Benko Andras Az Amerikai Kultura Globalis Elterjedese Jellemzoi Es Koznapi Megjelenesi Formai Magyarorszagon Az Ezredfordulon

http://www.doksi.
hu
Budapesti Gazdasági Főiskola

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK

Levelező tagozat
Nemzetközi gazdaságelemző szakirány
Az amerikai kultúra globális elterjedése, jellemzői

és köznapi megjelenési formái Magyarországon
az ezredfordulón
Készítette: Benkő András
Budapest
2005.
http://www.doksi.hu
Diplomamunka 2005. Benkő András
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék ....................................................................................................................... 2
Bevezető ..................................................................................................................................... 3
1. Kulturális globalizáció ......................................................................................................... 5
1.1. Mi a kultúra? ................................................................................................................... 5
1.2. Mi a globalizáció? ........................................................................................................... 7
1.3. Mikortól számítják a globalizációt? .............................................................................. 11
1.4. Globalizáció kontra nemzeti állam ................................................................................ 12
1.5. Kulturális globalizáció, avagy a globalizáció hatása a nemzeti kultúrákra................... 14
2. Az Amerikai Egyesült Államok felemelkedése ................................................................ 17
2.1. Az Egyesült Államok történelmének fontosabb korai állomásai .................................. 17
2.2. Az USA gazdasági, politikai és katonai dominanciájának kialakulása a világon ......... 18
2.3. A globalizáció eszközei, avagy a XIX. és a XX. század találmányai ........................... 19
2.4. Az önálló, igazi amerikai kultúra és művészet .............................................................. 22
2.4.1. Építészet ................................................................................................................. 23
2.4.2. Szobrászat............................................................................................................... 24
2.4.3. Festészet ................................................................................................................. 25
2.4.4. Amerika jellegzetes művészete: a pop art .............................................................. 26
3. Az amerikai tömegkultúra jellemzői és globális elterjedése........................................... 29
3.1. A McWorld kultúra ....................................................................................................... 29
3.2. Korunk sztereotipikus amerikai tömegkultúrája ........................................................... 30
3.3. Az amerikai emberek véleménye a homogenizáló amerikai tömegkultúráról .............. 39
4. Az amerikai kultúra köznapi megjelenési formái Magyarországon az ezredfordulón 41
4.1. Az üdítőitalok ................................................................................................................ 46
4.2. Az amerikai filmek ........................................................................................................ 47
4.3. Hollywood (önálló gyűjtés) ........................................................................................... 48
4.3.1. Hollywood filmtörténeti vívmányai és értékei ....................................................... 48
4.3.2. Amerikai tucatfilmek.............................................................................................. 54
4.4. A magyar gyerekek kedvence: az NBA ........................................................................ 55
4.5. A gyorséttermek elterjedése hazánkban ........................................................................ 58
4.6. Az angol nyelv .............................................................................................................. 63
5. ÖNÁLLÓ KUTATÁS: Hogyan vélekednek a magyar emberek a globális kultúráról?
.................................................................................................................................................. 65
5.1. Bevezető ........................................................................................................................ 65
5.2. A minta .......................................................................................................................... 66
5.3. A kutatási eredmények és megállapítások .................................................................... 67
5.4. Összegzés ...................................................................................................................... 87
Befejezés .................................................................................................................................. 89
Bibliográfia ............................................................................................................................. 91
Melléklet .................................................................................................................................. 95
2
http://www.doksi.hu
„… a világ (azaz a földi jelenségek

minden komponensének) totális
globalizálódása 2018. november 29-én
reggel 7 órakor következhet be.”
Braun 1997 1
Bevezető
Magyarországon és az egész világon minden korosztály nemtől és vallástól függetlenül

tapasztalhatja az amerikai kultúra elterjedését és érezheti annak globális hatásait. Az európai
kultúra egyre gyakrabban és egyre több területen háttérbe szorul a globális amerikai
tömegkultúrával szemben. Magyarországon az emberek hisznek az „amerikai álomban”, a
gyors sikerben és meggazdagodásban. Úgy látom és tapasztalom, hogy az amerikai
értékrendszer és magatartásforma egyre jobban befolyásolja életünket.
Úgy gondolom, sokakat foglalkoztat manapság a globalizáció. Úton-útfélen találkozunk

megjelenési formáival, melyek már életünk részeinek tekinthetők, mégis az emberek
véleménye nagyon megoszlik a globalizációt illetően.
Dolgozatomban (az alapfogalmak meghatározása és az elméleti áttekintés után) arra keresem

a választ, hogy vajon mi vezetett idáig és melyek voltak a globálizáció elterjedésének okai,
jellemzői és főbb állomásai. Röviden ismertetem az Amerika Egyesült Államok gazdasági,
politikai dominanciájának kialakulását a világon. Az emberek túlnyomórészt nem ismerik az
önálló, amerikai kultúrát és művészetet, ezért mielőtt rátérnék a globális tömegkultúra
jellemzésére, példaként részletesen bemutatom az amerikai építészet, szobrászat és festészet
legfontosabb alkotásait és a pop-art jellegzetességeit.
1
Braun, ISI Social Science Citation Index alapján, komoly trendvonal-extrapolációs számolással határozta meg a
dátumot, idézet In: A globalizáció kihívásai és Magyarország, szerkesztette: Földes György – Inotai András,
Napvilág Kiadó, Budapest, 2002. 213.
3
http://www.doksi.hu
Az önálló amerikai kultúra jellemzése után rátérek az un. „McWorld tömegkultúrára”,

melynek megjelenési formái az egész világon elterjedtek, és amivel manapság az amerikai
kultúrát azonosítják.
A továbbiakban bemutatom az amerikai kultúra egyes hazai megjelenési formáit az

ezredfordulón, melyeknél véleményem szerint a legjobban megfigyelhető a globalizációs
hatás. Az elméleti rész után következik a dolgozat talán legérdekesebb része, az önálló
kutatásom eredményeinek ismertetése és elemzése. Kérdőíves adatgyűjtési technikát
alkalmazva több, mint száz embert kérdeztem meg arról, hogy miként vélekednek a globális
kultúráról és annak hatásairól. Feltevéseim többsége bizonyítást nyert, azonban számos,
számomra meglepő kutatási eredmény is született, ami arra ösztönöz, hogy még jobban
elmélyítsem tudásomat ebben a témakörben és további kutatásokat is végezzek.
A kutatás megbízhatóságával kapcsolatban megemlítendő, hogy mérési hiba lehetőségével

kell számolni, hiszen a 23-40 éves korosztálytól kaptam vissza a legtöbb kérdőívet, így az ő
véleményüket tudtam igazán objektíven és hitelesen felmérni. Más korcsoportok körében, e
témakörben végzett kutatásoknál eltérő eredmények születhetnek.
Remélem, hogy dolgozatommal sikerül bemutatnom az önálló amerikai kultúra és a globális

tömegkultúra közötti különbséget, az amerikai és a magyar emberek legfőbb tulajdonságait és
jellemzőit, magyar és amerikai szakemberek, valamint a civilek szemével. Sikerült
elmélyíteni tudásomat a globális tömegkultúrával kapcsolatban, és hasznos tapasztalatokat
szereztem a kutatás módszertan és a kérdőíves kutatás terén, továbbá a kérdőív révén
megismerhettem 110 ember véleményét az amerikai tömegkultúrával kapcsolatban.
Véleményem szerint érdemes lenne kutatásomat bizonyos időközönként megismételni, hogy a

trendek és a főbb irányvonalak megfigyelhetők legyenek. Fontos lenne egy széleskörű,
minden korcsoportra kiterjedő kutatást végezni, hogy még hitelesebb képet kaphassunk a
globalizációs tömegkultúra „termékeiről” és azok hatásairól.
4
http://www.doksi.hu
1. Kulturális globalizáció
1.1. Mi a kultúra?
A globalizáció kulturális hatásainak vizsgálata és a megjelenési formáinak bemutatása előtt

fontosnak tartom meghatározni a kultúra fogalmát is, ami hasonlóképpen a globalizáció szó
meghatározásához szintén nagy feladat elé állította a gondolkodókat. A huszadik század
közepén (1952) ugyanis már több mint másfélszáz kultúra-definíció volt ismert a
szakirodalomban, az ezredfordulón már 4500-5000 megközelítést tartottak nyilván. Egyes
(talán kicsit túlzó) vélemények szerint annyi kultúra-fogalom és meghatározás létezik, ahány
kutató és szakember.
„Az általános nyelvhasználatban a „kultúra” szót nemigen fenyegeti a félreértés veszélye.

Megközelítőleg mindenki tudja, mit jelent. Nagyon nehéz feladat előtt állunk azonban, ha
szűkebb meghatározását akarjuk megkísérleni. Mi a kultúra és miben rejlik? Aligha található
olyan meghatározás, mely az elképzelés teljes tartalmát kimerítené.” 2
„Kultúra alatt a hétköznapi szóhasználatban elsősorban olyan társadalmi, emberi

produktumokat értünk, mint építészeti alkotások, zeneművek, irodalmi vagy képzőművészeti
alkotások.” 3
A kultúra meghatározások 4 közül Taylor 1924-es gondolata szerint a kultúra egy olyan
komplex egész, amely magában foglalja a művészetet, a hitet, a tudást, a szokást, az erkölcsöt,
a jogot és mindazon egyéb képességeket, melyeket az ember a társadalom tagjaként elsajátít.
Johnson (1964) szerint a kultúra a születést, az életet és a halált átszövő és az ezt kiszolgáló
elvont sémákból áll, amely a viselkedésben nyilvánul meg.
2
Huizinga, Jan: A holnap árnyékában, Windsor Kiadó, Budapest, 1996. 31.
3
Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció, Scolar Kiadó, Budapest, 2004. 11.
4
A kultúra fogalom meghatározásakor többek között saját, „A kultúraközvetítés elmélete” című tantárgy
hallgatása során készített főiskolai jegyzeteimre támaszkodom, ELTE. 1998.
5
http://www.doksi.hu
„A kultúra legáltalánosabb fogalmazásban az emberiség általános vívmányainak az emberiség

általi birtoklása (elméletileg és gyakorlatilag), s a vívmányok és a birtoklás vélt értelmének
definiálása. Ez a birtoklás és definiálás természetesen társadalmilag differenciáltan és emellett
egyének révén valósul meg.” 5
Raymond Williams szerint 6 viszont a kultúrát három általános válfaj szerint lehet
meghatározni:
1. „…”Eszményi” meghatározás, amely a kultúrát – bizonyos abszolút vagy egyetemes

értékek szempontjából – az emberi tökéletesedés állapotának vagy folyamatának
tekintik.” …
2. „Dokumentumként” való meghatározás, amely szerint a kultúra az értelem vagy a
képzelet mindazon műveinek összessége, amelyek részletesen rögzítik az emberi
gondolatokat és tapasztalatokat.” …
3. „Társadalmi” meghatározás értelmében sajátos életmód, amely bizonyos jelentéseket

és értékeket fejez ki – nemcsak a művészetben és a tudományban, hanem az
intézményekben és a mindennapi viselkedésben is.” 7
A fogalom-meghatározások után tehát elmondható, hogy a kultúra nagyon összetett fogalom.

Alapjába véve azonban két fő csoportra osztható: a tárgyiasult és a szellemi alkotórészekre. A
tárgyiasultak közé tartoznak mindazon tárgyak, amelyek körbevesznek bennünket, amelyeket
környezetünkben érzékelhetünk, azaz megtapinthatunk és/vagy láthatunk. A szellemi
alkotórészek közé lehet sorolni mindazon dolgokat, melyeket csak közvetett módon
érzékelhetünk. Ezek közé tartoznak a hagyományok, a szokások, a normák és az értékek, a
viselkedés és a magatartás, a törvények, bizonyos szimbólumok, sőt az érzelmek is. Nem
szabad ugyanakkor elfelejtkezni arról sem, hogy minden népnek vagy közösségnek eltérőek
lehetnek nemcsak a szokásai, hanem akár az értékei is.
5
Józsa Péter: A kultúra fogalma In: Kód, kultúra, kommunikáció NPI. Én. 56.
6
Raymond Williams: The Analysis of Culture, In: The Long Revolution, Harmondsworth: Penguin, 1965. 57-
70. (kiemelés nálam)
7
Raymond Williams: A kultúra elemzése In: A kultúra szociológiája (szerk.: Wessely Anna). Osiris Kiadó,
Budapest, 1998. 33. (Pásztor Péter fordítása)
6
http://www.doksi.hu
A kultúra nemcsak összetett, hanem ugyanakkor egy folyamatosan változó képződmény,

amely a társadalom tagjaként élő személyekre van hatással. Az ember tevékenysége és az idő
múlása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az ösztönös vagy tudatos tanulás révén fokozatosan
változhasson.
A kultúra közös vonásait a következőképpen lehetne összegezni:

• „a kultúra tanult, nem örökölt, nem veleszületett
• a kultúra kollektív, az adott közösség tagjaira jellemző, ebből következik, hogy
• a kultúra csoport specifikus
• a kultúra relatív.” 8
Minden kultúra egyik fő jellemzője, hogy egyéni és különleges: ezt kulturális relativizmusnak
nevezik. A kultúrák között különbségek leginkább a hagyományoknál, az ünnepeknél és
mindenekelőtt a nyelveknél figyelhetőek meg, ahol az adott kultúrára jellemző kifejezésekkel,
szófordulatokkal, hasonlatokkal és mondásokkal találkozhatunk.
Kulturális etnocentrizmusról - azaz a kulturális relativizmus ellentétéről – akkor beszélhetünk,

hogyha egy kultúra valamilyen szempontból a többi kultúra fölé helyezi magát, vagy
különbnek tartja magát a többinél. 9
Edward T. Hall amerikai antropológus szerint a kultúra egyben kommunikáció is, és

viszont.10 Ezt azzal támasztja alá, hogy többek között a beszéd témája is nagyban függ
nemcsak a kommunikációs módtól, hanem az adott kultúrától is.
1.2. Mi a globalizáció?
Ahhoz, hogy megértsük az amerikai kultúra globális elterjedésének hátterét, jellemzőit és

okait, valamint megvizsgáljuk köznapi megjelenési formáit elengedhetetlenül szükséges a
globalizáció és a kultúra fogalmát meghatározni.
8
Falkné dr. Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció, Püski Kiadó, Budapest, 2001. 18.
9
10
Edward T. Hall: Rejtett dimenziók, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1975.
7
http://www.doksi.hu
A globalizáció a XX. század második felének és a XXI. század elejének egyik leggyakrabban
használt fogalma, ennek ellenére (vagy éppen emiatt) számtalan meghatározás létezik a
szakirodalomban. A teljesség igénye nélkül az alábbiakat tartottam fontosnak megemlíteni:
• „A globalizálódás egy folyamat, nem pedig egy befejezett tény, és nemcsak gazdasági
jellegű, illetve tartalmú, hanem e folyamatnak igen fontos társadalmi, szociális,
politikai, intézményi és nem utolsósorban kulturális vonatkozásai és hatásai vannak.”
11
• A globalizáció (amelyet jellemzően a diadalmas, amerikai típusú kapitalizmus

elfogadásával társítanak) maga a haladás, amelyet a fejlődő országok el kell hogy
fogadjanak, ha fejlődni akarnak, és hatékonyan fel akarják venni a harcot a
szegénységgel. 12
• „A globalizáció egyrészről jelenti a globalizált termelést, marketinget, kereskedelmet

és pénzmozgásokat, valamint az egyes országok egymástól való függőségének
erősödését, a külföldi tőkebefektetések növekvő értékét, a legális és illegális
munkaerő-áramlást, és a turizmus növekedését. Jelenti továbbá az ötletek, tudás,
normák és értékek szabad áramlását és egymásra hatását.” 13
• A globalizáció megítélésében két igen szélsőséges vélemény szokott

megfogalmazódni. Az egyik szerint a globalizáció hasznos, jó, a gazdagság forrása,
amely fokozatosan és feltartóztathatatlanul terjed el az egész világon. A másik
vélemény viszont az gondolja, hogy a globalizáció minden rossz forrása, amely
jövedelmi különbségeket, munkanélküliséget, értékrendvesztést és
környezetpusztítást szül, amellett hogy elpusztítja a nemzeti kultúrákat. 14
11
Barbara Parker (1998): Globalization and Business Practice. Managing Across Boundaries. SAGE Publ.
London and Thousand Oaks, In: Szentes Tamás: Globalizáció, regionális integrációk és nemzeti fejlődés korunk
világgazdaságában, Savaria University Press, Szombathely, 2002. 94.
12
Joseph E. Stiglitz: A globalizáció és visszásságai, Napvilág Kiadó, Budapest, 2003. 25.
13
Charles E. Morrison – Hadi Soesastro: Domestic Adjustments to Globalization, Japan Center for International
Exchange, Japán, 1998. In: Csath Magdolna: Kiút a globalizációs zsákutcából, Kairosz Kiadó, Bp., 2001. 11.
14
Inotai András: Gondolatok a globalizációról In: A globalizáció kihívásai és Magyarország, szerkesztette:
Földes György – Inotai András, Napvilág Kiadó, Budapest, 2002.
8
http://www.doksi.hu
A fenti meghatározás lényegével szoktunk leggyakrabban találkozni a köznapi életben.

Gazdasági és kulturális szakemberek, politikusok hosszú órákon át szoktak vitatkozni azon,
hogy a globalizáció jó-e vagy rossz. A hírekben gyakran szerepelnek fejlett országok vezető
politikusai, akik ellen globalizáció-ellenes tüntetések résztvevői tiltakoznak. Még a
tájékozottabb emberek is gyakran kétkedve nézik a híradásokat, hiszen nehéz megítélni, hogy
a világ országainak jólétét hirdető fejlett országok képviselőinek van igaza, vagy az utcán
barikádokat állító tüntető ezernyi fiatalnak.
A fenti probléma megoldására 2000-ben a londoni Panos Institute és a Világbank

szervezésében egy londoni elektronikus konferencián mintegy ötezer résztvevő véleményét
kérték ki ebben a témában. A jól érzékelhető kettősség a globalizáció megítélésében az ő
soraikat is megosztotta, így végül a következő megállapításra jutottak: „azt kérdezni, hogy a
globalizáció jó vagy rossz, elhibázott kérdésfeltevés, mivel a tény az, hogy a globalizáció itt
van és itt is marad.” 15
A globalizáció tehát jelen van mindennapjainkban, ezért érdemes összefoglalni legfőbb

jellemzőit: 16
1. Új piacok létrejötte, ami a banki szolgáltatások, a biztosítási és a szállítási

tevékenységek területén figyelhető meg leginkább, a világmárkák elterjedése révén.
2. Új szereplők megjelenése, hiszen a multinacionális vállalatok uralják a világtermelést,
ugyanakkor meghatározó szerep jut az OECD országoknak, a G7-nek és az egyre
inkább teret nyerő NGO-knak.
3. Új eszközök - azaz a számítógép, az Internet, a mobiltelefon és a többi korszerű
távközlési eszköz - használata immár lehetővé teszi a gyors és biztonságos,
ugyanakkor olcsó szállítást.
4. Új szabályok térnyerése, hiszen a demokrácia és a liberális piacgazdálkodás
elterjedése mellett, az EU-ban életbe lépett a 4 szabadság elve és meghatározóvá vált a
dereguláció és a privatizáció, valamint a környezet védelméről szóló megállapodások.
15
Globalization, Development and Poverty 2000 (Elektronikus konferencia a londoni Panos Institute és a
Világbank szervezésében
16
Nemzetközi közgazdaságtan – saját jegyzet a BGF KKF-en, UDGD levelező, 2. évfolyam, 2003.
9
http://www.doksi.hu
Az órai jegyzeteim szerint globalizáció alapjának a következőket tekinthetjük:

• a felgyorsult műszaki haladás és az ezen alapuló dinamikus szerkezeti változások,
• a gazdasági távolságok összezsugorodása,
• a szállítási és távközlési költségek csökkentése,
• az Internet megjelenése és széleskörű elterjedése,
• a kereskedelmi korlátok (vámok és kvóták) csökkenése,
• a nemzetközi tőkemozgások bővülése,
• a nemzetközi pénzpiacok bővülése,
• a csúcstechnológia és a szolgáltatások nemzetközi fejlődése,
• a nemzetközi technológiatranszfer,
• a 4 szabadság,
• az angol nyelv,
• a technológia fejlődése,
• a gazdaságpolitikai szemléletváltás a II. világháború után,
• és a konvertibilitás.
A globalizálódás kiváltó okai:

• Technikai, műszaki fejlődés figyelhető meg az 1960-as évektől szinte az egész
világon,
• az Amerikai Egyesült Államok struktúra-formáló hatalom lett,
• a globalizált tömegkommunikáció hatására a fogyasztói kereslet is globalizált lett,
• a foglalkoztatottság és a jövedelem érezhetően nőtt, ami együtt járt a gazdaság
liberalizálásával.
A globalizáció sikeres fennmaradásához szükséges lenne:

• A globális gazdasági növekedés fenntartása,
• a globális gazdaság demilitarizálódása,
• a környezetvédelem,
• a sokoldalú együttműködés,
• a globális irányítás,
• és a kollektív kockázatkezelés.
10
http://www.doksi.hu
Egy másik vélemény szerint a globalizáció nem más, mint az európai gazdaság, kultúra és
értékrend különböző eszközökkel való világméretű kiterjesztése, nem utolsósorban a
kereskedelmi csatornákon keresztül. 17
Dolgozatomban azonban nem globalizáció a gazdasági és a politikai hatásaival, hanem a
kulturális hatásaival és megjelenési formáival foglalkozom.
1.3. Mikortól számítják a globalizációt?
Wayne Ellwood 18 Torontóban élő szakember szerint a globalizáció az európai

gyarmatosításokkal kezdődött. (Ezen a véleményen van egyébként több szakember is.)
Kolumbusz Kristóf felfedezése után a kezdeti békés kultúrák közti kapcsolat megváltozott és
a hódítók pár évtized alatt kiirtották a bennszülötteket vagy rabszolgákká tették őket. A
gyarmatosítás során a gazdag európai országok majd az egész világot felosztották egymás
között. Az akkori motiváció nem az idegen kultúrák megismerése volt, hanem a piacszerzés
és a kizsákmányolás. A gyarmatosítás megszüntette az addig virágzó helyi kultúrákat és a
munkára kényszerített lakosság egyes területeken a kihalás szélére került. Indiánok milliói
pusztultak el az európai betegségektől és rabszolgamunkától.
Fél évezred múltán a világ nagyvárosaiban már mindenütt a globalizáció révén elterjedt,
mindenhol majdnem azonos kommersz kultúrával találkozhatunk. Európa, Ázsia és Amerika
városaiban szinte azonos kinézetű bevásárlóközpontokkal (plázákkal) és bennük multiplex
mozikkal találkozhatunk, ahol túlnyomórészt kólával és popcorn-nal a kézben hollywoodi
filmeket néznek az emberek. A budapesti fiatalok ugyanolyan márkájú ruhát viselnek,
ugyanolyan üdítőket isznak, ugyanolyan gyorséttermekben ugyanazt eszik, mint az amerikai
tinik. „Megérkeztünk hát a multinacionális korporáció világába, amelyben kulturális és
gazdasági cúnami (mindent elsöprő szökőár) száguld körbe a bolygón, és az emberi
társadalom káprázatos sokféleségét a „jó élet” nyugatiasított változata szorítja ki. Ahogy a
nagyvállalatok terjesztik a gazdagság és ragyogás fogyasztói álmát, úgy szorulnak vissza
világszerte a helyi kultúrák. … A szociológus Helena Norberg-Hodge így fogalmaz: „ez egy
17
Kohl, Karl-Heinz, Die andere Seite der Globalisierung, Frankfurter Allgemeine Zeitung 2000. In: A
globalizáció kihívásai és Magyarország, szerkesztette: Földes György – Inotai András, Napvilág Kiadó,
Budapest, 2002.
18
Wayne Ellwood: A globalizáció, HVG könyvek, HVG Kiadó Rt., Budapest, 2003.
11
http://www.doksi.hu
globális monokultúra, amely ijesztő sebességgel és végérvényességgel képes szétrombolni a

hagyományos kultúrákat, és amely túltesz mindenen, amit valaha is látott a világ.” 19
Joseph E. Stiglitz könyvében 20 leírja, hogy ezekkel a veszélyekkel és problémákkal tisztába

vannak az európai fejlett országokban is, ahol fontos cél a mezőgazdasági politikában, hogy
megőrizzék a falusi tradíciókat és közösségeket, melyeket szintén nagy veszély fenyeget a
bevásárlóközpontok elterjedése és a külföldi import növekedése miatt. Fontos lenne, hogy a
globalizáció ne csak fejlett ipari országok lakóinak és a jólétben élőknek segítsen, hanem
fejlődő országoknak és a világ szegényebb rétegeinek is.
Ezzel szemben, a globalizáció pozitív hatásairól is ír ugyanazon könyvében Joseph E. Stiglitz,

a Clinton-kormányzat és a Világbank vezető közgazdásza. A globalizáció hatására egyrészt
emberek milliói magasabb életszínvonalon és tovább élnek, másrészt főként a fejlődő
országokban csökkent az elszigeteltség és az emberek számára a tudás elérhetővé vált.
Ugyanakkor az afrikai kontinensen egyre nagyobb a szegénység, csökken az életszínvonal és
a jövedelmek, csökken a születéskor várható élettartam. A megélhetés nagyon nehéz: a
Világbank 2000-ben készült kutatása 2 milliárd 801 millióra becsüli azok számát a világon,
akik napi 2 dollárnál kevesebbet keresnek. Az AIDS nagymértékű elterjedése következtében
egyre több ember hal meg e halálos betegségben, ami egyrészt a felvilágosítás hiányát
mutatja, másrészt utal arra is, hogy a fejlett országokban gyártott gyógyszerek ára
megfizethetetlen az afrikai szegény országok lakói számára.
1.4. Globalizáció kontra nemzeti állam
A globalizáció egyik negatív hatásaként azt szokták felróni, hogy szinte minden területre
kiterjedően komolyan veszélyezteti a nemzeti állam függetlenségét, hiszen „a globalizáció
olyan folyamat (vagy folyamatok összessége), amely a társadalmi viszonyok és tranzakciók
térbeli szerkezetének átalakítását jelenti kiterjedtségük, intenzitásuk, a sebesség és a hatás
19
Wayne Ellwood: A globalizáció, HVG könyvek, HVG Kiadó Rt., Budapest, 2003. 61-62.
20
Joseph E. Stiglitz: A globalizáció és visszásságai, Napvilág Kiadó, Budapest, 2003.
12
http://www.doksi.hu
függvényében, és transzkontinentális vagy régiók közötti áramlásokat, tevékenységi

hálózatokat, kölcsönhatást és hatalomgyakorlást generál.” 21
A társadalom tagjai számára mindig kétkedésekkel és félelemmel teli az, amikor a megszokott
viszonyokat újak váltják fel. Az új és gyakran „idegen” hatásokhoz eltérően viszonyulnak az
adott állam polgárai. Vannak, akik az új viszonyokat elfogadják, vannak, akik eltűrik és
vannak olyanok is, akik elutasítják. Ráadásul fennállhat annak a veszélye is, hogy olyan
„kulturális hibriddé” váljanak, akik nem tudják eldönteni, hogy a régi vagy az új
viszonyokhoz kötődjenek-e inkább.
Az emberek legfőképpen attól félnek, hogy a globalizáció miatt elvész a nyelvük, a szokásaik,
a hagyományaik és az értékeik. Tartanak attól, hogy az új szokások idegenek lesznek
számukra. Rettegnek attól, hogy saját nemzetükben nem értik majd meg az eluralkodó és az
anyanyelvüktől különböző idegen nyelvet. Emellett „a globalizálódás folyamatának
felgyorsulása egyébként is mindinkább megkérdőjelezi az állami határok által meghatározott
„nemzetgazdaságok” és társadalmi közösségeknek (mint nemcsak elsődleges elemzési, hanem
mint elsődleges cselekvési egységeknek is) a relevanciáját, az állami szuverenitás elvének
(különösen a gazdaság vonatkozásában való) érvényesíthetőségét.” 22
A globalizálódó kultúrával kapcsolatban az egyre inkább teret nyerő amerikai kultúrát szokták
említeni. Néha felmerül az a kérdés, hogy mely kultúra lehetne az amerikai versenytársa a
világon? Sokan a keleti kultúrákat vélik az amerikai kultúra ellenpontjának. Véleményüket a
világszerte mindenhol megtalálható tárgyi és szellemi kulturális mintákkal szokták
alátámasztani. Hazánkban is rohamosan terjednek az Ázsiából származó szokások és
hagyományok. Napjainkba szinte észrevétlenül belopóztak olyan szavak és hozzájuk kötődő
filozófiák (manga, Feng-Shui, Thai-chi stb.), melyeket egy évtizeddel ezelőtt még csak
elvétve ismertünk. Az újságosnál számos magazint, a könyvesboltokban számtalan regényt,
tanulmány és albumot találunk az adott témában.
Egyes nemzetinek tekinthető kultúrák világszerte elterjedtek, elég csak a gombamód

szaporodó kínai, japán és mexikói éttermekre gondolni. Budapesten – csakúgy, mint a világ
21
Held, David – McGrew, Anthony G. – Goldblatt, David – Perraton, Jonathan, Global Transformations:
Politics, Economics and Culture, Standford, CA, Stanford University Press, 1999 In: A globalizáció kihívásai és
Magyarország, szerkesztette: Földes György – Inotai András, Napvilág Kiadó, Budapest, 2002.
22
Szentes Tamás: Globalizáció, regionális integrációk és nemzeti fejlődés korunk világgazdaságában, Savaria
University Press, Szombathely, 2002. 19.
13
http://www.doksi.hu
többi nagyvárosában – számtalan kínai étterem várja a látogatókat. A már nálunk is

