PE-Energia Akadémia 420

Miért a válság?
Európa válságban van. Ezt már a politikusok, a kormányok és a válság felelősei is belátják, de
fel nem vállalják. Egyre gyakoribbak a különböző szükségintézkedések, erőművek
újraindításától, új atomerőművi szövetség létrehozásáig, új energiastratégiák
megfogalmazásáig. Ennek ellenére a zöldek kemény magja még mindig ragaszkodik a
klímavédelem ideológiai alaptéziséhez, mely szerint a közös klíma- és energiapolitika
keretében, klímavédelmi alapcélkitűzéseként a szén-dioxid kibocsátást kell minimalizálni
(dekarbonizáció). Ennek eléréséhez ki kell szorítani az energiatermelésből a konvencionális
tüzelőanyagokat és megújuló energiákból kell a fogyasztói igényeket ellátni. Ennek
végrehajtásaként akár 100 GW-os nagyságrendben épülnek a szél- és naperőművek.
Elsősorban ezek időjárásfüggő termelése végül energiaválsághoz, az energiaárak
emelkedéséhez és inflációhoz vezetett. 2021-22 telén sokan fáztak Európában.
És ekkor kirobban az orosz-ukrajnai háború és az EU sorra hozza meg Oroszországgal
szemben a szankciós csomagokat, amelyek kiemelten érintik az onnan származó
energiaimportot. Az energiaválság szükségszerűen elmélyül. Jókor és jól jön ez
zöldpártiaknak, ugyanis a háború eseményeivel el lehet takarni az energiakrízishez vezető
több évtizedes bűnös kontárkodást, amit tömören a közös klíma- és energiapolitika
kiagyalásaként és végrehajtásaként aposztrofálhatunk. Ők az igazi bűnösök, és akik
támogatták őket mind, legyenek zöld aktivisták, szervezetek, pénzelők, politikusok,
kormányok, nemzetközi szervezetek és kiemelten az EU vezető garnitúrája, és külön
megnevezve a klímaalarmistákat. És persze ne felejtsük ki a harmadik hatalmi ágazatot, a
sajtóbirodalmakat, a megvásárolt szerkesztőségeket és a személyesen felelős újságírókat és
egyéb közreműködőket. Az Ukrajnában folyó háború kapcsán máris megnevezik a háborús
bűnösöket, és követelik azok felelősségre vonását. Remélhetőleg a klímabűnözők felelőségre
vonására is sor kerül majd.

E témakörben Steve Goreham írt cikket, amelynek címe:

Válság Európában: ezért a „zöld” energiapolitika a felelős

A szerző leltár szerűen sok-sok tényt, információt, eseményt sorakoztat fel e témakörrel
kapcsolatban. Szinte történeti értékelés, ezért mindenképpen érdemes elolvasni.1

Postázta: Chris Frey | 2023. július 7. | Energia | 14 |

1
Steve Goreham: Krise in Europa: Verantwortlich dafür ist die „grüne“ Energiepolitik. EIKE, Jul.
07.2023.
 A rezsiköltségak növekedéseKép: Rainer Sturm / pixelio.de

Steve Goreham

„Európa tanulsága, hogy a szélre, a napra és az importált földgázra való támaszkodás drága
és kockázatos energiapolitika. Ha egy gyenge széljárású évet, egy hideg telet, egy embargót
vagy háborút át is élünk, nem tudjuk a szelet és a napot „felcsavarni”!

2022 energiakatasztrófa volt Európa számára. A polgárok és a vállalkozások szenvedték

meg a csillagászati földgáz- és áramárakat, az égekig nyúló lakossági energiaszámlákat, az
ipari üzemek leállását és a csődbe ment cégeket. A megfigyelők a COVID-19 ellátási láncok
megszakadását és az ukrajnai orosz inváziót okolták, de mint elefánt a porcelánboltban, az
igazi okozója Európa zöldenergia-politikája volt.

