FOGALMAK:

SAV-BÁZIS REAKCIÓ

Sav-bázis reakció:
Proton/hidrogén átmenettel járó kémiai reakció.

Sav:
Proton leadására képes anyag.

Bázis:
Proton felvételére képes anyag.

Amfoter anyag:
Reakciópartnertől függően savként és bázisként is tud
viselkedni.

Disszociáció:
Megfordítható bomlás.

Sav értékűség:
Megadja, hogy a savmolekula hány protont (H+) képes leadni
a vízmolekulának.
- 1 értékű: HCl
- 2 értékű: H2SO4
- 3 értékű: H3PO4

Sav erősség:
Megadja, hogy a savmolekula milyen könnyen disszociál
protonta (H+) és savmaradék ionra. A savállandó értéke
jellemzi a sav erősségét:
- Erős sav: Ks>1 (HCl, H2SO4, HNO3)
- Középerős sav: 1>Ks>10-⁵ (H3PO4, H2SO3 kénessav,
HNO2 salétromossav)
- Gyenge sav: 10-⁵>Ks (H2CO3 szénsav)

Bázis értékűség:
Megadja, hogy a bázismolekula hány protont (H+) képes
felvenni a vízmolekulától.

Bázis erősség:
Megadja, hogy a bázismolekula milyen könnyen vesz fel
protont (H+) a vízmolekulától.
A bázisállandó értéke jellemzi a bázis erősséget:
- Erős bázis: Kb>1 (NaOH, KOH)
- Középerős bázis: 1>Kb>10-⁵ (Ca[OH]2)
- Gyenge bázis: 10-⁵>Kb (NH3)

AUTOPROTOLÍZIS

Autoprotolízis:
Egy vegyület molekulái között létrejövő sav-bázis reakció. A
folyamat mindig egyensúlyra vezet.

pH:
Az oldat oxónium ion egyensúlyi koncentrációjának
logaritmusának mínusz egyszerese.

pOH:
Az oldat hidroxid ion egyensúlyi koncentrációjának
logaritmusának mínusz egyszerese.

Semleges oldat:
Az oldatban lévő oxónium ion egyensúlyi koncentrációja
megegyezik a hidroxid ion egyensúly koncentrációjával.
[H3O+]e = [OH-]e (pH=7)

Savas oldat:
Az oldatban lévő oxónium ion egyensúlyi koncentrációja
nagyobb, mint a hidroxid ion egyensúlyi koncentrációja.
[H3O+]e > [OH-]e (pH<7)

Lúgos oldat:
Az oldatban lévő hidroxid ion egyensúlyi koncentrációja
nagyobb, mint az oxónium ion egyensúlyi koncentrációja.
[H3O+]e < [OH-]e (pH>7)

Indikátor:
Olyan anyag, amely színváltozásdal jelzi az oldat kémhatását.

KÖZÖMBÖSÍTÉS

Közömbösítés:
Sav és lúg összeöntése. A folyamat során víz keletkezik.
(Lényege: H3O+ + OH- → 2H2O)

Semlegesítés:
Olyan közömbösítés, amely eredménye semleges kémhatású
oldat.

HIDROLÍZIS

Só hidrolízis:
A folyamat során a vízmolekula protont (H+) ad át a só
anionjának, vagy protont (H+) vesz fel a só kationjától.

REDOXI REAKCIÓK
Galván elem:
Olyan berendezés, mely működése során a benne zajló redoxi
reakció áramtermelésre alkalmas.

Elektród:
Az elektrolittal közvetlenül érintkező fémes vezető.

Anód:
A galván elem negatív pólusa, felületén mindig oxidáció megy
végbe.

Katód:
A galván elem pozitív pólusa, felületén mindig redukció megy
végbe.

Elektrolit:
Ionokat tartalmazó oldat.

Vezeték:
Elektronok vándorlását biztosítja.

Sóhíd (diafragma):
Az elektrolitok között biztosítja az ionvándorlást. (Az ionok a
töltéskiegyenlítődés irányába mozognak diffúzióval.

Elektromotoros erő:
A két elektród közötti maximális feszültség
(potenciálkülönbség), ami akkor mérhető, ha a galván elemen
folyik áram.
Függ:
- Anyagi minőségtő
- Koncentrációtól
- Hőmérséklettől
- Gázok esetén nyomástól
Kiszámítása:
E° (katód) – E° (anód)

Elektródpotenciál:
Annak a galván elemnek az elektromos ereje, melynek az
egyik elektródja a stantard hidrogén elektród.
A standard elektródpotenciál jele: E° [V]

KORRÓZIÓ

Anód (ox): Fe → 2e- + Fe2+

Katód (red): 4e- + O2 + 2H2O → 4OH-
=> Fe(OH)2
tovább oxidálódva eredményezi a vörösbarna színű rozsdát,
amely pikkelyes (nem összefüggő) szerkezetű, és nem
akadályozza meg a további oxidációt.

Korrózió védelem:

I. Passzív
A bevonat sérülésével megszűnik a védelem.
1. Festék
2. Lakk
3. Zománc
4. Eloxálás:
Áram segítségével megvastagítják az összefüggő oxidréteget a
fém felületén.
5. Pozitívabb elektródpotenciálú fémből bevonatot képeznek.
Pl.: Fehér bádog (konzerv doboz):
Fe felületén Sn (ón) bevonat.
II. Aktív
A bevonat sérülésével sem szűnik meg a védőhatás.
1. Horganyzott bádog
A fém (Fe) felületére egy kisebb elektródpotenciálú fémből
(Zu) készítenek bevonatot.
2. Katódos fémvédelem:/
Vízben lévő csöveket (pl. bojler) összekapcsolják egy kisebb
elektródpotenciálú fémmel (Mg), egy elektromos vezetővel
(róla pótlódnak az elektronok).

III. Ötvözetek előállítása

ELEKTROLÍZIS

Elektrolízis:
Elektromos áram hatására bekövetkező redoxi reakció.
(Először azok a folyamatok zajlanak, melyhez kisebb energia
szükséges).
Grafit elektródok:
Redoxi reakció szempontjából indifferens.

Bomlásfeszültség:
A folyamatos elektrolízishez szükséges minimális feszültség.

ELEKTROLÍZIS ALKALMAZÁSA

I. Anyagok előállítása
1. Fémek
Pl. Alumínium - érce: bauxit
Feltárás:
A bauxitot nátrium-hidroxid (NaOH) oldatban oldják, majd
szűrik.
Vörösiszap:
A bauxit feltárása során a nátrium-hidroxid oldatban nem
oldódó anyagok. Színét az Fe3+ ionok adják.