„hagyományosnak” számító gyorséttermek (McDonald’s, Burger King, Pizza Hut) mellett
sorra nyílnak meg a keleti kultúrkörhöz kapcsolóan a teázók 23 (1000 Tea Szaküzlet és Teázó,
Teaház a Vörös Oroszlánhoz, Teapalota a Potalához), az éttermek 24 (Shiki Négy Évszak
Japán Étterem, Wasabi Étterem, stb.), valamint a Wok és Sushi Bárok (Bambuszliget Japán
Étterem és Sushi Bár, Wasabi stb.).
Ezek a sokszínű „szigetek” távol-keleti ízeket, egészséges ételeket, szakét, sushit, tempurát,
wokételeket, ezoterikus könyvesboltot, keleti tárgyak boltját, lakberendezési boltot és
teakereskedést kínálnak vendégeik számára.
A távol-keleti éttermek mellett egyre népszerűbbek az indiai éttermek (pl. Kama Sutra Indiai
Étterem) is, ahol a vendégeket halk zenével és manapság szokatlan „kedvességgel” fogadják.
Az egyik ilyen belvárosi étterem vezetői fontosnak tartották, hogy minden Indiára
emlékeztessen: a környezet, a felszolgálók öltözete és a különleges ételválaszték. A finom
étkeket és italokat kis kocsin tolják elénk csakúgy, mint fizetéskor a számlát is, amit porcelán
csészében lévő speciális magvakkal szolgálnak fel. A kabátot udvariasan felsegítik és az
ajtóban türelmesen várják, hogy kinyithassák azt előttünk mikor távozunk. Sokan, kik még
nem jártak ilyen helyen azt gondolják mindez luxus. Kiszolgálásban és választékban
mindenképpen annak tekinthető, azonban árait tekintve nem drágább, mint a Pizza Hut vagy a
Burger King. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy az indiai éttermek egyre népszerűbbek a
világon.
Az egész világon megfigyelhető az ázsiai kultúra gyors terjedése, ezért úgy vélem, hogy
néhány év múlva ellenpontként szolgálhat majd az amerikai kultúrával szemben.
1.5. Kulturális globalizáció, avagy a globalizáció hatása a nemzeti kultúrákra
„Az eltérő kultúrák és gazdaságok ma globalizációként ismert összefonódása már évszázadok

óta folyamatban van, s ennek eredményeképpen szinte összezsugorodott a világ. Ebben az
értelemben régi történet ez. Az egykor csak Latin-Amerikában előforduló paprika, kukorica és
23
Pesti Est, Kulturális Programmagazin, XIV. évfolyam 11. szám, 2005.
24
Exit Magazin, Programajánló, II. évfolyam 14. szám, 2005.
14
http://www.doksi.hu
burgonya ma hétköznapi eledel Indiában, Afrikában és Európában.” 25 A XX. század utolsó

negyedében a technológiai fejlődés nagyon felgyorsult. Az Internet és a televízió, a
mozifilmek és a médiumok is „hozzájárultak egy homogén és nagyrészt kommersz kultúra
terjedéshez is. A Disney filmek az egész világon a gyermekek napi táplálékául szolgálnak. A
Barbie babák, a gyorséttermek, a popzene és a cégek által megjelenített amerikai ifjúsági
kultúra új hívek milliót vonzza” 26 világszerte.
A globalizáció egyik pozitív hatásaként bárhol megjelenhetnek más nemzetek szokásai és

hagyományai, így a világ folyamatos változik és alakul. A szabadabb utazás és az Internet
lehetővé teszi mindenki számára, hogy addig ismeretlen kultúrákat ismerjen meg. Az
emberekben rejlő kíváncsiság, mindig is az emberiség fejlődését segítette elő, remélhetőleg a
globalizációs folyamat esetében is így lesz. A végeredmény egy határok nélküli világ, ahol a
kultúrák békésen egymás mellett élnek.
„Mindegyik állam kialakította a maga jelképeit (zászló, himnusz, történelmi személyiségek és

események, különleges ünnepek), hogy erősítse a nemzeti azonosságtudatot. Az iskolában a
gyermekek általános tárgyakat – matematikát, természettudományt, földrajzot tanultak, ám a
tanrend más tárgyai (elsősorban a történelem) nemzetközpontúak voltak, mint ahogyan maga
a tanítás is nemzeti jelleget öltött.” 27
A globális kultúra viszont veszélyeztetheti a helyi kultúrákat és szubkultúrákat, egyszerűsített

és mindenki számára könnyen elfogadható kultúrát kínálva a régi helyett. Ennek
következtében eltűnhetnek a sokszínű és érdekes kultúrák, melyek évszázadok alatt alakultak,
fejlődtek. A régi kultúra és az új globális kultúra feszültséget teremthet az emberek között,
hiszen újdonságot kínál a megszokott helyett.
A globalizációnak a kultúrára gyakorolt hatása tehát kettős, mert egyfelől homogenizál,

másfelől azonban megkülönböztet. A homogenizáló hatás mindenki számára érezhető, hiszen
az Internet, a televízió és a hírközlés fejlődése és ezek egyre fokozottabb térnyerése révén
meghatározó értékeket, értékrendeket és viselkedési modelleket közvetítenek az egész világon
a fogyasztói társadalom tagjai számára. A globalizáció alapvetően európai és amerikai
25
Wayne Ellwood: A globalizáció, HVG könyvek, HVG Kiadó Rt., Budapest, 2003. 9.
26
Wayne Ellwood: A globalizáció, HVG könyvek, HVG Kiadó Rt., Budapest, 2003. 10.
27
Paul Kennedy: A huszonegyedik század küszöbén, Napvilág Kiadó, Budapest, 1997. 120-121.
15
http://www.doksi.hu
értékeket, normákat közvetít a világ lakói számára. A globalizáció által teremtett lehetőségek
révén valós veszélyként jelenik meg az eltérő kultúrák beolvasztása, „legyűrése”, szélsőséges
esetben kirekesztése is.
Az esetek többségében azonban nem szokott ilyen tisztán megjelenni. A tapasztalatok szerint
a nemzetek hajlanak bizonyos mértékig a homogenizálás felé, azaz elfogadnak néhány idegen
szokást, hagyományt vagy viselkedésformát, ugyanakkor a teljes „idegen” értékrendet,
kultúrát nem szeretnék átvenni és ezzel a sajátjukat háttérbe helyezni. A homogenizálástól
általában tartanak a (kisebb) nemzeti kultúrák, mert az emberek félnek, hogy a globalizáció
miatt kihal a nyelvük, megszakadnak hagyományaik és eltűnik több száz, esetleg ezeréves
kultúrájuk. Ugyanakkor a globalizáció révén (igaz kevésbé észrevehető módon) lehetőség
nyílik a nemzeti identitás bizonyítására és kimutatására a külvilág felé. A szakemberek szerint
sem a kulturális elzárkózás, sem az idegen kultúrák teljes átvétele nem szolgálja a nemzetek
érdekeit, mert csak az a nemzet lehet sikeres, amely saját, hagyományos értékeinek,
szokásainak megtartása mellett, be tudja fogadni az univerzális értékeket is. (Egyes kutatók –
köztük Andor László – véleménye szerint a kultúrák különböző természete azonban meg is
akadályozhatja a globalizáció folyamatát. 28)
„Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy bár a nemzetek feletti irányzatok gyengítették az

állam önállóságát és szerepét, nem jött létre megfelelő pótlék, amely helyettesíthetné, mint
olyan alapvető egységet, amely választ ad a világban végbemenő változásra. Továbbra is
létfontosságú az, hogy a nemzet politikai vezetése miként készíti fel népét a huszonegyedik
századra, még akkor is, ha gyengülnek az állam hagyományos eszközei – és éppen ezért
fontos már most megvizsgálni az egyes országok és térségek kilátásait, ahogy megválaszolják,
vagy nem tudják megválaszolni a küszöbön álló évszázad kihívásait.” 29
28
Andor László: A globalizáció és a kelet-közép-európai átalakulás. In.: Globalizáció – átalakulás, vállalati
környezet, Általános Vállalkozási Főiskola Tudományos Közlemények, Budapest, 2000.
29
Paul Kennedy: A huszonegyedik század küszöbén, Napvilág Kiadó, Budapest, 1997. 130.
16
http://www.doksi.hu
2. Az Amerikai Egyesült Államok felemelkedése
2.1. Az Egyesült Államok történelmének fontosabb korai állomásai
Az Amerikai Egyesült Államok történetében van néhány nagyon jelentős esemény, melyekről
mindig megemlékeznek, és amikre mindig büszkén tekintenek. Az első ilyen jelentős
vívmányuk a Függetlenségi Nyilatkozat, melyet 1776-ban szerkesztett Benjamin Franklin
diplomata és író, Thomas Jefferson virginiai földbirtokos és John Adams ügyvéd. Ez az
okmány azért olyan jelentős, mert 1776. július 4-én jött létre az Amerikai Egyesült Államok.
Az amerikaiak ekkor tették először nyilvánvalóvá igényüket a szabadsághoz és a boldogságra
való törekvéshez.
„Ezeket az igazságokat, tehát hogy minden ember egyenlőnek született és Alkotója felruházza
őt bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal, többek között az élet, a szabadság és a boldogságra
törekvés jogával, magától értetődőnek tarjuk, valamint azt is, hogy ezen jogok biztosítására
kormányok létesüljenek, melyek igazságos hatalma a kormányzottak egyetértésén
nyugszik.” 30 Az amerikaiak számára július negyedike számít a legnagyobb nemzeti ünnepnek,
melyet minden évben látványos rendezvényekkel ünnepelnek meg.
Az amerikai kultúra másik meghatározó eseménye az amerikai polgárháború volt, melynek fő

célja a rabszolgaság eltörlése volt. 1862 júliusában Abraham Lincoln amerikai elnök. A
háború kitörésének oka az volt, hogy az ültetvényes gazdálkodást folytató és rabszolgákkal
dolgoztató Dél fokozatosan eltávolodott Északtól, ahol viszont nem voltak rabszolgák. Az
amerikai nemzet területe folyamatosan növekedett a kontinensen belül, és az új területeken az
északi szemlélet érvényesült, így veszélybe került Dél politikai pozíciója a Szenátusban és a
Kongresszusban is. Az Észak és Dél között 1861. április 12-én tört ki az Unió egységéért
vívott háború, amely Lincoln elnök rabszolga-felszabadító törvényének köszönhetően
fokozatosan az emberi jogokért való harccá változott.
30
Függetlenségi Nyilatkozat, szerk: Benjamin Franklin, Thomas Jefferson, John Adams 1776. In: Mikor, hol,
miért és hogyan történt? Reader’s Digest Kiadó Kft, Budapest, 1996. 195.
17
http://www.doksi.hu
2.2. Az USA gazdasági, politikai és katonai dominanciájának kialakulása a világon
Az Egyesült Államok politikailag és gazdaságilag a XIX. század utolsó harmadában vált

megkerülhetetlen tényezővé. 1870 és 1913 között a vas- és acéltermelése meghaladta
Németország és Nagy-Britannia együttes termelését, emellett a világ vezető agrárhatalma is
lett. Területe és befolyása jelentősen nőtt, amikor 1867-ben megvették Alaszkát
Oroszországtól, és 1898-ban, amikor a spanyolok elleni győztes háború révén megkapták a
Fülöp-szigeteket, Puero Ricót, Hawaii-t és Guamot. Amerikai protektorátus lett 1903-ban
Kuba és a fontos panamai Csatornaövezet is. A XX. század első negyedében az USA már
meghatározó politikai és gazdasági súllyal rendelkezett a világon.
A nagy gazdasági világválság (1929-1939) idején a világgazdaság és az Egyesült Államok is

mély válságban volt. Az 1932-ben megválasztott Franklin Roosevelt amerikai elnök idején
bevezették a New Deal-t, melynek köszönhetően lassan ismét magára talált a gazdaság. Az
Egyesült Államok válsága tulajdonképpen a II. világháború kezdetén szűnt meg, mivel a
létrejövő termelésnövekedés új erőt adott a gazdaságnak. A háborús termelési konjuktúrának
köszönhetően csökkent a munkanélküliség, a hatalmas gazdasági teljesítmény kielégítette a
katonai igényeket is, és demonstrálta azt a gazdasági potenciált, amely jólétet hozott az USA
számára. A gyors népességnövekedés (50 év alatt megkétszereződött a lakosság, 1940: 132 m.
fő, 1990: 250 m. fő), a gyors technikai fejlődés, az új fogyasztási cikkek megjelenése és ezzel
összefüggésben a kereslet és a fogyasztás növekedése, majd az ismételt fegyverkezési
programok (hidegháború, Korea) bőséget és jólétet hoztak az államnak. Az Egyesült Államok
akkori katonai erejét jól mutatja, hogy a hidegháború idején, az ötvenes évek folyamán 31
országban több mint 1400 külföldi támaszpontot létesített. 31
Az ezredfordulóra a világ szinte minden tekintetben vezető hatalma, a Szovjetunió felbomlása

miatt komoly vetélytárs nélkül, egyedül az Amerikai Egyesült Államok lett. Az USA
gazdasági, politikai szempontból megkerülhetetlenné vált, hadserege és szövetségesei révén is
szinte az egész világon a legnagyobb hatalommal bíró ország lett.
31
Térképeken a világtörténelem – Zsebkönyvkiadás, Magyar Könyvklub, Budapest, 1999.
18
http://www.doksi.hu
2.3. A globalizáció eszközei, avagy a XIX. és a XX. század találmányai
Az 1800-as években a világ vezető állama még Nagy-Britannia volt. 1872-ben az angol
Thomas Cook iroda megszervezte a Liverpoolból induló 6 hónapos világkörüli utat a turisták
számára, akik így addig kevéssé ismert helyeket és kultúrákat ismerhettek meg. A közlekedési
forradalom vívmányai (a vasút, a gőzhajó, az autó, majd a repülőgép) révén szinte
összezsugorodott és jobban megismerhetőbbé vált a világ. A szikratávíró segítségével a
hírszolgálatban sikerült legyőzni a távolságot és az időt. A globálisan szervezett
hírügynökségeknél is európai dominancia volt egészen 1934-ig, amikor is az 1848-ban
alapított amerikai Associated Press kiterjesztette működését az egész világra.
A távközlési forradalom termékei (a drótnélküli távíró és a telefon) mellett jelentős szerephez

jutott a nyomtatott sajtó is, ami már teljesen behálózta a világot. Az „európai-amerikai
politika a sajtó révén a szellemi és pénzügyi feszültségeknek az egész földre kiterjedő olyan
erőterét hozta létre, amelybe – anélkül, hogy tudomásunk lenne róla – mindenkit bevont,
mégpedig úgy, hogy innen kezdve mindenkinek azt kell gondolnia, akarnia és tennie, amit és
ahogy azt valahol a távolban egy uralkodó személyiség célszerűnek tart”. A „sajtó és vele
együtt az elektromos hírszolgálat egész népek(re) és kontinensek(re)” kiterjesztette
befolyását. 32
Felfedezték a rádiót is, ami szinte azonnal beszámolt a világ bármely táján történt
eseményekről. A rádió szintén hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai zene, a jazz világszerte
ismert legyen. A 20-as, 30-as évekre tehető Európa elamerikanizálódása, amely nemcsak a
zenében (jazz), a sajtóban (AP hírügynökség), hanem az amerikai termékek (pl. Coca-Cola)
világméretű elterjedésében is megfigyelhető volt.
XX. század elején megjelentek az első filmszínházak, a filmek, amelyek elképzelt helyeket is
bemutathattak a nézőknek. Hollywoodban gyártották a korszak filmjeinek többségét és ez az
arány megmutatkozott a mozik vetítésein is.
32
Spengler, Oswald: A nyugat alkonya – A világtörténelem morfológiájának körvonalai, II. k. Európa
Könyvkiadó, Budapest, 663.
19
http://www.doksi.hu
A II. világháború után a vesztes hatalmak (főként Németország és Japán) meggyöngülése,

valamint a „győztes” Európa háborús veszteségei miatt nyugaton (és lényegét tekintve a
világgazdaságban) az Egyesült Államok lett az uralkodó, a domináns hatalom. A
globalizációs intézményrendszer – többek között a Világbank (World Bank) és a Nemzetközi
Valutaalap (IMF) – létrehozásában az amerikaiaknak döntő szerepük volt, sőt később
megalakult a GATT (1947), melyet 1995-ben felváltott a genfi székhellyel működő és az
ENSZ-szel egyenrangú jogi státusszal rendelkező WTO (Világkereskedelmi Szervezet).
A XX. század második felében a multinacionális cégek, cégbirodalmak hatékony

marketingtevékenység révén fokozatosan „fogyasztói monokultúrákat” alakítottak ki. Ezt a
folyamatot olyan tipikus amerikai termékek jellemzik, mint a McDonald’s gyorsétterem-
hálózat, a Coca-Cola és a Pepsi Cola, vagy a Nike márkájú sportszerek. (Az ilyen és ezekhez
hasonló globális cégek bonyolítják a világkereskedelem 70%-át, igaz hogy ennek több mint
fele a cégeken belüli kereskedelem). Ezek széles körű ismertségük és elterjedésük miatt
képesek uniformizálni a fogyasztást és ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy fokozatosan
kiszorítsák a nemzeti termékeket és szolgáltatásokat a belföldi piacról.
Főként az európai emberek félnek, hogy veszélybe kerül a kulturális sokszínűség, hogy
„monokultúrák alakulnak ki a zenében, öltözködésben, életvitelben, étkezésben egyaránt.” 33
A szerzők szerint a berlini fal leomlásával megnyílt az út Kelet-Közép-Európában is az
amerikai tömegkultúra-ipar előtt, így már nemcsak a tőke, hanem az amerikai zene, film és
irodalom is megvetheti lábát ezekben az országokban is. Az egész világ kialakuló
tömegkultúra fő fogyasztói a fiatalok, akik ily módon nem ápolják saját hagyományaikat, és
nem viszik tovább a nemzeti kultúra értékeit. Ez azonban csakugyan ahhoz vezethet, hogy a
nemzeti kulturális karakterek elhalványodnak és az amerikai tömegkultúra megjelenési formái
elterjednek, és rosszabb esetben átveszik a „régiek” helyét. Mindez megjelenik az étkezési
szokásokban, öltözködésben, viselkedésben, de még az ünnepekben is. E. Goldsmith szerint
„a globalizáció nyilvánvaló vesztese a „Dél” az „Északkal”, és a „Kelet” (Közép-Kelet-
Európa) a „Nyugattal” szemben. 34
33
Jerry Mander – Edward Goldsmith: The Case against the Global Economy, Sierra Club Books, USA 1996. In.:
Csath Magdolna: Kiút a globalizációs zsákutcából, Kairosz Kiadó, Bp., 2001. 19.
34
Jerry Mander – Edward Goldsmith: The Case against the Global Economy, Sierra Club Books, USA 1996. In.:
20
http://www.doksi.hu
A globalizáció terjesztésében az egyik legfontosabb szerep az amerikai médiának és annak

világméretű elterjedésének jut. Egyes kutatók szerint a globális média (amerikai) képes
homogenizálni egy bizonyos mértékben a különféle kultúrákat, ily módon piacot nyitni a
globális termékek számára.
A legfontosabb kérdés ugyanakkor az, hogy vajon miért „követi” mindenki őket? Sőt létezik-e
tulajdonképpen igazi amerikai kultúra vagy csak a világ minden részéről érkezett emberek
hagyományainak keveréke, az összeolvasztott kultúrák gyűjtőtégelye, ami azért ilyen
népszerű, mert mindenki megtalálja benne eredeti kultúrája egy részét?
21
http://www.doksi.hu
2.4. Az önálló, igazi amerikai kultúra és művészet
Számos alkalommal heves viták alakulnak ki arról, hogy létezik-e önálló amerikai kultúra? És
ha létezik, akkor az „saját” fejlesztés vagy csak egy „importált kultúra-mix”? Ezek a kérdések
újabb és újabb kérdéseket vetnek fel, hiszen hogyha létezik önálló és „saját” amerikai kultúra
az értékes vagy értéktelen? A kételyek eloszlatása érdekében érdemes kicsit foglalkozni az
igazi, értékes és eredeti amerikai kultúrával is.
„Az USA kétszáz éves történelmével a világ egyik legfiatalabb országa. Területét a XVII.
századig főként indiánok lakták. A XVII. sz. elejétől itt találtak „új hazára” az Európából
gazdasági, politikai vagy vallási okokból menekülő angolok, németek, szászok, hollandok és
sokan mások. … A XIX. századtól ismét Észak-Amerika volt a cél az afrikai, ázsiai és latin-
amerikai földrészekről „elvándorlók” és az európai emigránsok számára. …Évente mintegy
500.000 ember telepszik le az USÁ-ban legálisan (illegálisan kb. a kétszerese), tehát
számunkra ez az ország változatlanul a korlátlan lehetőségek hazája.” 35
Az Egyesült Államokban élő spanyolok, ázsiaiak, olaszok és görögök őrzik hagyományaikat,

vallásukat és kultúrájukat. Az amerikai kultúra akkor ezen etnikai csoportok kultúrájának
egyvelege, a világ minden részéről érkezett emberek hagyományainak keveréke, az
összeolvasztott kultúrák gyűjtőtégelye? (’melting pot’ Olvasztó tégely – USA)
A Művészeti Kislexikon 36 szerint az Egyesült Államok művészetet kezdetben erősen az

európai hatás formálta. Az önálló művészet csak a XIX. század végén kezdett kialakulni. A
fiatal amerikai kultúra megismeréséhez érdemes néhány példaként kiválasztott művészeti ágat
részletesen megvizsgálni. Az általam bemutatásra kerülő művészetek közül először az
építészetet jellemzem, melyre nagy hatással voltak az Európából áttelepülő művészek.
35
Andor Katalin: Amerikai Egyesült Államok In.: Szavak, jelek, szokások – A nemzetközi kommunikáció
könyve, szerkesztette: Hidasi Judit, Windsor Kiadó, Budapest, 1998.19.
36
Művészeti Kislexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.
22
http://www.doksi.hu
2.4.1. Építészet
Az építészetben a koloniál stílus uralkodott, amely az angol klasszicizmus egyik válfaja.

