KÖZBESZERZÉSI FELÜGYELETÉRT

FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

KÖZBESZERZÉSI FELÜGYELETI
FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKSÉG

SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁSI
ÚTMUTATÓ

ELLENŐRZÉST VÉGZŐ SZAKÉRTŐK

RÉSZÉRE
 TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék................................................................................................................................ 2
I. BEVEZETÉS ....................................................................................................................................... 3
1. Előszó ........................................................................................................................................... 3
2. Fontosabb jogszabályok .............................................................................................................. 3
3. Jelmagyarázat .............................................................................................................................. 4
II. AZ ELLENŐRZÉS FOLYAMATA .......................................................................................................... 5
1. Mi a szerződésmódosítás? .......................................................................................................... 5
2. Mit tekintünk szerződésmódosításnak? ...................................................................................... 5
3. Milyen közbeszerzési szerződés módosítható ............................................................................ 7
4. Az irányadó jogszabály meghatározása ....................................................................................... 7
5. Vizsgálandó iratok ....................................................................................................................... 8
6. Az ellenőrzés menete .................................................................................................................. 9
III. SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁSOK A KBT. ALAPJÁN ............................................................................. 11
1. Jogszabályi feltételek vizsgálata ................................................................................................ 11
2. A de minimis szabály ................................................................................................................. 12
3. Kbt. 141. § (3) bekezdés alkalmazása ........................................................................................ 17
4. Előre jelzett változások .............................................................................................................. 18
5. Gazdasági vagy műszaki szükségszerűség ................................................................................. 19
6. Előre nem látható körülmények ................................................................................................ 21
7. Nem lényeges módosítás .......................................................................................................... 22
8. A szerződésmódosítás semmissége .......................................................................................... 25
9. Lehetetlen szolgáltatás .............................................................................................................. 26
IV. Tipikus esetek a Kbt. alapján ..................................................................................................... 26
1. Szerződések teljesítési határidejének meghosszabbítása ......................................................... 26
2. Változás a szerződés teljesítésében részt vevők személyében ................................................. 29
3. Speciális szabályok építési beruházások esetén........................................................................ 34
4. Műszaki megoldás változtatása................................................................................................. 35
5. Tartalékkeret, többletmunka, pótmunka .................................................................................. 36

2
 I. BEVEZETÉS

1. Előszó

Jelen Összefoglaló a hatályos jogszabályi környezet, illetve az eddig lefolytatott ellenőrzések audit
vizsgálatainak megállapításai alapján került elkészítésre.

Az útmutató tartalma kapcsán felhívjuk a figyelmét arra, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi
CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.) 197. § (1) bekezdése értelmében az új közbeszerzési törvény
139. §, 141. §, 142. § szakaszait kell alkalmazni a 2015. évi törvény hatálybalépését megelőzően
megkezdett beszerzések vagy közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések új
közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül történő módosításának lehetőségére, valamint a módosítás
és teljesítés ellenőrzésére is. Ennek megfelelően tehát nem releváns, hogy a szerződés melyik
közbeszerzési törvény szabályai szerint köttetett, a közbeszerzés útján kötött szerződések
módosítását egy szabályrendszer szerint kell vizsgálni, függetlenül a szerződés megkötését megelőző
közbeszerzési eljárásra irányadó jogszabály időállapotától.

A fentieket összefoglalva jelen útmutató a Kbt. 141. §-a alapján rögzített jogalapokat, valamint az
azoknak való megfelelőség ellenőrzését ismerteti, amelyek lehetőséget adnak a szerződés új
közbeszerzési eljárás nélküli módosítására Ajánlatkérők számára.

2. Fontosabb jogszabályok

Rövidítés Jogszabály/szakirodalom/útmutató/kézikönyv megnevezése

Kbt. a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
2011. évi Kbt. a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény
321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban az
321/2015. (X. 30.) Korm. alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési
rendelet műszaki leírás meghatározásának módjáról

322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint

322/2015. (X. 30.) Korm.
az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki
rendelet
szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól
Kommentár
Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez

(Szerkesztette: Dezső Attila

Bakonyi József / Barabás Gergely / Dezső Attila / Gyulai-Schmidt
Andrea / Hajós Orsolya / Homolya Róbert / Hubai Ágnes / Kéri Zoltán
/ Kontor Eszter / Kothencz Éva / Kovács András / Kovács László /
Krizsán Brigitta / Miklós Gyula / Nagy-Fribiczer Gabriella / Németh
Anita / Perczel Zsófia / Szterényi Sándor / Tátrai Tünde / Tosics Nóra
/ Varga Ágnes / Várhomoki-Molnár Márta)

3
3. Jelmagyarázat

Az adott kérdéssel kapcsolatban releváns figyelemfelhívás.

Példatár

4
 II. AZ ELLENŐRZÉS FOLYAMATA

1. Mi a szerződésmódosítás?

Amennyiben a közbeszerzési eljárás eredményes, a szerződést a nyertes gazdasági szereplővel, vagy

közös ajánlattétel esetén mindegyik nyertes ajánlattevővel kell írásban megkötni, azokkal a
feltételekkel, amelyekre nézve a felek kötöttsége, az ajánlattevő ajánlati kötöttsége beállt. Azaz a
közbeszerzési eljárás célja, hogy annak eredményeként- az ajánlati felhívásban és a
dokumentációban foglaltak szerint, továbbá a nyertes ajánlatnak megfelelően - az eljárást
lezáró szerződés megkötésre kerüljön.

A Kbt. 131. § (1) bekezdése rögzíti, hogy eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a
nyertes szervezettel (személlyel) kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a
dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően.

Azaz a hivatkozott előírás nem csak azt mondja ki, hogy eredményes közbeszerzési eljárás alapján
a szerződést a nyertes ajánlattevővel kell megkötni, hanem egyértelművé teszi azt is, hogy a
szerződés nem térhet el az ajánlati felhívásban, az ajánlatban és a dokumentációban - ideértve a
szerződéstervezetet is – foglaltaktól. Másként fogalmazva a szerződést kötő felek nem
változtathatják meg a megkötésre kerülő szerződés tartalmi elemeit a felhívás és a dokumentáció,
illetőleg az ajánlat tartalmához képest. Azonban a fentiektől eltérően előfordulhat, hogy valamely
körülmény az összegezés megküldését követően olyan módon változik, hogy a felek eleve módosult
tartalommal kívánnák a szerződést megkötni. Erre azonban Ajánlatkérőnek és a nyertes
ajánlattevőnek nincs lehetősége, viszont amennyiben a szerződésmódosítás feltételei egyébként
adottak a Kbt. 141. § alapján a szerződés megkötését követően, a megkötött szerződés módosítása
jelenthet megfelelő megoldást a helyzetre.

Fenti szabály alól egyetlen egy kivétel létezik, nevezetesen ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel
szemben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló
írásbeli összegezés megküldését követően beállott, és ellenőrzési körén kívül eső, általa előre nem
látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen
körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. 1

2. Mit tekintünk szerződésmódosításnak?

Minden esetben fontos megvizsgálni, hogy a becsatolt dokumentum szerződésmódosítás-e, vagy

csak annak kiegészítése/kijavítása/pontosítása/értelmezése/jogértelmezése, vagy egyéb
korrekciója.

A közbeszerzési szerződés, a felek által aláírt szerződéses okiraton túl magában foglalja a
közbeszerzési eljárás során keletkezett, a beszerzés tárgyára és feltételeire vonatkozó valamennyi
dokumentumot, különösen az eljárást megindító felhívást, a közbeszerzési dokumentációt, ezek
módosításait, kiegészítő tájékoztatásokat, tárgyalási jegyzőkönyveket, valamint a nyertes
ajánlattevő ajánlatát, valamint az ajánlat részeként benyújtott fizetési ütemtervet.

1
Kbt. 131. § (9) bek.

5
 Szerződésmódosítás alatt így nemcsak a felek által aláírt szerződéses okirat
módosítását értjük, hanem a fenti iratok bármilyen módosítását.

A szerződésmódosítás ellenőrzése során az iratokat a tartalmi elbírálás elve szerint szükséges

megítélni. A felek által használt megjelölés irreleváns, első körben minden iratot
szerződésmódosításnak kell tekinteni, amely alkalmas az eredeti szerződéses feltételek
megváltoztatására, vagy új feltételek meghatározására, vagy az eredeti feltételek
érvénytelenítésére.

Tehát ajánlatkérő szerződésmódosítási kérelmével összefüggésben bármely fentiekben megnevezett

dokumentum tartalmát módosítani kívánja, azonban ajánlatkérő erre vonatkozó szerződésmódosítási
kérelmet nem terjesztett elő, szükséges ajánlatkérőt felhívni a szerződésmódosítási kérelmének
kiegészítésére, vagy új szerződésmódosítási kérelem előterjesztésére.

Módosítás az is, ha nem az adott fél jogosult a szerződés módosítására, hanem maga a szerződés
minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés
meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos
feltételeit és tartalmát.2 Az ellenőrzés második lépése ebben az esetben arra irányul, hogy a
szerződésben előírt feltételek maradéktalanul megvalósulnak-e, továbbá, hogy a módosítás nem
ütközik-e jogszabályba, illetve a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont második fordulatába (nem
rendelkezik olyan módosításról, amely megváltoztatná a szerződés általános jellegét). Példa lehet
erre a beépített KSH fogyasztó árindex szerinti áremelés beállta, vagy egy már tudott megrendelői
telephelyváltozás, mint szállítási cím megváltozása. Ugyan polgári jogi értelemben ez nem tekinthető
szerződésmódosításnak, az uniós jogi szabályozás miatt, ez az esetkör szerződésmódosítási
jogcímként került szabályozásra a Kbt.-ben.

Szerződés szerinti teljesítésnek tekinthető azonban és ezért az ellenőrzésre történő

beküldése nem szükséges, ha a tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez,
a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének
elszámolására kerül felhasználásra és a szerződésben egyértelműen, minden ajánlattevő
számára előre megismerhető módon rögzítésre került a tartalékkeret felhasználásának
lehetséges esetei és pénzügyi feltételei.3 Ld. még a „Tartalékkeret, többletmunka,
pótmunka” alcímet.

Az ellenőrző szervezetnek minden esetben vizsgálnia kell azt is, hogy az érintett szervezet nem
tévesen kezdeményezte-e a „szerződésmódosítás” ellenőrzését, tehát tévesen nem a szerződés
felmondását, vagy a szerződéstől való elállást, azaz a szerződés megszüntetését küldte be
ellenőrzésre.

2
Kbt. 141. § (4) bek. a) pont
3
322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. § (3)-(4) bek.

6
 3. Milyen közbeszerzési szerződés módosítható

Fontos, hogy a szerződés módosítására kizárólag a szerződés időbeli hatályának

fennállása alatt kerülhet sor, azaz abban az esetben, ha a szerződés teljesítése során állnak be
olyan körülmények, amelyek a szerződés módosítását igénylik. Amennyiben a szerződéses
kötelezettségek még nem teljesültek teljes mértékben, például a kifizetés még nem történt meg, a
Ptk. alapján a szerződés a szerződő felek általi teljesítésig hatályos, vagyis módosítható.

Amennyiben az ajánlattevő késedelembe esik a teljesítéssel és ezért nem teljesül

a szerződés az abban meghatározott határidőig, és az ajánlattevő még a
késedelemért is felelős, abban az esetben a szerződésben, illetve a mögöttes
jogszabályokban meghatározott szankciók alkalmazhatóak Ajánlattevővel
szemben. E mellett van lehetőség a szerződés módosítására a teljesítési határidő
tekintetében, ha a Kbt.- ben foglalt feltételek fennállnak.

Fontos megjegyezni, hogy a szerződésmódosítás vizsgálata során a Kbt. valamennyi

rendelkezése irányadó, különös tekintettel az alapelvekre.

A fentieken túlmenően szükséges figyelembe venni a Ptk. 6:107. § (1) bekezdését is, amely szerint
a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. Azaz, ha már a közbeszerzési eljárás alatt
eltelt a szerződés teljesítési határideje, úgy a szerződés nyilvánvalóan lehetetlen szolgáltatásra
irányul, így megkötése esetén semmis lenne. Előbbiekre tekintettel ez esetben jogszerűen
szerződésmódosításra sem kerülhet sor.

4. Az irányadó jogszabály meghatározása

A szerződésmódosítás jogszerűsége ellenőrzésének megkezdésekor, első lépésként azt kell

meghatározni, hogy mely jogszabály és annak mely időállapota irányadó az érintett módosításra.

A Kbt. 197. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szerződésmódosításról szóló

141. § és 142. § előírásait a hatálybalépését megelőzően megkezdett beszerzések
vagy közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések új
közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül történő módosítására is alkalmazni
szükséges.

A fentiek alapján – melyet a bevezetés is rögzít - tehát a szerződés módosítására akkor is a 2015.
évi Kbt. alkalmazandó, ha a szerződés alapját képező közbeszerzési eljárás még a 2003. vagy a
2011. évi Kbt. alapján került lefolytatásra, azaz már nem releváns, hogy a szerződés melyik
közbeszerzési törvény szabályai szerint köttetett, a közbeszerzés útján kötött szerződések
módosítását egy szabályrendszer szerint kell vizsgálni4.

4
A Kbt. 197. § (1) bekezdésének hatályba lépését követően aláírt szerződésmódosítások esetében.

7
 5. Vizsgálandó iratok

A szerződésmódosítás jogszerűségének vizsgálatához az alábbi dokumentumok elengedhetetlenül

szükségesek:

 eredeti, aláírt közbeszerzési szerződés (alapszerződés),

 korábbi módosítások aláírt változata (adott esetben),

 a szerződéshez kapcsolódó egyéb dokumentumok (pl. eljárást megindító felhívás,

ajánlattételi dokumentáció, ajánlat) szerződésmódosítással érintett része, amennyiben
valamilyen okból kifolyólag nem állnak azok az ellenőrző szervezet rendelkezésére.

 a szerződésmódosítás tervezete,

 a szerződésmódosítás indokaként bemutatott tények, körülmények igazolására szolgáló

dokumentumok,

 a közreműködő szervezet/irányító hatóság támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki

szempontú ellenőrzéséről szóló nyilatkozata.

