Ha a kérdések barmelyikére IGENnel valaszolt, valészind- leg On is fél a sikertéI! »Micsoda?! En a kudarctél félek, nem a sikertél!” mondhatja erre valaki. Valéban, a jelenség meghdkkentének ttinik: sokszor tudat alatt féldink a sikertél, ezért nem a ,,kiils6 kérulmények", hanem mi magunk akadalyozzuk meg, hogy akér karrieriinkben, akar csaladi- és maganéletiinkben sikeresek legyiink. A probléma felismerését neheziti, hogy a sikertél valé félelem egyé- nenként valtozo. Van, aki pszicholégiai kezelésre szorul, de az sem ritka, ha valaki egy egész életet leé! kudarcot kudarcra halmozva anélkil, hogy sejtené, mi a baj. Csupan annyit érzékel beléle, hogy valami miatt soha ,nem jénnek éssze a dolgok.” Az Egyesiilt Allamokban bestsellerré valt konyvet a kivalo pszichid- ter, Martha Friedman irta a t6le megszokott vilagos, kézérthet6 és valoban szérakoztaté stilusban. Dr. Friedman k6nyve rengeteg, gyermekkorban magunkra aggatott lakathoz ad kulcsot a keztinkbe, melyek miatt kép- telenek vagyunk j6/ szeretni és j6/ éIni az 6letet.” ~ Kurt Vonnegut ety, _SBN963 9247 501 | es k37 | : 1450 = g 789639 447509cL, ee A forditas alapjaul szolgalé eredeti kiadds: Martha Friedman: Overcoming The Fear of Success —— Why and how we defcat ourselves and what to do about it Warner Books. New York, 1982 As Tin Forditotta: Doubravszky Julia ISBN 963 9447 50 1 Copyright © 1980 by Martha Friedman All rights reserved Hungarian translation © 2004. Doubravszky lia Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorositas, a nyilvanos cléadas, a ridid- és tévéadas jogat, az egyes fejezetekre is. Kiadja: Bagolyvar Kényvkiad6é Felelds kiad6: a Bagolyvar Kft. igazgatoja Budapest, 2004 Tartalom A fordité elészava Elész6 . Ahany ember, annyiféle . A dolgok csak nem akarnak ésszejinni . . . |. Csaladi Olimpia Az Odipusz Dilemma / Ovakodj att6l, amit meg akarsz kapni— lehet, hogy meg is kapod . Csalddi Olimpia I. A testvér dilemma /En akarom az ésszes cukorkéit! . Csaladi Olimpia IL. Uzenetek: Eletiink kritikusai . Egy kis fiillentés itt, egy kis hazugsdg ott... |. Csaladi Olimpia IV. Szerepek: rézsaszin vagy kék cimke? - Nem érdemlem meg, mert ... Sziiletésnapok és nevek 29 43 57 71 91 103 119mennyiségérél. (Nem kizart dolog persze, hogy ez is a sikerrel jar, mint hogy van torta, amelyiken van tejszinhab.) En a belsé sikerrél beszélek, ami nélkiil a kiils6 — azaz lathato — siker csupan dtme- netileg képes a teljesség érzését kelteni benniink, hosszii tavon azon- ban fajdalmasan iires életet jelent. Nem vélctlen, hogy a ,,csak ennyi van benne?” lett sokunk szlogenje, amikor a sikerrél van sz6. Nalam a siker a kévetkez6ket jelenti: mind a munkadban, mind a maganélctedben azt csinalod, amit szeretsz, azt nagyon jol csind- lod, és j61 érzed magad kézben. A sikertél valé félelem miatt sokan nem érik el, amire tényleg vagynak, mert tudat alatt tigy érzik, nem érdemlik meg. Kulturankban a siker mércéje leginkabb a munkahelyi teljesit- mény. Ezért kényvemben is erre a teriiletre helyeztem nagyobb hangstlyt. Emellett azonban szét ejtek majd a maganélettinkben je- lentkezé sikert6l valé félelemrél is. Freud szerint az egészség ott kezdédik, amikor az ember képes szeretni, és dolgozni. Ez életiink két legfSbb tevékenysége, és sajnos sokan vannak azok, akik képte- lenek mindkettében egyszerre sikeresnek lenni. Es ez még jobb, mint azok helyzete, akik mindkét teriileten sikertelenek. Altalaban mind- nyajan vagy egyik, vagy masik tertileten vagyunk sikeresek. Erre a térvényszertiségre még bévebben visszatérek majd. Eléljaroban még annyit hadd mondjak, hogy kényvem az ame- rikai kultréban élék sikerté] val6 félelmével foglalkozik. Egy olyan kultirdéval, amely megszallottan sikerorientalt. K6nyvem nem Kam- bodzsarél szél, és nem is Japanrél, ahol hagyomanya van a bukast emelt fével, fennkélten viselé magatartasnak. (Gondolj csak a kami kazékra, az ngyilkos pil6takra!) Pedig Japané a vilag egyik legerd- sebben névekvé gazdasdga. Ennck a kettésségnek is megvan persze a pszicholdgiai hatasa a japanokra, akik nyilvan masféle problémak- kal kiizdenek, mint mondjuk az amerikaiak. Azokkal a tarsadalmi és gazdas4gi kériilményckkel sem foglal- kozom, amelyek tragikus modon eleve kizarjak a tarsadalom egyes tagjainak boldogulasat. Erészak, stilyos betegség, héborii, elnyomas, fajgytilélet. nyomor —- barmelyik mar énmagaban is képes egy életet ténkretenni. Néhany évvel ezelétt egy vizsgaldbizottsag tagjaként az allami iskolarendszerben vizsgaltam a szexizmus jelenletét illetve 16 hatasait. Az egyik altalunk meglatogatott kisegité iskoldban szclle- mileg visszamaradott gyerckck oktatasat vizsgaltuk meg kézelcbb- rél. Hamar