A függetlenségi harcok után épült a washingtoni Capitolium37, amely W. Thornton (1761-
1828) alkotása.
Az 1850-es évektől kezdve alkalmazták az újításnak számító, előre gyártott elemek

felhasználásával való építkezést. Először a favázas
alkalmazás alakult ki (G. W. Snow, 1797-1870), majd
öntöttvasból készülő fémvázas építkezés (J. Bogardus, 1800-
1874), a kornak megfelelően historizáló stílusban. Később a
fémvázas építkezés lehetővé tette nagy felületű
üveghomlokzatok alkalmazását (H. H. Richardson, 1838-
1882). A később oly jellegzetessé váló magasházak első
tervezője W. Jenney (1832-1907) volt, aki egyben az ún.
chicagói iskola alapítója is volt egyben, melynek tagjai a
technika fejlődését kihasználva egy új építészeti stílust hoztak
létre. A Reliance Buiding (1890) révén megszületett a
felhőkarcoló klasszikus típusa, amely D. H. Burnham (1846-
1912) és J. W. Root (1850-1894) nevéhez fűződött.
37
Kép: http://www.fotozona.hu/galeria
23
http://www.doksi.hu
A XX. században nagyarányú modern építészet fejlődött ki (az eklekticizmus mellett),

melynek F. L. Wright (1869-1959) volt az egyik legjelentősebb képviselője. Ő
továbbfejlesztette tanára L. H. Sullivan (1856-1924) tisztán szerkezeti formákat alkalmazó
technikáját és alkotásaiban – melyek között található lakóház, irodaház és ipari épület is –
az anyagszerűségre és funkcionalitásra törekedett. A modern felhőkarcolók sorra nőttek ki
a földből, melyek közül a legjelentősebbek közé sorolható a Rockefeller Center
épületcsoportja (1935-1940), az ENSZ New York-i székháza, a Lever House (G.
Bunshaft) és az Alcoa Building38 (fent) ami W. K. Harrison és M. Abramowitz alkotása.
2.4.2. Szobrászat
A korai időszakra (XIX. század) jellemző, hogy a művészek többsége olasz gyökerekkel
rendelkezett. Fő témát általában a polgárháború és azzal összefüggésben a nemzeti érzés
és szabadság kifejezése jelentette. Gyakran ábrázoltak hadvezérek, államférfiakat, akik a
polgárháborúban szereztek érdemeket, melyek közül kiemelkedik George Washington
lovas szobra (H. K. Brown, 1814-1886).
Sherman lovas szobra: Saint-Gaudens (1848-1907)
A XIX. század második felében egyre inkább a francia hatás érvényesül, de itt is érezhető
az európai művészek befolyása. Az önálló amerikai szobrászat kialakulását Saint-Gaudens
(1848-1907) Sherman lovas szobrától (fent) 39 szokták eredeztetni.
38
Kép: http://www-2.cs.cmu.edu/~dellaert/coral/big/AlcoaBuilding.jpg
39
Kép: http://jhortman.ods.org/pics/sherman%20statue.jpg
24
http://www.doksi.hu
Az európai művészek (Rodin, Meunier) hatása a XX. század táján is érezhető volt az
amerikai életet bemutató alkotásokon, de több irányzat (romantikus, akadémikus, modern)
együttes jelenléte volt jellemző erre a korra. Önálló amerikai stílusnak tekinthető a pop art
mely C. Oldenburg és G. Segal alkotásaiban figyelhető meg.
2.4.3. Festészet
Az amerikai festészet első képviselői kezdetben Európában (főként Londonban) alkottak.

Jellegzetes téma volt a portré (G. Ch. Stuart, 1778-1828), a függetlenségi harc (J.
Trembull, 1756-1843), a jellegzetes amerikai táj (J. Vanderlyn, 1776-1852). A
tájképfestők a Hudson River School tagjai voltak (J. E. Kensett, 1818-1872 – W. Hart,
1823-1894 – T. Moran, 1837-1926). Az 1800-as évek végén a különféle stílusirányzatok
hatására sokféle alkotás született. Az impresszionizmus amerikai képviselői közt tartják
számon többek között A. H. Wyant (1936-1892) és W. Homer (1836-1910) alkotókat. A
korszak legismertebb festője és egyben grafikusa J. Mc. N. Whistler (1834-1903) volt. Az
1900-as évek első felében szintén az
európai áramlatokat (avantgarde) követték,
(M. Russel, 1886-1953 – M. Weber, 1891-
1961). A II. világháború előtt a nácizmus
elől számtalan európai művész menekült
Amerikába, ahol új lendületet adtak a
festészetnek (is). Ekkor alkotott Moholy-
Nagy László és M. Ernst is.
A II. világháború után az absztrakt
expresszionizmus volt a jellemző, melyet (a külföldön leginkább ismert amerikai
stílusirányzat) a pop art követett, melynek világhírű alkotói R. Rauschenberg, R.
Lichtenstein (fent Roy Lichtenstein, In the Car, 1963.) 40 és A. Warhol voltak.
Az amerikai művészet egyes ágainak részletes jellemzésével azt kívántam bemutatni, hogy
létezik önálló amerikai művészet, azonban az alkotók többsége csak kevéssé ismert az USA
határain túl.
40
Kép: http://www.sackville.ednet.ns.ca/art/gallery/exhibit/pop/Lichtenstein,Roy-In_the_Car-1963.jpg
25
http://www.doksi.hu
2.4.4. Amerika jellegzetes művészete: a pop art
A pop art Angliában alakult ki az 1950-es években, mégis az USA jellegzetes művészeti
stílusa lett a 60-as években. A populáris szóból eredeztetik az elnevezést, így utalva a
„népszerű művészetre”.
A fejlett országokban egyre inkább tért nyert a fogyasztás, ami nagyon furcsa „művészeti
stílusok” kialakulásához vezetett. Az Egyesült Államokban kialakult a „junk-kultúra”, amely
a hulladék szóból ered és magyarul „dobd-el-kultúraként” szokták emlegetni a
művészettörténészek. Az alkotások általában a szeméttelepen, vagy a roncstelepeken
születnek, hisz megfelelő környezetben autóroncsok is érdekesek lehetnek. Külön érdekesség,
hogy a „giccs” is ekkortól került múzeumokba, ahol nagy tömegeket csábított a kasszához.
(1999-ben Budapesten, „Giccs és kultusz” 41 címmel nyílt sikeres és reprezentatív
vándorkiállítás 800 négyzetméteren a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretén belül). Az Élet és
Tudomány 1999. évi 17. 42 számában olvasható kritika szerint:
„Ami pedig ott látható, az egyszerűen frenetikus. Egyszerre nevetséges és szívszorító,

nosztalgiára hajlamosító és elkeserítő, de mindenképpen
jó mulatság. Kicsodálkozhatja magát az ember
ámuldozva, felismerheti, kikacaghatja és
megkönnyezheti a még fél évszázadnál is fiatalabb
tárgyakat, fényképeket, kiadványokat, újságokat,
divatholmikat, bútorokat, lakberendezési cikkeket,
háztartási gépeket, motorokat, gyermekjátékokat,
dísztárgyakat.
A kiállítás ötlete és anyagának zöme egy osztrák gyűjtő
tulajdonában lévő nemzetközi kollekcióra épül. … Az
igazi reveláció a lakáskultúra címszó alatt bemutatott
holmik láttán éri az embert. Az ötvenes-hatvanas évek
kacifántosan hajlított fémvázas, fémlábas bútorai, a
különös ívű székek, a vese- és tulipánasztalok, a
magasba szökő állólámpák meg a nylonborítású fotelek
és heverők dizájnja elképesztően eredeti. Ehhez jönnek az üveg és kerámia
dísztárgyak, a pingvincsőrös vázák, az áramvonalas kiöntőedények, a hímzésmintás
tányérok, a repesztett mázú használati és dísztárgyak.
No és a konyha a “modern” technika vívmányaival, háztartási robotgépeivel, grillező-,
41
„Giccs és kultusz - Tárgykultúra és életérzés az 50-es, 60-as években” című, 1999. május 2-áig nyitva tartó
kiállítás a budavári Sándor-palotában.
42
Élet és Tudomány 1999. évi 17. szám, K. M. cikke (http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/ is)
26
http://www.doksi.hu
sütő- és főzőalkalmatosságaival! A szocialista táborbeli háziasszony kedvence, a

rakétaporszívó is kiemelt helyet kapott. Csakúgy, mint az NDK-beli fényképezőgépek,
borotvák, zseb- és szobai rádiók meg az őstévékészülékek sora!”
A New York-i pop art megszületését az újításra való törekvés segítette elő, Robert
Rauschenberg és Jasper Johns révén. Rauschenberg festményeire újságokat és egyéb
tárgyakat ragasztott, és ezeket „kombinált festményeknek” vagy „összeállításnak”
(assemblage) nevezte. Gyakran nem is az alkotások voltak már a lényegesek, hanem az őket
körülvevő környezet és ezek kapcsolata és egymásra való viszonya.
Jasper Johns nevéhez olyan alkotások fűződnek, amelyek teljesen átlagos és egyébként
teljesen szokványos dolgokat ábrázoltak: az amerikai zászlót, betűket, számokat. Különc
művészek megdöbbentő műveket alkottak: Roy Lichternstein kedvenc képregényeiből
válogatott ki egyes epizódokat, melyeket aztán óriásposzter-méretűvé nagyított, míg Claes
Oldenburg óriási vécékagylókat és telefonokat alkot.
Az európai közönség számára a leginkább ismert Andy Warhol festményeket és

fotónagyításokat készített egykori híres emberekről (Beethoven – bal. lent) 43
a korabeli
sztárokról (Marylin Monroe – lent, középen) 44, sőt politikusokról (Mao Ce Tung – lent,
jobbra) 45 is szitanyomással.
43
Kép: http://www.fotos.org/galeria/data/518/3Andy-Warhol-Beethoven.jpg
44
Kép: http://www.informatik.hu-berlin.de/~apolze/Warhol/Images/marylin.jpg
45
Kép: http://www.tomtomshop.co.uk/art/art_pics (Andy Warhol: Mao, 1972, New York, Screenprint)
27
http://www.doksi.hu
A fent ismertetett igazi és önálló amerikai kultúra bemutatása után nyilvánvaló, hogy a
manapság világméretekben elterjedt homogenizáló kultúra nem kötődik szorosan az amerikai
mélykultúrához.
28
http://www.doksi.hu
3. Az amerikai tömegkultúra jellemzői és globális elterjedése
3.1. A McWorld kultúra
„A kultúra részrendszerei, a „kultúrafajok” közé a 20. század folyamán fokozatosan egy új

kultúrafaj jött létre, és bontakozott ki. Különböző neveket használhatunk jellemzésére:
tömegkultúra, tömegkommunikáció, információs kultúra, infotainment, McWorld kultúra. (A
két utóbbi kifejezés érdemel magyarázatot. Az infotainment szót az információ és a
szórakozás – entertainment – angol nevéből rakták össze. Magyarra hírszó-kultúrának
fordíthatnánk. A McWorld kifejezés pedig a McDonald’s-ra utal, a szabványosított
McDonald’s tömegkultúrát jelenti.” 46
Ennek az egész világot (és a kultúrákat) átalakító új kultúrafajnak az alapja az információs

technika, amely lehetővé teszi, hogy a kultúra összes terméke minden emberhez eljusson a
legmagasabb technikai színvonalon. Ugyanakkor ennek már más a funkciója, hiszen a média
révén a McWorld kultúra terjesztése a világ egyik legjövedelmezőbb iparága lett, melynek
bevételei dollármilliókban mérhetők. A McWorld tömegkultúra termékei (hasonlóan a
McDonald’s gyorséttermekhez) elterjedtek az egész világon. Az új kultúraféleség egyik
legfőbb jellemzője a sztereotipizálás, amely lehetővé teszi, hogy alacsonyabb színvonalon
ugyan, de mindenki számára érthetővé és fogyaszthatóvá váljék. „Részt kér a magas
kultúrából, mert felveszi a programjába az értékes kultúra bizonyos elemei, ám többnyire
olyan környezetbe helyezi őket, amelyben eredeti értékei elhalványulnak. … Betölti a
középkultúra szerepét, mert a felnövekvő nemzedékek millióinak szolgáltat identitást, ám ez
éppenséggel a kapcsolatok kiüresedésének identitása.” 47
Az egész világon egyre inkább terjed a McWorld kultúra, mely hazánkban többek között a
kereskedelmi televíziók programjaiban figyelhető meg. A délutáni műsorokban (pl. Balázs –
A szembesítő show, Mónika – A kibeszélő show) néha komoly témákat és tehetséges
embereket is bemutatnak, azonban nem eredeti környezetükben, hanem szinte megalázó
helyzetben. A magyar médiában nagy visszhangot kapott az a hasonló eset is, amikor Benkő
46
Vitányi Iván: A magyar kultúra az ezredfordulón In: Társadalmi Szemle 1998. 8-9. szám 115.
47
Vitányi Iván: A magyar kultúra az ezredfordulón In: Társadalmi Szemle 1998. 8-9. szám 116.
29
http://www.doksi.hu
Dániel európai hírű lantművész szokatlan jelmezben játszott a nagyközönség és a

televíziónézők előtt az egyik ilyen showműsorban. Hazánk showműsorai, mind a legszélesebb
közönséghez szólnak, a lehető legérthetőbben és „legfogyaszthatóbban”. A televíziókban
egymást érik a show-k. A fent említett Balázs és Mónika show mellett, találunk Kvíz-show-t
(Multimilliomos) és Szulák Andrea-show-t („Nem harap a néni!” alcímmel).
A média segítségével a McWorld tömegkultúra termékei az egész világon elterjedtek,

jövedelmező iparággá váltak, melynek egyik legfőbb jellemzője a sztereotipizálás.
3.2. Korunk sztereotipikus amerikai tömegkultúrája
Érdekes megfigyelni, hogy egyes népekről hogyan vélekednek más népek, valamint az is,
hogy hogyan ítélik meg azok önmagukat, azaz milyen önképpel rendelkeznek, illetve az, hogy
mit közvetítenek a külvilág felé, milyennek szeretnék láttatni magukat.
Az európai kultúrákban az évezredes múltra visszatekintő történelem miatt kimondatlan

felsőbbrendűség érezhető a saját kultúrára vonatkozólag és lenézés az amerikai kultúrával
szemben. Ennek azonban nincsen valóságalapja, hiszen egyik kultúra sem jobb, több és
értékesebb a többinél, csupán néhány dologban különbözik a többitől, sőt éppen emiatt lesz
kivétel nélkül mindegyik kultúra egyéni és érdekes. Ezt a szakirodalomban kulturális
relativizmusnak nevezik. 48
Sztereotípiák alapján ítélünk meg más kultúrákból érkezett embereket, kiknek ismerni véljük
szokásaikat, viselkedésüket és használati tárgyaikat. „Allport (1954) 49 amerikai pszichológus
szerint a sztereotípia nem más, mint egy embercsoportra vonatkoztatott általánosított
hiedelem. A sztereotípiákat sokan üldözendőnek tartják, mondván, hogy hatásukra az
emberekben téves képzet alakul ki egy másik kultúra képviselőiről. A probléma akkor adódik,
amikor egy kultúrára vetített sztereotípiát kritika és kivétel nélkül az adott közösség
valamennyi tagjára vonatkoztatunk. Ilyenkor ugyanis megfeledkezünk azokról az egyéni
különbségekről, amelyek bármely kultúra egyedei között létezhetnek. Vagyis a baj az, ha
48
49
Gordon Allport: The Nature of Prejudice. Addison-Wesley, Cambridge, (MA) 1954.
30
http://www.doksi.hu
eleve prekoncepcióval közeledünk valakihez, mert ebben az esetben az egész interakciónkat

befolyásolni és korlátozni fogja a tudatunkban élő” 50 pozitív vagy negatív kép.
A hatalmas ország területén regionális különbségek, eltérő szokások vannak, mégis az európai
embernek a következők jutnak eszébe az amerikaiakról:
1. A mai amerikai szépségideál a soványság, ezért minden férfi és nő folyamatos diétával

és lehetőség szerint testmozgással arra törekszik, hogy mindig fitt, karcsú és
nádszálvékony legyen.
2. Az amerikaiak számára meghatározó a gépkocsi, sőt gyakran a második otthonuknak

tekintik az autójukat, miként azt a hollywoodi filmekből jól ismerjük. Az óriási
távolságok és az olcsó benzin miatt mindenki megengedheti magának, hogy nagy, és
kényelmes kocsija legyen (Chevrolet Impala 1959.) 51. Érdemes lenne egy külön
tanulmányban összehasonlítani a japán és az amerikai autók főbb jellemzőit,
melyekből egyenesen következtetni lehetne a népcsoportok értékrendszerére,
viselkedésére és életmódjára is.
50
51
Kép: http://www.neowin.net/forum/lofiversion/index.php/t271695-50.html
31
http://www.doksi.hu
3. Az amerikai emberek szeretnek kényelmesen öltözködni, ami gyakran megy az

elegancia és a divatosság rovására. A nem-amerikai emberek képzeletében a T-Shirt-
ös, baseball sapkás, koptatott farmeros fiatalok és a nagymintás „hawaii-inges” férfiak
jelennek meg.
32
http://www.doksi.hu
4. Az amerikai emberek mind-mind lokálpatrióták, ami leginkább a nemzeti zászló

tiszteletében nyilvánul meg. Az USA összes államában ennek óriási szerepe van, sőt a
házaikon kint lobog a nemzeti zászló, amit ha kell minden reggel felvonnak. Az
emberek büszkék arra, hogy ők amerikaiak és nagyon komolyan veszik a nemzeti
érzéseiket. Amerikában az egyik legnagyobb kitüntetés a hősi halottak elismeréseként,
hogy az özvegyeknek összehajtott amerikai zászlót adományoznak ünnepélyes keretek
között. A 2001-es szeptemberi terrortámadás után a támadáskor a Pentagon épületét
díszítő zászlót a katasztrófa egyik özvegyének ajándékozták.
5. Az amerikaiak kötődése a himnuszukhoz szintén igen jellemző szinte a társadalom

összes tagjára. Hasonlóképpen a zászlóhoz, az egyik legjelentősebb nemzeti jelkép a
himnusz. Közismert dallama szinte az összes rendezvény és esemény alkalmával
felhangzik, az állami ünnepektől kezdve a sportmérkőzésekig. Érdekes azonban, hogy
még százezres tömeg előtt is gyakran élőben és zene nélkül szokták előénekelni. Ez
lehetőséget teremt arra, hogy az énekes a saját stílusában és tempójában adja elő „a
számot”.
6. Az amerikaiakra sokáig jellemző volt a dohányzás. Emberek milliói követték

példaképeiket, a sztárokat, akik a filmvásznakon füstöltek. Habár az utóbbi időkben
már egyre nagyobb sikereket érnek el a dohányzás-elleni kampányok, a színészek és a
híres emberek körében mind a mai napig divat a dohányzás.
7. Az amerikai katonák és a veteránok megbecsülésnek örvendenek szerte az

államokban. Különösen a vietnámi háború résztvevői és a még élő II. világháborús
veteránok számítanak hősöknek. Vietnám és annak negatív lélektani hatása mind a
mai napig foglalkoztatja az embereket, ezért a vietnámi háború pokláról számtalan
filmet készítettek, melyek közül legismertebbek az „Apokalipszis most” 52 Marlon
Brando és a „Szakasz” 53 Charlie Sheen főszereplésével. Ismert emberek a katonaság
és a hadsereg imázsát kihasználva gyakran hivatkoztak katonaidejükre. (Elvis Presley
rock and roll-sztár pályája csúcsán (1958) bevonul a hadseregbe, és katonai szolgálata
52
Apokalipszis Most (1979) Rendezte: Francis Ford Coppola, színes amerikai film
53
A szakasz (1986) Rendezte: Oliver Stone, színes amerikai film
33
http://www.doksi.hu
miatt még híresebb lesz. Az amerikai elnökválasztáskor (2005) Bush elnök katonai
szolgálatát bizonygatja az amerikaiaknak és a Vietnámban szolgált kihívójának.)
8. Egy átlag amerikai étkezési szokásai is igen közismertek, sőt a közelmúltban már
filmet is forgattak e témában „Super Size Me” 54 címmel. Amerikában az emberek az
üdítők közül főleg kólát (Coca-Cola, Pepsi-Cola) isznak és hamburgert vagy hot-dogot
esetleg pitét esznek. Érdemes megfigyelni, hogy minden amerikai filmben feltűnik a
fent említett négy dolog közül legalább egy. A kávézás kevésbé szertartásos, mint más
népeknél. Amerikához kötik az emberek a Popcorn-t is, ami szintén a globális
tömegkultúra egyik meghatározó terméke lett.
9. Az amerikaiak általában jobban kötődnek a fegyverekhez, mint az európai társaik.

Hollywoodban százszámra készülnek az olyan akciófilmek, ahol a főhős a
legkülönfélébb eszközökkel sebesülést okoz vagy gyilkol. Egyes pszichológusok
ezekre a filmekre vezetik vissza az emberekben rejlő agresszivitást, amely gyakran
felszínre tör és megfigyelhető még az iskolákban is, ahol nem ritka, hogy a gyerekek
vérfürdőt rendeznek társaik és tanáraik körében.
A külső megjelenés mellett a szakirodalmak és a saját tapasztalataim szerint a következők

jellemzik leginkább az amerikaiakat.
1. Mosolygás = boldogság, pozitív érzelmi ráhangolódás és az elégedettség jele. Az
amerikaiakat pozitív életszemlélet jellemzi, ami abban nyilvánul meg, hogy töretlen
bennük a jövőbe vetett hit és az optimizmus. Éppen ezért az emberek gyakran
mosolyognak, hiszen ha mosolygunk, boldogabbnak érezzük magunkat.
2. Nem szereti a csendet, kellemetlenül érzi magát benne. Az amerikai kultúra egy
részének tekinthető az is, hogy mindenhol szól a zene. Mivel az amerikaiak általában
nem szeretik a csendet, mert az szokatlan számukra és ezért zavarja őket, minden
helyiségben folyamatosan szól a zene. Érdemes megfigyelni, hogy az amerikai
mintára épülő bevásárlóközpontok (plázák) üzleteiben, mosdóiban, de még liftekben is
folyamatosan szól valamilyen háttérzene (vagy funkcióját tekintve háttérzaj).
54
Super Size Me (2004) Rendezte: Morgan Spurlock, színes amerikai dokumentumfilm egy amerikai fiatalról,
aki elhatározza, hogy egy hónapon keresztül kizárólag a McDonald’s gyorséttermeiben étkezik. A film óriási
felháborodást és sajtóvisszhangot váltott ki a média és mozilátogatók körében.
34
http://www.doksi.hu
3. Pénz, pénz, pénz. Amerikában meghatározó az, hogy mennyi pénze van az embernek,
hiszen pénzért szinte bármi megvehető. A fiatalok és az idősebbek gondolataiban sem
az erkölcsi elismertség utáni vágy, hanem a sok pénz dominál. Ez a jellemző
rendszeresen megjelenik a filmvásznakon is, ahol az aranyásóktól kezdve, a
kalandorokon és kasszafúrókon át a tőzsdecápákig mindenki szeme előtt egyedül a
„zöldhasú” képe lebeg.
4. Anyagiasság, magas jövedelem, üzleti siker, profitra törekvés. Az USÁ-ban a magas

jövedelem a meghatározó értékmérő. Az tekinthető igazán sikeresnek, akinek sok
pénze van és jó befektetései, egyszóval jómódú.
5. Versenyszellem, teljesítmény-centrikusság, hatékonyság, sikeresség, felemelkedés.

