Kommunikáció

A Shannon-Weaver kommunikációs modell értelmében a kommunikáció tulajdonképpen

információtovábbítás. A kommunikáció legalább két felet feltételez, amelyek valamilyen közös
csatornán cserélnek információt egymással. Ez a kommunikációs csatorna nagyon sokféle lehet, pl.
levegő, telefonvonal, rádióhullám, fény, elektromágneses közeg stb.

Kommunikáció ábra:

A kommunikációban az üzenet kibocsátója a közlő/adó, valamint a közlést kapó befogadó/vevő

játsszák a főszerepet. A közlés tartalma az üzenet vagy információ. Az adó ezt az üzenetet kódolással
jellé alakítja, amely a közvetítő közegen keresztül eljut a befogadóhoz. A vevő végzi az üzenet
dekódolását, valamint a zavaró zajok kiszűrését. A zaj az a jel, amely a kommunikációs folyamat során
nem tartalmaz információt, esetleg az eredeti közlést torzítja, illetve befolyásolja. A zavaró jel lehet
véletlenszerű(ismeretlen eredetű) vagy determisztikus (ismert forrású).

példák:
1, kétirányú kommunikáció: Egy felelésnél a diák az információ forrása, a tanár a vevő, a csatorna
pedig a közöttük lévő levegő. A folyamat addig egyirányú, míg a tanár közbe nem szól, azután
kétirányúvá válik a kommunikáció.
vagy két ember összetalálkozik és beszélgetni kezd

2, tömegkommunikáció: ilyen a rádió és a televízió is. A központi adás az adó, a hallgatók/ nézők
lesznek a vevők.A közvetítő közeg pedig a készülék lesz.

információ
Az informatikában az információegy hír újdonságértéke, váratlanságának tartalma.
Az információ mérésének alapegysége a bit, mely egy eldöntendő kérdésre adott igen vagy nem
válasz. Kis b betűvel jelöljük.

Az információ új ismeret, új tudás.

• Az adatot értelmezzük, a jelentést megértjük, ezáltal ismerethez jutunk
• Ha ez új ismeret, akkor információ, ha számunkra már ismert, az nem információ
• Fontos a konkrét jelentés is, hiszen így állapítható meg, hogy új ismeret-e az információ.
• Példa: „T= -5°C” ha tudjuk hogy ez mit jelent akkor értelmezzük az adatot, ha éreztük és tapasztaltuk,
akkor többet is jelent. De ha ez új ismeret, akkor információt jelent.
Redundancia: Többszörös előfordulás, nem ad új információt. Megkönnyíti az
információ értelmezését. (pl. postai csekk: az összeg számmal és betűkkel is
megjelenik,így nehezebben lesz hamisítható)

jel
-A jel az informatikában bitek sokaságából áll, míg a hír jelek sorozata.
A jel érzékszervekkel vagy műszerekkel felfogható- mérhető jelenség, amelynek jelentése
van. A jelek sokaságát többféle szempont szerint csoportosíthatjuk, érzékszervi
csoportosításuk szerint vannak látható (vizuális), hallható (audio), szagolható és nem
érzékelhető jelek.
-Vizuális: látott jelek (képek mozgások sorozata pl: állóképek, mozgóképek
-egyéb jelek: tapintás, ízlelés, szaglás
A jelek másik csoportosítása:
Analóg jel: folytonosan változó jel. Pl. emberi énekhang, festmény
Digitális jel számjegyekkel leírható jel, amely binárisan kódolható
A jelek együtt jelrendszereket alkothatnak pl siketek jelbeszéde.
Az informatikában használt mértékegységek:
• A lehető legkisebb adatmennyiség az 1 bit. Ez 1 db igen/nem állapotot jelent.
• 1 bájt= 8bit egy szöveg annyi bájtos, amennyi karaktert tartalmaz.

első módszer: Az SI mértékrendszerben használt szokásos többszörösök (kilo, mega, giga…)

rendre ezerszeres szorzót jelentenek. 1000 bájt= 1 kilobájt, 1000 kilobájt=1 megabájt, 1000
megbájt= 1gigabájt…. a megfelelő rövidítések pedig rendre B, KB, MB, GB stb. Ezt elsósorban
a hardvergyártók alkalmazzák, pl. merevlemezek kapacitásának megadásánál
(1GB=1000000000B)

második módszer/ bináris prefixumok: Mivel a számítógép kettes számrendszerben számol,

számára nem a tíz, hanem a kettő hatványai természetesek. Mivel 210 =1024, így ezt a
váltószámot használva mind az ember, mind a gép elboldogul. Ebben az esetben már nem
használhatók az SI rendszer elnevezései, ezért újakat vezettek be: 1024 bájt= 1 kibibájt, 1024
kibibájt= 1 mebibájt, 1024 mebibájt= 1 gibibájt a megfelelő rövidítések pedig rendre B, KiB,
MiB, GiB stb.