Sorozat Elmelet

1 Sorozatok
1.1 Feladatok
1. Egy könyvszekrény 7 polca közül a legfelsőn 41 könyv van és minden
további polcon 3-mal több, mint a felette levőn. Hány könyv van a
könyvszekrényben?
2. Igazoljuk, hogy 1024 nem állı́tható elő egymást követő természetes

számok összegeként.
3. Tı́z év alatt minden év elején 200000 Ft-t helyezünk el a bankban évi
7%-os kamatra. Mennyi pénzünk lesz a tizedik év végén, ha közben a
kamat változtlanul 7% és időközben nem nyúlunk a pénzhez?
1.2 A valós számsorozat fogalma

Példa
Írjuk fel rendre egymás után a −2 pozitı́v egész kitevőjű hatványait!
−2, 4, −8, 16, −32, . . . , 1024, . . . , (−2)n , . . .
Definı́ció. A pozitı́v egész számok halmazán értelmezett valós értékű függvényt

sorozatnak nevezzük. Azaz:
1 → a1 ∈ R, 2 → a2 ∈ R, . . . , n → an ∈ R, . . .
A sorozatban szereplő számokat a sorozat tagjai nak nevezzük, az n. tagot

an -nel jelöljük. A sorozatot általánosan pedig (an )∞
n=1 vagy (an ) módon
jelöljük.
A sorozat megadása
• Megadjuk a sorozat általános tagját:

n2 −2
Például a a sorozat n. tagja legyen an = 3n+1
. Írjuk fel a sorozat első
öt tagját.
a1 = 1−2
3+1
= − 14 ; a2 = 4−2
6+1
= 27 ; a3 = 9−2
9+1
= 7
10
; a4 =
16−2 14 25−2 23
12+1
= 13 ; a5 = 15+1 = 16
• Megadhatjuk a sorozatot rekurzı́v mód on is, azaz megadjuk néhány

tagját, a továbbiakat az előttük levők segı́tségével kapjuk meg.
Például: Legyen a1 = 2; a2 = 3 és an = 2an−2 − an−1 , ha n ≥ 3.Írjuk
fel a sorozat első öt tagját.
1
a1 = 2; a2 = 3; a3 = 2 · 2 − 3 = 1; a4 = 2 · 3 − 1 =
5; a5 = 2 · 1 − 5 = −3
(Csak táblára példa: A sorozatok szemléltetésére néha nagyon kifejező

mód, ha a sorozat néhány tagját számegyenesen ábrázoljuk.)
Mivel a sorozatok is függvények, ı́gy természetes, hogy vizsgálhatjuk a

sorozatokat is monotonitás illetve korlátosság szempontjából.
1.2.1 Monoton sorozatok
Definı́ció. Az an sorozatot szigorúan monoton növekvőnek (szigorúan mono-

ton csökkenőnek) nevezzük, ha an+1 > an (an+1 < an ) teljesül minden n ∈ Z+
esetén.
Az an sorozatot monoton növekvőnek (monoton csökkenőnek) nevezzük,
ha an+1 ≥ an (an+1 ≤ an ) teljesül minden n ∈ Z+ esetén.
(Általában az ún. teljes indukció elve szükséges a monotonitás vizsgálatokhoz)
Példa. Monotonitás szempontjából vizsgáljuk meg az an = n+1

n
sorozatot.
n+2 1 n+1 1
Mivel an+1 = n+1 = 1 + n+1 < an = n = 1 + n egyenlőtlenség teljesül
minden n-re, ı́gy a sorozat szigorúan monoton csökkenő.
1.2.2 Korlátos sorozatok

Definı́ció. Ha van olyan k ∈ R, hogy minden n ∈ Z+ – ra k ≤ an , akkor az
sorozatot alulról korlátosnak, és a k számot alsó korlátnak nevezzük. (Ny-
ilvánvalóan minden, a k– nál kisebb szám is alsó korlát.)
Ha van olyan K ∈ R, hogy minden n ∈ Z+ – ra an ≤ K, akkor az
sorozatot felülről korlátosnak, és a K számot felső korlátnak nevezzük. (Ny-
ilvánvalóan minden, a K– nál nagyobb szám is felső korlát.)
Ha egy sorozat alulról és felülről is korlátos, akkor korlátos sorozatról
beszélünk. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan k és K valós számok, hogy
minden n ∈ Z+ – ra k ≤ an ≤ K.
Példa. Korlátosság szempontjából vizsgáljuk meg az an = n+1 n

