Gazdaságpolitika

7. A nyitott gazdaság

Dr. Székely-Doby András

Nemzetközi és Alkalmazott Közgazdaságtan Tanszék

1 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

A nemzetközi kereskedelem természete
▪ A kereskedelem lehetőséget teremt a szakosodásra
(specializációra), ami növeli a termelékenységet
▪ Pozitív összegű játék
▪ A külkereskedelem okai:
▪ Természeti feltételek
▪ Ízlésbeli eltérések
▪ Költségkülönbségek

2 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Nemzetközi kereskedelem
▪ A nemzetközi kereskedelem a
komparatív előnyök alapján
történő szakosodásra ösztönzi
az országokat
▪ Ezen ágazatok súlya megnő a
GDP-ben
▪ Szabad kereskedelem esetén
az országok így jobban járnak

3 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Megszorítások
▪ A piaci kudarcok itt is meg-
jelenhetnek (pl.: közjavak)
▪ Változik a jövedelemelosztás
▪ A szakosodásnak vesztesei is
vannak: nő a sebezhetőség
▪ Gazdaságon kívüli problémák
(kizsákmányolás)

4 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Protekcionizmus
▪ Miért nem támogatja mindenki a
szabad kereskedelmet?
▪ Stratégiai és politikai tényezők:
▪ Iparfejlesztés (inkubátor hatás)
▪ Függőségi szálak csökkentése
▪ Hazai érdekcsoportok nyomása
▪ Nemzetközi politikai átrendeződés
▪ Nemzetközi elszigeteltség

5 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Okos szakosodás

6 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Termelés, import és vámok
▪ Egyensúly nemzetközi kereskedelem nélkül:
Cukor ára Piaci kereslet Piaci kínálat

Egyensúly: belföldi kereslet = belföldi

Belföldi ár kínálat

Cukor mennyisége
Belföldi termelés
7 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS
Termelés, import és vámok
▪ Egyensúly nemzetközi kereskedelem mellett:
Cukor ára Piaci kereslet Piaci kínálat

Világpiaci ár

Cukor mennyisége
Belföldi termelés Import
8 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS
Termelés, import és vámok
▪ Egyensúly nemzetközi kereskedelem és vám mellett:
Cukor ára Piaci kereslet Piaci kínálat

Belföldi ár
Vám
Világpiaci ár

Cukor mennyisége
Belföldi termelés Import
9 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS
Kereskedelmi korlátok hatásai
▪ Vám: az importra kivetett adó
▪ Kvóta: az import mennyiségi
korlátozása
▪ A vámok rontják a gazdasági
hatékonyságot
▪ A fogyasztók rosszabbul járnak
▪ A termelők jobban
▪ Állami bevétel keletkezik

10 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

A vám gazdasági költségei
▪ Hatékonyság-veszteség vám esetén:
Cukor ára Piaci kereslet Piaci kínálat B: vámbevétel, A+C:
hatékonyság-veszteség

Belföldi ár
Vám
A B C
Világpiaci ár

Cukor mennyisége
Belföldi termelés Import
11 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS
Érvek a protekcionizmus mellett
▪ Olcsó külföldi munka –
megoldás átcsoportosítás
▪ Cserearány javítása –
optimális vám
▪ Vámok a kiskorú iparágakért
▪ Vámok és a munkanélküliség

12 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Nyitott gazdaságok
▪ Az országok nem elszigeteltek
▪ Összeköti őket a nemzetközi
kereskedelem és a nemzetközi
pénzügyek
▪ A nemzetközi pénzügyi rendszer
mint közvetítő eszköz teszi
lehetővé a folyamatokat
▪ Nyitott gazdaságok, gazdasági
integráció, globalizáció

13 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

A nemzetközi fizetési mérleg
▪ Kimutatás, mely felöleli a I. Folyó fizetési mérleg
külfölddel kapcsolatos Áruforgalom (kereskedelmi mérleg)
gazdasági műveleteket Szolgáltatások