Amerika a korlátlan lehetőségek hazája, mert bárkiből lehet bármi. Az emberek szerint
a felemelkedés kizárólag magától a személytől függ, aki ha jól és hatékonyan
dolgozik, többet teljesít, mint a társai, hamar sikeres és ezzel összefüggően gazdag
lesz.
6. Jólét, gazdagság, elismertség. Az USA a világ legtöbb milliárdosának lakóhelye. A

Forbes magazin rendszeresen közli, hogy kik a leggazdagabbak a világon és az
Egyesült Államokban. A világranglista elején túlnyomórészt amerikai üzletemberek
állnak, de az összesített listán is túlreprezentáltak az amerikaiak.
7. Szabadság, függetlenség, egyenjogúság, egyéni döntés szabadsága, választási

lehetőségek. Először a 1776-ban szerkesztett Függetlenségi Nyilatkozattal tették
először nyilvánvalóvá igényüket a szabadsághoz az amerikaiak, hiszen ezzel az
okmánnyal jött létre az Amerikai Egyesült Államok. Az USA a XX. században a
függetlenségre és az egyenjogúságra hivatkozva számos háborút vívott váltakozó
sikerrel.
8. Női egyenjogúság, feminizmus. Az átlagemberek számára szintén nagy jelentőséggel

bír a függetlenség és a szabadság, ami a társadalom egyes tagjai számára a
feminizmusban nyilvánult meg. Véleményük szerint a nők minden tekintetben
35
http://www.doksi.hu
egyenrangúak a férfiakkal, ezért lehetővé kell tenni a hölgyek számára is, hogy azonos
bérért, azonos munkakörülmények között tipikus „férfimunkákat” végezzenek,
beleértve a katonáskodást is.
9. Név szerinti megszólítás, „tegezős Önözés”, keresztnévhasználat, névtábla. Az angol

nyelv sajátosságai miatt nem jellemző a magázódás, éppen ezért az emberek általában
keresztnevükön szólítják egymást. Hivatalos tárgyalásokon az üzletemberek
természetesen magázódnak, különösen hogyha korábban nem találkoztak, vagy
külföldi delegációval találkoznak. A köznapi életben (pl. gyorséttermekben,
üzletekben) gyakran találkozhatunk keresztnév-feliratos névtáblákkal.
10. Demokrácia, egyenlőség, egyenlő és korlátlan lehetőségek mindenkinek. Az amerikai

nép számára a demokrácia és az egyenlőség ugyanolyan fontossággal bír, mint a
függetlenség. Nemcsak Amerikában, hanem az egész világon ugyanis mindenkinek
egyenlő és korlátlan lehetőséget kell biztosítani a boldoguláshoz és a felemelkedéshez.
Ehhez elengedhetetlenül szükséges a demokrácia mindenhol a Földön, ami szintén
gyakran háborúskodáshoz vezet.
11. Amerika a leg-leg-leg… Az USÁ-ban mindenki számára fontos, hogy sikeres legyen,
amelynek egyik módja az, hogy valamiben ő legyen a legjobb a világon. Az emberek a
leghihetetlenebb kategóriában is hirdetnek győztest nemcsak a sport területén (a
kosárlabdacsapat legjobb 6. embere – magyarul a kezdőcsapatba be nem férő legjobb
csere). Amerikában 1956-ban adták ki először New York-ban az Angliából származó
Guinness Rekordok Könyvét, mely maga is a könyvkiadás történetének legkelendőbb
kötete lett. A legtöbb – nem a természetes környezettel összefüggő – rekordot
amerikai állampolgárok tartják.
12. Nem ismerik el az örökölt rangot, társadalmi pozíciót és tekintélyt. A USÁ-ban nem
voltak dinasztiák és királyok, akiknek leszármazottai ma is viselnék rangjaikat. Ennek
köszönhetően az amerikaiak számára nem az örökölt rang az, ami elismerésre méltó,
hanem az, hogyha valaki a saját erejéből és tehetségéből kapaszkodott feljebb a
társadalmi ranglétrán.
36
http://www.doksi.hu
13. Szókimondás, nyíltság, „Time is money” – „in Medias res”, időmegtakarítás,

lényegre- és célratörő, tényszerű. Az amerikaiak általában nem szoktak hosszú
körmondatokban homályos tartalmakat közölni, szeretnek röviden, lényegre törően,
minél egyszerűbben a konkrét témáról beszélni, hisz a sok beszéddel elvesztegetett
idő, a potenciális pénzszerzés idejét rabolja el.
14. Jövőbe tekintenek, a jelennek élnek, a múlt nem annyira fontos. Az amerikai
embereket leginkább a jövő foglalkoztatja, amihez a jelenen keresztül vezet az út. A
múlt számukra kevésbé fontos, hiszen azon már nem lehet változtatni, az már csak
történelem. A pozitív perspektíva szemlélete a jövőbe vetett hittel párosul, így
mindenki optimistán néz a jövőbe.
15. Gyakorlatiasak, nem elméleti emberek. Az USA oktatási rendszere főként a gyakorlati
és nem a lexikális tudásra helyezi a hangsúlyt. Véleményük szerint csak olyat érdemes
tanulni, amelyet később fel tudnak használni majd a mindennapi életben.
16. Önállóság, saját erőből felemelkedés – „self made man” A siker és az érvényesülés
mindenki számára elérhető, csak tenni kell érte. Az amerikaiak nagyon megbecsülik
azokat az embereket, akik teljesítményük révén lettek sikeresek és gazdagok. A „self
made man” egyik legjobb példája Bill Gates, aki informatikus zseniből lett 40 éves
korára a világ leggazdagabb embere. 55
17. Magabiztosság, Önbizalom, Kitartás, „Minden rendben!” Az amerikaiakat a töretlen

önbizalom jellemzi, ami magabiztossá és nagyon céltudatossá teszi őket. A
kitartásukat a pozitív életszemlélet táplálja és rendületlenül hisznek a sikerben.
18. Mobilitás, állandóan úton levés, felületes barátságok. Az európai emberek számára
ismeretlen ez, hiszen az amerikaiak gyakran képesek több száz, esetleg ezer mérföldet
utazni egy jobb munkahelyért, míg Európában ez nem jellemző. Magyarországon
manapság még az is elképzelhetetlen, hogy valaki áttelepüljön a Tiszántúlról a
55
Daniel Ichbiah: Bill Gates és a Microsoft regénye, K.u.K. Kiadó, Budapest, 1996.
37
http://www.doksi.hu
Dunántúlra egy jobb állás érdekében. Az amerikaiak életéhez nagyon hozzátartozik az

utazás, ami az ország hatalmas méretével van összefüggésben.
19. Mindenki sportol: aerobic, futás, kocogás, kosárlabda, baseball, jégkorong. A

gyerekeket már az iskolákban arra nevelik, hogy sportoljanak. A főiskolák tárt
karokkal (és ösztöndíjakkal) várják a sportolókat és kiváló feltételeket biztosítanak
minden sportolni vágyó fiatalnak. A felnövő emberek megtartják szokásukat, és
gyakran járnak kocogni a parkokba.
20. Fitness, wellness, egészséges életmód. Amerikában, a nagyvárosokban nem mindig

lehetséges megfelelő környezetben sportolni, ezért a városlakók számára
kifejlesztették a beltéri testmozgás különböző fajtáit (Fitness, wellness), melyek
szintén elterjedtek mára az egész világon. Habár az egészséges életmód nem
egyértelműen Amerikából származik, az amerikaiak egyre inkább az egészséges
életmód hívei.
21. Kézjelek: 2 ujjal (mutató- és középső) mutatott V-jel, Victory – győzelem siker,
felfelé tartott hüvelykujj: minden rendben, OK!
22. ’Life begins at forty’ (Az élet negyvennél kezdődik). 56
Hofstede holland antropológus munkájában 57 négy, más kultúrákkal való összehasonlítást

elősegítő kulturális dimenziókat használt, melyek szerint az amerikaiakat a következőképpen
lehet jellemezni 58:
• A hatalmi távolsági index szerint, - amely azt vizsgálja, hogy az alacsonyabb

beosztású személyek hogyan viszonyulnak a létező hatalmi egyenlőtlenségekhez - az
amerikaiak a kis hatalmi távolságú társadalmak közé tartoznak. Ez abban nyilvánul
meg, hogy az emberek közötti egyenlőségre, vagy a különbségek csökkentésére
törekednek, az örökölt jogok, státusok háttérbe szorítása mellett.
56
57
Hostede, G., Cultures and Organisations, Software of the Mind, HarperCollins Publishers, London 1994.
58
Falkné dr. Bánó Klára: Kultúraközi Kommunikáció, Püski Kiadó, Budapest, 2001. 28-49.
38
http://www.doksi.hu
• Individualizmus illetve kollektivizmus tekintetében kimondottan az individualista

társadalmak közé sorolható, mivel kultúrájukat az „én” szó jellemzi. Az „én kultúra”
arra utal, hogy mindenki főként saját magát helyezi előtérbe, melynek köszönhetően a
kapcsolatok nem jellemzőek. A gazdag társadalmakat egyébként – így az USÁ-t is –
az individualizmus, tehát egyén szabadsága szokta általában jellemezni.
• Az Amerikai Egyesült Államok maszkulin társadalom, hiszen az emberek

tevékenységét és mindennapjait a pénz és az anyagi javak határozzák meg. A
társadalom tagjai számára szinte mindennél fontosabb a személyes siker, az
előrehaladás, a verseny. Az emberek magabiztosak, mosolygósak, az iskolákban és a
munkahelyeken a teljesítmény, a hatékonyság és a gyakorlati tudás a mérvadó.
• Az amerikai gyengén bizonytalanságkerülő kultúrák közé sorolható, ami azzal

magyarázható, hogy a konfliktusos helyzeteket is bátran felvállalják és a kockázatok
sem hátráltatják őket tevékenységükben. Az élet minden területén a nyílt beszédet és
az érthető feladatokat kedvelik.
3.3. Az amerikai emberek véleménye a homogenizáló amerikai tömegkultúráról
David. G, Myers amerikai pszichológus, a Yale egyetem professzora 1998-ban készített

felméréseinek eredményeit, kutatásait „A nagy amerikai ellentmondás” című könyvében
ismertette. 59
A tanulmány ismerteti, hogy az amerikaiak háromnegyede (76%) úgy véli, hogy baj van az
értékrenddel. Habár az amerikai emberek többsége jobban él, mint évtizedekkel ezelőtt, mégis
többszörösére nőtt a válások, a depressziósok, a börtönben lévők és a fiatalkori
öngyilkosságok száma. Mindezeket arra vezetik vissza, hogy a versenyhelyzet az emberek
között egyre fokozódik, egyre többet dolgozik mindenki, így a családra, barátokra és a
pihenésre szánt idő mennyisége lecsökkent.
59
David G. Myers: The American Paradox: Spiritual Hunger in an Age of Plenty. Yale University Press, USA,
2000. In.: Csath Magdolna: Kiút a globalizációs zsákutcából, Kairosz Kiadó, Bp., 2001. 169-188.
39
http://www.doksi.hu
Az Egyesült Államok a világ legindividualistább országa, így az amerikaiak számára fontos

az önmegvalósítás, a sikerélmény, a gyors és látványos sikerek elérése. Az iskolákban a
gyakorlati oktatásra helyezik a hangsúly a lexikális tudással szemben, így a tanrendben
megtalálható az „önbizalom építés-óra”. Manapság már nemcsak a férfiak, hanem a nők
számára is fontos a karrier, az érvényesülés és az önmegvalósítás. A fiatalok egyre később és
egyre ritkábban kötnek házasságot, sokszorosára nőtt az együttélések száma, mindezzel együtt
jár az is, hogy egyre több az elvált és a magányosan élő. Az egész világon szinte divatként
hódít a „szingliség”, mint a „szabadságérzés” egy érdekes formája. Mivel a karrier gyakran
fontosabb, mint a gyermekvállalás, ezért kevesebb gyerek születik a jobb módúak körében,
míg a szegényebb rétegeknél több gyermek születik.
Az amerikai kultúrához és az amerikai álomhoz mindig hozzátartozott a pénzszerzés és a

gyors meggazdagodás lehetősége. Ez a jellemző értékrend mindmáig fellelhető az ifjúság
körében, akik úgy vélik, hogy a pénz a hatalom. Ugyanakkor a gazdagsággal egyenes arányos
az elégedettség, a boldogság? A menedzserek versenyszelleme, a pozitív életszemlélet, a
különlegesség érzése és a magabiztosság tudata, gyakran túlzott önbizalomhoz vezethet.
A média az egész világon hatással van az értékrend alakulására. Az emberek – legfőképpen a

fiatalok – mintaként tekintenek a televízióban látottakra. A lazaság, a gyors meggazdagodás, a
minden helyzetből sikeres kilábalás, a győzelem jellemzi a programok nagy részét. Az
emberek megszokták már az erőszakos akciófilmeket, nő a közönyösség és az érdektelenség
mások iránt. A filmek mintaként szolgálnak, a problémákra a filmekben látott megoldásokkal
válaszolnak.
40
http://www.doksi.hu
4. Az amerikai kultúra köznapi megjelenési formái Magyarországon az ezredfordulón
Az amerikai kultúra megjelenési formáit hazánkban bárki megvizsgálhatja, aki emberek

között él és főként városban. Az amerikai kultúra térnyerése jelen van napjainkban. Kólát
iszunk és rágógumizunk. Sokan talán nem tudják, hogy honnan eredeztethető mindez.
Sokszor felmerül – általában nosztalgiaként – az amerikanizálódás hátránya. Az emberek
félnek, hogy elveszítik saját kultúrájukat, nyelvüket - angol feliratok, reklámok (Just Do It,) -
szokásaikat és átveszik az idegen ünnepeket és hagyományokat (Valentin-nap, Halloween
stb.).
A hazai szakemberek többsége szerint a kétpólusú világrend megszűnését követően gyorsult

fel hazánkban és a kelet-közép-európai országokban az amerikai kultúra széleskörű
elterjedése. A piacgazdaságra való áttéréskor az emberek azt hitték, hogy fennmarad a teljes
körű foglalkoztatottság, az ingyenes állami oktatás, valamint az egészségügyi és a szociális
ellátás. Az emberek automatikusan nyugat-európai életszínvonalat vártak a rendszerváltástól.
A rendszerváltás óta Magyarországon egyre jelentősebben megfigyelhetőek a globális kultúra

megjelenési formái, az individualizmus nőtt és a társadalom „férfias” jellege is erősödött.
Ezek egyes kutatások szerint 60 terjed a „menedzserszemlélet”, ahol egyetlen cél a
hatékonyság és a profit, valamint ezzel összefüggésben nő az anyagiasság. Az
individualizmus növekedésével versenyhelyzet alakul ki a társadalom tagjai között, az
elérhető fő végcél pedig a gazdagság elérése lesz.
„Az 1980-as évek végén bekövetkezett rendszerváltozás egyik fő jellemzője a

parancsrendszer felszámolása, és az új gazdasági modell követése, amelyben a legfőbb
princípium az egyéni kezdeményezés, az önálló döntés. Ebben az új rendben a legfontosabb
szereplők a vállalkozók lettek. Ők a parancsok szolgai végrehajtása helyett maguk választják
a követendő utat.” 61
60
Csath Magdolna: Stratégiai változásmenedzsment, AULA, 2001.
61
Cseh-Szombathy László: Gazdasági változások – társadalmi értékek, In: Globalizáció és nemzeti érdek –
Magyarország az ezredfordulón, Rendszerváltozás: Piacgazdaság, társadalom, politika (szerkesztő: Glatz
Ferenc). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1997.
41
http://www.doksi.hu
A családi viszonyokban is jelentős változás állt be, és ez az egyéni kezdeményezés

megfigyelhetővé vált a kapcsolatokban is. Jelentősen csökken a törvényes házasságkötések
száma, és mind nagyobb számban fordulnak elő házasságkötés nélküli együttélések.
A fiatalok egyre később döntenek a házasság és családalapítás mellett. Az ifjúság nagy része
úgy véli, hogy előbb meg kell teremteni a biztos megélhetést és még fiatalon karriert kell
csinálni. Ez az önmegvalósítás szintén az amerikaiakra jellemző, a házasságkötések ideje
egyre inkább eltolódik, ma már nem ritka a 28-35 éves „ifjú pár” sem.
A gyermekekkel való törődésre jellemző, hogy a karrierista szülők csak kevés időt tudnak
gyermekükkel tölteni, akik így más értékek mentén szocializálódnak.
Egyenlőtlenség kérdésében szintén példaként említhető az USA, melynek lakói optimista

beállítottságúak. Az amerikaiak hisznek az esélyegyenlőségben és az egyéni sikerre építő
társadalomban. A magyar emberek számára teljesen szokatlan az, hogy Amerikában a
nagyobb jövedelmi egyenlőtlenségek is elfogadottak. Ma még hazánkban nem jellemző, hogy
a jövedelmeket nyilvánosságra hozzák, mint például az amerikai profi kosárlabda
bajnokságban, ahol a sportolók fizetése évről-évre pontosan követhető a világhálón. 62
Az amerikaiak túlnyomó többsége (87,3%) hisz abban, hogy az életben való érvényesüléshez
és előrejutáshoz nélkülözhetetlen a magas iskolai végzettség. 63 Amerikában ezért szinte
minden fiatal főiskolát végzett. Azt azonban érdemes megemlíteni, hogy az amerikai
iskolarendszer lényegesen eltér a magyartól, ezért nem érdemes semmilyen következtetést
levonni abból, hogy míg például a hivatásos kosárlabdázók (NBA játékosok) 99%-a főiskolát
végzett, addig ez a magyar sportolókról ez nem mondható el.
Sági Matild művében 64 olvasható az is, hogy az amerikaiak négyötöde szerint (82%) az
életben való boldoguláshoz nem fontos, hogy valaki tehetős családba szülessen, hiszen
hitvallásuk szerint minden ember a maga erejéből is képes nagy dolgok elérésére
(Magyarország 69,9%). A kutatás eredményei szerint a legdominánsabb különbség a
magyarok és az amerikaiak között a munkáról való vélekedéssel kapcsolatban van. A
62
http://www.nba1.hu/fizetesek.php
63
Sági Matild: Egyenlőtlenség és egyenlőtlenségtudat, In: Társadalmi Riport 1996, TÁRKI, Budapest, 1996.
528-560.
64
42
http://www.doksi.hu
magyarok mindössze fele (53,9%) szerint fontos a kemény munka az életben való
előrejutásban, míg ezzel szemben az amerikaiak (ebben a kategóriában) minden országot
megelőzve, erről a végletekig meg vannak győződve (88,1%). Az amerikaiak értékrendjében
jelentős szerepet kap a saját erőből való felemelkedés („self made man”). Ez alátámasztja azt
a véleményüket, miszerint nem az állam feladata, hogy csökkentse az alacsony és a magas
jövedelműek között jövedelemkülönbségeket. Ezzel szemben hazánkban még mind a mai
napig azt várják az emberek, hogy az állam oldja meg problémáikat. Az állam azonban egyre
inkább kivonja magát e feladat alól és az embereknek hamarosan át kell venni az amerikai
értékrendet. Az „Egyenlőtlenség és egyenlőtlenségtudat” 65 című munka arról is beszámol,
hogy az átlag amerikai hisz abban, hogy bármikor jobbra fordulhat az élete, nőhet az
életszínvonala. Ezzel ellentétben a pesszimista magyarok (mintegy 90%) nemigen hisznek a
javulásban, szerintük igen kevés annak a lehetősége, hogy a közeljövőben jobban fog élni.
Az esküvők csökkenése mellett leginkább a válások számának növekedése figyelhető meg. A

kutatók szerint az Amerikai Egyesült Államokból indult ki a gyermekvállalást tudatosan
elutasító szemlélet is, mikor a házastársak nem kívánják feladni szabadságukat vagy
karrierjüket, és ezért nem akarnak gyermeket. Nyugaton terjedt el először a nők
egyenjogúsági törekvése is, melynek következtében a nők számára is lehetővé vált a gyors
szakmai felemelkedés. A karrierjük csúcsán lévő, elismert és jólétben élő „szinglik” sikeresek
ugyan, mégis általában egyedülálló, családtalan és magányos hölgyek.
A munkahelyeken is megfigyelhető az amerikai hatás. A vezetők helyett manager-ek

irányítják a cégeket. Az osztályokat angol rövidítésekkel látják el, ami manapság már egyre
elfogadottabbá válnak (Pl.: HR – Human Resource: Emberi erőforrás, HD – Help Desk:
„Ügyfélszolgálat”, PR – Public Relations: Közönségkapcsolatok…). Az álláshirdetések egy
része már angolul jelenik meg, míg a magyar nyelvűekben is „Sales Manager-t, Sales
Assistant-et, Sales Executive-t, Junior Kontrollert, Call Center-est, Technical Manager-t
keresnek.
A városok kertvárosaiban és zöldövezeteiben az utóbbi években megjelentek a nyugati

mintára épülő lakóparkok, avagy a gazdagabb rétegek „lakótelepei”. A kényelmet és a
65
528-560.
43
http://www.doksi.hu
biztonságot számos szolgáltatás biztosítja, így többek között kapuszolgálat fogadja az

embereket és a lakótömböknek gyakran saját úszómedencéjük, fodrászuk, közértjük és
fitness–termük van.
A város főbb közlekedési csomópontjaiban felépült nagy bevásárlóközpontok (plázák) a

kereskedés mellett egyfajta követendő viselkedésmintát és új értékrendet, életstílust kínálnak
az embereknek. A fiataloknál divatos időtöltésnek számít és egy újfajta kulturális térnek is
tekinthető a pláza, ahol az ifjúság rendszeresen találkozhat.
A világ zenei piacán már régóta Amerika a követendő példa. Az európai fiatalok egyik
legkedveltebb zenei csatornája a Music Television (MTV) zenei csatorna, a gyerekeké a
(szintén hazánkban is fogható) Nickelodeon gyermekfilm-csatorna és a HBO filmcsatorna is.
A kereskedelmi televíziók 70-80%-ban amerikai filmeket vetítenek, háttérbe szorítva ezzel a

helyi, hazai és regionális kulturális programokat. Az európai kormányok törvényekkel
próbálják megóvni az európai filmgyártást az amerikai filmek importjával szemben. A
nemzeti parlamentek törvényjavaslatokat dolgoznak ki arról, hogy a televíziós adások
legalább 50%-a Európában készülő, azaz európai származású alkotás legyen.
Az amerikai kultúra konkrét megjelenési formái Magyarországon a következők:
1. Öltözködés, Blue Jeans – Levi’s 501, T-shirt, baseballsapka. A hatvanas években az

Amerikai Egyesült Államokból indult el világhódító útjára a „blue Jeans”, azaz a
farmer. A hollywoodi sztárok mindig előszeretettel viselték, ezért a lazaság és a
magabiztosság egyik jelképe lett.
2. Filmek, sorozatok, Hollywood, sztárok, csillogás, fényár, gazdagság, „One man show”
(Larry King Show - Friderikusz Show), televízióműsor-szerkesztés, a címlapon a
bemondók - médiasztárok
3. Angol világnyelv, szavak
4. Zene
5. Sport (amerikai foci, NBA, NHL, baseball)
6. Fittség, egészséges életmód, jogging, aerobik
7. Politika
44
http://www.doksi.hu
8. Önmegvalósítás, sikeresség, Self Made Man

9. A média és a kommunikáció hatalma, a média, mint eszköz
10. Internet
Az amerikai kultúra elterjedését Magyarországon és

megjelenési formáit hazánkban az ezredfordulón a
fentiek mellett részletesebben is megvizsgálom az
üdítőitalok, az amerikai filmek, az amerikai profi
kosárlabdasport (NBA), a gyorséttermek és az angol
nyelv tekintetében. Választásomban szerepet játszott az
is, hogy nagyon érdekel az amerikai sportok közül a
kosárlabda, gyermekkori példaképeim egytől-egyig
NBA játékosok. Az amerikai filmekkel kapcsolatban
szintén elmondható, hogy számtalan klasszikus alkotást
láttam, melyek nagy hatással voltak rám. Az üdítőitalok
(Andy Warhol: Coca Cola, jobbra) 66 és a gyorséttermek
nem tartoznak a kedvenceim közé, azonban ezek már annyira átszövik napjainkat, hogy már
természetesnek véljük jelenlétüket. Végezetül az angol nyelv rövid bemutatását azért
tartottam szükségesnek, mert úgy vélem, hogy ez az egyik fő jellemzője a globalizációs
tömegkultúrának.
66
Kép: http://www.oglethorpe.edu/faculty/~j_bohart/images/warhol_green_coca-cola_bottles.jpg
45
http://www.doksi.hu
4.1. Az üdítőitalok
A globalizáció révén szinte a világ legeldugottabb szegleteiben is megjelennek az ismert nagy

cégek, azonban a külföldi üdítőital-gyártók beruházásai gyakran hátrányokkal is járhatnak a
helyiek számára. „Amikor a külföldi cégek megjelennek, sok esetben tönkreteszik helyi
versenytársaikat, halomba döntve kisemberek ambícióit, akik házilag működtetett kisipart
próbálnak meg fenntartani. … A Coca-Cola a Pepsi megjelenése egy belső piacon szerte a
világon mindenhol eltiporta az üdítőitalok gyártóit.” 67
Coca Cola, Pepsi Cola, Az amerikai életforma egyik meghatározó kelléke a kóla már az 1960-
as évektől jelen volt hazánkban. Az amerikai
üdítőitalok közül először a Coca Cola gyártása
kezdődött meg a Kőbányai Likőrgyárban, 1968-
ban. A külföldi licenc alapján és külföldről hozott
sűrítményből készült „Coca” mellett hamarosan
megjelent a „Pepsi” is, ami az ötvenes-hatvanas
évek sztáritalának, a szintetikus alapanyagból
készült és szén-dioxiddal enyhén dúsított
„Bambi” sorsát pecsételte meg. „A FÁJIV
ugyanis a margitszigeti üzemben, 1970-ben
hozzálátott a Pepsi Cola palackozásához, ezért
néhány hónappal korábban leállította a Bambit
gyártó gépsorokat.” 68
A Coca-Cola kezdetektől fogva nagy hangsúlyt
fektetett a reklámra, korabeli plakátjai például a Pop Art stílusában (balra) 69 készültek.
67
Joseph E. Stiglitz: A globalizáció és visszásságai, Napvilág Kiadó, Budapest, 2003. 82.
68
Zsebvilág 2001 – Márkás cégek, szerkesztette: Simon Ákos és Vass Péter, HVG Kiadói Rt. Budapest, 2001.
16.
69
Kép: http://patrickhultgren.com/Persuasion/images/print/Ad-Coca-Cola.jpg
46
http://www.doksi.hu
4.2. Az amerikai filmek
Gazdasági szempontból
„Ma a filmipar - különösen az amerikai – tényleges gazdasági nagyhatalom.” 70 Az 1939-ben

készült „Elfújta a szél” kereken százmilliót hozott, később a Jurassic Park (1993) átlépte
először az egymilliárd dolláros bevételi álomhatárt.
Az 1920-as években kemény konkurenciaharc jellemezte az Egyesült Államok filmiparát,
amely az I. világháborút követően a világpiacon vezető szerephez jutott. Ekkor alakultak meg
a ma is ismert nagy stúdiók is: a Metro Goldwyn-Mayer, a Warner Brothers, a 20th Century
Fox elődje a Fox Film és a Paramount.
Évente több száz amerikai filmet készítenek, megközelítőleg annyit, amennyit Hong
Kongban, Kínában, Indiában vagy Európában. Az amerikai filmek készítésénél mindig arra
törekedtek, hogy a széles közönség igényeit, elvárásait és álmait bemutassák, ezért a világ
legsikeresebb filmjeinek listáján túlnyomórészt amerikai filmeket találhatunk.
A filmek népszerűsítésére az amerikaiak minden eszközt felhasználtak. Walt Disney például

arra törekedett, hogy a témák minél szélesebb közönség ízlésével egyezzenek. Figurái
megjelentek a legkülönfélébb tárgyakon (ruha, pohár, óra stb.) már az 1930-as években. A II.
világháború után fontos piac lett Európa is. Az érdeklődést fokozták a világszerte megnyíló
Disneyland-ek is (Kalifornia, Florida, Franciaország, Japán).
A film igazi hatalma igazán a tömegtájékoztatás szintjén és a propaganda szintjén mutatkozott

meg. „Mindenfajta politikus felismerte, hogy a filmben rejlő lehetőségeket, Lenintől
Goebbelsig: tudták, hogy a film segítségével lehet uralkodni az agyvelőkön, és általa kitűnően
irányítható a közvélemény. Akinek hatalma van a filmgyártás felett, az megszabhatja, milyen
filmeket forgassanak, mi legyen a mondanivalójuk.” 71
70
Hartmut Wrede: Előszó In: A film krónikája, Magyar Könyvklub, Officina Nova, Budapest, 2000. 7.
71
Hartmut Wrede: Előszó In: A film krónikája, Magyar Könyvklub, Officina Nova, Budapest, 2000. 7.
47
http://www.doksi.hu
4.3. Hollywood 72 (önálló gyűjtés)
4.3.1. Hollywood filmtörténeti vívmányai és értékei
Mielőtt áttérnék az amerikai tömegkultúra legkeresettebb exportcikkére, a tucatszámra

készülő értéktelen filmekre, érdemes megemlékezni az amerikai filmgyártás különleges
alkotásairól is. A szakirodalomban említett művek felhasználásával kigyűjtöttem azokat az
amerikai alkotásokat, melyek filmtörténeti szempontból meghatározók voltak:
Év Cím Rendező Főszereplő Filmtörténeti különlegesség