Az elmúlt két évtizedben a hagyományos erőművek bezárása és a megújuló energiapolitika

miatt az európai országok nagymértékben függővé váltak az időjárással változó szél- és
napenergiától, valamint a földgáz kombinációjától. Több mint 100 atomerőművet zártak be
vagy zárnak be , köztük 30-at Németországban és 34-et az Egyesült Királyságban.
Ugyanakkor 23 ország bejelentette , hogy fokozatosan megszünteti a szénfelhasználást.

2021-ben a szél, a nap és a földgáz biztosította Németország elektromos áramának 48

százalékát, és még nagyobb részben Olaszországban (63%), az Egyesült Királyságban (64%)
és Hollandiában (78%). A holland háztartások fűtési energiájuk 83 százalékát földgázból
nyerik, az Egyesült Királyságban a háztartások 78 százalékát fűtik gázzal.

A kontinens energiaellátásában növekszik az import részaránya. 2000-ben Európa

földgázának 56 százalékát és olajának 44 százalékát állította elő. A régió azonban úgy döntött,
hogy a szél- és napenergiába fektet be, ahelyett, hogy a hidraulikus rétegrepesztésű
technológia alkalmazásával növelné az olaj- és gáztermelését. 2021-ben Európa
földgázfogyasztásának csak 37 százalékát és olajfogyasztásának 25 százalékát állította elő.
Emellett az Oroszországból érkező növekvő import nagy függőséget teremtett. Oroszország
2021-ben földgázának 27 százalékát, olajának 17 százalékát és szénének 38 százalékát
szállította Európának.

2017-ben az Európai Bizottság közzétett egy tanulmányt , amely 49 olyan palaképződményt

azonosított Európában, amelyek földgázt vagy kőolajat tartalmaznak. Nagy palapotenciállal
rendelkeznek Bulgáriában, Franciaországban, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában,
Ukrajnában és az Egyesült Királyságban. Egy nagy palamező, a Fennoscandia Shield húzódik
Észak-Európában Angliától a balti államokig. Európa azonban úgy döntött, hogy nem fejleszti
a palamezők kitermelését, ehelyett az időjárásfüggő szél- és napenergia hasznosítására,
valamint földgázimportra támaszkodik. A palamezők előfordulásáról az 1. ábra ad
tájékoztatást.

1. ábra. Palamezők Európában. Ki nem aknázott energiaforrások

2021-ben Európában már gyengült a széljárás. A szélenergiából származó villamosenergia-

termelés 20-30 százalékkal maradt el a történelmi szinttől. A szélenergia-veszteség
kompenzálására a közművek gázfelhasználásra tértek át az elektromos áram termelése
területén. Az év végére szokatlanul kiürültek a földgáztárolók és megemelkedtek a gázárak.

Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban a 2. ábra szerint alakultak a

szélerőművi termelésnek (szárazföldi kék színnel, tengeri sárga színnel jelölve) a normálistól
való eltérései (%). A nyári hónapokban igen jelentősek a negatív eltérések.

2. ábra. A szélerőművek termelésének eltérései a normálisnak tekinthető

termeléshez képest (%)
2019-ben és 2020-ban a földgáz ára Európában átlagosan 13-18 euró/megawattóra (€/MWh)
körül mozgott. A gazdasági fellendülés és a szélenergia-termelés 2021 évi visszaesése miatt
az árak 2021 decemberére 80 euró/MWh-ra emelkedtek. Ez ötszöröse volt annak az árnak,
amelyet két hónappal azelőtt regisztráltak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A
villamos energia ára is az egekbe szökött, 2021 végére az invázió előtti ár hatszorosára
emelkedett. Tehát az árak már a háború elött megemelkedtek!

Ukrajna megtámadása (2022. február 24.) után az árak tovább emelkedtek. A földgáz ára
Európában azonnal 100 euró/MWh fölé, a kőolaj hordónkénti ára pedig 100 dollár fölé
emelkedett. Az orosz energiaexport Európába csökkenni kezdett.

Áprilisban az Európai Unió úgy döntött, hogy betiltja az Oroszországból származó

szénimportot. Az Európába irányuló orosz gázszállítás 2022 júliusára 80 százalékkal esett
vissza. A földgáz ára augusztusra 200 €/MWh fölé emelkedett. Az átlagos havi
villamosenergia-árak ismét megduplázódtak és tízszeresére emelkedtek 2020 első feléhez
képest, amint a 3. ábra szemlélteti.