▪ Ha külföldi valuta jön be, Tőkejövedelmek

nő az egyenleg Transzferek
II. Pénzügyi mérleg
▪ Egyébként csökken
Magán
▪ Folyó fizetési mérleg +
Kormányzati
Pénzügyi mérleg = 0
Hivatalos tartalékváltozások
Egyéb

14 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Nemzetközi trendek
▪ A folyó fizetési Régió Egyenleg
mérlegek USA -739
alakulása Japán 211
világszerte 2007-
Más gazdag országok 160
ben (milliárd
USD) OPEC / Közép-Kelet 257
Oroszország 76
Kína 372
Fekete-Afrika -25

15 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Valutaárfolyamok
▪ A valutaárfolyam az egyik valuta ára egy másik valuta árában
kifejezve
▪ A valutaárfolyam a valutapiacon alakul ki
Külföldi valuta értéke
Árfolyam (e) =
Belföldi valuta értéke
▪ Figyeljünk: ez épp fordított megadási mód, mint ami nálunk
szokásos!
▪ Hány euró egyenlő 1 Ft-tal? 1/400=0,0025

16 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

A valutapiac
▪ Számtalan bank, pénzintézet és pénzváltó foglalkozik a
valuták adásvételével
▪ A hazai valuta kínálata (ezzel együtt a külföldi valuta
keresletét) a külföldi termékek, szolgáltatások és pénzügyi
eszközök megvásárlásának szándékához kapcsolódik
▪ A hazai valuta kereslete (külföldi valuta kínálata) a hazai
termékek, szolgáltatások és pénzügyi eszközök keresletéhez
kapcsolódik

17 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Hogyan alakul ki az egyensúlyi árfolyam?
▪ Az egyensúlyi árfolyam meghatározása:

Árfolyam (e)

Hazai valuta
kínálata
Egyensúlyi
árfolyam
Hazai valuta
kereslete

Hazai valuta
mennyisége
Valutapiaci forgalom

18 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

A monetáris politika hatása
▪ Két eset: a) megszorítás, b) enyhítés
a) Árfolyam (e) b) Árfolyam (e)

Hazai valuta
Egyensúlyi kínálata
árfolyam
Egyensúlyi
árfolyam Hazai valuta
kereslete

Hazai valuta
mennyisége

19 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Lebegő és rögzített árfolyam
▪ Lebegő árfolyam
▪ Ha a hazai valuta értéke esik egy másik ország valutájához
képest, a valuta leértékelődik
▪ Ha emelkedik, akkor felértékelődik
▪ Rögzített árfolyam
▪ Ha a hazai valuta értékét szándékosan csökkenti a jegybank,
ez a leértékelés
▪ Ha növeli, az a felértékelés

20 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

A vásárlóerő-paritás (PPP) elmélet
▪ A vásárlóerő-paritás (Purchasing Power Parity – PPP) elmélet
szerint a valutaárfolyamok addig igazodnak, amíg az országok
termékei minden valutában számítva ugyanannyit nem érnek
▪ Példa: egy termékkosár Mexikóban 100 peso, az USÁ-ban 10
dollár, 1 dollár = 20 peso: Mexikóban a kosár olcsóbb!
▪ Megindul a kereskedelem, igazodik az árfolyam
▪ Mekkora lesz a PPP-elmélet szerint? 1:10

21 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

A nemzetközi pénzügyi rendszer
▪ A nemzetközi pénzügyi rendszer azokra az intézményekre
utal, amelyek keretében végrehajtják a nemzetközi
tranzakciókkal kapcsolatos pénzügyi műveleteket
▪ A nemzetközi pénzügyi rendszer központi eleme az
árfolyamok meghatározásának mechanizmusa
▪ Rögzített árfolyam
▪ Rugalmas vagy lebegő árfolyam
▪ Irányított árfolyamok rendszere

22 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

A klasszikus aranystandard
▪ Rögzített árfolyamrendszer 1717
és 1933 között
▪ Minden ország rögzítette az arany
átváltási árfolyamát
▪ Ezzel közvetve rögzített
árfolyamrendszer jött létre
▪ A különböző valuták „árfolyamát”
a pénzegységek aranytartalma
határozta meg