190 Edwin S. George
A nagy vonatrablás az első western
3 Porter Barnes
190 Kísértet a J. Stuart az első animációs film
Paul Panzer
7 szállodában Blackton (trükkfilm)
190 A varázslatos J. Stuart
az első rajzfilm
8 töltőtoll Blackton
190 Broncho Billy és a G. M. G. M. az első amerikai western-sorozat
8 bébi Anderson Anderson hős
191 Tess a viharok Edwin S. Mary
az első amerikai filmcsillag
4 földjéről Porter Pickford
191 Mabel
Kohn, a bevándorló Mack Sennett az első amerikai filmburleszk
4 Normand
191 Egy nemzet David W. az amerikai film első helye a
Lilian Gish
5 születése Griffith világon
192 Charlie Charlie
A kölyök Chaplin első nagyfilmje
1 Chaplin Chaplin
192 George az első hollywoodi "szívtipró"
A sejk R. Valentino
1 Melford filmsztár
192
A dzsesszénekes Alan Crosland Al Jolson az első hangosfilm
7
192
Willie gőzhajó Walt Disney "Miki egér" az első Disney hangosfilm
8
192 J.
Örök szerelem Ernst Lubitsch az első filmoperett
9 MacDonald
193 az első technikolor eljárásos sz.
Virágok és fák Walt Disney
2 film
193 Hófehérke és a hét az első egész estés, rajzos
Walt Disney "Hófehérke"
7 törpe trükkfilm
194 Cecil B. De az első színes, nagyszabású tört-i
Sámson és Delila Hedy Lamarr
9 Mille film
195 Richard
A köntös Henry Koster az első szélesvásznú film
3 Burton
72
A film krónikája, Magyar Könyvklub, Officina Nova, Budapest, 2000.
48
http://www.doksi.hu
A filmtörténeti szempontból különlegesnek számító filmek kigyűjtésével arra szerettem volna

felhívni a figyelmet, hogy a film és a mozi nagyon sokat köszönhet Hollywoodnak. Az
amerikaiak a mozi egy évszázados története során számos olyan technikai újítást vezettek be,
melyek nagyban hozzájárultak a film minőségének tökéletesítéséhez. Az általam összeállított
lista (fent) szerint az USA filmiparához köthető az első trükkfilm, az első rajzfilm, az első
hangosfilm, az első színes film és az első szélesvásznú film is. A mozi a XX. század közepén
már biztos alapokkal rendelkezett, kialakultak a legfontosabb technikai feltételek. Már a korai
korszakban megjelentek a hősök, a filmsztárok, akik fényűző életükkel reprezentálták
Hollywood hatalmát. A körülrajongott filmcsillagok és a sablonos filmek mindent elásztó
tömege miatt azonban kialakult (az európai) emberekben az az érzés, hogy az amerikai film
értéktelen.
49
http://www.doksi.hu
A hollywoodi álomgyárban azonban a közhiedelemmel ellentétben számos értékes alkotás is

született, melyeket a következőképpen lehet véleményem szerint tematikusan felsorolni.
Év Híres amerikai óriásfilmek Rendező Főszereplő

1915 Egy nemzet születése David Wark Griffith Lilian Gish
1916 Türelmetlenség David Wark Griffith Lilian Gish
1922 Robin Hood Allan Dwan Douglas Fairbanks
1924 A bagdadi tolvaj Raoul Walsh Douglas Fairbanks
1926 Ben Hur Fred Niblo Ramon Novarro
1939 Elfújta a szél Victor Fleming Vivien Leigh,C. Gable
1946 Párbaj a napon King Vidor Gregory Peck
1951 Quo vadis? Mervyn Le Roy Peter Ustinov
1956 Nagy Sándor Robert Rossen Richard Burton
Nyolcvan nap alatt a Föld
1956 körül Michael Anderson David Niven
1959 Ben Hur William Wyler Charlton Heston
Kirk Douglas, L.
1960 Spartacus Stanley Kubrick Olivier
1963 Kleopátra Joseph L. Mankiewicz E. Taylor, R. Burton
1965 Doktor Zsivágó David Lean Omar Sharif
1984 Volt egyszer egy Amerika Sergio Leone Robert De Niro
1997 Titanic James Cameron Leonardo Di Caprio
Híres am. háborúellenes

Év filmek Rendező Főszereplő
1926 A generális Buster Keaton Buster Keaton
1930 Nyugaton a helyzet változatlan Lewis Milestone Lew Ayres
1970 M.A.S.H. Robert Altman Donald Sutherland
1979 Apokalipszis most Francis Ford Coppola Marlon Brando
1986 A szakasz Oliver Stone Charlie Sheen
1987 Jó reggelt, Vietnám! Barry Levinson Robin Williams
Év Híres amerikai thrillerek Rendező Főszereplő

1958 Szédülés Alfred Hitchcock Kim Novak
1960 Psycho Alfred Hitchcock Anthony Perkins
1963 Madarak Alfred Hitchcock Tippi Hedren
1967 Rosemary gyermeke Roman Polanski Mia Farrow
1990 A bárányok hallgatnak Jonathan Demme Jodie Foster
1991 A rettegés foka Martin Scorsese Robert De Niro
Híres amerikai háborús

Év filmek Rendező Főszereplő
1967 A piszkos tizenkettő Robert Aldrich Charles Bronson
1975 Taxisofőr Martin Scorsese Robert De Niro
1976 A híd túl messze van Richard Attenborough Sean Connery
1989 Született július 4-én Oliver Stone Tom Cruise
50
http://www.doksi.hu
1994 Schindler listája Steven Spielberg Ralph Fiennes

1998 Ryan közlegény megmentése Steven Spielberg Tom Hanks
A szakirodalom alapján készült összeállításomból jól látható, hogy az amerikaiak olyan

jelentős alkotásokat készítettek, melyeket mind a mai napig az egész világon ismernek.
Érdemes megfigyelni, hogy az óriásfilmek között szinte mindegyik klasszikust újraforgatták
néhány évtizeddel később. A leghíresebb amerikai háborús és háborúellenes filmek minden
korszakban óriási tömeget vonzottak. Véleményem szerint kevés olyan ember él az Amerikai
Egyesült Államokban és Európában, aki ne látta volna a felsorolt művek túlnyomó többségét.
51
http://www.doksi.hu
Év Ismert am. sci-fi filmek Rendező Főszereplő

1933 A láthatatlan ember James Whale Claude Rains
Franklin J.
1968 Majmok bolygója Schaffner Charlton Heston
1977 Harmadik típusú találkozások Steven Spielberg Richard Dreyfuss
1977 Csillagok háborúja George Lucas Harrison Ford
A.
1984 A halálosztó (A terminátor) James Cameron Schwarzenegger
1989 Batman Tim Burton Michael Keaton
Ismert am. gyermek- és

Év játékfilmek Rendező Főszereplő
1921 A kölyök Charles Chaplin Charles Chaplin
Robert
1964 Mary Poppins Stevenson Julie Andrews
1982 E.T. Steven Spielberg Henry Thomas
1990 Reszkessetek, betörők! Chris Columbus Macaulay Culcin
Ismert am.
Év katasztrófafilmek Rendező Főszereplő
1969 Airport George Seaton Burt Lancaster
1974 Pokoli torony John Guillermin Paul Newman
1974 A cápa Steven Spielberg Roy Scheider
1980 King Kobra Robert Calver Fritz Weaver
Év Ismert am. sportfilmek Rendező Főszereplő

1931 A bajnok King Vidor Wallace Beery
John G.
1976 Rocky Avildsen Sylvester Stallone
1978 A bajnok Franco Zeffirelli Jon Voight
1979 Dühöngő bike Martin Scorsese Robert De Niro
Év Ismert am. zenés filmek Rendező Főszereplő

1939 Óz, a csodák csodája Victor Fleming Judy Garland
R. Wise, J.
1961 West Side Story Robbins Natalie Wood
1964 My Fair Lady George Cukor Audrey Hepburn
Robert
1964 Mary Poppins Stevenson Julie Andrews
1972 Kabaré Bob Fosse Liza Minelli
1979 Hair Milos Forman John Savage
1984 Amadeus Milos Forman Tom Hulce
Év Ismert am. gengszterfilmek Rendező Főszereplő

1967 Bonnie és Clyde Arthur Penn Warren Beatty
1971 A keresztapa (majd F. Ford Coppola Marlon Brando
52
http://www.doksi.hu
folytatásai)
1984 Volt egyszer egy Amerika Sergio Leone Robert De Niro
Év Ismert am. horrorfilmek Rendező Főszereplő

1931 Dracula Tod Browning Lugosi Béla
1931 Frankenstein James Whale Colin Clive
1932 A múmia Karl Freund Boris Karloff
1941 A farkasember George Wagner Lugosi Béla
1976 Carrie Brian de Palma Sissy Spacek
1982 Poltergeist Tobe Hooper Craig T. Nelson
Év Ismert am. táncos filmek Rendező Főszereplő

Gene Kelly, S. Gene Kelly, F.
1949 Egy nap New Yorkban Donen Sinatra
Gene Kelly, S.
1952 Ének az esőben Donen Gene Kelly
1977 Szombat esti láz John Badham John Travolta
1978 Pomádé Randal Kleiser John Travolta
1987 Dirty Dancing Emile Ardolino Patrick Swayze
Év Ismert am. western filmek Rendező Főszereplő

1903 A nagy vonatrablás Edwin S. Porter George Barnes
1958 Idegen a cowboyok között William Wyler Gregory Peck
1960 A hét mesterlövész John Sturges Yul Brynner
Butch Cassidy és a Sundance P. Newman, R.
1969 kölyök George Roy Hill Redford
1992 Nincs bocsánat Clint Eastwood Clint Eastwood
Év Ismert Disney rajzfilmek 1940 Pinocchio

Dumbó, a repülő
1926 Mickey Mouse 1941 elefánt
1932 A rút kiskacsa 1942 Bambi
1933 A három kismalac 1950 Hamupipőke
1934 A tücsök és a hangya 1953 Peter Pan
A dzsungel
1937 Hófehérke és a hét törpe 1967 könyve
53
http://www.doksi.hu
Mindegyik kategóriában a legjelentősebb és legismertebb 4-6 alkotást gyűjtöttem össze. A

fenti táblázatokból kitűnik, hogy az amerikai film összességében nem értéktelen. Hollywood
európai szempontból kedvezőtlen megítélését az adja, hogy a tengerentúlon az alkotók
gyakran kizárólag az anyagi hasznot tekintik fő szempontnak, ezért gyakran egymást követik
manapság a biztos megtérülést hozó másodkategóriás akció-, tini-, katasztrófa-, állatszereplős
és gyermekfilmek.
4.3.2. Amerikai tucatfilmek
Hollywood értékes alkotásainak áttekintése után felmerül az emberekben, hogy miért

gyártanak mégis tucatfilmeket az amerikaiak. „Az Egyesült Államok egyik fő „exportcikke” a
média, „vagyis az ún. „copyright iparok” termékei, beleértve a számítógépes programokat is.
Ezen export együttes értéke 1997-ben 60 milliárd dollárt tett ki. Ma már az amerikai
filmgyártók bevételeinek 60%-a külföldről származik.”. 73
USA filmipara tehát „exportra” gyárt filmeket. Mivel a világon nagyon keresettek az olcsón
megvásárolható, később a televízió-programba könnyen beilleszthető, széles közönséget
megcélzó filmek, ezért Hollywood sorozatban gyártja ezeket a kis költségvetéssel készülő,
kevéssé igényes alkotásokat. Miként a világon szinte mindenhol, úgy hazánkban is érezhető
az amerikai filmek dominanciája.
A mozikban tehát az amerikai filmek dömpingje érvényesül. A premierfilmek túlnyomórészt

az USÁ-ban készülnek. A magyar filmforgalmazók célja is az, hogy minél többen nézzék meg
a megvásárolt anyagokat, ezért a mozikban (itt elsősorban a multiplexekre gondolok) óriási
kínálat van tini-, állatszereplős és gyermekfilmek, melyek biztosan megtérülnek a családos
látogatók miatt. A horror-, az akció- és a katasztrófafilmek főként a fiatalokat vonzzák, ők
alkotják ugyanis a fő keresletet, mivel ők költik a legtöbbet szórakozásra. A reklámok szintén
a 18-40 éves korosztálynak szólnak, mert ők rendelkeznek diszkrecionális jövedelemmel.
A mozikból általában hamar kifutó tömegfilmek pár hónap után megjelennek a videotékák
polcain, ahol egyre inkább terjed már a DVD kölcsönzés is. A tékák előnye az, hogy a
73
54
http://www.doksi.hu
forgalmazók még itt is bevételekre tehetnek szert, hiszen általában egy mozijegy harmadába
kerül a kölcsönzés, amit még vonzóbbá tesz az a tény, hogy akár többen is megnézhetik a
filmet egyidőben.
A kereskedelmi csatornákon egymás után tűzik műsorra a „kilóra” megvett műveket, hiszen
mivel azok kevés kiadással jártak, kecsegtetőbb megtérülést hozhatnak. Sajnos ez a tendencia
megfigyelhető nemcsak a kereskedelmi, hanem néha a közszolgálati televíziós csatornákon is.
Gyakran előfordul az is, hogy a honi csatornák egymás között is elcserélgetik ezeket a
filmeket, mert így csere révén ingyen juthatnak új anyaghoz. Ez az üzlet azonban nem a nézők
érdekeit szolgálja, mert gyakran előfordul (pl. Mátrix-sorozat), hogy a nézők a sorozat
egyetlen darabját láthatják, a folytatás(oka)t nem. A helyzet még rosszabb, hogyha minden
csatorna mindig csak a folytatást adja le és az eredeti filmet nem (pl. Terminátor).
A filmek végső nyughelye a helyi- és a kábeltelevíziók, ahol általában már csak azokat az
alkotásokat vetítik le – gyakran még ezeket is többször – melyekre már senki sem kíváncsi.
Az amerikai filmek globális elterjedése segíti a globális médiát és a globális reklámot is.
Minden hollywoodi film – legyen az horror vagy vígjáték – hemzseg a reklámoktól. Néhány
amerikai film olyan, mintha egy másfél órás reklám lenne. A jelenetekben ugyanis nemcsak
az életérzés figyelhető meg, hanem a konkrét tárgyak, azok márkája és használata is. Néha a
konkurencia felhívja erre a hatóságok figyelmét, ennek ellenére azonban továbbra is Coca-
Cola automatának dőlve beszélgetnek a szereplők.
4.4. A magyar gyerekek kedvence: az NBA
Az egyik legkedveltebb amerikai sportesemény a jégkorong, a baseball és a rögbi mellett a

kosárlabda. Sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon miért ilyen népszerű az NBA? Minek
köszönheti nézettségét, sikerét és miért tudják a mai magyar fiatalok is, hogy miről híres
Michael Jordan?
55
http://www.doksi.hu
Az egyik legkézenfekvőbb válasz az lehet, hogy az amerikai profiliga egymagában

reprezentálja a híres „amerikai álmot”. A csapatok tárt karokkal várják a tehetséges fiatalokat,
kik hogyha élnek az adott lehetőséggel, néhány év alatt dollár milliomosok és világhírű
sztárok, példaképek lehetnek. Patrick Ewing kétszeres olimpiai bajnok (1984 és 1992) élete
talán az egyik legjobb példa a gyors felemelkedésre és a korlátlan lehetőségekre.
„Mégis, a hét láb magas jamaicai csillag lett az NBA egyik legjobb centere, akinek, miután
már az általános iskolában felfedezték, több mint háromszáz helyről ajánlottak ösztöndíjat.
Választása a Washington állambeli Georgetown Egyetemre esett.” 74 Amerikában tehát a
tehetséges fiatalok előtt óriási lehetőségek nyílnak meg a sport révén. Hasonló életutat jártak
be a közelmúlt és a jelen legismertebb profi kosárlabdázói is: Michael Jordan 75, Magic
Johnson, Charles Barkley, Dennis Rodman, Scottie Pippen, Shaquille O’Neal, David
Robinson, Kobe Bryant.
Az afro-amerikai fiatalok számára a kosárlabda óriási felemelkedési lehetőség, különösen

annak fényében, hogy a játékosok csak igen kis hányada nő fel jómódú családban, a többséget
az utca és a sport szeretete neveli fel. A lehetősége mindenki számára nyitva áll. „John Starks
a grundok rongyos suhancai közül verekedte be magát az NBA dollárzöld világába, ahol a
74
Jack Clary: Kosárvarázs – Az NBA élő legendái, Lord Kiadó, Budapest, 1994. 28.
75
Kép: http://www.eueobball.blogger.com.br/MJ.jpg
56
http://www.doksi.hu
New York Knicks legjobb távoli dobója és vezéregyénisége lett.” 76 Az Ő példája is igazolja,
hogy kitartással és tehetséggel mindenki elérheti céljait. Társaival jelentős szerepet játszott
abban, hogy a világ minden táján fiatalok százezrei álmodnak arról, hogy egyszer majd ők is
pályára léphetnek a fényűző, teltházas csarnokokban.
A magyar fiatalok és európai társaik gyakran csak a csillogást veszik észre, pedig néha a
hirtelen jött jólét sokak számára feldolgozhatatlan tehernek számít még a sikeresek és az
elismertek között is. Chris Mullin, az 1992-es olimpiai csapat aranyérmes tagja is a
„problémások” közé tartozott. „Harmadik NBA-évében már alkohol-elvonókúrán kellett részt
vennie, ahonnan egy megújult, életerős Chris Mullin tért vissza, aki máig is az NBA egyik
legjobb támadója.” 77 A hírességek közül többek közt Dennis Rodman-nek és legutóbb Kobe
Bryant-nek kellett bíróság elé állnia és felelni ott az őket ért vádakra.
Az NBA árnyoldalai ellenére, már 1992-ben (szinte) minden magyar fiatal szeme a Dream
Team-re szegeződött, akiket Európában akkoriban mindenki látni akart. Sőt Ch. Gáll András
újságíró a következőképpen „bosszankodott” akkoriban: „A Dream Teamről írni olyan lehet,
mint a Dunába a vizet hordani. Az ördögbe is, mi az amit még nem írtak meg a kosárlabda
történetének, sőt, tovább megyek, az összes labdajáték történetének legpompásabb
csapatáról?”78 Manapság talán már vannak akik megkérdeznék, hogy miért volt olyan
emlékezetes ez a csapat, kiknek hatására minden srác
kosarazni szeretett volna és kiknek becenevét máig is
boldogan viseljük a sportpályákon. A kosárlabda történelem
legerősebb csapata, miután Monte Carlo
golfparadicsomjaiban készült a mérkőzésekre, átlagban 43,8
pontos különbséggel győzte le ellenfeleit. A tinédzserek
kosaras kártyákat gyűjtöttek és cseréltek az iskolai
szünetekben, ruhákon Jordan, Magic Johnson és a Chicago
Bulls szerepeltek. A televízióban csak a külföldi
csatornákon lehetett látni a kedvenceket. A jómódú
76
77
78
Ch. Gáll András: Csapat az álmok világából In: Sport 1992, Magyar Olimpiai Bizottság, szerkesztő: Gyárfás
Tamás, Budapest, 1992. 176.
57
http://www.doksi.hu
gyerekek O’Neil 79
mezekben és „Nike Air Jordan” márkájú kosárlabdacipőkben feszítettek
miként manapság is, és a rossz minőségű videokazettákon csodálta mindenki a német
csatornákról felvett mérkőzések lassított és kimerevített mozdulatait.
Az NBA sikere máig töretlen nemcsak világszerte, hanem hazánkban is. A Dream Team
tagjai jórészt már visszavonultak, de helyüket átvették az új generáció tagjai: Shaquille
O’Neal, Jason Kidd, Tim Duncan és Kobe Bryant. Hatalmas összegű reklámszerződéseik
révén szinte már mindenhol találkozhatunk velük. O’Neal fizetését a Pepsi és a Reebok
cégekkel kötött reklámszerződések is kiegészítették, így már alig 22 évesen, 1994-ben már 70
millió dolláros vagyonnal rendelkezett.
4.5. A gyorséttermek elterjedése hazánkban
A gyorsétterem piacon a rendszerváltásig csak magyar cégek szolgálták ki az embereket. A

City Grill és a Paprika uralta a piacot, addig, amíg meg nem jelentek Magyarországon a
nemzetközi gyorsétterem-láncok.
A City Grill arculata igen meghatározó volt élénk narancssárga színeivel, a kétlábú és nagy
szemű hamburger-figurát ábrázoló logójával. A City Grill mindmáig nagyon népszerű a
budapestiek körében, több fórumon a Traubisoda, a Fabulon, a Skála-kópé és a Pécsi kesztyű
kultuszához sorolják. 80 Mindezt alátámasztja, hogy a Google internetes keresőben 54 magyar
nyelvű találatot listáz ki annak ellenére, hogy lényegében egy megszűnt gyorsétteremről van
szó. Az akkori generációnak fogalommá és találkahellyé lett „. az "ELSŐ" CITY GRILL"??:)
a Kálvin téren, ahol "IGAZI!!" (??) hamburgert lehetett kapni éjjel-nappal...”
A legolvasottabb programmagazin mind a mai napig hivatkozik rá a City Grill és a Paprika
Csárdára, melyeknek kiemeli a megfizethető árukat és színvonalukat..81
A City Grill hamar belopta magát a fiatalok szívébe az asztallal egybeépített négy oldalra
kihajló székeivel és újszerű papírpoharaival. Kínálatával már „a nyugat” érzetét keltette az
emberekben. A legnépszerűbb éttermei közé tartozott a Jászai Mari téren lévő, amelyiknek
79
Kép: http://www.footballfanatics.com/HTMLPages/root/NBA/LosAngelesLakers.html
80
http://forum.origo.hu/forum/
81
http://www.est.hu/rovat/etel-ital/index.cfm?d_pagenum=7
58
http://www.doksi.hu
helyén ma már – természetesen – szintén egy McDonald’s van, valamint a Váci utcában lévő,
a külföldiek által is sűrűn látogatott, mind a mai napig üzemelő, talán utolsó City Grill étterem
Magyarországon.
A konkurens magyar gyorsétterem a Paprika Csárda volt, amely magyaros ízű kínálatával
várta az éhezőket többek közt a várban és a Boráros téren.
Arculat szempontjából a City Grill egységesebb, modernebb és fiatalosabb volt. A

rendszerváltás idején megjelent hazánkban (1988.) a McDonald’s, amelyik szintén a
külföldiek által kedvelt Váci utca környékén, a Régiposta utcában nyitotta meg első éttermét,
melyet követett 1990-ben a Nyugati téren álló és az első vidéki, a győri étterem átadása.
Magyarországon sorra jelentek meg a neves külföldi gyorséttermek, amelyek újdonságuk

varázsa miatt hamar halálra ítélték, a régi és megszokott magyarokat. A McDonald’s után
sorra jelentek meg a Burger King (az első 1991-ben), a Pizza Hut, a Kentucky Fried Chicken
és a Wendy’s éttermek. Mindegyik farkasétvággyal kebelezte be a magyar piacot, melynek
köszönhetően az ezredfordulóra Budapest és a megyeszékhelyek összes nagy terén találunk
egy külföldi gyorséttermet.
Az üzlethely kiválasztásánál kínosan ügyeltek arra, hogy közlekedési csomópontoknál és

nagyon forgalmas helyeken nyissák üzleteiket, így biztosítva a folyamatos nagy forgalmat. A
biztos iparági háttérrel rendelkező, cégek mindannyian jó minőségű ételt, kellemes
környezetet kínáltak. Habár szerte a világban olcsónak számítanak ezek az éttermek, a 90-es
évek, elején és közepén kimondottan drágák voltak, igaz csak a magyar pénztárcákhoz
mérten.
Jelenleg Magyarországon megtalálható szinte az összes nemzetközi viszonylatban

meghatározó gyorsétterem-lánc, azaz McDonald’s, a Burger King, a Pizza Hut, a Kentucky
Fried Chicken. A gyorséttermek alkonyának köszönhetően kiszorultak a piacról a Wendy’s
éttermek (2002-ben zárt be az utolsó), valamint a Jollibee Foods-hoz hasonlóan túlzottan
gyorsan terjeszkedő és ebbe belebukó Quick-lánc. A belga-francia Quick az ezredfordulón
lendületes kampányba kezdett és ambíciózusan több éttermet vásárolt a legforgalmasabb
helyeken (pl. Nyugati tér, Margit híd – budai hídfő, Ferenc körút stb.), azonban a recesszió és
59
http://www.doksi.hu
a túlzott, erőteljes terjeszkedés megbosszulta magát. A néhány hétig megnyitott nyugati téri
Quick étterem nem nyerte el „szögletes” hamburgereivel a budapestiek ízlését, ezért a több
fronton vereséget szenvedett cég azonnal kivonult Magyarországról.
A gyorsétterem piaci szereplők stratégiája nagy vonalakban teljesen azonos.
• Frekventált helyen,
• Jól képzett, olcsó munkaerővel,
• Az egyéni franchise rendszerük betartásával
• A tisztaság,
• A minőség,
• A kedvező ár,
• A gyors és kedves kiszolgálás
hangsúlyozásával céluk meghódítani minél több embert, főként fiatalt és elhódítani a többi
étterem közönségét a saját láncba tartozó éttermekbe.
Potenciális vevőik azok a fiatalok, akik fizetőképes keresletként jelennek meg és már nyugati
szemlélettel rendelkeznek. Ennek érdekében folyamatosan hangsúlyozni kell, hogy
• Természetes alapanyagú ételek