Meg kell jegyezni, hogy abban az esetben, ha a közreműködő szervezet/irányító hatóság hozzájárul
a szerződésmódosításhoz még nem jelenti azt, hogy a szerződésmódosítás a Kbt. rendelkezéseivel
is összhangban van és a módosítás mindenképpen jogszerű lesz. A közreműködő szervezet/irányító
hatóság kizárólag támogathatósági és elszámolhatósági, illetőleg műszaki szempontú vizsgálatot
végez, a közbeszerzési-jogi vizsgálatot a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (továbbiakban KFF)
látja el. Amennyiben azonban nem támogató tartalmú nyilatkozat kerül kiállításra a
közreműködő szervezet/irányító hatóság által, úgy a KFF véleményezése sem állapíthat
meg jogszerűséget.

A szerződésmódosítás tervezetének, illetve az alátámasztó dokumentumoknak az alábbi

információkat kell tartalmaznia:

 a szerződésmódosítás indoka, az indokolást alátámasztó körülmények/dokumentumok,

 az ajánlatkérő által megjelölt jogalap, melyre alapozza a módosítás jogszerűségét,
 a szerződésmódosítás tartalma, melyből kiderül, hogy a szerződés mely pontja módosul.

A fenti iratok ismeretében az ellenőrző szervezet azt is észrevételezheti, ha a

kezdeményező és a szerződő fél az eredeti szerződést nem a közbeszerzési eljárás
dokumentumainak megfelelően kötötte meg.

A közbeszerzési eljárás iratainak beszerzése arra is szolgál példának okáért, hogy az alkalmassági
vagy értékelési szempontként vizsgált szakember esetleges változása esetén az új szakembernek
milyen követelményrendszernek szükséges megfelelnie.

A fent felsorolt iratok főszabályként az ellenőrző szervezet rendelkezésére állnak, ezért külön
bekérésükre nincs szükség.

8
Szükség lehet alvállalkozó változása esetén a nyertes ajánlattevőként szerződő fél ajánlatkérőnek
tett bejelentésére a teljesítésben résztvevő alvállalkozókról, amely kiindulási alapként szolgálhat a
módosítások nyomon követéséhez. Részletesebben lásd „Változás az alvállalkozó személyében”
alcím alatt.

Ugyanígy vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze adott esetben az elektronikus építési napló, az abban
tett bejegyzések fontosságára tekintettel (pl. akadályközlés, annak elfogadása), mert például a
szerződés teljesítési határidejének, az akadályoztatás mértékének megfelelő csúszása ezen
dokumentumok nélkül nehezen állapítható meg.

Amennyiben a kezdeményező által megindított ellenőrzés nem az első

szerződésmódosításra vonatkozik, úgy szükséges a korábbi szerződésmódosítások
bekérése is (hogy ha nem áll rendelkezésre). Ezek ismerete akkor nyer különös jelentőséget,
amikor a több szerződés együttes módosításának vizsgálata szükséges az ellenérték növekedés
jogszerűségének megállapításához. Egyéb konzekvenciák levonására is alkalmasak lehetnek, pl.
kiderülhet, hogy a szerződés tárgya több módosítás útján, fokozatosan változik olyan mértékben,
hogy az már a szerződés általános jellegének megváltozását jelenti, vagy, hogy a
szerződésmódosítás jogalapjának ugyanazt a tényt kívánja megjelölni kezdeményező egy korábbi és
a jelenleg ellenőrzött szerződésmódosításában is.

Előfordulhat az, hogy a szerződésmódosításra az érintett szervezetet az

irányítási/felügyeleti/tulajdonosi jogokat gyakorló tárcája kötelezi. Ebben az esetben is vizsgálandó
azonban a Kbt.-nek való megfelelés. A felettes szerv ugyanis hiába járul hozzá, vagy épp kifejezetten
kéri a szerződésmódosítást, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szerződésmódosítás a Kbt.
rendelkezéseivel is összhangban van. Önmagában tehát a felettes szerv utasítása nem teremt a
szerződés módosítására jogalapot.

Összefoglalóan megállapítható, hogy szerződésmódosítás alatt nemcsak a felek

által aláírt szerződéses okirat módosítását értjük, hanem a fenti iratok bármilyen
olyan - teljesítésre kiható - módosítását, ami nem jelenik meg a felek által aláírt
szerződéses feltételekben.

6. Az ellenőrzés menete

Az Ajánlatkérő szerződésmódosítási ellenőrzésre vonatkozó kérelmét követően a KFF megvizsgálja

az ajánlatkérő által a MIR rendszerbe felcsatolt dokumentumokat. Amennyiben a rendelkezésre álló
iratok alapján a szerződésmódosítás jogszerűsége egyértelműen megállapítható, elkészíti a
szerződésmódosítási véleményezését.

Ha a rendelkezésre álló iratok alapján a szerződésmódosítás jogszerűsége nem dönthető el

egyértelműen, ajánlatkérő részére hiánypótlási felhívást küld a KFF.

Ezenfelül hiánypótlást küld ki a KFF, ha a szerződésmódosításra okot adó körülmények, illetve azok
közbeszerzési jog előírásainak történő alátámasztottsága nem állapítható meg, valamint ha nem
állnak rendelkezésre teljeskörűen a szükséges dokumentumok.

9
Főszabály szerint legfeljebb két alkalommal küldhet a KFF hiánypótlási felhívást. Kivételes esetben,
ha a második hiánypótlás során merülnek fel újabb körülmények, úgy lehetséges további felhívás
kiírása annak felderítésére. Amennyiben ajánlatkérő a második felhívás teljesítése során sem
tudja igazolni, hogy a szerződésmódosítás megfelel a vonatkozó előírásoknak, illetőleg
továbbra sem csatolja be a szükséges alátámasztó dokumentumokat, úgy a rendelkezésre
álló információk alapján a szerződésmódosítás jogszerűsége nem állapítható meg és ezzel
a tartalommal fog nem jogszerű szerződésmódosításról szóló vélemény kiállításra kerülni.

Az ellenőrzés lehet ex ante, amennyiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás-tervezetet tölt fel,

vagyis a módosítás még nincs aláírva a Felek által, és lehet utólagos, amennyiben egy már aláírt
szerződésmódosítás véleményezését kell a KFF-nek elvégeznie.

Az ellenőrzési gyakorlatban, gyakran találkozni olyan esettel, hogy a becsatolt dokumentumok

alapján egy ex ante ellenőrzés lefolytatása szükséges, azonban az első hiánypótlási felhívásra
becsatolt dokumentumokból megállapítható, hogy Ajánlatkérő már aláírta a szerződésmódosítását,
és így valójában az ex ante ellenőrzés helyett egy utólagos ellenőrzés szükséges. Ebben az esetben
Ajánlatkérőnek nem kell visszavonnia és újraindítania az ellenőrzését új EMIR szám alatt, egyszerűen
csak a belső szakértőnek szükséges az előzetes vélemény helyett utólagos vélemény dokumentumba
átdolgoznia az ellenőrzés anyagát.

Abban az esetben, ha a vélemény elkészítéséhez szükséges minden információ/dokumentum a KFF

rendelkezésére áll és a vélemény minősítése megállapítható, elkészül az első körös véleményezés,
amely lehet jogszerű, nem jogszerű, avagy részben jogszerű tartalmú.

Amennyiben részben jogszerű vagy nem jogszerű előzetes véleményezés kerül első körben
kiállításra, Ajánlatkérőnek lehetősége van ellenvéleményt benyújtani mellyel, ha él, a KFF az általa
előterjesztett észrevételekre reflektálva további észrevételezést bocsát ki. A további észrevételezés
keretében felülbírálhatja a KFF a korábban kiadott véleményezés minősítését, amennyiben
Ajánlatkérő által előterjesztett észrevételezés, új körülmények erre lehetőséget biztosítanak. A
további észrevétel tartalma ennek megfelelően lehet jogszerű, avagy maradhat továbbra is nem
jogszerű, avagy részben jogszerű. További észrevétel kibocsátása esetén nincs lehetőség további
dokumentumok kiállítására, amennyiben Ajánlatkérő továbbra sem ért egyet a KFF álláspontjával,
abban az esetben új verziószámon szükséges kezdeményeznie az ellenőrzést.

Amennyiben utólagos az ellenőrzés, abban az esetben nem bocsát ki a KFF további észrevételezést,
kizárólag utólagos jelentést. Ha az ajánlatkérő nem jogszerű minősítést kap, abban az esetben
kizárólag az ellenőrzés újrakezdésére van lehetősége

A szerződésmódosítás véleményezése keretében egy belső hosszabb tartalmú és egy külső rövidebb
tartalmú dokumentum készül el. A rövidebb dokumentum kerül megküldésre Ajánlatkérő részére.
Jogszerűnek minősített véleményezés esetén a kimenő dokumentum a kísérőlevélen túl kizárólag a
módosuló és módosított szövegrészt tartalmazza, valamint a módosítás minősítését megalapozó
jogszabályi hivatkozást. Ebben az esetben a bővebb kifejtést a hosszú, belső használatra elkészült
dokumentum tartalmazza. (miért jogszerű, mi a jogalapja, mely dokumentumok/információk
szolgálnak ennek alátámasztására).

10
Amennyiben a véleményezés nem jogszerű, avagy részben jogszerű minősítést kapott, abban az
esetben a nem jogszerű minősítés jogi indokolását is tartalmaznia kell a kimenő dokumentumnak is.
Ennek magyarázata, hogy Ajánlatkérő konkrétan megismerhesse az elutasító tartalmú vélemény
indokait.

A korábban említett hiánypótlási felhívást a belső hosszabb tartalmú dokumentum legvégére

szükséges elkészíteni. Célszerű már az első hiánypótlási felhívás elkészítésekor a rendelkezésre álló
adatokat mind a belső hosszabb tartalmú és mind a külső rövidebb tartalmú dokumentumban
kitölteni.

III. SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁSOK A KBT. ALAPJÁN

1. Jogszabályi feltételek vizsgálata

A közbeszerzési szerződés módosítása akkor tekinthető jogszerűnek, ha teljes körűen

megfelel a Kbt. 141. § (2)-(3), (4) vagy (6) bekezdésében foglalt valamely esetnek. A
szerződés a 141. §-ban foglalt eseteken kívül csak új közbeszerzési eljárás eredményeként
módosítható. Amennyiben a szerződés módosítására közbeszerzési eljárás jogtalan
mellőzésével kerül sor, a módosítás a 137. § (1) bekezdés a) pontja alapján semmis.

A törvény a módosítás eseteit három csoportba rendezi.

 Az első eset azt a de minimis korlátot rögzíti, amelyet el nem érő értékű
módosítás - amennyiben a szerződés alapvető jellemzőit egyébként nem
változtatja meg - további feltételek fennállása nélkül is mindig jogszerűnek
tekinthető (Kbt. 141. § (2)-(3) bekezdés).
 A második esetcsoport bizonyos körülmények fennállása esetén teszi
lehetővé a módosítást (Kbt. 141. § (4)-(5) bekezdés). A korábbi uniós
joggyakorlat alapján ezen eseteket a jogalkalmazóknak szűken kell
értelmezniük.
 A harmadik, a törvény által megfogalmazott esetcsoport a nem lényeges
módosítások köre. A törvény itt jeleníti meg, az Európai Bíróság
gyakorlatában kidolgozott feltételrendszert, amelynek alapján egy
módosítás lényegessége megítélhető (Kbt. 141. § (6) bekezdés).
Fontos megjegyezni, hogy a törvényben nevesített három esetkör egymással
egyenértékű, közöttük nincs sorrendiség, azaz egy adott szerződésmódosítás
bármely jogalapon jogszerűnek minősülhet, illetve amennyiben valamelyik
jogalapon jogszerű, úgy a többi eset vizsgálata nem szükséges.

Előfordulhat, hogy egy adott szerződésmódosítás több jogalapon is jogszerű, pl.

egy építési beruházás során további munkálatok elvégzése vált szükségessé, amely

11
 műszaki tartalom változással és díjmódosítással járt, amennyiben ennek mértéke
a Kbt. 141. § (2) bekezdésében rögzített keretek között marad, minden további
körülmény vizsgálata nélkül jogszerűnek minősíthető, azaz nem szükséges
vizsgálni, hogy milyen okok vezettek a műszaki tartalom és a díj módosításának
szükségességéhez. Ugyanakkor ugyanez a módosítás példánkban a Kbt. 141. § (4)
bekezdés c) pontja alapján is jogszerű lehet, amennyiben előre nem látható
körülmények idézték azokat elő. A 142. § (3) bekezdését azonban minden esetben
figyelembe kell venni, tehát amennyiben annak sérelmét idézi elő az adott
módosítás, annak jogszerűsége nem állapítható meg. Jelen jogszabályhely olyan
eseteket kíván szankcionálni, ha például Ajánlattevő a teljesítési határidőt felróható
magatartása következtében és nem kimenthető okból nem tartja be, avagy olyan
többletmunkák merülnek fel, amelyek nem előre nem látható okból a gondos
előkészítés hiánya miatt szükségesek.

Fontos kiemelni, hogy az előre nem látható okból bekövetkező módosítások kivételével a többi
nevesített szerződésmódosítási esethez (Kbt. 141. § (2) bekezdés, (4) bekezdés b) pont) a Kbt.
kumulált értékbeli korlátokat rendel, ezért a többszöri szerződésmódosítás lehetőségére
tekintettel kiemelt jelentősége van a jogalap megállapításának.