23 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Hume alkalmazkodási mechanizmusa
▪ David Hume (1711-1776),
skót filozófus, 1752-ben írta
le elméletét
▪ 1. Külkereskedelmi hiány
▪ 2. Aranykiáramlás
▪ 3. Defláció
▪ 4. Versenyképesség javul
▪ 5. Új egyensúly

24 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Nemzetközi pénzügyi intézmények
▪ Nemzetközi valutaalap (IMF)
▪ Világbank (World Bank)
▪ Általános Vámtarifa és
Kereskedelmi Egyezmény
(GATT), 1995-től WTO
▪ Bretton Woods-i rendszer
(1973-ig): rögzített, de
kiigazítható árfolyamok

25 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Valutapiaci intervenció
▪ Rögzített árfolyam fenntartása

Árfolyam (e)
Hazai valuta
kínálata

Egyensúlyi
árfolyam

Meghirdetett Hazai valuta

árfolyam kereslete

Hazai valuta
mennyisége
Valutapiaci forgalom

26 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Országkockázatok
▪ A befektetések kockázata minden ország esetében más és
más
▪ E kockázat lehet egyrészt gazdasági, politikai vagy más
eredetű, másrészt adódhat az árfolyamok várt
megváltozásából
▪ Ha például arra számítunk, hogy a forint gyorsabban veszít
értékéből, mint az euro, a forinthitelekre felárat kell fizetnünk,
azaz magasabb lesz Magyarországon a kamatláb

27 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Versenyképesség és termelékenység
▪ A versenyképesség
megmutatja
mennyire állják a
versenyt egy adott
ország termékei
▪ A termelékenység a
ráfordítások
egységére jutó
kibocsátást jelenti

28 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Versenyképesség

29 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Mit értünk globalizáción?
▪A globalizáció
különböző
aspektusai:
▪ Gazdasági
▪ Politikai
▪ Kulturális
▪ Technológiai
▪ Ökológiai

30 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

A gazdasági globalizáció
▪ Gyors ütemben bővül
▪ Az áruk,
▪ A szolgáltatások,
▪ A tőke és
▪ A munkaerő nemzetközi
áramlása
▪ Egyidejűleg pedig nő a
kapcsolatok sűrűsége,
intenzitása

31 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

A globalizáció fogalma
▪ Az áramlások fokozódása és a kapcsolatok erősödése
▪ A piacok integrációjához és
▪ Egységesüléséhez vezet
▪ A globalizáció nem más, mint a különböző piacok fokozódó
integrációja és egységesülése
▪ Következmény: ár-konvergencia

32 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Európa verseng a globális piacon

33 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

A világkereskedelem és a globalizáció
▪ A világtermelés és a világkereskedelem bővülése 1870 és
2005 között:
Időszak Év Világtermelés
Átlagos éves növekedési ütem
Első világháború előtt 1870-1913 2,7 3,5
Két világháború között 1913-1937 1,8 1,3
1913-1929 2,3 2,2
1929-1937 0,8 -0,4
Második világháború
1950-1990 3,9 5,8
után
1950-1973 4,7 7,2
1973-1990 2,8 3,9
1990-2000 2,8 7,0
2000-2005 2,5 4,5

34 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Nemzetközi pénzügyek és a globalizáció
▪ Átlagos napi forgalom a globális valutapiacokon 1980 és 2004
között:
Év 1980 1989 1992 1995 1998 2001 2004
Forgalom
Átlagos napi forgalom milliárd USD-ben
típusa
Azonnali
– 350 400 520 600 390 620
tranzakciók
Valuta-swap
és határidős – 240 420 670 900 790 1150
ügyletek
Becsült napi
60 590 820 1190 1500 1180 1770
összforgalom

35 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS

Köszönöm a figyelmet!

Székely-Doby András
szekely-doby.andras@sze.hu

36 | GAZDASÁGPOLITIKA – SZÉKELY-DOBY ANDRÁS