• Szigorú minőségbiztosítás
• Érted vagyunk
• A barátaid vagyunk
• Figyelünk igényeidre (termékpaletta bővítés)
• Követjük a trendi irányzatokat (vegetáriánus, csípős, csirkés stb.).
A gyorséttermek reklámját tekintve egyeduralkodó a McDonald’s, hiszen a többi cég

egyáltalán nem hirdeti magát a magyar médiában. A Pizza Hut és a Burger King aktuális
akcióit hirdető plakátjai néha feltűnnek a városban, de jelenlétük nem folyamatos és elsöprő.
60
http://www.doksi.hu
Ebből a szempontból a McDonald’s bábúja nagyon jó, hisz a bohóc figura a gyerekeknek
jókedvet sugall és rikító színeivel nagyon figyelemfelkeltő és jellegzetes. Ezzel elérik azt,
hogy a cégüket nemcsak megkülönböztessék a többitől, hanem rögtön azonosítsák is.
A másik lényeges pont a McDonald’s stratégiájában, hogy nagyon sok diákot foglalkoztatnak,
amellyel elérik, hogy leendő vagy már jelenlegi fogyasztóik megismerik és barátaik körében
népszerűsítik a céget. A tekintélyes számú üzletük révén lehetőséget biztosítanak a
legkitartóbb és legszorgalmasabb dolgozóiknak, hogy karriert csináljanak. A belső motiválás
is nagyon jellemző rájuk, hisz minden üzletükben, minden héten kiválasztják, „kitüntetik” a
hét legjobb dolgozóját. Én még nem dolgoztam náluk, ezért nem tudom, hogy valós
teljesítményt jutalmaznak-e vagy csak az a cél, hogy mindenki elmondhassa magáról, hogy a
valamikor a hét dolgozója volt.
Érdekes az is, hogy az etterem.lap.hu weblistán csak a gyorséttermek között, csak a

McDonald’s, a Burger King, a New York Bagel és a Menzafood szerepel.
A keresőkbe beírva a nagy cégek weblapjai meglepetésemre nem szerepeltek az első 5 helyen.
Átfogó képet kaphatunk ugyanakkor az Internet egyes gyűjtőoldalain 82 a mai magyar piacon
lévő cégekről. Megtudhatjuk, hogy a piac szereplői közé tartozik még a nagykörúton található
Csirke - Fogó étterem - Gyorsétterem a város szívében, amely kiváló minőségű és egészséges
ételeket kínál vásárlóinak, valamint a Seefisch Gyorsétterem.
A McDonald’s sikere véleményem szerint nemzetközi

szinten már túl van a csúcson. Az egész világon már
teljesen uralja a piacot, további terjeszkedésre már nincs
lehetősége. Vetélytársai megelőzni nem képesek, mert a
McDonald’s a Coca-Colához hasonlóan nagyon értékes
és mindenki által ismert márkanév.
A McDonald’s csak ott tudna esetleg még tovább terjeszkedni, ahol még nincsenek
gyorséttermek. Ez a lehetőség azonban kizárt, hiszen ahol lenne rá fizetőképes kereslet, ott
már rég megjelentek volna a multinacionális cégek.
82
http://vizsla.origo.hu/katalogus/szorakozas,_pihenes,_sport/vendeglatoipar,_ettermek/ettermek/gyorsettermek
61
http://www.doksi.hu
A fejlett világban egyre fontosabbá válik az egészséges étkezés, ezért egyre több helyen kezd
visszaesni a McDonald’s iránti kereslet. Míg nyugaton kicsit pang az üzlet, addig
Magyarországon történetének legsikeresebb évét zárta tavaly. 64 millióan étkeztek a
McDonald’s-ban és 26 milliárd forintos volt az árbevételük. Elgondolkoztató, hogy
Magyarországon tavaly 36 millió adag üdítőt vásároltak, ami azt jelenti, hogy a magyarok
nem az egészséges életmód hívei.
Ezt alátámasztja az egyik Internetes oldalon 83 olvasható cikk, amely beszámol arról, hogy
túlsúlyos amerikaiak egy csoportja pert indított gyorsétterem-láncok ellen, azért mert
véleményük szerint a vendéglőkben tudatosan elhízást és betegségeket okozó ételeket
kínálnak.
Az étteremláncok szakmai szövetsége természetesen nem foglalkozik az üggyel, mondván,

ennyi erővel az összes amerikai anyát is beperelhetnék. A kereset azzal vádolja a
nemzetközileg ismert cégeket, többek között a McDonald's-ot, a Burger Kinget, a Wendy's-t
és a Kentucky Fried Chickent, hogy fogyasztóikat zsíros, sós és édes ételekkel csábítják.
Többen nyilatkoztak úgy, hogy a gyorsétterem-ipar tönkretették az életüket, azonban

szerintem, csak felelőtlen volt, amikor rendszeresen csak gyorséttermekben étkezett.
Az adatok szerint az amerikai felnőttek több mint fele - összesen 54 millió ember - túlsúlyos,
vagyis legalább 15 kilóval nehezebb a magassága alapján megállapított kvótánál. Az orvosok
és a szakértők szerint a változatos étkezés és a sportolás egészségesebbé tenné azokat az
embereket is, akik gyermekkoruk óta helytelenül étkeznek.
83
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/vilaggazdasag/20020726kover.html
62
http://www.doksi.hu
4.6. Az angol nyelv
Az angol nyelvnek, mint a globális amerikai kultúra egyik legfőbb megjelenési formájának a
használata mára az egész világon elterjedt. A kutatásomban bemutattam, hogy az emberek
túlnyomó többsége szerint a világ leghasznosabb nyelve, amellett hogy a válaszadók szerint
döntő szerepet a globális kultúra elterjedésében is.
A gyermekek túlnyomó többsége az iskolában angolt szeretne tanulni, mert egyre többen
érzik úgy, hogy az érvényesüléshez az angol nyelv ismerete elengedhetetlenül szükséges. Ez
azonban veszélyekkel is járhat, hiszen az „erősebb” nemzeti és nemzetközi nyelvek
fokozatosan maga alá gyűrik a regionális nyelveket, melyekre a breton, a walesi és a katalán
esetében volt példa.
„Ez nemcsak azért van így, mert korunk lingva franca-ja az angol, azaz azt értik a legtöbben,
hanem azért is, mert a tudományos értekezések, viták, diszkussziók jelenleg leggyakrabban
használt nyelve az angol. Ily módon az adott témához kötött terminológia, argumentációs
technika az angolon csiszolódott ki a legjobban, ezért kényelmesebb azt használni, mint más
nyelvet, ahol esetleg nehéz megtalálni a megfelelő terminológiát. 84
A magyarban egyre több angol (nemzetközi) szót használunk, melyeket az emberek többsége
megért, sőt gyakran nem is tudjuk, hogy ilyen sok idegen szót használunk a köznapi életben.
A kötetlen beszélgetések alkalmával használt szavak egy része megtalálható a
szlengszótárban. 85 A szavak nagy részét azonban baráti beszélgetések alkalmával és
mindennapos élethelyzetekben fedezhetjük fel leginkább, hiszen ezek a kifejezések annyira
elterjedtek, hogy a fiatal fodrásztól, a középkorú üzletemberen át, a nyugdíjas lakatosig
mindenki megérti. A következő szavakat szinte mindenki ismeri a világon, még azok is, akik
nem tudnak angolul.
84
85
András T. László – Kövecses Zoltán: Magyar –angol szlengszótár, Maecenas Kiadó, Budapest, 1989.
63
http://www.doksi.hu
• Activity – tevékenység • Party – összejövetel

• Army – katonaság • Photograph – fénykép
• Attack sy – rátámad • Profit – haszon
• Ball – labda • Radio - rádió
• Bar, Pub – kocsma • Relax – pihen, kikapcsolódik
• Bodyguard – testőr • Safe – páncélszekrény
• Condition – erőnlét • Scandal – botrány
• Credit card – hitelkártya • School – iskola
• Dance – tánc, táncol • Shoes- cipő
• Dog –kutya • Stop – Állj!, abbahagy
• Doctor – doktor • Stupid – buta
• Drink – ital • Tea – Tea
• Drug – kábítószer • Teenager – tinédzser, tini
• Fan – rajongó • Telephone – telefon
• Free – ingyenes • Television – televízió
• Hooligan – garázda ember • Test – dolgozat
• Information – információ • Ticket – jegy
• Invest – befektet • Toilet – illemhely
• Love – szerelem, szeret • U.S.A. – Amerikai Egyesült
• Match – mérkőzés Államok
• Medal – kitüntetés, érem • Uniform – egyenruha
• Money – pénz • Walkman – sétálómagnó
Az angol nyelv megjelenik a mindennapjainkban, és szinte már észre sem vesszük, hogy a
reklámok és a feliratok egyre nagyobb hányada már angolul szólít meg bennünket. Ez a
tendencia sok ember számára kelletlen, véleményem szerint azonban még a legvégső esetben
sem juthatunk el addig, hogy általa elveszítsük saját kultúránkat, nyelvünket és szokásainkat.
Habár Európában fokozatosan átveszünk idegen amerikai ünnepeket (például Valentin-nap), a
nemzeti hagyományok valószínűleg nem kerülnek veszélybe.
64
http://www.doksi.hu
5. ÖNÁLLÓ KUTATÁS: Hogyan vélekednek a magyar emberek a globális kultúráról?
5.1. Bevezető
A kutatási probléma meghatározása
Az amerikaiak véleménye után kíváncsi voltam a magyar emberek véleményére is, mivel
azt feltételeztem, hogy az amerikaiakról honfitársainkban kialakult kép főként
sztereotípiákból tevődik össze. Kíváncsi voltam arra, hogy miként ítélik meg a magyarok
a globalizációt és hogyan vélekednek hatásairól és megjelenési formáiról. Kérdéseimmel
arra is választ kerestem, hogy a globális kultúra terjedése milyen mértékben befolyásolja a
magyarok mindennapi életét és ezen belül is szabadidős tevékenységét, étkezési szokásait
és hagyományos ünnepeit. Lehetőséget teremtettem arra, hogy meghatározzák az átlag
amerikai emberről kialakult véleményüket, valamint a saját népükről alkotott képet is.
Megvizsgáltam, hogy a magyarok szerint mely fogalmak jellemzik leginkább a globális
kultúrát és azt, hogy mennyire érzékelik 2005-ben az „amerikanizálódás” hatásait
hazánkban.
A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása
A prekoncepcióm szerint az átlag ember számára nagyon nehezen meghatározható a

globalizáció és annak hatásai. A globalizáció – mint az a szakirodalomban is látható volt –
igen sokszínű és számtalan előnnyel és hátránnyal jár. Előzetes feltételezésem szerint az
emberek megosztottak a globalizációval kapcsolatban és nincsen egyöntetű véleményük
hatásairól sem. Véleményem szerint jelentősen befolyásolja életünket a globális
tömegkultúra, feltételezésem szerint ma Magyarországon a legtöbb ember érzi hatását
többek között a szabadidős tevékenységekben, a mozi-látogatási és étkezési szokásokban.
Hipotézisem szerint a globális kultúra háttérbe szorítja az olyan hagyományos
kikapcsolódásokat, mint például az olvasás. Meg vagyok róla győződve, hogy jelentős
szerepet töltenek be életünkben a gyorséttermek, a plázák, a globális kultúra
„szimbolikus” tárgyai és fogalmai. Meglátásom szerint jelenleg az angol nyelv
65
http://www.doksi.hu
egyeduralkodó a mindennapokban, és úgy gondolom, hogy ezt bizonyítani fogják az adott

válaszok is.
A kutatási stratégia meghatározása
A felmérésben induktív kutatási stratégiát választottam, azon belül is a leíró stratégiát

alkalmaztam.
A kutatás módszere és eszköze
Módszerül időtakarékossági okokból és a minta nagyságának növelhetősége céljából

írásbeli kikérdezést választottam, amely fajtája szerint egyéni, eszköze szerint kérdőíves
volt. Ennek hátránya, hogy a megkérdezettekkel nem alakulhatott ki személyes kapcsolat,
s így a válaszadás során felmerülő kérdéseikre nem kaphattak választ.
A kérdőív szerkesztésénél arra törekedtem, hogy strukturált felépítésű legyen. A bevezető

kérdések alapdemográfiai információkat rögzítettek, majd ezután általános, a
globalizációra vonatkozó kérdések jöttek. Ezt követően a globalizáció által a leginkább
érintett területeket (szabadidő, kultúra, étkezési szokások, ünnepek, nyelv) vizsgáltam
témakörönként 2-4 kérdéssel, melyek összeállításánál arra törekedtem, hogy a témakörön
belül a nagyobb egységektől haladjak a konkrétumok felé. A felmérés túlnyomórészt
feleletválasztós kérdéseket tartalmazott, ily módon könnyítve a válaszadást. Több
kérdésnél is lehetőséget biztosítottam arra, hogy aki igényét érzi, kiegészíthesse saját
gondolatával a kérdőívet, ezzel is segítve munkámat.
5.2. A minta
A populáció meghatározása: A megkérdezettek összetételét illetően előzetesen arra

törekedtem, hogy mindkét nemből és minden korosztályból minél több társadalmi réteget
megszólítsak. Ez a törekvésem csak részben valósult meg.
A nemek megoszlása tekintetében az elért 45-55%-os arány véleményem szerint
megfelelő. A válaszadók között található tanuló és nyugalmazott alezredes, beosztott,
közép- és felsővezető, egészségügyi dolgozó és tanár, takarítónő és újságíró, szellemi
66
http://www.doksi.hu
szabadfoglalkozású és tűzoltó is, tehát széles körben sikerült megszólítanom különböző

foglalkozású embereket. Földrajzi szempontból ugyan nem vizsgáltam a válaszadókat, de
tudomásom szerint Angliában dolgozó magyartól is érkezett válasz.
A korosztályok közötti egyenlő megoszlást azonban nem sikerült teljesítenem, mert a
populáció jelentős része a 23-30 és a 30-40-es életkorúak közül került ki, akik az
eredmények ismeretében sokkal jobban érdeklődnek e téma iránt, mint a többi korosztály.
A minta nagysága és ennek indoklása: A kutatásban 110 fő vett részt. Előzetesen legalább
100 főt szerettem volna megkérdezni, mert úgy gondoltam, hogy ekkora mintán már
megközelítőleg hiteles képet kaphatok a magyar emberek globális kultúráról alkotott
véleményéről.
A mintavétel módja: A válaszadók megkeresésében először a személyes, majd az

Interneten keresztüli kapcsolatfelvételt alkalmaztam, melyek közül az Internetes
megkeresés volt a hatékonyabb.
A populációra jellemző adatok: Korosztály tekintetében a hölgyek között egyedül a

legfiatalabb korcsoportból nem találtam válaszadót, míg a férfiaknál a 40-50 év közötti
életkorúak maradtak ki a kutatásból.
A részvételt visszautasítók jellemzői: Mindkét nem viszonylatában a legfiatalabb és a 40-

50 éves korosztálynál idősebbek utasították vissza a válaszadást, amely anonim jellegű
volt. A 14-18 éveseket még nem érdekelte a kutatási téma, míg a 40 felettieknek „nem
volt idejük” kitölteni a kétoldalas kérdőívet.
5.3. A kutatási eredmények és megállapítások
A 26 kérdést tartalmazó kérdőívet 110 magyar állampolgár töltötte ki. A kutatási

eredményeket a kérdések sorrendjében ismertetem.
1. A válaszadó neme: A kutatás lezárásáig 49 nő és 61 férfi adott értékelhető választ a

kérdőívre, tehát a nemek aránya 45-55%-osan oszlik meg a kérdőívet kitöltők között.
2. A kitöltő életkora
67
http://www.doksi.hu
Előzetes várakozásaimmal ellentétben sajnos nem sikerült minden korosztályt

egyforma mértékben megszólítani, így mind a hölgyek, mind a férfiak között a 23-30
éves korosztályból került ki a legtöbb válaszadó (28 ill. 36). A másik jelentősebb
csoportot a 30-40 év közötti nők és férfiak alkotják 9 ill. 15 válaszadóval. Mindkét
nemben a legfiatalabb és a legidősebb korosztály alulreprezentált, mert ők nem
kívántak nyilatkozni a témával kapcsolatban.
3. „Milyen munkakörben/beosztásban dolgozik Ön?”

A válaszadók munkakörére/beosztására vonatkozó kérdésre nagyon sokszínű válasz
érkezett, így véleményem szerint igen széles körben tudtam vizsgálódni. Előzetes
hipotézisem igazolódni látszik, mivel rendkívül sok idegen foglalkozásnevet (Supply
Chain Manager, Project Manager, Office Manager, Controller, HR tanácsadó, DJ,
Assistance koordinátor, PR munkatárs) említettek a populáció tagjai. Az angol nyelvű
foglalkozásnevek használata a magyar megfelelőjük helyett, már a globalizáció hatását
mutatja.
4. „A globalizáció, mint fogalom számomra …………..… kicsengésű.”

A kutatásban résztvevők véleménye szerint a globalizáció, mint fogalom inkább
negatív kicsengésű vagy semleges, mint pozitív. Meglepő, hogy összességében kétszer
annyian érzik negatívnak (42%) a globalizációt, mint pozitívnak (20%).
A globalizáció, mint fogalom (n=110)
2%
36% 42%
a) negatív
b) pozitív
c) semleges
d) nincs véleményem
20%
68
http://www.doksi.hu
A legmarkánsabb véleménnyel mindkét nemben a 23-30-as korosztály rendelkezik, ők

ítélik meg a legkedvezőtlenebbül a globalizációt. A többi korosztálynál nagyobb
szóródást mutatnak a válaszok. Különösen érdekes, hogy szinte mindenki megjelölte
valamelyik lehetőséget, mindössze 2 fő vallotta azt, hogy nincsen véleménye. A
hölgyek jobban elutasítják a globalizációt (49 főből 21, 11 ellenében), míg a férfiaknál
61 főből 25 véleménye szerint negatív, és 11 szerint pozitív.
5. „Véleményem szerint a globalizáció ………….… -t teremt a világ országai

között.”
A válaszadók többsége (53%) szerint a globalizáció egyenlőtlenséget teremt a világ
országai között, míg az egyelőségre 33% érkezett. E kérdés megítélésében nincs
szignifikáns eltérés a nemek között.
Véleményem szerint a globalizáció (n=106)
14%
33%
a) egyenlőség
b) egyenlőtlenség
c) nincs véleményem
53%
6. „Amerika globalizációs hatása az én életemre ………….. hatással van.”

Amerika globalizációs hatását tekintve a megkérdezettek egyéni életére vonatkozólag
leginkább semleges (50 említés) vagy negatív (35 említés). Pozitív hatásáról
mindössze 19 fő számolt be.
69
http://www.doksi.hu
Amerika globalizációs hatása az én életemre (n=110)
60
50
50
40 35
30
19
20
10 6
0
a) negatív b) pozitív c) semleges d) nincs véleményem
A nemek tekintetében megfigyelhető, hogy a nők semlegesen (49/25 említés), míg a

férfiak ennél negatívabban (61/25 semleges és 61/22 negatív említés) ítélik meg
Amerika globalizációs hatását mindennapjaikra.
7. „Véleménye szerint hol érzékelhető a legerősebben Amerika globalizációs hatása?”

Amerika globalizációs hatása a válaszok szerint a gazdaság (109/46 említés), majd az
életstílus (109/28 említés) és a politika (109/25 említés) területén érzékelhető
leginkább. A kérdésnél több válasz is megjelölhető volt. A gazdaság mindkét nemnél a
legtöbb említést kapta, ugyanakkor megfigyelhető, hogy a hölgyeknél az életstílus
(49/15 említés) és a kultúra (49/13 említés) is jelentős számú jelölést kapott.
Véleménye szerint hol érzékelhető... (n=109)
50 46
45
40
35
28
30 25
25 22
20
15 12
10
5
0
a) politika b) kultúra c) gazdaság d) életstílus e) nyelv
70
http://www.doksi.hu
Az egyik legdominánsabb különbség a nyelv területén mutatkozik, ahol sokkal több

hölgy (nő: 49/9 ill. férfi: 61/3 említés) érzi Amerika globalizációs hatását, mint a férfi.
Az egyéb rovatba számtalan alternatív válasz érkezett, főként férfiaktól. 4 fő (1 nő és 3
férfi) véleménye szerint a globalizációs hatás már minden területen érezhető, míg 1
férfi szerint a környezeti ártalmak káros hatásaiban figyelhető meg leginkább Amerika
globalizációs hatása.
8. „Mivel tölti legszívesebben szabadidejét?”

A beérkezett adatok tanúsága szerint a legkedveltebb szabadidős tevékenységek közé
tartozik az utazás. A nőknél megosztott első helyen az utazás és az olvasás áll, míg a
férfiaknál a legnépszerűbbnek választott sport (69/21 említés) után következik az
utazás (69/16 említés). Fontos megjegyezni, hogy ennél a kérdésnél több válasz is
megjelölhető volt. Említésre méltó, váratlan eredmény számomra (és egyúttal a
hipotézisemet is cáfolja), hogy az olvasás mindkét nemnél több említést kapott (nők:
49/19, férfiak: 61/12 említés), mint az általam befutónak vélt mozi/televízió kategória
(nők: 49/7, férfiak 61/11 említés).
Kiemelkedő eredménynek számít, hogy a teljes populációt tekintve szinte kizárólag a

23-30 éves férfiakra jellemző a számítógépezés (n=110, összes említés 13, ebből a
férfiak 23-30 éves kategóriájában 9 említés volt). Véleményem szerint itt is érdemes
megemlíteni, hogy a férfiak több alternatív szabadidős tevékenységgel egészítették ki
a kérdőívet, mint a hölgyek. A nőknél a kertészkedés (2 említés), az otthoni
tevékenység (1), a zenélés (1) és az alkotótevékenység (1) szerepelt, míg a férfiaknál
számos program - túrázás (2), horgászás (2), családi és baráti összejövetelek (2),
néptánc, motorozás, makettezés, kertészkedés, pihenés és a szex (mind 1 említés) - lett
külön feltüntetve.
9. „Milyen gyakran szokott moziba járni?”

A magyar emberek mozi látogatási szokásai szintén meglepő eredményt hoztak. A
kutatási eredményekből ugyanis kitűnik, hogy az emberek nem járnak annyit moziba,
mint amire számítottam Az összes megkérdezett körében és a legtöbb korosztályban, a
71
http://www.doksi.hu
gyakoritól a ritkább felé egyenletesen nőnek az említések (5-14-33-56), ráadásul nincs

szignifikáns eltérés a nemek között.
Milyen gyakran jár moziba (n=109)
60 56
50
40
33
30
20
14
10
5
1
0
a) hetente b) kéthetente c) havonta d) ritkábban e) soha
10. „Milyen filmet nézett meg utoljára moziban?”

Erre a kérdésre az előre sejthető válasz érkezett: amerikai filmet néztek a legtöbben
(46%) az utolsó alkalommal. Az amerikait az európai (28%) követte, majd a magyar
(21%).
Milyen filmet nézett meg (n=108)
5%
21%
a) magyar
46%
b) európai
c) amerikai
28%
d) egyéb:
A megoszlásból azonban kitűnik, hogy az európai és magyar filmek együttesen (49%)

– a kutatásom szerint – nemcsak erős versenytársai az amerikai alkotásoknak, hanem
népszerűbbek és nézettebbek is, mint az amerikai filmek (46%)! Említésre méltó
eredmény az is, hogy az amerikai filmek mellett a hölgyek inkább európai (49/17
említés), míg a férfiak inkább magyar filmeket (61/17 említés) néznek.
72
http://www.doksi.hu
11. „Hol nézte meg a fenti filmet? „

A moziba járási szokásokat jelentős mértékben megváltoztatta a multiplex mozik
megjelenése és elterjedése hazánkban (is). A régi egytermes mozikat felváltották a
soktermes, csillogó „filmpaloták”, ahol kényelmes fotelokban, tökéletes látvány és
térhatású hangrendszer segítségével nézhetjük meg a filmeket.
Hol nézte meg a filmet (n=107)
3%
11%
22%
a) egytermes
b) multiplex
c) művész mozi
d) filmklub
64%
A régi egytermes mozik „halálához” jelentősen hozzájárult az is, hogy a multiplexek

sok termük révén egy időben több filmet is vetíthetnek, ráadásul általában
negyedóránként kezdődnek az előadások, így sokkal változatosabb és sokszínűbb
programot kínálnak. A művész mozik igényes (főként európai) filmeket vetítenek, és a
látogatottságukat tekintve az utóbbi években lassú, de biztos fejlődés figyelhető meg.
A kutatásom eredménye alátámasztja a fentieket, hiszen a multiplex mozik 64%-os
arányukkal magabiztosan utasították maguk mögé a művész mozikat (22%).
12. „Milyen típusú filmeket néz leginkább? (Többet is megjelölhet!)”

A magyar emberek főként vígjátékokat (109/66 említés), akciófilmeket (109/ 37) és
dokumentumfilmeket (109/33) néznek. A vígjátékok túldimenzionáltsága
összefüggésben lehet a kutatásom 23. kérdésére adott válaszokkal, miszerint a
magyarok elégedetlenek, zárkózottak és savanyúak. Úgy gondolom, hogy a savanyú
magyarok számára a nevetés és vidámság nagyon fontos, ezért néznek ilyen
73
http://www.doksi.hu
kiemelkedően nagy számban vígjátékokat. A nők a vígjátékok (49/28 említés) mellett

romantikus filmeket (49/23) és filmdrámákat (49/16), míg a férfiak a vígjátékok
(61/38) mellett főként akciófilmeket (61/28), dokumentumfilmeket (61/24) és
thrillereket (61/23) néznek. Számomra meglepetés volt egyrészről az, hogy a
dokumentumfilm számít a teljes populációban a harmadik legnépszerűbb filmtípusnak,
másrészről az, hogy a dokumentumfilmet mindkét nemben, minden vizsgált
korosztályban említették.
13. „Hol szokott általában étkezni? (Többet is megjelölhet!)”