sorozatot.
Mivel az an sorozat szigorúan monoton csökkenő, ı́gy az an sorozat felülről
korlátos, felső korlát pl. K = a1 = 2.
Másrészt an = n+1 n
= 1 + n1 > 1 minden n ∈ Z+ esetén, azaz alulról
korlátos sorozat, alsó korlát pl. k = −1. Tehát a sorozat korlátos.
2
1.3 Számtani sorozat
Definı́ció. Számtani sorozatnak nevezzük azokat a sorozatokat, amelyekben
( a második elemtõl kezdve ) bármelyik tag és az azt megelõzõ tag különbsége
állandó.
Ezt a különbséget a számtani sorozat differenciájának nevezzük, jele d. A
definı́ció alapján:
an+1 − an = d
an+1 = an + d
Példa. Írjuk fel növekvő sorrendben a 4-gyel osztva 1 maradékot adó pozitı́v
egész számokat:
1, 5, 9, 13, . . . , 33, . . .
Ez egy számtani sorozat, ahol a1 = 1 és d = 4.
A számtani sorozat három szomszédos tagját felı́rhatjuk: an −d; an ; an +d
alakban is. Ebbõl az alakból látszik, hogy a középsõ tag a két szomszédos tag
(illetve a középsõhöz szimmetrikusan elhelyezkedõ két tag) számtani közepe.
(E sorozat errõl a tulajdonságáról kapta a nevét.)
A számtani sorozat n. tagjának felı́rásánál a definı́cióból indulunk ki, ı́gy
azt kapjuk, hogy
an = a1 + (n − 1) d
Gyakorlati szempontból is fontos kérdés az első néhány tag összegének
meghatározása.
Példa. Egy útszakasz javı́tásához homokbányából autóval homokot szállı́tanak.
Az első forduló terhét a kocsi az út elején rakja le, ez a homokbányától
8000m távolságban van. Minden további forduló terhét 25m-rel távolabbra
kell vinni. A 35. fordulónál mekkora távolságra megy a kocsi. A 35 forduló
közben összesen hány km utat tesz meg?
A számtani sorozat elsõ n tagjának összegét Gauss gondolata alapján
határozzuk meg.
(Egy hı́res történet, amely a szájhagyomány útján átalakult, arról szól,
hogy Gauss általános iskolai tanára, J. G. Büttner diákjait azzal akarta
lefoglalni, hogy 1-től 100-ig adják össze az egész számokat. A fiatal Gauss
mindenki megdöbbenésére másodpercek alatt előrukkolt a helyes megoldással,
megvillantva matematikai éleselméjűségét. Gauss észrevette, hogy a sor el-
lenkező végein lévő számok párokba állı́tásával azonos összegeket kap: 1 +
100 = 101, 2 + 99 = 101, 3 + 98 = 101 stb., ami összesen 50 · 101 = 5050)
3
Felı́rjuk az elsõ n tag összegét, majd ugyanezt fordı́tott sorrendben is és
a megfelelõ tagokat összeadjuk:
¾
Sn = a1 + a2 + . . . + an−1 + an
Sn = an + an−1 + . . . + a2 + a1
2Sn = (a1 + an ) + (a2 + an−1 ) + . . . + (an−1 + a2 ) + (an + a1 )
Minden számpárt felı́runk a1 illetve an és d segı́tségével:
2Sn = (a1 + an ) + (a1 + d + an − d) + . . . + (an − d + a1 + d) + (an + a1 )

2Sn = (a1 + an ) · n
Azaz a számtani sorozat első n tagjának összegére az alábbiakat kapjuk
(a1 + an ) · n (2a1 + (n − 1) · d) · n
Sn = =
2 2
Így a felvetésben felvetett feladat megoldása, mivel a1 = 16000 és d = 50
a35 = 16000 + 34 · 50 = 17 700