2. A de minimis szabály

A Kbt. 141. § (2) bekezdésében rögzített, de minimis szabály a lehetséges szerződésmódosítások

első nevesített esete, amely az ott megjelölt értékhatárig lehetővé teszi a szerződéses ellenérték
módosulását a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül. Ezzel a jogalkotó
egy olyan de minimis küszöböt határoz meg, amely egy értékhatár alatt mentesíti a jogalkalmazókat
attól, hogy külön feltételek fennállásának igazolásával, vagy a módosítás nem lényeges voltának
alátámasztásával bizonyítsák a módosítás jogszerűségét - az a törvény erejénél fogva megfelelőnek
tekinthető. Kiegészítő rendelkezésként kapcsolódik hozzá a Kbt. 141. § (3) bekezdése, amely a
módosítás jogszerűségét kiterjeszti az árváltozással összefüggő egyéb szerződéses elemekre is.

Fontos megjegyezni, hogy a törvényben előírt értékbeli korlát többszöri

szerződésmódosítás esetén kumulálódik, tehát az egymást követő
szerződésmódosítások összesített nettó ellenértéke nem érheti el a Kbt.-ben
meghatározott értéket.

A Kbt. 141. § (2) bekezdés alapján - figyelemmel a (3) bekezdésre - akkor jogszerű a szerződés
módosítása, ha - amellett, hogy az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén a
módosítás eredményeként az ellenérték növekedése nem éri el az uniós értékhatárt - az ellenérték
változása nem éri el szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az
eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át.

12
Amennyiben az ellenérték a módosítással összefüggésben nem változik, vagy a szerződés olyan
eleme is változik, amely az ellenérték változásával nincs közvetlen ok-okozati összefüggésben, úgy
ezekre az esetekre a Kbt. 141. § (2) bekezdése nem alkalmazható. Ilyenkor a 141. § (6), illetve (4)
bekezdései alapján történhet a vizsgálódás.

A Kbt. 141. § (2) bekezdése esetében figyelembe kell venni a (3) bekezdésben foglaltakat is, aminek
alapján a 141. § (2) bekezdésében rögzített % korlátok figyelembevételével díjcsökkenésre is
alkalmazható. Tehát a 10%-os, illetve 15%-os szabály ellenérték növekedésre és csökkenésre
egyaránt alkalmazandó.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben csökken a szerződés ellenértéke, abban az esetben, szolgáltatás,
árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetében az eredeti szerződéses ellenérték
10%-ával, míg építési beruházás esetén az eredeti szerződéses ellenérték 15%-ával
csökkenhet úgy, hogy minden egyéb feltétel vizsgálata nélkül módosítható a szerződés.

A változást mindig az eredeti érték alapul vételével kell meghatározni, az eredeti

értékhez kell viszonyítani, nem a legutolsó módosításhoz. Például ha egy
szerződésmódosítás keretében 100.000.000,- Ft-tól (ez a 100%) előbb pozitív
irányban tértek el a felek 9.000.000,- Ft-tal, aztán csökkentették az ellenértéket
15.000.000,- Ft-tal, ekkor az aktuális ellenérték 94.000.000,- Ft, vagyis az eredeti
érték 6%- kal csökkent, amely a Kbt. 141. § (2) bekezdése alapján jogszerű.

Fenti értékek különböző szerződés típusoknál:

A szerződéses érték vizsgálatának alapja a nettó érték - hiszen az egész közbeszerzési

jogi szabályozás nettó értékeket veszi figyelembe (becsült érték számítás, értékhatárok
meghatározása stb.).

Keretszerződés esetén a keretösszeget tekintjük szerződéses értéknek.

Keretmegállapodás második részeként lefolytatott eljárás eredményeként kötött szerződés

esetében ezen versenyújranyítás/konzultáció eredményeként kötött szerződéses érték és adott
esetben a keretmegállapodás keretösszegét tekintjük szerződéses értéknek

Átalánydíjas szerződés esetén a teljes átalánydíjat tekintjük a szerződéses értéknek.

A tartalékkeret és az opció ellenértékét nem lehet a szerződéses értékbe tartozónak tekinteni.

Aktuális, indexált szerződéses érték:

A Kbt. 141. § (2) bekezdés és a (4) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában az eredeti szerződés
értékét az indexált szerződéses díj alapján kell megállapítani, ha a szerződés a (4) bekezdés a)
pontjának megfelelően a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek fizetendő valamely díjelem
indexálására vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Építési és szolgáltatási koncesszió esetében, ha a
szerződés nem tartalmaz indexálási rendelkezést, a (2) bekezdés és a (4) bekezdés b) és c) pontja
alkalmazásakor az indexáláson alapuló értéket a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett inflációs
érték éves átlagának figyelembevételével lehet kiszámolni.

13
A Kbt. 2021. február 1. napjától hatályos 141. § (5) bekezdése az indexált érték esetén az
ellenszolgáltatás helyett szerződéses díjra utal. Ez különösen a keretmegállapodások
vonatkozásában releváns (a Kbt. 141. § szerinti ellenszolgáltatásnak keretmegállapodás esetén a
vonatkozó hatósági útmutató szerint nem a keretösszeg minősül, mivel a keretösszeg és a
ténylegesen teljesítendő ajánlatkérői ellenszolgáltatás összege nem feltétlenül egyezik meg,
ellenszolgáltatás az, amit az ajánlatkérő kifizetett, vagy biztosan ki fog fizetni), mivel ilyen esetben
ezentúl az indexált összeg már nem csak a lehívási kötelezettséggel (ha volt ilyen meghatározva),
vagy a már kifizetett összegre, hanem a teljes keretösszegre vonatkozhat majd.

Keretmegállapodás esetén szintén lehetőség van a keretösszeg de minimis

jogalapon történő emelésére a Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglalt szabályok
szerint. Emellett a feleknek arra is lehetőségük van, hogy a keretmegállapodás
alapján kötött egyedi szerződésük ellenértékét növeljék a Kbt. 141. § (2)
bekezdése alapján, ugyanakkor minden esetben figyelemmel kell lenniük arra,
hogy az egyedi szerződés ellenértékének változása kapcsán a Kbt. 141. § (2)
bekezdése szerinti viszonyítási alap az egyedi szerződés eredeti értéke, nem pedig
a keretmegállapodás keretösszege. Abban az esetben, amennyiben a felek az
egyedi szerződések ellenértékét a keretösszeget meghaladóan kívánják
megváltoztatni, az egyedi szerződéseik ellenértékének módosítása mellett a
keretösszeget is módosítani szükséges, természetesen figyelemmel arra, hogy a
keretösszeg módosításának is meg kell felelnie a Kbt. 141. § (2) bekezdésében
foglaltaknak.
Egységárakat tartalmazó szerződések esetében a Közbeszerzési Hatóság
útmutatója felhívja a jogalkalmazók figyelmét, hogy a Kbt. 141. § szerinti
ellenszolgáltatásnak nem az egységár minősül, tekintettel arra, hogy az egységár
az annak alapján ténylegesen teljesítendő ajánlatkérői ellenszolgáltatás összegével
nem feltétlenül egyezik meg. Ellenszolgáltatásnak az minősül, amit az ajánlatkérő
az ajánlattevőnek a Kbt. 135. § alapján kifizetett, vagy biztosan ki fog fizetni. így
a módosítás esetén a szerződés során ténylegesen kifizetett, vagy bizonyosan
kifizetésre kerülő ellenszolgáltatás összegét kell alapul venni a Kbt. 141. § (2)
bekezdésének a) és b) pontja szerinti értékek kiszámításánál.
[Példával szemléltetve: ha az ajánlatkérő árubeszerzés esetén a keretszerződésben
meghatározott lehívási kötelezettség teljesítését megelőzően szeretné módosítani
a szerződést, akkor a keretösszeg növekedése nem érheti el a lehívási
kötelezettség (bizonyosan kifizetésre kerülő ellenszolgáltatás) 10%-át, és
amennyiben a lehívási kötelezettség teljesítését követően módosítja a szerződést,
a keretösszeg növekedése nem érheti el a keretösszegből már ténylegesen
kifizetett összeg 10%-át. Amennyiben több alkalommal történik értéknövelés, azok
összege nem érheti el a legkésőbbi szerződésmódosítás esetén irányadó
ellenszolgáltatás érték 10%-át.]

14
Az érték változásával összefüggő változásnak tekinthető, például a mennyiségi növekedésből fakadó
értéknövekedés, a szerződés időbeli hatályának kiterjesztése a folyamatos teljesítésű szolgáltatás
esetén, ahol az időtartam egyúttal a tárgy kiterjesztését jelenti és az ellenérték növelésével jár.

További szakértői tanácsadói óraszám megrendelése az eredeti

szerződéses ellenértéket, mely az alapszerződés 5.1. pontja szerinti
termékszállítás és a szakértői szolgáltatás ellenértékéből tevődik össze,
összességében nettó 8.684.800 Ft- tal emeli meg, mely a teljes
szerződéses ellenértékhez viszonyítva 9,71 %-os vállalkozói
díjnövekedést jelent. Ezen áremelés megfelel a Kbt. 141. § (2)
bekezdésében foglalt százalékos határnak, hiszen az áremelkedés nem éri
el a szolgáltatás megrendelés esetére kitűzött 10 %-os határt.
A fentieken túl megállapítható, hogy a szerződésmódosítás nem
változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti
szerződés jellegéhez figyelemmel arra, hogy Vállalkozó eredeti szerződés
szerinti kötelezettségeknek tesz eleget, csak többletmennyiségben.
Egyebekben megállapítható, hogy a szerződés hatályára vonatkozó, a
projekt tervezett határidejét és ezáltal a tárgyi szerződés teljesítésének
véghatáridejét meghosszabbító TSZ módosítás összefügg a
többletfeladatok elvégzésével és az azzal együtt járó ellenérték-
növekedéssel, mely változás a Kbt. 141. § (2) bekezdésére tekintettel a
Kbt. 141. § (3) bekezdésének megfelel.

Fontos kitérni azon Kbt. 141. § (2) bekezdés szerinti módosításokra, amely
értékben ugyan eleget tesznek a fentieknek, de általa a szerződés már "átkerül"
egy magasabb eljárási rezsimbe, eljárásrendbe.
A de minimis módosítás nem alkalmazható akkor, ha a szerződéskötést megelőző
közbeszerzési eljárást ajánlatkérő olyan szabályok szerint indította meg, amelyek
nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatóak, ha ajánlatkérő az eljárás becsült
értékét a szerződésmódosítást követő értékét figyelembe véve határozta volna
meg (Lásd Kbt. 141. § (3) bekezdésében részletezettek alatt)
Az értékmódosítás kapcsán fontos kitérni arra az esetre, ha ajánlatkérő az eljárását
még korábbi értékhatár szerinti besorolás alapján folytatta le. Ebben az esetben az
idézett bekezdés alkalmazásakor ajánlatkérőnek az alap szerződés megkötését
megelőzően az, eljárás megindításának időpontjában hatályos értékhatárokat
szükséges figyelembe vennie.

Amennyiben az ajánlatkérő úgy folytatta le eljárását, hogy azzal megsértette a Kbt.

115. § (1) bekezdését, azaz például olyan, építési beruházásra irányuló
közbeszerzési eljárást folytatott le, amelynek az értéke 290 millió forint volt, majd
a szerződésben szereplő ellenszolgáltatás összegét a Kbt. 141. § (2) bekezdés b)
pontja szerint 20 millió forinttal megemelnék, ez a Kbt. 141. § (2) bekezdés b)

15
 pontjának ugyan megfelelne, mivel az ellenszolgáltatás növekedésének a mértéke
nem éri el az eredeti szerződés értékének 15%-át, azonban a Kbt. 2017. január
1.-től hatályos 141. § (3) bekezdés második mondata szerint a Kbt. 141. § (2)
bekezdése mégsem alkalmazható, mivel a megnövekedett ellenszolgáltatás
következtében – amennyiben az ajánlatkérő eredetileg is a módosított szerződéses
értéket vette volna alapul – az eredeti eljárási szabályokat (a Kbt. 115. § szerinti
hirdetmény nélkül induló eljárás) nem alkalmazhatta volna.5
Ajánlatkérő tehát a Kbt. 141. § (3) bekezdésére tekintettel megsérti a Kbt. 2. § (1)
bekezdésében rögzített alapelvet miszerint „A közbeszerzési eljárásban az
ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a
verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát.” ha a módosítással,
- eljárásrendi változás (nemzeti eljárás helyett uniós) következne be.
- eljárás típus (Kbt. 115. § helyett egyéb eljárás lefolytatása lett volna
szükséges) változás következne be.
A fenti Kbt. 115. § szerinti példánál maradva adott esetben ajánlatkérő öt
gazdasági szereplőre szűkítette a versenyt, míg, ha a de minimis érték szerint
megnövelt eljárásrendet alkalmazta volna, ötnél több gazdasági szereplő is
érdekelt lehetett volna a tárgyi eljárásban.
A fenti Közbeszerzési Hatóság által alkalmazott példa kizárólag egy típusú eljárást
hoz mintának, nem taxatív felsorolást tartalmaz. A fenti példából kiindulva ugyan
úgy igaz ez egy Kbt. 114-114/A. § vagy egy Kbt. 117. § szerinti árubeszerzésre,
szolgáltatás megrendelésre vagy építési beruházásra is, amelyet a de minimis
módosítással adott esetben már Kbt. 81. § szerinti nyílt eljárásban kellett volna
lefolytatnia ajánlatkérőnek.

„A de minimis módosítás lehetőségének kimerülése nem zárja ki a szerződés további

módosítását, de azzal a hatással jár, hogy az ajánlatkérő nem mentesül az előbbi igazolási
kötelezettség alól.”6 Ugyanakkor, ha a szerződés módosítására a Kbt. 141. § (2) bekezdése alapján
kerül sor, és az érték változások összesített értéke meghaladja a de minimis szabály szerinti
mértéket, úgy a teljes módosítást más jogalapon szükséges vizsgálni, tekintettel arra, hogy a
szerződésmódosítását egységként szükséges szemlélni. Arra nincsen lehetőség, hogy kezdeményező

- egy szerződésmódosításon belül válogasson a jogcímek között az értékváltozás tekintetében

(például olyan módon, hogy árubeszerzés esetén az értéknövekedés 20%, ezért ajánlatkérő
kezdeményezi, hogy az eredeti szerződés értékének 10%-ig a Kbt. 141. § (2) bekezdése
szerint, a fennmaradó 10% tekintetében pedig a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja alapján
kerüljön sor a szerződésmódosításra ugyanazon tényállás mellett) természetesen,
amennyiben az említett példa esetében a fennmaradó 10%-os értéknövekedés esetén a Kbt.
141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti összes feltétel fennáll, akkor lehetőség van a szerződés

5
Közbeszerzések Tanácsának útmutatója 2017/81.
6
Dezső Attila (szerk.): Kommentár a közbeszerzési törvényhez, 2015. Wolters Kluwer, 549. old.

