Modszertan: 1

mindig
a
dolgob veigzebsenet specialis modjot
jelenti
Tipibus butatabi celob: -woportob is beso" elterises herosa

tapasztalatob herdsh
megict
-

bollestic
jelensegeb hiraba
magyardzata (gyosran: folyamathint
~
is

Valosag is igazodg
Gaolomany objectiv, elfogulotean
-

embered bozti
letezit interzubjektiv igazzag
-

Tudomanymodszertan
-
a
megfiggeles modszers, is
tapasztalati ( empiribue) bizonyitebobon alabul

modszereses
-mindennapimegfigyelieins:tapasztolataiby de nem
eligge' renowzerezetted els

Tudomangos (nomologibu) ozociologia

-feltitelezi logy litezit
egy objectiv valdsag
tanadolmat, olyan renoszert tebinti, amelyben objectiven
-
a mint ...

szanszerbite'
-

Megesto" (interpretiy ozociologie

tapadalmi elitet, mint folyamatot tezinti

-
a

bualitatio (minobegi)
-

adatobhoz
ve ze t

Kritikai(normativ)
asociologie

tab. tobbet mason bovara,

Olgan renozer, amely egyesebner es
igazodgtalan
-

a
juttat ez

butato gyasran erosen bevorddit vizogdlt

ioporttal vald munhabe
-

a a

pl.:abciobutatab
-

Kuantitative's dualitativ adat

dualitativ:szamoksal
ragadhatd
-

meg nem

pe.:1-10-ig mengire erzi

magot
boldognas

Egy azociologiaibutato's folyamata

birde's eb hipotezis: mindig bell birde's

-

butatosi berde's: szol

bozefoglabd nagy herdes, butatas eggiszeivol
·

Lipotezis:a feltetelezett
·

berdire adot va l l oz
Fogalmo is valtozob

buantitativ butatosobra
jell

tan.
-

a
jelensegchet fogalmi jelleggel vagarib meg

-
a definiduni
fogalmasat bel

La
meghataroztur obet, bovetkezit mere
-

munzantenzita

Valtozoh es kapvolotaib

-valtozob 2
exportja

figgetten:vizzzintes tengelyen
3
·

tobt ozint,
tobt
kategoria
fig:fuggoleges tengelyen
·

Populacio, mintauetel, reprezentativitis

-nagy litzzama exportob ->

populaciob

butatasba
-

nem lhet
mindensit bevorni -> mintit be ve r t i

↳
anyagi eroforris bel
·

Mintos/alsoportok jellemzebe

fehllreptezentdlt
-

aluereprezentolt
-

Adatfelveteli eljadsob

media, ljoag
-

interja
-

-birdou ->
rogzitett allitsob, beweselb
ngilt
birdes, let
online/papiron

megtigyello
-

letezo"adatob
-

egyeb forroisanyagob
-

Likert-skala
-
 2020. 12. 05.

A szociológia módszertani alapjai Mi a módszertan és miért van szükségünk rá?

• Nem tudunk magunktól is eleget a világról? – A “mindennapi
tudás” kérdése
• Számos dologban megfelelő: segít döntéseket hozni életközeli
helyzetekben szűkös információ mellett is
• Ugyanakkor: beállítanánk pl. egy gyógyszeres hormonkezelést
„magunktól”?
• Módszertan (metodológia): mindig a dolgok végzésének egy
speciális módját jelenti
• Esetünkben: hogyan szerezzünk megbízható tudást a társadalmi
valóságról
• Miért van módszertan blokk ebben a tantárgyban?

1 2

A szociológia és vizsgálódási céljai Valóság és igazság kérdése

• Kiindulópont: a viszonyokba ágyazott egyén; ill. társas szintű jelenségek • A tudomány elvileg objektív,
vizsgálata
elfogulatlan
• Csoportok és belső eltérések leírása
• pl. egyetemre járó fiatalok nem, kor, lakhely szerinti összetétele, életformájuk, • Létezik-e objektív valóság a
céljaik, stb.
• összehasonlítás más hasonló csoportokkal (pl. országok és országok összevetése)
társadalmi életben?
• Megélt tapasztalatok leírása
• Vagy ez mindig nézőpont, társadalmi
• pl. milyen módon befolyásolja a társas környezet konkrétan, a mindennapokban, egy helyzet kérdése?
fiatal „döntését” a továbbtanulásról? • Más-e emiatt a társadalmi valóság, mint
• Kollektív jelenségek leírása és magyarázata (gyakran: folyamatként) a természet tényei?
• Pl. Hogyan születnek és maradnak működésben a normák? Hogyan változik a • A társadalomban létezik interszubjektív
társadalom a modernizáció hatására?
igazság
Charles Barsotti

3 4

1

Tudományos módszertan
• Tudomány: a megfigyelés módszeres, és tapasztalati (=empirikus)
bizonyítékokon alapul
• Mindennapi megfigyeléseink: tapasztalatiak, de nem eléggé
rendszerezettek és módszeresek
• Létezhet-e tökéletes objektivitás a társadalomtudományban?
• „Torzíthat”: a megfigyeltek tudják, hogy megfigyeljük őket;
• A megfigyelő is lehet elfogult
• Jó módszertan: igyekszik kiszűrni az elfogultságokat, de teljesen
megszüntetni nem tudja őket
5 6
Megértő (interpretív) szociológia
Szociológiai-kutatási paradigmák
• A társadalmi életet mint folyamatot tekinti
• Csoportok és egyének megélt tapasztalatainak árnyalati különbségeit igyekszik
feltárni
• A cselekedetekhez és a társadalmi élet jelenségeihez fűzött jelentéseket
• Mivel nem létezhet egyetlen „objektív valóság”
• A „természetes közegekben” való kutatás jobban illeszkedik ehhez a
megközelítéshez
• Preferált módszerek: interjúk, fókuszcsoportok, résztvevő megfigyelés
• A kutató itt is törekszik a kívülállásra, semlegességre, de az, hogy jelen legyen,
megkerülhetetlen
• Jellemzően kvalitatív (‘minőségi’) adatokhoz vezet
7 8
2020. 12. 05.
Tudományos (nomologikus) szociológia
Szociológiai-kutatási paradigmák
• Feltételezi, hogy létezik 1 (azaz egy) „objektív valóság” – ezt akarja
feltárni
• A társadalmat mint olyan rendszert tekinti, amelyben objektíven
mérhető jelenségek törvényszerű kapcsolatban állnak egymással
• Pl. a családi hátterem, a lakókörnyezetem jellemzői mint objektíven mérhető
tényezők (a társadalom szerkezetében, azaz struktúrájában elfoglalt helyem)
az életesélyeimmel
• Igyekszik a természettudományokéval azonos megközelítést
alkalmazni
• Viszonya az empirikus (tapasztalati) bizonyítékokhoz: a vizsgálatot
végző személy semlegességére, kívülállására erős hangsúlyt fektet
• Jellemzően számszerű (kvantitatív) adatokat gyűjt
Kritikai (normatív) szociológia
Szociológiai-kutatási paradigmák
• Marx szellemi hagyományából ered (konfliktuselmélet)
• Fókuszában: a társadalom olyan rendszer, amely egyeseknek többet juYat
mások kárára, és ez igazságtalan
• társadalmi változások szükségessége, lehetősége és feltételei
• megváltoztatni a fennálló világot/világrendet
• Módszere lehet pl. „akciókutatás” vagy bármely olyan módszer, amely az
alárendelt csoportokat megszólaltatja (akár kvalitaZv, akár kvan[taZv)
• Példa 1.: új oktatási-fejlesztési módszer (pl. tanoda, mentorálás) alkalmazása
hátrányos helyzetű kistelepülésen à jobb tanulmányi eredményre vezet-e a
gyerekeknél?
• Példa 2.: A Város Mindenkié csoport „Utca és jog” kutatása – hajléktalan kutatók
• A kutató gyakran erősen bevonódik a vizsgált csoporYal való munkába
2
 2020. 12. 05.

• Gyakorlatilag mindig lehetséges a válaszadóra bízott

Kvantitatív és kvalitatív adat „Kvalitatív jelenségek” „szubjektív” módon
kvantifikálása • Pl. 1-től 10-ig tartó skálán mennyire érzi magát boldognak?
• Alternatíva: „szakértői” pontozás
• Kvantitatív adat: számszerű
• Kvalitatív adat: a számokkal meg nem ragadható jelentést írja photofeeler.com
le
• Mindkét típusú adat létrejöhet közvetlenül nem látható
jelenségek megragadására is
• A két adattípus keverhető is

9 10

Általános kutatásmenet vázlata

Kutatási kérdés és hipotézis

Fogalmak és változók
Jelenségek mérése. Indikátorok

Egy szociológiai kutatási folyamat

Mintavétel
Populáció és minta. Reprezentativitás

Lépésről lépésre, vázlatosan Adatfelvételi eljárások

Kérdőív és azon túl

Adatok feldolgozása
Téves következtetések elkerülése

11 12

3
 2020. 12. 05.

Kutatási kérdés, hipotézis Fogalmak és változók

• A valódi kutatási folyamatok mindig kérdéssel indulnak • A kvantitatív kutatásokban jellemző megközelítés
• A kutatási kérdés az az összefoglaló „nagy” kérdés, amely a • A társadalmi jelenségeket fogalmi jelleggel ragadjuk meg
kutatás egészéről szól • A fogalmakat definiálni kell
• Pl. „Hogyan változott a nők társadalomban betöltött szerepe a XX. • Ha meghatároztuk őket, következik a mérés:
század során Magyarországon?” • A méréshez indikátorokat használunk
• Hipotézis: a kérdésre adott feltételezett válasz • Pl. milyen indikátor (‘jelző’) segítségével mérhető a vagyon, szépség, boldogság,
termékenység?
• A hétköznapokban rengeteg mindenről van hipotézisünk. Pl.:
• „A magyar társadalomra jellemző az anyagiasság.”
• Fontos: az eredmények is függhetnek attól, milyen indikátorokat
választottunk!
• „Az idősebbek jobb munkabírásúak, mint a fiatalok.”
• „Kisebb településeken barátságosabbak az emberek, mint nagyvárosokban.” • A megmért fogalmakat változóknak is nevezzük

cnbc.com

13 14

Példa indikátorokra: szegénység mérése Relatív jövedelmi szegénység

jövedelem a
• Hogyan tegyük mérhetővé a szegénység medián %-ában

jelenségét?
• Az európai módszertan 3 fő megközelítése
(„szegénység vagy társadalmi kirekesztődés
medián
veszélyének” mérésére):
1. Szegénységi küszöb – relaZv jövedelmi szegénység
• Akik a medián jövedelem 60%-a alaX élnek
2. Anyagi deprivációs mutató
• Akiket egy adoX listáról legalább 4 probléma érint
3. Alacsony munkaintenzitású háztartás
• Ahol a munkaképes korúak bizonyos időnél kevesebbet
töltenek az év során munkával Kálmán Kata: Kenyérevő gyerek (1931)
személyek

15 16

4
 2020. 12. 05.

Súlyos anyagi depriváció Alacsony munkaintenzitás

• Azon személyekre vonatkozik a súlyos anyagi nélkülözés, akikre az alábbi 9 • Munkaintenzitás: A háztartásban élő összes munkaképes korú
problémából legalább 4 jellemző:
1. hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk van
személy referenciaév során munkával töltöX idejét viszonyítja az
2. a lakás megfelelő fűtésének hiánya elméleYleg munkával tölthető összes időhöz. Értéke 0 és 1 közöX
3. váratlan kiadások fedezetének hiánya
lehet. (0: senki nem dolgozik, 1: mindenki teljes munkaidőben
4. kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya dolgozik az egész év során.)
5. évi egyhetes, nem oYhon töltöY üdülés hiánya • Nagyon alacsony munkaintenzitás: Azon 0 és 59 év közö_ életkorú
6. anyagi okból nem rendelkezik személygépkocsival személyeket érinY, akik olyan háztartásban élnek, ahol a munkaképes
7. anyagi okból nem rendelkezik mosógéppel korú (18 és 59 év közö_) felnőXek az előző évben teljes
8. anyagi okból nem rendelkezik színes televízióval munkapotenciáljuk kevesebb, mint 20%-át töltöXék munkával
9. anyagi okból nem rendelkezik telefonnal (értéke: 0-0,2).

17 18

Szegénységi adatok, 2018.

Forrás: KSH [https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/hazteletszinv/2018/index.html#chapter-9] Változók és kapcsolataik • Ábrázolásuk általában:
• Független változó a
vízszintes tengelyen
• Változók két csoportja jelenségek • Függő változó a
függőlegesen
mérésében/magyarázatában:
• A változók neveinek
• Független változó
tükrözniük kell, hogy több
• Ok-okozati összefüggésekben ez az „ok”;
összehasonlító kutatásokban ez a csoportosítás
„szintjük” vagy
alapja, ez definiálja a csoportokat; a köznapi kategóriájuk is lehet
gondolkodásban ez az, amelyik „előbb van”,
„ebből következik” a másik függő

• Függő változó
• Ok-okozati összefüggésekben ez az okozat, az
eredmény, a kimenetel; köznapi gondolkodásban
ez „van később”
független

19 20

5
 2020. 12. 05.

Független és függő változók: példák Populáció, mintavétel, reprezentativitás

1. „A magyarok anyagiasak.”
2. „Az elkényeztetett gyerekekből
drogfüggők lesznek.”
3. „Egy fiúból nagyobb eséllyel lesz
pilóta, mint egy lányból.”
4. „A szegénység extra motivációt
jelent a benne élők számára a
kemény munkára, kitörésre.”
1. Nincs érdemben két változó: csak
az anyagiasság (függő változónak
célszerű tekinteni)
2. Elkényeztetés [elkényeztetettség
mértéke] van előbb à független
változó
• Drogfüggőség [függővé válás esélye]
az eredmény à függő
3. Összehasonlító állítás:
fiúk/lányok à a nem a független
változó
• A pilótává válás esélye a függő
4. Ezt Önökre bízom.
• A társadalomkutatás nagylétszámú csoportokkal foglalkozik –
ezeket nevezzük populáció(k)nak
• A populációban azok érinteYek, akikre a kutatási kérdés vonatkozik!
• Pl. összehasonlító kérdéseknél minden vizsgált csoport tagjai
szükségképpen beleértendők
• A kutatásba nem lehet mindenkit bevonni a populációból à
ezért mintát kell venni belőle
• Mikor jó egy minta? à Ha reprezenta4v:
• A minta belső összetétele pl. kor, nem, iskolázoYság, anyagi helyzet stb.
(gyakorla[lag minden megfigyelhető és meg nem figyelhető jellemző)
szempontjából egyezzen meg a populáció belső összetételével

21 22

Hogyan tudunk jó mintát venni? Minták/alcsoportok jellemzése Populáció

• A reprezentatív mintavétel egyetlen megbízható módja: a populáció • A populációban fele-fele az almák és körték
minden tagját tartalmazó teljes listáról véletlenszerű kiválasztás aránya
• Mindenkinek azonos esélye van bekerülni a mintába • Az ‘A’ mintában az almák felülreprezentáltak
(nagyobb az arányuk, mint a populációban)
• „Véletlenszerűen” kérdezni meg embereket az utcán: abszolút nem
• A körték pedig alulreprezentáltak (kisebb az
reprezentatív arányuk, mint a populációban)
• Online kérdőívezés (csak úgy): abszolút nem reprezentatív
• Kvalitatív kutatásokban: használható és védhető a nem reprezentatív • Nem csak kutatási mintákra alkalmazható ‘A’ minta
minta kifejezések: pl. az egyetemi hallgatók között a
nők a megfelelő korcsoport egészéhez képest
• Kis léptékű, hallgatói kutatásban: törekedjünk a mintának valamilyen felülreprezentáltak
belső sokféleségére

23 24

6
 2020. 12. 05.

AdaVelvételi eljárások

Ha személyek a kutatási egységek Ha nem személyekről van szó

• Kérdőív • Létező adatforrások
• Írásos forma (papír vagy online) • Nyers adatok vagy feldolgozott statisztikák –
• Általában kvan\ta]v kutatásnál lehetőleg megbízható forrásból
• Gyors és korlátozoX • Egyéb forrásanyagok
• Interjú
• Szóbeli forma
• Gazdag kvalita]v adat nyerhető
• Különböző médiaszövegek (TV-reklám,
híradó, újságcikk stb.)
• Egyéb történeti dokumentumok (pl. naplók,
A kérdőíves kutatás alapjai
levelek, fotók)
• Időigényes gyűjtés és elemzés
• Megfigyelés
• Beleegyezés szükséges
• Lehet résztvevő megfigyelés

confirmit.com

25 26

kaliforms.com

Kérdőív Skálák használata: a Likert-skála

• Az alanyok rögzíte[ állítások, illetve kérdések sorára válaszolnak • Jelölje, hogy mennyire ért egyet az alábbi állítással:
• A választ általában korlátozo[ számú, előre megado[
lehetőségből választják
• Jellemzően ennél kevesebb az ún. nyílt végű kérdés
• A kérdések általában egy-egy, korábban kidolgozo[ indikátort
próbálnak meg konkrétan megmérni
• Egy-egy fogalomhoz, jelenséghez több kérdés (indikátor) is tartozhat
• Lehet papíralapú, de online is (eltérő csoportokat tud bevonni) • egyáltalán nem 1 … 2 … 3 … 4 … 5 … 6 … 7 teljes mértékben
• Ügyelni kell a kérdések megfogalmazására, kerülni kell pl. a
sugalmazást • egyáltalán nem 1 … 2 … 3 … 4 teljes mértékben

• egyáltalán nem 1 … 2 … 3 … 4 … 5 … 6 … 7 … 8 … 9 … 10 teljes mértékben

27 28

7

Hogyan (ne) írjunk kérdőív-tételeket
• Mennyire ért egyet az állítással? A parkban túl sok a
kutyapiszok, ezért a kutyásoknak nem kellene megengedni a
park használatát.
egyáltalán nem 1 … 2 … 3 … 4 … 5 jelentős mértékben
• „Tankönyvi” hiba: két állítást mér (1. sok a kutyapiszok, 2.
altsuk ki)
• Egy kérdőív-tétel mindig csak egy állítást tartalmazzon!
29
Hogyan (ne) írjunk kérdőív-tételeket
• Mennyire ért egyet az állítással? Véleményem szerint nem lenne szabad
megengedni új kisvárosias lakóterület kijelölését a helyi építési szabályzatban és a
szabályozási tervben, ha ehhez előzőleg nem készült környezeti hatásvizsgálat,
illetve nem vették figyelembe a tájbaillesztés esztétikai szempontjait.
egyáltalán nem 1 … 2 … 3 … 4 … 5 jelentős mértékben
• „Tankönyvi” hiba: érthetőség hiánya. Egyrészt tele van szakkifejezésekkel,
másrészt kettős tagadást tartalmaz. Mindkettő kerülendő.
• Az alanyoknak általában véve képesnek kell lenniük a válaszadásra,
véleményformálásra (bármit is gondolunk a szakmai felkészültségükről), és a
megfogalmazásoknak ezt segíteniük kell.
31
2020. 12. 05.
Hogyan (ne) írjunk kérdőív-tételeket
• A Liget-projekt keretében számos zöldfelület megújul, modern játszó- és
pihenőhelyeket alakítanak ki. Ön mennyire támogatja a Liget-projekt
megvalósulását?
egyáltalán nem 1 … 2 … 3 … 4 … 5 jelentős mértékben
• „Tankönyvi” hiba: sugalmazás, befolyásolás veszélye. A kérdést megelőző
„tájékoztatás” lehetne bármi más is (pl. „A Liget-projekt keretében több száz fát
távolítanak el a területről”), amelynek fényében vélhetően egész más
véleményeket kapnánk
• Hétköznapi élet jó szimulációja a cél: az emberek általában akkor is formálnak
véleményt valamiről, ha nem tájékozódtak róla részletesen
30
Hogyan (ne) írjunk kérdőív-tételeket
• Ön mennyire szereti a gyermekeit?
egyáltalán nem 1 … 2 … 3 … 4 … 5 jelentős mértékben
• „Tankönyvi” hiba: a kérdés társadalmilag elvárt viselkedést mér.
Ilyenkor nem feltétlenül számíthatunk az alanyok őszinteségére.
Alternatív indikátorokat kereshetünk, vagy fel kell adnunk az alany
közvetlen megkérdezésének lehetőségét.
• További probléma lehet: van-e egyáltalán gyereke a válaszadónak.
Mindig legyünk tisztában vele, hogy a válaszadó érintett-e a
kérdésben, elvárható-e tőle, hogy tudjon válaszolni.
32
8
 2020. 12. 05.

Hogyan (ne) írjunk kérdőív-tételeket Hogyan (ne) írjunk kérdőív-tételeket

• Ön szerint jelent környezeti problémát a településen a hulladékégető • Ön mire szokta használni a parkot?
működése? • futásra, testmozgásra
• pihenésre, beszélgetésre
egyáltalán nem 1 … 2 … 3 … 4 … 5 jelentős mértékben • kutyasétáltatásra
• randevúra

• „Tankönyvi” hiba: nem biztos, hogy van. Amit tudnunk kell: a kérdés
csakis véleményt mér, erre alkalmas.
• Ténykérdésnek tekintett probléma eldöntésére nem használható a
(köz)véleményt mérő kérdés. Attól még, hogy az ott lakókat nem
zavarja, lehet, hogy a hulladékégető számos mérgező gázt és egyéb
káros anyagot juttat a környezetbe.
• „Tankönyvi” hiba: a válaszlehetőségek sem nem kölcsönösen kizáróak (pl. b) és d)
átfedhet), sem nem teljeskörűek.
• A kölcsönös kizárás általában követelmény, de erről részben szabadon
dönthetünk, a teljeskörűség viszont fontos
• E célra mindig érdemes egy „Egyéb, éspedig: ______” opciót megadni

33 34

Eredmények feldolgozása Változó- és diagramtípusok

egyeztetése
• Minta belső összetételének leírása
• a válaszadók „strukturális” adottságait
illetően – pl. férfi és nő %; településtípus • Szokás: független változó a vízszintes,
szerinti, iskolázottság szerinti stb. függő változó a függőleges tengelyen
összetétel
• Milyen értelmes elrendezésben
• Átlagok és egyéb középértékek társíthatók a következő változók az ia
• a válaszadók által megfogalmazott látható diagramokhoz?
véleményeket, illetve magatartásformákat • Nem (nő/férfi)
illetően – pl. elégedettség az élettel,
vélemény a Liget-projektről • Havi átlagjövedelem
• Szabad-e Likert-skálás kérdéseknél • Boldogság (éleael való
számtani közepet számolni a válaszokból? elégedeaség)
– személyes vélemény: szabad • Életkor

35 36

9
 Peter Berger – Thomas Luckmann: A valóság társadalmi felépítése
Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 1998.

Két szerkesztett, rövidített részlet: Az intézményesülés eredete (80-92. oldal) és Elsődleges

szocializáció (181-192. oldal) – lábjegyzetek nélkül

II. A TÁRSADALOM MINT OBJEKTÍV VALÓSÁG

1. Intézményesülés
b) Az intézményesülés eredete
Minden emberi cselekvés a megszokás hatása alatt áll. Minden olyan cselekvés, amit gyakran
ismétlünk, modellé keményedik, amit azután úgy tudunk reprodukálni, hogy közben erőt takarítunk
meg, miközben maga a cselekvő a cselekvést modellnek tartja. Ebben az értelemben a megszokás
azt jelenti, hogy a szóban forgó cselekvést a jövőben is ugyanúgy, és az erővel takarékoskodva
fogják végezni. Ez egyaránt érvényes nem társadalmi és társadalmi cselekvésekre. Még a magányos
szigeten élő közmondásos egyedülálló ember is habitualizálja cselekvését. Amikor reggel felébred
és végiggondolja, hogy gyufából csónakot csinál, így szól magához: „hát akkor kezdjünk megint
hozzá” – és ismét hozzákezd egy olyan tevékenység első fokozatához, ami mondjuk tíz fokozatból
áll. Így még a remete is rendelkezik legalábbis remete-szokásai társaságával.
A habitualizált tevékenységek mindegyikünk számára természetesen akkor is megtartják
értelmes jellegüket, ha esetenkénti értelmük rutinként az általános tudáskészlet része, azaz
bizonyossággá vált, és az egyes személy számára későbbi alkalmazásra állandóan rendelkezésre áll.
A megszokás a korlátozott választék pszichológiailag fontos hasznát biztosítja. Lehetséges, hogy
elméletben százféle útja van annak, ahogy gyufából csónakot lehet készíteni, a megszokás ezt végül
is egyetlen egyre csökkenti. Ez felszabadítja az egyént a „döntés terhe” alól, és gondoskodik a
pszichológiai tehermentesítésről […], mindezeken túl energiát szabadít fel azokra az alkalmakra,
amelyekben a döntések kikerülhetetlenek. […]
Az ember tevékenységének tulajdonított megszokott jelentések feleslegessé teszik, hogy
minden szituációt lépésről lépésre újra meg kelljen határozni. Igen sokféle szituációt össze lehet
vonni ezen előzetes meghatározás alá. Hogy miképp történik, szintén megtanulható. Sőt, még az
alternatív magatartásokra is vannak szabványos előírások.
[…] [H]ogyan keletkeznek az intézmények?
Minden olyan alkalommal intézmény születik, amikor a cselekvők típusai habitualizált
cselekvéseket kölcsönösen tipizálnak. Minden ily módon létrejövő tipizáció intézmény. Létrejötte
szempontjából fontos a tipizáció kölcsönössége, és nemcsak a cselekvés, hanem a cselekvők
típushoz tartozása. Ha a habitualizált cselekvések intézményeket alapítanak, úgy a megfelelő
tipizációk mindig közösek. Mindenki számára, az adott társadalmi csoport minden tagja számára
elérhetők, s maga az intézmény is típusokat formál az egyes cselekvőkből és az egyes
cselekvésekből. Az intézmény azt tartalmazza, hogy X típus cselekedeteit X típusú cselekvők
végzik. A törvény intézménye például tartalmazza, hogy csak bizonyos módon és csak
meghatározott körülmények között szabad valakit lefejezni, továbbá a lefejezést csak bizonyos
embertípusok végezhetik (mondjuk hóhérok, egy tisztátalan kaszt tagjai, szüzek valamilyen
életkorig vagy olyan emberek, akiket jós erre kiválasztott).