kideriilt, hogy a lanyokat szolgalélanynak, mig a fitkat kérhazi technikusnak képezték. Annak, hogy ezek utan a fiik arany- lag sikeresebbck lesznek, mint a lanyok, nyilvan semmi kéze sines a sikert6l val6 félelem problematikajahoz. Itt csupan két dologrél be- sz¢lhetiink: a tarsadalomba mélyen beivédott szexizmusrol és a rossz iskolapolitikarol. Nem mindenki lehet sikeres. Emberi tragédiak igenis léteznck. Bar sokat javult a helyzet, még mindig az egyenlétlen esélyek haza- jaban éliink. Mi viszont, akiknek legalabb megadatott az esély, vagy fél-esély a sikerre, a kévetkezd kérdést kell feltegyik magunknak: miért szervezztik Ugy a letiinket, hogy magunk teremtjiik meg énmagunk egyenlétlen esélyét? Nem érjiik el, amit akarunk, mert nincs szerenesénk, mert nem j6 idében vagyunk nem jo helyen, vagy mert nincs idénk valamivel foglalkozni. Ennek egy része arra is visszavezethet6, hogy nem va- gyunk a kiils6, lathat6 sikerre. A bels6é siker azonban mds. Annak, hogy 6nmagunkat szabotaljuk, semmi kéze a szerencsének és az esé- lyeknek. Ezért nem is fogok foglalkozni ezekkel a gonosz erdkkel, amelyek mind-mind ésszefognak ellentink, hogy boldogtalanna te- gyenck. Azokkal az esetekkel foglalkozom, amikor leginkébb ma- gunkat okolhatjuk sikertelenségiinkért. A sikertél val6 félelem elsé pillantasra paradox jelenségnek ti- nik. Tudatosan ugyanis senki sem fél a sikertél. Tudatalattinkban vi- szont sok minden rejtézkédhet anélkiil, hogy tudomast vennénk réla. Az egyik ilyen dolog éppen a sikertél valé félelem. Tudatalattink si- ker-ellenes mechanizmusa olyan eredményesen miikédik, hogy majdnem széz szézalékosan képes kivédeni az esctleges sikereket, il- letve ha netan bekdvetkezne a siker, akkor gondoskodik réla, hogy az még véletleniil se tartson soka. Sokunk szdmara az, hogy elismerjiik, pszichénkben tudatalatti mechanizmusok akadalyozzak azt, hogy sikeresck legyiink, egyenlé azzal, hogy elismerjiik, nem mi iranyitjuk a sajat életiinket_ Ez pedig bizony elég kellemetlen dolog ahhoz, hogy minden idegszalunkkal megprobaljuk tagadni még a lehetdségét is. Foként manapsig, ami- a ~ + Calas 17 ikor még tudatos viselkedésiinkkel is alig tudjuk szabalyozni, ami ké- ruléttiink folyik. Ezért van az, hogy sokan eleve elzarkéznak a tudat- alatti tanulmanyozasatél. Kinck van ideje ilyen kotordszashoz? Nchany évvel ezelétt ,,A sikertél valé félelem legy6zése” 6ram egyik fiatal diakja dolgozatot adott be nekem, amivel hazi feladat cl- maradasait szerette volna bepotolni. E nélkiil bukasra allt volna. Lat- tam, hogy nagyon igyekezett valami jot ésszchozni. Dolgozata isko- lai kudarcairél és munkahelyi tapasztalatairél szélt. Leirta, hogy szo- cialis munkas szeretne lenni, hogy segithessen az embereken. ,,Sze- retném sikeresen lezdrni ezt a targyat. mert ezzel is kozelebb kerilék majd célom eléréséhez. Célom pedig az, hogy problémas (!) embe- reket segitsek.” A fiti azt a cimet adta dolgozatinak, hogy ..A siker legy6zésétdl valo félelem.” Ne mondd, hogy ez nem a fiatalember tudatalattijanak miive volt! Alig tudom elhinni, hogy mennyien nem hisznek a tudatalatti- ban, illetve annak viselkedésiinket meghatéroz6 szereptben. Pedig a nyelvbotlisok magukért beszéInek. Még ha te is ezek kzé az embe- tek k6zé tartozol, ha igy déntesz, hogy clolvasod a kényvemet, né- hany alapveté pszicholdgiai térvényszertiség igazsdgaban azért jobb, ha mar most megegyeziink. Az elsé rogt6n a tudatalattirél, és annak viselkedést befolyasol6 szerepérél 5761. A sikertél valé félelem elméletének gyékereit Freudnal kell ke- resniink. © azt mondta, hogy amikor végre megkapjuk, amit akar- tunk, gyakran szétesiink. Szétesik az életiink. © igy irt errél: »--. emberek esetenként éppen azért betegszenek meg, mert végre val6ra valtottak régéta dédelgetett almukat. A jelekb6l arra kovetkez- tethetiink, hogy az ember nem birja elviselni alma megvalésuldsinak aldasait, hiszen az ok-okozati dsszefliggés az dlom beteljestilése és a megbetegedés kézétt tagadhatatlan,”* »Megbetegedni”-n Freud azt értette, hogy az illeté énrombols visel- kedést taniisit — mind pszichologiailag, mint fizikai értelemben. Depresszié, fbidk, mazochizmus és kabitészerfiiggdség mind-mind * *Sigmund Freud, .. Those Wrecked by Success” (1915), Collected Papers, IV. kétet (London: Hogart, 1949), p. 324 18 olyan problémak, melyck kulcsa egytdl egyig a pszichében keresen- d6. Ekkor még nem tudtuk, hogy a migrénes fejfajas, a gyomorfe- kély, a visszérgyulladas és a bélhurut is stressz, illetve fesziiltség cre- detti betegségek. Ahogy a humorista Mel Brooks fogalmazott a pszi- choszomatikus eredetti szivrohammal kapesolatban: ,,Az emberek