Vesebetegségek I.

Dietetikus IV. évf.

Veresné Dr. Bálint Márta

tanszékvezető főiskolai tanár
2022.
 A vese felépítése
• Vese
–10-12 cm, bab alakú,
páros szerv, a hasüreg
mögött
–tok (kapszula renálisz)
–kéreg (kortex) – velő
(medulla)
–vese kehely (kalix) -
vesemedence
(pielon) – vesekapu
 A vese működő egysége
• Nephron
– glomerulus, Bowman tok,
tubulus
– (kéregben és velőben)
• Tubulus
– disztális csatorna (JGA/renin)
(Na szívódik vissza, K és sav
ürül)
– Henle kacs (Na, K, Cl
szívódik vissza)
– proximalis csatorna (Na, víz,
glükóz szívódik vissza)

• Gyűjtő csatorna
– további víz szívódik vissza
 Húgyutak
•húgyvezeték (uréter)
–40 cm hosszú
•húgyhólyag
–tágítható, izmos
•húgycső (uretra)
–20/4 cm hosszú
 Ha a vérnyomás a normális szint
alá csökken

•Renin-angiotenzin-
aldoszteron rendszer
–érszűkítő
–vérnyomás ↑
–GFR (glomeruláris
filtrációs ráta) ↓
A vese feladata
• a szervezet homeosztázisának fenntartása
– a víz-, és elektrolit forgalom, a sav-bázis egyensúly
szabályozása
• méregtelenítés
– az anyagcsere egyes végtermékeinek - karbamid,
húgysav, kreatinin
– és egyes testidegen anyagok, gyógyszerek, mérgek
kiválasztása
• endokrin funkciók
– eritropoetin (EPO), renin (hormon hatású enzim)
– prostoglandin (hormonhatású lipid molekula), aktív-D3 vitamin képzés
• aktív lebontás
– fehérjék, polipeptidek, hormonok katabolizmusa
A veseműködés szabályozása
• hipofízis
– antidiuretikus hormon – víz
• mellékvesekéreg
– aldoszteron - Na, K, H
• mellékpajzsmirigy
– parathormon, calcitonin - Ca és P
 Általános tünetek 1.
• hiányozhatnak
• láz
– fertőzés (kő, daganat)
• fájdalom
– kő, bakteriális fertőzés
• fáradtság, hányinger, hányás,
viszketés
– KVE (krónikus veseelégtelenség)
• ödéma (boka, lábfej, has, deréktáj, kéz,
arc)
– KVE, nefrózis szindróma
 Általános tünetek 2.
Vizelési problémák 1.
• gyakoriság (4-6 alkalom/nap)
– fertőzés, kő, daganat, DM, vízhajtók
• mennyiség (0,75-2 l/ nap)
– DM, diabetesz inszipidusz, KVE, vizelet, elzáródás
• éjjeli vizelés
– szív- és veseelégtelenség, DM, diabetesz inszipidusz, elzáródás
• késlekedés, erőlködés, utócsepegés
– részleges húgycső-elzáródás
• sürgetés – kényszerítő vizelési inger
– húgyhólyag izgalom
 Általános tünetek 3.
Vizelési problémák 2.
• inkontinencia
– menopauza – ösztrogén hiány
• vér vagy gáz a vizeletben
– vér - kő, ciszta, rák, fertőzés
– gáz - húgyút-bél sipoly, hüvely-húgyhólyag sipoly, bakt. fertőzés
• színváltozás
– táplálék, gyógyszerek, vérzés, genny, porfíria, melanoma,
húgysav-, foszforsavkristály
• szagelváltozás
– fertőzés, PKU, DM
 Diagnosztikai módszerek
• fizikális vizsgálat
• vizelet vizsgálat
– fehérje, glükóz, ketonok, vér, nitritek, leukocita észteráz, pH –
savasság, koncentráció – ozmolitás, fajsúly, üledék, vizelettenyésztés –
baktérium
• vérvizsgálat
– kreatinin, kreatinin-klírensz, karbamid nitrogén, elektrolit
• képalkotó eljárások
– röntgen, ultrahang–UH, computertomográfia–CT, mágneses
rezonancia–MRI, intravénás urográfia, cisztogram, retrográd urográfia,
izotópos vizsgálat, angiográfia
• szövet és sejtminták
– vesebiopszia, vizelt-citológia
 I. Nephrosis syndroma
• Glomeruláris rendellenesség, jellemzője
– proteinuria (>3,5g/nap)
– vér albumin szintjének csökkenése (se-
albumin<2,5 g/l)
– ödéma
– kifejezett hyperlipidaemia
 Nephrosis syndroma okai
• betegségek
– pl. DM, SLE (szisztémás lupusz eritematózus),
vírusfertőzés, nefritisz szindróma
• gyógyszerek
– arany, nem szteroid gyulladásgátlók – NSAID,
penicillin, intravénás heroin
• allergiák
– pl. rovarcsípés, mérgező szömörce
 Nephrosis syndroma tünetei
• étvágytalanság, izomtömeg csökkenés
• rossz közérzet
• habos vizelet
• generalizált ödéma, légzési nehézség
• proteinuria, hypalbuminaemia, csökkent immunitás
• lipiduria, hyperlipidaemia (főleg az LDL szint
emelkedett)
• hypovolaemia
• kóros véralvadás
• vérszegénység
 glomeruláris bazális membrán permiabilitás ↑
↓
proteinúria ↑
↓
vér albumin szint ↓
↓
plazma volumen ↓
↓ ↓
↓
máj hyperaldosterinizmus glomeruláris
filtrációs ráta
↓ ↓
↓
lipoprotein szintézis ↑ só és víz retenció
↓ ↓ ↓
hiperlipoproteinémia ödéma
↓
lipidúria
 Nephrosis syndroma terápiája,
kimenetele
Terápia
• oki
– ACE-gátlók, szteroidok, immunszupresszív szerek
• tüneti
– plazmapótlás, diuretikum, szérum lipid szintet
csökkentő gyógyszerek, alvadásgátló gyógyszerek