1
 Az intézmények feltételezik a történetiséget és a társadalmi ellenőrzést. A cselekvések
kölcsönös tipizációja közös történelem során alakul ki. Hirtelen nem tud kialakulni. Az
intézményeknek mindig történetük van, amelynek ők a teremtményei. Az intézményt nem lehet
megérteni az őt létrehozó történeti folyamat nélkül. Az intézmények létük egyszerű tényével
ellenőrzésük alatt tartják az emberi cselekvést, viselkedési mintákat alkotnak, amelyek a cselekvést
irányítják, tekintet nélkül azokra az egyéb irányokra, amelyek elméletileg lehetségesek lennének.
Hangsúlyozandó, hogy ez az ellenőrző jelleg az intézményesedés elidegeníthetetlen sajátossága,
független minden olyan kényszer rendszabályától, amit az intézmények támogatására létesítenek.
Magától értetődő, hogy sok intézményben és minden olyan intézmény-gócban, amit mi
társadalomnak nevezünk, léteznek szankciós mechanizmusok (amelyek összességét a társadalmi
ellenőrzés rendszerének nevezzük). Ellenőrző hatékonyságuk azonban másodlagos, illetve utólagos.
Az elsődleges társadalmi kontroll, mint még később látni fogjuk, magából az intézmények létéből
következik. Ha az emberi tevékenység egy területe intézményesült, ez eleve azt jelenti, hogy
társadalmi kontroll alatt áll. Pótlólagos ellenőrző rendszabályokra csak akkor van szükség, ha
maguk az intézményesülési folyamatok nem biztosítják teljesen a sikert. Vegyük például, hogy azt
írja elő egy törvény, hogy mindenkit le kell fejezni, aki megsérti az vérfertőzés tabut. Lehet, hogy
szükség volt e rendszabályra, mert néha megsértették a tabut. Az azonban valószínűtlen, hogy az
ilyen szankcióval folyamatosan élnének […]. Badarság lenne azt mondani, hogy az emberi
szexualitás azért áll társadalmi ellenőrzés alatt, mert néhány embert lefejeznek. Sokkal inkább igaz,
hogy az emberi szexualitás társadalmi ellenőrzése az adott történelem során kialakult
intézményesülése révén történik. Ehhez már csak azt kell hozzáfűzni, hogy a vérfertőzés tabu maga
semmi más, mint azon tipizációk gyűjteményének negatív oldala, amelyek pozitívan
meghatározzák, hogy mi vérfertőzés mi nem.
Amit ma intézményként tapasztalunk, azt általában jelentős nagyságú embercsoportokban
tapasztaljuk. Elméleti vonatkozásban azonban fontos, hogy a kölcsönös tipizáció intézményesülési
folyamata akkor is lezajlódhat, ha csupán két ember kerül új kapcsolatba egymással. Minden olyan
társadalmi szituáció kezdetén, ami túléli saját eredetét, ott áll az intézményesülés. Tegyük fel, hogy
két, teljesen különböző társadalomból származó személy kapcsolatba kerül egymással. […]
[F]eltesszük, hogy két képzeletbeli személyünk olyan külön tárdadalmakból származik, amelyek
egymástól történetileg elszigetelve keletkeztek, és hogy interakciójuk olyan körülmények közott
zajlik le, amelyre egyiküknek sincs intézményes mintája. Gondoljunk például Péntekre és a már
említett gyufacsónak-építőnkre egy magányos szigeten, és képzeljuk az egyiket pápuának, a
másikat amerikainak. […] Nevezzük […] a két személyt egyszerűen A-nak és B-nek.
Amint A és B bármilyen kapcsolatba lép egymással, hamarosan tipizációkat termelnek. A
megfigyeli, mit csinál B. Felteszi, hogy B cselekedetei mögött mozgatórugók vannak, és amint
látja, hogy a cselekvés megismétlődik, ismétlődőként tipizálja az indítékokat. B tovább cselekszik,
A hamarosan azt mondhatja magában: „már megint kezdi”. Ugyanakkor A is felteheti, hogy B
ugyanígy viselkedik vele szemben. A és B kezdettől fogva feltételezi tipizációjuk kölcsönösségét.
Egymással való kapcsolatuk során kétoldalú tipizációik jellegzetes viselkedési mintákban
fejeződnek ki. Ez azt jelenti, hogy A és B szemtől szembe szerepük játszásába kezd.
Szükségszerűen ide fejlődik a kapcsolat, még akkor is, ha egyikük sem hagy fel azon
cselekedeteivel, amelyek eltérnek a másikétól. Először akkor jelentkezik annak lehetősége, hogy
átvegyék a másik szerepét, amikor mindketten ugyanazt a cselekedetet szeretnék elvégezni. Ez azt
jelenti, hogy A belsőleg elsajátítja B szerepeit, és azt saját szerepjátékának példaképévé teszi. B

2
szerepét a főzésnél A nemcsak B szerepeként tipizálja, hanem A saját szerepét is befolyásolja,
éspedig mint a megszokott eljárás egyik alapvető eleme. Ily módon a kölcsönösen tipizált
cselekvések gyűjteménye alakul ki, amelyek szerepjátszássá sűrűsödnek, miközben egyes
szerepeket külön-külön, másokat közösen játszanak. Ez a kölcsönös tipizáció ugyan még nem
intézményesülés (mivel két személy esetében még nem adott a cselekvők tipológiájának
lehetősége), azonban csírájában már megjelent az intézményesülés.
A dolgok ilyen állásánál felmerül a kérdés, hogy két emberünk mit nyer azzal, hogy
kapcsolatuk így alakult. A legfontosabb, hogy mindketten képesek arra, hogy a másik cselekedeteit
előre felbecsüljék. Az a gondolat, hogy „már megint kezdi”, most úgy alakul: „már megint
kezdjük”. Ez mindkét személyt komoly feszültségektől mentesíti. Nem csupán tetszőleges külső
feladatokra takarítanak meg időt és erőt, amellyel azután majd külön vagy együttesen birkóznak
meg, hanem egész lelki ökonómiájuk számára. Közös életük a rutin bizonyosságának egyre bővülő
világában találja meg formáját. Sok tevékenységre már alig kell ügyelni. Az egyik cselekvése a
másik számára már nem jelenti sem a csodálkozás, sem a fenyegető veszély forrását. […]
[…] Fejlesszük még egy lépéssel tovább iskolapéldánkat és képzeljük el, hogy A-nak és B-
nek gyermekei születnek. Ez minőségileg megváltoztatja a helyzetet. Az A és B közotti állandó
társadalmi interakció jellegét megváltoztatja egy harmadik személy megjelenése, és ez tovább fog
változni, ha több személy csatlakozik hozzá. Az az intézményes világ, amely A és B eredeti
szituációjában születési stádiumban volt, tovább kerül mások közé. Ebben a folyamatban
tökéletesedik az intézményesülés. A és B közös habitualizációi és tipizációi, amelyek eddig két
személy ad hoc koncepciói voltak, mostantól kezdve történeti intézmények. Az így elnyert
történetiséggel szert tesznek egy további kritikus tulajdonságra, pontosabban tökéletesedik bennük
egy tulajdonság, ami kezdettől fogva megvolt, amióta A és B hozzákezdett magatartásuk kölcsönös
tipizációjához: ez az objektivitás. A most kikristályosodott intézményeket ugyanis (például az
apaság intézményét, amint gyermekek találkoznak vele), azokon az egyes személyeken túl- és
felülállónak tapasztalják, akik azt pillanatnyilag „véletlenül” megtestesítik. Más szóval: most már
az intézmények saját valóságot nyertek, olyan valóságot, amely az emberrel mint külső kényszerítő
tény áll szemben.
Ameddig a születőben levő intézményeket csak A és B interakciói építik és tartják fent,
objektivitásuk állapota erőtlen, hullámzó, szinte játékos, annak ellenére, hogy puszta létrejöttükben
is jelen van az objektivitás bizonyos szintje. Kissé másképp szólva: A és B cselekvésének rutin
háttere mindkettejük beavatkozása számára könnyen elérhető. Noha az egyszer kialakított rutin
hajlik arra, hogy időtálló legyen, a tudatnak mégis rendelkezésére áll az a lehetőség, hogy
megváltoztassa vagy eltüntesse. Ennek a világnak a megalkotásáért csak A és B felelősek. A és B
továbbra is képes megváltoztatni vagy megsemmisíteni. Sőt, mivel ők formálták meg ezt a világot
közös életük során, amelyre vissza tudnak emlékezni, az így megformált világ számukra teljesen
áttekinthető. Értik, hogy mit alkottak ők maguk. Ez azonban megváltozik az új nemzedéknek való
továbbadással. Az intézményes világ objektivítasa „összesűrűsödik” és „megkeményedik” nemcsak
a gyermekek, hanem (tükör-effektus révén) a szülők számára is. A „már megint kezdjük”-ből „ezt
így kell tenni” lesz. Így nézve a világ megszilárdul a tudatban; masszív módon valóságosabbá válik,
már nem lehet egyszerűen megváltoztatni. A gyermekek számára szocializációjuk korai
szakaszában a világgá válik. […] A gyermekek nem tudják teljesen áttekinteni a szülőktől átvett
világot. Nem vettek részt annak kialakításában; ezért az adott valóságként áll velük szemben –
hasonlóan a természethez – sok helyütt homályosan.

3
 Csak most válik lehetővé, hogy társadalmi világról beszéljünk, és ezen olyan összefüggő,
adott valóságot értsünk, amely a természetes világ valóságához hasonlóan áll szemben az emberrel.
Csak így, objektív világként lehet új nemzedéknek továbbadni a társadalmi képződményeket.
Szocializációja korai szakaszában a gyermek képtelen arra, hogy különbséget tegyen termeszeti és
társadalmi jelenségek objektivitása között. Hogy a szocializáció igen fontos tárgyával kezdjük: a
gyermek számára a nyelv úgy jelenik meg, mint ami a dolgok természetéhez tartozik, nem tudja
felismerni, hogy közmegegyezésről van szó. A dolog az, aminek hívják, és sehogy másképp nem
hívhatják. Az intézmények is adottak, változatlannak és önmaguktól értetődőnek tűnnek. Sőt, még a
példánkban szereplő valószínűtlen szülők számára is, akik az intézményes világot újonnan
alapították, érvényes, hogy ennek a világnak az objektivitása gyermekeik szocializációja nyomán
határozottabban jelenik meg, mert a gyermekek által átélt tárgyi jelleg visszatükröződik a szülők
világtapasztalatára. […]
Az intézményes világot tehát objektív valóságként éljük át. Története az egyén születése
előtti időkre nyúlík, nem lehet rá visszaemlékezni a személyes életút alapján. Létezett, mielőtt az
egyén született, és halála után is tovább fog létezni. […] Az intézmények elutasíthatatlanul állnak
az egyénnel szemben, mint objektív tenyszerűsegek. Az intézmények léteznek, a személyen kívül,
valóságuk állandó, akár tetszik ez nekünk, akár nem. Az egyes ember nem tudja nem létezővé tenni
őket. Ellenállnak minden változtatási kísérletnek, sőt annak is, hogy megszökjünk előlük. Puszta
tényszerűségük kényszerítő hatalmat jelent, nem kevésbé azok a kontroll-mechanizmusok, amelyek
legalább a legfontosabb intézményekhez csatlakoznak. Ha az ember nem érti meg értelmüket vagy
objektív hatásukat, ezzel nem csökken objektív valóságuk. A társadalmi világ igen nagy része
érthetetlen, esetleg homályosságában nyomasztó lehet számukra, emiatt azonban nem kevésbé
valóságos. Mivel az intézmények objektív valóságok, az egyes ember nem értheti meg őket
magányos szemlélődés útján. […]
Mindig gondolnunk kell rá, hogy bármennyire szilárdnak tűnik is az egyes ember számára
az intézményes világ tárgyiassága, ez emberek által készített, alkotott objektivitás. Az a folyamat,
amelyben a tevékeny emberi externalizáció termékei objektív jelleget nyernek, az objektiváció, azaz
a tárgyiasulás. Az intézményes világ tárgyiasult emberi tevékenység, és minden egyes intézmény is
az. Más szavakkal: a tapasztalatunkkal szembeni minden tárgyi jellege ellenére a társadalom világa
semminemű olyan ontológiai státuszt nem nyer, amely az őt létrehozó emberi tevékenységtől
független lenne. Még foglalkoztatni fog az a paradoxon, hogy az ember olyan világ alkotására
képes, amit azután valami másnak, nem emberi terméknek tapasztal. Pillanatnyilag azt kell
hangsúlyoznunk, hogy az ember, mint a társadalmi világ teremtője és teremtménye közötti
kapcsolat dialektikus, és az is marad. Ez azt jelenti, hogy az ember (természetesen nem elszigetelve,
hanem az emberi közösségen belül) és társadalmi világa kölcsönhatásban állnak. A termék
visszahat létrehozójára. Externalizáció és objektiváció egy dialektikus folyamat alkotórészei. A
harmadik elemmel, az internalizációval, a belsővé válással (aminek segítségével a szocializáció
során a tárgyiasult világot visszahozzuk a tudatba) később részletesen foglalkozunk. Már most
felismerhető azonban a társadalmi valóság három dialektikus elemének alapvető kölcsönhatása.
Mindegyikük a társadalom világának lényeges jegye. A társadalom emberi termék. A társadalom
objektív valóság. Az ember társadalmi termék. […] Ehhez azt kell még hozzátenni, hogy az
alapvető társadalmi dialektika a maga teljességében csak akkor válik láthatóvá, amikor a társadalmi
világot új nemzedék veszi át (vagyis a szocializáció során megtörténik az internalizáció).
Ismételjük: igazán csak egy új nemzedék megjelenésétől kezdve lehet társadalmi világról beszélni.

4
 Ugyanettől az időponttól kezdve az intézményes világnak legitimációra van szüksége, azaz
olyan lehetőségekre, amelyekkel „magyarázható” és igazolható. Erre nem azért van szüksége,
mintha [enélkül] kevésbé valóságosan hatna. Azt már tudjuk, hogy a valóság sűrűsége fokozódik a
továbbadás során. Azonban ez a valóság most történetivé vált, és az új nemzedék számára sokkal
inkább hagyomány, semmint saját emlék jellegű. Példánkban A és B, a társadalmi világ eredeti
alkotói bármikor rekonstruálni tudják azokat a körülményeket, amelyek között az ő világuk és
annak bármely része megszületett. Ez azt is jelenti, hogy fel tudják ismerni az intézmény értelmét,
ha saját emlékezőtehetségüket megerőltetik. Gyermekeik ellenben teljesen más helyzetben vannak.
Amit az intézmények történetéről tudnak, azt „hallomásból” tudják. Az intézmény eredeti
értelméhez nem tudnak saját emlékeik útján eljutni. Ezt az értelmet tehát külonböző, az értelmet
igazoló formulák segítségével kell érthetővé tenni. Ahhoz, hogy az új nemzedék számára az értelem
formulák és receptek segítségével való magyarázatata meggyőző legyen, a magyarázatoknak
egybehangzóknak kell lenniük, és az intézményes rendnek megfelelő egységben kell megjelenniük.
Ez körülbelül azt jelenti, hogy minden gyereknek ugyanazt a történetet kell elmesélni. Ennek az a
következménye, hogy az egyre bővülő intézményes rend fölé a legitimáció megfelelő kupoláját kell
húzni, ami kognitív és normatív magyarázatok formájában védően borul föléje. Az új nemzedék a
legitimációt ugyanabban a folyamatban tanulja, amellyel szocializálódik az intézményes rendbe.
Ezzel a szocializációs folyamattal még részletesebben foglalkozunk.

III. A TÁRSADALOM MINT SZUBJEKTÍV VALÓSÁG

1. A valóság internalizálása
a) Elsődleges szocializáció
Mivel a társadalom mind objektív, mind szubjektív valóság, elméleti megértésének mindkét
aspektusra ki kell terjednie. A két aspektusnak csak akkor felelhetünk meg igazán, ha a társadalmat
állandó dialektikus folyamatnak tekintjük, ami három tényezőből áll: a külsővé válásból
(externalizáció), az objektivációból és az internalizálásból. Össztársadalmi jelenségként a három
komponenst nem időbeli egymásutániságban kell elképzelni. Sokkal inkább egyidejűleg, az egész
társadalmat és minden részét jellemzik […]. Ugyanez érvényes a társadalom minden egyes tagjára,
akik ugyanabban az időben saját létüket a társadalom felé externalizálják, azaz kinyilvánítják, a
társadalmat viszont objektív valósáként internalizálják, azaz bekebelezik. A társadalom részesének
lenni más szavakkal annyit jelent, mint részt venni dialektikájában.
Az ember ellenben nem a társadalom tagjaként születik. Magával hozza ugyan a társadalom
iránti fogékonyságot, de a társadalom tagjává válnia kell. Ezért mindenkinek az életében van egy
szakasz, amelynek időbeni folyamatában az embert bevezetik a társadalmi dialektikában való
részesedésbe. Ennek a folyamatnak kezdőpontja az internalizáció: […] általános értelemben először
is embertársaink megértés[e], másodszor pedig a világ mint értelmes és társadalmi valóság
felfogás[a].
Ez a világfelfogás nem elszigetelt egyének öndicsőítő értelemadásának az eredménye,
hanem azzal kezdődik, hogy az egyes ember „átvesz” egy világot, amelyben már mások élnek.
Persze ez az „átvétel” minden emberi szervezetnél bizonyos értelemben egy velünk született
folyamat, és az „átvett” világot alkotó módon átalakíthatjuk, vagy akár (ez kevésbé valószínű) újra
is formálhatjuk. […]
Csak az az ember a társadalom tagja, aki a világ internalizálásá[t] […] elérte. Az ezt
létrehozó ontogenetikus folyamat a szocializáció, amit ily módon az egyénnek a társadalom

5
objektív világába való alapvető és teljes körű bevezetésének nevezhetünk. Az elsődleges
szocializáció az az első szakasz, amelyben az ember gyermekkorában a társadalom tagjává válik.
Másodlagos szocializáció minden későbbi szakasz, amely egy már szocializált személyt társadalma
objektív világának valamely új metszetébe bevezet. […]
Rögtön nyilvánvaló, hogy egy ember számára általában az elsődleges szocializáció a
legfontosabb, és hogy alapstruktúráját tekintve minden másodlagos szocializációnak ezzel
összhangban kell lennie. Mindenki egy objektív társadalmi struktúrába születik bele, amelyben
találkozik mindazon szignifikáns másokkal, akik felelősek az ő szocializációjáért. Ezek a
szignifikáns mások fölé vannak helyezve. Az ő helyzetének tőlük eredő meghatározása számára
objektív valóságként érvényesül. Ily módon nemcsak egy objektív társadalmi struktúrába születik
bele, hanem egy objektív társadalmi vilagba is. Azok a szignifikáns mások, akik ezt a világot
közvetítik feléje, a közvetítés során módosítják is. Saját társadalmi helyzetük és saját életrajzuk által
meghatározott érzékenységük alapján bizonyos jellegzetességeket emelnek ki. Így az egyén
számára a társadalmi világ e kettős válogatáson „szűrődik” át. Az alsó osztályok gyermeke nemcsak
az alsó osztályok szemszögéből veszi tudomásul a világot, hanem szülei […] ellenszenvének
színezését is érvényesíti. Az alsó osztályoknak ugyanez a perspektívája megvetést, rezignációt,
haragot és lángoló felháborodást is átadhat. Így az alsó osztályok gyermeke nemcsak hogy olyan
világba kerül lakónak, amely igen különbözik a felsőbb osztályokétól, hanem ezt oly módon teszi,
ami teljességgel különbözik a szomszédban lakó alsó osztálybeli gyermekétől.
Magától értetődik, hogy az elsődleges szocializáció sokkal többet tartalmaz, mint egyszerű
kognitív tanulást. Érzelmekkel teli körülmények között történik. Jó okunk van azt gondolni, hogy a
szignifikáns másokra irányuló érzelmi kötelékek nélkül a tanulási folyamat nehéz, esetleg lehetetlen
lenne. A gyermek sokféleképpen azonosul érzelmileg a szignifikáns másikkal. Bármilyen legyen is
ennek az identifikációnak a módja, internalizációra csak akkor kerül sor, ha ez az identifikáció
megvan. A gyermek átveszi a szignifikáns másik szerepeit és beállítottságait, azaz internalizálja
azokat, sajátjává teszi őket. A szignifikáns másikkal való identifikációja segítségével képes lesz
arra, hogy azonosítsa önmagát, hogy saját szubjektív, összefüggő és természetes identitását
elnyerje. […] Az identitás elnyerése annyit jelent, hogy ebben a világban bizonyos helyet utalnak ki
számunkra. Miközben a gyermek ezt az identitást szubjektív módon elsajátítja („én John Smith
vagyok”), az egész világot elsajátítja, amelyre ez az identitás utal. A saját identitás és a társadalmi
világ szubjektív elsajátítása ugyanannak az internalizációs folyamatnak két különböző oldala, és ezt
ugyanazok a szignifikáns mások közvetítik.
A gyermek tudatában az elsődleges szocializáció speciális más személyek szerepeitől és
beállítottságaitól való előrehaladó elváláshoz vezet, hogy ily módon általában a szerepekhez és
beállítottságokhoz fordulhasson. A normák internalizálásánál ez például azt jelenti, hogy áttér arról,
hogy „mama most haragszik rám”, arra, hogy „mama mindakkor haragszik rám, ha kiöntöm a
levesem”. Amint egyéb szignifikáns mások (apa, nagymama, idősebb testvér és így tovább) is
osztják a mama neheztelését a kiöntött levessel kapcsolatban, akkor a norma érvényessége
szubjektíve kíbővül. A döntő lépésre akkor kerül sor, amikor a gyermek észreveszi, hogy mindenki
helyteleníti a leves kiöntését. Ekkor kerül sor arra az általánosításra, hogy „az ember nem önti ki a
levest”, ahol az „ember” már azt jelzi, hogy a közösség tagjává vált, és a közösség elvben az egész
társadalmat képviseli, amennyire az a gyermek számára szignifikáns. A konkrét szignifikáns mások
szerepeinek és beállítottságainak absztrakt leszűrődése a szociálpszichológiában az általánosított
másik. Ennek kialakulása a tudatban azt jelenti, hogy a gyermek már nemcsak konkrét más

6
személyekkel identifikálódik, hanem a mások közösségével is, azaz a társadalommal. Csak az ilyen
általános azonosítás alapján lesz saját önazonosítása tartós és időtálló. Már nemcsak szemtől
szembe identitása van egyik vagy másik szignifikáns mással szemben, hanem általános identitása is,
amit szubjektíve változatlannak tapasztal, akármilyen más személlyel találkozik […].
Az általánosított másik iránt ébredő tudat döntő szakaszt jelez a szocializációban. Azt
jelenti, hogy a társadalom mint stabil objektív valósággal bíró társadalom internalizálódott, és
egyidejűleg szubjektíven is kialakult a saját koherens és tartós identitás. A társadalom, az identitás
és a valóság egyetlen internalizációs folyamat szubjektív kristályosodási pontjai. […]
A [gyermek a] szignifikáns mások világát nem úgy internalizálja, mint sokféle lehetséges
világ egyikét. Úgy internalizálja, mint a világot, az egyedüli létezőt, az egyedül megfoghatót […].
Az ember első világát tehát az elsődleges szocializáció alkotja meg. Szilárdságának sajátos
minőségét legalább részben az egyénnek a legelső szignifikáns másaival való kapcsolatának
elkerülhetetlen mivolta magyarázza. A gyermek világa saját átlátszó valóságában bizalmat ad:
nemcsak a szignifikáns másokba mint személyekbe vetett bizalmat, hanem a szituáció
meghatározásába vetett bizalmat is. A gyermek világa tömör és kétségektől mentesen valóságos.
[…] A gyermek világa mindenképpen olyan, […] amiben az ember bízhat: „hiszen minden rendben
van”, amire az anyák is alighanem leggyakrabban hivatkoznak, ha a gyermekek sírnak. Hogy egy s
más igen távol áll attól, hogy „rendben” lenne, ez a későbbi felfedezés az életrajzi körülményektől
függően lehet többé vagy kevésbé megrázó, de a gyermekkor világa még akkor visszatekintve is
megtartja sajátos valóságát. […]
Az elsődleges szocializáció társadalmilag rögzített tantételekkel dolgozik. A korban a
gyermeknek X-et kell tanulnia; B korban Y-t és így tovább. Minden ilyenfajta program a biológiai
növekedés és differenciálódás bizonyos társadalmi elismerését tartalmazza. Így például minden
társadalom minden programjának számolnia kell azzal, hogy egy egyéves gyerek nem tudja
megtanulni, amit egy hároméves tanul. A legtöbb program valószínűleg azt is meghatározza, hogy
mit kell tanulniuk a lányoknak és mit a fiúknak. Természetes, hogy a társadalom rákényszerül, hogy
a biológiai tények irányában kis engedményeket tegyen. Ezeken túl azonban igen nagy társadalmi-
történeti különbségeket találunk a tantételek és az élet stádiumainak megállapításában. Amit az
egyik társadalom még gyermekkorként határoz meg, az lehet egy másikban felnőttkor. Ezen kívül a
gyermekkorról való társadalmi nézetek is igen nagymértékben különbözhetnek – például abban,
hogy milyen érzéseket, erkölcsi felelősséget, vagy szellemi képességeket tulajdonítanak neki. A
modern nyugati társadalmak (legalábbis Freud előtt) arra hajlottak, hogy a gyermekeket alapvetően
„ártatlannak”, „édesnek” tekintsék; más társadalmak „természetükből következően bűnösnek és
tisztátalannak” tartották őket, és a felnőttektől csak erejük és értelmük fejlettsége alapján
különböztették meg őket. Hasonló felfogási különbségek voltak a gyermeki szexualitás, a
bűntettekért való felelősség, vagy az isteni befolyással szembeni nyíltság kérdésében és így tovább.
Az ehhez hasonló változatok a gyermekkor társadalmi definíciójában és annak fokozataiban,
nyilvánvalóan kihatnak az egész tanulási programra.
[…] Az általánosan kötelező intézményes rend követelményei is hatnak az elsődleges
szocializációra. Különböző életkoroktól különböző készségeket várnak el; ez az elvárás viszont
társadalmanként, vagy egy társadalom különböző részeiben eltérő. Lehet, hogy annak a kornak,
amelyben az egyik társadalom úgy ítéli, hogy a fiatal már képes az autóvezetésre, egy másik
társadalomban az felel meg, hogy már meg kell ölnie első ellenségét. Bizonyos körülmények között
a felső osztályokból való gyermek az „élet tényeit” csak akkor ismeri meg, amikor egy alsó

7
osztálybeli azonos korú gyermek már ismeri a magzatelhajtás módszereit. A felső tízezerből
származó gyermek hazafias érzésekben tetszeleg, amikor proletár kortársa megtanulja gyűlölni a
rendőrséget és az őrzött rendet.
Az elsődleges szocializáció azzal végződik, hogy a generalizált másik (és minden, ami ezzel
összefügg) képzete az egyén tudatában megrögződik. Amikor ezt a pontot elérte, az ember a
társadalom hasznos tagjává vált, szubjektíve pedig egy én és egy világ birtokába jutott. A
társadalom, az identitás és a valóság internalizálása azonban nem egyszer s mindenkorra érvényes.
A szocializáció sohasem totális és sohasem teljesen befejezett.

8
 2020. 12. 05.

Mi lesz ezekből a gyerekekből, ha felnőnek, és miért?