(32000 + 34 · 50) · 35
S35 = = 589 750
2
1.4 Mértani sorozat

Definı́ció. Mértani sorozatnak nevezzük az olyan sorozatokat, amelyekben
(a másodiktól kezdve) bármelyik tag és az azt megelőző tag hányadosa állandó.
Ezt az állandó hányadost a mértani sorozat hkvociensének nevezzük, jele q.
an
A mértani sorozat három szomszédos tagja felı́rható an−1 = q
; an ; an+1 =
an · q. , an, alakban. Ez mutatja, hogy
a2n = an−1 · an+1 .
(Nyilván a q = 0 esettel nem foglalkozunk, mert akkor a 2. tagtól kezdve

az összes tag 0 lenne.)
Pozitı́v számokból álló mértani sorozatoknál a középsõ elem a két szomszédos
tag (illetve a középsőhöz szimmetrikusan elhelyezkedő két tag) mértani közepe.
A mértani sorozat n. tagjának felı́rásánál a definı́cióból indulunk ki, ı́gy
an = a1 · q n−1 .
4
A mértani sorozat n. tagjának kiszámı́tása például a kamatoskamat-számı́tásban
nagyon fontos:
A t0 összeg évi p%-os kamatlábbal n év¡alatt mekkorára
¢ növekszik?
t0 p
Az 1. év végén az összeg t0 + 100 p = t0 1 + 100 = t0 q
¡ ¢
p 2
A 2. év végén az összeg t0 1 + 100 = t0 q 2
..
.
Az n. év végén kamatosan kamatozott összeg
³ p ´n
t0 1 + = t0 q n .
100
A mértani sorozat elsõ n elemének az összegét rövid és egyszerû alakban
szeretnénk felı́rni. Ha az
Sn = a1 + a1 q + . . . + a1 q n−1
egyenlőség mindkét oldalát megszorozzuk q-val (q 6= 1), azt kapjuk, hogy
Sn q = a1 q + . . . + a1 q n−1 + a1 q n
Véve a két egyenlet különbségét azt kapjuk, hogy
Sn (q − 1) = a1 (q n − 1),
azaz
a1 (q n − 1)
Sn = , ha q 6= 1.
q−1
Ha pedig q = 1, akkor a1 = a2 = . . . = an , ı́gy Sn = na1 .
1.5 Fibonacci-sorozat
(Szóban+ábra is: pizzai Leonardo a XII. és XIII. század fordulóján élt matem-
atikus egyike volt azoknak, akik a hinduktól származó, de az akkori világban
arab közvetı́téssel elterjedő tı́zes alapú, helyi értékes rendszerre épülő számı́rási
módot Európában meghonosı́tották. Leonardo Pisano, ismertebb nevén Fi-
bonacci kora matematikai ismereteit Liber Abaci cı́men ismert munkájában
foglalta össze. E hı́res munkájában található a következő probléma, amit
Fibonacci nyulaiként is gyakran emlegetnek:
Hány pár nyúlra szaporodik egy év alatt a kezdeti pár, ha tudjuk, a nyulak
két hónap alatt válnak ivaréretté, és ezután minden pár minden hónapban egy
új párnak ad életet és mindegyikük életben marad?
5
A feladat megoldásában a nyúl-párok számának időbeli alakulását kell
követni. Az első hónapban egy nyúl-párunk van, és ugyanannyi lesz a másodikban
is; a párok száma csak a harmadik hónapban változik egyről kettőre. A
következő hónapban a szülők újabb párnak adnak életet, ı́gy a párok száma
háromra nő. Az ötödik hónapban azonban már az új pár is szaporulatképes,
ı́gy az új párok száma kettővel nő, és az összes párok száma ötre gyarapodik.
A következő hónapban már mindkét ifjabb generáció hoz létre utódokat, és
a párok száma hárommal növekedve nyolcra változik.
Az egyes hónapokhoz tartozó nyúl-párok számát leı́ró
1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, . . .

számsor Fibonacci-sorozat néven vonult be a matematika történetébe. A
sorozat előállı́tásának alapja az a tulajdonság, mely szerint a harmadik el-
emtől kezdve bármely elem az előző kettő összege. A sorozat első két elemét
azonban meg kell adni; ezek értéke a Fibonacci-sorozat esetén 1.)
A Fibonacci-sorozat definı́ciója a következő rekurzı́v módon adott sorozat:
a1 = 1, a2 = 1 és an = an−1 + an−2 , ha n ≥ 2.
Azaz
1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, . . .
A Fibonacci-sorozat monoton növekvő, mivel a1 = 1; a2 = 1 és 3.elemtől