hagyjak, hogy a szivik megtamadja éket.” : : Freud tehat azt mondta, hogy akkor esiink sz¢t lelkileg, amikor clértiik a célunkat. Sokan azonban mar jéval ez elétt szétesnek, akér még fényévnyire is céljuk elérésétél. Ez pedig nem mas, mint a si- kertdl valo félelem, amirél kényvem szol. eee Azt azért meg kell jegyeznem, hogy terapids orientaciém nem szigoréan freudi. Sokszor fordulok freudi clméletekhez egy-egy je lenséggel kapesolatban, ennek azonban valészintileg személyes okai is vannak. Engem ugyanis az a pszichiaterné pszichoanalizalt, akit Marie Bonaparte analizalt, akit viszont annak idején még maga Freud analizalt. Mostansag divat Freudot kritizalni. Szerintem attdl, hogy valamit 6 mondott, attol az a dolog még nem feltétleniil butasag. A tudatalattin kiviil van még egy dolog, amit fontosnak tartok megeniiteni. Ez pedig nem mas, mint kultirank kettés iizenete a si- kerrel kapcsolatban. K6nyyemben a sikertél valé félelem pszicholé- giai okait targyalom. Van azonban egy masik fontos ok is, amely kultarankban keresendé. A sikerrel kapcsolatban nap mint nap két ellentétes értékrend befolyasolja viselkedésiinket. Az egyik a gyéze- lem fontoss4gat hangstilyozza, és sikerre buzdit az let minden terii- letén. A masik viszont vesztésre sarkall benntinket, mert vesziteni nem hogy nem btin, de egyenesen nemesi cselekedet. Ez az utébbi értékrend sugarzik az alabbi mondasokbdl: @ az egyik ember nyeresége a masik vesztesége; © az alazatos 6rékli a Foldet; @ nem a gyézclem szamit, hanem a részvétel; © minden jénak egyszer vége szakad. A masik oldalon ott van a hires amerikai futballedzébél lett gondol- Kodo, Vince Lombardi: »A gydzelem nem a legfontosabb dolog. A gyézelem — min- den.” 19Mindnyajan egy ilyen kulturalis huzavona kézepette probalunk sikeres lenni. Még csoda, hogy nem Griiliink bele. Az is rossz, ha nyeriink. De az is rossz, ha veszitiink. Ez a kettés iizenet teljesen megbénitja az embert. Buintudatot kelt, idegesit, és végiil cselekvés- képtelenné tesz. ‘Vedd hozza chhez azt a specidlisan amerikai jclenséget, amit »azonnali siker”-nek hivnak. Nap, mint nap Horatio Alger sztorik szAzaival bombazza az embert, akikre példaképként kell felnézniink, ha igaz amerikainak valljuk magunkat. Hiszen mi még a legremény- telenebb helyzctbél is ki tudunk maszni. mert ez Amerika... Te is lehetsz akar Elvis Presley! Janis Joplin! Freddie Prinze! Vagy Ri- chard Milhous Nixon! Es mialatt nagy igyekezettel épitgetjiik a mi kis Amerikai Al- munkat, megfeledkeziink az ilyen ,,sikeremberek” ¢letitjanak tanul- sagar6l. Vajon miért lettek ezek az emberek 6nromboldk, amikor mar ,,mindenik megvolt” a boldogsaghoz? A sikertél valé félelem jelenségének megismerése magyardazatot adhat arra is, hogy vajon miért lesznek éngyilkosok karrierjiik esticsan vagy halnak meg kabi- toszer-tuladagolasban sikeres rock sztarok. Vagy miért végzi egy le- gendas hollywoodi sztar egy lepusztult elmegyégyintézet cldugott kértermében. Es hogy Nixon elndk miért nem semmisitette meg idé- ben azokat a videdfelvételeket, melyek végtil a vesztét okoztak. Természetesen senkit sem érdekel kiiléndsebben a csillogé amerikai élet ezen s6tét oldalai, mcert mindnydjan el vagyunk foglal- va azzal, hogy végre mi is sikeresek legytink. Senki sem figyelmeztet benninket a siker kéros pszicholégiai hatasaira. Es ha még el is gon- dolkodnank a dolgon egy-egy sikeresnek mondott kézéleti személyi- ség Snpusztitésanak lattan, kultirank régt6n megprobalja elvonni fi- gyelmiinket a legdjabb sztar sziiletésérél sz6l6 tudositassal. Ha latni akarod, amirél beszélek, csak lapozz fel egy People magazint. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy tarsadalmunk minden egycs tagja a sikertél valé félelemtél szenved. Annyit azonban igen, hogy a jelenség aldozatainak szama joval nagyobb, mint gondolnad. Nap mint nap talalkozhatunk vele az élet szamos tertiletén. Mindegy, melyik nemhez tartozol, hany éves vagy, mi a szakmad, melyik tar- sadalmi osztalyhoz tartozol, milyen az iskolai végzetts¢ged, milyen 20 a szexualis beallitotsagod, illetve mi az érdeklédési kéréd. Ha pszi- ehédben benne van az erre valé hajlam, akkor az kora gyerekkorod 6ta ott van. Az is valoszinti, hogy gycrekkorod 6ta félsz a sikertél, esak nem tudsz rola. Elég ijesztéen hangzik, nem? Nem hiszel ne- kem? Elsé pillantasra nyilvan nevets¢égesnek tlinik, hogy annak eléré- sc, amit akarunk — kiilénésen ha realis célrdl van sz6 —, veszélyt jelenthet szdmunkra. Vajon miért olyan nehéz elérni azt, amit aka- runk, és még utana is gy érezni magunkat, hogy igenis jogunk van élvezni, amit megszereztiink? Mert megérdemeljiik. Hiszen céljaink nagy része redlis, almaink pedig megvalosithatok. Csak néhany van, amclyik tal nagy ahhoz, hogy reménytelen legyen a megvalositasuk. Kényvem olvasdsakor latni fogod, hogy a probléma kulesat mindnyajan mashol kell keressiik. Az 6nrombolé magatartas oka ugyanis a tudatalattiban keresend6. Tudatalatti pedig annyiféle, ahany cmber van a Féldin. 