A szociológia tárgya és
szemlélete

ctvnews.ca

1 2

Jellemző válaszok Társadalomtudományok

Kisfiú
• ügyvéd, bankár, orvos lesz
• jó anyagi háttere van
• szülei elvárják, hogy tanuljon
• …lázad és/vagy elkallódik
• elkényeztetett lesz
• Van sok: antropológia, demográfia, közgazdaságtan, kriminológia,
Kislány nyelvészet, politikatudomány, pszichológia, szociológia,
• kevesebb lehetőség nyitott a történettudomány…
számára • Céljuk:
• pontos megfigyeléseket, adatokat gyűjteni
• fiatalon kezd el dolgozni vagy • magyarázatokat alkotni
lesz anya
• az emberi (társas) viselkedésről.
• több a testvére, családjában • Vizsgálati szint: jellemzően az egyéntől „fölfelé”
kevesebb „erőforrás” jut egy • néha egyén alatti szintek is, pl. a pszichológia a hormonok, idegsejtek stb. működését
gyerekre is figyelmbe veszi
• néha kifejezetten „személytelenül” aggregált szintek, pl. egész társadalmak,
• …kitör a szegénységből gazdaságok működése

3 4

1

Pszichológia
• Emberkép: ‘homo psychologicus’: az egyén cselekvését belső
motívumok – gondolatok, érzések – irányítják, melyek
jelentős részben tudattalanok is lehetnek.
• Pszichológiai kérdésfelvetések:
• Mi okozza a stresszt és hogyan csökkenthetők a káros hatásai?
• Mitől szeretik vagy utálják egymást az emberek?
• Hogyan befolyásolják az érzelmeink, hogy mit gondolunk, hogyan
döntünk és cselekszünk?
5 6
Politikatudomány
• Emberkép: ‘homo politicus’: az embert alapvetően a
hatalomvágy, a hatalom megszerzése és megtartása
mozgatja.
• Nem mindenki akar mások felett uralkodni, de a környezete felett
mindenki igényel bizonyos fokú kontrollt.
• Politológia kérdései:
• Mi a leghatékonyabb hatalomgyakorlási forma?
• Milyen eljárásokkal választják ki társadalmak a vezetőiket?
• Mi a legjobb stratégia a hatalom elnyerésére és megtartására?
7 8
2020. 12. 05.
Közgazdaságtan
• Emberkép: ‘homo oeconomicus’: az ember mindig
racionálisan dönt és cselekszik, a haszna maximalizálására
törekszik.
• A racionális döntés elmélete sok társtudományban is jelentős
erővel bír.
• Közgazdaságtan kérdései:
• Hogyan dönt az egyén (fogyasztó) adott peremfeltételek mellett?
Hogyan dönt a fogyasztók összessége (a „piac”)?
• Hogyan lehet optimalizálni egy vállalat működését? Mitől nő a
GDP?
Szociológia
• Emberkép: ‘homo sociologicus’: az ember a
tevékenységében a társas normákhoz (hagyományokhoz,
kényszerhez) alkalmazkodik, cselekvését társas hatások
okozzák.
• Szociológia kérdései:
• Hogyan jönnek létre a normák, miért működnek?
• Mi tartja működésben a társadalmakat?
• Hogyan határozza meg az ember társadalmi helyzete az
életesélyeit?
2
 2020. 12. 05.

Mi a szociológia?
• Hibrid szó: latin socius (‘társaság) + görög logosz (‘tudás, ismeret’)
• A társadalmi élet szabályszerűségeit kutató tudomány.
• Az emberi élet mindig társadalmi élet
• Az életutakat, életesélyeket nem lehet csak az egyén izolált vizsgálata „Társadalmi törvények”
alapján megérteni
• A társadalom egy sajátos létezéssel bíró, az egyénektől részben
független jelenség, amelynek stabil mintázatai, törvényszerűségei
vannak
• Társadalmi struktúra, intézmények, normák

9 10

„Társadalmi törvények” „Társadalmi törvények”

• Mivel függ össze, hogy a 9-10. • Min múlhat, hogy egy diáknak • Átlagpontszámok a tanulók
osztályosok dohányoztak-e 10. osztályos korában milyen a családjának típusa szerint
már, illetve fogyasztottak-e szövegértése? (Gyarmati, 2011):
már alkoholt életükben? • Saját családjában él: 499,34
• Nevelőcsaládban él: 436,17
• Szociológiai magyarázat: a
• Gyermekotthonban él: 416,22
társas környezetben
keresendő à pl. iskolatípus • A tanuló lakóhelye szerint:
• Budapest 520,19
• Szabolcs-Szatmár-Bereg 472,40

A megkérdezettek %-ában. Forrás: Elekes, 2007

11 12

3
 2020. 12. 05.

Hogyan kell érte(lmez)ni ezeket a társadalmi

„Társadalmi törvények”
törvényeket?
• Hogyan függ össze az iskolai • A természettudományok, pl. fizika, determinisztikus
végzettséggel, hogy egy nő törvények megalkotására képesek: a törvény segítségével
mikor és hány gyereket szül bizonyos paraméterek ismeretében mindig nagyon pontosan
élete során? meg tudom mondani, hogy mi fog történni.
• Az iskolai végzettség vajon • Pl. milyen sebességnél emelkedik fel a földről a repülőgép,
társas, társadalmi jellemző-e? mekkora terhelésnél omlik össze a híd stb.
• Szociológia válasza: IGEN, mert • A szociológia törvényei probabilisztikusak: valószínűségi
a társadalom
viszonyrendszerében kijelöl egy alapon működnek. Általában véve sokaságokat jellemeznek,
bizonyos helyzetet és a sokaságokon belül mindig van változatosság.

Demográfiai Portré 2015.

13 14

Hogyan kell érte(lmez)ni ezeket a társadalmi Hogyan kell érte(lmez)ni ezeket a társadalmi
törvényeket? törvényeket?
• Az előző diákon látott számok nagyon egyszerű, sűrített, matematizált 1. eloszlás (fiktív) 2. eloszlás (fiktív)
leírások. Sorszám Család Gyerekotthon Sorszám Család Gyerekotthon

1. 420 351,2 1. 320 371

• Ha pusztán ezek alapján akarunk állításokat tenni, óvatosnak kell lennünk. 2. 445 371 2. 485 384
• Nézzünk végig pár példát. 3. 486 405 3. 486 388

1. „Egy gyermekotthonban nevelkedő gyerek szövegértése biztosan 4. 487,4 406 4. 487,4 390

sokkal rosszabb, mint egy saját családban nevelkedő gyermeké.” 5. 490 408 5. 490 405
6. 496 413 6. 526 413
ØNem szükségszerűen igaz. 7. 501 418 7. 543 418
ØAkkor igaz, ha a kétféle csoportban pl. minden gyereknek teljesen 8. 534 445 8. 548 446,2
ugyanakkora (az átlaggal megegyező) a pontszáma. 9. 558 465 9. 550 458
ØAz átlagok mögötti belső eloszlások azonban sokfélék lehetnek: 10. 576 480 10. 558 589
Átlag 499,34 416,22 Átlag 499,34 416,22

à Vannak a családban nevelkedőknél jobban à A teljes sokaság legrosszabbul teljesítő tagja saját
teljesítő gyermekotthonban élők. családban, míg a legjobban teljesítő gyerekotthonban él.

15 16

4

Hogyan kell érte(lmez)ni ezeket a társadalmi
törvényeket?
2. „A szakiskolába járó 9-10. évfolyamos diákok 79%-a már
dohányzott életében, és ez nagyobb arány, mint ami a velük
egyező korú gimnazistákat jellemzi.”
ØEz az állítás felel meg a fent közölt adatoknak, sem többet, sem
kevesebbet nem állít, mint amit a számok is mondanak.
3. „A szakiskolákban az adatok alapján sokkal súlyosabb
probléma a dohányzás, mint a gimnáziumokban.”
ØAz adatokkal egyáltalán nem igazolható állítás.
ØMit jelent egyáltalán a „súlyosság”? Például, ha a rendszeres dohányzók
arányát, akkor könnyen elképzelhető a cáfolat
17
Hogyan kell érte(lmez)ni ezeket a társadalmi
törvényeket?
4. „Ha gimnáziumba íratom a gyerekem, 60% eséllyel próbálja ki
a cigarettát tizedikes korára, de ha szakiskolába, akkor 79%
eséllyel.”
ØEz az állítás a leginkább téves az eddigiek közül, mert OKSÁGI
kapcsolatot feltételez.
ØDe az időbelisége is nagyon félrecsúszott: az eredeti adatokban semmi
nem szerepel arra nézve, hogy a diákok pl. a középiskolába kerülésük
előtt már dohányoztak-e.
ØAzt sem tudjuk, hogy a gyerekeket az iskolában érik-e olyan hatások,
amelyek a dohányzás kipróbálására sarkallják őket, vagy pedig inkább a
szüleik révén, vagy egyéb társas közegekben.
19
2020. 12. 05.
Hogyan kell érte(lmez)ni ezeket a társadalmi
törvényeket?
• Az eddigiekben szemléltetett értelmezési nehézségeket a
szociológia eredményközlési gyakorlata mindig szokta kezelni.
• Átlagértékekkel jellemzett sokaságoknál ezért szokás megadni
minimum- és maximum-értékeket, ún. szórást, illetve alternatív
középértékeket (pl. medián, módusz).
• Valamilyen társadalmi csoporthoz tartozást a szociológia nem
tekint soha önmagában véve valamilyen egyéb jelenség
(tulajdonság) közvetlen kiváltó okának.
• Ezzel kapcsolatosan is nézzünk meg egy félreértést à
18
Alternatív magyarázatok, többes okság
• Jó alternatív magyarázat az iskolások dohányzási arányaira: a
szakiskolákba olyan társadalmi hátterű tanulók érkeznek, akiknek
a családjában elterjedtebb vagy elfogadottabb a dohányzás, vagy
gyengébb a szülői kontroll, alacsonyabb az egészség-tudatosság
szintje stb., mint a gimnáziumi tanulók esetében
• Továbbá: magyarázatainkat soha nem szükséges egyetlen okra
vagy hatótényezőre szűkíteni, a való életben általában több ok is
hat arra, ahogyan cselekszünk
• Család és iskolatípus, egyéb iskolán kívüli közegek szintén hathatnak
20
5
 2020. 12. 05.

Szociológia vagy sztereotípia? A szociológiáról

• Mivel a szociológia sokaságként jellemez embercsoportokat, óhatatlanul Szociológiai látásmód Szociológiai képzelőerő
összefoglaló állításokat is tenni fog Peter Berger C. Wright Mills
• Pl. „A szakiskolásokra jellemzőbb, hogy már dohányoztak, mint a gimnazistákra”; „Az • Általánost keresni a sajátosban • Egyéni élettörténéseinket egy
iskolázottabb nők általában kevesebb gyereket szülnek, mint a kevésbé iskolázottak” • A szociológusok általános társadalmi átfogó történeti, kulturális,
• Ezeket három fontos dolog különbözteti meg a mindennapi sztereotípiáktól: mintákat azonosítanak az egyes társadalmi perspektívából tudjuk
1. Egyrészt, durván szólva, hogy ezek (kellő megbízhatósággal) igazak: a szociológia csak
egyén viselkedésében szemlélni
akkor tehet ilyen állításokat, ha szigorú tudományos módszertant és adatgyűjtési • Feladni annak a szemléletét, hogy az
emberi viselkedést egyszerűen az • A társadalom, nem az egyes
eljárásokat követett az eredményekhez való eljutás során egyének jellemének gyengeségei,
emberek akarata határozza meg
2. Másrészt az, hogy nem egysíkúak: az adatok belső sokféleségének kifejezésére is az oka a társadalmi problémáknak
rendelkezésre állnak a bevett gyakorlatok és formulák, amelyek képesek megragadni a • Meglátni a különöst a
csoportokon belüli különbségeket, és ezáltal nem tüntetik fel teljesen „egyszínűnek” a megszokottban • A szociológiai képzelőerő személyes
tagokat problémákat közös ügyekké alakít –
• A rácsodálkozás képessége a magától pl. munkanélküliség
3. Harmadrészt az, hogy nem tüntetnek fel okként olyasmit, amiben nem lehetünk biztosak. értetődőnek vett dolgokkal
A szociológiai eredmények olvasásakor alapesetben ezeket nem is szabad kimondatlanul kapcsolatban
sem „beleértenünk” a közölt adatokba.

21 22

Relációs episztemológia A szociológia fő kérdései és irányzatai

A világmegismerés módja a szociológiában
• A dolgokat sosem „csak
önmagukban” vizsgálni, hanem
mindig a viszonyaikba ágyazottan
• Mik ezek a „viszonyok”?
• Személyes, konkrét kapcsolatok
• Nagyobb léptékű, stabil
mintázatok (pl. „hatalmi
viszonyok”)
Pl. hajléktalan ember helyzete:
• Milyen múltbéli hatások vezettek a jelenlegi
helyzethez?
• család, iskola, társadalmi védőháló hiánya
• Milyen személyes viszonyai vannak most az
otthontalan embernek?
• család, barátok, ismerősök – alkalmi munka,
segítség
• Jelenlegi „intézményes” viszonyok
• hajléktalanellátó intézmények, egészségügy
• Viszonyok „közpolitikákhoz” – pl. fizető
parkolás
• Hajléktalanok a társadalom szemében
(közmegítélés)
• Hogyan jön létre a sok-sok egyén döntéseiből egy makroszintű cselekvési
mintázat?
Ø Analitikus szociológia – (bizonyos megkötésekkel) racionális egyént feltételez – játékelméleti
kapcsolódás
• Milyen alrendszerekre bontható a társadalom, és ezek miként hatnak egymásra?
Ø Rendszerelméletek, pl. Talcott Parsons, Niklas Luhmann
• Hogyan maradnak fenn a komplex modern társadalmak? – mi biztosítja bennük a
normák működését és az egyének közötti alapvető összetartást?
Ø Elsősorban funkcionalista iskola, Durkheim, Parsons, Merton
• Milyen konfliktusok, ellentétek feszítik a társadalmakat, hogyan tartják fenn
uralmukat a hatalommal rendelkezők, és milyen lehetőségeik vannak az
alávetetteknek a változtatásra?
Ø Konfliktuselméletek pl. az osztályra (Marx), a társadalmi nemre (gender) vagy az etnikai
hovatartozásra fókuszálva
• Hogyan konstruálódik a társas valóság az emberek közötti mindennapi
interakciókban, illetve jelek és szövegek révén pl. a médiában?
Ø Szimbolikus interakcionizmus, diskurzuselemzések

23 24

6
 2020. 12. 05.

Társadalmi cselekvés
• Társadalmi cselekvés: olyan cselekvés, amely mások
Társadalmi struktúra és viselkedésének figyelembevételével irányított, és (szándékolt
vagy érzékelt) jelentéssel rendelkezik.

társadalmi cselekvés
• „mások viselkedésének figyelembevétele”: nem szükségszerűen jelent
alkalmazkodást (pl. lehet a provokáció, a normasértés is szándék)
• „jelentéssel rendelkezik”: valószínűsíthető, hogy mások értelmezni
tudják
És az egyén „mozgástere” a társadalomban • pl. nyakatekert mozdulatok: a balettszínpadon jelentésük van, epilepsziás roham
esetén nincsen
• Összességében véve elég nehéz bármilyen cselekvésnek nem
beletartoznia a társadalmi cselekvés kategóriájába

25 26

The Sun UK

Társadalmi struktúra Társadalmi struktúra (folyt.)

• Társadalmi struktúra: a társadalmi életet, egyének és Mi jelenthet ilyen mintát?
csoportok érintkezését jellemző tartós mintázat(iság). • Kultúra és szokásrend
• Pl. a bizonyos nemű, életkorú emberektől elvárt viselkedésre vonatkozó
• Mi jelenthet ilyen mintát? elképzelések
• Stabil (személyes) kapcsolatok – párkapcsolat, családi viszonyok, • Makrotársadalmi szintű (ellátó)rendszerek – pl.
barátság • jog és igazságszolgáltatás
• Ismerősök, felületes kapcsolataink köre és hálózata • politika és hatalomgyakorlás
• Szervezeti keretek – munkahely, oktatás • gazdaság viszonyrendszere
• Viselkedési szabályok, illem – az emberek (az esetek döntő • és az ezekhez való hozzáférés egyenlőtlenségei
többségében) ezeknek megfelelően érintkeznek egymással • A félév döntő részben a struktúráról fog szólni

27 28

7

Hogyan működnek a társas világ törvényei, hogyan hat a
struktúra az egyénre…?
• Anélkül is, hogy minden konkrét egyéni élethelyzetre meg tudnánk találni az
azokhoz vezető pontos oko(ka)t, a szociológia eredményei alapján világos, hogy
• bizonyos társadalmi (a struktúrában elfoglalt) helyzetek (pl. szülők iskolai
végzettsége, anyagi helyzet, településtípus, családszerkezet)
• összefüggésben állnak az életesélyekkel
29
2020. 12. 05.
…és mekkora az egyén mozgástere?
• Amiről általában azt gondoljuk, hogy saját személyes döntéseink
eredményei – továbbtanuljunk-e, hány gyerekünk legyen, vagy akár
annak eldöntése, hogy véget vessünk-e az életünknek –, azt valójában
társadalmi erők is meghatározzák
• Végül az emberek döntenek, de a társadalom (a társas
viszonyrendszerben elfoglalt helyük) leszűkíti a döntési teret, mielőtt
a döntésre sor kerülne
• Az egyének társadalmi lények, akik társadalmi szabályokat követnek;
valamint megpróbálnak megfelelni a társadalmi csoportjuk vagy
osztályuk elvárásainak, amelybe tartoznak
30
8
 2021. 09. 28.

Durkheim a társadalmi tényekről A definíció elemei

• Emile Durkheim (1858–1917) • Példa „állandósult” társadalmi tényre: tartósan fennmaradó
• Francia szociológus, a tudomány egyik úttörője érintkezési-, illem- vagy jogszabályok; nyelv; fizetőeszköz
• Szemléletében a szociológiát a többi tudománytól • „Nem állandósult” társadalmi tény lehet: tömeghangulat, amely
az különbözteti meg, hogy a jelenségek egy sajátos rockkoncerten, tüntetésen, futballmeccsen stb. ragadja el az
csoportjával, a társadalmi tényekkel foglalkozik ottlévőket
• A társadalmi tény definíciója: „minden olyan – • Az „egyéni megnyilatkozásoktól független” társadalmi tény: a
állandósult vagy nem állandósult – cselekvésmód, statisztika eszközeivel ragadhatjuk meg
amely képes kényszerítő erővel hatni az egyénre, • Pl. házasságkötési ráta vagy átlagos házasságkötési életkor: olyan mutatószám,
amely a sokaságot jellemzi, és eszerint van sajátos természete; nem szól
vagy pedig ami egy adott társadalomra közvetlenül arról, hogy ki miért köt házasságot (vagy mit gondol arról, hogy
általánosan jellemző és egyéni megnyilatkozásaitól miért teszi)
független, önálló léttel rendelkezik”.

1 2

„Véleményáramlatok, melyek hol a házasság, hol az Öngyilkossági arányszámok

öngyilkosság felé terelnek” (100 ezer főre vetítv)e
Európában (forrás: Eurostat)
• Nem feltétlenül lehet rájuk mutatni,
hogy konkrétan mikor, miért és • Öngyilkosságok darabszámának
hogyan hatnak az egyénekre összehasonlítása: értelmetlen lenne,
• De társadalmi szintű mintázatként mert a népesebb országokban
ettől még stabilak, nem változnak óhatatlanul nagyobb a puszta
radikálisan egyik napról (évről) a esetszám
másikra
• Országok közti összehasonlítás: mindig
népességarányosan végzendő (pl. itt:
100 ezer főre vetítve)

3 4

1

A társadalmi tények kényszerítő ereje
• Leginkább akkor érezzük meg, amikor ellentmondunk neki
• Ha az egyén szembemegy is vele, a társadalmi tény még nem
szűnik meg – mert mások tiszteletben tartják
• „gúny vagy idegenkedés, amit kiváltok” – vagy az
elszigetelődés kockázata
• Súlyosabb esetekben: törvényekkel és rendszabályozó
mechanizmusokkal megerősített kényszerítés
5 6
„Hol laknak” a társadalmi tények?
• Objektív jellegűek
• Az egyénen kívül léteznek
• Időben is megelőzik az egyén létezését, és túl is élik az egyént
• Nem az egyéni tudat, hanem maga a társadalom (kollektív
létező) hordozza őket
• Lehet rájuk gondolni – pl. gondolok az apai teendőkre –, de
olyankor ezek a társadalmi tények leképeződései az egyéni
tudatban
7 8
2021. 09. 28.
Mit tehetek én a társadalmi tényekkel (ellen)?
• A társadalmi tények kényszerítő ereje mindig egyéneken
keresztül fejti ki hatását
• Ha az egyének viselkedése változik, változhat a kényszerítő jelleg is
• Mivel azonban a tények társadalmiak, a változásnak is
társadalminak kell lennie à
• Számok tekintetében is túl kell mutatnia az egyénen (sok ember
kell hozzá, kollektív cselekvés)
• Minőségileg is meg kell haladnia az egyéni elhatározást: szert kell
tennie az „egyénen kívül állás” erejére
Durkheim mint strukturalista szociológus
• Szemléletében a szociológiának a társadalmi tényekkel kell
foglalkoznia – az egyéni cselekvés szerepe sokadlagos
• Strukturalizmus: az a szociológiai szemlélet, amely a
társadalmi struktúra szerepét hangsúlyozza – mint a
társadalmi és akár az egyéni életet is kormányzó erőt
• A társadalom létező, „bevett” mintázatai erősek és nehezen
változtathatók meg
2
 2021. 09. 28.

Durkheim az öngyilkosságról Durkheim az öngyilkosságról

Az öngyilkosság megállapított típusai
öngyilkossági ráta
• Durkheim az öngyilkosság tanulmányozásával demonstrálta a 1. tényező: társadalmi integráció
szociológia látásmódját • Azaz: mennyire erősek a közösségi kapcsolatok, az
átlagos egyén mennyire tagozódott be közösségébe
• Nem az egyéni szintű okokat kereste, amelyek egyes személyeket (mennyire számíthat másokra)
önmaguk elpusztítására indítanak, hanem a csoportoknak azon • Alacsony szint: egoista öngyilkosság
tulajdonságait, amelyek összefüggésben állnak az öngyilkosság • Magas szint: altruista öngyilkosság
társadalmi rátájával 2. tényező: társadalmi szabályozás
• Azaz: mennyire egyértelműek, illetve mennyire
szigorúak azok a normák, amelyek közt a közösség
tagjai élnek társadalmi integráció/
• Alacsony szint: anómiás öngyilkosság társadalmi szabályozás
• Magas szint: fatalista öngyilkosság

9 10

Hogyan azonosítsunk társadalmi tényeket További (hallgatói) példák társadalmi tényekre

…és a szociológia tárgy témakörei

ØNorma, konvenció, hagyomány, „készen kapott” cselekvésmód? • KOHÉZIÓ, SZOLIDARITÁS • GAZDASÁG

• Együvé tartozás érzése • Munkamegosztás, a javak elosztásának
• Ha IGEN, jó eséllyel társadalmi tény • Együttműködés megszervezése, verseny

ØTúléli az egyént? • NORMÁK, ÉRTÉKEK, KULTÚRA • DEVIANCIA

• Illem, erkölcs, jó viselkedés • Forradalom, lázadás (bliccelés a buszon)
• Ha IGEN, jó eséllyel társadalmi tény • Vita, konfliktus
• Törvény, jog
ØÉrtelmezhető egyéni tulajdonságként? • „Társas érzések”? – pl. szeretet, szánalom,
alkalmazkodás, lelkiismeret-furdalás, megfelelési
• SZOCIALIZÁCIÓ
• Oktatás, ismeretátadás, iskolába járás
• Ha IGEN, az még nem zárja ki, hogy legyen társadalmi vonatkozása is kényszer, együttérzés, hűség
• Divat, öltözködési szabályok és szokások • GENDER
ØÉrtelmezhető könnyen valamilyen csoport-jellemzőként (pl. ráta • Ünnepek (születésnap vagy akár nemzeti ünnep) • A nemek képviselőitől elvárt szerepek, viselkedési
formájában)? • RÉTEGZŐDÉS, EGYENLŐTLENSÉG
minták
• ESZTÉTIKAI ÍTÉLETEK
• Ha IGEN, jó eséllyel társadalmi tény • Társadalmi pozíciók, alá-fölérendeltségi viszonyok
(hierarchia), hatalom • Szépségideál, testkép

• NEMZETISÉGI, ETNIKAI CSOPORTOK • MODERNIZÁCIÓ

• Idő mérése

11 12

3
 2020. 12. 05.

A szociológia módszertani alapjai Mi a módszertan és miért van szükségünk rá?

• Nem tudunk magunktól is eleget a világról? – A “mindennapi
tudás” kérdése
• Számos dologban megfelelő: segít döntéseket hozni életközeli
helyzetekben szűkös információ mellett is
• Ugyanakkor: beállítanánk pl. egy gyógyszeres hormonkezelést
„magunktól”?
• Módszertan (metodológia): mindig a dolgok végzésének egy
speciális módját jelenti
• Esetünkben: hogyan szerezzünk megbízható tudást a társadalmi
valóságról
• Miért van módszertan blokk ebben a tantárgyban?

1 2

A szociológia és vizsgálódási céljai Valóság és igazság kérdése

• Kiindulópont: a viszonyokba ágyazott egyén; ill. társas szintű jelenségek • A tudomány elvileg objektív,
vizsgálata
elfogulatlan
• Csoportok és belső eltérések leírása
• pl. egyetemre járó fiatalok nem, kor, lakhely szerinti összetétele, életformájuk, • Létezik-e objektív valóság a
céljaik, stb.
• összehasonlítás más hasonló csoportokkal (pl. országok és országok összevetése)
társadalmi életben?
• Megélt tapasztalatok leírása
• Vagy ez mindig nézőpont, társadalmi
• pl. milyen módon befolyásolja a társas környezet konkrétan, a mindennapokban, egy helyzet kérdése?
fiatal „döntését” a továbbtanulásról? • Más-e emiatt a társadalmi valóság, mint
• Kollektív jelenségek leírása és magyarázata (gyakran: folyamatként) a természet tényei?
• Pl. Hogyan születnek és maradnak működésben a normák? Hogyan változik a • A társadalomban létezik interszubjektív
társadalom a modernizáció hatására?
igazság
Charles Barsotti

3 4

1

Tudományos módszertan
• Tudomány: a megfigyelés módszeres, és tapasztalati (=empirikus)
bizonyítékokon alapul
• Mindennapi megfigyeléseink: tapasztalatiak, de nem eléggé
rendszerezettek és módszeresek
• Létezhet-e tökéletes objektivitás a társadalomtudományban?
• „Torzíthat”: a megfigyeltek tudják, hogy megfigyeljük őket;
• A megfigyelő is lehet elfogult
• Jó módszertan: igyekszik kiszűrni az elfogultságokat, de teljesen
megszüntetni nem tudja őket
5 6
Megértő (interpretív) szociológia
Szociológiai-kutatási paradigmák
• A társadalmi életet mint folyamatot tekinti
• Csoportok és egyének megélt tapasztalatainak árnyalati különbségeit igyekszik
feltárni
• A cselekedetekhez és a társadalmi élet jelenségeihez fűzött jelentéseket
• Mivel nem létezhet egyetlen „objektív valóság”
• A „természetes közegekben” való kutatás jobban illeszkedik ehhez a
megközelítéshez
• Preferált módszerek: interjúk, fókuszcsoportok, résztvevő megfigyelés
• A kutató itt is törekszik a kívülállásra, semlegességre, de az, hogy jelen legyen,
megkerülhetetlen
• Jellemzően kvalitatív (‘minőségi’) adatokhoz vezet
7 8
2020. 12. 05.
Tudományos (nomologikus) szociológia
Szociológiai-kutatási paradigmák
• Feltételezi, hogy létezik 1 (azaz egy) „objektív valóság” – ezt akarja
feltárni
• A társadalmat mint olyan rendszert tekinti, amelyben objektíven
mérhető jelenségek törvényszerű kapcsolatban állnak egymással
• Pl. a családi hátterem, a lakókörnyezetem jellemzői mint objektíven mérhető
tényezők (a társadalom szerkezetében, azaz struktúrájában elfoglalt helyem)
az életesélyeimmel
• Igyekszik a természettudományokéval azonos megközelítést
alkalmazni
• Viszonya az empirikus (tapasztalati) bizonyítékokhoz: a vizsgálatot
végző személy semlegességére, kívülállására erős hangsúlyt fektet
• Jellemzően számszerű (kvantitatív) adatokat gyűjt
Kritikai (normatív) szociológia
Szociológiai-kutatási paradigmák
• Marx szellemi hagyományából ered (konfliktuselmélet)
• Fókuszában: a társadalom olyan rendszer, amely egyeseknek többet juYat
mások kárára, és ez igazságtalan
• társadalmi változások szükségessége, lehetősége és feltételei
• megváltoztatni a fennálló világot/világrendet
• Módszere lehet pl. „akciókutatás” vagy bármely olyan módszer, amely az
alárendelt csoportokat megszólaltatja (akár kvalitaZv, akár kvan[taZv)
• Példa 1.: új oktatási-fejlesztési módszer (pl. tanoda, mentorálás) alkalmazása
hátrányos helyzetű kistelepülésen à jobb tanulmányi eredményre vezet-e a
gyerekeknél?
• Példa 2.: A Város Mindenkié csoport „Utca és jog” kutatása – hajléktalan kutatók
• A kutató gyakran erősen bevonódik a vizsgált csoporYal való munkába
2
 2020. 12. 05.