3. ábra. A villamos energia árának változása (2020-2022)

Az energiaárak példátlan emelkedése az életszínvonal fokozatos csökkenéséhez vezetett

Európában. A brit lakástulajdonosok még az Egyesült Királyság kormányának árszabályozása
után is jövedelmük 10 százalékát költötték otthonaik és járműveik áramellátására, többet, mint
az 1970-es évek olajválsága idején. Az Egyesült Királyság lakosai kevesebbet főztek,
kevesebbet zuhanyoztak, és lekapcsolták otthonaik fűtését. Németországban 2021-ről 2022-re
több mint kétszeresére nőttek a háztartási gázszámlák, az olajfűtés költsége pedig
háromnegyedével emelkedett. Amikor csak lehetett, a németek a munkahelyükön
zuhanyoztak és borotválkoztak. Az olasz családok energiaszámlái 25 éve a legmagasabbak
voltak.
A válságban több energiaszolgáltató cég csődbe jutott. 2022 februárjáig az Egyesült Királyság
31 földgázszolgáltatójának, amelyek kétmillió ügyfelet szolgálnak ki, be kellett szüntetnie a
működését. Az árszabályozás arra kényszerítette ezeket a vállalatokat, hogy a
nagykereskedelmi ár alatti áron adják el a gázt. Az Uniper SE, Németország legnagyobb
földgázszállítója túlzott magas áron kényszerült gázt vásárolni, miután az orosz Gazprom
óriáscég az ukrajnai háború miatt leállította a szállítást. 2022 szeptemberében a német
kormány több mint 20 milliárd euróért megvásárolta a céget, de a teljes öltség a napi
veszteségekkel együtt valószínűleg 100 milliárd eurót tesz ki.

A magas energiaárak súlyosan érintették az energiaintenzív iparágakat. A földgáz

elengedhetetlen az ammónia előállításához, amelyet karbamid és ammónium-nitrát műtrágyák
előállításához használnak. Azok az európai műtrágyagyártók, amelyeknek nem volt hosszú
távú gázszerződésük, minden megtermelt műtrágya tonna után veszteséget szenvedtek el.
Európa ammóniatermelésének több mint felét és a nitrogénműtrágyagyártás 33 százalékát
2022-ig leállították.

A fémgyártókat térdre kényszerítették. Egy tonna alumíniumhoz körülbelül 15 megawattóra

áramra van szükség, ami 2022 augusztusi árakon 7000 euróba kerül, de csak 2500 euró alatt
adható el. Európa alumínium- és cinktermelésének felét le kellett állítani . Vegyi-, műtrágya-,
energia-, fém-, acél-, üveg-, papír- és élelmiszeripari vállalatok százai küzdöttek azért, hogy
fenntartsák működésüket. Úgy tűnik, hogy az energiapolitika Európában a
deindusztrializáció új korszakát hozta meg.

Az európai tisztviselők a nyilvánosság előtt továbbra is támogatják a Net Zero-t és a megújuló

energiára való átállást. De az országok kénytelenek lassan kivonulni a zöld politikából. 2022.
július 6-án az Európai Parlament megszavazta az atomenergia- és földgázprojektek
„környezeti szempontból fenntartható” minősítését. Hollandia újraindította a gázfúrásait,
Dánia, Olaszország és Norvégia pedig bejelentette, hogy növeli a gáztermelést. 2022 őszére
huszonöt új, cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminál épült vagy
terveztek építeni. Az Egyesült Államokból és máshonnan érkező LNG-szállítmányok 2022-es
megugrása miatt maradtak tavaly télen égve a lámpák Európában.

Az emelkedő gázárak miatt Franciaországban, Németországban, Olaszországban,

Hollandiában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban összesen több mint 20
százalékkal nőtt a szénből történő villamosenergia-termelés 2021-től 2022-ig. Németország
27 széntüzelésű erőművi blokkot indított újra. Ez a megnövekedett szénfogyasztás ellentétes a
szén fokozatos kivonására vonatkozó nemzeti ígéretekkel.