kezdve az előző elemhez az azt megelőző pozitı́v elemet adom, ı́gy
an+1 = an−1 + an > an ha n ≥ 3.
Alkalmazások:
1. A Fibonacci-számoknak nagy jelentősége van az euklidészi algoritmus

futásidejének elemzésében: az algoritmus akkor a leglassabb, ha két
szomszédos Fibonacci-szám legnagyobb közös osztóját kell kiszámolni.
2. Egy n hosszú szakaszt an+1 -féleképpen lehet kirakni 1 és 2 hosszú sza-
kaszokból.
3. A zenében néha hangolásra használják, máskor időtartamok arányainak

meghatározására. Egy példa erre Bartók Béla Zene húros-, ütőhangszerekre
és cselesztára cı́mű műve.
6
4. A virágszirmok száma gyakran Fibonacci-szám: például a liliomnak, a
nősziromnak és a hármassziromnak három; a haranglábnak, a boglárkának,
a larkspurnak és a vadrózsának öt; a szarkalábnak, a vérpipacsnak
és a pillangóvirágnak nyolc; a jakabnapi aggófűnek, a hamvaskának
és a körömvirágnak 13; az őszirózsának, a borzas kúpvirágnak és a
cikóriának 21; a fodroslevelű margitvirágnak, az útilapunak és egyes
százszorszépeknek 34; más százszorszép-fajoknak pedig 55 vagy 89 szirma
van. Fibonacci-spirálba rendeződnek például a fenyőtoboz és az ananász
pikkelyei, a napraforgó magjai, a málna szemei, a karfiol rózsái és egyes
kaktuszok tüskéi.
1.6 Megoldások
1. Egy könyvszekrény 7 polca közül a legfelsőn 41 könyv van és minden
további polcon 3-mal több, mint a felette levőn. Hány könyv van a
könyvszekrényben?
a1 = 41 és d = 3, ı́gy
(2 · 41 + 6 · 3) · 7
S7 = = 350
2
2. Igazoljuk, hogy 1024 nem állı́tható elő egymást követő természetes számok
összegeként.
Tegyük fel indirekt módon, hogy előéllı́tható, vagyis a1 ∈ N, d = 1 és
Sn = 1024. De ekkor
(2a1 + n − 1) · n
1024 = 210 = ,
2
azaz
211 = (2a1 + n − 1) · n.
Ekkor ellentmondást kapunk, mert vagy az n páros és ekkor a 2a1 +n−1
páratlan, vagy már az n páratlan.
3. Tı́z év alatt minden év elején 200000 Ft-t helyezünk el a bankban évi
7%-os kamatra. Mennyi pénzünk lesz a tizedik év végén, ha közben a
kamat változtlanul 7% és időközben nem nyúlunk a pénzhez?
A tizedik év végén az összeg egy mértani sorozat első 10 tagjának az
107
összegeként kapható meg, ahol a1 = 200000 és q = 100 . Így
³¡ ¢ ´
10
200000 · 107100
−1
S10 = 7 ≈ 2763300
100
7
Példa. Tekintsük a következő rekurzı́v módon adott sorozatot (ez az ún.
Fibonacci-sorozat):
a1 = 1; a2 = 1 és an = an−2 + an−1 , ha n ≥ 3.
Monoton-e a sorozat. Igen, monoton növekvő, mivel a1 = 1; a2 = 1 és

3.elemtől kezdve az előző elemhez az azt megelőző pozitı́v elemet adom, ı́gy
an+1 = an−1 + an > an ha n ≥ 3.
(Fiúk: Korlátosság szempontjából mondhatunk-e valamit a sorozatról?)
Példa. Egy szı́nházi nézőtéren 20 sor van. Minden sorban kettővel többen
férnek el, mint az előzőben. Hány ember fér el a nézőtéren, ha a 13. sorban
52 férőhely van?
Tudjuk, hogy
a13 = 52 és d = 2
azt kérdezzük, hogy S20 =?. Mivel a1 = 52 − 12 · d = 28, ı́gy
(2 · 28 + 19 · 2) · 20
S20 = = 940.
2
(Fiúk: Kiszámolhattuk volna a helyek összes számát, anélkül, hogy kiszámoltuk
volna az 1. sor helyeinek a számát?)
Példa. Petra egy 2m hosszúságú sálat szeretne kötni. Ha az első napon