• Gyakorlatilag mindig lehetséges a válaszadóra bízott

Kvantitatív és kvalitatív adat „Kvalitatív jelenségek” „szubjektív” módon
kvantifikálása • Pl. 1-től 10-ig tartó skálán mennyire érzi magát boldognak?
• Alternatíva: „szakértői” pontozás
• Kvantitatív adat: számszerű
• Kvalitatív adat: a számokkal meg nem ragadható jelentést írja photofeeler.com
le
• Mindkét típusú adat létrejöhet közvetlenül nem látható
jelenségek megragadására is
• A két adattípus keverhető is

9 10

Általános kutatásmenet vázlata

Kutatási kérdés és hipotézis

Fogalmak és változók
Jelenségek mérése. Indikátorok

Egy szociológiai kutatási folyamat

Mintavétel
Populáció és minta. Reprezentativitás

Lépésről lépésre, vázlatosan Adatfelvételi eljárások

Kérdőív és azon túl

Adatok feldolgozása
Téves következtetések elkerülése

11 12

3
 2020. 12. 05.

Kutatási kérdés, hipotézis Fogalmak és változók

-Zamezette
• A valódi kutatási folyamatok mindig kérdéssel indulnak • A kvantitatív kutatásokban jellemző megközelítés
• A kutatási kérdés az az összefoglaló „nagy” kérdés, amely a • A társadalmi jelenségeket fogalmi jelleggel ragadjuk meg
kutatás egészéről szól • A fogalmakat definiálni kell
• Pl. „Hogyan változott a nők társadalomban betöltött szerepe a XX. • Ha meghatároztuk őket, következik a mérés:
század során Magyarországon?” • A méréshez indikátorokat használunk
• Hipotézis: a kérdésre adott feltételezett válasz • Pl. milyen indikátor (‘jelző’) segítségével mérhető a vagyon, szépség, boldogság,
termékenység?
• A hétköznapokban rengeteg mindenről van hipotézisünk. Pl.:
• „A magyar társadalomra jellemző az anyagiasság.”
• Fontos: az eredmények is függhetnek attól, milyen indikátorokat
választottunk!
• „Az idősebbek jobb munkabírásúak, mint a fiatalok.”
• „Kisebb településeken barátságosabbak az emberek, mint nagyvárosokban.” • A megmért fogalmakat változóknak is nevezzük

cnbc.com

13 14

Példa indikátorokra: szegénység mérése Relatív jövedelmi szegénység

jövedelem a
• Hogyan tegyük mérhetővé a szegénység medián %-ában

jelenségét?
• Az európai módszertan 3 fő megközelítése
(„szegénység vagy társadalmi kirekesztődés
medián
veszélyének” mérésére):
1. Szegénységi küszöb – relaZv jövedelmi szegénység
• Akik a medián jövedelem 60%-a alaX élnek
2. Anyagi deprivációs mutató
• Akiket egy adoX listáról legalább 4 probléma érint
3. Alacsony munkaintenzitású háztartás
• Ahol a munkaképes korúak bizonyos időnél kevesebbet
töltenek az év során munkával Kálmán Kata: Kenyérevő gyerek (1931)
személyek

15 16

4
 2020. 12. 05.

Súlyos anyagi depriváció Alacsony munkaintenzitás

• Azon személyekre vonatkozik a súlyos anyagi nélkülözés, akikre az alábbi 9 • Munkaintenzitás: A háztartásban élő összes munkaképes korú
problémából legalább 4 jellemző:
1. hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk van
személy referenciaév során munkával töltöX idejét viszonyítja az
2. a lakás megfelelő fűtésének hiánya elméleYleg munkával tölthető összes időhöz. Értéke 0 és 1 közöX
3. váratlan kiadások fedezetének hiánya
lehet. (0: senki nem dolgozik, 1: mindenki teljes munkaidőben
4. kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya dolgozik az egész év során.)
5. évi egyhetes, nem oYhon töltöY üdülés hiánya • Nagyon alacsony munkaintenzitás: Azon 0 és 59 év közö_ életkorú
6. anyagi okból nem rendelkezik személygépkocsival személyeket érinY, akik olyan háztartásban élnek, ahol a munkaképes
7. anyagi okból nem rendelkezik mosógéppel korú (18 és 59 év közö_) felnőXek az előző évben teljes
8. anyagi okból nem rendelkezik színes televízióval munkapotenciáljuk kevesebb, mint 20%-át töltöXék munkával
9. anyagi okból nem rendelkezik telefonnal (értéke: 0-0,2).

17 18

Szegénységi adatok, 2018.

Forrás: KSH [https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/hazteletszinv/2018/index.html#chapter-9] Változók és kapcsolataik • Ábrázolásuk általában:
• Független változó a
vízszintes tengelyen
• Változók két csoportja jelenségek • Függő változó a
függőlegesen
mérésében/magyarázatában:
• A változók neveinek
• Független változó
tükrözniük kell, hogy több
• Ok-okozati összefüggésekben ez az „ok”;
összehasonlító kutatásokban ez a csoportosítás
„szintjük” vagy
alapja, ez definiálja a csoportokat; a köznapi kategóriájuk is lehet
gondolkodásban ez az, amelyik „előbb van”,
„ebből következik” a másik függő

• Függő változó
• Ok-okozati összefüggésekben ez az okozat, az
eredmény, a kimenetel; köznapi gondolkodásban
ez „van később”
független

19 20

5
 2020. 12. 05.

Független és függő változók: példák Populáció, mintavétel, reprezentativitás

1. „A magyarok anyagiasak.”
2. „Az elkényeztetett gyerekekből
drogfüggők lesznek.”
3. „Egy fiúból nagyobb eséllyel lesz
pilóta, mint egy lányból.”
4. „A szegénység extra motivációt
jelent a benne élők számára a
kemény munkára, kitörésre.”
1. Nincs érdemben két változó: csak
az anyagiasság (függő változónak
célszerű tekinteni)
2. Elkényeztetés [elkényeztetettség
mértéke] van előbb à független
változó
• Drogfüggőség [függővé válás esélye]
az eredmény à függő
3. Összehasonlító állítás:
fiúk/lányok à a nem a független
változó
• A pilótává válás esélye a függő
4. Ezt Önökre bízom.
• A társadalomkutatás nagylétszámú csoportokkal foglalkozik –
ezeket nevezzük populáció(k)nak
• A populációban azok érinteYek, akikre a kutatási kérdés vonatkozik!
• Pl. összehasonlító kérdéseknél minden vizsgált csoport tagjai
szükségképpen beleértendők
• A kutatásba nem lehet mindenkit bevonni a populációból à
ezért mintát kell venni belőle
• Mikor jó egy minta? à Ha reprezenta4v:
• A minta belső összetétele pl. kor, nem, iskolázoYság, anyagi helyzet stb.
(gyakorla[lag minden megfigyelhető és meg nem figyelhető jellemző)
szempontjából egyezzen meg a populáció belső összetételével

21 22

Hogyan tudunk jó mintát venni? Minták/alcsoportok jellemzése Populáció

• A reprezentatív mintavétel egyetlen megbízható módja: a populáció • A populációban fele-fele az almák és körték
minden tagját tartalmazó teljes listáról véletlenszerű kiválasztás aránya
• Mindenkinek azonos esélye van bekerülni a mintába • Az ‘A’ mintában az almák felülreprezentáltak
(nagyobb az arányuk, mint a populációban)
• „Véletlenszerűen” kérdezni meg embereket az utcán: abszolút nem
• A körték pedig alulreprezentáltak (kisebb az
reprezentatív arányuk, mint a populációban)
• Online kérdőívezés (csak úgy): abszolút nem reprezentatív
• Kvalitatív kutatásokban: használható és védhető a nem reprezentatív • Nem csak kutatási mintákra alkalmazható ‘A’ minta
minta kifejezések: pl. az egyetemi hallgatók között a
nők a megfelelő korcsoport egészéhez képest
• Kis léptékű, hallgatói kutatásban: törekedjünk a mintának valamilyen felülreprezentáltak
belső sokféleségére

23 24

6
 2020. 12. 05.

AdaVelvételi eljárások

Ha személyek a kutatási egységek Ha nem személyekről van szó

• Kérdőív • Létező adatforrások
• Írásos forma (papír vagy online) • Nyers adatok vagy feldolgozott statisztikák –
• Általában kvan\ta]v kutatásnál lehetőleg megbízható forrásból
• Gyors és korlátozoX • Egyéb forrásanyagok
• Interjú
• Szóbeli forma
• Gazdag kvalita]v adat nyerhető
• Különböző médiaszövegek (TV-reklám,
híradó, újságcikk stb.)
• Egyéb történeti dokumentumok (pl. naplók,
A kérdőíves kutatás alapjai
levelek, fotók)
• Időigényes gyűjtés és elemzés
• Megfigyelés
• Beleegyezés szükséges
• Lehet résztvevő megfigyelés

confirmit.com

25 26

kaliforms.com

Kérdőív Skálák használata: a Likert-skála

• Az alanyok rögzíte[ állítások, illetve kérdések sorára válaszolnak • Jelölje, hogy mennyire ért egyet az alábbi állítással:
• A választ általában korlátozo[ számú, előre megado[
lehetőségből választják
• Jellemzően ennél kevesebb az ún. nyílt végű kérdés
• A kérdések általában egy-egy, korábban kidolgozo[ indikátort
próbálnak meg konkrétan megmérni
• Egy-egy fogalomhoz, jelenséghez több kérdés (indikátor) is tartozhat
• Lehet papíralapú, de online is (eltérő csoportokat tud bevonni) • egyáltalán nem 1 … 2 … 3 … 4 … 5 … 6 … 7 teljes mértékben
• Ügyelni kell a kérdések megfogalmazására, kerülni kell pl. a
sugalmazást • egyáltalán nem 1 … 2 … 3 … 4 teljes mértékben

• egyáltalán nem 1 … 2 … 3 … 4 … 5 … 6 … 7 … 8 … 9 … 10 teljes mértékben

27 28

7

Hogyan (ne) írjunk kérdőív-tételeket
• Mennyire ért egyet az állítással? A parkban túl sok a
kutyapiszok, ezért a kutyásoknak nem kellene megengedni a
park használatát.
egyáltalán nem 1 … 2 … 3 … 4 … 5 jelentős mértékben
• „Tankönyvi” hiba: két állítást mér (1. sok a kutyapiszok, 2.
altsuk ki)
• Egy kérdőív-tétel mindig csak egy állítást tartalmazzon!
29
Hogyan (ne) írjunk kérdőív-tételeket
• Mennyire ért egyet az állítással? Véleményem szerint nem lenne szabad
megengedni új kisvárosias lakóterület kijelölését a helyi építési szabályzatban és a
szabályozási tervben, ha ehhez előzőleg nem készült környezeti hatásvizsgálat,
illetve nem vették figyelembe a tájbaillesztés esztétikai szempontjait.
egyáltalán nem 1 … 2 … 3 … 4 … 5 jelentős mértékben
• „Tankönyvi” hiba: érthetőség hiánya. Egyrészt tele van szakkifejezésekkel,
másrészt kettős tagadást tartalmaz. Mindkettő kerülendő.
• Az alanyoknak általában véve képesnek kell lenniük a válaszadásra,
véleményformálásra (bármit is gondolunk a szakmai felkészültségükről), és a
megfogalmazásoknak ezt segíteniük kell.
31
2020. 12. 05.
Hogyan (ne) írjunk kérdőív-tételeket
• A Liget-projekt keretében számos zöldfelület megújul, modern játszó- és
pihenőhelyeket alakítanak ki. Ön mennyire támogatja a Liget-projekt
megvalósulását?
egyáltalán nem 1 … 2 … 3 … 4 … 5 jelentős mértékben
• „Tankönyvi” hiba: sugalmazás, befolyásolás veszélye. A kérdést megelőző
„tájékoztatás” lehetne bármi más is (pl. „A Liget-projekt keretében több száz fát
távolítanak el a területről”), amelynek fényében vélhetően egész más
véleményeket kapnánk
• Hétköznapi élet jó szimulációja a cél: az emberek általában akkor is formálnak
véleményt valamiről, ha nem tájékozódtak róla részletesen
30
Hogyan (ne) írjunk kérdőív-tételeket
• Ön mennyire szereti a gyermekeit?
egyáltalán nem 1 … 2 … 3 … 4 … 5 jelentős mértékben
• „Tankönyvi” hiba: a kérdés társadalmilag elvárt viselkedést mér.
Ilyenkor nem feltétlenül számíthatunk az alanyok őszinteségére.
Alternatív indikátorokat kereshetünk, vagy fel kell adnunk az alany
közvetlen megkérdezésének lehetőségét.
• További probléma lehet: van-e egyáltalán gyereke a válaszadónak.
Mindig legyünk tisztában vele, hogy a válaszadó érintett-e a
kérdésben, elvárható-e tőle, hogy tudjon válaszolni.
32
8
 2020. 12. 05.

Hogyan (ne) írjunk kérdőív-tételeket Hogyan (ne) írjunk kérdőív-tételeket

• Ön szerint jelent környezeti problémát a településen a hulladékégető • Ön mire szokta használni a parkot?
működése? • futásra, testmozgásra
• pihenésre, beszélgetésre
egyáltalán nem 1 … 2 … 3 … 4 … 5 jelentős mértékben • kutyasétáltatásra
• randevúra

• „Tankönyvi” hiba: nem biztos, hogy van. Amit tudnunk kell: a kérdés
csakis véleményt mér, erre alkalmas.
• Ténykérdésnek tekintett probléma eldöntésére nem használható a
(köz)véleményt mérő kérdés. Attól még, hogy az ott lakókat nem
zavarja, lehet, hogy a hulladékégető számos mérgező gázt és egyéb
káros anyagot juttat a környezetbe.
• „Tankönyvi” hiba: a válaszlehetőségek sem nem kölcsönösen kizáróak (pl. b) és d)
átfedhet), sem nem teljeskörűek.
• A kölcsönös kizárás általában követelmény, de erről részben szabadon
dönthetünk, a teljeskörűség viszont fontos
• E célra mindig érdemes egy „Egyéb, éspedig: ______” opciót megadni

33 34

Eredmények feldolgozása Változó- és diagramtípusok

egyeztetése
• Minta belső összetételének leírása
• a válaszadók „strukturális” adottságait
illetően – pl. férfi és nő %; településtípus • Szokás: független változó a vízszintes,
szerinti, iskolázottság szerinti stb. függő változó a függőleges tengelyen
összetétel
• Milyen értelmes elrendezésben
• Átlagok és egyéb középértékek társíthatók a következő változók az ia
• a válaszadók által megfogalmazott látható diagramokhoz?
véleményeket, illetve magatartásformákat • Nem (nő/férfi)
illetően – pl. elégedettség az élettel,
vélemény a Liget-projektről • Havi átlagjövedelem
• Szabad-e Likert-skálás kérdéseknél • Boldogság (éleael való
számtani közepet számolni a válaszokból? elégedeaség)
– személyes vélemény: szabad • Életkor

35 36

9
 2020. 12. 05.

Chaplin: M odern Times

„Modern”
• Mindennapi szóhasználatban: ‚új’, ‚legújabb’, ‚korszerű’ (főleg
technológiában)
• A humán tudományokban: bizonyos jellemzőkkel leírható történelmi
kor, társadalmi berendezkedés (sőt akár értékbeállítódás,
életszemlélet stb.)
• Korai modernitás: késő XV. századtól
• Klasszikus modernitás: 1789-1914
• Késő modernitás: 1914-…?
• Egyesek szerint ma már a posztmodern korban élünk
Modernizáció és anómia

1 2

Kiindulópont: tradicionális társadalom Modern társadalom

(Klasszikus és késő modernitás)

• Feudális • (Elvi) jogegyenlőség

• Nincs teljes jogegyenlőség
• Mezőgazdasági termelés túlsúlya; a városi lakosság csak kisebbség
• Vallási–metafizikai világmagyarázatok
• Mondavilág, varázslat, mágia nem válik el az érzékelt, tapasztalati
világtól
• Lokális identitás elsődlegessége (faluközösség, tájegység, régió)
• Tekintélytisztelet: családi kapcsolatokban, úr-szolga viszonyokban
• A közösség érdeke az első
• A jogegyenlőség megadása (vagyonra, nemre, származásra stb. tekintet nélkül)
lépésről lépésre valósul meg, és visszalépés is van benne
• Racionális világmagyarázatok
• Vallásos hit, mondák, mítoszok szerepe lecsökken
• Módszeres természettudomány térhódítása; „varázstalanodás”
• Iparosodás, városiasodás
• Lokális szintet meghaladó identitás: nemzetállamok
• Tömegtájékoztatás, média
• Individualizáció: fogyasztóként, politikai aktorként, a „sorsa alakítójaként”

3 4

1

A modernitás „nagy narratívái”
Avagy: mit „mond magáról” a modern kor?
• Mindig cél és rend felé halad
• Tudományos és társadalmi haladás: folyamatos, és egyben fejlődést (vagyis
minőségi tökéletesedést) jelent
• A tudomány megbízható és az embereket szolgálja
• A régi típusú rend (feudalizmus) alóli felszabadulás mindenkinek jobb életet
hoz
• Kapitalizmus: egyéni jólét, fogyasztás bősége
• Szocializmus: egyenlőség, ill. a kizsákmányolás végének ígérete
• Fasizmus: „tiszta és erős” társadalom építése
• Demokratikus kormányzati formák: szabadság és népuralom eszméje
• Gyarmatosítás: a nyugati, fehér ember civilizálja a világ többi („elmaradott”,
„barbár” stb.) részét
5 6
„Kötött pálya”-e a modernizáció?
• A modernizációelmélet szerint igen
• Általános feltevése: az országok mind ugyanazt a pályát futják be: gazdasági,
technológiai, társadalmi értelemben modernizálódnak
• Ez tükröződik a „fejlődési” diskurzusban: a „fejlődő” országokról azt
feltételezzük, hogy (késve, de) követik a „fejlett” országokat – jellemzően a
„fejlettek” mércéje szerint is ítéljük meg őket
• Valójában: nem szükségszerűen
• A világszerte végbemenő hasonló folyamatoknak (pl. urbanizáció) helyenként
mind az okai, mind a következményei is eltérők lehetnek
• A gazdaság és a technológia változása nem mindenütt váltja ki feltétlenül
ugyanazokat a társadalmi változásokat pl. az értékrendben,
normarendszerben
7 8
2020. 12. 05.
A posztmodernitás felé
• Nagy történetek töredezése: kétkedés
• a tudományos haladással (annak kizárólag áldásos voltával),
• a demokratikus politikai berendezkedéssel,
• a fogyasztásalapú-kapitalista gazdasági berendezkedéssel kapcsolatban.
• Napjainkban már-már az a „hagyományos” és konzervatív, ami a
modernitást jellemezte
• Posztmodern „témák”:
• Környezetvédelem és a növekedés határai
• A valóság feloldódása a média-valóságban
• Hagyományos (pl. nemekhez kötött) társadalmi szerepek dekonstrukciója
• Egykori elnyomott csoportok, gyarmati sorból felszabadult népek nézőpontjainak
beemelése a tudományba, kultúrába
Világrendszer-elméletek
A modernizációelmélet kritikáját adják
• Az utóbbi néhány évszázad változásainak mozgatója: a globális kapitalizmus
kiépülése
• Az országok állapotát nem egy „modernizációs létrán”, hanem a világrendszeren
belül elfoglalt helyük szerint érthetjük meg legjobban
• Centrumországok: a tőke központjai, magas technológiai és életszínvonal, domináns pozíciók a
cserekapcsolatokban, politikai és katonai erő
• Félperiféria országai: rendelkeznek valamennyi saját tőkével, viszonylag jó életszínvonalat
biztosítanak; a centrumnak alárendeltek a nemzetközi színtéren
• Periféria országai: legkevésbé iparosodott, saját tőkeerővel gyakorlatilag nem rendelkező
országok, amelyek kénytelenek egyenlőtlen cserekapcsolatokba belemenni (pl.
nyersanyagaikat eladják, mert nincs helyi feldolgozó kapacitás)
• Az elmélet értelmében nincsenek „fejletlen” vagy „elmaradott” országok: a periféria
országainak helyzetét a centrumhoz való viszonyuk (és nem valamilyen „belső
adottságuk”) magyarázza
• A „fejlettség” és „modernizáció” kritériumai erősen Nyugat-centrikusak
2
 2020. 12. 05.

Hogyan éljünk a modern társadalomban? Anómia

• Tradicionális társadalom: egyértelmű (s lehet, hogy szigorú) Modern társadalmakban:
útmutatást adott arra nézve, hogy kinek mi a feladata, a betöltendő • Több normarendszer is élhet
szerepe – életkor, nem, születés, rang stb. szerint egymással párhuzamosan
• Egyfelől olyan, mintha „bármit
• Így van-e ez manapság? Ki mondja meg… megtehetnénk”, végtelen lehetőség
• mi helyes és mi helytelen? volna nyitott
• Másfelől jelentkezhet az az érzés, hogy
• milyen élettel vívhatom ki mások elismerését? túl sok mindent várnak el tőlünk
• mikor és milyen döntéseket hozzak a tanulást, munkát, házasságot, egyszerre
családalapítást illetően? • Mindez rávilágít a tradíciókhoz (vagy
• mik a kötelességeim a közösséggel szemben (s egyáltalán, kikből áll ez a bármilyen világos normarendszerhez)
közösség)? való ragaszkodás pszichés előnyeire

9 10

Anómia

Definíció Mikor léphet fel anómia?

• Az anómia a „normanélküliség”
állapota, amelyben a társadalmi
normák (a helyesre és kívánatosra
vonatkozó útmutatások)
meggyengülnek à társadalmi
szinten is értelmezhető
• Egyéni szinten: a sok-sok egymás
mellett élő norma és útmutatás
közti „elveszettség” érzése is
ugyanúgy anómia
• Általában: minden gyors és/vagy
nem várt társadalmi átalakulásnál
• gazdasági válság
• gazdasági fellendülés
• politikai rendszerváltás A család
• iparosodás és változásai a modernitásban
• ipar összeomlása
• technológiai innováció

11 12

3
 2020. 12. 05.

Társadalmi csoportok Elsődleges csoportok

• Két vagy több ember, akiket valamilyen közös ismérvek • Kislétszámú társadalmi csoportok, melyeknek tagjai személyes, hosszútávú
jellemeznek, kapcsolatban állnak egymással és van kapcsolatot tartanak fenn.
csoporttudatuk („mi”). • Jellemzői
• A társadalom alapegysége, alapszintje • Kislétszámú
• Az egyén és a társadalom között a csoport közvetít. • Személyes orientáció
• Maradandó
• Az egyének nem minden halmaza alkot csoportot • Elsődleges kapcsolatok
• Nem minden társas helyzet csoporthelyzet – pl. buszmegállóban • Az első kapcsolatok, amelyeket az ember megtapasztal az életében
várakozók • Pótolhatatlan
• Közös státuszban lévő egyének – nők, tulajdonosok, katonák,
milliomosok, római katolikusok – sem alkotnak ilyen értelemben • Többféle támogatás
csoportot • Érzelmi – anyagi

13 14

Másodlagos csoportok Urbanizáció és társadalmi csoportok

• Nagy, személytelen társadalmi csoportok, amelyek tagjai egy • Ferdinand Tönnies (1887)
meghatározott cél elérését vagy tevékenység teljesítését valósítják meg
• Gemeinschaft (“közösség”)
• Jellemzők
• Tradicionális, személyes, szoros, stabil kapcsolatok a lakosok között
• Nagylétszámúak
• Cél- vagy tevékenységorientáltak • Gesellschaft (“társadalom”)
• Formálisak és szabályozottak • Átmeneti, rövidtávú, célorientált, cserealapú, szerződéses kapcsolatok
• Másodlagos kapcsolatok
• Gyenge érzelmi kötések
• Rövid távúak
• Példák
• Munkatársak vagy politikai szervezetek

15 16

4
 2020. 12. 05.

Család a szociológiában Házasodási rend

• Olyan egyének csoportja, akiket származási (akár örökbefogadással) vagy
házassági kapcsolat köt össze. Leíró fogalmak Kivel szokás/megengedett?
• Lehetséges ‘minimum’ típusai (nukleáris család): • Monogámia: 1 férfi + 1 nő • Endogámia: Törzsön, falun belüli
• felnőtt pár • Poligámia: „1 + több” kombinációk házasságkötés
• felnőtt pár és gyermek(ek) • Patri- vagy matrilineáris: az apa, • Exogámia: csoporton kívüli
• egy felnőtt és gyermek(ek) illetve az anya „vérvonala” (pl. házasságkötés
• Kiterjesztett család: az iméntieknél több rokon szerepel benne vezetékneve) a fontosabb • Homogámia: egy adott társadalmi
• Patri- vagy matrilokális: a férj, osztályon, felekezeten belüli
avagy a feleség szüleivel élnek a házasságkötés
• Nem azonos a háztartással: együtt lakó, a megélhetési költségeket
megosztó, együtt fogyasztó emberek csoportja (nem szükségképpen házasok • Heterogámia: más-más osztály
tagja a férj és a feleség.
rokonok) • Neolokális: új helyre költöznek

17 18

Homogámia Magyarországon A család a modernitás előtt és a

Adatok: Népszámlálás 2011. modernitásban
Nő legmagasabb iskolai végzettsége • Közvélekedés: régen tipikus volt a többgenerációs, kiterjesztett család
legfeljebb • Részben igaz: ha éltek hozzá elég ideig a családtagok, akkor élt együtt kettőnél
középfokú felsőfokú több generáció, illetve a rokonok jellemzően közelebb laktak, mint
alapfokú napjainkban
legfeljebb • De: a házasságok régen sem feltétlenül voltak tartósabbak (pl. nők korai
Férfi 343.518 138.386 8.917 halála)
legmagasabb alapfokú
• Jellemző volt a gyermekek korai kilépése is a háztartásból (munkavállalás)
iskolai középfokú 233.841 855.621 187.861
végzettsége
• Lawrence Stone tanulmánya:
felsőfokú 13.699 137.722 257.201 • 16. század: a faluközösségbe ágyazott, nukleáris, de ‘érzelemmentes’ család
• 17. század: a felsőbb rétegekben megjelenik a házastársi és a szülői szeretet,
• Az összes (2,18 millió) párkapcsolat 66,9%-a teljesen homogám az iskolai megnő a nukleáris család önállósága, elszigeteltsége (a rokonságtól, a
végzettség tekintetében közösségtől)
• Mindössze 1% azon párkapcsolatok aránya, ahol a heterogámia „két kategóriát” • Modernitás: ‘érzelmi individualizmus’, a szülői tekintély és kontroll gyengülése
ível át.

19 20

5
 2020. 12. 05.