22 A dolgok csak nem akarnak Osszej6nni . . . Avtoz, hogy elérjiik, amit akarunk, eldszér nyilvan tudnunk kell Pontosan, mit is akarunk. Ehhez viszont énmagunk megismerésén at vezet az tit. Tudnunk kell, kik is vagyunk valdjaban. Kar, hogy a ,kik is vagyunk valéjaban” legtébbiinket inkibb elmosolyogtat, mint gondolkodasra késztet. Az En-jelenség kritiku- sai nevetnek rajta eldszerctettel. Pedig a sikertél valé félelem jclen- ségének megértéséhez elsé lépésben igenis meg kell ismerniink én- magunkat. Ugyanis rengetegen vannak, akikben teljesen hamis kép €l énmagukrél. Ha ezen nem véltoztatunk siirgésen, akkor hidba igyeksziink majd megszabadulni siker-fobianktél. Elsé lépésként te- hat javaslom, ,,ismerd meg énmagad”. Ezt persze minden Gnfejleszté kényvben elolvashatod, ami rendben is volna, ha nem frndk utdna azt, hogy ha megismerjiik 6n- magunkat, barmire képesek lesztink. Tévedés. Mit tesz példul egy sikert enved6, miutan sok lélekbavarkodas utan végre eljut személyiségének mélyebb megismeréschez? Megaillapit- J@, hogy lelkében igencsak nagy ziitzavar uralkodik. Ennyi. Ez pedig a dolgoknak még esak a toredéke. A kérdés nem az, hogy zavar van- I valé félelember 2.¢ a Ielkében, hanem az, hogy ez vajon miért van. Miért alacsony az Gnbizalma? Miért érzi magat értéktelennck, iiresnek, vagy éppen tisztességtelennck? Ezekre a kérdésckre pedig bizony nem sok onfej- leszté kényvben taldlja meg a valaszt. Mirél olvashat ehelyett? ,Depresszidsnak érzed magad, mert elvesztetted az allasodat? Vagy mert elhagyott a szerelmed?” — te- szi fel a kérdést egy tipikus énfejleszté kényv. ,Menj el bulizni! Vagj jpofat mindenhez! Mosolyogj! Sosem tudhatod, hogy kivel fogsz megismerkedni egy ilyen bulin.” — sz6l a csodatanaecs. ,,Ne pazarold az idédet arra, hogy btintudatot érezz . . .”” — olvashatjuk ugyanitt. En inkabb nem is minésiteném ezcket a tandcsokat. Az ilyen j6 tanacsok ugyanis éppen a dolgok gydkerével nem foglalkoz- nak. Sét. Ha valaki térténetesen megfogadja az ilyen felszines tana- csokat, Iehet, hogy hamarosan még rosszabbul fogja érezni magat, mint amikor még semmit sem csinalt volna. Miért? Mert ezek a ta- nacsok legtébbsz6ér nem oldanak meg semmit, ami a sikerielenség érzésével télti el az embert, ami viszont még nagyobb boldogtalan- sdghoz vezet. A legtibb dnfejleszté kényv sajnos nem targyalja egy€éni pszichénk rejtelmeit kellé mélységben. E nélktil pedig nem érthetjik meg, hogy vajon miért éliink olyan életet, amely nem ki- elégité szamunkra. Az ilyen kényvek nagy része tehat legalabb annyira eredményes problémaink megoldaséta, mintha sebhintépo- ros ragtapasszal akarnank bérrakot gyégyitani. Ezen kényvek nagy része azonban nem csak a psziché rejtel- meit egyszenisiti le tulzott mértékben. A belénk nevelt negativ iize- netekkel sem foglalkoznak cleget, melycknek forrésa csaladunk és a tarsadalom, amelyben éliink. Ilyesfajta ,,ragtapasz”-gyogyir példaul az a sok ,,hogyan élvezziik a szexet” irodalom, amikbél a hatvanas és hetvenes évek nagy szabadossagaéban a-t6l z-ig elsajatithattuk azt, hogy miként kell j6 szeretének lenni. Ha ezek a kényvek valéban tudnanak valamit, akkor A szeret- kezés 6rémei — arcly egyébként egy kivalé kényv a maga nemében — mar rég megteremtette volna Amerikaban a szexualis forradalmat. Ennck ellenére mégis gy tlinik, hogy nem igaz4n tudunk egy esa- pasra megszabadulni a szexualitassal kapcsolatos gatlasainktol. Az ugynevezett szexualis forradalom ecllenére sokan biinds dolognak 24 tartjak a szex élvezetét Amerikaban. A szeretkezés 6rémei megjele- nésének azért annyi haszna volt, hogy megnyugtatott benniinket: amire gondolunk, amire vagyunk, és amit az agyban esinélunk — és élycziink, az nem binds dolog. Azzal a sok gondolkodésunkba mar mélyen beivédott tizenettel azonban, ami csaladunk és tarsadalmunk hatasara vés6d6tt belénk, nem igazin kezd semmit a kényv. Ezek szerint pedig a szex mocskos, perverz, blinds tevékenys¢g — hacsak nem gyermekaldas céljabol tizik. Anya lanyanak: ,,Pénzt vissza lehet szerezni. A sziizességedet azonban nem. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy a szex nem csodalatos . . Apa fianak: ,,Egy kis hiba, fiam, és egy életre ott ragadsz mel- lctte. Persze, a szex egészséges dolog. De ne felejts el megmosakod- ni uténa. Es nehogy babaszappant hasznalj. Nekem az az Uj baktéri- umélé marka jétt be, amit anyad hasznal fiirdéshez.” Allitolag a szexualitast illetéen atlagban nem egészen dtven szazal¢kos hatasfokkal funkcionalunk. A fenti csalad altal kézvetitett iizencteket nézem, csodalkoznom kell, hogy hatasfokunk egyaltalan még ennyit is elér. Ahhoz, hogy ezen a hatésfokon javitsunk, meg kell érteniink a jelenség mégétt rejl6 pszichologiai okokat. Annak okait, hogy miért szabotaljuk szexudlis, illetve egyéb teriiletcken elért sikereinket. Mi- vel mindnyajunk pszichéje igen ésszetett és rengeteg dologban kii- lénbézik, a sikertél valé félclem ellenszcte is egyénenként valtozé. Nem lIétezik olyan csodaszer, amely mindenkin segitene. Szamit pél- daul az, hogy a benniinket formal tapasztalatok és élmények mennyiben nbdztek masokétdl, miben voltak egészen egyedick, és idében mikor kévetkeztek be. Onmagunk teljessé valéséhoz nem vezel semmilyen ,,révidebb” ut. A kévetkezé lista segitségével eldéntheted, hogy vajon te is szen- vedsz-e a sikertél val6 félelem tiinctcsoportjdban. Olvasd végig a kérdéseket, majd jeléld meg azokat, amelyck akar egy kicsit is, de Jellemzéek rad. Upy érzed, hogy ha az emberck megismerék, ki is vagy valéjéban, méar nem szeretnének téged? 25Félsz megmutatni dolgokat magadrél? A lelked legmélyén csalénak hiszed magad? Ugy érzed, mindig mindenkit félrevezetsz? Furesallod, ha j6l érzed magad? Szerinted a j6 érzések nem tarthatnak soka? Szerinted az emberek szeretik, ha pecheidrél sz6l6 sztorikkal széra- koztatod éket? Fel szoktad néha ,,higitani” j6 idészakaidat multbéli kudarcokrél és katasztrofakrol val6 visszaemlékezéssel? Magadra dltalaban gy tekintesz, mint balszerencse aldozatéra? Az oldalvonalat jobban kedveled, mint a kézéppalyat? Csak vonakodva vagy hajlandé vezetd szerepet betdlteni? El6fordul, hogy amikor végre megkapsz valamit, akkor mar nem is annyira érzed ugy, hogy sztikséged lenne ra? Amikor végre elérsz egy célt, amirél mar régéta lmodoztal, van , hogy ,,s? Ennyi az egész?” benned egy olyan érz Masokra kénnyebben kéltesz, mint sajét magadra? Szerinted a versengés minden drdégi dolog gydkere? Szerinted te tébbre vagy érdemes, mint amilyen munkét végzel? Unalmasnak taldlod az allasodat? Gyakran valtoztatsz munkahelyet? Félsz egy hosszi tavi Allaslehetéséget otthagyni egy jobb ajanlatért? Ezermester vagy, mégsem értesz semmihez killéndsebben jél? Munkamanids vagy? Nehezen taldlsz munkahelyet? Nehezen talélsz olyan munkat, amit szeretni is tudnal? Nehezen maradsz meg sokéig egy munkahelyen? dni? Nehezen tudsz a munkadban fej Ki nem ailhatod a munkédat? Barmit csindlsz, akkor is mindenhonnan elkésel? 26 eket? zed, hogy az életben til sok dolog kéztil valaszthatunk, ezért Nehezen hozol dénté: Ugy inkabb nem kételezed el magad egyik mellett sem komolyan? Csak akkor tudsz eredményesen dolgozni egy projekten. ha mar nya- kadon a hataridé? Perfekeionista vagy? Félsz attol, hogy hibazni fogs: Inkdbb szeressenck, mint hozzaértének tekintsenek? Szoktal halogatni? Ini? Szoktal idét fe Kiesit idegesit, ha szabadidéd van? A vasdrnap depresszidval télt el? Szoktad magad tigy érezni, hogy egész életedben csak a balszerencse iildéz? Ugy érzed, hogy otthon sikeres vagy, a munkaban viszont sikertelen? Ugy érzed, hogy munkadban sikeres vagy, otthon viszont sikertelen? k a Te vagy a salad pesszimistaja, aki mindenben dllandéan rosszat latja? Nem voltal véletleniil a kedvenc a csaladban? A papa kedvenc kis- lanya, vagy a mama kedvenc kisfia? Nem te voltal véletleniil a csalad biinbakja, barmirél is volt s26? Nem voltal a salad fekete baranya? Nem te voltal az a sziklaszilard tamasz, akire az egész csalad ta- maszkodott? Ha hibaztatnak, nagyvonaliian reaglsz? Barmit megteszel, osak sze- ressenck? Ha hibavtatnak. gresszivan rea; ? Foként gy, hogy csellel pré- balod legyézni Sket még anak Aran is, hogy ezaltal teljesen cl- idegenited ket magadtol? Ha hibéztatnak, bezdrkézol? Félsz, nchogy z illet6vel valé kapeso- latod tilzottan kézelivé valjHa tetszel valakinek, az illeté taszit téged? Neked olyan emberek tetszenck, akiket te taszitasz? Csak olyan emberekhez vonz6dsz, akik elé hetetlenek szamodra? Voltak mar katasztrofalisan végz6d6 révid kapcsolataid? Inkabb kertiléd a kapesolatok visszautasitassal? Szerinted a vilagon mar mindenkinek van val. embereknek nem? Ha valami nem sikeril, automatikusan felelésnek érz at, minthogy szembesiilj egy esetleges még akkor is, ha tudod, semmi kézéd az egészhez? Szeretkezéskor szoktal org Szeretkezéskor szoktal idé azmust zinlelni? [dt ejakulalni? Intim kapesolatban eléfordulé nézetelté €seitek alkalmaval szoktad a szexet fegyverként hasznalni? Félsz megmondani partnerednek, ho; ban? Félénk vagy? EY mits! érzed jl magad az Agy- Ha korén kell kelned, inkabb nem szeretkezel, mert tigy érzed, tiil- sgosan kifairadndl tdle? A szex unalmas szamodra? Allandéan diétazol, mégsem sikeriil lefogynod? Ujra és tijra elkoveted ugyanazt a hibat? Ordk didk vagy? Elégedett vagy magaddal, ha az iskoléban vagy egyetemen tanul- méanyi szempontbdl a k6zépmezénybe tartozal? Tanulds helyett inkaébb magolni szoktal? Rendszeresen mast és mast kezdesz tam nyodat? Abbahagytad a kézépiskolét? Otthagytad a PhD-1? Tobbet kéltesz, mint amennyit keresel? 