16
 módosítására (tehát nem ugyanaz a tényállás a (2) bekezdés és a (4) bekezdés c) pontja
szerinti módosítás esetében).

A de minimis szabály alkalmazásának nagyon fontos korlátja - a törvényben meghatározott mértéken

túl - az a módosítás tartalmára vonatkozó előírás, miszerint a módosítás nem változtathatja meg
a szerződés általános jellegét és illeszkednie kell az eredeti szerződés jellegéhez. Ennek
vizsgálata során az eredeti szerződéses kötelmet, a beszerzett eszköz funkcióját, az érintett
szolgáltatás célját, illetve építési beruházás esetén a megvalósítandó eredményt kell szem előtt
tartani.

3. Kbt. 141. § (3) bekezdés alkalmazása

A fentiekben rögzített, de minimis szabály tehát lehetőséget biztosít annak az életszerű helyzetnek
a kezelésére is, ha a teljesítés során az eredeti szerződéshez szervesen illeszkedő új feladatok
merülnek fel Ajánlatkérő részéről.

Amennyiben - leggyakrabban keretszerződések esetében - Ajánlatkérő a szerződés

határidejét kívánja meghosszabbítani, és ez díj növekedésével is jár, a törvényi
sorrend megfordítható, vagyis, amennyiben a határidő megnövekedésével van
összefüggésben a szerződés ellenértékének növekedése, abban az esetben a Kbt.
141. § (3) és azzal összefüggésben a Kbt. 141. § (2) bekezdése alapján lehet
jogszerű a szerződés módosítása, az ott meghatározott feltételek teljesülése
esetén.

A Kbt. 141. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a (2) bekezdést csak arra a szerződésmódosításra lehet
alkalmazni, amely a szerződés értékének változásával jár, a szerződéses jogviszony több elemét
érintő módosítás esetén pedig a módosítás azon elemeire, amelyek az érték változásával
összefüggenek. A jogalkotó tehát kifejezetten az ellenérték változására határozott meg egy de
minimis küszöböt, ha a módosítás nem az ellenértéket érinti, hanem például csak a teljesítési
határidőt, akkor azt a Kbt. 141. § egy másik bekezdése alapján szükséges igazolni. A jogalkotó
ugyanis az időtartamra nem adott meg olyan, de minimis értéket, amelyet a törvény erejénél fogva
elfogadható mértékű módosításnak tekint.

A FIDIC rendszerű szerződésekben a felek általában kötnek ki tartalékkeretet, azonban annak

felhasználhatósága tekintetében nem határoznak meg konkrét szabályokat, hanem visszautalnak a
jogszabályra, így bár „beépített” módosítás lehetne a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja alapján, de
a szükséges részletes meghatározás hiányában, csak a Kbt. 141. § (2)-(3) bekezdése alapján
tekinthető jogszerűnek. Valamint a szükséges -előzetes - szabályozás hiányában ez nem tekinthető
a tartalékkeret felhasználására vonatkozó egyértelmű és pontos szabályozásnak, a tartalékkeret
felhasználása csak szerződésmódosítás keretében történhet, amelynek jogszerűségét a Kbt. 141. §
szakasz alapján kell vizsgálni.

17
 4. Előre jelzett változások

A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja a szerződésmódosítást lehetővé tevő sajátos körülmények közül
az első, amely megegyezik a 2011. évi Kbt. 125. § (10) bekezdésében foglalt esettel.

Amennyiben tehát a felek az adott változást szerződésmódosítás keretében kívánják rendezni,

szükséges megvizsgálni, hogy:

 a szerződésben foglalt szabályozás megfelel-e a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja

előírásainak,
 a tervezett módosítás megfelel-e a szerződésben foglalt szabályozásnak.

Bármelyik kérdésre nemleges a válasz, úgy a módosítást a Kbt. 141. § egyéb rendelkezései alapján
lehet csak jogszerűnek nyilvánítani.

Általános, garanciális jellegű korlátként érvényesül az előre rögzített változások esetében is, hogy
azok nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános
jellegét. Előre sem foglalható például a szerződésbe olyan rendelkezés, amely meghatározott
feltételek bekövetkezése esetén alapvetően megváltoztatná a beszerzés tárgyát, vagy például
koncessziós szerződéses feltételrendszer helyett egyszerű közbeszerzési szerződésre változtatná a
szerződést.

A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt esetkör elméletileg nem veti fel az
értékváltozás vizsgálatának problematikáját, tekintettel arra, hogy a részletes feltételek
már a közbeszerzési eljárás során megismerhetők voltak, és az értékváltozást a becsült
érték kalkuláció és a biztosított fedezet már eleve tartalmazta.

A Kbt. ezen pontjával összefüggésben arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az előre
történő rendelkezésnek kellően részletezettnek kell lennie, az nem mozoghat az
általánosság szintjén. Olyan pontosan megfogalmazottnak kell lennie, hogy
gyakorlatilag kiegészítés nélkül, önállóan alkalmazható legyen.

Megfelelő lehet például a költségvetési év elején bekövetkező árváltozás beépítése,

melynek mértéke az azt megelőző év tekintetében a KSH által közölt inflációs
irányszám. Ebben az esetben tehát az ajánlatkérő egy előre látható, nagy
valószínűséggel bekövetkező körülménnyel számol és a szerződés megkötésével
az idővel változó feltételek is a szerződés részévé válnak, anélkül, hogy a
szerződést módosítani kellene.

Megfelel a szerződéses feltétel a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának, ha ajánlatkérő már az
eljárást megindító felhívásban utalt szerződésmódosítás feltételeire (előre megismerhetőség), oly
módon, hogy felhívta az érdeklődő gazdasági szereplők figyelmét, hogy a szerződésmódosításra előre

18
rögzített feltételek alapján kerülhet sor, amelyek részletes feltételeit a felhívásban és/vagy a
szerződéstervezetben/ szerződéses feltételek között ismerheti meg (egyértelműség). Akár célszerű
lehet utalni az eljárást megindító felhívásban arra is, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának
alkalmazhatósága az elérni kívánt, célzott joghatás. Az előírást akként kell megfogalmazni, hogy az
– megfelelve az átláthatóság elvének – meghatározza, hogy mely tényállási elemek bekövetkezése
esetén módosítja az adott szerződéses feltételt (ez a pontos feltétel és tartalom meghatározás
elvárása).

5. Gazdasági vagy műszaki szükségszerűség

A Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontjában szabályozott szerződésmódosításra főszabály szerint, olyan
esetekben kerülhet sor, amikor a kiegészítő beszerzési igényt gazdasági vagy műszaki okokból nem
tudja a nyertes Ajánlattevőn kívül más gazdasági szereplő teljesíteni, és ezen szükségszerűség
mellett az új szerződő fél bevonása még jelentős hátrányt vagy a költségek megsokszorozódását is
eredményezné.

Ezen szerződésmódosítási lehetőség tulajdonképpen egy új megrendelői igény kezelésére

biztosít megoldást új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, ezért szigorúan,
megszorítóan értelmezendő. Ez a lehetőség azokra a - szűk körű, jellemzően valamely
speciális technológia alkalmazásával járó - esetekre vonatkozik, amikor gazdasági vagy
műszaki okból nem létezik alternatíva az ajánlatkérő számára, mint az eredeti szerződő
féllel való szerződés.

A jogalap azonban nem kizárólag műszaki okra visszavezethetően alkalmazandó, nem áll fenn a
„kizárólagosság” szükségessége, elegendő vagylagosan vizsgálni a gazdasági vagy műszaki okok
fennállását. Tehát amennyiben fennáll a gazdasági vagy műszaki szükségszerűség arra vonatkozóan,
hogy ugyanaz a vállalkozó folytassa a már megkezdett munkát, a jogalap alkalmazható.

Itt jegyezzük meg, hogy a Kbt. ezen pontjával összefüggésben az előreláthatóság nem
vizsgálandó, nem feltétele az e jogcím alapján történő szerződésmódosításnak.

A Kbt. 141. § (4) bekezdése b) pontja alapján történő módosítás esetében is

felmerülhet a kérdés: a jogszabályi százalékos korlátnál a százalékok
jogalaponként önállóan számítandók és csak az adott jogalapon történt
módosításokat kell-e figyelembe venni, vagy más jogalap szerinti módosítást is be
kell számítani?
A Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja szerinti jogalapon történő módosítás
esetében az 50%-os korláttal összefüggésben minden esetben esetileg
meg kell vizsgálni, hogy az adott szerződés tekintetében került(t)-e sor a
(2) bekezdés alapján történő módosításra, amennyiben igen akkor a kettő
jogalap egymást követő és/vagy egyidejű alkalmazása nem a
közbeszerzési eljárás megkerülésére irányul-e.
Továbbá a pénzügyi hátrány kapcsán kiemelhetjük azt is, hogy az tulajdonképpen egy másik,
financiális aspektusból megvilágított gazdasági indok. A jogalap megfelelőségéhez mindig valamilyen
működésbeli összefüggést, illetve akadályoztatást kell igazolni. Érdemes lehet ajánlatkérőnek

19
számításokat, piackutatásokat végezni stb., annak érdekében, hogy valóban megalapozott legyen a
pénzügyi hátrány feltételének fennállása.7 A pénzügyi hátrány megítélésével összefüggésben nem
fogadható el indokként az új eljárás lefolytatásának idő- és költségigénye, amely nem minősül olyan
jelentős hátránynak, ami önmagában megalapozná a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontjának
alkalmazhatóságát.

 Példa: A tárgyi szerződés módosítása az eredeti műszaki tartalom, az

eredeti tervezési feladat kiegészítésére irányul.
Tervező feladata kiegészül egy olyan épületrészre, a földszint teljes
elbontására és szerkezetkész állapotban történő felépítésére vonatkozó
tervezési feladat elvégzésével, amely eredetileg nem szerepelt a műszaki
tartalomban (a földszinti rész megtartásával számolt Ajánlatkérő) és amely
építési engedélyköteles tevékenység elvégzését is eredményezi a majdani
kivitelezés tekintetében. Tekintettel arra, hogy egy épület vonatkozásában
az építési engedélyezési eljárás egységes engedélyezési
tervdokumentációt igényel, a tárgyi épületrészt érintő engedélyezési
tervdokumentáció elkészítése együttesen kezelendő az épületet érintő
további tervdokumentációk elvégzésével.
Mindezen tényállás mellett megállapítható, hogy az érintett épületrészre
vonatkozó engedélyes tervdokumentáció elkészítése arra tekintettel
vonható be a tárgyi szerződésbe, hogy a nyertes ajánlattevő változása,
mind műszaki, mind gazdasági okból ellehetetlenítené a szerződés
teljesítését az eredeti szerződés alapján beszerezni kívánt meglévő
feladatokkal való együttműködési kötelezettség és szoros műszaki tartalom
miatt és a szerződő fél személyének változása nem minősülne
költséghatékonynak Ajánlatkérő számára, mivel egy új eljárás lefolytatása
Ajánlatkérő számára jelentős hátránnyal, különösen a költségek
megsokszorozódásával járna.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a módosítás megfelel a Kbt. 141. §
(4) bekezdés b) pont ba) alpontja, valamint a bb) alpontja feltételeinek,
mely utóbbi törvényi hivatkozás vonatkozásában megállapítható, hogy az
ellenérték növekedése is az eredeti szerződéses ellenértékhez képest
mindösszesen 12,67%-os emelkedést jelent, nem lépve át a törvényben
rögzített 50%-os határt.

7
D.25/7/2017.

20
 6. Előre nem látható körülmények

A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja alapján sor kerülhet a szerződés módosítására akkor, ha azt
olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem
láthatott előre, a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és az ellenérték
növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át.

 Ez az 50%-os küszöb egyes módosításoknál külön vehető figyelembe akkor, ha

azok több, egymással nem összefüggő körülmény miatt merültek fel.
 az előre nem láthatóságnak az Ajánlatkérő oldaláról - és a Kbt. 142. § (3)
bekezdésére tekintettel Ajánlattevői oldaláról is - fenn kell állnia. Továbbá
nevesíti a törvény a kellő gondosság követelményét, azaz a Kbt. 141. § (4) bekezdés
c) pontja szerinti jogalap csak akkor áll fenn, ha az Ajánlatkérő a közbeszerzési
eljárás előkészítése során kellő gondossággal járt el. A kellő gondosság tanúsítása
mindig az eset egyedi körülményei alapján ítélhető meg.
 az előre nem látható körülmény bekövetkezhet a szerződéskötés előtt is, nem
kizárólag azt követően, ahogyan a korábbi szabályozásban szerepelt, azonban
ilyenkor a lehetetlenülés is felmerülhet, ezért Ajánlatkérőnek különös
körültekintéssel kell vizsgálnia a szerződés módosításával kapcsolatos
körülményeket. Fontos megjegyezni, hogy mindaddig, amíg az ajánlatkérőnek
lehetősége van a teljesítési és a szerződéses feltételek módosítására, ajánlatkérő a
kellő gondosság követelménye és a Kbt. alapelvi rendelkezései alapján köteles a
közbeszerzési dokumentumokat módosítani, és a módosított feltételrendszerre
történő ajánlattételt lehetővé tenni, utólag ugyanis már nem hivatkozhat arra, hogy
a szerződés módosítása előre nem látható okokból szükséges.