A gyermek helyzete a családban Tradicionális, modern, posztmodern család

Ariès (1987)

• A reneszánsz korszakig a szülők nem sok szeretetet éreztek gyermekeik • Tradicionális család: gazdasági termelő egység
iránt • Vagyon – gyerekek (– szeretet) sorrend
• csecsemők, kisgyermekek fele meghalt • A háztartás és a munkahely sem feltétlenül válik el
• gyerekeket kisgyermekkor után felnőttként kezdték el kezelni • Modern család: érzelmi egység, a gazdaságban pedig fogyasztó
• 18. sz. csecsemőhalandóság javulása • Szeretet – gyerekek – vagyon sorrend
• kisgyermek a család számára értékké válik • A létfenntartást biztosító, kereső munka döntően a háztartáson kívül
• gyermekkor fogalmának kialakulása: • Jellemző a „kenyérkereső” férfi és a „háztartásbeli” nő
iskolába járt, gyermekruhát, szerepmegosztás, de a kétkeresős családmodell is
játékokat kapott • Posztmodern családformák: egyszülős család, mozaikcsalád, azonos nemű
• „gyermek királlyá válása” szülők
• kevesebb gyerek vállalása • Nők is egyre inkább betöltik a családfenntartó szerepet

21 22

A család szerepe a társadalomban A család szerepe a társadalomban

Funkcionalista felfogás: a „mire jó”, „milyen haszna van” kérdések
mentén gondolkodik.
A család funkciói:
• gyermekek szocializációja
• szexualitás szabályozása (rokonsági kapcsolatok, vérfertőzés tabu)
• társadalmi újratermelés – identitás, státusz és vagyon átörökítése
• felnőttek érzelmi és anyagi biztonságának védelme
à Részben átfednek más társadalmi intézmények funkcióival; az egyes
funkciók a modernitásban gyengülhetnek
Konfliktuselméleti megközelítés: az egyenlőtlenségeket emeli ki a család
működésével kapcsolatban
• A háztartáson belüli munkamegosztás napjainkban is igen egyenlőtlen
• A házimunka nem fizetett, nem jelenik meg a GDP-ben (női munka
„láthatatlansága”)
• A tradicionális családi szerepek konzerválják a nők alávetettségét
• „konyhában a helye”, „egy nőnek a család legyen az első”
• A család nem ritkán erőszakot is elfed
• Státusz és vagyon átörökítése à társadalmi egyenlőtlenségeket
konzervál

23 24

6
 2020. 12. 05.

Családi minták változásai

• Általános trend: élettársi kapcsolatok terjedése és házasodási hajlandóság
visszaesése
• individualizálódás – egyéni életúton belül növekvő változatosság
• új helyzetek és életszakaszok: posztadoleszcencia, szingli-lét, azonos nemű
párok
• pluralizálódás – társadalmi arányokon belüli eltolódás
• élettársi kapcsolat, válás tömegessé válása

Következtetések:
ØA család a tradicionális formájában válságba került
ØA család mint együttélési és reproduktív intézmény tovább él a társadalomban –
új keretek között

25 26

Élettársi kapcsolatok
Ábra forrása: Demográfiai Portré 2015.

Magyarországi adatokkal
Élettársi kapcsolatok (folyt.)
• Okok:
• Első párkapcsolatot létesítők között többen vannak az élettársi • felsőoktatás expanziója
kapcsolatot választók • első munkahely megszerzésének bizonytalanságai
• az első tartós párkapcsolatok 90%-a élettársi kapcsolatként jön létre, és • értékváltozások (házasságba vetett hit eltűnése)
csak 10% házasságként (2014) • individualizáció, jelenorientált értékrend
• évtizedek óta csökkent a házasságkötések száma, 2014 óta növekszik • Ki választja?
• emelkedik az első házasságkötés életkora (1990-2014 között 8 évet – • nem vallásosak, függetlenségüket hangsúlyozók,
átlagos életkor 2014-ben: nők 29,5; férfiak 32,3 év) szocializáció során nehézséggel küzdők
• Élettársi kapcsolatok formái is többfélék • Elterjedt, DE!
• Élettársi kapcsolatok gyakran vezetnek
• házasság előtt; házasság helyett; özvegyülés után; külön élő élettársak házassághoz (5 éven belül 35% a 2001-2013-as
időszakban Magyarországon)
• Házasság mint „végső cél” dominál a köztudatban

27 28

7
 2020. 12. 05.

Válás és újraházasodás
Válás okai általában:
• a válás jogilag lehetséges és társadalmilag is egyre elfogadottabb
• nökvevő individualizmus
• a házasság mindennapi tapasztalata ellentétben áll a romantikus szerelem modern
narratívájával (túlzott elvárások)
• a nők anyagi függősége a partnerüktől nagymértékben lecsökkent
Újraházasodás:
• Magyarország (2013): a házasságkötések egyharmada (33%) nem tisztán első házasság Demográfia
• 19%-ban az egyik, 14%-ban mindkét félnek legalább második
• Az elvált férfiak nagyobb eséllyel házasodnak, mint a nőtlen férfiak Alapvető fogalmak és a modernizáció trendjei
• Az újraházasodás gyakran kevert családokat hoz létre
• Mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek lehetőséget teremthet a merev családi
szerepek újraalkotására (“mozaikcsalád”, “patchwork család”)

Anne Geddes

29 30

Demográfia
Demográfiai mutatók
• A népesség számával, összetételével, illetve a népesedési folyamatokkal
foglalkozó tudomány. • Különböző országok vagy azonos országbeli eltérő időpontok
• Alapítói/korai képviselői: összevethetősége érdekében mindig ráták, azaz valamilyen
• John Graunt (1620-1674): londoni halálozási adatok alapján a halandóság lakosságszámra vetített értékek:
törvényszerűségeinek megállapítása • nyers születési arányszám: CBR = (születések száma az évben) / (évközepi
• Thomas Robert Malthus (1766-1843): az emberi népesedés korlátainak és a népesség) * 1000
népesedési katasztrófa elkerülési lehetőségeinek tárgyalása
• korspecifikus halálozási ráta: ASDR = (adott korcsoportban bekövetkezett
halálesetek) / (adott korcsoport évközepi népességszáma) * 1000
A demográfia alapegyenlete:
Jelenlegi népesség = Korábbi népesség + Születések – Halálozások + Bevándorlás –
Kivándorlás
• Népsségszám: „állomány” – adott pillanatban mérhető mennyiség
• Többi tényező: „áramlás” – időtartamra vonatkoztatva mérhető

31 32

8
 2020. 12. 05.

Demográfiai mutatók
• Legfontosabb termékenység arányszám: Teljes termékenységi
arányszám (TTA; angol jelöléssel: TFR)
• Az a hipotetikus gyerekszám, amelyet egy nő szülne élete során, ha a jelenleg
a népességben jellemző termékenységi mintát követné.
• Helyettesítési szint ≈ 2.1 Korfák
• Egy szemléletes halandósági mutató: Születéskor várható élettartam
• Az az átlagos élethossz, amelyet a jelenleg uralkodó halálozási mintázatok
alapján (mekkora esély van megélni még egy évet) számítanak ki az élet
kezdetétől.
• A világon általánosan mindenütt magasabb a nők várható élettartama, mint a
férfiaké

33 34

Halálozási trendek A demográfiai átmenet elmélete

Warren S. Thompson (1929), Frank W. Notestein (1945)
Forrás: Poston and Bouvier, 2005
Várható élettartam alakulása világszerte,
1820-2015 Több évtizedes, akár évszázados folyamat, amelynek során születés és
halálozás tradicionális mintái átalakulnak:
1000 főre jutó halálozás

1. A halálozási és a születési arányszám egyaránt magas = viszonylagos

stabilitás a népesség számában (premodern állapot)
2. A halandóság csökken, a termékenység változatlanul magas = a
népesség gyorsan nőni kezd
3. A halandóság után a termékenység is lecsökken = a népességszám
már csak lassan növekszik
4. A halálozás és a termékenység és alacsony szinten stabilizálódik =
stagnáló (akár csökkenő) népességszám

35 36

9
 2020. 12. 05.

Svédország Tajvan

Demográfiai átmenet: okok és

születés és halálozás 1000 főre

születés és halálozás 1000 főre

népesség (millió fő)

következmények

népesség (millió fő)

Az okok nem egyértelműek
• Javuló halandóság: az élelmezésben, a higiéniában, orvoslásban elért
haladás, az életszínvonal emelkedése miatt
• Csökkenő termékenység: okozhatja a(z)
term ékenység halálozás népességszám • Iparosodás: új családmodell illeszkedik hozzá
Mexikó • Nők munkába állása, továbbtanulása (kisebb gyerekvállalási hajlandóság)
Anglia és Wales
• Csecsemőhalandóságban bekövetkezett javulás: kevesebb gyerek megszülésével is
elérhető a kívánatos gyerekszám
születés és halálozás 1000 főre

születés és halálozás 1000 főre

• Kulturális változások

népesség (millió fő)

Hatásai, lefolyása: nem mindenütt azonos a világon

népesség (millió fő)

• Fejlett országok: az átmenet végén, nulla vagy negatív reprodukciós szint
• Fejlődő országok: számos helyen még a gyors népességnövekedés szakasza
látható

37 38

Termékenység elméletei Globális trendek

Közgazdaságtani (Gary Becker) • Jelenlegi népesség: 7,713 milliárd (ENSZ 2019)
• gyermek: tartós fogyasztási cikk • A XXI. században Európában csökkenés várható
• költségek nőnek, hasznok csökkenek a gyerekvállalással à csökkenő gyerekszám • Az amerikai, ázsiai kontinensen enyhébb növekedés
• nők munkavállalása à keresetkiesés gyereknevelés esetén • Jelentős növekedés Afrikában
• gyerekek száma és a nekik biztosítható élet minősége közötti helyettesítési • Jelenlegi világszintű TTA=2,47
viszony • Növekedni fog a várható élettartam
Szociológiai • Az elöregedés globális jelenség lesz – társadalmi következményekkel:
• A család mint egység átalakul (nem gazdasági, hanem érzelmi: kevés számú • ‘Az eltartottsági ráta’ nő, a nyugdíjrendszerek egyre terheltebbek (à
életben maradt gyerekhez is kialakítható kötődés) korhatáremelés)
• A nők szerepének, élettel szembeni elvárásainak átalakulása • Gondozó-ápoló személyzet: sok országban bevándorlók alkotják a jelentős
• Válások lehetségessé válása, ill. megnövekedett száma részét

39 40

10
 2020. 12. 05.

Teljes termékenységi arányszám a világban, 2015 (forrás: ENSZ)

Teljes termékenységi
arányszám Európában
(2016)
Ábra forrása: Demográfiai portré 2018.

41 42

Demográfia
Az utóbbi évtizedek hazai trendjei

mok.hu

43 44

11
 2020. 12. 05.

Magyarország népességszáma 1900à2050 XX. század első fele

Forrás: Kevesebben, öregebben, Figyelő 2009/43.
• Az első évtizedek a demográfiai
átmenet kezdeti szakaszát
mutatják
• 1900-ban a TTA 5,32
• Híres az 50-es évek első felének
„abortusztilalma”: Ratkó-
gyerekek megszületése
• 1970-es évek közepe: a „Ratkó-
unokák” is megszületnek (egy
újabb népesebb generáció)

45 46

Az ezredforduló Magyarország korfája a

legutóbbi népszámláláskor
• Népesség tetőzése: 1980.
• Európában Magyarországon FÉRFIAK és NŐK
kezdett először csökkeni a
népességszám.
• Rendszerváltás utáni
évtizedekben évi 30-40 ezres
természetes fogyás
• 2019: 9,77 millió fő
• Friss előrejelzések: 2050-re 8
millió alatti számot sem zárnak ki

47 48

12
 2020. 12. 05.

Élveszületések és teljes termékenységi arányszám (forrás: KSH)

49 50

Legújabb termékenységi trendek Várható élettartam Magyarországon

(forrás: Demográfiai portré 2015)
2010-es évek

• Utóbbi évek megnövekedett termékenysége:

• Jellemzően alacsony iskolai végzettségűek között, éspedig fiatal korban nőtt
a gyerekvállalási kedv,
• Továbbá a 30 év fölöttiek körében
• Illetve a kétgyerekes családok közül többen vállaltak harmadik gyereket
• Közben a gyermektelenek aránya is nő!
• Kivándorolt magyar nők termékenysége: valószínűsíthetően nagyobb, mint
a Magyarországon élőké
• A közvéleményben kívánatosnak tartott gyerekszám továbbra is
gyakorlatilag 2

51 52

13
 2020. 12. 05.

Korösszetételi trendek Öregedési index

A népesség korösszetétele, 1980-2012.
(A teljes népesség %-ában) • A rendszerváltáskor 2 gyermekre jutott egy idős
• 2007-ben kiegyenlítődött a 20 évnél fiatalabbak és a 60 évesnél idősebbek
száma
Arányszám!
• 2040: idősek lesznek dupla annyian
• Idősek: tovább élnek, jobb egészségben (mint korábban)
• Fogyasztók, saját jogon célcsoporttá válnak
• Családban: segítő szerepet vállalhatnak
• Gazdaságilag: inaktívak – a nyugdíjrendszerre kell támaszkodniuk
• 2010-es évtizedben: Ratkó-gyerekek tömeges nyugdíjba vonulása

53 54

Egészséges életévek száma

Európában országonként

55

14

A valóság társadalmi
konstrukciója
Getty Images
1 4
Intézmény: hallgatói definíciók
• „Olyan egymásra épülő cselekvéssorozat, amelyet minden
ember ugyanúgy csinál. Nem tudjuk miért, és mikortól, de
mivel mindenki így cselekszik, mi is ezt csináljuk.”
• „Az intézmény a megszokáson alapuló, modellé vált
cselekvések eredménye.”
• „Az intézmény bizonyos emberek között és által kialakított
rendszer közös és összehangolt cselekvések, szokások és
szabályok alapján.”
5 6
2021. 10. 23.
Peter Berger és Thomas Luckmann:
A valóság társadalmi felépítése
• A társadalmi életet a társadalmi intézmények uralják
• A társadalmi intézmény egy lehetséges definíciója: Olyan társadalmi
cselekvés, amely a társadalmi élet története során bizonyos
meghatározott „formákba rendeződött”, mintákat követ; és egyben
mintákat is ad a cselekvőknek.
• Emberek viszonylag kisebb csoportjainak is lehetnek intézményei.
• Irányelvek, törvények, szabályok is intézmények, mert bár nem „cselekvések”
önmagukban, de mégis irányítják a cselekvést.
• Ez az előadás: a társadalmi intézmény egy tág értelmezésével dolgozik
Társadalmi intézmény
Intézmény lehet például:
• kisbaba álomba ringatása énekléssel – vagy tágabban a
gyermekgondozás egyéb bevett formái, módjai
• esküvő – vagy tágabban maga a házasság, mint két ember
együttélésének a közösségben elfogadott kerete
• temetés – vagy tágabban a halottakhoz való viszony, végtisztesség,
gyász módjai
1
 2021. 10. 23.

Társadalmi intézmény Társadalmi intézmény: a fogalom határai

• Mindegyikre jellemző a mintázatiság: sok-sok különböző • „Emberek csoportja”
egyén nagyon hasonlóan végzi ezeket a tevékenységeket, és • Az intézmény nem csoport
bizonyos feltételek fennállása esetén, a megfelelő • Az intézmény egy csoportra jellemző szokásos, mintát követő
alkalommal mindig az ezeknek megfelelő cselekvést végezzük cselekvésmód (vagy akár gondolat-, hitvilág)
• Ezért ezek tipikus, tipizált cselekvéseket foglalnak magukban
• A cselekvők pedig az egyéniségüktől részben függetlenül, típusnak
• A konkrét csoporttagok cserélődhetnek, de az intézmény
megfelelő cselekvőként vesznek bennük részt túléli őket
• Ezeket szerepeknek is nevezhetjük, pl. a gondozó, a házasulandó felek, a
násznép alkalomhoz illően viselkedő tagjai, a gyászoló szerepeinek

7 8

Társadalmi intézmény: a fogalom határai Társadalmi intézmény: a fogalom határai

• „Nem, mert nem [konkrét] cselekvés”
• Ez nem zárja ki, hogy valami intézmény legyen.
• Elég, ha cselekvési mintáról, útmutatásról, szabályról, törvényről van
szó.
• Lehet ilyen értelemben elvont.
à Emberi jogok: társadalmi intézmények. Emberi „találmányok”,
semmi „természettől adott” nincsen bennük. Addig vannak ilyen
jogaink, amíg a társadalom (mi magunk) fenntartja őket.
• „Nem, mert nem vonatkozik mindenkire/nem mindenki
követi”
• Ez nem zárja ki, hogy valami intézmény legyen.
• Attól még számos, bizonyos típusú ember fogja követni, ha
meghatározott helyzetbe kerül.
• És ők sem maguktól találták ki, hanem mintaként kapták
• Pl. Black Friday, Valentin-nap, húsvéti locsolkodás, házassági
évforduló, születésnap megünneplése

9 10

2
 2021. 10. 23.

Társadalmi intézmény: a fogalom határai Társadalmi intézmény „checklist”

• „Csak egy ember csinálja” (értsd: „nem társadalmi”) • Sokak számára ismert/elérhető, készen kapjuk?
• A legtöbb esetben ez sem ellenérv. • társadalmi eredet
• A WC használata: magányos tevékenység (általában) • Valamilyen cselekvési mintáról, útmutatásról van szó (mikor,
milyen helyzetben mit tegyünk)?
• Mégis: ennek stabil mintázata van, amit milliárdnyi ember • tipizációk
követ • Van valamennyi múltja, története? (é. pl. nem átmeneti)
• Nem maguktól találták ki, hanem szülők közvetítették nekik • történetiség
(társadalmi volt a tanulás folyamata)
è TÁRSADALMI INTÉZMÉNY

11 12

Társadalmi intézmények Intézmény vagy szervezet?

A nyelv: mert
• egyáltalán nem véletlenszerű, hanem nagyon is konkrét hangok
megformálása, meghatározott írásjelek leírása, adott szabályok
alkalmazása felé tereli a cselekvésünket (mintát ad)
• elődöktől ránk maradt, eredete nem minden esetben
magyarázható
• azt is jól illusztrálja, hogy az egyén egymagában nem tudja
megváltoztatni
• Pl. új szót bevezetni csak úgy lehet, ha azt sokan elfogadják, ha sokak
számára tipizálódik, azaz hordoz egy bizonyos meghatározott jelentést
• A szociológia saját nyelvhasználatában az intézmény szó az
eddigiekben vázolt jelentést hordozza.
• Az olyan, köznapi szóhasználattal „intézménynek” is nevezett
entitásokra, mint pl. egy iskola vagy egy autógyár, a szervezet
szót alkalmazza.
• Természetesen látható, hogy a szervezetek valójában
intézményesített (szabályszerűen végzett, az „egyénen felül
álló”) tevékenységeknek adnak meghatározott keretet

13 14

3

Az intézményesülés előnyei
A cselekvés szokássá válásának (habitualizációjának), illetve
intézményesülésének kedvező hozadékai Berger és Luckmann szerint:
• Felszabadít a döntés terhe alól
• „Végtelen” lehetésges cselekvés helyett elég a megszokottat, az
intézményesítettet megtenni
• Marad (pszichés) energia a valódi döntési helyzetekre
• A többi cselekvő cselekvése is bejósolható
• Nincs csodálkozás és nincs fenyegetettség
15
Az intézményesülés eredete
• Kulcsmozzanat: harmadik, kívülről jövő személy érkezése
• Olyan, aki az eredeti „szabálykialakításban” nem vett részt, azt
nem látta (át) – leginkább akkor teljesül, ha a jövevény egy új
generáció tagja
• Az ő számára emiatt történeti az intézmény
• Miért nem lehet megváltoztatni, amikor 3 ember van jelen?
• Természetesen meg lehetne, de a valós társadalmi életben mindig
sokkal több, mint 2 vagy 3 ember osztozik az intézmény(b)en
• Az intézmény múltja is mindig sokkal több, mint egy generáció
22
2021. 10. 23.
Az intézményesülés eredete
• Berger és Luckmann példája: kezdetben két ember a lakatlan
szigeten
• Bizonyos cselekvéseik mintákba rendeződnek (ennek megvannak
az előnyei), mintegy elkezdenek „szabályokhoz igazodni”
• Addig, amíg csak ketten vannak, nagyon könnyű bármit
megváltoztatni egy megállapodás szerint
21
Az intézményesülés eredete
• IDŐ kell hozzá, nem tud egyik napról a másikra megtörténni
• illetve: „túléli saját eredetét” – azaz: nem halt ki a „kitalálóival” együtt
• Az intézményesült cselekvésben a cselekvő nem mint egyéniség vesz
részt, hanem mint bizonyos típusú cselekvő
• pl. nem azért tartom az órát egy bizonyos módon, mert én ezt így találtam ki,
hanem mert egy tanár szerepében elfogadhatónak, az érvényes mintákkal
összeegyeztethetőnek tartom
• A „világtörténelem első tanára” még szabadon alakíthatta a kereteket, azok,
akik őt látták mint tanárt, már valamit „készen kapnak” és vélhetően követni is
fogják
23
4
 2021. 10. 23.

Az intézmények értelme Az intézmények kényszerítő ereje

• Berger–Luckmann: csak azok ismerhetik pontosan, akik részt
vettek a kialakításakor a „megállapodásban”
• Akik készen kapták: számukra nem feltétlenül átlátható az
intézmény értelme
• Vonatkozhatnak rá történetek, indoklások, értelmezések
• Sok intézményt csak „illem” vagy hagyomány („így szokás”)
indokol, vagy az, hogy „természetesnek” tartjuk őket
• Berger–Luckmann: egy intézménynek már a puszta léte is „kényszerítő
erővel” bír
• Azaz: a (társas) cselekvésnek az a területe, amelyre nézve létezik intézmény,
már szabályozva van, a cselekvést itt már „tereli” a szokásrend egy bizonyos
irányba
• Sokszor eszünkbe sem jutna mást csinálni
• Ha eltérek az intézmény diktálta mintától: várható a társas világ
részéről valamilyen reakció (még ha nem is kifejezett büntetés)
• Szankció: nem feltétlenül szükséges a konkrét fenyegetése, és főképp
nem a rendszeres végrehajtása ahhoz, hogy az intézménynek
meglegyen a szabályozó ereje

24 27

Eltérés az intézményektől? Mi a helyzet az iskolai lövöldözésekkel?

• Berger–Luckmann: „Még az alternatív magatartásokra is vannak • „Ezek nem kívánatosak”
szabványos előírások.” • Nem vonatkozik rájuk előírás
• Azaz: még a szabályok „semmibe vételének”, az azok elleni tiltakozásnak is • Ugyanakkor: sok olyasmit teszünk meg rutinszerűen (pl. gyorshajtás), ami
vannak bevett formái (pl. ellenkultúra)
egyébként tilos
• Létezhet-e „teljesen egyéni/személyes”, minden intézménytől
független cselekvés? • „Csak kevesen csinálnak ilyet”
• Pl. egy bizonyos konkrét kabalaállathoz, a sajátomhoz való ragaszkodás (vagy • értsd: nem (vagy nem eléggé) általános a minta
hogy hova teszem ki a padra, mit mondok neki vizsga előtt stb.) valószínűleg • „Csak zavart egyének teszik”
az én egyéni szokásom (habitualizált cselekvésem), és csak addig él, ameddig
én; • De vajon honnan kapják az ötletet?
• ugyanakkor az, hogy létezik a kabala mint koncepció, mint szokás, társadalmi • Miért fordulnak a lövöldözéshez olyan sokan az Egyesült Államokban, és miért
eredetet mutat (másoknak is van) szinte senki európai országokban? à létezik mintázatiság ebben is

28 29

5
 2021. 10. 23.

A valóság társadalmi konstrukciója A valóság társadalmi konstrukciója

• Dialektikus folyamat: azaz olyan folyamat, amelynek
fázisai/alkotórészei kölcsönösen hatnak egymásra
• A fázisok mindig egyidejűleg mennek végbe
• Pl. minden alkalommal, amikor köszönünk,
• externalizálódik, azaz külsővé válik a köszönés szokása: cselekvéssel
megerősítjük, mások által megtapasztalhatóvá tesszük;
• objektiválódik, vagyis „saját erővel létező” valósággá válik a szokás: olyan,
mintha „magától” működne, szinte elfelejtődik, hogy sok-sok egyéni cselekvő
„hordozza”;
• internalizálódik: vagyis minden egyes alkalommal újra meg újra belsővé is
tesszük, megerősödik bennünk, hogy a köszönés illemszabályának saját
indíttatásból engedelmeskedünk
• Minden társadalmi intézmény, tágabban pedig a társas világ
egésze az előbb leírt módon jön létre: a résztvevő egyének
cselekvése által, azok interakcióiban
• Ez a szociológia szimbolikus interakcionista elméleti
iskolájának alapvetése: a társadalom egy „folytonosan zajló
folyamat”
• A már meglévő, „készen kapott” intézmények és jelentések hatnak
arra, ahogyan cselekszünk
• Cselekvéseink által pedig folyamatosan meg- és újraalkotunk
intézményeket és jelentéseket

31 32

Szocializáció
• Az a folyamat, amelynek során az egyén
• elsajátítja a társas világ szabályait, normáit, értékeit,
közmegegyezéseinek rendszerét, illetve
• saját maga és mások számára is értelmezhető identitásra tesz

Szocializáció
szert.

• ‘szocializálni’ ~ ‘társaságot keresni’, ‘emberek közé menni’: ez

a köznapi nyelvben elterjedt jelentése a szónak, de most nem
ezt keressük

33 34

6

Szocializáció
• Elsődleges szocializáció: a legelső szocializációs folyamat,
amelyen átmegyünk (újszülött kortól).
• Másodlagos szocializáció: olyan szocializációs folyamat,
amely későbbi életünk során egy-egy sajátos közegbe vezet
be. (Pl. iskolába, hadseregbe, munkahelyre, börtönbe be
vagy onnan újra ki)
35
Szocializáció és biológia
• Berger és Luckmann: „a biológia […] bizonyos társadalmi
elismerés[e]”; „a biológiai tények irányában kis
engedmények”
• „igen nagy társadalmi-történeti különbségek”
• Általánosságban: a biológia nem determinálja egyértelműen,
kinek mikor mit tanítsunk
• A szocializáció tartalmából szinte semmi sem szükségszerűen
„természettől adott”, a programot a társadalom határozza
meg
37
2021. 10. 23.
Szocializáció
• A szocializáció folyamatában a társas világ létrejöttének
dialektikus folyamatelemei közül első helyen az internalizáció
történik meg: az egyén dolga „csak” az, hogy sajátítsa el a
másoktól „készen kapott” világot.
• Szocializációs ágensek, közeg(ek): szerepük, hogy (Berger és
Luckmann szóhasználatában: szignifikáns másikként)
közvetítsék az egyén felé a világot
• Berger-Luckmann: a szignifikáns másikakkal való erős érzelmi
kötelék, azonosulás (identifikáció) a szocializáció
sikerfeltételei
36
Szocializáció
• Az elsődleges szocializációban kapott világot stabilnak és
egyetlennek érezzük
• „Rend” van benne (Berger–Luckmann: a gyerekkorra
visszagondolva gyakran még akkor is azt érezzük, hogy
„minden rendben” volt, ha ésszel fel tudjuk fogni, hogy a
világban akkor sem volt kevesebb nehézség vagy probléma,
mint felnőtt korunkban)
• A gyerek elfogadja magától értetődőnek azt a világot,
amelyet szülei („szűrők”) révén kap
38
7

‘Objektív’ és ‘szubjektív’
Segítség a fogalmak értelmezéséhez
• Általában objektívnek nevezhetünk valamit, ha személyen
kívül, személytől függetlenül létezik
• (gyakran: a személy előtt is létezett, és utána is fog)
• A természetes világ ilyen módon létezik. (Nap. Hold.
Csillagok. Növények. Állatok. Tenger. Szél.)
• Az elsődleges szocializációban a társas világ is ilyennek tűnik:
egyszerűen „csak van”, rákényszeríti magát az emberre
• „Nem öntjük ki a levest.”
39 40
Szocializáció
• Az elsődleges szocializációban megkapott világ tehát szubjektív,
de mégis objektívnek „A VILÁG”-nak tűnik fel a gyerek számára
• Nagyobb korban, felnőtt korban sem könnyű tőle – illetve a
szignifikáns másikaktól – az elszakadás
• Mert hiszen erősek az érzelmi kötelékek
• „A rossz kötődés is kötődés”
• Másodlagos szocializáció, új közeghez alkalmazkodás (kényszere):
az elsődleges közeg „elárulásának” pszichés terhével járhat
• A társadalmi rétegződés aljáról való elmozdulás során is nehézség
41 42
2021. 10. 23.
‘Objektív’ és ‘szubjektív’
Segítség a fogalmak értelmezéséhez
• Egy dolog szubjektív, ha a személy belső sajátja; ha egy
személy „nézete” vagy „olvasata”; tudattartalom.
• A tény, hogy a rendőrség létezik és letartóztat embereket,
objektívnek mondható.
• Ugyanakkor: egy középosztályi családban a gyerek szubjektív
valósága az lesz, hogy a rendőrök „a jók, akik megvédenek a
bűnözőktől”.
• Egy alsóbb osztálybeli (vagy diszkriminációnak kitett kisebbségi)
családban a rendőrség „azok, akik mindig minket igazoltatnak vagy
bírságolnak”, vagy „akik elvitték apát”.
Tara Westover: A tanult lány
• Idaho államban, egy farmon/roncstelepen nőtt fel szüleivel és 6
testvérével
• Ő és testvérei nem jártak iskolába
• Apja a Végítélet napjaira készülve élt és irányította a családot
• Késő tizenéves korában, saját döntése nyomán kezdett önálló életet,
ment iskolába
• Cambridge-ben is diplomázott
• Élettörténetét 2018-ban megjelent, Educated című könyvében írta
meg (magyarul A tanult lány, 2019)
• Szemléletes példa az elsődleges szocializáció erejére és arra, hogy milyen
nehézségekkel jár kilépni belőle
8
 2020. 12. 07.

