Edzéstervezés

A sportfelkészülés tervezete
Két fajtája van:
Nyílt tervmodell
 Általában több tervező által készített, egységes szemléletet, elveket tükröző, esetleg több
önálló részből felépülő dokumentum, vagy dokumentum-család egy – egy specialista
végérvényesnek tekinthető munkája (válogatott keretek felkészítési terve)
 Szakmai, vagy egyéb bizottságok a változtatás jogával hagyják jóvá
 Ilyen dokumentum többek között a sportági tanterv, és mindenféle sportági, sportköri képzési
terv a hozzájuk tartozó módszertani segédkönyv rendszerrel együtt.
Zárt tervmodell
 Általában egy tervező által elkészített teljes tervezést reprezentál valamilyen szakterületen
 Ez a tervezés lehet akár az edző korlátlan, egyéni felelőséggel elkészített munkája, pl. éves
terv, egyéb edzéstervek, vázlatok.
A kétfajta tervmodell tovább specializálódik:
1. Keret jellegű képzési tervek (több év időtartam)
 Általános keret tervek azok, amelyek sportáganként és korosztályonként bőségesebb képzési
anyagot jelölnek ki, amiből az edző a helyi sajátosságokat és képzettséget figyelembe véve
szelektál képzési anyagot. Előnye, hogy a nagyobb választási lehetőség miatt flexibilisebb
felkészítést tesz lehetővé és az edző tervezési szabadsága jobban érvényesülhet. Hátránya,
hogy nem kényszerít a következetes nevelési fegyelemre.
 Követelmény központú képzési tervek azok, amelyekben a tervezési-, képzési célrendszer
kidolgozása, a sportolók tudását jellemző követelmények hierarchiáját fogalmazza meg.
Képzési anyagot az edző képzettségéttől függő, célhoz vezető út eszközrendszerének tekinti.
2. Operatív jellegű képzési tervek (egy év vagy annál rövidebb időtartam)
 Tananyag központú tanterv az, amelyik jellemzője az, hogy célrendszert szinte egyáltalán nem
tartalmaz, nagyon részletes tananyagot viszont igen. Legtöbb esetben a sportági tananyaghoz
kapcsolódó, viszonylag szigorú haladási időbeosztással.
 Curriculum jellegű terv az, amelyik egy szerkeszti az oktatás-nevelés-tanulás folyamatát. A
sportolói fejlődést a versenyző felé megfogalmazott sportági tudás követelmény hierarchiával
összhangban fogalmazza meg.
Az operatív stratégia szintjén belül megkülönböztetünk különböző tervtípusokat, amelyek elkészítése
az edző tényleges operatív tervező munkáját jelenti.
 Szöveges edzésterv: leírásra kerül az edzőre bízott tanítványok tényleges felkészülési
programja.
o 1. Az előző felkészülési időszakra megfogalmazott cél szakszerű értékelése
o 2. Az előző felkészülési év versenyzői teljesítményeinek elemzése, kritikája
o 3. Az új felkészülési időszakot megkezdő sportolók bemutatása
o 4. A következő felkészülési időszak céljainak megfogalmazása
o 5. Az éves versenynaptár utazási terv dátumszerű meghatározása
o 6. A felkészülési időszak alatt alkalmazni szándékolt módszereinek meghatározása
o 7. Kifejteni, hogy a célokban megfogalmazott elvárások milyen feltételeknek a
függvénye
 Grafikus edzésterv
o 1. Mutatnia kell a teljes felkészülési időszakot naptári formában
 o 2. Mutatnia kell az elvégzendő munka terhelési jellemzőit (intenzitás, terjedelem), és
a sportforma aktuális állapotát érzékeltető forma görbét
o 3. Mutatnia kell a felkészülési időszak teljes munkamennyiségét számszerűsítve. Ez
alapján lehet látni, hogy a terhelés fokozatos-e, illetve ez lehet az alapja a következő
évi felkészülésnek.
 Költségvetési terv
o A tervezett felkészülés csak akkor valósítható meg, ha az anyagi háttere biztosított.
Két nagy egysége a bevételek és a kiadások egyenlege. Mind a két egységnek
tartalmaznia kell a felkészülési időszak minden részletre kiterjedő személyi, és tárgyi-
dologi pénzügyi forgalmát. A költségvetéshez kell igazítani mindent.
A sportfelkészítés ritkán valósul meg pontosan a leírt tervek szerint. Az edzőnek év közben
akár többször is változtatnia kell. (betegségek, sérülések, formahanyatlás)

A sportfelkészítés tervezését meghatározó alapvető tényezők

Például:
 Életkor, nem, egyéni eltérések figyelembe vétele
 Edzés elvek betartása
 Fáradási, kipihenési folyamatok egyéni és csapatszinten jellemző megjelenése
 Edzettség kialakulásának és leépülésének idői meghatározottsága
 A tervezést meghatározó tárgyi, dologi, anyagi háttér
 Cél