A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjában előírt három feltétel konjunktív, azaz a módosítás
jogszerűségéhez mindhárom feltétel együttes teljesülése szükséges.

A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti jogalap esetén szintén csak az ennek
megfelelő módosítások értéke vizsgálandó, főszabály szerint nem kell összeadni a más
jogalapon történő módosítás értékével, azonban minden esetben esetileg meg kell
vizsgálni, hogy az adott szerződés tekintetében került(t)-e sor a (2) bekezdés alapján
történő módosításra, amennyiben igen akkor a kettő jogalap egymást követő és/vagy
egyidejű alkalmazása nem a közbeszerzési eljárás megkerülésére irányul-e.

A Kbt. ezen pontja alkalmazható mind ellenértéknövekedés, mind -csökkenés esetén, illetve abban
az esetben is, ha a módosítás nem jár az ellenérték változásával.

A c) pont alkalmazásában fontos vizsgálni az előre nem láthatóság kérdését. Itt nem az a
vizsgálódás tárgya, hogy ajánlatkérő ténylegesen látta-e előre, volt-e tudomása a szóban forgó
körülményről, hanem hogy kellő gondossággal történő eljárás mellett láthatta-e volna előre a
szükséges módosítást. Ugyanakkor nem feltétel, hogy ezen körülmény a szerződéskötés után
következzen be.

21
Az előre nem látható ok bekövetkezésének feltételével kapcsolatban nem tekinthetők előre nem
látható körülménynek, amelyek az ajánlatkérő mulasztásából, a közbeszerzési eljárás nem elég
gondos előkészítéséből erednek.

Nem Kellő körültekintéssel számolni lehet azzal, hogy a kültérben végzendő munkák
tekinthető
az időjárásnak kitettek, így a téli időszakban esetlegesen nem végezhetők,
előre nem
látható továbbá azzal is hogy a fakivágási engedély megkapásához ügyintézési határidő
körülménynek
is társul, melyek miatt is eshetnek ki napok a kivitelezésből. Ezek figyelmen kívül
a kapcsolódó
közbeszerzési hagyása nem kellő körültekintésnek minősül és nem lehet jogszerűen
eljárás
szerződésmódosítást alapozni rájuk, mint előre nem látható okokra.9
lefolytatásának
időigénye,
ideértve az
egyéb
esetleges
eljárások, így
különösen a
vitarendezés
és a
jogorvoslat
időigényét is.8

Felhívjuk a figyelmet, hogy a c) pont is ajánlatkérő számára fenntartott lehetőség arra, hogy a
szerződés módosítását kezdeményezze. A módosítás szükségességét előidéző körülmény nem
eredhet az ajánlattevőként szerződő fél hibájából (sem), ez ugyanis a hibás vagy késedelmes
teljesítéssel kapcsolatos igényérvényesítés mellőzését vetné fel ajánlatkérő részéről (Kbt. 142. § (2)
és (3) bekezdése). Előre nem látható körülménynek tekinthető, ha például az adott termék gyártója
megszűnik, így ajánlattevőnek nincs lehetősége a szerződésben szereplő termék leszállítására,
melynek következtében egyenértékű termék szállításáról szükséges gondoskodnia. Ugyanezen
esetkörbe tartozik, amikor a gyártó megszűnteti a közbeszerzési eljárás során megajánlott termék
típus gyártását.

7. Nem lényeges módosítás

A Kbt. által alkalmazott feltételrendszer alapján minden módosítás megengedett, ha nem lényeges.
Lényeges pedig akkor, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket
határoz meg.

A jogalkotó a Kbt. 141. § (6) bekezdésének alpontjaiban az európai bírói

joggyakorlat által kimunkált, mindig lényegesnek tekintett módosítási eseteket
rögzítettek, de ezek nem taxatív esetkörök, azaz adott esetben az itt nem
nevesített esetben is minősülhet a szerződésmódosítás lényegesnek és így
jogszerűtlennek! Fontos továbbá kiemelni, hogy az alábbi esetek szoros

8
D.498/2016.
9
D.385/24/2018

22
 kapcsolatban állnak, tehát a szerződésmódosítás csak akkor jogszerű, ha egyik
feltétel sem teljesül és egyéb szempontból sem minősül lényegesnek.

C-454/06, Pressetext Nachrichtenagentur ügy10

C-496/99. Cas Succhi di Frutta ügy11

Visszautalunk továbbá a Kbt. 142. § (2) bekezdés b) pontjára, amely értelmében lényeges
szerződésmódosítás esetén a felek adott esetben nem csak a Kbt. 141. § (6) bekezdését sérthetik
meg, hanem a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvének érvényesítése elmaradása folytán
kimeríthetik a Kbt. 2. § (1)-(4) bekezdésének alapelvi sérelmét is.

A Kbt. 141. § (6) bekezdése tartalmazza a szerződésmódosítások lehetőségére vonatkozó azon

szabályt, amely szerint minden, az uniós bírósági gyakorlatban kidolgozott feltételrendszer szerint
nem lényeges módosítás megengedett. A szerződés módosítása akkor lényeges, ha az eredeti
szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig
lényegesnek kell tekinteni, ha

 olyan feltételeket határoz meg, amelyek, ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző

közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön)
kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett
másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;
 a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg;
 a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői
kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki.

A fenti korlátokat mindig az adott eset összes körülményét mérlegelve kell megítélni.

 Példa: Alkalmasság körében bemutatott szakember cseréjének esetében

a Kbt. 138. § (4) bekezdése releváns. Az értékeléskor meghatározó
szakember személye csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az
esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns
körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül
bemutatásra. Ajánlatkérő az új szakember önéletrajzával, végzettséget
igazoló dokumentumokkal, Ajánlatkérőnek a szerződésmódosításba foglalt

10
Az Európai Bíróság kimondta, hogy az euró bevezetése, mint a felek ellenőrzésén kívül eső körülmény, valamint
a jogszabályi változások folytán előálló árfolyamváltozások következtében szükségessé vált módosítások nem
minősülnek lényegesnek. Általánosítani (azaz, hogy minden külső körülmény okozta változás nem lényeges)
azonban nem lehetséges!
11
Az ítélet alapjául szolgáló esetben a Bizottság különböző feldolgozott mezőgazdasági termékek beszerzésére
irányuló eljárást indított. A beszerzés tárgyának ellenértéke pénz helyett az ajánlati dokumentációban
meghatározott fajtájú és mennyiségű feldolgozatlan termékben került meghatározásra. A szerződés odaítélését
követően azonban a Bizottság megváltoztatta a nyertes ajánlattevőnek járó termékek fajtáját és mennyiségét,
azaz lényegében a fizetési feltételeket.

23
 elfogadó nyilatkozatával, nyertes Ajánlattevő és az új szakember között, a
szerződés teljesítésére létrejött szerződésének bemutatásával igazolta,
hogy az új szakember bevonása és a korábbi szakember cseréje megfelel
a Kbt. 138. § (4) bekezdés utolsó mondatában foglaltaknak.
Az új szakember önéletrajza, illetve végzettségét igazoló dokumentuma
megfelelően alátámasztja, hogy a korábbival legalább egyenértékű
szakember bevonására kerül sor. Az eredeti szerződésben megjelölt V.A.
szakember vonatkozásában, a nyertes ajánlattevő megajánlása alapján 60
hónap szakmai többlettapasztalat került megjelölésre, mely tapasztalattal
az új szakember, N.Z. a benyújtott dokumentumok alapján rendelkezik. A
tárgyi szerződéses feltétel tekintetében megállapítható, hogy annak
módosítása a Kbt. 138. § (4) bekezdésének megfelelően a Kbt. 141. § (6)
bekezdése alapján jogszerűnek minősül.
 Példa: Tárgyi szerződésmódosítás szükségessége Ajánlatkérő indokolása
alapján abból fakad, hogy a korábban szállítói finanszírozású projekt
részben utófinanszírozásúvá vált, az erről szóló támogatási szerződés
módosítás 2017. december 15. napján hatályba is lépett és a kivitelezési
feladatok vonatkozásában egy szállítói, valamint egy utófinanszírozásos
költségsor keletkezett, amelyre figyelemmel a szerződés finanszírozási
szabályozásának aktualizálása vált szükségessé. A tárgyi szerződéses
feltételek tekintetében megállapítható, hogy azok módosítása a Kbt. 141.
§ (6) bekezdése alapján jogszerűnek minősül.
 Példa: Ajánlatkérő az 1. rész vonatkozásában az összegezés tervezet
V.2.2) és V.2.6) pontjában és ennek okán a szerződéstervezetben nem a
számítási hiba javítását követően meghatározott ajánlati árat tüntette fel.
Ajánlatkérő a fentiekre tekintettel a Kbt. 141. § (6) bekezdésére hivatkozva
módosította a szerződéses árat, tekintettel arra, hogy jelen esetben a
szerződéses ár módosítása adminisztratív hiba okán történt.
Az ellenérték változására vonatkozó szerződésmódosítás megfelel a Kbt.
141. § (6) bekezdésében foglaltaknak, tekintettel a fentiekben rögzített
adminisztratív hibára, mely alátámasztja, hogy a tárgyi
szerződésmódosítás nem minősül lényeges módosításnak.

Az előleg és a számlázás módosítását fokozott figyelemmel szükséges vizsgálni. 12 A szerződésben

foglaltaktól eltérő előleg és részteljesítési kifizetés az ajánlatkérő részéről szerződésmódosításnak
minősül, és miután ez kedvezőbb helyzetbe hozhatja az ajánlattevőt, így a Kbt. 141. § (6) bekezdés
b) pontjába ütköző magatartás lehet, mert a szerződés egyensúlyát egyoldalúan az ajánlattevő
javára változtathatja meg.13

12
D.356/11/2018 és D.362/8/2018
13
D.357/8/2018

24
 8. A szerződésmódosítás semmissége

A Kbt. 142. § (2) bekezdése kimondja, hogy a verseny tisztaságának, az esélyegyenlőség és egyenlő
bánásmód, valamint a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvének megsértését jelenti, ha a
szerződésszegésből eredő igények érvényesítése (ide nem értve adott esetben a felmondást vagy
elállást, amelyet a törvény nem követel meg) elmarad olyan esetben, amikor az érintett ajánlattevői
kötelezettség a közbeszerzési eljárásban értékelésre került, vagy ha a szerződésszegés
eredményeként beállt tényleges állapot a szerződés tartalmától olyan mértékben tér el, amely -
amennyiben a felek szerződésüket így módosították volna - szerződésmódosításként a Kbt. 141. §
(6) bekezdés szerint lényeges módosításnak minősülne.

A Kbt. új szabályként fogalmazza meg a szerződésmódosítások sui generis semmisségének esetét a

142. § (3) bekezdésében, amely előírás a közpénzekkel való felelős gazdálkodás alapelvi
követelményéből fakad.

Az első esetkör alapján nincs lehetőség például a szerződés teljesítési határidejének módosítására
akkor, ha a teljesítés olyan ok miatt szenvedett késedelmet, amelyért a nyertes ajánlattevő felelős,
vagy nem kerülhet sor a pótmunkák elszámolására akkor, ha azok elvégzése a nyertes ajánlattevő
hibájából vált szükségessé.

A második és a harmadik esetkör tulajdonképpen szorosan kapcsolódik a szerződés gazdasági

egyensúlyának fenntartásához.

 Példa: Semmis például az a szerződésmódosítás, ahol a felek – egy folyószakasz

árvízlevezető képességének javítása céljából kötöttek vállalkozási szerződést 12 hónapos
teljesítési határidővel – azért kívánják módosítani szerződésüket, mert a folyószakaszon a
naptári év során árhullám haladt át, amely pótmunka elvégzését követelte meg vállalkozótól,
és a teljesítési határidő is emiatt vált tarthatatlanná. A szerződés tárgya és időtartama
alapján ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy vállalkozónak számolnia kellett az árvíz
kockázatával – hiszen emiatt építi ki a megrendelt hullámtéri rendszert – ezt a kockázatot
pedig a kezdeményező indokolatlanul nem jogosult átvállalni. Önmagában tehát egyes
szerződéses kötelezettségek az ajánlatkérő általi átvállalása nem eredményezi feltétlenül a
módosítás semmisségét, de az indokolási kötelezettségnek meg kell felelni.

A Kbt.-ben megfogalmazott második esetkör tulajdonképpen a szerződés gazdasági egyensúlyának

a nyertes Ajánlattevő javára történő megváltozásának is tekinthető. Lényeges, hogy önmagában
egyes szerződéses kötelezettségek Ajánlatkérő általi átvállalása nem eredményezi a módosítás
semmisségét, ahhoz a törvény által megfogalmazott indokolatlanság kell, hogy fennálljon.

Valamely kockázat átvállalásának indokoltsága kapcsán az adott helyzet összes körülményét

mérlegelni kell, továbbá vizsgálni szükséges azt, hogy a szabályozás céljára (a közpénzekkel való
felelős gazdálkodásra) tekintettel milyen következményekkel járna a kockázat átvállalása vagy annak
elmaradása. Tekintettel arra, hogy a szerződés semmisségének megítélése, az előbbi szabály

25
érvényesítése polgári jogi kérdés, arra nem a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezik hatáskörrel.
Ilyen esetekben, ha a Közbeszerzési Hatóságnak a Kbt. 187. § (2) bekezdés j) pontja szerinti
hatósági ellenőrzése során történik az előbbi megállapítása, akkor a Közbeszerzési Hatóság pert indít
a módosítás érvénytelensége és az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása iránt.

A közbeszerzési jogi ellenőrzés során tehát minden esetben vizsgálni kell, hogy a
szerződés módosítása nem valósítja-e meg a Kbt. 142. § (3) bekezdésében foglalt esetek
valamelyikét, ugyanis ebben az esetben a módosítás nem jogszerű még akkor sem, ha
formálisan megfelel a Kbt. 141. § valamely rendelkezésének.