Előzetes feltevésem szerint az étkezési szokások is jelentősen változtak az elmúlt két
évtizedben. A kérdésnél több válasz is megjelölhető volt.
Hol szokott étkezni (n=110)

90 83
80
70
60
50
40
30
27
21
20 16
12 13 11
10
10
0
a) kifőzde b) főzelékfaló c) gyorsétterem d) kínai büfé e) menza f) étterem g) otthon h) ételrendelés
A kutatási eredményeim szerint az emberek általában még mindig otthon (110/83

említés) és a menzán (110/27) étkeznek. A harmadik helyen az ételrendelés (110/21)
szerepel, amely csak az utóbbi években honosodott meg hazánkban. Az ételrendelés
mindkét nemnél kifejezetten a 23-30-as korosztályra jellemző, azonban ez a kör a
közeljövőben véleményem szerint fokozatosan bővülni fog. A kínai büfék jelentős
elterjedése miatt azt feltételeztem, hogy az emberek gyakran étkeznek ott, azonban a
kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy nem túl népszerűek, sőt a hölgyek körében
kifejezetten népszerűtlenek (49/2 említés)! A nőknél megfigyelhető az is, hogy
számukra fontos a mindennapi rendszeres étkezés, hiszen a menza (49/19 említés)
74
http://www.doksi.hu
mellett kevés az alternatív étkezési lehetőség, míg a férfiaknál háttérbe szorul a menza
(61/8 említés) és a többi lehetőség nagy szóródást mutat.
75
http://www.doksi.hu
14. „Milyen típusú ételeket kedvel leginkább?”

A magyarok általában a magyaros (110/64 említés) és az olaszos (110/38) ételeket
kedvelik leginkább, azonban a harmadik helyre – meglepetésemre – feljöttek a
reformételek (110/22), megelőzve a vegetáriánust (110/11) és az itt is háttérbe szoruló
kínait (110/9). A kérdésnél több válasz is megjelölhető volt.
Milyen típusú ételeket kedvel leginkább (n=110)
70
64
60
50
40
38
30
22
20
11
9
10
5
2
0
a) magyaros b) olaszos c) kínai d) mexikói e) vegetáriánus f) reform g) amerikai
Érdekes, hogy a globalizációt az emberek inkább negatív kicsengésűnek vélik,

ugyanakkor annak egyik megjelenési formáját egyre többen kedvelik. A reformételek
terjedése összefüggésben lehet a világszerte egyre több hívet szerző egészséges
életmóddal és étkezéssel. Ezt alátámasztja kutatásom is, hiszen a nőknél a 23-30-as
korosztályban a reformételek (28/12 említés) minden más típusú ételnél kedveltebbek.
A férfiak körében a magyaros ízek az uralkodóak, hiszen a megkérdezett 61 férfiből
43 ezt vallotta kedvencének, őket még nem érintette meg az „egészséges táplálkozás”
szele, így a reformételek mindössze 6 hívet tudtak maguk mellé felsorakoztatni a férfi
válaszadók 61 fős táborából.
76
http://www.doksi.hu
15. „Melyik csoportba sorolható a kedvenc üdítőitala?”

A kedvenc üdítőitalok vizsgálatánál a minden korosztály körében említett, így
széleskörű táborral rendelkező rostos üdítő (110/44 említés) után az elmúlt öt évben
fokozatosan fejlődő ásványvíz (110/36) került a második helyre, megelőzve így a teát
(110/18) is. Véleményem szerint az ásványvíz gyors fejlődése szoros összefüggésben
van a reformétkezéssel és az egészséges életmóddal. Míg néhány évvel ezelőtt a
szódával együtt említették a magyarok a természetes ásványvizeket, addig mára óriási
lett a kereslet irántuk, különösen azután, hogy a Szentkirályi Ásványvíz nemzetközi
nagydíjat nyert Párizsban.
Melyik csoportba sorolható a kedvenc üdítőitala (n=110)
50
44
45
40
36
35
30
25
20 18
15 13
10
6
5
a) rostos üdítő b) ásványvíz c) kóla d) egyéb szénsavas e ) tea
A Coca-Cola és a Pepsi a legismertebb márkanevek közé tartoznak az egész világon.

A televízióban híres sportolók reklámokkal népszerűsítik a kólákat és a
szórakozóhelyeken, a gyorséttermekben, valamint a mozikban is a leggyakrabban
fogyasztott üdítők közé tartoznak. A fentiek ismeretében azt feltételeztem, hogy sokan
a kólát fogják megjelölni kedvenc italukként. A kutatásom egyik meglepő eredménye
azonban az, hogy a választható üdítőitalok között a kóla a legutolsó helyre szorult, 110
emberből mindössze 6 említette kedvenc üdítőjeként! Ezzel kapcsolatban érdemes
volna további kutatásokat folytatni, hogy megtudjuk: valóban gyengült-e a Coca-Cola
és a Pepsi pozíciója az üdítőitalpiacon vagy csak átmeneti visszaesésről van szó.
77
http://www.doksi.hu
78
http://www.doksi.hu
16. „Milyen gyakran jár gyorsétterembe?”

Az amerikai típusú gyorséttermek a 1980-es évek végén jelentek meg hazánkban. A
’90-es években divat lett gyorsétteremben enni, sőt ott bulit vagy egyéb programot
rendezni. Mára az emberek minden nagyobb közlekedési csomópontban találnak
gyorséttermeket, melyek a világ minden táján egyforma minőségű ételeket kínálnak
látogatóiknak. A feltételezésem az volt, hogy a fiatalok manapság is gyakran járnak
gyorséttermekbe. A kutatási eredményeim azonban azt bizonyítják, hogy a
gyorséttermek látogatottsága korántsem akkora, mint amire számítani lehetett.
Milyen gyakran jár gyorsétterembe (n=108)
f) soha 13
e) ritkábban 41
d) havonta 27
c) kéthetente 16
b) hetente 9
a) naponta 2
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45
A beérkezett válaszok szerint a gyakoribbtól a ritkább felé nő az említések száma, ami

azt jelenti, hogy az emberek ritkábban, mint havonta mennek gyorsétterembe enni. Az
adatok hasonló képet mutatnak, mint a 9. kérdésben vizsgált mozi látogatási
szokásoknál. Véleményem szerint a gyorséttermek „visszaszorulásában” jelentős
szerepet játszik az egészséges életmód meghonosodása hazánkban is, a 14. kérdésben
vizsgált reformétkezés gyors terjedése, valamint a 15. kérdésnél említett kóla
népszerűségének csökkenése és az ásványvíz gyors térnyerése. A gyorséttermekről,
különösen a McDonald’s-ról alkotott képet jelentősen rombolta még a világszerte nagy
felzúdulást keltő Morgan Spurlock rendezte alkotás, a „Super Size Me” című amerikai
dokumentumfilm is. Az eredményeket magyarázhatja az is, hogy a válaszadók között a
10-18 éves korosztály alulreprezentált, hiszen köztudott, hogy e fiatalok alkotják a
gyorséttermek látogatóinak zömét.
79
http://www.doksi.hu
80
http://www.doksi.hu
17. „Milyen ünnepeken szokott szeretteinek ajándékot adni? (Többet is megjelölhet!)”

Az ajándékozási szokásokat vizsgáltam a magyarok körében, mivel azt feltételeztem,
hogy egyes külföldi ünnepek (pl. Valentin-nap) már annyira meghonosodtak
hazánkban, hogy statisztikailag is kimutathatóvá váltak. A kérdésnél több válasz is
megjelölhető volt. A kutatásom szerint karácsonykor szinte mindenki megajándékoz
valakit, akadt azonban olyan válaszadó is, aki csak születésnapok alkalmával szokott
kedveskedni szeretteinek. Ajándékozni az emberek leginkább karácsonykor (110/106
említés), születésnapokon (110/104) és névnapokon (110/84) szoktak. Az évfordulók
(110/44) ünneplése után a legjelentősebb ajándékozási alkalom az angolszász eredetű
Valentin-nap (110/31), melynek adatai azonban megtévesztők lehetnek, hiszen a
válaszadatok alapján úgy tűnik, hogy elsősorban a férfiak szokták meglepni
kedvesüket egy kis ajándékkal vagy virággal.
18. „Hol vesz általában ajándékot szeretteinek?”

A bevásárlóközpontok megjelenése nagyban átalakította a vásárlási szokásokat
hazánkban.
Hol vesz ajándékot (n=108)
70
60
58 57
50
40
30
20 15
13
10 5
0
0
a) kis üzlet b) vásár c) pláza d) piac e) Internet f) teleshop
A plázákban kényelmesen, rendezett körülmények között és nagy választék mellett

vásárolhatnak az emberek. A nagyvárosokban gombamód szaporodnak a
81
http://www.doksi.hu
bevásárlóközpontok, ezért azt feltételeztem, hogy az emberek többsége a

városközpontokban fekvő plázákba jár ajándékot vásárolni. A kutatásom azonban azt
támasztja alá, hogy a kis üzletek (108/58 említés) még mindig vonzóak, különösen a
hölgyek vásárolnak ott (49/33). A plázákban megközelítőleg ugyanannyi ember
vásárol (108/57), mint a kis üzletekben, míg a többi lehetőség kevés ember számára
vonzó. Érdekes, hogy a férfiak inkább a plázákat (61/36 említés) részesítik előnyben a
kis üzletekkel (61/25) szemben. Meglepő, hogy már az Interneten (108/5) is
vásárolnak emberek, habár ez – kutatásom szerint – kizárólag a férfiakra jellemző
(61/5 említés).
19. „Ön szerint melyik nyelvet beszélik legtöbben a világon?”

Az emberek véleménye szerint a kínai nyelvet (109/61 említés) beszélik a legtöbben a
világon. Szembetűnő, hogy sokan említették az angolt (109/40) és a spanyol nyelvet
(109/13) is, ami azt bizonyítja, hogy az emberek nem tudják bizonyosan a jó választ
(kínai nyelv).
20. „Ön szerint melyik a leghasznosabb nyelv a mindennapokban?”

A világ leghasznosabb nyelve egyértelműen az angol (110/107) lett, amely azt
bizonyítja, hogy mennyire teret nyert a mindennapi munkavégzésben az egymást
erősítő globalizációs tömegkultúra és az angol nyelv. Egy válaszadó két nyelvet is
megjelölt.
Melyik a leghasznosabb nyelv (n=110)
120
107
100
80
60
40
20
4
0 0 0 0 0
0
a) spanyol b) kínai c) angol d) arab e) francia f) német g) orosz
82
http://www.doksi.hu
Meglepő, hogy a magyarok körében a második leggyakrabban tanult idegen nyelvet, a

németet szinte nem is említették, pedig azt hinné az ember, hogy csak a „hasznos
nyelvet” tanulják.
21. „Ön szerint melyik nyelv játszott döntő szerepet a globális kultúra elterjedésében?”
Az emberek véleménye szerint az angol döntő szerepet játszott a globális kultúra
elterjedésében (108/100).
Melyik nyelv játszott szerepet a globális kultúrában (n=110)
120
100
100
80
60
40
20
3 6
1 0 0 0 0
0
a) spanyol b) kínai c) angol d) arab e) francia f) német g) orosz h) egyik sem
Érdemes kiemelni azonban azt is, hogy a 108-ból 6 fő azt jelölte meg, hogy egyik
nyelv sem játszott döntő szerepet a globális kultúra elterjedésében.
22. „Válasszon ki legfeljebb 5 tulajdonságot, mely jellemzi az átlag amerikai embert!”

A válaszadókat arról kérdeztem, hogy milyen tulajdonságokkal jellemzik az átlag
amerikai embert. Az öt legjellemzőbb tulajdonságot kellett az embereknek
megjelölniük a lehetséges 30 válasz közül. A legjellemzőbb tulajdonságok sorrendje a
következő lett: önbizalommal teli (110/67 említés), karrierista (110/52), optimista
(110/40), anyagias (110/37) és mosolygós (110/30). Érdekes, hogy főként pozitív
tulajdonságokat jelöltek meg a magyar emberek az amerikaiakkal kapcsolatban,
valamint az, hogy mind a nők, mind a férfiak hasonlóan vélekedtek e témában, így
jelentős eltérés nem volt megfigyelhető.
83
http://www.doksi.hu
23. „Válasszon ki legfeljebb 5 tulajdonságot, mely jellemzi az átlag magyar embert!”

Az átlag magyar ember tulajdonságait vizsgáltam ennél a kérdésnél, ahol szintén öt
tulajdonságot lehetett megjelölni, mely leginkább jellemzi átlag honfitársunkat. Az
eredmény igen elkeserítő lett, mert az emberek többsége a következőképpen jellemezte
társait: elégedetlen (110/76 említés), pesszimista (110/69), anyagias (110/42),
szorgalmas (110/39) és családközpontú (110/32). Sajnos jelentős említést értek el
további negatív tulajdonságok, többek között a zárkózott és a szegény (110/25-25),
valamint a savanyú (110/18) is. Különösen érdekes ez az eredmény annak
ismeretében, hogy a nemek között szignifikáns eltérés nincs.
24. „Válasszon ki legfeljebb 5 fogalmat, amely leginkább jellemzi a globális kultúrát!”

A globális kultúrára leginkább jellemző öt fogalom után kutattam, mivel azt
feltételeztem, hogy a reklámokból ismert világmárkák fogják alkotni a válaszok
többségét. Ez a vélekedésem csak részben teljesült, mert a McDonald’s (110/75
említés) biztos első helye után, közvetlenül az Internet (110/69), majd a
bevásárlóközpont (110/60) következett.
Érdekes, hogy a korábbi „nagy” fogalmak (Farmer, Felhőkarcoló, rágógumi, Hot Dog) és a
világszerte ismert márkanevek (Microsoft, Hollywood, Marlboro), melyek régen
meghatározók voltak, teljesen háttérbe szorultak a globális kultúra jellemzőinek vizsgálatakor.
84
http://www.doksi.hu
25. „Ön szerint érzékelhető-e hazánkban az amerikai tömegkultúra hatása?”

A populáció túlnyomó többsége (71%) szerint az amerikai tömegkultúra hatása
jelentősen érzékelhető hazánkban. Minden negyedik válaszadó (25%) szerint a
globalizált kultúra kismértékben érezteti hatását Magyarországon. Elgondolkoztató az
a tény, hogy egyetlen ember sem említette azt, hogy nem érzékelhető ma hazánkban az
amerikai tömegkultúra hatása.
Ön szerint érzékelhető-e hazánkban az amerikai tömegkultúra

hatása (n=110)
4% 0%
25%
a) egyáltalán nem
b) kismértékben igen
c) igen, jelentősen
71% d) nincs véleményem
26. „Ön szerint mikor volt leginkább érzékelhető hazánkban az ’amerikanizálódás’?”

A válaszadók túlnyomó többsége szerint a rendszerváltás után, az 1990-es években
(108/58 említés) volt érzékelhető leginkább és napjainkra (108/40) is igen jellemző az
„amerikanizálódás”.
Ön szerint mikor volt leginkább érzékelhető hazánkban az

„amerikanizálódás” (n=108)
70
58
60
50
40
40
30
20
10 5
2 3
0
0
a) 1960-as évek b) 1970-es évek c) 1980-as évek d) 1990-es évek e) 2000 után f) soha
85
http://www.doksi.hu
„Kérem jelezze, amennyiben szeretné a felmérés eredményét megismerni.

a) igen b) nem”
A kérdőív végén megköszöntem, hogy a válaszadó kitöltötte a nyomtatványt, és lehetővé

tettem, hogy jelezze, amennyiben szeretné megismerni a felmérés eredményét. A kitöltők
85%-a nyilatkozott úgy, hogy érdekli a kutatásom eredménye. Mindezek alapján azt
gondolom, hogy a témám sokakat foglalkoztat, ezért érdekes számukra az eredmény.
86
http://www.doksi.hu
5.4. Összegzés
A kutatás kezdetén megfogalmazott hipotéziseim részben bizonyítást nyertek. Az

áttanulmányozott szakirodalomból, valamint saját tapasztalataimból kiindulva úgy gondoltam,
hogy a globalizáció összetettsége és sokrétűsége miatt nagyon megosztja majd az emberek
véleményét. Ez a feltételezésem helytállónak bizonyult, hiszen a globalizáció fogalmával
kapcsolatos kérdéseimre adott válaszok nagy szóródást mutattak, ami azt mutatja, hogy az
emberek bizonytalanok annak megítélésében, hogy a globalizáció milyen hatással van
életükre.
Előzetes feltételezésem az volt, hogy a globális tömegkultúra jelentősen befolyásolja a

magyar emberek mindennapi életét, ezen belül is a szabadidős tevékenységeket és az étkezési
szokásokat. Azt gondoltam, hogy a globális kultúra „szimbolikus” tárgyai és megjelenési
formái mára teljesen meghonosodtak hazánkban. A kutatásból kiderült, hogy a tömegkultúra
igen jelentősen hat életünkre, azonban néhány területen még nem tudta átalakítani
szokásainkat. A magyar emberek szívesen olvasnak és sportolnak televízió nézés helyett, és a
hölgyek inkább kis üzletekben vásárolnak a plázák helyett.
A gyorséttermekkel kapcsolatos hipotézisem azonban hamisnak bizonyult, mert a válaszadó

többsége csak havonta vagy még annál is ritkábban jár oda étkezni. A kutatás
megbízhatóságával kapcsolatban azonban megemlítendő, hogy a kérdőívben nem jelennek
meg értékelhetően a 10-18 éves korosztály válaszai, akik pedig köztudottan a gyorséttermek
közönségének nagy részét alkotják. Ettől függetlenül azonban számomra meglepő eredmény,
hogy a kóla pozíciója mennyire meggyengült az üdítőitalpiacon.
Hipotézisem közül az angol nyelv egyeduralmával kapcsolatos véleményem nyert a

leglátványosabban bizonyítást. A kérdőívet kitöltők szerint az angol nyelv döntő szerepet
játszott a globális kultúra elterjedésében, és a válaszadók túlnyomó többsége az angolt jelölte
meg a leghasznosabb nyelvként, teljesen háttérbe szorítva így a németet.
A kutatásomban arra is választ próbáltam kapni, hogy milyen tulajdonságok jellemzik

leginkább az átlag amerikai és az átlag magyar embert. Az adott válaszokból megtudhattam,
87
http://www.doksi.hu
hogy az amerikaiak inkább pozitív, míg a (magyar emberek megítélése szerint) a magyarok
inkább negatív tulajdonságokkal jellemezhetők.
A válaszadók többsége jelentős mértékben érzékeli az amerikai tömegkultúra hatását

napjainkban, s a kitöltők szerint ez az 1990-es évekre volt jellemző inkább.
A kérdőív végén a kutatásban résztvevők 85% százaléka nyilatkozott úgy, hogy szeretné
megtudni a felmérés eredményét, melyből arra következtetek, hogy kutatási témám sokakat
foglalkoztat, és sokakat érdekel.
A visszajelzések ismeretében úgy gondolom, hogy érdemes lenne további kutatásokat

végeznem hasonló témában más célcsoportokkal is, hogy még megbízhatóbb eredményt
kaphassak. Úgy gondolom, fontos lenne bizonyos időközönként megismételni ezt a kutatást
hasonló célcsoportok részvételével, így megfigyelhetővé válna, hogy milyen trendek mentén,
merre változik az emberek véleménye a globális tömegkultúráról.
88
http://www.doksi.hu
Befejezés
A globalizáció és az amerikai tömegkultúra fogalmával gyakran találkozunk napjainkban.

Szakdolgozatom témájául azért választottam ezt, mert a témakör sok embertársam mellett
engem is nagyon foglalkoztatott, amellett hogy a hétköznapi életben is gyakran hatással volt
rám a globális tömegkultúra.
Dolgozatomban arra kerestem a választ, melyek voltak az amerikai tömegkultúra

elterjedésének okai és jellemzői. Szerettem volna elmélyíteni meglevő ismereteimet ebben a
nagyon aktuális témában és a felmerülő „miértekre” választ kapni, mert véleményem szerint a
globális kultúra termékei és megjelenési formái jelentős mértékben meghonosodtak
hazánkban. Tudatosítani akartam dolgozatomban, hogy létezik önálló, amerikai kultúra, ezért
ismertettem néhány példaként hozott művészeti ágat (építészet, szobrászat, festészet, pop-art),
majd ezután bemutattam a globális tömegkultúra jellemzőit és elterjedését az egész világon.
Magyarországon csakúgy, mint szinte az egész világon megjelent az amerikai tömegkultúra,

melynek köznapi megjelenési formái közül részletesebben – a véleményem szerint
legjellemzőbbeket - az üdítőitalokat, az amerikai filmeket és Hollywood filmtörténeti értékeit
és vívmányait, az amerikai profi kosárlabdát, a gyorséttermeket és az angol nyelvhasználatot
mutattam be.
Reményeim szerint sikerült jellemeznem az önálló amerikai kultúra és a globális

tömegkultúra közötti különbséget, valamint a pozitív és negatív hatásokkal járó globalizációs
tömegkultúra „termékeit”.
Úgy gondolom tehát, létezik globális tömegkultúra, melynek eredete az Amerikai Egyesült
Államokhoz köthető. Magyarországon a rendszerváltozás után felgyorsult az
amerikanizálódás és ez a folyamat jelenleg is megfigyelhető. Mi magyarok, a világ más
népeihez hasonlóan számos új szokást, hagyományt vettünk át, melyek már átszövik
mindennapjainkat.
89
http://www.doksi.hu
Nagyon foglalkoztatott az, hogy miként ítélik meg a magyar emberek a globalizációt,
mennyire érzik annak hatásait az életükben, és mennyiben változtak mindennapjaik, ünnepeik
és szokásaik. Hipotéziseim bizonyítására kérdőívet szerkesztettem, amit 110 fő töltött ki, s
juttatott vissza hozzám. A kutatási eredmények többnyire alátámasztották előzetes
feltételezéseimet, bár számos, számomra meglepő válasz is született. Önálló kutatásom
(kérdőíves felmérés, kapott válaszok összegzése, elemzése) az 5. fejezetben olvasható, az
összesített válaszok táblázata és a kutatás lezárása után készült grafikonok a mellékletben
találhatók.
A szakdolgozat és a kutatás révén hasznos információkat szereztem a kutatás módszertanával

kapcsolatban és megtapasztalhattam milyen komoly dolog egy legalább 100 fő részvételével
számoló felmérés előkészítése, megszervezése, lebonyolítása, valamint az adatok összesítése
és kiértékelése.
Az eredmények és a visszajelzések ismeretében úgy vélem, hogy az amerikanizálódási

folyamat már elérte csúcspontját és a jövőben kicsit lassulni fog, hiszen az ország nyitottsága
miatt az amerikai tömegkultúra termékeinek többsége már jelen van életünkben. Meglátásom
szerint az európai nemzetek (az EU támogatásával is) egyre inkább arra fognak törekedni,
hogy a nemzeti tradíciók és normák fennmaradjanak, sőt amennyiben lehetséges, újra
megerősödjenek. Hazánk és a környező országok fokozatosan egyre nagyobb hangsúlyt
fognak arra fektetni, hogy saját kultúrájukat bemutassák, megkülönböztessék és
megismertessék.
Önálló kutatásom eredményeire támaszkodva összegzésképpen elmondható, hogy a