28 ulni, valtoztatod a szakira- lakije, csak a gorény ed magad érte, Kreditkértyén Iévé hitelbé! tartod el magad? Mindig te vagy az, aki allja a cecchet? Zsugorinak tartod magad, aki biztos, hogy nyomoriisdgban fogia vé- gezni? Ha megdiesérnek, nyiltan és kézvetlentil fogadod el, vagy megpré- balod bagatellizalni az elismerést? wJ6L nézel ki.” »Kivéve azt a tiz kil fldsleget, amit az utdbbi idében felszedtem.” »Fantasztikusan jatszottél a darabban.” »Ne mondd. A mdsodik felvonasban rettenté voltam.” -Fantasztikus volt a2 ebéd. Készéném szépen.” »A silt hist persze mar megint sikeriilt tulstitndm,” Mondtad mar valaha, hogy ,,fogalmam sincs, miért, de a dolgok va- lahogy esak nem akarnak ésszejénni”? Van olyan érzésed, hogy az egész életed Iehetne ennél jobb, mint ahogy most élsz? Félsz elkéltdzni, még ha Jobb kérnyékrél is lenne sz6, mint ahol most laksz? Te is igy gondolod, hogy ,,a esticson egyediil van az ember”? Nosztalgidval gondolsz vissza azokra az ¢vekre, amikor rettenti késségben éltetek? Szoktad igy érezni, hogy mar minden mindegy? Ha az el6z6 kérdések k6ziil akar egyre is lgy érezted, hogy ez bi- zony hozzéd szél, rossz hirem van szamodra. Jé eséllyel te is a si- kertél valé félelemmel ktiszkédék taborahoz tar tozol. A fenti kérdé- Seket 6sszefogd Altalanos kérdés a kévetkez6: ,Elégedett vagy az eleteddel?” Azaz boldog vagy a munkadban és boldog vagy a ma- BAnéletben? Még azok is, akik aranylag boldogok, Iehetnének ennél Sokkal boldogabbak. Legtobbiink jéval boldogsag-kapacitasa alatt éli eletét, Allandéan szabotaljuk céljaink elérését. A sikertl valé féle- lemnek vannak fokozatai. Enyhe neurdzist6l kezdve egészen a bénito fobidig, 29Amikor az ember clészér érti meg a sikertél valé félelem mii- kédését, egészen vilagosan képes felismerni annak jeleit —- masok- ban. Anyjaban, aki allandéan balszerencs¢rél s7616 sztorikat mesélt, apjaban, aki csak a munkdjaénak élt. Vajon hazastarsad vagy intim partnered rideg veled? Képtelen az egészséges intim viszony kiala- kitasara? Ezek felismerése az els6 lépés. Ha ez megvan, vizsgaljuk meg 6nmagunkat. Ha clég elszantak és dszinték vagyunk, magunk- ban is meg fogjuk latni a multbéli és jelen énrombolé mechanizmu- sokat. Elgondolkodhatunk példaul azon, hogy miért megyiink bele rendszeresen olyan intim kapcsolatokba, amelyek vége rendszerint katasztrofalis? Vagy miért érzed allandéan uigy, hogy sokkal jobb munkara is képes lennél, mint amit csinalsz’ A szokas hatalma tagadhatatlan. A szokds kényszerit. Az 6n- rombolé magatartas is ilyen kényszer hatasdra mtikédik, ezért nincs értelme a ,,hogyan-legyiink-sikeresek-barmiben” stratégiaktol csodat varni. Vannak, akik nem értik, mi a sikertél valé félelem. Azt hiszik, a kifejezés eredménye nyelvbotlas. Véletleniil mondtam sikert ku- dare helyett. Szerintiik ,,kudarctél val félelem”-re gondolok. Pedig nem. Elészér huszonét évvel ezel6tt figyeltem fel a sikertdl valé fé- lelem jelenségére, amikor olvasasi nehézségekkel kiizdé gyerckeken probaltam segiteni. A csoport egytél egyig brilidns képességti kisfi- ukbol allt. A gazdag kertvarosi iskolaban, ahol tandcsad6ként alkalmaz- tak, csupa ,.elényés helyzeti?” gyerck jart. Azokkal a didkokkal kel- lett foglalkoznom, akik kivalé adotts4gaik ellenére sem tudtak meg- tanulni olvasni. Az olvasdsi zavar egyébként fSként kisfitiknal for- dult eld. Ha kislanynak volt, akkor vagy rafogtak, hogy fitkkal azo- nosul, vagy azt mondtak, hogy diszlexids. A kisfitik, akikkel foglal- koztam, felsé kézéposztalybél szdrmaz6 erdsen teljesitmény-orien- talt csaladbdl jéttek. Egyikiik mesélte, hogy ndluk a jo jegyek szer- zését nem észténézték, hanem elvarték. Barmilyen étésnél rosszabb Jegy megengedhetetlen dolognak szamitott. Néhany sziilé egyenesen a Harvardra vagy a Yale-re trenirozta gyerekpalantajat. Ok igy gon- doltak, hogy ha egy hatéves mar masodikosok olvasékényvébél ol- 30 vas, az nem tébb, mint atlagteljcsitmeny. Gondolthatod, mekkora baj- ban voltak ezek utan azok a kisfitik, akik ilyen kériilményck kézétt még olvasni sem tudtak. Csoportom tagjaira hatalmas nyomas nehezedett. Azok kézétt, akik