9. Lehetetlen szolgáltatás

A polgári jog alapján tehát a szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányuló voltából fakadó
érvénytelensége a felek közös akaratából, a szerződés módosításával orvosolható. Ebben az esetben
a szerződés módosítása meg kell, hogy feleljen a Kbt. 141. §-ában foglalt valamely esetnek, illetve
nem ütközhet a Kbt. 142. § (3) bekezdésébe. A Kbt.-ben foglalt szerződésmódosítási esetek közül e
vonatkozásban főszabályként a 141. § (6) bekezdése releváns, azaz a szerződés érvénytelensége
akkor orvosolható módosítás keretében, ha ez a módosítás nem minősül lényegesnek a törvényi
kritériumok alapján.

A lehetetlen szolgáltatások leggyakoribb esete az, amikor a közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt
a teljesítési (rész)határidő ellehetetlenül. Amennyiben azonban ajánlatkérő a teljesítés határidejét
kifejezetten valamilyen pontos dátumhoz kötötte (pl. támogatási szerződés szerinti határidő), és
erről az érdeklődő gazdasági szereplőket is tájékoztatta a közbeszerzési dokumentumokban, akkor
a módosítás lényegesnek tekintendő, ezért főszabály szerint nem lehet jogszerű.

IV. Tipikus esetek a Kbt. alapján

1. Szerződések teljesítési határidejének meghosszabbítása

A szerződések teljesítési határidejének meghosszabbítása több jogalapon is jogszerű lehet:

1. elsősorban azt szükséges vizsgálni, hogy a szerződés tartalmaz-e a Kbt. 141. § (4) bekezdés
a) pontja szerinti rendelkezéseket. Amennyiben igen, vizsgálandó, hogy ezek megfelelnek-e
a jogszabálynak, és a hosszabbítás megfelel-e ezeknek. Amennyiben nem, a módosítás a
következő jogszabályi rendelkezések alapján lehet jogszerű. Fontos kiemelni, hogy a
meghosszabbítás lehetősége nem minden beszerzési igénynél írható elő jogszerűen.

A gyakorlatban előfordul, hogy a szerződés a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjára utalás
mellett úgy rendelkezik, hogy amennyiben előre meghatározott feltételek mentén
módosul a szerződés, az nem minősül szerződésmódosításnak. Tekintettel arra, hogy a
korábbi automatizmust (125. § (10) bekezdés) a Kbt. a szerződésmódosítások körébe
emelte be, így az előre meghatározott feltételek alapján történő módosítások is
vizsgálandóak a Kbt. szerződésmódosítási szabályai szerint.

26
 2. amennyiben a teljesítési határidő meghosszabbítására a Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti
díjnöveléssel összefüggésben kerül sor, úgy a módosítás a Kbt. 141. § (3) bekezdése alapján
jogszerű.

Fontos, hogy a Kbt. 141. § (3) bekezdését megszorítóan kell értelmezni, így ha az eredeti
szerződéses tartalomhoz képest pluszban felmerülő munka teljesítése érdekében
szükséges a teljesítési határidő meghosszabbítása, az csak az ezen munka által
ténylegesen indokolt mértékben módosulhat. Pl.: ha az adott pótmunka elvégzésének
időigénye 7 nap, a teljesítési határidő a Kbt. 141. § (3) bekezdése alapján nem
hosszabbítható meg ezt meghaladóan. Erre tekintettel a határidő hosszabbítás mértékét
minden esetben megfelelően (ütemtervvel, mérnök/műszaki ellenőr nyilatkozatával) alá
kell támasztani.

3. a 2011. évi Kbt. 132. § (2) bekezdéséhez hasonló esetet szabályoz a Kbt. 141. § (4) bekezdés
c) pontja, amely a kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő által előre nem látható esetekben
teszi lehetővé a teljesítési határidő módosítását.

Ha a teljesítés során előre nem látható akadály merül fel, amelynek elhárításáig a
teljesítés nem folytatható (ebben az esetben a teljesítési határidő legfeljebb az
akadályoztatás időtartamával módosítható), vagy ha a teljesítés a szerződő feleken
kívül álló, harmadik személyektől (is) függ, akik nem tesznek eleget a szerződés
teljesítéséhez szükséges kötelezettségeiknek. Erre tekintettel az akadályoztatás
bekövetkezését és megszűnését, illetve a határidő hosszabbítást megalapozó
egyéb körülményeket megfelelő dokumentumokkal alá kell támasztani (építési
napló releváns oldalai, ütemterv).

A Kbt. 141. § (4) bekezdés ca)-cb) pontja alapján esetlegesen sor kerülhet
egy kivitelezésre kötött építési szerződés – pusztán – teljesítési
határidejének a meghosszabbítására kedvezőtlen időjárási körülmények
miatt, ha a különösen kedvezőtlen időjárási viszonyok kialakulása nem
volt előrelátható, illetőleg azzal számolni lehetett, de nem olyan
mértékben, amint az ténylegesen bekövetkezett, ilyen eset például a
tavasszal váratlanul bekövetkezett esőzések, melyek a sok éves átlagnál
jóval magasabb csapadékot hoztak, így ezen időszakban a szabadtéri
kivitelezési munkák és sok esetben az esőzés miatt az utak
járhatatlansága jogszerű indok lehet ezen jogalap alkalmazására.
Másik eset az ajánlatkérő részéről a közbeszerzési eljárás nem megfelelő
előkészítésére visszavezethető késedelem, mely nem alapozza meg a Kbt.
141. §-ának (4) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállását.
Ebben az esetben vizsgálni szükséges azt is, hogy az ajánlatkérő a

27
 teljesítési határidő meghatározása során miként vette figyelembe a –
kültéri – munkálatok folytatása szempontjából kedvezőtlen időszakokat.
Ez esetben nem fogadható el, ha Ajánlatkérő a felhívásában például
februári teljesítési határidőt ír elő, nem számolva a februárban várható
kedvezőtlen időjárással és adott esetben havazással és az időjárási
körülményekre tekintettel a teljesítési határidő hosszabbítását
kezdeményezi. Ezen esetek is mindig az adott ügy kapcsán
felülvizsgálandók és mérlegelendők.

Amennyiben ajánlatkérő a teljesítés határidejét kifejezetten valamilyen pontos dátumhoz kötötte (pl.
támogatási szerződés szerinti határidő), és erről a gazdasági szereplőket is tájékoztatta a
közbeszerzési dokumentumokban, akkor a teljesítési határidő módosítása lényegesnek tekintendő,
ezért főszabály szerint nem lehet jogszerű a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján.

Elfogadható a keretmegállapodás időbeli hatályának és a keretösszegnek az egyidejű módosítása,

amennyiben a Kbt. 141. § (2)-(3) bekezdésében rögzítetteknek megfelel, azonban a Kbt. 141. § (4)
bekezdés c) pontja alapján nem lehetséges a módosításuk. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy audit
tapasztalatok alapján a keretmegállapodások esetében a keretmegállapodás és a keretszerződés
időbeli hatálya lényeges feltétel, ezért ezen pont módosítása a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján
csak kivételesen indokolt esetben lehetséges.

Hogyha a közbeszerzési szerződés teljesítésének valamilyen hatósági engedélyezési eljárás is része,

illetve feltétele, a közbeszerzési szerződés teljesítési határidejének meghatározásakor a hatósági
eljárási határidőket figyelembe véve kell eljárni. Ennek során figyelemmel kell lenni az eljárási
határidők esetleges meghosszabbítására, az eljárás felfüggesztésének időtartamára (pl. egyéb
hatóság megkeresése okán), illetve azon időtartamra, amely nem számít az eljárási határidőbe (pl.
hiánypótlásra rendelkezésre álló időtartam). Ezek alapján hatósági eljárás elhúzódása csak akkor
adhat alapot a szerződés jogszerű módosítására, ha ajánlattevő a lehetséges leghosszabb
ügyintézési határidővel számolt.

A részhatáridők módosíthatók abban az esetben, ha a véghatáridő nem módosul. Kivéve azon

eseteket, amennyiben a részhatáridők kötbérterhesek.

A Kbt. a megkötésre kerülő szerződés tekintetében nem tartalmaz arra vonatkozó

utalást, mely szerint egy esetleges jogorvoslati eljárás okozta későbbi
szerződéskötés miatt a felhívásban, illetőleg a dokumentációban rögzített, a
teljesítésre előírt határidő megváltoztatható lenne. Minderre tekintettel az
ajánlatkérőknek - amennyiben azt a beszerzés tárgya, illetve a beszerzés sajátos
körülményei lehetővé teszik - javasolt elkerülniük a teljesítési határidő konkrét,
naptári napban történő meghatározását. Célravezetőbb emiatt a teljesítés
megkezdésének időpontját, illetve a teljesítési határidőt a szerződés megkötésének
napjától meghatározni. Amennyiben a teljesítési határidő konkrét naptári napban
történő meghatározása elkerülhetetlen, úgy az ajánlatkérőnek az eljárás tervezése
során figyelembe kell vennie az esetleges jogorvoslati eljárás időtartamát is

28
 figyelemmel arra, hogy a közbeszerzési eljárás esetleges elhúzódása nem
megfelelő indok a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötésre kerülő
szerződés módosítására a teljesítési határidő tekintetében

Amennyiben a szerződés hatálybalépése egy bizonytalan eseménytől függ, úgy Ajánlatkérő akkor jár
el kellő körültekintéssel az előkészítési szakaszban, ha nem határozott idejű teljesítési véghatáridőt
határoz meg. Nem tekinthető kellő körültekintésűnek az a magatartás, amely nem számol azokkal
az esetlegesen bekövetkező, késedelmet okozható eseményekkel, amelyek a közbeszerzési eljárás
bonyolítása kapcsán bekövetkezhetnek. Minderre figyelemmel célszerű napokban vagy hónapokban
meghatározni a teljesítési határidőt.14

A szerződésmódosítást hatálybaléptető rendelkezés:

A szerződésmódosítás esetében már van lehetőség adott esetben hatálybaléptető záradék

beépítésére a szerződésben, ami akár több feltétel teljesüléséhez is köthető. Ilyen záradék
alkalmazásával legtöbbször már aláírt szerződésmódosításoknál, azaz utólagos ellenőrzési jelentések
kiállításánál találkozhatunk.

 Példa: Záradék:
A szerződés módosítás hatálybalépésének feltétele a Miniszterelnökség
Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) módosítást jóváhagyó
tanúsítványa. A szerződésmódosítás szövege a KFF észrevétele szerint
változhat.
Vevő – a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós
alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló
272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 108. §-a alapján – kezdeményezte a
szerződésmódosítás folyamatba épített ellenőrzését. A Miniszterelnökség
Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya. …………………….-án (……………………..
iktatószámú levelében) a szerződésmódosítást jogszerűnek nyilvánította.
Felek erre, valamint arra tekintettel kötik meg jelen szerződésmódosítást,
hogy ebben a szerződésben meghatározott teljesítési határidő lejárta előtt
(…)megállapodtak.

2. Változás a szerződés teljesítésében részt vevők személyében

A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve

közösen ajánlatot tevőknek vagy a létrehozott projekttársaságnak kell teljesítenie. Természetesen a
teljesítésben további szereplők is részt vehetnek alvállalkozóként. A közbeszerzési eljárás során
bemutatott szervezet (kapacitás) polgári jogi értelemben alvállalkozóvá válik a közbeszerzési

14
D.384/19/2019.

29
szerződés teljesítésében. Azonban a Kbt. 138-139. §-a meghatározza ennek szabályait, a
szerződéses rendelkezések csak akkor jogszerűek, ha a jogszabály előírásaival összhangban állnak.

Az uniós irányelvek az ajánlatkérői oldalon továbbra sem határozzák meg a jogutódlás

megengedett eseteit, nem konkretizálják, hogy mely változások esetén nem kell új
szerződés-odaítélésről beszélnünk. A Kbt. a szerződő felek személyével kapcsolatban a 139. §
(3) bekezdésben azonban már utal arra is, hogy az ajánlatkérői oldalon is elképzelhető a
szerződésekben jogutódlás, melynek korlátja, hogy az nem irányulhat a közbeszerzési kötelezettség
megkerülésére az ajánlatkérők részéről.

Változás a nyertes ajánlattevő személyében

A Kbt. a mögöttes irányelvi rendelkezések alapján az eddigieknél kis mértékben szélesebb körben
teszi lehetővé az ajánlattevőként szerződő fél pozíciójában a jogutódlást, de eseteit taxatíve
meghatározza 139. § (1) bekezdésében.

A részleges jogutódlás megengedése - még ha feltételek mellett is biztosított - jelentős újításnak

tekinthető, hiszen lehetségessé válik közbeszerzési szerződések szerződéses jogviszony útján
történő átadása.

Ajánlatkérőnek vizsgálnia kell a jogutód – adott eljárásban előírt – kizáró okok hatálya alá tartozását,
alkalmassági követelményeknek való megfelelését [a Kbt. 138. § (2)-(4) bekezdés alkalmazásával
az ajánlattevőre irányadó szabályok szerint] és a jogutódlás nem célozhatja a Kbt. megkerülését. A
Kbt. nyilatkozati elvéből levezetve ilyen esetben a jogutód „nyertes ajánlattevőnek” elegendő
nyilatkoznia arról, hogy az eljárás során előírt kizáró okoknak és alkalmassági követelményeknek
megfelel, azonban emellett Ajánlatkérőnek ellenőriznie kell az ingyenes elektronikus adatbázisból
elérhető alkalmassági követelményeket és kizáró okokat.

A jogutódlás a Kbt. 139. § paragrafusban foglaltak szem előtt tartása mellett a Kbt. 141. § (6)
bekezdése alapján jogszerű lehet.

Jellemző fordulat a közbeszerzési szerződésekben, hogy megjelölésre kerül ajánlattevő részéről a

kapcsolattartásért felelős személy, és/vagy a teljesítésért, minőségirányításért felelős személy.

Álláspontunk szerint, ha fenti személyek változása nem érint alkalmassági követelmény igazolására
bemutatott szakembert, csak az ajánlatkérőnél bekövetkező szervezeti változások eredménye, akkor
a módosítás a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti nem lényeges szerződésmódosítás jogcímén
jogszerűen módosítható.