18cm-t, majd pedig minden nap az előző napinál 4cm-rel hosszabb darabot
köt, akkor hány nap alatt készül el a sál?
Tehát tudjuk, hogy
a1 = 18, d = 4,
a kérdés pedig, hogy melyik az a legkisebb n, melyre Sn ≥ 200. Azaz
(2 · 18 + (n − 1) · 4) · n
Sn = ≥ 200,
2
ami ekvivalens az
n2 − n − 109 ≥ 0
,egyenlőtlenséggel. Mivel az n2 − n − 109 = 0 egyenletnek két megoldása
n ≈ −9. 952 3 és n ≈ 10. 952, ı́gy az egyenlőtlenség szóba jöhető megoldása
n ≥ 10. 952. Azaz 11 nap alatt készül el a sál.
8
Példa. Máté január 1-én 100000 Ft-t tesz be évi 10%-os kamatra. Kam-
atosan kamatozva 7 év alatt mekkorára növekszik az összeg?
µ ¶7
10
100000 · 1 + = 19 487 1.71
100
Példa. Egy mértani sorozat első tagja 3, negyedik tagja pedig 375. Határozzuk
meg az első tı́z tag összegét!
Mivel a1 = 3 és q 3 = aa41 = 125, ı́gy q = 5, azaz
3 · (510 − 1)
S10 = = 7324 218
4

Sorozat Elmelet

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Sorozat Elmelet

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

1 Sorozatok

2. Igazoljuk, hogy 1024 nem állı́tható elő egymást követő természetes

1.2 A valós számsorozat fogalma

−2, 4, −8, 16, −32, . . . , 1024, . . . , (−2)n , . . .

Definı́ció. A pozitı́v egész számok halmazán értelmezett valós értékű függvényt

A sorozatban szereplő számokat a sorozat tagjai nak nevezzük, az n. tagot

• Megadjuk a sorozat általános tagját:

• Megadhatjuk a sorozatot rekurzı́v mód on is, azaz megadjuk néhány

(Csak táblára példa: A sorozatok szemléltetésére néha nagyon kifejező

Mivel a sorozatok is függvények, ı́gy természetes, hogy vizsgálhatjuk a

1.2.1 Monoton sorozatok

Definı́ció. Az an sorozatot szigorúan monoton növekvőnek (szigorúan mono-

(Általában az ún. teljes indukció elve szükséges a monotonitás vizsgálatokhoz)

Példa. Monotonitás szempontjából vizsgáljuk meg az an = n+1

1.2.2 Korlátos sorozatok

Példa. Korlátosság szempontjából vizsgáljuk meg az an = n+1 n

Minden számpárt felı́runk a1 illetve an és d segı́tségével:

2Sn = (a1 + an ) + (a1 + d + an − d) + . . . + (an − d + a1 + d) + (an + a1 )

Azaz a számtani sorozat első n tagjának összegére az alábbiakat kapjuk

Így a felvetésben felvetett feladat megoldása, mivel a1 = 16000 és d = 50

a35 = 16000 + 34 · 50 = 17 700

1.4 Mértani sorozat

a2n = an−1 · an+1 .

(Nyilván a q = 0 esettel nem foglalkozunk, mert akkor a 2. tagtól kezdve

egyenlőség mindkét oldalát megszorozzuk q-val (q 6= 1), azt kapjuk, hogy

Véve a két egyenlet különbségét azt kapjuk, hogy

1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, . . .

A Fibonacci-sorozat definı́ciója a következő rekurzı́v módon adott sorozat:

a1 = 1, a2 = 1 és an = an−1 + an−2 , ha n ≥ 2.

A Fibonacci-sorozat monoton növekvő, mivel a1 = 1; a2 = 1 és 3.elemtől

an+1 = an−1 + an > an ha n ≥ 3.

1. A Fibonacci-számoknak nagy jelentősége van az euklidészi algoritmus

3. A zenében néha hangolásra használják, máskor időtartamok arányainak

a1 = 1; a2 = 1 és an = an−2 + an−1 , ha n ≥ 3.

Monoton-e a sorozat. Igen, monoton növekvő, mivel a1 = 1; a2 = 1 és

an+1 = an−1 + an > an ha n ≥ 3.

(Fiúk: Korlátosság szempontjából mondhatunk-e valamit a sorozatról?)

Példa. Petra egy 2m hosszúságú sálat szeretne kötni. Ha az első napon

You might also like