egyaltalan nem tanultak meg olvasni, sok kisfiunak olyan sziilei voltak, akiket nem érdekelt semmi mas, csak a kiils6 siker. Az olva- sas képessége tehat nem arra volt j6, hogy az ember élvezze az életct vagy az irodalmat. amely a belsé siker része. Az ilyen sziilék szerint azért kell tudni olvasni, hogy az ember érvényesiilni tudjon. Ezen persze féként az anyagi érvényesiilést értették. Ha egy gyerck olvasdsi problémakkal kiizd, vagy képtelen megtanulni olvasni, ez tébb dologra utalhat. Lehet, hogy a gyerek ér- zelmileg sériilt, idegi, illetve érzékelési zavarokkal kiizd, korahoz ké- pest cretlen, vagy nem hozzaérté pedagégus tanitja. Az is lehet, hogy a valédi ok ezen okok valamilyen kombinacidja. Miutan a fitk olva- sdsi zavarénak okai kéziil kiszortam azokat, amiket nem tartottam yalészintinek, radébbentem, hogy a legtébb fiti nem rendelkezett egyik, a fentiekben vazolt problémaval sem. Legalabbis nem érzé- kelhetd mértékben. Ekkor még étvenes éveket irtunk. A pszichold- gusok még nem fedezték fel, hogy a csalddi interakciénak milyen fontos szerepe van egy ember Ielki fejldés¢ben. A csaladi dinamika tanulmanyozasa aranylag Uj tudomanyterti- letnek szamit, csupén harmine éves multra tekint vissza. A szazad- fordulé elétt a gyerekek lelki zavarait még démonok gonosz munkal- kodasaval magyaraztik. A kévetkez6 aktudlis elmélct az Anyat hi- baztatta mindenért. Azaz 6 volt a démon. A pszichiatereknek azon- _ ban felttint, hogy til sok egészségesnek nyilvanitott fiatal skizofrén - eset vissza, amint atlépte a csaldd lakasanak kiisz6bét. Még akkor ‘is, amikor nem volt Anya a csaladban. Ekkor kezdtek rajénni, hogy a gyermek lelki fejlédésének megértéséhez a csaladi dinamikat is ta- ulmanyozni kell. A teriilet egyik atyjanak, Dr Nathan Ackerman- lak készénhetéen ma mar elismerjiik a csaladi kapesolatok gyermeki szichére gyakorolt hatasanak fontossagat. Ez persze nem azt jelenti, O8y a gyerck genctikai eredetti adotts4gai nem lennének fontosak. pereayen eleve érzékenyebb, sériilékenyebb emberként jénnek vi- lagra, mint masok. 31dolgoztam. Ez a tapasztalat hivta fel ismét a figyclmemet a sikertél yald félelemre, a kudarct6l valé félelemmel dsszeftiggésben. Annak idején évekig tanitottam a Csaladi Elet — Szex Oktatas targyat sulyos skizofréniaban kiizd6é betegeknck. (Sok szakmabeli nem értett egyet azzal, hogy cgy ilyen targyat elmebetegeknek ok- tassunk.) Egyik nap arrol beszélgettiink, hogy vajon miért fel az em- ber komoly érzetmi kapesolat kialakitastol. Azt vartam, hogy a va- laszolék tébbsége a visszautasitastél valé félelemmel magyarazza majd a jelenséget, azaz a kudarctél val félelmet. A betegek azonban éppen a dolgok ellenkezéjctol, a sikert6l féltek. Az elfogadastol valé félclem talsz4rnyalta az clutasitastél valé félelmet. Ezek az emberek attol féltek, hogy ha sikeriil komoly érzelmi kapcsolatba keriilnitik valakivel, fény deriil majd arra, hogy 6k tulajdonképpen nem is al- A sikertél valé félelem megértésében egyik képzésem sem jat- szott akkora szerepet, mint a csaladi élet tanulmanyozasa. A csalad- ban foly6 verseny és annak tanulmanyozésa. hogy miként progra- mozza nycr6nck vagy vesztesnck az embert a sajat csaladja, nagy se- gitségemre volt a sikertdl valo félelem jelenségének megértésében. Minél tébbet foglalkoztam az olvasasi problémakkal kiizd6 fi- ukkal, annal nyilvanval6va valt szamomra, hogy mindegyikiik bizo- nyos mértékig befektetésként kezelte azt, hogy ncm tanult meg ol- vasni. Tudom, furcsan hangzik igy elsére, de tulajdonképpen arrol volt sz6, hogy ezek a gyerekek féltek a sikertél. Féltek attél, hogy megtanulnak olvasni, azaz sikert érnek cl. Valami volt a csalddjuk- ban, vagy a fejiikben, aminek az kedvezett, ha nem tanultak meg ol- vasni. Azaz egy negativ cél szolgalt pozitiv célként, Az egyik leggyakoribb ok az volt, hogy a gyerekek sziileik megromlott hazassdgat probdltak ilyen médon megjavitani, vagy leg- alabb megmenteni. Nézziink egy tipikus csetet. Johnny sziilei allan- doan veszekszenek. Johnny ugy érzi, hogy otthondnak és életének biztons4ga veszélyben forog. Egyszer csak esérég a telefon: Johnny tanitébacsija telefonal, és kézli a sziilékkel, hogy a kis Johnny még mindig nem tud olvasni. Johnny sziilei erre abbahagyjak a veszeke- dést, és ettél kezdve mindketten neki szentelik a figyelmiiket, még- hozza békés egyiittmtikédésben. Milyen tanulsagot von le ebbél a kisfit’? Hogy amig 6 olvasasi problémakkal kiizd, amig folyamatosan sikertelen az iskolaban, ad- dig sziilei nem veszekednek, azaz nem fognak elvalni (azaz dt cser- ben hagyni.) Gyerekek sajnos egészen hihetctlen dolgokra képesek, csak hogy egyiitt tartsdk a