Amennyiben a nevezett személy egyben a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés b),
vagy f), továbbá a 21. § (2) bekezdés b) vagy e), illetve a 21. § (3) bekezdés b) vagy f) pontjának
megfelelő előírásra bemutatott szakember, úgy az ellenőrzést a Változás az alvállalkozó személyében
– alkalmassági követelménynek megfelelést bemutató alvállalkozó változásának további vizsgálati
szempontjai és/vagy a Változás az alvállalkozó személyében – értékeléskor meghatározó alvállalkozó
változásának további vizsgálati szempontok szerint kell elvégezni.

30
 Változás Ajánlatkérő személyében

A Kbt. 139. § (3) bekezdése az ajánlatkérő személyében bekövetkező változást oly módon rendezi,
hogy előírja: az ajánlatkérőként szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás nem irányulhat e
törvény alkalmazásának megkerülésére.

Erre tekintettel – speciális szabályok hiányában – ilyen esetben is az általános szabályok és elvek
szerint kell eljárni, ami a következőket jelenti.

A Kbt. a közbeszerzési eljárást egységesen kezeli, és – figyelemmel a közbeszerzési eljárások

átláthatóságához fűződő társadalmi érdekekre, valamint a jogbiztonság követelményére – abból
indul ki, hogy az eljárást megindító ajánlatkérő jelenik meg az eljárás eredményeként létrejövő
szerződés alanyaként, valamint teljesíti a szerződés szerinti ellenszolgáltatást. Az ajánlatkérő
személyét érintő változásra, jogutódlásra jogszabály rendelkezése folytán vagy határozatba foglalt
alapítói döntés alapján sor kerülhet. Ilyen esetben a jogosultat megillető jogok és őt terhelő
kötelezettségek a jogutódra szállnak.

A nyertes ajánlattevő személyében bekövetkező változáshoz hasonlóan, az ajánlatkérő személye is

csak az adott ajánlatkérőre vonatkozó szabályok szerinti jogutódlással, a Kbt. alapelveinek
megfelelően változhat.

Változás a szakember és/vagy vállalkozó személyében

A nyertes ajánlattevő természetesen jogosult a közbeszerzési szerződés teljesítését alvállalkozó(k)

bevonásával végezni (Kbt. 138. § (3) bekezdés). Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő
jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti
lehetőséggel élt.

A nyertes ajánlattevő legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles az ajánlatkérőnek

valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a
megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel
együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok
hatálya alatt. A közbeszerzési eljárásokban - ajánlatkérő döntése esetén eshetőlegesen előírt - 66.
§ (6) bekezdése szerinti, már ajánlattételkor ismert alvállalkozókat bemutató nyilatkozatnak nincs
olyan joghatása, hogy az abban megjelölt személyeket/szervezeteket a teljesítésbe kötelező lenne
bevonni. Ezért a nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötésig benyújtandó nyilatkozata fogja képezni
az ellenőrzés összehasonlítási alapját a későbbi módosítások vizsgálatakor.

Az ellenőrzés aspektusai az alvállalkozó változásakor

a) A kizáró okok hatálya alá tartozás vizsgálata alkalmasságot nem igazoló

alvállalkozó esetén:

31
A nyertes ajánlattevő az alvállalkozói változásról szóló előzetes bejelentéssel együtt nyilatkozik arról
is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt, nyilatkozata
tartalma pedig a Kbt. 67. § (4) bekezdésében szabályozott. A kizáró okról a nyertes ajánlattevő
nyilatkozik, de javasolt, hogy az ajánlatkérő fél a közbeszerzési eljárásban meghatározottak szerint
ellenőrizze annak valóságtartalmát.

b) teljesítési arányok vizsgálata:

A Kbt. 138. §-a már nem korlátozza az ajánlattevő saját teljesítésének arányát, illetőleg az általa
igénybe vehető alvállalkozók arányát. A Kbt. 197. § (6) bekezdése, mint hatálybeléptető
rendelkezése kimondja, hogy jelen módosult szabályokat Felek a már megkötött szerződéseikre is
alkalmazhatják, mely módosítás a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerint nem tekinthető lényegesnek.

c) Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlát vizsgálata:

A Kbt. 65. § (10) bekezdése szerint az ajánlatkérő egyes konkrét feladatokra zárhatja ki az
alvállalkozói teljesítést. Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint
árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembehelyezési művelet esetén
ugyanis az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az
ajánlattevő vagy - közös ajánlattétel esetén - a közös ajánlattevők egyike végezzen el. A
szerződésmódosítás arra vonatkozó eleme, hogy a nyertes ajánlattevő (akár gazdasági vagy műszaki
szükségszerűség, akár előre nem látható körülmények miatt szükséges) munkaszervezése során a
fentiek körébe tartozó feladatot a jövőben alvállalkozó útján teljesíti, különös körültekintéssel
vizsgálandó, ugyanis adott esetben jogszabályba ütköző lehet.

Változás a szakember és/vagy alvállalkozó személyében - alkalmassági követelménynek

megfelelést bemutató szakember és/vagy alvállalkozó változásának további vizsgálati
szempontjai

A szakemberek - azok végzettségére, képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó, valamint a

releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésére előírt
alkalmassági követelmény igazolására a Kbt. 65. § (9) bekezdése szerint a gazdasági szereplő csak
akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet valósítja meg azt az építési
beruházást, szolgáltatást vagy szállítást, amelyhez e kapacitásokra szükség van. A közbeszerzési
eljárásban az alkalmasság körében bemutatott szakembernek, illetve kapacitást nyújtó szervezetnek
kötelező részt vennie a szerződés tényleges teljesítésében.

Az ellenőrzés további aspektusa az alkalmasság igazolásában részt vett

alvállalkozó változásakor
- Általában
Szerződő fél a közbeszerzési eljárásban bemutatott szervezet vagy szakember
nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel a
korábbi alvállalkozó által igazolt alkalmassági követelményeknek.

32
 - Rangsorolás esetén
Az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon történő
megfelelést szükséges igazolni.
Az ellenőrzés szempontjából ez azt jelenti, hogy a módosításhoz szükséges az
alkalmasság igazolásához megkövetelt valamennyi ajánlattevői
nyilatkozat ismételt, változásnak megfelelő tartalmú benyújtása:
- alkalmasság igazolása alkalmasságot igazoló alvállalkozó
esetében:
o referencia követelményre bemutatott kapacitás változása esetén:
Uniós rezsim, Nemzeti rezsim, Mindkét
árubeszerzés és árubeszerzés és rezsim, építési
szolgáltatás15 szolgáltatás16 beruházás17

A referenciát a szervezet által

vagy a szerződő fél,
igazoló közszféra kiadott vagy aláírt
illetve az
szervezet18 igazolás
alkalmasság
a szervezet által igazolásában részt csak a

adott igazolás vagy vevő más szervezet szerződést

A referenciát a szerződő fél, nyilatkozata kötő másik fél

igazoló a illetve az által adott

vagy a referencia igazolás
fentihez képest alkalmasság
szerinti szerződést
egyéb szervezet igazolásában részt
kötő másik fél által
vevő más szervezet
adott igazolás
nyilatkozata

o szakember előírásnál a leggyakoribb igazolási módok:

 a szakember végzettségét, képzettségét alátámasztó irat
egyszerű másolata (ld. diploma másolat)
 szakmai tapasztalat ismertetése (ld. általában pontosan
megadott tartalomnak megfelelő önéletrajz)
o szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság igazolása esetén
az engedély vagy jogosítvány egyszerű másolata, illetve a
szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolás19
o egyéb, a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő által az alkalmasság
megítéléséhez előírt igazolási módokkal azonos módon kell igazolni
az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést.

15
321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22.§
16
321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 23. § első fordulat
17
321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (3) bek. és 23. § utolsó fordulat
18
A Kbt. 6. § (1) bekezdés a)-h) pontjai alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetek
19
321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §

33
 A csatolt dokumentumok közbeszerzési jogi megfelelőségét az ellenőrző
szervezetnek vizsgálnia kell!

Változás a szakember és/vagy alvállalkozó személyében - értékeléskor meghatározó

szakember és/vagy alvállalkozó változásának további vizsgálati szempontjai

Az eljárás során az ajánlattevő által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától
nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve
az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor
meghatározó körülménynek minősült. Ilyen esetben csak a jogutódlás olyan eseteiben változhat a
bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény -
különös tekintettel a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az értékelt személyi állomány -
tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető.

Az értékeléskor meghatározó körülménynek minősülő szervezet vagy szakember - figyelemmel a

Kbt. „különös” kitételére - nem csak az értékelési szempontok között figyelembe vett szervezetet és
szakembert jelöli. A fogalom ennél tágabb.

Egy szervezet vagy személy álláspontunk szerint az értékeléskor meghatározónak minősül akkor, ha
személye az adott esetben az eljárás eredményét befolyásolja. Az eljárás eredményét befolyásolja
az adott személy vagy szervezet, ha képzettsége, tapasztalata értékelési szempont.

Fontos megjegyezni, ha a szakember a felolvasólapon név szerint vagy ha a felolvasólapon a

szakember szakmai tapasztalatának hónapszáma megnevezésre/megjelölésre kerül és a
szerződésben is ennek megfelelően név szerint feltüntetésre kerül a 138. § (4) bekezdésének
megfelelően a szakember cseréje a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján megfelelő lehet. Lásd a Kbt.
141. § (6) bekezdése szerinti nem lényeges módosítás fejezetben szereplő példát.

3. Speciális szabályok építési beruházások esetén

Az 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérőként
szerződő fél és a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés megkötését követően az árazott
költségvetés tételei tekintetében egyeztetést folytasson, amely során a beépítésre kerülő egyes
tételeket véglegesíthetik.

A felek az egyeztetésen csak az ajánlattevő által az ajánlatában megjelölt építőanyagokkal,

termékekkel műszakilag egyenértékű vagy magasabb minőségű helyettesítő termékben egyezhetnek
meg [322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdés].

Amennyiben a felek a (2) bekezdés szerinti helyettesítő termék beépítéséről állapodnak meg, a
szerződés módosítására a Kbt. 141. §-ának szabályait megfelelően kell alkalmazni [322/2015. (X.
30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdés]. Figyelemmel arra, hogy ha az eredeti termék helyett az új
termék megajánlása esetében a teljesítésben résztvevő felelős műszaki vezető jóváhagyásával és
nyilatkozatával igazolt egyenértékűség megállapítható, úgy a módosítás a Kbt. 141. § (6) bekezdése
alapján jogszerű lehet, tekintettel arra, hogy a módosítás ez esetben nem jelentős.

34
 4. Műszaki megoldás változtatása

A műszaki megoldás változása is szerződésmódosítás keretében kezelendő. A szerződésnek ugyanis

nemcsak a tényleges szerződéses feltételek képezik a részét, hanem az ajánlattételi dokumentáció
a műszaki leírással együtt, valamint ajánlattevő ajánlata is. A műszaki megoldás változása esetén
mindig azt kell mérlegelni, hogy az nem valósít-e meg új beszerzési igényt. A műszaki megoldás
változásáról akkor beszélünk, amikor egy, a szerződésben szereplő feladatot a felek másképpen,
más módszerrel kívánnak megvalósítani, azonban a feladat végeredménye, végcélja tekintetében
nincs változás.

A műszaki megoldás változása legtöbb esetben érinti a projekt költségvetését is. Ezért amennyiben
műszaki megoldás változása esetén a szerződésmódosítás az ellenérték módosításáról nem tesz
említést, akkor ajánlatkérőt minden esetben fel kell hívni nyilatkozattételre a tekintetben, hogy
változik-e a szerződésben megállapított ellenérték. Különösen igaz ez abban az esetben, ha a felek
építési beruházás esetében tartalékkeretet kötöttek ki a szerződésben.

A műszaki megoldás változása díjmódosítás nélkül

A műszaki megoldás változásának jogalapját a gyakorlatban leginkább a gazdasági vagy műszaki

szükségszerűség (Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pont), vagy az előre nem látható körülmények
felmerülése (Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont), vagy a módosítás nem lényeges volta képezi.

a) Gazdasági vagy műszaki szükségszerűség vizsgálata során:

Amennyiben a közbeszerzési eljárásban kiadott tervdokumentáció és az árazatlan költségvetés

ellentmondásban állt egymással, úgy a későbbiekben nem állapítható meg, hogy az eredeti
szerződésben nem szerepelt a vitatott műszaki tartalom.

A felmerült igény és az eredeti igény egységes gazdasági/műszaki megítélését minden esetben

okirati, vagy jogszabályi hivatkozással szükséges alátámasztani. Például, ha az ajánlatkérő által
megrendelt szoftverfejlesztés során, még a teljesítés időszakában felmerül egy új modul
kifejlesztésének szükségessége, akkor a szerzői jogok átruházása előtt csak a vállalkozó lesz jogosult
a fejlesztés megvalósítására.

b) Az előre nem látható körülmények kapcsán:

A kiváltó körülmények ajánlatkérő kellő gondossága mellett sem voltak előre láthatóak. Például a
szelektív hulladék-feldolgozó állomás kivitelezése során a jogalkotó új hulladékgazdálkodással
kapcsolatos jogszabályt hoz és léptet hatályba, amely bizonyos kivitelezési munkálatok és/vagy
engedélyezési feltételek megváltoztatásával jár.

Ide tartoznak a pótmunka megrendelések és a műszakilag (azaz a rendeltetésszerű használathoz)

szükséges utóbb felmerülő többletmunka megrendelések.

A műszaki megoldás változása a szerződéses ellenérték csökkenésével

35
A műszaki tartalomváltozással együtt járó díjmódosítás sajátos esete, amikor a szerződéses
ellenérték – akár elmaradó tételek, akár tartalmi változás miatt – csökken. Az ilyen típusú
változásokat a Kbt. 141. § (2)-(3) vagy (4) bekezdés c) pont szerint szükséges megítélni.