Társadalmi egyenlőtlenségek Marx az osztályharcról

Rétegződés, osztályszerkezet

1 2

Karl Marx (1818-1883) A történelem mint osztályharc

• Német születésű társadalomtudós/közgazdász, • „Minden eddigi társadalom története
élete nagy részét száműzetésben Londonban
töltötte osztályharcok története.”
• Számos munkájában szerzőtársa: Friedrich Engels • Azaz: minden társadalomban azonosítható
• Megközelítése: történelmi materializmus – két egymásnak feszülő, egymással
fókuszában a nagyléptékű átalakulások és ezek ellentétben álló osztály
gazdaságból eredeztethető okai
• A kapitalizmusban ez a két osztály:
• Miért foglalkozunk vele?
• Ő az előfutára a ‘konfliktuselméleti’ vagy ‘kritikai’
• burzsoázia (tőkések)
szociológiának: a rendszerszerű egyenlőtlenségek, • proletariátus (munkásosztály)
érdekellentétek, illetve (gyakran rejtett) elnyomás
tanulmányozásának
A Kommunista Kiáltvány eredeti
kiadásának borítója

3 4

1

Gazdasági alap és felépítmény
• A társadalmi berendezkedésnek gazdasági alapja van: a termelőerők
bizonyos termelési viszonyokat hoznak létre, a termelési viszonyok pedig
„az összes társadalmi viszonyokat” meghatározzák
• Gazdasági alap: a termelés ‘kemény’ tényei, emberek csoportjainak
(osztályainak) szerepe a termelési folyamatban (kinek mihez van
hozzáférése, kinek milyen szerepet kell betöltenie)
• Felépítmény: az „összes társadalmi viszonyok” – pl. törvényi szabályozás,
értékek, normák, elképzelések a kívánatos viselkedésről, emberi
tulajdonságokról, egyének tervei, vágyai a „jó élettel” kapcsolatban stb.
• Marx szerint mindezeket a gazdasági alap „diktálja”, hozza létre a maga érdekeinek
megfelelően
5 6
Gazdasági alap és felépítmény
Ipari társadalmak
• Termelési mód: gépesített à ipari, kapitalista társadalmak
• Legfőbb termelőerő: tőke (pénz vagy gépek/ technológia formájában)
• Kizárás alapja: tőketulajdon à uralkodó osztály: tőketulajdonos burzsozázia
• Gazdasági szükségszerűség: adaptív (‘szabad’) munkaerő
• A kapitalizmusnak szüksége van munkásokra, de nincs szüksége arra, hogy
mindenki dolgozzon
• Az engedelmességet biztosítja, hogy a munkások egymással is kénytelenek
versenyezni a munkáért
• A piaci cserelogika az élet számos területére „átvándorol”
7 8
2020. 12. 07.
Gazdasági alap és felépítmény
Agrártársadalmak
• Termelési mód: emberi munka à mezőgazdaság túlsúlya (rabszolgatartó vagy
feudális társadalmak)
• Fő termelőerő: föld
• Kizárás alapja: földtulajdon à uralkodó osztály: földbirtokos arisztokrácia
• Gazdasági szükségszerűség: helyben lévő, stabil, nagy mennyiségű munkaerő
• Nagyfokú kooperáció szükséges a termelés (túlélés) biztonsága érdekében
• Az engedelmességet egyfelől kényszer, másfelől a normarendszer (pl. vallás)
biztosítja
• Pl. a királyok „isteni kegyelem” révén uralkodnak, az egyszerű ember dolga a
„hűség és engedelmesség”
A gazdasági tevékenység logikája
Tradicionális (agrár) és modern (ipari-kapitalista) társadalmakban
• Tradicionális gazdaság: „áruelőállítás à csere pénzre à áru
vétele a pénzből” modell szerint működik
• A saját célra végzett tevékenységnek az egyén számára értelme
van, a csere és a pénzgazdaság csupán eszköz az igények
kielégítésére
• Kapitalista gazdaság: „pénz és tőke befektetése à
termékelőállítás à még több tőke felhalmozása” modell
• A csere és a pénzgazdaság szinte öncéllá válik, nem az emberi
igények kiszolgálásáról szól, hanem a tőke vég nélküli
gyarapításáról
2

A magánélet “kolonizációja”
• Az ideális társ és az ideális beosztott hasonlóak, a „jó élet” pedig
pénzbe kerül, mert…
• à mindaz, ami érdekében áll a kapitalizmus mint rendszer
működésének, bekúszik az emberek (sajátnak vélt) gondolkodásába is
• Így „kolonizálja” (gyarmatosítja) a kapitalizmus a magánéletet
9 10
A kapitalizmus megjósolt bukása
• A szüntelen verseny élesíti a kizsákmányolást à a
kapitalizmus még „tisztes szolgasorban” sem képes
megtartani az alávetettjeit
• A kezdetben széttagolt proletárok összefogása sikeres
forradalmat vált ki, ez hozza el a kommunizmust
11
2020. 12. 07.
Osztályharc a kapitalizmusban
• Burzsoázia: tőketulajdonosok
• Valaha forradalmi osztály voltak: megdöntötték a földbirtokos arisztokrácia uralmát
• Verseny a kapitalista gazdaságban: a lehető legalacsonyabb béreket követeli
à a munkaerő kizsákmányolásához vezet
• Modern munkakörülmények: „a gép tartozékává” silányítják az embert
• Elidegenedés: a munkás nem a saját maga számára termel, munkája nem
rendelkezik önértékkel, jelentéssel a maga számára
• Nemcsak tevékenységétől, hanem munkájának konkrét eredményétől (a terméktől)
is elválasztják, azt nem ő, hanem a kapitalista értékesíti
• Proletariátus: nincs tulajdonuk, egyedül a munakerejüket adhatják el
• Marx szerint még a magánéletük is kiüresedik, életük értelmét veszti a
kapitalizmusban
„Igaza volt-e” Marxnak?
20. századi trendek ipari társadalmakban
• Proletárforradalom: nem történt meg a legfejlettebb kapitalista
országokban
• A munkások összefogása (pl. szakszervezetek) érdemi eredményeket harcolt ki
a jogok, munkakörülmények, bérezés, életszínvonal, társadalmi biztonság
(egészségügy, nyugdíj) területén
• A gazdaság átalakulása „fehérgalléros” állások tömegét hozta létre, amelyeket
a betöltőik nem élnek meg értelem nélküliként vagy elidegenítőként
• Ahol volt kommunista forradalom: állampárt által irányított
(diktatórikus), központosított gazdasági-társadalmi rendszert hozott
létre
• Az egyenlőtlenség viszonylag alacsony mértékű volt ezekben a
társadalmakban, de nyugati kapitalista országokkal összevetve az életszínvonal
is
12
3
 2020. 12. 07.

A konfliktuselméleti/kritikai megközelítés alapjai

• Azonosítsuk a hatalmi/alávetettségi helyzeteket
• Kinek van (több) hatalma? Miért? (Mivel rendelkeznek, amivel mások nem?)
• A hatalmi különbség csak szituációs jellegű (pl. barátunk, aki nem viseli el, ha
nem az övé az utolsó szó), vagy pedig társadalmi szinten is azonosíthatóan
mintázatszerű, struktúrált (pl. a férfiak ‘elmagyaráznak’ dolgokat a nőknek)? A társadalmi egyenlőtlenség
• Milyen formális (pl. jogi) keretek rögzítik a hatalmi egyenlőtlenséget?
• Milyen ‘puha’, informális mechanizmusok – pl. értékek, normák,
vizsgálata
hagyomány – segítenek a hatalmi viszonyokat fenntartani?
• Aktivista hozzáállás esetén: melyek a változtatás lehetőségei?

13 14

Egyenlőtlenségi dimenziók Alapfogalmak

• pénz, vagyon Az egyének egyenlőtlenségben elfoglalt helyét kifejezők:
• iskolázottság • Státus(z): A társadalom egyes tagjai iránt tanúsított tisztelet, presztízs,
• munkajelleg, beosztás amellyel rendelkeznek. (Negatív tartományban is értelmezhető)
• lakóhely • Hozzárendelt: a társadalmi rendből következik, az egyén a
• nem születése, életkora, neme, foglalkozása stb. alapján ‘kapja’
• életkor • Elért: az egyén a saját erőfeszítései által jut hozzá
• etnicitás • Szerep: Azon viselkedési minták (jogok és kötelezettségek) együttese,
• fogyasztás, életmód melyeket a társadalom a bizonyos helyzetben lévő tagjaitól elvár.
• kapcsolatok

15 16

4
 2020. 12. 07.

Alapfogalmak Alapfogalmak Magas

iskolázottság
Alacsony
iskolázottság

• Hogyan ragadjuk meg az egyenlőtlenség makroszintű rendszerét? • Újabb dimenziók hozzáadása a

• Egy hierarchikus modellben…? hierarchikus modellhez: Magas
• Világos a sorrend, a fönt–lent viszonyok bonyolítja a képet jövedelem
• Előnye: könnyű érthetőség • ‘státus-inkonzisztencia’: az
emberek előnyös helyzete az
• Hátránya: csak egy dimenzió felhasználásával alkotható meg igazán egyenlőtlenség valamely
egyértelműen dimenziójában, miközben egy
másik szerint hátrányban vannak Alacsony
• ‘interszekcionalitás’: a hátrányos jövedelem
megkülönböztetés, kirekesztés
több strukturális oka egyszerre
érint egy csoportot

17 18

Alapfogalmak
• …vagy törekedjünk az egyének és csoportok közötti ‘társas
kapcsolatok összességének’ (a társadalomszerkezetnek)
megragadására? – Melybe értelemszerűen beletartoznak az
egyenlőtlenségek is:
• Pl. hozzáférés erőforrásokhoz (anyagi javak, jóléti szolgáltatások), a
munkában és a magánéletben tipikusan betöltött viszonyok (ki
utasít, ki engedelmeskedik, ki kivel épít ki stabil, tartalmas
kapcsolatokat), ki hol lakik, dolgozik, mennyi szabadidőt és hogyan
tölt el – az egyének és csoportok strukturális adottságainak
megfelelően
• Pontos modellezése nehéz: ez a felfogás inkább elméleti
megközelítésben fontos
Alapfogalmak
Az egyenlőtlenségek társadalmi szintű mintázatait megragadó fogalmak:
• Társadalmi rétegződés: Egyének és nagyobb társadalmi egységek
(anyagi és szimbolikus javakhoz való hozzáférésben megmutatkozó)
szisztematikus egyenlőtlenségeit megragadó fogalom.
• Társadalmi réteg: Az egyéneknek (családoknak) az a csoportja, amelynek
tagjai különböző rétegződési dimenziókban nagyjából hasonló
helyzetben vannak.
• Szinonim módon használható a státuszcsoport és a társadalmi osztály
kifejezésekkel
• Marxnál: az egyetlen fontos rétegződési dimenzió a tőketulajdon volt

19 20

5
 2020. 12. 07.

Erik Olin Wright osztálytipológiája Max Weber rétegződéselmélete

Van-e tőketulajdona?
3 dimenzió megkülönböztetése:
Van Nincs
• „Osztály”: a gazdasági viszonyrendszerben elfoglalt hely
Irányít Tőke-tulajdonos Szakképzett vezető, Szakképzetlen • Tőketulajdon, vagyon, munkajelleg…
Van-e a másokat kapitalista menedzser munkavezető
• „Rend”: presztízs és másoktól nyert tisztelet
kezében Fehérgalléros,
irányítás? Nem irányít Kispolgár, • Rangok, címek (korábban); foglalkozás tisztelete; napjainkra
„szakértő” Munkás
másokat kisvállalkozó alkalmazva: népszerűség, közfigyelem?
beosztású
Van Nincs • „Párt”: hatalom, érdekérvényesítési képesség a közügyekben
(politikában)
Van-e szűk kínálatú készsége,
szakismerete?

21 22

Rétegződés: alapvető jellemzők

• Társadalmi sajátosság
• Nem ‚egyéni probléma’
• Egyéni cselekvés nem tudja megváltoztatni
• Az egyén megváltoztathatja a rétegződésben elfoglalt helyét, de ezzel a rétegződés
rendszere nem változik
• Eredete társadalmi, de az egyéni életesélyeket is befolyásolja Az egyenlőtlenség paradigmatikus
• Generációkon keresztül fennmarad
• A társadalmi mobilitás általában lassan történik megközelítései
• Univerzális, de társadalmanként eltérő
• Nem csupán egyenlőtlenségeket, de erről való hiteket, gondolkodást is
magába foglal
• Ideológiák igazolják a társadalmi rétegződés létét

23 24

6

Funkcionalizmus/harmóniaelmélet
„Az egyenlőtlenség jó a társadalomnak”:
• A fontos társadalmi funkciókat, melyek nagy egyéni erőfeszítést
igényelnek, jobban jutalmazzák à ez azonban nemcsak az egyénnek,
hanem az egész társadalomnak hasznos
• Az egyenlőtlenség nem ellentétben áll, hanem éppen hogy kifejezi a
társadalmi értékrendet
25
Rétegződés és mindennapi interakciók
• Az osztályhelyzetbeli különbségek befolyásolják a társadalmi
érintkezést
• Az emberek elsősorban hasonló társadalmi pozíciójú személyekkel
tartják a kapcsolatot
• Az osztályhelyzetet szimbólumokon keresztül is kommunikáljuk
• Nyelvhasználat, gesztusok, testtartás
• Hivalkodó fogyasztás: olyan termékek vásárlása, fogyasztása és
használata, amelyek a társadalmi helyzetet reprezentálják
(mutatják)
• Vö. „Rich kids of Instagram”
27
2020. 12. 07.
Konfliktus-elméleti megközelítés
• Az egyenlőtlenség igazságtalan, és csak kevesek érdekét szolgálja
• Az erőforrásokat és hatalmat birtoklók
• mindig magukhoz csatornázzák az anyagi és szimbolikus javakat,
előnyöket;
• a fennálló rendet erősítő, igazoló ideológiával tartják fenn
helyzetüket
• A társadalmi élet olyan, minta olyanokkal együtt játszanánk
társasjátékot, akik eleve több játékpénzzel indultak, és még többször
is dobhatnak a kockával
26
Rétegződés és mindennapi interakciók
Anette Lareau: „Egyenlőtlen gyermekkorok”
• munkásosztálybeli és középosztálybeli szülők gyereknevelése közötti
különbségek:
• bevonódás a szabadidőbe, szabadidő beosztása
• kommunikációs különbségek
• Két stratégia:
• középosztály: egyetértő támogatás Þ elősegítik és felmérik a gyerekeik
tehetségét, véleményét és készségeit
• munkásosztály: „természetes növekedés” eredménye Þ a szülő kevésbé
vonódik be a nevelésbe
28
7
 2020. 12. 07.

Hazai rétegződéstörténet
A két világháború között

• Rétegződési helyzet:
• az ország lakosságának fele a mezőgazdaságból élt (iparosodás kezdete)
• a középosztály kicsi volt (20%)
• a legszegényebbek: mezőgazdasági munkások és cselédek, kisbirtokos
parasztok
Rétegződés: hazai társadalomtörténet és • nagy jövedelemegyenlőtlenség
nemzetközi trendek napjainkban • Erdei Ferenc: Párhuzamosan jelenlévő társadalomszerkezetek
• történelmi-nemzeti (rendies): egyházak, arisztokrácia, állami hivatalnokok,
nagybirtokosok, nemzeti kispolgárság
• modern polgári: pl. kapitalista vállalkozók, polgári eredetű arisztokrácia,
kapitalista kispolgárság, szabad értelmiségiek, munkásság

29 30

Társadalomtudományos rétegződésmodellek
Hazai rétegződéstörténet
Szocializmus első évtizedei a szocializmus évtizedeiből
• Kommunista (sztálini) ideológia: „két osztály, egy réteg”
Ferge Zsuzsa: munkajelleg-csoportok Kolosi Tamás: státusz-csoportok
• munkásosztály és parasztság; illetve értelmiség • Vezető és értelmiségi A vizsgált dimenziók:
• a modellbe nem illeszkedő „egyéb elemek”: kisiparosok, egyéni • Középszintű szellemi • fogyasztás
gazdálkodó parasztság • Irodai • kultúra-életmód
• részben ki is irtotta, üldözte őket az állam • Szakmunkás • érdekérvényesítés
• 1960-as évektől: sztálini modell kritikái • Betanított munkás • lakás
• A valóságot egyértelműen nem fedte • Segédmunkás
• lakókörnyezet
• Ez a megállapítás egyben ideológiai kihívásnak is minősült akkor • Mezőgazdasági fizikai, vagyis
paraszt • anyagi színvonal
• Nyugdíjas • munkamegosztás
à 12 státuszcsoportot írt le

31 32

8
 2020. 12. 07.

Rétegződésmodellek: 80-as évek Osztálylétszám 2014

Kolosi: L-modell Szelényi: „két háromszög” modell
• 2 tengelye: a piac, illetve a • Hasonlóan a piaci, illetve az • Hazai rétegződésvizsgálat az
redisztribúció („melyik szférában állami-redisztributív alábbi dimenziók
mekkora a csoport részvétele”) gazdaságban való részvétel figyelembevételével:
szerint • Gazdasági tőke
• jövedelem
• ingatlan
• Kulturális tőke
• magas kultúra
• új kultúra fogyasztás
• Társadalmi tőke
• ismerősök száma
• ismerősök társadalmi helyzete

33 34

Osztálylétszám 2014 Osztálylétszám 2014

• Elit (2%) • Feltörekvő fiatalok (6%)
• Gazdagok, magaskultúra fogyasztói • Anyagilag még szüleiktől függenek
• Kapcsolati szempontból zárt csoport • Nagy tudástőkével rendelkeznek, új információs technológiai lehetőségek
használói
• Jellemzően felsőfokú végzettségűek, fővárosiak
• Státuszuk mintegy „öröklődik”
• Vidéki értelmiség (7%)
• Minőségileg hasonlóak a felsőbb rétegekhez, de mennyiségileg mindenből
• Felső közép (10,5%) kevesebbjük van
• Fővárosiak, nagyvárosiak • Kisvárosi értelmiség, kultúrafogyasztó, aktívan használja a szabadidejét
• Magas iskolai végzettség • Kádári kisember (17%)
• Jó kapcsolati tőke, kultúrafogyasztók, aktív közösségi életük van • Nehezen, de megél fizetéséből; nem jár pl. nyaralni
• Jellemzően kisebb településen, állami munkahelyen

35 36

9
 2020. 12. 07.

Osztálylétszám 2014 Területi különbségek

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó
• Sodródók (18%) átlagkeresete, 2018.
Forrás: KSH
• „a középosztály gyermekei”, szülőkkel laknak
• nem olyan képzettek, de az újkultúrában jártasak
• Munkások (16,5%)
• Jellemzően szakmunkás végzettségűek
• Sok kapcsolatuk van, de ezek kis presztízsűek
• Nem kultúrafogyasztók
• Leszakadtak (23%)
• Kapcsolatszegények és jellemzően nem képzettek
• Sok köztük a rokkant- vagy öregségi nyugdíjas
• Ez a helyzet is öröklődik családokon belül

37 38

Kik alkotják a középosztályt? Háztartási jövedelmi rétegek helyzete Magyarországon

Tóth (2016) 2014-es adatfelvétel (Tóth 2016)
Alsó Felső
• A társadalom főáramához sorolható fogyasztási mintát képesek Jövedelmi
Szegény jövedelmi
Jövedelmi
jövedelmi Jómódú
Teljes
ötöd közép népesség
követni közép közép
Jövedelmi Medián 60%- Medián 60- Medián 80- Medián 120- Medián
• Váratlan kiadások fedezésére, illetve az időskori jövedelemcsökkenés meghatáro- a alatt 80%-a közt 120%-a közt 200%-a közt 200%-a fölött
ellensúlyozására elegendő vagyon és megtakarítás zása

• Jó lakáskörülmények, esetleg saját autó Anyagilag

deprivált* (a
• Gyerekek iskoláztatását finanszírozni képesek rétegbe tartozók 81% 64% 42% 22% 5% 44%
%-ában)

• Magyarországi helyzet: a jövedelmi közép helyzet még nem tudja

Anyagilag
stabilan biztosítani a „valódi középosztályi” életmódot súlyosan
deprivált** 69% 42% 20% 10% 0% 28%
(% ugyanúgy)

Depriváció: * 3; illetve ** 4 elem igaz rá a 9-es deprivációs listából (ld. a módszertan anyagot)

39 40

10
 2020. 12. 07.

Nemzetközi trendek napjainkban Nemzetközi trendek

Reáljövedelmek alakulása a középértékeket képviselők, valamint a
Osztályok ‘töredezése’ • A középosztály „válsága”: számos legfelső és legalsó 10% körében (1985=100%)
fejlett országban stagnál az átlagos
• Szétszakadás: közepes képzettséget igénylő állások száma csökken bérszínvonal az utóbbi
(fizikai és szellemi munkakörökben egyaránt) évtized(ek)ben
• A magas végzettséget igénylőké nagy mértékben nő • A fiatal generációk számára
• Az alacsony végzettséget igénylőké kisebb mértékben, de szintén nehezebb „egyről a kettőre” jutni
nő az életben, mint szüleiknek volt
• A ‘leggazdagabb 1%’ vagyona
• A hagyományos ipari munkásosztály nagyrészt eltűnt a fejlett töretlenül nő
országokból • A politikai rendszerbe vetett bizalmat
• Fejlődő országokban: gyenge érdekképviselet is aláássa (felborul a ‘társadalmi
szerződés’) Financial Times

41 42

Nemzetközi trendek A rétegződés az

életesélyekre is hat
„Rendelkezésre állási” szerződésekkel foglalkoztatottak
száma, 1000 főben (Egyesült Királyság)

• Új foglalkoztatási formák: „önfoglalkoztató”,

egyéni vállalkozói modell
• ‘Fizikai’ (pl. futárok) és értelmiségi (pl.
designerek, programozók, kreatív
szakemberek) munkakörökben egyaránt
• Nincs stabil jövedelemforrás
• Nincsenek munkához kapcsolódó jogok (pl.
rendes vagy betegszabadság, maximált
munkaidő)

Financial Times

43 44

11
 2021. 10. 27.

A vb-döntős cseh nemzeti

ifjúsági labdarúgó-
válogatott játékosai
(Gladwell, 2009)

Társadalmi mobilitás

1 2

Máté-effektus
(Merton, 1968)
• „Mert mindenkinek, a’ kinek van, adatik, és megszaporíttatik; a’ kinek
pedig nincsen, attól az is elvétetik, a’ mije van…” (Mt 25,29)
• Egyéni érdem-e a siker és a sikertelenség?
• kicsiny kezdeti különbség Þ lehetőségeket teremt (jobb
edzők/tanárok/társak) Þ kezdeti különbség tovább nő Þ újabb
lehetőségek nyílnak meg Þ szakadék tovább szélesedik (apró
kezdeti különbség hatalmasra nőtt)
ß izmok kontrollálásában à a „tehetségnél” is fontosabbak. Minél
• a siker nem más, mint „halmozottan előnyös” helyzet eredménye
A Máté-effektus a cseh futballistáknál
• Kisgyerek korukban (6 évesen pl.) születési év szerint sorolják be őket
• Ha egy gyerek 1987. január 1-én született,
• Egy másik pedig 1987. december 31-én:
• MINDKETTEN 1987-es „évjáratúak”
• 1993. január 1-én az első gyerek 6 éves, a másik pedig
gyakorlatilag 5
• Ebben a korban rengeteget számít 1 év az erőben, sebességben,
idősebb a gyerek, annál jobban tud játszani à magára vonja az edző
figyelmét, több lehetőséget kap, jobban fejlesztik stb.

3 4

1
 2021. 10. 27.

A futballista-példa jelentősége a társadalmi

életben
• A január 1-i határpont egy olyan rejtett mechanizmus, amely az éven
belül később születettek ellen dolgozik, a tehetségük, szorgalmuk stb.
ellenében
• A társadalmi életben: a meglévő strukturális viszonyok jelentik ezeket
a ‘rejtett’ mechanizmusokat
ØA kedvezőbb családi hátterű gyerekek már az élet legkorábbi
szakaszában olyan előnyhöz jutnak, amelyet a rosszabb
környezetből jövők nem tudnak később ledolgozni
Alapfogalmak
• Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor
az egyén vagy a család társadalmi rétegződésben elfoglalt
helyzete megváltozik
• Vertikális mobilitás: fölfelé vagy lefelé mozgás
• Horizontális mobilitás: mozgás azonos szinten

5 6

A mobilitás típusai Nyitott és zárt társadalom

• Strukturális mobilitás: olyan mobilitás, amely a társadalom, illetve
gazdaság szerkezetének megváltozásából adódik • Annál nyitottabb valamely társadalom, minél kisebb az eltérés a
• pl. agrártársadalmak iparosodása: több ipari munkahely van, s ez „emel föl” különböző rétegekből származók mobilitási esélyei, arányszámai
tömegeket között. Például:
• Cirkuláris mobilitás: az egyéni életút során, a társadalomszerkezet
változásától függetlenül bekövetkező pozíció-változás (pl. tőkés család Nyitott(abb) Zárt(abb)
sarjainak lecsúszása csőd következtében; a gettóból kitörő sportoló stb.)
• Nemzedékek közötti (intergenerációs): Valakinek a társadalmi helyzete Értelmiség gyerekeinek 46% 55%
szüleihez képest megváltozik Munkások gyerekeinek 9% 5%
• Nemzedéken belüli (intragenerációs): Ebben az esetben valaki foglalkozási
Parasztok gyerekeinek 5% 2%
életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe
• Házassági mobilitás: valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi -a lesz vezető beosztású.
helyzetbe

7 8

2
 2021. 10. 27.