sziileiket. Még arra is hajlandéak. hogy kudarcot kudarcra halmozzanak, hiszen az egyediillétnél semmi sem félelmetesebb. Hanyszor hallja az ember, hogy ,,egytitt maradtak a gyerekek miatt.” Arra vajon hanyan gondolnak ekézben, hogy hany gyerek esett szét lelkileg és tette tinkre az egész életét csak azért, hogy sziilei egytitt maradjanak. Ezek az ,,elényés helyzeti” kisfiuk nem féltek a kudarctél. Az- zal, hogy nem tanultak meg olvasni, mar eleve kudarcot vallottak. Ok a sikert6l féltek. Néhany évvel késdbb egy skizofrén betegekbél Allé csoporttal 32 kalmasak ilyesmire, illetve nem feleInck meg a masik elv: ; ~ Tatban. Hs ‘inak. Egyik betegem igy fogalmazott: »Ha valaki jobban megismer, rajon, hogy micsoda iiresség tatong bennem. Raj6n, milyen tires va- gyok, és el fog hagyni...” Masok hasonl6 félelmekrél beszéltck értéktelenséggel kapcso- Késébb megkérdeztem Gket, hogy érezték magukat, amikor va- lami j6 tortént veliik. A kévetkezé valaszokat kaptam: @ Ha valami j6 térténik velem, tudom, hogy meglesz az dra. @ Ha valami j6 térténik velem, szeretem viszonozni, hogy ne ve- szitsem el a jo dolgot. @ Ha jol mennek a dolgok, biztos, hogy elébb-utdbb valami el fog romlani. @ Ha ugy érzem, hogy tilzottan rendben mennek a dolgok, én le- szek az, aki valamit elront. ®@ Minden szép dlmom végiil rémalomba torkollik. Nem idegen sz4momra az, hogy rosszul érezzem magam, A jo érzés azon- ban... Az nagyon. Egyetlen paciens sem mondta, hogy fantasztikusan érzi magat, ha alami j6 térténik vele. Egyikdjiik sem érezte, hogy megérdemli a sikert. Onmagukrél alkotott zavart elképzelésiik megakadalyozta azt. logy barmire is érdemesnek tarts4k magukat. Mindnyéjan féltck a si- ertél. 33Ezek az emberek nyilvan stilyosan zavart clméjtiek voltak. Ez- zel azt akatom mondani, hogy a kiilénbség kéztiik és kéztiink, akil megbékiiltek rossz parkapesolatukkal, unalmas munkahelyiikkel és _ unalmas életiikkel, csak abban van, hogy milyen mértékben szenve- diink a sikertél valé félelemtél. Mi is féliink a sikert6l, csak nem any- nyira, mint a skizofrén betegek. Es mi nem féliink a kudarct6l. Hi- szen mar kudarcot vallottunk. Mi a sikertél féliink. A kudarcba valé belenyugvas a sikertél val6 félelem egyik jele. A vesztesek azok, akik féInek nyerni. A sikert néhanyan ugy definialjuk, hogy az valami olyasmi, ami masoknak van. Ezért amikor sikeresek lesziink, Ugy érezziik, hogy minden problémank vara re megoldédott. Nem vagyun! tébbé értéktelenek, nem megfeleléek, satébbi. Az, hogy esetleg a si- ker lenne problémaink gyékere, fel sem meriil benniink. Benniinket zavar — zaklatottak vagyunk, biintudatot érziink, csalonak érezziik magunkat. Ez aztan gyakran kétségbeeséshez, 6nmagunkba val6 zar- kézashoz, depresszidhoz, sét, egyes esetekben akar Gngyilokossag- hoz is vezet. Rejtély, hogy azok a célok, melyeket végiil elériink, miért hor- dozzak magukban az 6npusztitas csirdit. A rejtély kulcsa nem mas, minthogy a csirak mar eleve benniink voltak. Kényvembél ki fog deriilni, hogy azok, akik sikereket értek el, legalabb annyita — ha nem jobban — szenvednek a sikertél valo fé- lelemtél, mint azok, akik még csak térekszenck a sikerességre. Ez at- tol fligg, hogy mi van a pszichénkben a sikerrel és a vereséggel kap- csolatban. Ezek forrésa pedig nem mas, mint a kora gyerekkori él- mények. Ahhoz, hogy tudjuk, hanyadan allunk ezzel kapesolatban, vissza kell menniink gyerekkorunkba, és meg kell nézniink néhany Csaladi Olimpiai Jatékot. Csaladi Olimpia Az Odipusz Dilemma Ovakodj att6l, amit meg akarsz kapni — lehet, hogy meg is kapod gy fiatal anya az egyik forgalmas kaliforniai autépdlya kozéps6 elvélaszt6 savjén hagyta 6téves kislinyét. Amikor a ment6osztagok izenkét 6raval kés6bb kiszabaditottak a kislanyt, ujjait fogdval kellett ifesziteni a drétkeritésbl.” Ik szilé prébalja megélni a gyerckét, és még kevesebben van- kik ilyen kegyetlen médot valasztanak. Az a pszichikai kéro- melynek a sziilék akar akaratlanul is kiteszik gyerckeiket, leg- olyan karos lehet, mint a fizikai bantalmazés.

You might also like

• II. Erzsébet Titkos Naplója

  

  Document227 pages

  II. Erzsébet Titkos Naplója

  Anna

  100% (1)
• Jack Higgins - A Führer Parancsára (A Sas Leszállt 2.)

  

  Document141 pages

  Jack Higgins - A Führer Parancsára (A Sas Leszállt 2.)

  Anna

  No ratings yet
• Jack Higgins - A Führer Parancsára (A Sas Leszállt 2.)

  

  Document141 pages

  Jack Higgins - A Führer Parancsára (A Sas Leszállt 2.)

  Anna

  No ratings yet
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• HVG Extra-Pszichológia 2016 - 01

  

  Document114 pages

  HVG Extra-Pszichológia 2016 - 01

  lee_roy

  67% (3)