Formába-hozás, formaidőzítés
Sportforma: A felkészülés folyamatát kísérő aktuális edzettségi állapotnak megfelelő, viszonylagossági
alapon működő, speciális versenyteljesítményre vonatkoztatott állapot. Skaláris vagy szubjektív skálán
mért, egyéni vagy csapatszinten megjelenő, állandó változásban lévő teljesítménymutató.
Formaidőzítés: A sport felkészülés folyamat jellegű, egyben ezt a folyamatot, a versenyző, a csapat és
az őket felkészítő egyén vagy team eredményessége alapján minősítő kategória.
Csúcsforma: Valamilyen speciális versenyszintéren feltárulkozó maximális teljesítmény képességet,
eredményességet feltételez, adott idő intervallumban, a versenyző önmagához mért teljesítmény
maximumainak mércéjén.
Minél bonyolultabb az eredményességhez szükséges mozgásszerkezet, annál összetettebb
edzettségbeli teljesítménycélokat kell az edzőnek, versenyzőnek maga elé állítani.
A tényleges főverseny csúcsformát az adja, hogy a sokfajta képesség, készség, technikai-taktikai,
pszichés és egyéb tanultság, összehangolt speciális edzettségi halmaza a célverseny időpontban ad
egy optimálisan magas, speciális sportági verseny szintet. Ha valamelyik képesség eltolódik akkor
megbomlik az egyensúlyi helyzet. Nem lehet minden képesség-kézség szintet egyszerre fokozatosan
emelni, hiszen valamelyik összetevő fejlődése ellentétesen hat egy másikkal, pl. erő-koordináció, erő-
állóképesség, erő-lazaság.

A formába-hozás menete
Legfontosabb szempontok:
 1. Tisztázni kell, hogy a felkészülés folyamatát milyen jellegű csúcsteljesítmény kialakításához
kell igazítani. (Sportágtól függ)
o Rövid ideig van szükség a csúcsformára pl. 100 m síkfutás
 o Hosszabb ideig van szükség a csúcsformára pl. rájátszás versenynapjai
o A tervezésnél úgy kell gondolkodni, hogy az edzés terhelés mértéke, a verseny
időtartamát és szerkezeti jellemzőit 20-50 %-os mértékben haladja meg.
 2. Nagyon jól kell felmérnünk a versenyzőink teljesítményképes tudását, fejlődési-, és
fejleszthetőségi lehetőségeit, a végső győzelemhez számításba vehető különböző képzési
területeken.
o Az alul és túlterhelés elkerüléséhez időnként fel kell mérni a versenyzők aktuális
tudását és az alapján tervezni a terhelést.
 3. Meg kell határozni jól, hogy csapatszinten, együttesként megnyilvánulva milyen
tulajdonságokat (erősségeket, gyengeségeket) produkál a versenyzők összegzett speciális
sportági teljesítményt meghatározó felkészültsége, felkészíthetősége.
o A csapat tagjainak egyéni tudása nem egyenlő a csapat teljesítményképes erejével.
 4. Ki kell választani a fejlesztési, képzési célok prioritásait.
o Rövidebb távon: erősségek továbbfejlesztése vagy a csapat gyengeségeinek
módszeres felszámolása
o Hosszabb távon: mindkettőt párhuzamosan
 5. Az egyes versenyzők és a csapat viszonylatában is tudni kell, hogy a különböző képességek,
készségek, és egyéb tanultságok, ezek összeérése egymás mellé rendeződése, felépülési
illetve leépülési folyamataik milyen tendenciák szerint történnek.
o Amilyen jellegű egy sportképesség kialakításának felépítése, és amennyi ideig történt,
olyan jellegű lesz a leépülés és kb. annyi idő is, mint a felépülés.
 6. A kézségek taktikai, és egyéb tanultságok esetében az érési – felejtési viszony bonyolultabb,
még speciálisabb kezelést igényel.
o Azért vannak eltérések, mert a gyerekek szellemi és testi fejlődése érzékenyebb.
 7. Nagyon jól kell tudni azt, hogy a különböző képességek, készségek fejlesztése, megjelenési
formája, egymásra és egymásból építkezése, testformáló hatása a hozzájuk tartozó pihenési
szükséglet sajátosságai milyen kölcsönviszonyokat eredményeznek.
 8. Napjaink versenysportjára jellemző a felkészülési lehetőségek tovább fokozásának
kimerülése.
o Testforma alakítása is szükséges a csúcsformához.
 9. Meg kell találni a versenyző, illetve a csapatstruktúrának leginkább megfelelő versenyzési
stílust-, stratégiát.
 10. Be kell gyakoroltatni a sikeres versenyalkalmazási szintig azokat a mozgásos, stratégiai és
magatartásbeli dinamikus sztereotipeket, amelye az eredményességet fokozzák.
o Minél nagyobb létszámú versenyző, egyidejű cselekvésére van szükség, annál
hosszabb időt vesz igénybe a versenyképes alkalmazásig történő begyakorlása.
 11. A formába hozás folyamatában szerkezeti, tervezési feladat az, hogy a képesség, készség,
dinamikus sztereotipek kiépítése programban izoláltan, majd komplexen egy lehetőleg
folyamatosan gyorsuló feltételteremtéssel, végrehajtás elvárással találkozzanak a versenyzők.
 12. Javasolt a felkészültségi állapothoz igazított, folyamatos és tervszerű versenyeztetés.
 13. A fejlődés, a jó versenyteljesítmény elengedhetetlen feltétele a csapatformálás, jó
pszichés felkészülés, felkészítés.
 14. A formába hozás további pszichés oldalát jelenti az edzéseszközként kezelt és alkalmazott
pszichés eljárásokon túl egy sajátosan naprakész kognitív, emocionális célmegvalósítás a
magas szintű versenyzéshez egyéni és csapatszinten.
 15. Versenyteljesítményt meghatározó faktornak kell tekinteni és a formába hozás részeként
kezelni, a győzelemhez szükséges megfelelő és szükséges információk beszerzését, elemzését.
o Egész felkészülést végigkíséri: saját magáról a versenyzőről, és az ellenfelekről.