Elméleti magyarázati modellek Elméleti magyarázati modellek

Társadalmi szerkezet hatása a mobilitásra Az „amerikai álom”
- Kasztrendszerű társadalmak • Gyors karrierlehetőség
- Rabszolgarendszer • Az amerikai szegényebb rétegek magasabb osztályba kerülése,

Mobilitási arányok
- Rendi társadalmak mivel a bevándorlók érkeztek a társadalmi ranglétra aljára.

növekedése
jogi határok megszűnése Mobilitás a posztindusztriális társadalmakban
- Polgári társadalom • Nagyobb szerephez jut a tudás és a műveltség, amelyek kevésbé
- Szocializmus örökíthetők át családon belül, mint a vagyon.

9 10

Elméleti magyarázati modellek Mobilitás és társadalmi igazságosság

Mobilitás a szocialista társadalmakban Talcott Parsons (1970):
• erős mobilitás: történelmi tény • A jobb mobilitási esélyek elfogadhatóvá teszik a nagy jövedelmi és vagyoni
különbségeket.
• Ideológiai magyarázata: John Rawls (1972):
• A magántulajdon átörökítése nem játszott szerepet a társadalmi • A mobilitási esélyek egyenlősége az igazságos társadalom egyik
pozíció átörökítésében, és ezért: alapkritériuma.
• egyenlőbbek a mobilitási esélyek • A „tudatlanság fátyla”: képzeljük el azt a társadalmat, amelynek
• Ossowski (1957): valójában a felgyorsult iparosításnak volt döntő egyenlőtlenségi rendszerét elfogadhatónak tartjuk akkor is, ha nem tudjuk,
hogy mi magunk az adott társadalomban melyik pozícióból kezdjük el az
szerepe életünket
• strukturális mobilitásról van szó • Kutatási eredmények: az emberek sokkal egyenlőbb társadalmakat
• külön szocialista „egyenlősítés” nem játszott szerepet tartanak ideálisnak, mint amilyenben élnek

11 12

3
 2021. 10. 27.

Mobilitás és társadalmi igazságosság

• Meritokrácia:
• „mindenki azt kapja, amit megérdemel” – azaz a társadalmi pozíció
a képességeket és erőfeszítéseket tükrözi
• Michael Young: a meritokráciában sem tűnik el a „felülről indulók”
előnye
• ill.: egy meritokratikus rendszer sem tünteti el a (szigorú)
osztályjellegű különbségeket: egyeseknek anyagi, szimbolikus
Bourdieu a tőkefajtákról
jutalmakat ad, másokat megfoszt ettől
• „Akinek nincs semmije, az annyit is ér”?

13 14

Bourdieu és a tőkefajták Bourdieu és a tőkefajták

• Pierre Bourdieu (1930-2002) francia szociológus elmélete: a • A tőke „vagy tárgyiasított, vagy inkorporált formában
társadalmi életet olyan erőforrások birtoklása, illetve az felhalmozott munka”.
ezekhez való hozzáférés befolyásolja, amelyek működése • Egy történeti folyamat jelenben látható eredménye
részben rejtett • Erőforrás, mert haszonra váltható
• Ezeket nevezte tőkefajtáknak, 3 típusba sorolva: • A társadalom szervezőelve is, embereket (tartós, azaz
• gazdasági tőke strukturális) pozícióba juttat annak megfelelően, hogy
• kulturális tőke egyes típusaiból mennyivel rendelkeznek
• társadalmi tőke • A tőke mindig hatalom is, ill. hatalommal párosul

15 16

4

Bourdieu és a tőkefajták
• Gazdasági tőke: jól látható – mindaz, ami közvetlenül pénzre
váltható
• A gazdasági tőkéről való gondolkodásban természetes az
önzés mint irányító elv szerepe
• Kulturális és társadalmi tőke: látszólag nem-gazdasági
természetű, azaz „önzetlen”
• Márpedig Bourdieu szerint ezeknek a működését is az
önzési (előnyszerző, „gazdasági”) logika mozgatja (pl.
felhalmozás, saját haszon céljára való befektetés)
17
A kulturális tőke és 3 típusa
• Tárgyiasult (objektivált) kulturális tőke: olyan tárgyak, amelyeket
valamilyen elv, eszme formált, hozott létre
• Könyvek, festmények
• Eszközök, gépek
• Használatuk, élvezetük nem lehetséges önmagukban, hanem csak
inkorporált kulturális tőke révén
• Azaz: nem mindenki képes megérteni és haszonnal forgatni egy
lexikont vagy értékelni egy festményt; illetve szakszerűen használni
egy-egy berendezést
19
2021. 10. 27.
A kulturális tőke és 3 típusa
• Inkorporált kulturális tőke: mindaz, ami a személyben
megtestesül
• Saját tudás, saját képességek (a test, az agy hordozza)
• Személyesen kell érte megdolgozni, nem ruházható át
egyszerű formális aktus révén
• A tulajdonlásból tulajdonság válik, a személy tartós része,
vonása
18
A kulturális tőke és 3 típusa
• Intézményesült kulturális tőke: olyan tárgyiasult állapot, amely
sajátos jellemzői miatt a többitől külön kezelendő
• Végzettséget igazoló iratok, diplomák stb.
• Személyhez van kötve (az adott személy alkalmasságát tanúsítja)
• A munkaerőpiacon biztosítja a sztenderdizáltságot és az
átválthatóságot
• A pozíció betöltéséhez szükséges végzettséggel rendelkező
személyek formálisan egymással „felcserélhetők”
• Az intézményesülés mozzanata: „az utolsó sikeres és az első sikertelen
vizsgázó” közötti durva határvonal meghúzása
20
5
 2021. 10. 27.

Társadalmi tőke Gazdasági tőke

• Kapcsolatok és kötelezettségek jelentik az alapját • Mindaz, ami közvetlenül pénzre váltható
• A kölcsönös ismeretségek többé-kevésbé tartós hálózatához • Ingó- és ingatlanvagyon, értékpapírok, fogyasztási javak
kapcsolódó, potenciálisan mozgósítható erőforrások • A tárgyiasult kulturális tőkének is majdnem mindig van
• A kapcsolati hálóban található személyek saját külön-külön ilyen aspektusa (egy értékes festmény eladható)
gazdasági, kulturális és további társadalmi tőkéje használatának
lehetőségét jelenti • A többi tőkefajtának döntően mindig ez jelenti az alapját
• Intézményesülési formái: nemesi címek, rangok; klubok; előkelő
lakónegyedek, iskolák; ajándékok és cserék; bálok, vadászatok,
sportesemények, fogadások

21 22

A tőketípusok átváltása és felhalmozása A tőketípusok átváltása és felhalmozása

• Kulturális tőke felhalmozásának kulcsfeltételei: • Intézményesített kulturális tőke (pl. diploma): a kulturális tőke
• A kulturális tőke felhalmozásának döntő fontosságú színtere a család, ezért a munkaerőpiaci érvényesítésének, gazdasági tőkére való
család erőforrásai számítanak visszaváltásának eszköze
• A családban már meglévő kulturális tőke • Társadalmi tőke felhalmozásának gazdasági feltétele: ismételten az idő
• A család által biztosított szabad idő, melyet végső soron a gazdasági tőke tesz biztosításához, az eseményeken való (odaillő) megjelenés, az
lehetővé
ajándékok áramlásában való részvétel megteremtéséhez
• A kulturális tőke családon belüli felhalmozása: rejtett folyamat (nem
jól mérhető, sőt általában figyelmen kívül hagyott befektetés)
• A „jó képesség”, a „tehetség”, a „kitartás”, „szorgalom” is ennek az eredménye
(azaz Bourdieu szerint ezek nem adottságok)

23 24

6

Oktatás és mobilitás
25
Az „oktatási piac elvárásai”
• Bourdieu: a középosztályi nyelvezetet és habitust a
közoktatás nem átadja diákjainak, hanem eleve elvárja tőlük
• Olyasmit tesz az értékelés részévé, amit nem tanít
• Középosztályi, ill. több kulturális tőkével rendelkező
családok gyerekei az iskolai elvárásokra eleve
felkészültebben érkeznek
• Az iskola ezáltal konzerválja a fennálló társadalmi viszonyokat
(nyertesekből nyerteseket, vesztesekből veszteseket csinál)
27
2021. 10. 27.
Elősegítik-e a modern államok közoktatási rendszerei a
társadalmi mobilitást?
• Azaz: segítenek-e az „eleve adott” különbségek, hátrányok
leküzdésében?
• Mindenki a „tehetségének és szorgalmának” megfelelően
érvényesülhet-e?
ØBourdieu válasza: NEM
• A „tehetség” és „képesség” már eleve a családban felhalmozott kulturális tőke
(is)
• A kulturális tőke családon belüli átadása történhet hasznosan: „az oktatási
piac elvárásainak megfelelően”, illetve azzal ellentétesen („rossz” szokások
megtanulásával)
26
„Azoknak a különféle nyelvi kódoknak a társadalmi értékét,
amelyek az adott időben és az adott társadalomban
rendelkezésre állnak (vagyis e kódok gazdasági és szimbolikus
jövedelmezőségét) mindig az a távolság határozza meg,
amelyet az iskolának sikerül elfogadtatnia a »nyelvhelyesség«
társadalmilag elismert kritériumainak meghatározásában.
Pontosabban, az egyes egyén nyelvi tőkéjének az iskolai piacon
vett értéke attól a távolságtól függ, amely a szimbólumok
kezelésének iskola által megkövetelt típusát elválasztja attól a
gyakorlati beszédhasználattól, amelyet az egyén
kisgyermekkori osztályjellegű nevelése során sajátított el.”
(Bourdieu, 1974: 18-19)
28
7
 2021. 10. 27.

„Rejtett osztályelnyomás”
• Iskolarendszer elrejti a társadalmi osztályok közötti
konfliktust
• kiválasztja a továbbtanulásra érdemeseket
• A rosszul tanulók magukat okolják elsősorban (a szülők is),
nem pedig a rendszert vagy a mobilitás hiányát
• Ezáltal az iskola legitimálja a társadalmi egyenlőtlenségek
Mobilitás: magyarországi adatok
újratermelődését

29 30

Társadalomtörténet: Mobilitás a II. Társadalomtörténet: Nemzedékek és rétegek

világháború után Európában
• A XX. század második felében a nyugati kapitalista és keleti
szocialista országok nagyjából azonos mobilitási esélyeket
biztosítottak az egyes osztályok tagjainak Európában (pl.
Magyarország, Svédország, Egyesült Királyság nem
különbözik jelentősen)
• Ok: mindenütt strukturális mobilitás – iparosodás, a
modernizáció kiteljesedése
közötti mobilitás Magyarországon
• 1945 után a társadalom nyitottabbá vált, de a társadalmi származás
erős hatása fennmaradt
• 1960-as évek: felnőttek 2/3-a az apjáétól eltérő társadalmi rétegbe
tartozott
• „Fényes szelek” nemzedéke: nyitottabb volt az értelmiségi réteg
(bekerülési esély szempontjából)
• Ezzel együtt: aki „feljebbről” indult, magasabbra jutott
• pl. munkás- és parasztcsaládok gyerekei: főiskolát végeztek, tanári állásokba
jutottak; értelmiségi származásúak: egyetemet, mérnök, közgazdász
végzettséget szereztek

31 32

8
 2021. 10. 27.

Társadalomtörténet: hazai mobilitási trendek Az egyes generációk mobilitási mintái

az utóbbi 40 évben Huszár és mtsai. (2018)

• Szocializmus utolsó évtizede és Férfiak Nők Népesség

rendszerváltás utáni évtizedek: a különböző
rétegből indulók feljebbjutási esélyeinek
kiegyenlítődése megállt Felfelé
29 34 31
Férfiak Nők
mobil
• A 2000-es évekig Magyarországon (a teljes
népességet nézve) többségben voltak a
felfelé mobilak a lefelé mobilakhoz képest, Lefelé
mára ez is kiegyenlítődött mobil 31 30 31
• Huszár et al. (2018) kutatása: 25-64 évesek
körében mérte a mobilitást Nincs
• Azaz: a megkérdezettek a két szülőjük közül
mobilitás 40 36 38
magasabb presztízsű munkát végzőhöz képest hol
helyezkednek el a munkajelleg-hierarchiában?
Értsd: a 2018-as mintában szereplő férfiak,
nők, illetve a teljes népesség hány %-a
tartozik az egyes mobilitási kategóriákba.

33 34

Mobilitási esélyek: európai összehasonlítás

Hazai mobilitási trendek (folyt.) Hányszor akkora az esélye a legmagasabb foglalkozási kategóriába tartozó szülők
gyerekeinek, mint a legalacsonyabb foglalkozási kategóriába tartozó szülők gyerekeinek, arra,
hogy maguk is a foglalkozási rétegződésrendszer legfelső szegmensébe jutnak? (2016)
A napjainkban tapasztalható záródás lehetséges okai
• Strukturális változás: a gazdaságban a „középen” elhelyezkedő Magyarország
munkahelyek száma relatíve csökken, lent és fent van bővülés
• Az iskolai végzettség erős kapcsolatot mutat a jó presztízsű munkahelyek
megszerzésével
Németország
• Az iskolai teljesítmény pedig Magyarországon nagyon erősen összefügg a családi Románia, Szlovákia
háttérrel
• Az iskolarendszer nem tudja ellátni az „esélykiegyenlítő” funkciót
• Az iskolában jellemzően nem tanított (vagy nem tanulható), sikerfeltételt
jelentő készségek (pl. beszédstílus, megjelenés, vállalkozói készségek,
munkabírás és –morál) pedig a családon belül „öröklődnek”

Forrás: Oxfordi Egyetem. http://www.oxfordmartin.ox.ac.uk/news/201607_ESS

35 36

9
 Deviancia

ALAPFOGALMAK

Király Gábor – Miskolczi Péter

1 2

Deviancia Deviancia
Elég egyértelmű-e a definíció?
•  olyan normák vagy
•  egyes normák megszegése nem mindig deviáns (vagyis
normarendszerek nem üt el a társadalom elvárásaitól)
megszegése, amelyeket –  pl. egyes különleges alkalmakkor, ünnepeken bizonyos
egy közösség vagy normák ‘lazulnak’
társadalom jelentős –  egyes normák konfliktusban állhatnak egymással a
társadalmi életben: pl. 50-es tábla és a közlekedők
része elfogad tényleges viselkedése
•  ‘deviáns’: a normaszegő •  a definícióval leírt cselekvések köre nagyon tág is lehet,
viselkedés vagy személy vagy éppen széTagolt
–  mekkora legyen a közösségnek ez a „jelentős része”, hogy
jelzője egy viselkedés már deviánsnak minősüljön?
–  vajon mekkora az értékekben, normákban való egyetértés
korunk társadalmaiban?
3 4

Deviancia
Deviancia
A deviancia mint jelenség univerzális
•  minden kultúrában és minden időben bizonyos •  a szociológián belül intézményesült „deviancia-
viselkedések deviánsnak minősülnek kutatás” azokat a viselkedésformákat vizsgálja,
amelyek a világ legtöbb országában a társadalom
DE! többsége által elfogadoT normát sértenek

–  alkoholizmus
A deviánsnak minősíteB viselkedések relaCvak
–  drogfogyasztás
•  Történelmileg
–  bűnözés
•  Társadalmanként –  mentális betegségek
•  Szituációnként –  öngyilkosság
•  A résztvevő aktorok státusától függően
5 6

1
 Deviáns = ‘nem normális’? A deviancia szociológiailag normális
•  Foucault: normális/abnormális •  Durkheim: „A bűn mindenekelő; azért normális, mert
dichotómia folyamatos jelenléte bizonyosan nincs olyan társadalom, amelyben ne
•  Ez szorosan kapcsolódik a léteznék.”
hatalomhoz: akiknek hatalmuk –  minden társadalomban bizonyos viselkedések deviánsnak
van, meghatározhatják minősülnek
(létrehozhatják az „objek4v –  a deviancia megléte a normák szabályozó szerepének
tudást” arról), hogy mi a szükséges eleme
normális és mi az abnormális
–  a deviancia: a normabv rendszer működésének sajátos
–  Hol húzzuk meg a határt? Lásd pl. vonzata
tesTömegindex példája (mi
„egészséges” és mi „kockázatos” •  Mi történne egy mindenféle devianciától mentes
vagy „káros”) társadalomban?
•  Történelmileg változik, pl.
homoszexualitás a 70-es évekig –  Pl. rabszolgák, jobbágyok soha nem lázadtak volna, a nők
pszichés betegségnek számítoT a nem harcoltak volna szavazaa jogért stb.
diagnoszakai kézikönyvben
7 8

Deviancia mérése
Jellemzően nehéz
•  Bűnügyi staaszakák:
–  Számos kategóriát érinthetnek
•  IsmerTé vált bűncselekmények száma (ha ellopták a biciklimet és
nem jelentem a rendőrségen, akkor ‘nem történt semmi’)
•  IsmerTé vált elkövetők száma
•  Vádemelések száma
•  Elítéltek száma stb.
–  Nagyban függhet még az egyes jogi kategóriák
definíciójától (pl. milyen értékhatártól számít a károkozás
‘bűncselekménynek’?) ELMÉLETI MAGYARÁZATOK
•  Alternabv adahorrások
–  Áldozat-felmérések (‘Vált-e Ön bűncselekmény
áldozatává?’)
–  Önbevallás módszere (‘KöveteT-e el ön bűncselekményt?’)
9 10

A deviáns viselkedés magyarázó Biológiai magyarázatok

elméletei Cesare Lombroso: „bűnöző arcok” (XIX. sz.)

– Biológiai
– Pszichológiai
– Döntéselmélea (Kognibv,
perszonális szint)
– Szociológiai www.gensleron.com

•  Interperszonális szint
–  Címkézési / sagmaazációs elmélet
–  Differenciális asszociáció elmélete
–  Bűnöző szubkultúra elmélet
•  Makrotársadalmi szint compass.port.ac.uk
–  MódosítoT anómia elmélet 11 12

2
 Biológiai magyarázatok Pszichológiai magyarázatok
•  „Klasszikus” elméletek: fiziológiai jegyek •  Pszichés egészség felőli megközelítés:
–  Akut feszültséghelyzetek deviáns viselkedéshez
és bűnöző hajlam összefüggése vezethetnek (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás mint
– Pl. koponya formája, végtagok arányai à „stresszoldás”)
‘ataviszakus vonások’ –  Frusztráció-agresszió elmélet: a személyi szükségletek
kielégítésében való sikertelenség kiváltó ok lehet
Ø Manapság nem tartható nézetek •  Fejlődéspszichológiai/szocializációs
•  Geneakai háTér: egyes esetekben megközelítések:
–  Pszichoanaliakus elmélet: a tekintéllyel való
számíthat azonosulás gyermekkori szakaszának tökéletlensége
– Pl. mentális betegségek öröklése vezet normaszegő viselkedésekhez
lehetséges –  Szocializáció zavarai
13 14

Racionális döntés és normaszegés Címkézési / sagmaazációs elmélet

Egyéni kognibv szint Szociológiai magyarázatok: interperszonális szint

•  Nem a cselekedet számít

•  Mint minden döntés, ez is várható költségek elsősorban, hanem a társadalom
és hasznok mérlegelése, a bizonytalanságot erre adoT válasza
(kockázatot) is beszámítva –  A válasz pedig erősen függ aTól,
hogy milyen státuszú az elkövető
–  Pl. megéri-e az ügyfelek pénzét Tesla-részvények
•  Címke/sagma
shortolására fordítanom 24 órára?
–  A ‘deviáns’ minősítés az egyén
•  Elméletben: minél több a veszítenivaló, annál énképére is visszahat
kisebb az ösztönzés –  A becsületen eseT folt esetleg elzár
bizonyos lehetőségeket az egyén
–  Akinek „úgysincs mit veszítenie”, azt viszont a elől à újabb szabályáthágásra www.chabad.org

racionális számítás nem feltétlenül tartja vissza kényszeríthea à ördögi kör

15 16

Differenciális asszociáció elmélete (Sutherland) Bűnöző szubkultúra elmélete (Cohen)

Szociológiai magyarázatok: interperszonális szint Szociológiai magyarázatok: interperszonális szint
•  A bűnözővé válás egy •  társadalomba való
társadalmi tanulási folyamat beilleszkedés nehézségei
eredménye –  Iskola: középosztálybeli
értékeket, normákat és
–  más személyekkel folytatoT tulajdonságokat értékeli
interakció és kommunikáció
folyamatában, az elsődleges •  galerikben kapoT
csoportokban zajlik elismerés vs. iskolai
–  akik gyakrabban kerülnek sikertelenség
kapcsolatba bűnözőkkel, nagyobb •  saját értékek és normák
valószínűséggel válnak maguk is kialakítása
bűnözőkké –  inkább valakinek lenni az
utcán, mint „vesztesnek”
Thrasher: The Gang (1927)
17 18

3
 Anómia MódosítoT anómia elmélet (R. K. Merton)
Szociológiai magyarázatok: makrotársadalmi szint Szociológiai magyarázatok: makrotársadalmi szint

•  Ismétlés: Durkheimnél •  Merton meghatározásában az anómia:

az anómia a „norma- –  az általánosan elvárt és elfogadoT társadalmi
nélküliség” állapotát, a aspirációk, valamint
társadalmi szabályozás –  az ezekhez vezető utak konfliktusa
meggyengülését •  à amely a társadalom struktúrájából adódik.
jelenteTe •  A látható deviancia mértéke nő, ahogyan
–  Társadalmi változások és haladunk lefelé a társadalmi hierarchiában.
válságok idején Miért?
–  Azért, mert az elvárt célok sokak számára nem
elérhetők a megengedeB eszközökkel
19 20

Megengedett eszközök

Az alkalmazkodás bpusai
Elfogad Elutasít
Elfogad

Viselkedési Cpusok Célok MegengedeB Konformitás Újítás

Kulturális célok

eszközök
1. Konformitás + +
2. Újítás + –
Elutasít

Ritualizmus Visszahúzódás
3. Ritualizmus – +
Új
4. Visszahúzódás – – eszközökkel

5. Lázadás +- +- Lázadás
Új célok
21 követése 22

Büntetés, megelőzés? Hatékonyak-e a börtönök?

•  Büntető igazságszolgáltatás •  Mi a célja, funkciója?
története (Foucault nyomán) –  A deviáns személyt valóban sikeresen „kivonja a
–  A büntetés látványosság volt (pl. forgalomból” (egy időre)
nyilvános kivégzések) –  Ugyanakkor bűnözőket koncentrál (a börtönök „a bűn
–  Később (manapság is): a börtönök magasiskolái”)
rejtve vannak a mindennapi –  A társadalomba való visszailleszkedés előkészítése nem
tekintetek elől megoldoT, a börtönviseltség sagma
–  A rabok pedig folyamatos •  Alternabva: “helyreállító igazságszolgáltatás” – minden fél
felügyelet alaT (‘panopacon’) érdekeit igyekszik szem előT tartani
•  è A folyamatos megfigyelés –  SérteT: a neki okozoT kárt meg kell téríteni/helyre kell állítani
közterületre, közösségi terekbe –  Elkövető: beismeri hibáját, de nem kerül be a bűnügyi
vezea be a megelőzés igazságszolgáltatás intézményrendszerébe, nem rekesza ki a
stratégiáját közösség
–  Infokommunikációs –  Közösség: saját körén belül ad ‘megoldást’, kevésbé kell tartania
technológiákkal megerősítve az elkövető visszaesésétől
23 24

4
 „Állampolgári pontrendszer”
•  Kína: eddig 170 millió térfigyelő kamerát telepíteT
néhány nagyvárosában
•  Arcfelismerő technológia segítségével képesek
bűnözőket, körözöT személyeket azonosítani
•  Az állampolgárokat megfigyelő, mesterséges
intelligenciára épülő rendszer sokféle egyéb viselkedés
megfigyelésére is képes (pl. kinek a viselkedése
ellenséges a fennálló poliakai renddel szemben)
•  Az adatok alapján „állampolgári kreditrendszer”
ADATOK
működtetése válik lehetségessé à az engedelmesek
könnyebben jutnak álláshoz, hitelhez, lakáshoz stb.

25 26

Dohányzás európai országokban, 2014 (lakosság %)

Eurostat

Magyarország: 14,15 l
EU-átlag: 12,45 l

Forrás: WHO (www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0003/160680/e96457.pdf)

27 28

Az alkoholhoz köthető halálozások aránya az összes halálozáson belül a

15-64 éves korosztályban az EU országaiban, 2004 (forrás: WHO)
Deviancia Magyarországon: fiatalok
5. hely 6. hely •  Rendszeres adahorrás: nemzetközi felmérések
(kb. 10%) (kb. 21%) –  HBSC (Health Behaviour in School-aged Children): 4 évente,
legfrissebb adatok 2014
–  ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other
Drugs): 4 évente, legutóbb 2015
•  Szerhasználatot valószínűsítő strukturális tényezők:
–  Szakiskolában és szakgimnáziumban inkább, mint éreTségit adó
iskolában
–  Kipróbálás életkora nagyjából 14 év
nők férfiak –  Magas státuszú szülők gyerekei, teljes családban élők kevesebb
alkoholt fogyasztanak
–  A fiúk körében valamivel nagyobb az alkoholfogyasztás, mint a
lányoknál (de a különbség a korábbi évazedekhez képest kisebb)
–  „Kortársnyomás” (peer pressure) valószínűsítő tényező

29 30

5
A kábítószert már kipróbálók aránya (életprevalencia) a felmérésben Magyarország mutatói: ESPAD 2015
részt vevő 16 éves korosztályban, % (Európai országok, ESPAD 2015) Az ESPAD felmérés 4 évente vizsgálja a mindenkori 16 éveseket.
A vizsgált fiatalok hány %-ára jellemző…
(benne: cannabis, amfetaminok, kokain, crack, ecstasy, LSD, heroin)

Magyarország: 14%

Életprevalencia trendek 1995-2015:

cannabis

alkohol cigareTa
31 32

6
 2020. 12. 05.