A földgáz és a villamos energia ára az elmúlt hat hónapban csökkent, de továbbra is magas,
ami a 2020-as árak kétszerese. A gáz ára körülbelül 30 euró/MWh-ra esett , a
villamosenergia-árak pedig a 2020-as árak háromszorosai maradnak, de Európa ismét bajba
kerülhet, ha hideg tél következik.

Európa tanulsága, hogy a szélre, a napra és az importált földgázra való támaszkodás drága
és kockázatos energiapolitika. Ha egy gyenge széljárású évet, egy hideg telet, egy embargót
vagy háborút át is élünk, a szelet és a napot nem tudjuk „felsrófolni”!

Szerző: Steve Goreham előadó, szerző és független rovatvezető az energetika, a

fenntarthatóság, az éghajlatváltozás és a közpolitika területén. Könyveiből már több mint 100
000 példányt nyomtattak, köztük a legújabb, az Outside the Green Box: Rethinking
Sustainable Development című könyvét is.

Link: https://www.cfact.org/2023/07/02/europes-crisis-blame-green-energy-policy/

Christian Freuer fordította az EIKE számára

***

Európa nagy utat tett meg 1952 óta, amikor a nagy háború után megalakult a Szén és
Acélközösség. Célja éppen az volt, hogy a megálmodott gazdasági fejlődéshez szükséges
energia nagy biztonsággal rendelkezésre álljon. Tehát felismerték a biztonságos
energiaellátás fontosságát. A hagyományos energetikai gépgyártás és erőműépítés mellett az
atomerőművi ipar is hatalmas fejlődésnek indult. A szövetkezés célja (később az Európai
Közösségben) az együttműködés, az összefogás volt. Ezzel az együttműködéssel a későbbi
EU valóban messzire jutott, de a működésébe befurakodott az önépítő bürokratikus szellem,
amely révén ma már hatalmi központtá kezd válni, amely egyre inkább eltávolodik az
alapokmányában megfogalmazott működési elvektől. A nemzetek Európája helyett egy
föderális birodalommá váló kiépítésbe kezdett. Az EU nem segíteni, összefogni, hanem
dirigálni akar. Mára „bedirigálta” Európát többek között a klímavédelembe, a közös klíma- és
energiapolitikába, amely súlyos energiakrízishez vezetett. A következmények már olyan
súlyosak, hogy – amint az előző cikkünkben vázoltuk – az ébredezés határozott jelei
mutatkoznak. Működik ezek szerint Európa immunrendszere.

Feladatunk, hogy erősítsük Európa önvédelmi rendszerét. Mindenki a maga helyén és

lehetőségei szerint. Ha másként nem, a voksunkkal. Fontos választások előtt állunk.

(Petz Ernő, 2023. 07. 15.)

Hogy mennyire manipulálhatók az emberek, különösen a németek, íme:

A német labdarúgó-bajnokság második vonalában szereplő Fortuna Düsseldorf szurkolói levélben

jelezték, hogy tiltakoznak csapatuk Puskás Akadémia elleni mérkőzése ellen. Mint írják, a felcsúti
klub a korrupció terméke.

Hétfőn rendeznék meg a Fortuna Düsseldorf–Puskás Akadémia barátságos labdarúgó-mérkőzést, de a

német klub szurkolói azt követelik, hogy ne játsszák le a találkozót – számolt be a hírről a Rheinsche
Post.

Fortuna Düsseldorf-szurkolók
Fotó: Frederic Scheidemann / Getty Images Hungary

A német lap megjegyzi, hogy a Düsseldorf-drukkerek azt is közölték klubjuk vezetőségével: legyen
bennük annyi gerinc, hogy lemondják a mérkőzést az Orbán-csapat ellen, amely szerintük minden
szinten ellentmond a csapatuk által képviselt értékeknek.

„A klub, melyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök alapított, egy autokrata, antidemokratikus és
intoleráns világnézetet szimbolizál. Ez a klub nem más, mint a korrupció terméke” – tették hozzá
levelükben. A szurkolók ennek értelmében azt szeretnék, hogy töröljék el a hétfői, felkészülési
mérkőzést a magyar csapat ellen.