12.

KRÚDY GYULA - SZINDBÁD UTAZÁSAI

ÉLETE
 Krúdy Gyula (1878–1933) Nyíregyházán született iskoláit is itt végezte. Első novellája
tizenöt éves korában jelent meg, tizenhét éves korában pedig már több lapnál
dolgozott.
 Újságíró lett Debrecenben, majd Nagyváradon, később pedig Pestre költözött, és a
Fővárosi lapoknak dolgozott. Itt havi rendszerességgel akár 5-8 novelláját is
publikálták.
 Rengeteget írt, de az igazi sikert A vörös postakocsi című regénye hozta meg. Az
elismerés ráirányította a figyelmet Krúdy korábbi műveire is. Még ebben az évben a
Petőfi Társaság tagjává választották.
 Később kicsapongó életmódja miatt súlyosan megbetegedett, súlyos anyagi
nehézségek között élt. 1933-ban halt meg.

ÍRÁSMŰVÉSZETE
A magyar irodalom egyik legtermékenyebb írója prózaírója. Több mint 60 regénye van, és
több mint háromezer novellája és elbeszélése. Hatott rá: Jókai, Mikszáth, Reviczky, Puskin.

 Az impresszionizmus és szecesszió hatása mellett műveinek egyedi sajátossága a való

időt szertefoszlató, feloldó álom és emlékezés.
 Műveinek valóságalapja a háttér, a környezet. Valósággal szerelmese volt a magyar
tájnak (elsősorban a Felvidéknek és szülőföldjének), ő Budapest mítoszát teremtette
meg.
 Nem a társadalom ábrázolása izgatja elsősorban, bár történeteinek karakterei között
meglehetős pontossággal jelennek meg a kor jellegzetes alakjai (fiákeresek, pincérek,
utcalányok, mesteremberek, cselédek, úrinők, katonák, polgárok, értelmiségiek).
Jobban érdekelték a hangulatok, pillanatok, az egyszeri élmények megragadásának
lehetőségei.
 A múlt eseményei, történései teremtik meg a lehetőséget a realitástól való
elszakadásra. Az elszakadás azonban sosem lehet maradandó, az ébrenlét
szétfoszlatja az álomképeket, és magányossá teszi a való világban magát idegennek
érző főhőst, elbeszélőt.

A SZINBÁD-NOVELLÁK
 Krúdy fiatalkori kedvence volt a keleti mese- és novellagyűjtemény, az
Ezeregyéjszaka meséi, ennek hatására választotta Szindbádot novellái hőséül.
Szindbád alakja az elbeszélő lírai hasonmása, alteregója. Ez a művészi megoldás
lehetővé teszi, hogy a problémákat az író alakmására vetítse.

1
  Szindbád a korai novellákban felkeresi azokat a nőket, akiket szeretett, újra át akarja
élni a múltat, amit utólag szépnek talál, mivel a jelen már nem tartogat számára
semmi vonzót. Mindent átélt már az életben, amit lehetett.
 A városokban összekeverednek a múlt és jelen eseményei, összemosódnak az
idősíkok. Utazásával Szindbád egyszerre menekül és keres: múltjába menekül az élet
kilátástalansága elől, miközben valami új iránt sóvárog. Végül maga is ráébred, hogy a
múltja nem olyan szép, mint amilyenre emlékezett. Szindbád az étel-ital adta
élvezetek felé fordul, de minden próbálkozása ellenére az élete egyre inkább sivárrá
válik.
 Az elbeszélések központi toposza az utazás és emlékezés. Ez a két motívum áll A
hídon című novellájának a középpontjában is.

A HÍDON
 A hídon című novella a Szindbád-elbeszélések darabja.
 A bevezető részben Szindbád a sztambuli bazárban szőnyegen pipázva ül, felrémlik szeme
előtt a városka, ifjúkorának helyszíne.
 A kisváros leírására jellemző az álom és valóság ötvözése: részletekbe menő ábrázolás,
minden részlet valószerű, mégis mintha elvarázsolt hely lenne (nincs járókelő, lezárt
zsalugáterű ablakok, megállt órák). Mindez annak az illúzióját kelti, mintha a város álomba
merült volna, hogy megmaradjon olyannak, ahogyan az a főhős emlékeiben él.
 A régmúlt idők ködéből egy nőalak bukkan fel, a cukrászné. „Vajon él-e még Amália”ezzel
utazása célját is kijelöli: az egykori szerelmek, lányok és asszonyok emléke a múltidézés
középpontjába kerül a Szindbád-novellákban.
 Az elbeszélt történet színhelye egy régi cukrászda a meg nem nevezett városkában. A krúdys
atmoszféra alapját elsősorban a hely időtlensége teremti meg. A tárgyaknak a régiekkel való
azonossága, és a cukrászdában jelenlévő emberek is a múltat idézik eszerint ami a
szereplők számára jelen, az a főhős számára újjáéledő múlt és emlék. Emellett az író
különféle hanghatásokat, hangutánzó szavakat alkalmaz, így élettelibbé válik a világ.
 Az illúzió tökéletes, csupán a részletek jelzik, hogy az örök változatlanság csak káprázat (lány
képe). Végül Szindbád és a cukrászné beszélgetése szétdúlja az idillt. A hajósnak szembe kell
néznie azzal a ténnyel, hogy egykori szerelme meghalt és lánya pedig csak egy öreg idegent
lát benne. A visszafordíthatatlan időre utal a medalion is, egykori szerelmi ajándék,
jelentését a lány már nem ismeri.
 Fontos, hogy minden lényeges esemény a főhős lelkében történik; Krúdy az emlékezés
hatására feltámadó érzéseket, hangulatokat ábrázolja.
 A zárlatban a korábbi mesés időtlenséget végérvényesen felváltja a tényleges idő, ezt
hangsúlyozza a központi motívum megismétlése: a folyó fürgén fut... A melankolikus
beletörődés, csalódottság és kiábrándultság értése hatja át a mű befejezését.
Ezek a művek új korszakot nyitottak az író életművében, és lényeges változást hoztak a
magyar epika történetében is.