globalizáció és a tömegkultúra pozitív és negatív hatásai egyaránt érzékelhetőek
Magyarországon az ezredfordulón. A globális kultúra jelen van a mindennapokban, sok
területen megváltoztatja a szokásokat, azonban soha nem fogja beolvasztani vagy eltüntetni a
nemzeti kultúrákat - így többek között a magyar kultúrát sem -, mert azok biztos alapokon
nyugszanak.
90
http://www.doksi.hu
Bibliográfia
• 1001 Film, amit látnod kell mielőtt meghalsz, főszerkesztő: Steven Jay Schneider,
Gabo Könyvkiadó, Budapest, 2004.
• Allport, Gordon: The Nature of Prejudice. Addison-Wesley, Cambridge, (MA) 1954.
• Andor Katalin: Amerikai Egyesült Államok In.: Szavak, jelek, szokások – A
nemzetközi kommunikáció könyve, szerkesztette: Hidasi Judit, Windsor Kiadó,
Budapest, 1998.19.
• Andor László: A globalizáció és a kelet-közép-európai átalakulás. In.: Globalizáció –
átalakulás, vállalati környezet, Általános Vállalkozási Főiskola Tudományos
Közlemények, Budapest, 2000.
• András T. László – Kövecses Zoltán: Magyar –angol szlengszótár, Maecenas Kiadó,
Budapest, 1989.
• A globalizáció kihívásai és Magyarország, szerkesztette: Földes György – Inotai
András, Napvilág Kiadó, Budapest, 2002. 213.
• Ábrahám Károlyné – Trentinné Benkő Éva – Poros Andrea: Magicland, Holnap
Kiadó, Budapest, 2002.
• Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, szerkesztette: Falus Iván, Műszaki
Könyvkiadó, Budapest, 2004.
• Buda Béla: Kommunikáció és kultúra, in: Szavak, jelek, szokások, szerkesztette:
Hidasi Judit
• Ch. Gáll András: Csapat az álmok világából In: Sport 1992, Magyar Olimpiai
Bizottság, szerkesztő: Gyárfás Tamás, Budapest, 1992. 176.
• Clary, Jack: Kosárvarázs – Az NBA élő legendái, Lord Kiadó, Budapest, 1994. 28.
• Csath Magdolna: Kiút a globalizációs zsákutcából, Kairosz Kiadó, Bp., 2001. 267.
• Csath Magdolna: Stratégiai változásmenedzsment, AULA, 2001.
• Cseh-Szombathy László: Gazdasági változások – társadalmi értékek, In: Globalizáció
és nemzeti érdek – Magyarország az ezredfordulón, Rendszerváltozás: Piacgazdaság,
társadalom, politika (szerkesztő: Glatz Ferenc). Magyar Tudományos Akadémia,
Budapest, 1997.
91
http://www.doksi.hu
• Ellwood, Wayne: A globalizáció, HVG könyvek, HVG Kiadó Rt., Budapest, 2003. 9.
• Exit Magazin, Programajánló, II. évfolyam 14. szám, 2005.
• Élet és Tudomány 1999. évi 17. szám, K. M. cikke
• Falkné dr. Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció, Püski Kiadó, Budapest, 2001.
• Főiskolai jegyzet: „A kultúraközvetítés elmélete” tantárgy, ELTE. 1998.
• Függetlenségi Nyilatkozat, szerk: Benjamin Franklin, Thomas Jefferson, John Adams
1776. In: Mikor, hol, miért és hogyan történt? Reader’s Digest Kiadó Kft, Budapest,
1996. 195.
• Globalization, Development and Poverty 2000 (Elektronikus konferencia a londoni
Panos Institute és a Világbank szervezésében
• Hall, Edward T.: Rejtett dimenziók, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1975.
• Held, David – McGrew, Anthony G. – Goldblatt, David – Perraton, Jonathan, Global
Transformations: Politics, Economics and Culture, Standford, CA, Stanford University
Press, 1999 In: A globalizáció kihívásai és Magyarország, szerkesztette: Földes
György – Inotai András, Napvilág Kiadó, Budapest, 2002.
• Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció, Scolar Kiadó, Budapest, 2004. 11., 23.,
70., 129.
• Huizinga, Jan: A holnap árnyékában, Windsor Kiadó, Budapest, 1996. 31.
• Ichbiah, Daniel: Bill Gates és a Microsoft regénye, K.u.K. Kiadó, Budapest, 1996.
• Inotai András: Gondolatok a globalizációról In: A globalizáció kihívásai és
Magyarország, szerkesztette: Földes György – Inotai András, Napvilág Kiadó,
Budapest, 2002.
• Józsa Péter: A kultúra fogalma In: Kód, kultúra, kommunikáció NPI. Én. 56.
• Kennedy, Paul: A huszonegyedik század küszöbén, Napvilág Kiadó, Budapest, 1997.
120-130.
• Kohl, Karl-Heinz: Die andere Seite der Globalisierung, Frankfurter Allgemeine
Zeitung 2000. In: A globalizáció kihívásai és Magyarország, szerkesztette: Földes
György – Inotai András, Napvilág Kiadó, Budapest, 2002.
• Nemzetközi közgazdaságtan – saját jegyzet a BGF KKF-en, UDGD levelező, 2.
évfolyam, 2003.
92
http://www.doksi.hu
• Mander, Jerry – Goldsmith, Edward: The Case against the Global Economy, Sierra
Club Books, USA 1996. In.: Csath Magdolna: Kiút a globalizációs zsákutcából,
Kairosz Kiadó, Bp., 2001. 19.
• Morrison Charles E. – Soesastro Hadi: Domestic Adjustments to Globalization, Japan
Center for International Exchange, Japán, 1998. In: Csath Magdolna: Kiút a
globalizációs zsákutcából, Kairosz Kiadó, Bp., 2001. 11.
• Művészeti Kislexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.
• Myers, David G.: The American Paradox: Spiritual Hunger in an Age of Plenty. Yale
University Press, USA, 2000. In.: Csath Magdolna: Kiút a globalizációs zsákutcából,
Kairosz Kiadó, Bp., 2001. 169-188.
• Parker, Barbara (1998): Globalization and Business Practice. Managing Across
Boundaries. SAGE Publ. London and Thousand Oaks, In: Szentes Tamás:
Globalizáció, regionális integrációk és nemzeti fejlődés korunk világgazdaságában,
Savaria University Press, Szombathely, 2002. 94.
• Pesti Est, Kulturális Programmagazin, XIV. évfolyam 11. szám, 2005.
• Sági Matild: Egyenlőtlenség és egyenlőtlenségtudat, In: Társadalmi Riport 1996,
TÁRKI, Budapest, 1996. 528-560.
• Spengler, Oswald: A nyugat alkonya – A világtörténelem morfológiájának körvonalai,
II. k. Európa Könyvkiadó, Budapest, 663.
• Stiglitz, Joseph E.: A globalizáció és visszásságai, Napvilág Kiadó, Budapest, 2003.
25., 82.
• Super Size Me (2004) Rendezte: Morgan Spurlock, színes amerikai dokumentumfilm
• Szentes Tamás: Globalizáció, regionális integrációk és nemzeti fejlődés korunk
világgazdaságában, Savaria University Press, Szombathely, 2002. 19.
• Térképeken a világtörténelem – Zsebkönyvkiadás, Magyar Könyvklub, Budapest,
1999.
• Vitányi Iván: A magyar kultúra az ezredfordulón In: Társadalmi Szemle 1998. 8-9.
szám 116.
• Wayne Ellwood: A globalizáció, HVG könyvek, HVG Kiadó Rt., Budapest, 2003. 61-
62.
• Williams, Raymond: The Analysis of Culture, In: The Long Revolution,
Harmondsworth: Penguin, 1965. 57-70.
93
http://www.doksi.hu
• Williams, Raymond: A kultúra elemzése In: A kultúra szociológiája (szerk.: Wessely

Anna). Osiris Kiadó, Budapest, 1998. 33. (Pásztor Péter fordítása)
• Wrede ,Hartmut: Előszó In: A film krónikája, Magyar Könyvklub, Officina Nova,
Budapest, 2000. 7.
• Zsebvilág 2001 – Márkás cégek, szerkesztette: Simon Ákos és Vass Péter, HVG
Kiadói Rt. Budapest, 2001. 16.
• http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/)
• http://www.nba1.hu/fizetesek.php
• http://forum.origo.hu/forum/
• http://www.est.hu/rovat/etel-ital/index.cfm?d_pagenum=7
• http://vizsla.origo.hu/katalogus/szorakozas,_pihenes,_sport/vendeglatoipar,_ettermek/
ettermek/gyorsettermek
• http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/vilaggazdasag/20020726kover.html
• Kép: http://www.fotozona.hu/galeria
• Kép: http://www-2.cs.cmu.edu/~dellaert/coral/big/AlcoaBuilding.jpg
• Kép: http://jhortman.ods.org/pics/sherman%20statue.jpg
• Kép: http://www.sackville.ednet.ns.ca/art/gallery/exhibit/pop/Lichtenstein,Roy-
In_the_Car-1963.jpg
• Kép: http://www.footballfanatics.com/HTMLPages/root/NBA/LosAngelesLakers.html
• Kép: http://www.neowin.net/forum/lofiversion/index.php/t271695-50.html
• Kép: http://patrickhultgren.com/Persuasion/images/print/Ad-Coca-Cola.jpg
• Kép: http://www.oglethorpe.edu/faculty/~j_bohart/images/warhol_green_coca-
cola_bottles.jpg
• Kép: http://www.fotos.org/galeria/data/518/3Andy-Warhol-Beethoven.jpg
• Kép: http://www.informatik.hu-berlin.de/~apolze/Warhol/Images/marylin.jpg
• Kép: http://www.tomtomshop.co.uk/art/art_pics (Andy Warhol: Mao, 1972, New
York, Screenprint)
• Kép: http://www.eueobball.blogger.com.br/MJ.jpg
94
http://www.doksi.hu
Melléklet
KÉRDŐÍV: Hogyan vélekednek a magyarok a globális kultúráról?

A kérdőív kitöltése 7-8 percet vesz igénybe.
Kérem a feleletválasztós kérdésekre karikázással, vastagítással (PC) vagy aláhúzással
válaszoljon!
1. Neme: a) nő b) férfi
2. Életkora:
a) 14-18 b) 18-23 c) 23-30 d) 30-40
e) 40-50 f) 50-60 g) 60 fölött
3. Milyen munkakörben/beosztásban dolgozik Ön? ……………………………………..
4. A globalizáció, mint fogalom számomra …………..… kicsengésű.

5. Véleményem szerint a globalizáció ………….… -t teremt a világ országai között.

a) egyenlőség b) egyenlőtlenség c) nincs véleményem
6. Amerika globalizációs hatása az én életemre ………….. hatással van.

7. Véleménye szerint hol érzékelhető a legerősebben Amerika globalizációs hatása?

a) politika b) kultúra c) gazdaság d) életstílus
e) nyelv f) egyéb: …………………………………….……………………..
8. Mivel tölti legszívesebben szabadidejét?

a) olvasás b) utazás c) mozi/televízió d) sport
e) játék f) számítógép g) egyéb: ……………………..…………
9. Milyen gyakran szokott moziba járni?

a) hetente b) kéthetente c) havonta d) ritkábban
e) soha
10. Milyen filmet nézett meg utoljára moziban?

a) magyar b) európai c) amerikai d) egyéb: …………
11. Hol nézte meg a fenti filmet?

a) egytermes b) multiplex c) művész mozi d) filmklub
12. Milyen típusú filmeket néz leginkább? (Többet is megjelölhet!)

a) akció b) thriller c) horror d) vígjáték
e) filmdráma f) művészfilm g) rajzfilm h) sorozat
i) western j) romantikus k) zenés film l) dokumentumfilm
m) családi
95
http://www.doksi.hu
13. Hol szokott általában étkezni? (Többet is megjelölhet!)

a) kifőzde b) főzelékfaló c) gyorsétterem d) kínai büfé
e) menza f) étterem g) otthon h) ételrendelés
i) egyéb: ……………………………………………………………………………
14. Milyen típusú ételeket kedvel leginkább?

a) magyaros b) olaszos c) kínai d) mexikói
e) vegetáriánus f) reform g) amerikai h) egyéb: …………..
15. Melyik csoportba sorolható a kedvenc üdítőitala?

a) rostos üdítő b) ásványvíz c) kóla d) egyéb szénsavas
e ) tea
16. Milyen gyakran jár gyorsétterembe?
a) naponta b) hetente c) kéthetente d) havonta
e) ritkábban f) soha
17. Milyen ünnepeken szokott szeretteinek ajándékot adni? (Többet is megjelölhet!)

a) Karácsony b) Húsvét c) születésnap f) névnap
g) Valentin-nap h) évfordulók i) egyéb: …………..
18. Hol vesz általában ajándékot szeretteinek?

a) kis üzlet b) vásár c) pláza d) piac
e) Internet f) teleshop
19. Ön szerint melyik nyelvet beszélik legtöbben a világon?

a) spanyol b) kínai c) angol d) arab
e) francia f) német g) orosz
20. Ön szerint melyik a leghasznosabb nyelv a mindennapokban?

e) francia f) német g) orosz
21. Ön szerint melyik nyelv játszott döntő szerepet a globális kultúra elterjedésében?
e) francia f) német g) orosz h) egyik sem
22. Válasszon ki legfeljebb 5 tulajdonságot, mely jellemzi az átlag amerikai embert!

⁯ zárkózott ⁯ nyílt ⁯ elégedetlen ⁯ elégedett
⁯ mosolygós ⁯ savanyú ⁯ agresszív ⁯ békés
⁯ sikertelen ⁯ sikeres ⁯ gazdag ⁯ szegény
⁯ félénk ⁯ önbizalommal teli ⁯ gyakorlatias ⁯ elméleti
⁯ optimista ⁯ pesszimista ⁯ anyagias ⁯ pénz nem érdekli
⁯ igényes ⁯ igénytelen ⁯ introvertált ⁯ extrovertált
⁯ szorgalmas ⁯ lusta ⁯ szórakozni járó ⁯ otthonülő
96
http://www.doksi.hu
⁯ karrierista ⁯ családközpontú ⁯ egyéb: ………………………………
23. Válasszon ki legfeljebb 5 tulajdonságot, mely jellemzi az átlag magyar embert!

⁯ zárkózott ⁯ nyílt ⁯ elégedetlen ⁯ elégedett
⁯ mosolygós ⁯ savanyú ⁯ agresszív ⁯ békés
⁯ sikertelen ⁯ sikeres ⁯ gazdag ⁯ szegény
⁯ félénk ⁯ önbizalommal teli ⁯ gyakorlatias ⁯ elméleti
⁯ optimista ⁯ pesszimista ⁯ anyagias ⁯ pénz nem érdekli
⁯ igényes ⁯ igénytelen ⁯ introvertált ⁯ extrovertált
⁯ szorgalmas ⁯ lusta ⁯ szórakozni járó ⁯ otthonülő
⁯ karrierista ⁯ családközpontú ⁯ egyéb: ………………………………
24. Válasszon ki legfeljebb 5 fogalmat, amely leginkább jellemzi a globális kultúrát!

⁯ Farmer ⁯ Coca Cola ⁯ Popcorn ⁯ Internet
⁯ McDonald’s ⁯ Nike sportszerek ⁯ Multiplex mozi ⁯ Microsoft PC
⁯ Hollywood ⁯ Bevásárlóközpont ⁯ Felhőkarcoló ⁯ Média, reklám
⁯ Rágógumi ⁯ Marlboro cigaretta ⁯ Hot Dog ⁯ Életforma
25. Ön szerint érzékelhető-e hazánkban az amerikai tömegkultúra hatása?

a) egyáltalán nem b) kismértékben igen c) igen, jelentősen d) nincs véleményem
26. Ön szerint mikor volt leginkább érzékelhető hazánkban az „amerikanizálódás”?

a) 1960-as évek b) 1970-es évek c) 1980-as évek d) 1990-es évek
e) 2000 után f) soha
Köszönöm, hogy kitöltötte a kérdőívet, és ezzel segítette szakdolgozatom elkészítését!

Kérem jelezze, amennyiben szeretné a felmérés eredményét megismerni. a) igen b)
nem
97
http://www.doksi.hu
Nemek megoszlása (n=110)
45% a) nő
55% b) férfi
Életkor megoszlása (n=110)
70 64
60
50
40
30 24
20
11
10 4
1 3 3
0
a) 14-18 b) 18-23 c) 23-30 d) 30-40 e) 40-50 f) 50-60 g) 60 fölött
98
http://www.doksi.hu
A globalizáció, mint fogalom (n=110)

2%
36% 42%
a) negatív
b) pozitív
c) semleges
20% d) nincs vél.
99
http://www.doksi.hu
Véleményem szerint a globalizáció (n=106)
14%
33%
a) egyenlőség
b) egyenlőtlenség
53% c) nincs vél.
Amerika globalizációs hatása az én életemre

(n=110)
60
50
50
40 35
30
19
20
10 6
0
a) negatív b) pozitív c) semleges d) nincs vél.
100
http://www.doksi.hu
Véleménye szerint hol érzékelhető... (n=109)
50 46
45
40
35
30
28
25
25 22
20
15 12
10
5
0
a) politika b) kultúra c) gazdaság d) életstílus e) nyelv
101
http://www.doksi.hu
Mivel tölti szabadidejét (n=109)
40
35
35
31 30
30
25
20 18
15 13
10
4
5
0
a) olvasás b) utazás c) mozi/televízió d) sport e) játék f) számítógép
Milyen gyakran jár moziba (n=109)
60 56
50
40
33
30
20
14
10 5
1
0
a) hetente b) kéthetente c) havonta d) ritkábban e) soha
102
http://www.doksi.hu
Milyen filmet nézett meg (n=108)
5%
21%
a) magyar
b) európai
c) amerikai
46%
d) egyéb:
28%
103
http://www.doksi.hu
Hol nézte meg a filmet (n=107)

3% 11%
22%
a) egytermes
b) multiplex
c) művész mozi
64% d) filmklub
Milyen típusú filmeket néz (n=109)
70 66
60
50
40 37
35
33 32
30
30
23
20
20 17
14 14
11
10
5
0
ék
t
ilm
ció
m
ilm
rn
s
r
di
m
a
za
rro
le
iku
ám
lá
fil
fil
te
át
ril
zf
ak
zf
ro
ho
sa
es
gj
k.
th
dr
és
aj
an
so
né
a)
ví
)c
do
w
r
m
c)
b)
űv
om
ze
g)
h)
d)
fil
m
i)
l)
m
r
e)
k)
j)
f)
104
http://www.doksi.hu
Hol szokott étkezni (n=110)
90 83
80
70
60
50
40
27
30
21
20 13 16
12 10 11
10
0
a) kifőzde b) főzelékfaló c) gyorsétterem d) kínai büfé e) menza f) étterem g) otthon h) ételrendelés
105
http://www.doksi.hu
Milyen típusú ételeket kedvel leginkább (n=110)
70 64
60
50
38
40
30
22
20
9 11
10 5
2
0
a) magyaros b) olaszos c) kínai d) mexikói e) vegetáriánus f) reform g) amerikai
Melyik csoportba sorolható a kedvenc üdítőitala (n=110)
50
44
45
40 36
35
30
25
20
18
15
13
10 6
5
0
a) rostos üdítő b) ásványvíz c) kóla d) egyéb széns. e ) tea
106
http://www.doksi.hu
Milyen gyakran jár gyorsétterembe (n=108)
f) soha 13
e) ritkábban 41
d) havonta 27
c) kéthetente 16
b) hetente 9
a) naponta 2
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45
107
http://www.doksi.hu
Milyen ünnepeken szokott szeretteinek ajándékot adni (n=110)
h) évfordulók 44
g) Valentin-nap 31
f) névnap 84
c) születésnap 104
b) Húsvét 28
a) Karácsony 106
0 20 40 60 80 100 120
Hol vesz ajándékot (n=108)
70
58 57
60
50
40
30
20 15 13
10 5
0
0
a) kis üzlet b) vásár c) pláza d) piac e) Internet f) teleshop
Melyik nyelvet beszélik a legtöbben (n=109)
70
61
60
50
40
40
30
20 13
10
1 0 0 0
0
a) spanyol b) kínai c) angol d) arab e) francia f) német g) orosz
108
http://www.doksi.hu
0
10
20
30
40
50
60
70
80
a)
0
20
40
60
80
100
120
6
⁯ zárkózott sp
an
yo
⁯ nyílt l
24
Diplomamunka
0
b)
6
⁯ elégedetlen kí
na
i
0
⁯ elégedett
23
c)
an
go
⁯ mosolygós
30
l
d) 107
3
⁯ savanyú ar
ab
0
⁯ agresszív
13
e)
(n=110)
fra
⁯ békés nc
ia
0
f)
2 1
⁯ sikertelen né
m
⁯ sikeres et
4
g)
10 8
⁯ gazdag or
Melyik a leghasznosabb nyelv
os
z
0
⁯ szegény
0 0
⁯ félénk
⁯ önbiz. teli
67
2005.
⁯ gyakorlatias
23
a)
0
20
40
60
80
100
120
sp
0
⁯ elméleti an
yo
l
1
⁯ optimista
40
b)
kí
1
⁯ pesszimista na
i
0
c)
⁯ anyagias
37
an
go
l
6
⁯ pénz nem érd.
100
d)
2
⁯ igényes ar
ab
0
e)
⁯ igénytelen
15
fra
nc
0
⁯ introvertált ia
3
f)
⁯ extrovertált né
24
m
et
6
⁯ szorgalmas
0
g)
Mi az átlag amerikai ember jellemző tulajdonságai (n=110)
or
⁯ lusta os
globális kultúrában (n=110)
h)
z
0
eg
Melyik nyelv játszott szerepet a
⁯ szórakozni járó
20 21
yi
k
se
6
⁯ otthonülő m
6
109
Benkő András
⁯ karrierista
52
⁯ családközpontú
16
http://www.doksi.hu
0
10
20
30
40
50
60
70
80
⁯ zárkózott
25
6
⁯ nyílt
Diplomamunka
⁯ elégedetlen
76
0
⁯ elégedett
⁯ mosolygós
11
⁯ savanyú
18
6
⁯ agresszív
⁯ békés
9 8
⁯ sikertelen
⁯ sikeres
0 0
⁯ gazdag
⁯ szegény
25
8
⁯ félénk
1
⁯ önbiz.teli
2005.
⁯ gyakorlatias
27
⁯ elméleti
⁯ optimista
5 4
⁯ pesszimista
69
⁯ anyagias
42
⁯ pénz nem érd.

5
⁯ igényes
8
⁯ igénytelen
⁯ introvertált
10
⁯ extrovertált
⁯ szorgalmas
39
Melyek az átlag magyar ember jellemző tulajdonságai (n=110)
⁯ lusta
5
⁯ szórakozni járó
⁯ otthonülő
14
9
⁯ karrierista
110
Benkő András
⁯ családközpontú
32
http://www.doksi.hu
Ön szerint érzékelhető-e hazánkban az amerikai tömegkultúra

hatása (n=110)
4% 0%
25%
a) egyáltalán nem
b) kismért.igen
c) igen, jelentősen
71% d) nincs vél.
Ön szerint mikor volt leginkább érzékelhető hazánkban az

„amerikanizálódás” (n=108)
70
58
60
50
40
40
30
20
10
3 5
2 0
0
a) 1960-as évek b) 1970-es évek c) 1980-as évek d) 1990-es évek e) 2000 után f) soha
Szeretné a felmérés eredményét megismerni

(n=104)
15%
a) igen
b) nem
85%
111

Benko Andras Az Amerikai Kultura Globalis Elterjedese Jellemzoi Es Koznapi Megjelenesi Formai Magyarorszagon Az Ezredfordulon

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Benko Andras Az Amerikai Kultura Globalis Elterjedese Jellemzoi Es Koznapi Megjelenesi Formai Magyarorszagon Az Ezredfordulon

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

http://www.doksi.

Budapesti Gazdasági Főiskola

GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK

Az amerikai kultúra globális elterjedése, jellemzői

Készítette: Benkő András

Diplomamunka 2005. Benkő András

Diplomamunka 2005. Benkő András

„… a világ (azaz a földi jelenségek

Magyarországon és az egész világon minden korosztály nemtől és vallástól függetlenül

Úgy gondolom, sokakat foglalkoztat manapság a globalizáció. Úton-útfélen találkozunk

Dolgozatomban (az alapfogalmak meghatározása és az elméleti áttekintés után) arra keresem

Diplomamunka 2005. Benkő András

Az önálló amerikai kultúra jellemzése után rátérek az un. „McWorld tömegkultúrára”,

A továbbiakban bemutatom az amerikai kultúra egyes hazai megjelenési formáit az

A kutatás megbízhatóságával kapcsolatban megemlítendő, hogy mérési hiba lehetőségével

Remélem, hogy dolgozatommal sikerül bemutatnom az önálló amerikai kultúra és a globális

Véleményem szerint érdemes lenne kutatásomat bizonyos időközönként megismételni, hogy a

Diplomamunka 2005. Benkő András

A globalizáció kulturális hatásainak vizsgálata és a megjelenési formáinak bemutatása előtt

„Az általános nyelvhasználatban a „kultúra” szót nemigen fenyegeti a félreértés veszélye.

„Kultúra alatt a hétköznapi szóhasználatban elsősorban olyan társadalmi, emberi

Diplomamunka 2005. Benkő András

„A kultúra legáltalánosabb fogalmazásban az emberiség általános vívmányainak az emberiség

1. „…”Eszményi” meghatározás, amely a kultúrát – bizonyos abszolút vagy egyetemes

3. „Társadalmi” meghatározás értelmében sajátos életmód, amely bizonyos jelentéseket

A fogalom-meghatározások után tehát elmondható, hogy a kultúra nagyon összetett fogalom.

Diplomamunka 2005. Benkő András

A kultúra nemcsak összetett, hanem ugyanakkor egy folyamatosan változó képződmény,

A kultúra közös vonásait a következőképpen lehetne összegezni:

Kulturális etnocentrizmusról - azaz a kulturális relativizmus ellentétéről – akkor beszélhetünk,

Edward T. Hall amerikai antropológus szerint a kultúra egyben kommunikáció is, és

Ahhoz, hogy megértsük az amerikai kultúra globális elterjedésének hátterét, jellemzőit és

Diplomamunka 2005. Benkő András

• A globalizáció (amelyet jellemzően a diadalmas, amerikai típusú kapitalizmus

• „A globalizáció egyrészről jelenti a globalizált termelést, marketinget, kereskedelmet

• A globalizáció megítélésében két igen szélsőséges vélemény szokott

Diplomamunka 2005. Benkő András

A fenti meghatározás lényegével szoktunk leggyakrabban találkozni a köznapi életben.

A fenti probléma megoldására 2000-ben a londoni Panos Institute és a Világbank

A globalizáció tehát jelen van mindennapjainkban, ezért érdemes összefoglalni legfőbb

1. Új piacok létrejötte, ami a banki szolgáltatások, a biztosítási és a szállítási

Diplomamunka 2005. Benkő András

Az órai jegyzeteim szerint globalizáció alapjának a következőket tekinthetjük:

A globalizálódás kiváltó okai:

A globalizáció sikeres fennmaradásához szükséges lenne:

Diplomamunka 2005. Benkő András

1.3. Mikortól számítják a globalizációt?

Wayne Ellwood 18 Torontóban élő szakember szerint a globalizáció az európai

Diplomamunka 2005. Benkő András

globális monokultúra, amely ijesztő sebességgel és végérvényességgel képes szétrombolni a

Joseph E. Stiglitz könyvében 20 leírja, hogy ezekkel a veszélyekkel és problémákkal tisztába

Ezzel szemben, a globalizáció pozitív hatásairól is ír ugyanazon könyvében Joseph E. Stiglitz,

1.4. Globalizáció kontra nemzeti állam

Diplomamunka 2005. Benkő András

függvényében, és transzkontinentális vagy régiók közötti áramlásokat, tevékenységi

Egyes nemzetinek tekinthető kultúrák világszerte elterjedtek, elég csak a gombamód

Diplomamunka 2005. Benkő András

többi nagyvárosában – számtalan kínai étterem várja a látogatókat. A már nálunk is

1.5. Kulturális globalizáció, avagy a globalizáció hatása a nemzeti kultúrákra

„Az eltérő kultúrák és gazdaságok ma globalizációként ismert összefonódása már évszázadok

Diplomamunka 2005. Benkő András

burgonya ma hétköznapi eledel Indiában, Afrikában és Európában.” 25 A XX. század utolsó

A globalizáció egyik pozitív hatásaként bárhol megjelenhetnek más nemzetek szokásai és

„Mindegyik állam kialakította a maga jelképeit (zászló, himnusz, történelmi személyiségek és