A Kbt. 141. § (4) bekezdésére alapított jogalap esetén a vizsgálat aspektusait ld. az előbbi pontban

A műszaki megoldás változása a szerződéses ellenérték növekedésével

Az ellenérték változással összefüggő műszaki megoldások változását a 141. § szakasz bármely

jogcíme alátámaszthatja, kivéve a Kbt. 141. § (6) bekezdését, figyelemmel arra, hogy az ellenérték
változás mindig lényegesnek tekintendő.

Amennyiben a változás, illetve az azzal összefüggő értéknövekedés megmarad a de minimis

értékhatár alatt, úgy a módosítás jogszerű lehet a Kbt. 141. § (3) bekezdésének felhatalmazása
alapján a Kbt. 141. § (2) bekezdése szerint.

Az egyéb jogcímek megállapíthatósága kapcsán lásd „A műszaki megoldás változása díjmódosítás

nélkül” alcímben leírtakat.

5. Tartalékkeret, többletmunka, pótmunka

Tartalékkeret

Építési beruházások esetén ajánlatkérő jogosult az építési beruházás teljesítéshez, a

rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására egy
puffert, ún. tartalékkeretet kikötni, legfeljebb a szerződés szerinti teljes ellenszolgáltatás 10%-a
erejéig. A tartalékkeret a szerződés teljesítése során szükségessé váló, a Polgári Törvénykönyvről
szóló 2013. évi V. törvény 6:244. § (2) bekezdése szerinti pótmunka elvégzésére is felhasználható,
feltéve, hogy a szerződésben foglaltaknak megfelel.

A közbeszerzési dokumentumok részét képező szerződésben vagy szerződéses feltételekben ugyanis

már a közbeszerzési eljárásban részletesen rögzíteni szükséges a tartalékkeret felhasználásának
szabályait, valamint meg kell jelölni annak mértékét.

Fontos, hogy meghatározott keretek között a tartalékkeret felhasználása a Kbt.

alapján szerződés szerinti teljesítésnek minősül, ezért az ellenőrzésre történő
beküldése nem szükséges, a szerződésben azonban egyértelműen, minden
ajánlattevő számára előre megismerhető módon rögzíteni kell a tartalékkeret
felhasználásának lehetséges eseteit és pénzügyi feltételeit.
A tartalékkeret kimerülése után többletmunka igények tekintetében van lehetőség
a szerződésmódosításra, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak.

36
 Amennyiben azonban a tartalékkeret felhasználására vonatkozó szerződéses
rendelkezések nem felelnek meg az irányadó jogszabályi előírásoknak (pl.
nincsenek, vagy nem konkrétan kerültek rögzítésre a felhasználás lehetséges
esetei vagy pénzügyi feltételei), vagy a tartalékkeret felhasználása az egyébként
megfelelő szerződéses rendelkezéseknek nem felel meg, úgy az eset
szerződésmódosításnak minősül, és az irányadó jogszabály alapján ekként ítélendő
meg.
Ez esetben a módosítás díjnövelésnek minősül, amely a Kbt. 141. § (2) bekezdése,
a (4) bekezdés c) pontja lehet jogszerű.
Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a tartalékkeret értékével az eljárás rend
vagy típus változna (lásd részletesebben, de minimis szerinti módosítás fejezetet)
abban az esetben a Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti jogalapra hivatkozással a
szerződés nem módosítható.

Csak akkor állapítható meg a tartalékkeret terhére történő megfelelő felhasználás, ha minimálisan
az alábbiak szabályozásra kerültek:

 mit tekint pótmunkának?

 elfogadja-e a keret felhasználását többletmunkára?
 ki jogosult megállapítani, hogy ezek az igények felmerültek?
 milyen feltételek mentén, hogyan határozzák meg a felek ezeknek az igényeknek az értékét?
 amennyiben a keret egésze, vagy egy része felhasználásra kerül, hogyan, milyen jogcímen
kerülhet sor a teljesítés elfogadására és az ellenérték megfizetésére?

Amennyiben a tartalékkeret felhasználásnak feltételei nem kimunkáltak (például egy mondattal

rögzített: „Pótmunka esetén annak díját a felek a tartalékkeret terhére számolják el.”), úgy az nem
felel meg az 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerinti részletes rögzítés feltételének.

Amennyiben a felek tartalékkeretet kötöttek ki, a szerződéses érték nem merült ki,
és a tartalékkeret felhasználásnak feltételei kellően kimunkáltak akkor főszabály
szerint nem kell módosítaniuk a szerződést, hiszen a szerződés eleve tartalmazza
a felhasználás szabályait, ezért ez nem minősül módosításnak. De amennyiben
szerződésmódosítási igényt nyújtanak be többletmunka vagy pótmunka miatt a
szerződéses ár növelésére, akkor minden esetet egyedileg kell vizsgálni, tekintettel
arra, hogy a többletmunkával vagy pótmunkával egyéb módosítási igények (pl.
teljesítési határidő) is járhatnak együtt.

Nem releváns az az érvelés a felek részéről, hogy a tartalékkeretet a szerződéses időszak végére
„tartogatják”, amennyiben a tartalékkeret felhasználásának feltételei beállnak, a feleket nem illeti
meg választási lehetőség abban a tekintetben, hogy szerződésmódosítás keretében, vagy a

37
tartalékkeret terhére rendezzék az adott pótmunka elszámolását. Ezekben az esetekben a
hozzájárulást meg kell tagadni, hiszen a feleknek nincs valós szerződésmódosítási szándékuk.

Gyakori hiba a kezdeményezők részéről, hogy szerződésmódosítás keretében a

tartalékkeret összegével kívánják megnövelni a szerződéses árat. Általában a felek
szerződésében a tartalékkeret összege és a szerződéses ár az alábbiak szerint jelenik meg:

Nettó Áfa Összesen:

Vállalási ár: 100 27 127

Tartalékkeret: 5 1,35 6,35

Szerződés összege
105 28,35 133,35
(Átalányár):

A hiba általában akként jelentkezik, hogy a felhasznált tartalékkeret összeget elkezdik a felek
átcsoportosítani a vállalási árhoz, teljes felhasználás esetén pedig teljesen lenullázák a tartalékkeret
összegét az alábbiak mintájára:

Nettó Áfa Összesen:

Vállalási ár: 105 28,35 133,35

Tartalékkeret: 0 0 0

Szerződés összege
105 28,35 133,35
(Átalányár):

A fenti gyakorlat nyilvánvalóan helytelen, hiszen azt a hatást kelti, mintha a közbeszerzési
eljárásban a felek nem, vagy kisebb mértékben határoztak volna meg tartalékkeretet,
továbbá úgy módosítja a felolvasólapon megjelölt ajánlattevői megajánlást, hogy nincs
mögötte valódi módosítás.

A tartalékkeret felhasználását a felek az adott műszaki tartalom átadás-átvételét rögzítő

jegyzőkönyv, vagy egyéb teljesítésigazolás formájában rögzíthetik, de a felhasználás a vállalási árra
nincs kihatással.

Többletmunka, pótmunka

A gyakorlatban általánosan felmerülő kérdés: ha hibás (ellentmondásos, nem kellően részletes,

hiányos, stb.) volt a közbeszerzési dokumentáció, akkor annak a dokumentációnak a hibája, hibái
miatt szinte szükségszerűen felmerülő műszaki tartalom-változás ellenértéke megilleti-e a

38
vállalkozót? Ki fizeti a hibás tervek, költségvetés, stb. miatt felmerülő többlet költségeket? Az ilyen
jellegű helyzetek kezelésére szolgál/szolgálna a többletmunka-pótmunka jogcíme.

A tevékenységgel elérhető eredmény, mű megvalósítására irányuló szerződések esetén, a Ptk.

6:244-245. § szakaszai szerint kerülhet sor többletmunka, vagy pótmunka elszámolására.

A Ptk. szabályozása alapján 3 esetet különböztetünk meg:

1) a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál

figyelembe nem vett munkát (többletmunka 1. esete)
2) az olyan munkát, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas
megvalósítása nem történhet meg (többletmunka 2. esete)
3) az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munka, ha
annak elvégzése nem teszi vállalkozó feladatát aránytalanul terhesebbé
(pótmunka)

„Pótmunka esetében a megrendelő az eredetileg célul tűzött munkaeredményt módosítja,

megváltoztatja, többlet igényeket fogalmaz meg. Ilyen esetben a többletköltség nem az eredetileg
vállalt munkaeredmény, hanem a részben módosított műszaki tartalom megvalósításához
kapcsolódik.

Ezzel szemben többletmunka esetén az eredetileg célul tűzött munkaeredmény nem változik meg,
hanem az csak az előzetesen becsülthöz, kalkulálthoz képest többletköltség vonzattal valósítható
meg. Többletmunka a vállalkozói díj számítása során nem, vagy nem kellő mértékben előirányzott
munkatétel. Az átalánydíjon felül - a pótmunkák ellenértékén kívül - a létesítmény rendeltetésszerű
használatához szükséges, a tervdokumentációban sem szereplő olyan műszaki szükségességből
felmerülő munkák ellenértéke számolható fel, amelyekkel a kivitelező az eset körülményeire, a
munkatétel természetére, nagyságrendjére, az átalánydíjhoz viszonyított költségvonzatára is
figyelemmel az átalánydíj meghatározásakor kellő gondosság mellett sem számolhatott, az a
felvállalt kockázata ésszerű határain kívül esik (Szegedi ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2006. (XI.30.)
számú kollégiumi ajánlás III. pont).”20

A többletmunka és a pótmunka elhatárolása elsődlegesen az eredmény megvalósításán alapszik.

Megmarad-e az utólag felmerült munkanemmel a teljesítés az eredeti megrendelés keretei között,
vagy azon túl terjeszkedik?

A többletmunkát, így különösen a műszaki szükségességből felmerült munkát, nem az újabb

megrendelői igény okozta, hanem az, hogy a vállalkozó nem mérte fel kellően az elvégzendő munkák
nagyságrendjét, azaz a rendeltetésszerű, szerződésszerű teljesítéshez szükséges munkatételeket és
ezek költségigényét. Ha a munka a szerződésben vagy az annak alapját képező bármely
dokumentációban, ideértve a tervdokumentációt, szakhatósági előírást, szakvéleményt, tűzvédelmi
leírást stb. szerepelt, úgy a munkavégzés abból műszakilag következett, és azt a vállalkozónak saját
költségére kell elvégeznie többletmunkaként.

20
15/2013. számú polgári elvi döntés

39
A pót- és többletmunkából eredő díjemelés a Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó
szabályai közül az alábbiak szerint lehet jogszerű:

a. a de minimis szabály (Kbt. 141. § (2) bekezdés) minden egyéb körülmény vizsgálata
nélkül lehetővé teszi újonnan felmerülő munkák elszámolását a jogszabályban
meghatározott mértékig,
b. az előre nem látható többletmunka (Ptk. 6:245. § (1) bekezdés) elszámolása a Kbt.
141. § (4) bekezdés c) pontja alapján lehet jogszerű.
c. csekély összegű, illetve a szerződéses feladatokhoz képest nem jelentős műszaki
tartalomváltozás esetén a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) alapján is jogszerűnek
minősülhet a módosítás.

A szerződésmódosításban tehát a kezdeményezőnek pótmunka/többletmunka

elszámolás esetén azt is be kell mutatnia, hogy az utólag felmerült munkanem
elszámolható, szerződésmódosításként kezelhető, továbbá, hogy az nem jelenti a
nyertes ajánlattevőt terhelő többletmunkaköltség átvállalását és nem jelenti a
nyertes ajánlattevőt terhelő kockázat indokolatlan átvállalását.

Az előre nem láthatóság értelmezése:

Az előre nem látható többletmunka elszámolhatósága kapcsán segítséget nyújthat a Szegedi
Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 1/2006. (XI.30.) számú kollégiumi ajánlásának felsorolása. Hiszen
természetesen az eset összes körülményére is figyelemmel van az ellenőrző szervezet, de ezen belül
különösen arra, hogy a munka természetére, nagyságrendjére és költségvonzatára figyelemmel a
díj meghatározásakor előzetesen kellő gondosság mellett nem számolhatott-e a vállalkozó a
többletmunka felmerülésével. Példa lehet erre a terület hulladékmentesítésére kötött vállalkozási
szerződések esete, ahol gyakran megesik, hogy a közbeszerzési eljárásban kiadott talajmechanikai
szakvélemény ellenére a kivitelezés helyszíne alatti fel nem ismerhető akadályokat, további tetemes
hulladékot talált a vállalkozó. Az ellenőrző szervezet az előkészítést akkor tekintheti kellően
gondosnak, ha volt a közbeszerzési dokumentumokban talajmechanikai szakvélemény, és a valóság
ahhoz képest jelentős többletmunkát eredményező mennyiségi többletet talált. Természetesen ekkor
ajánlatkérő a többletmunka felmerüléséből fakadó költségnövekedését adott esetben átháríthatja a
kvázi károkozó szakvélemény készítőjére, ha az nem a jogszabályok és/vagy a szakmai
iránymutatásoknak megfelelően járt el.

Alapelvi sérelem

A tételes jogi szabályozáson túl Kbt. alapelvi rendelkezései természetesen a szerződésmódosítások

esetén is irányadóak.
Emlékeztetünk a Kbt. 142. § (2) bekezdésére, amely a Kbt. alapelvei közül a verseny tisztaság,
átláthatóság és nyilvánosság, az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód, a jóhiszeműség és a
tisztesség elvét, a joggal való visszaélés tilalmát és a közpénzek felhasználására tekintettel a
hatékony és felelős gazdálkodás elvét hivatkozza vissza a szerződésszegés bizonyos eseteire. A

40
hivatkozott jogszabályhely eseteit észlelve az ellenőrzési dokumentumokban, az ellenőrző szervezet
akkor is alapelvi sérelmet kell megállapítson, ha egyébként a Kbt. 141. § szakasz valamely jogcíme
alapján a szerződésmódosítás egyébként jogszerű lenne.

41