Milyen fogalmakkal ragadjuk meg emberek

sokaságait?
Kisebbségek, etnikai csoportok • Mikroszinten: „csoport”
• Összetartozás, közös identitás érzése
• Elsődleges csoport: szoros személyközi kapcsolatok, vérségi/leszármazási
kötelékek
• Másodlagos csoport: lazább kapcsolatok, célorientáltság
• Makroszinten:
• Vannak-e egyáltalán kapcsolatok, közös identitás érzése?
• Réteg/osztály:
• csak a strukturális pozíció azonos
• nem feltétlenül jár együtt „osztálytudattal”
• Egyéb lehetőségek à

Festett ház Bódvalenkén. Fotó: turizmusonline.hu

1 2

Miért nem szerencsések az előző dia

Biológiai jellegű megközelítés
• Sok szempontból idejétmúlt, nem szerencsés
• Faj: emberek olyan csoportja, amelyet biológiailag örökölt (vagy
biológiailag örököltnek gondolt) testi jellemzők, elsősorban bőrszín alapján
különítenek el.
• Az angolszász szociológiai szaknyelvben élő „race” kifejezés egyik jellemző magyar
fordítása. Magyarul jellemzően a „faji előítélet”, „faji megkülönböztetés”
szóösszetételekben használják, önállóan kevésbé.
• Rassz: szintén az emberek anatómiai-fiziológiai különbségeinek
megragadására létrejött, XIX. századi fogalom; egymáshoz biológiailag
hasonló emberek csoportjait írja le
• Használata a magyar nyelvben: „rasszizmus” szóban (lásd később)
• Az emberi rasszok számát illetően a korábbi ‘tudományos’ vizsgálatokban sem volt
feltétlenül egyetértés
fogalmai?
• Biológiai meghatározottság: egyes külső jegyek (pl. szemredő, bőrszín)
mögött rejlő gének feltárhatók és azonosíthatók – de a viselkedés
genetikai meghatározottsága messze nincs bizonyítva
• A biológiai jegyek ezen kívül folytonos átmenetben vannak (ld. Mikortól
kezdve „fekete” valaki? 1 szülő, 1 nagyszülő, „1 csepp vér” is elég?)
• A szociológia szemléletéből adódóan legfeljebb az lehet a „rasszok”
tekintetében érdekes, hogy mit gondolnak ezekről az emberek, és a
vélt (valósnak hitt) különbségek és oktulajdonítások milyen
következményekkel járnak az emberek életesélyeire nézve
• A emberiség rassz-felfogása történetileg sosem volt tisztán „semleges”,
tudományos törekvés, hanem együtt járt alsóbb- és felsőbbrendűekről
alkotott elképzelésekkel

3 4

1

Nemzet
• Nemzet: azokból áll, akik egy nemzet tagjának tartják magukat és
akiknek közös a nemzeti identitásuk. (Andorka, 2006: 372)
• Jellemző elemek még a nemzet „ideáltípusában”:
• közös nyelv, nyelvjárás
• közös kultúra és szokások
• közös történelemre vonatkozó emlékek (nem feltétlenül felelnek meg a
tényeknek)
• közös lakóterület
• van saját állama
• Eltérő megközelítések: „kulturális nemzet”, „politikai nemzet”
5 6
Alapfogalmak
Andorka, 2006
• Mint minden hasonló fogalomnak, ezeknek is meglehetősen
bizonytalan meghatározása adható csak.
• Nemzeti kisebbség: olyan csoport, akik nem a többségi nemzettel
identifikálódnak (egy adott országban), hanem egy másik nemzettel
• Etnikai csoport: olyan csoport, akik közös kulturális identitás
tudatával rendelkeznek
• Az etnikai csoport kevésbé különül el a többségtől, mint a nemzeti kisebbség,
gyakori pl. a kettős identifikáció
• Hogy ki lesz a hétköznapokban „kisebbségi”, vagy „etnikum” tagja, az
a társas helyzetekben dől el, a besorolás sok tényező függvénye lehet
• Pl. „sötét a bőre, de jól viselkedik”; „ő fehér, de a mi oldalunkon áll” stb.
7 8
2020. 12. 05.
Nemzet
• „Szedjük szét” a definíciót!
• à „akik egy nemzet tagjának tartják magukat”
• Elegendő-e a dán mivoltomhoz, hogy dánnak tartom magam, azaz:
pusztán az egyénen múlik-e nemzeti hovatartozása?
• Ha a közösség dönt, miről dönt? – Hol húzza meg a „nemzet” határait,
és ki az illetékes ebben?
• Amerikába emigrált magyar szülők gyereke magyar-e? Milyen „feltételekkel”
igen vagy nem?
• Itt élő, magyarul beszélő, magukat magyarnak tartó, generációkra
visszamenően magyar felmenőkkel rendelkező személyek kirekeszthetők-e a
nemzetből?
Közösségek: társadalmi konstrukciók
• Mi jelöli ki egy közösség határait?
• Kölcsönös ismeretségek
• tradicionális faluközösségben akár az egész életüket leélhették az emberek
anélkül, hogy a települést elhagyták volna
• mindenkit ismerhettek személyesen, a falu volt „a világ”
• Ha már nem ismerünk mindenkit:
• országok, nemzetek: nyelv, normák, életmód, adminisztratív határok
• társadalmi osztályok: érdekek, gazdasági pozíció hasonlósága jelenthet
összetartó erőt
• etnikai csoportok: vélt közös származás, vélt biológiai rokonság, esetenként
nyelv, normák, a többséggel szembeni viszony azonossága
2
 2020. 12. 05.

Benedict Anderson: Elképzelt közösségek Alapfogalmak

Andorka, 2006

• Milyen történelmi helyzetben, feltételek között jöttek létre a mai
fogalmaink szerint vett nemzetek?
• Nyomtatás feltalálása à ‘népi’ nyelvek megerősödése (állami, vallási életben
használt latinnal szemben)
• A hírlap mint közösségösszetartó erő: napi olvasása „csöndes ima”, és az ember
tudhatja, hogy millió honfitársa ugyanazt cselekszi éppen
• Nemzet: „képzelt” közösség, amennyiben tagjai sosem találkoznak minden
nemzettársukkal; a közös származás és történelem pedig nagy részben nem
tényszerű
• Tagjait közös érdek is összetartja (mások kizárása is ugyanúgy érdekalapon
történhet, pl. ki részesüljön közös javakból)
• A nemzet a vallás nélkül is egy nagy, az egyén halálán is túlmutató egészhez való
kapcsolat lehetőségét kínálja
• Rasszizmus: olyan nézetrendszer, amely szerint az a „faj/rassz”,
amelyhez az adott ember tartozik, magasabb rendű, mint a többi
[faj/rassz].
• Etnocentrizmus: olyan nézetrendszer, amely a saját kultúrát, etnikai
csoportot vagy nemzetet magasabb rendűnek tekinti a többinél, és
más csoportokat a saját csoport értékrendje szerint ítél meg.
• Nacionalizmus: a nemzet tagjai közötti „csoporton belüliség” érzése,
a nemzeti összetartozás.
• Agresszív nacionalizmus: más nemzetekkel, nemzeti kisebbségekkel,
etnikai csoportokkal szembeni ellenségesség érzése

9 10

1. szakasz:
Előítélet és diszkrimináció Az előítélet és diszkrimináció gyakran kulturális
Alapfogalmak mint „ördögi kör”
felsőbbrendűség tudatából adódik (pl. fehér
európaiak a „barbár” gyarmati népekkel
szemben), és történelmileg gyakran egybeesik
az alávetett súlyos kizsákmányolásával,
amelyet meg is indokol vagy „igazol” (pl. a
• Sztereotípia: emberek egy csoportjának egységes és rugalmatlan rabszolgaság ‘megbocsátható’, mert „ezek
karakterizációja, mely alapulhat a valóság leegyszerűsítésén és a 3. szakasz: az állatok”).
1. szakasz: 2. szakasz:
valóság teljes eltorzításán is. (pozitív és negatív sztereotípiák) előítéletek
előítélet és A gazdasági-társadalmi elnyomás tartósan
„önigazoló” hátrányos helyzetbe hozza az alávetetteket, s a
• Előítélet: Olyan viszonylag szilárd vélemény vagy attitűd emberek egy működése
diszkrimináció hátrány még akkor is fennmarad, amikor pl.
csoportjával szemben, mely nem közvetlen bizonyítékon, hanem már jogi hátrányt nem szenvednek. Ezzel
párhuzamosan az alsóbbrendűséggel
jellemzően sztereotípiákon alapszik (ritkábban saját tapasztalaton), és kapcsolatos hiedelmek is tovább élnek a
nehezen változik, ellenálló az új információval szemben. társadalmi tudatban.
3. szakasz:
• Attitűd jelentése: érzelmi komponenst is tartalmaz a vélt „tudás” mellett A hátrányos helyzet ezután (napjainkban) sem
mint a korábbi elnyomás és előítélet
• Diszkrimináció: egyes emberek hátrányos kezelése (valamilyen 2. szakasz: eredménye jelenik meg, hanem mint annak
cselekvés vagy éppen annak hiánya révén) azon az alapon, hogy azok társadalmi bizonyítéka, hogy a kisebbség öröklötten
hátrány alacsonyabb rendű. Ez újabb előítéletekhez és
valamely meghatározott csoport tagjai diszkriminációhoz vezet, amivel a kör bezárja
önmagát.

11 12

3

Ladányi és Szelényi „a szegénység kultúrájáról”
13
„A szegénység kultúrájának” eredete
• Érvelésük: a szegénység mint objektív helyzet jelentkezik, strukturális
okokból
• Strukturális okok: a társadalom „szerkezetéből” (vagyis az egyénen
kívül álló, társadalmi eredetű, de „személytelen erőként” ható
elrendeződéséből) adódnak
• ilyen pl. az államszocialista ipar összeomlása, amely ahhoz vezetett, hogy a
képzettséggel nem rendelkező munkások tömegesen veszítették el
megélhetésüket
• Ezek között a képzetlen munkások között felülreprezentáltak voltak a hazai
roma kisebbség tagjai
15
2020. 12. 05.
Ladányi–Szelényi: „A szegénység kultúrája”
Csenyétén
• A szerzőpáros a rendszerváltást követő évtizedben szociológiai kutató-
, illetve társadalmi aktivista munkát végzett a csereháti településen
• A társadalmi kirekesztettség formáit kutatták, ennek dimenziója a szegénység
és az etnicitás is
• A szegénység kultúrája fogalom: Oscar Lewis (1963) Puerto Rico-i
kutatásaiban jelent meg
• A szegénységben élőkre jellemző cselekvésmintákat, normákat, értékeket
foglalja össze
• A fogalommal szembeni kritika:
• a szegénységet potenciálisan mint a benne élők cselekvéseinek következményét jeleníti
meg (úgy, mintha azt „kultúrájuk” idézné elő)
• A „kultúra” szó azt a látszatot kelti, hogy a leírt viselkedés a közösség számára belső
értékkel rendelkezik és hagyományból ered, pedig valójában csak kényszerű adaptáció a
külső körülményekhez
14
„A szegénység kultúrájának” eredete
• A szegénységhez való kényszerű alkalmazkodás hozza létre azt a
normarendszert és cselekvésmintát, amelyet 3 kulcselemmel írnak le:
1. Szélsőséges egyenlőségre törekvés a közösség tagjai között.
2. A hierarchia, a vezetés elutasítása, a bizalom hiánya.
3. Beszűkült időhorizont.
• Ez a „szegénységkultúra” nem etnikumhoz kötött sajátosság, hanem a
kényszerre adott válasz, máshol, máskor is megtalálható emberi
társadalmakban.
• Ha a szegénység kultúrája egyszer létrejött, onnantól kezdve mint
önálló „társadalmi erő” járul hozzá ahhoz, hogy az adott közösség ki
se tudjon törni a szegénységből
16
4

A szélsőséges egyenlőségelv
1. Szélsőséges egyenlőségre törekvés
• Az extrém szűkösség körülményei között a túlélést biztosító stratégia:
a kevésen egyenlően megosztozva mindenkinek jut elég a túlélésre
• Ez a szegénységben élők működésmódja „időtlen idők óta mindenhol a
világon”!
• Ez egyben a közösség összetartását erősítő szigorú normává is válik
• Negatív velejárója: gátolja azt, hogy bárki is kiemelkedjen
• Akinek több van és nem osztja meg, azt közösségellenesnek látják
17
Patrónus-kliens viszonyok
• Akkor jönnek létre, ha az érvényesülés a fennálló társadalmi
(strukturális) környezetben erősen kérdéses
• Pl. csenyétei cigányként a gazdasági, a kulturális és társadalmi tőke egyaránt
hiányozhat, hogy sikerrel munkát vállaljon valaki + előítéletesség,
diszkrimináció is hátráltatja
• Vagy pl. bizonytalan, kiszámíthatatlan, korrupt társadalmi-gazdasági
körülmények között (amikor nem elegendő bíznom a képességeimben) is
bármikor
• Patrónus: a kliensnél több hatalommal, tőkével rendelkező egyén –
„védelem” révén tudja segíteni a klienst (ez lehet hasznos)
• Hátránya: a kliens nemcsak saját erőfeszítéseitől függ, hanem a patrónusétól
is
• A függőség a felelősségvállalás feladását is eredményezheti: a sikertelenség a
patrónus „hibája” lesz
19
2020. 12. 05.
Bizalomhiány
2. Bizalmatlanság és a vezetés elutasítása
• A bizalom alapja a közösségben: mindenki közösen éli át ugyanazt a
nélkülözést
• Már a legkisebb, szimbolikus egyenlőtlenség (pl. hogy valakit
„vezetővé” választanak) is sérti ezt az egyenlőségi elvet
• A bizalmatlanság tapasztalati eredete: a csenyétei helyi vezetők saját
célra (is) használtak közforrásokat
18
Beszűkült időhorizont
3. Beszűkült időhorizont – avagy ami a szegénységben racionális, az
külső szemmel nézve irracionális
• A szegénység helyzetében nem (vagy csak emberfeletti erőfeszítések
árán) lehetséges „racionális” hosszú távú befektetés
• Példák: fejsze mint munkaeszköz eladása pénzhez jutásért, saját ház
építőanyagának eladása/eltüzelése télen a hidegben
• „A pillanatnak élés?” – avagy égető azonnali szükségletek kielégítése
20
5

Ladányi–Szelényi: „A szegénység kultúrája”
Csenyétén
• A csenyétei társadalom „csonkává vált”: a legkisebb kiemelkedésre
képes tagjai már elköltöztek
• Csak a legárvábbak, legelesettebbek maradtak
• Szegregáltsága teljessé vált
• Egyenlőségelv, bizalmatlanság, patrónus-kliens viszonyok keresése,
szűk időhorizont: nem csupán a helyi „szegénységi kultúra”
sajátosságai
• Mindezek az elemek a magyar társadalomban is megtalálhatók, „Nyugatról”
nézve a magyarok tűnhetnek hasonlóan „önsorsrontónak”, mint többségi
magyar nézőpontból a csenyétei romák
21
A kirekesztés változó formái
Elméleti keret, Ladányi-Szelényi, 2004
• „Alsó osztály” helyzet: a társadalom rétegződésének alján, de ott
stabilan elfoglalt hely
• Nemcsak a társadalmi munkamegosztásban vesznek részt (pl. roma
segédmunkások, munkások a szocializmus évtizedeiben), hanem
• A „többség” tagjaival személyes társas kapcsolatokat is kialakítanak,
• Lehetőségük van a kitörésre/mobilitásra (pl. tanulás révén),
• Vegyes házasság nem tilos, sőt elterjed
23
2020. 12. 05.
A kirekesztés változó formái
Elméleti keret, Ladányi-Szelényi, 2004
• „Alsó kaszt” helyzet: a társadalomtól szigorú, áthághatatlan módon
elválasztott kisebbség
• Az indiai „érinthetetlenekéhez” hasonló módon: nem lehet belőle
felemelkedni, kitörni, más kaszt tagjaival házasodni stb.
• Ugyanakkor részük van a társadalmi munkamegosztásban (pl. XIX. sz.
kosárfonás, vályogvetés stb.)
• A „kaszton” belül van rétegződés (szegényebbek és gazdagabbak)
• Léteznek „kivételezettek” pl. zenészek, akiknek egyénileg lehetnek
kapcsolataik a többségi társadalom tagjaival
• Alsó kasztra példa még pl. Harlem az 1930-as években
22
A kirekesztés változó formái
Elméleti keret, Ladányi-Szelényi, 2004
• „Társadalom alatti osztály” (underclass) helyzet: kirekesztődés a
társadalmi munkamegosztásból és kapcsolatrendszerből egyaránt
• Pl. a szocialista ipar összeomlása à képzetlen munkaerőt igénylő állások
jórészt megszűntek, ezek közt a romák felülreprezentáltak voltak
• Nincs munkalehetőség (részben a makrogazdasági helyzettel, részben a
képzettséggel, részben a diszkriminációval összefüggésben)
• A szegénység, a bűnözés mint etnikai kérdés jelenik meg a közbeszédben
• Lakóhelyi és iskolai gettósodás (Magyarország: főként vidéken és nem a
városokban történik meg)
24
6
 2020. 12. 05.

Nemzeti büszkeség, nacionalizmus

ISSP 2013 felmérés
• „Büszke vagyok rá, hogy magyar vagyok”: nemzetközi
összehasonlításban nem kiugró az „erősen egyetértő” válaszok aránya
Magyarországon, sőt inkább alacsony
• A „nem túlságosan” vagy „egyáltalán nem” büszkék aránya 14% körüli – volt
Kisebbségek: hazai adatok, trendek szocialista országoktól nem túlságosan üt el

• „Magyarország jobb ország, mint más országok” megfogalmazásban:

kb. egységesen 1/3 az egyetértők, bizonytalanok és egyet nem értők
aránya à ez is hasonló a kelet-európai volt szocialista országokhoz

25 26

Romák: szociodemográfiai
jellemzők (Népszámlálás 2011)
Hazai roma kisebbség
• Korfák: teljes népesség (kék) és magukat
romának vallók (zöld)
Ki a roma? Hányan vannak?
• Romák: fiatalabb népesség, sokkal kisebb
• A „külső” szemlélő meghatározása alapján 3x annyian vannak, mint várható élettartam
önbevallás alapján (Ladányi-Szelényi 2004) • Stabil népességre jellemző korfa
• Kontextusfüggő: pl. „idehaza cigány vagyok, a városba menve felöltözöm, ahogy kell,
és ott senki sem néz cigánynak” • Lakóhely:
• romák 17%-a él nagyvárosban
• Kemény-féle romavizsgálatok (a környezet meghatározása alapján) • 53%-uk községben
• 1971: 320 ezer fő= 3%;
• 1993: 470 ezer fő= 5%; • Nyelvhasználat:
• 2003: 600 ezer fő= 6% • Kb. a romák hatoda jelezte, hogy valamilyen cigány
nyelvet (is) használ
• Népszámlálások (önbevallás):
• 1990: 142 ezer • Iskolázottság:
• 2001: 205 ezer • 79% legfeljebb általános iskolai végzettségű (15+
évesek közt)
• 2011: 309 ezer • Szüleik generációjához képest jobb iskolai
végzettség a mai roma fiataloknál (Bernát 2014)

27 28

7
 2020. 12. 05.

Hazai roma kisebbség helyzete Hazai roma kisebbség helyzete: iskolázottság

(Bernát 2014) Roma népesség és teljes magyar népesség (Hajdú-Kertesi-Kézdi 2014)
• Iskolázottsági lemaradás: az általános iskolai részvétel még nem marad el a 1971-ben születettek 1991-ben születettek
társadalom átlagától, de az ennél magasabb szinteken súlyos leszakadás Roma Teljes Roma Teljes
indul
• Hiába tanulnak tovább ma a romák, mint 20-40 éve, „nyílik az olló” a társadalom
Elvégezte az általános
77% 98% 93% 98%
átlagához képest iskolát
• Roma háztartások háromnegyede jövedelmi szegénynek számít (2012), a Megkezdte a
nem romák közt ez az arány 12% 23% 92% 87% 98%
középiskolát
• Roma háztartások felülreprezentáltak az anyagilag deprivált és az alacsony
munkaintenzitású háztartások között is Befejezte a
15% 79% 46% 85%
középiskolát
• „Szegény- és cigánytelepeken élők” száma az országban: 300 ezer fő (3%)
(Domokos és Herczeg, 2010) Érettségi 1% 44% 22% 68%
• A szegregáció nem kizárólag a roma etnikumot, hanem a mélyszegénységben élőket Megkezdett
is érinti 0% 17% 4% 31%
• Romák: nagyobb zsúfoltság és lakhatási szegénység
egyetem/főiskola

29 30

Magyarországon 2008-2009 folyamán bűnelkötvetők egy

csoportja 9 fegyveres támadást hajtott végre romák lakta
Hazai roma kisebbség 2015-ös adatok településrészeken, 6 ember életét kioltva.
helyzete: munkaerőpiac
KSH Munkaerőpiaci helyzetkép,
2015:
• Jobban sújtja a romákat a
tartós munkanélküliség, mint a
népességet átlagosan
• A rendszerváltás után
aránytalanul nagyobb
mértékben szűntek meg a
segéd- és betanított munkás
álláshelyek
• A nem romákétól messze
elmaradó munkaerőpiaci
mutatók 2015-ben javulást
mutattak, főként a közmunka-
program miatt
Forrás: Magyar Nemzet Online http://mno.hu/belfold/lesujto-adatok-a-hazai-ciganysagrol-1369132
A képen a tatárszentgyörgyi Csorba Róbert
és kisfiának temetése.

31 32

8
 2020. 12. 05.

A zsidó vallási kisebbség és antiszemitizmus Antiszemitizmus Magyarországon: friss adatok

XX. századi történet Kovács (2014)

• A két világháború között a legnagyobb kisebbség:
• vallási, vagy vallási alapú kulturális kisebbség (nem „nemzeti”)
• mai országrészben: 401 ezer izraelita + 90 ezer zsidó származású élt
(zsidótörvények alapján)
• Karády Viktor kutatásai: XIX. sz. második felétől átlagon felüli iskolázottság,
kedvező társadalmi helyzet
• 1945-re: 190 ezer. Létszámcsökkenés oka elsődlegesen a deportálás,
megsemmisítő táborok, illetve a kivándorlás
• Auschwitz-Birkenau megsemmisítő táborában átlagosan minden 3. áldozat
volt magyar
• Ma a kelet-közép-európai országok közül még így is Magyarországon él a
legnagyobb zsidó kisebbség
• Kognitív antiszemitizmus: vélt vagy valós tényekről szóló állításokkal
való egyetértés
• Pl. „Túl nagy a zsidók befolyása ma Magyarországon.” à 12% teljesen, 15%
inkább egyetért
• Zsidók kivándorlását, foglalkozási területeken való visszaszorítását 15%
támogatná
• 2006-2013 között nincs érdemi változás
• Affektív antiszemitizmus: érzelmi összetevők
• „A zsidók ellenszenvesek.” kijelentéssel egyetértés az 1990-es és 2000-es
évtized 10-15%-os arányához képest 2010 után 20-25% köré emelkedett
• A nem, az életkor, az osztályhelyzet nem függ össze érdemben az
antiszemita beállítódással

33 34

Antiszemitizmus Magyarországon: friss adatok Idegenellenesség Magyarországon

Medián-TEV (2015)
Kovács (2014)

• Antiszemitizmus vizsgálat leendő történelem-tanárok körében

(Vásárhelyi Mária 2003)
• közel 1/3 antiszemita, kirekesztő attitűdök dominálnak
• 29% véleményalkotását a bizonytalanság jellemzi
• 39% „konzekvensen demokratikus” álláspont
• 12%-ra tehető a holokauszttagadók aránya a magyar népességben
(Holokauszt Emlékközpont & Szonda Ipsos 2009)
• 6%: „a koncentrációs táborokban nem is voltak gázkamrák”
• 12%: „a zsidó áldozatok száma sokkal kevesebb volt, mint azt általában
állítják”

35 36

9
 Ladányi János – Szelényi Iván: A kirekesztettség változó formái

1. Az a társadalmi intézménnyé vált cselekvésmód,

amelyet a szerzők a helyben megtapasztalt
„szegénység kultúrájának” neveznek, milyen
viszonyban áll a szegénységgel mint állapottal? Melyik
idézi elő a másikat? (A szöveg figyelmes olvasása mindkét
válasz mellett segít érveket találni, próbálja megtalálni
ezeket.)
A szegénység idézi elő a szegénység kultúráját. A kultúra
válasz a szegénységre.
Létszükségletek kielégítése az alapvető céljuk, melyért sok
mindent meggondolatlanul is feláldoznak, nem figyelve arra,
hogy hosszútávon ez nekik még rosszabb lesz. E
kultúrában élés viszont folytonos szegénységet idéz elő.

2. A szegénységben élő közösségnek miért hasznos a

teljes mértékű egyenlőség kulturális alapelve?
Mennyiben tekinthető ugyanez az elv károsnak a
közösségre nézve?
Hasznos: nincs előretörés, nem alakul ki ellentét családok
között, nem történik esetleges harc a „hatalomért”(=több,
jobb dolog, mint a másiknak), nincs hierarchia és nincs ujjal
mutogatás, hogy ~NEKI MIÉRT VAN HA NEKEM NINCS?~
Káros: a szegénységből kitörni akaró/tudó személyeknek
sincs lehetősége jobb helyzetbe kerülni és azt tenni, amit
szeretne

3. A szöveg említi, hogy helyi vezetőnek a csenyéteiek

leginkább csak a falun kívülről érkezőket fogadják el.
Miért van ez így?
Mivel a szűkösség tapasztalása a közös pontjuk, ezért
nehezen alakul ki bizalom a másik irányába, nem tudnak
tekintélyt adni az ő körükből senkinek. Mindenki úgy
gondolja, hogyha a másik kezébe hatalom kerülne, akkor
ezt maga és rokonai javára használná csak fel. Ezért
fogadnak el leginkább kívülről érkezőket.

4. Mennyiben más egy patrónus, mint az iménti

kérdésben említett helyi vezető? Milyen szerepet tölt be
egy patrónus a kirekesztettségben élők életében?
Piac igazságtalanságai kevésbé sújtsák a
kirekesztettségben élőket, és a szükséges erőforrások
hozzájutásában segített a patrónus. Kirekesztettségben
élőknek nem kellett felelősséget vállalniuk tetteikért, a
patrónuson múlik a jólétük.

Helyi vezető pedig az ottani feladatokat próbálja ellátni,

önkormányzatban képviselők, egyéb tisztségek betöltése
volt a feladatuk.

5. A szöveg visszatérően foglalkozik vele, hogy vajon

racionálisnak vagy irracionálisnak tekinthető-e a
csenyétei közösség viselkedése. Próbáljon meg érveket
felsorakoztatni mind a két lehetséges minősítés mellett!
(A válaszba bevonhatók egyes konkrét cselekedetek,
események is, melyeket a szöveg tárgyal.)
Racionális: egalitarizmus, állandó gyanakvás, bizalom
hiánya, tekintély elutasítása.
BESZŰKÜLT IDŐHORIZONT- hiányt szenvedő emberek
nem tudják halogatni igényeik kielégítését, nem tudják
kivárni a megtérülő munka utáni jutalmat. Pl.:
erdőtisztításnál sokan eladták a fejszéjüket, hogy pillanatnyi
igényüket kielégítsék viszont ezután mégnagyobb árat
kellett fizetniük-hosszútávon rossz döntés volt
Irracionális: mivel hosszútávon többet kellett dolgozniuk
kevesebb pénzért ezért a szegénységüket „újratermelték”
Ugyanez történne a vetőmaggal. Sokan eladnák ha csak
úgy odaadnák nekik, pedig később megsokszorozódna a
termés, ezáltal a jutalom
6. Kiderül-e a szövegből, hogy a csenyétei közösségben
élőknek milyen a személyisége, milyen egyéni pszichés
jellemzőik vannak? Ha talál erre nézve említést a
szövegben, gyűjtse össze őket.
bizalmatlan, irigy(ami neked igen, az nekem is. Ami
nekem nem, az neked sem), megbocsátó (nem
haragudtak sokáig Lacira), pletykás(égbekiáltó
csalásokról beszélnek, aminek lehetősége fenn sem
áll), gyanakvó

7. A szerzők a csenyéteiek kirekesztettségét az

underclass fogalmával írják le. Miben nyilvánul meg ez
a fajta kirekesztettség?
Feleslegesnek ítélték őket, munkanélküliség jellemezte,
telepeken élnek-nincs kapcsolatuk a külvilággal, cigány
iskolák a gyerekeknek, roma társadalom maga is
szegmentálódik az osztályvonalak mentén

8. A szöveg egészének értelmében lehet-e egységes,

homogén társadalmi tömbként beszélni „a
cigányságról” Magyarországon?
Nem, ugyanis többen kiszakadtak, felülemelkedtek, nem
minden roma él ebben a helyzetben. Kitörnek a
mélyszegénységből és el is költöznek. Más életmódot
folytatnak sokan, mint társaik.