelhető fel. Mások
kedvéért lopott, koldult és szolgált, ekkor sejlik fel az iszákos tolvaj, az elhízott
koldusasszony és a gőgös úrfi képe. A bonyodalom abból fajul el, hogy nem tud elég követőt
szerezni népfelvilágosító tevékenységével ahhoz, hogy megtörje a zsarnokságot. Végül a
megoldást már csak az erőszakban látja, mivel mindenét elvesztette már. Úgy vélte, hogy
cselekvéseivel már csak a jövőre lehet hatással.
Miközben az eszmékkel volt elfoglalva és a világot jobbá tevő terveit szövögette,
addig nem tudott mit tenni azzal a nyomorral, ami családját sújtotta.
A főhősről
A "Szilveszter" című műben számos önarcképi és életrajzi elem található, amelyek

közelebb hozzák az olvasót a főhős és az író, Petőfi Sándor közötti kapcsolathoz. Ezek a

következők:

1. Névadás: A főhős, Szilveszter, a Petőfi születésnapjához köthető eseményről kapta ezt

a nevet, mivel a részeg tolvaj és a szomszédasszony ekkor keresztelték meg a
csecsemőt a műben. Ez a névadás összekapcsolja Szilvesztert és Petőfit, és jelképezi a
két karakter közötti szoros kapcsolatot.
2. Szilveszter vándorlásai: Szilveszter vándorlásai emlékeztetnek Petőfi ifjúkori
országjárására és nyugtalanságára. Ez az elem a valóságban történt eseményekre utal,
és az író saját életének visszhangját hordozza magában.
3. Falu leírása: A falu leírása Erdődre emlékeztet, amely Petőfi szülőhelye volt. Ez a
hasonlóság arra utal, hogy a főhős környezete és tapasztalatai részben Petőfi saját
életéből erednek.
4. Szerelem alakulása: A főhős, Szilveszter, kapcsolata Szendrey Júliával és az apjával
párhuzamba állítható a földesúr és lánya alakjával. Ez az elem is visszautal a valós
életbeli eseményekre, ahol Petőfi és Szendrey Júlia szerelme is hasonló körülmények
között alakult ki.
5. Az író-szerep: A főhősnek, Szilveszternek, az írói szerep is jellemző. Ez az elem
tükrözi Petőfi saját írói identitását és azonosulását a főhőssel, aki saját történeteit és
gondolatait írja le.
6. Néphez fűződő viszony és megcsalattatás: A főhős viszonya a néphez és a
megcsalattatás érzése Petőfi érzéseit és véleményét tükrözi. Ez az elem az író népi
szolidaritására és társadalmi érzékenységére utal.
7. Királygyűlölet, antiklerikalizmus és szabadságszeretet: A főhős jellemzője a
királygyűlölet, az egyházellenesség.