Kimenetel
• teljes gyógyulás
• akut, vagy krónikus veseelégtelenség
Nephrosis syndroma - diéta célja
• a proteinuria minimalizálása, és a fehérje-
malnutritio kifejlődésének megakadályozása
• az ödéma csökkentése
• a következményes hyperlipidaemia mérséklése
• a megváltozott energia- és tápanyagigény
kielégítése
• a progresszió megakadályozása, vagy
lassítása
 Fehérje
• Hagyományosan a magas fehérjetartalmú étrendet
javasolták
– hogy kiegyensúlyozza a vizelettel elvesztett fehérje
mennyiséget
– a vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a magas
fehérjetartalmú étrend hatástalan volt hipoalbuminémia
korrigálására *(Mansy et al., 1989).
– a megnövelt fehérjebevitel hajlamosít arra, hogy tovább
növelje a proteinuriát
• Az alacsony fehérjetartalmú étrendnek (<0,8
g/ttkg/nap)
– kismértékű fehérjeürítést gátló hatása van **(Giordano et al., 2001)
– azonban, az izomtömeg csökkenése problémát jelenthet
ezeknél a betegeknél, ilyen esetben az alacsony
fehérjetartalmú étrend nem ajánlott
– a gyakorlatban 0,8-1 g/ttkg (IBW - Ideal Body Weight)/nap
étrendi fehérje bevitel javasolt

*Mansy H, Goodship THJ, Tapson JS, Hartley GH, Keavey P, Wilkinson R. (1989) Effect of a high protein diet in patients with the
nephrotic syndrome. Clinical Science 77(4): 445–451.
**Giordano M, De Feo P, Lucidi P, et al. (2001) Effects of dietary protein restriction on fibrinogen and albumin metabolism in
nephrotic patients. Kidney International 60(1): 235–242
 Nephrosis syndroma -
a diéta meghatározása
• A diéta meghatározásánál a következőket kell
figyelembe venni
– az izomtömeg vesztés mértékét
– az elhízást – gondos felmérés szükséges a generalizált ödéma
miatt
– a lipideket, a lipid csökkentő gyógyszereket, és a kardioprotktív
étrendet

– napi étrendi konyhasó bevitel legfeljebb 5-6 g legyen, mert

minimalizálja a hipertóniát és a folyadék túltöltést
– az ödéma megjelenésekor a folyadék (és konyhasó)
fogyasztást is korlátozni kell
– az étrendi fehérje mennyiséget (az átlagos hazai bevitelhez képest)
csökkenteni kell 0,8-1g/ttkg/nap (IBW - Ideal Body Weight)
– gyors romlás esetén biztosítani kell a megfelelő energia bevitelt
 Nephrosis syndroma -
a diéta jellemzői
• fehérje: 0,8-1 g/ttkg
• energia (↑): 35-(40)
kcal/ttkg (növényi olajok, és
összetett szénhidrátok)
• Na ↓: 3-6 g konyhasó/nap
• Az étrend normál
konyhatechnológiával készül
• Az étvágytalan betegnek
gyakori, kis mennyiségű
étkezésre van szüksége

Csak mérsékelt megszorítás

• zsír ↓: 0,8 g/ttkg,
• koleszterin ↓ 200 mg/nap
• (krisztalloid szénhidrát ↓ -
TG!)

• folyadék (↓): 24 óra alatt

ürített vizelet + 500-(1000) ml
Ajánlott és kerülendő
nyersanyagok
Gabonaipari, sütőipari és tésztaipari
termékek
• Ajánlott
– fehér-, félbarna- és barna kenyerek péksütemények,
durum, vagy legfeljebb 4 tojásos száraztészták,
árpagyöngy, natúr gabonapelyhek, rizs,
gabonalisztek, búzadara, pászka, natúr puffasztott
rizs

• Nem, vagy csökkentett mennyiségben

ajánlott
– zsírdús, és (cukorral, mézzel) fruktózzal édesített
finom-pékáruk (pl. kakaós csiga, tepertős pogácsa),
sós perec, -kifli, stangli, ropi, sajtos sütemények
 Zöldség- és főzelékfélék, száraz
hüvelyesek
• Ajánlott
– kel-, fejes-, vöröskáposzta, kínai kel, kelbimbó, karfiol, brokkoli,
retek
– sárgarépa, petrezselyem gyökér, zeller, karalábé, cékla
– fejes saláta, sóska, paraj
– padlizsán, patisszon, cukkíni, spárga,, sütő- és főzőtök, kukorica,
zöldbab, burgonya, zöldborsó, gombák
– zöld-, póré-, vöröshagyma
– uborka, zöldpaprika, paradicsom, (K-spóroló vízhajtó esetén az
kálium kontroll!)

• Nem ajánlott
– sóval tartósított zöldségkészítmények
 Gyümölcsök, olajos magvak
• Ajánlott
– alma, birsalma, körte, citrom, narancs, grape-fruit,
mandarin, kivi, egres, eper, málna, szeder, ribizli, meggy,
cseresznye, őszi-, kajszibarack, szilva, dinnye
– dió, mogyoró, mandula, mák, tökmag, pisztácia

• Nem, vagy csökkentett mennyiségben ajánlott

– kókuszdió (telített zsírsav tartalma miatt)
– (banán, szőlő, mazsola, aszalt- és cukrozott gyümölcsök -
magas cukor és kálium tartalmuk miatt)
– (cukorral, fruktózzal, mézzel édesített levárok, befőttek)
 Tej, tejtermékek
• Ajánlott
– legfeljebb 1,5%-os tej, (sz.e. intenzív édesítőszerrel
készített) tejes italok zsírszegény tejből
– legfeljebb 12 %-os tejföl
– normál és zsírszegény joghurt, kefir, aludttej, író,
félzsíros vagy sovány túró, (intenzív édesítőszerrel
készült) házi tejdesszertek

• Nem ajánlott
– koleszterin tartalma miatt - vaj, tejföl, tejszín
– sótartalmuk miatt: sajtok, juhtúró
– (cukorral, mézzel készült tejkészítmények,
tejdesszertek)
 Húsok, húskészítmények, halak
• Ajánlott
– csirke-, pulyka bőr nélkül, nyúl, vadhúsok, zsírszegény (20%
zsírtartalom alatti) sertés (pl. comb, karaj), -marha (pl. hátszín, felsál), -
bárány, borjú
– értékes n-3 típusú zsírtartalmuk miatt: a zsírszegény édesvízi halak (pl.
busa, harcsa) és a hidegtengeri halak (pl. hering, makréla, szardínia,
lazac)
– valamint sószegényen elkészítve a házi húskrémek

• Magas sótartalmuk miatt csak ízesítésre, vagy minimális (20-30 g)

mennyiségben használhatók
– a zsírszegény (20% zsírtartalom alatti) felvágottak (pl. sonkafélék, zalai,
aszpikos készítmények, vörösáruk)

• Nem ajánlott
– magas koleszterin tartalmuk miatt: kacsa, liba, zsíros marha, -sertés,
belsőségek
– magas koleszterin- és sótartalmuk miatt: májasok, szalámik (pl. turista,
téliszalámi), kolbászok, zsíros felvágottak (pl. disznósajt, olasz),
hurkafélék
 Tojás
• Ajánlott
– koleszterin tartalma miatt csak heti 3 - 4 db egész
tojás (beleszámítandó az ételkészítéshez használt is),
valamint a tojásfehérje

• Nem ajánlott
– tojás a fentinél nagyobb mennyiségben
 Zsiradék
• Ajánlott
– növényi olajok (napraforgó, repce, szója, kukorica,
lenmag, dióféle)
– margarinok (pl. Flora, Flora light, Flora proaktív)

• Nem ajánlott
– sertés-, liba-, kacsazsír, vaj, tepertő, szalonna
– pálma-, kókuszolaj
 Édesség
• Ajánlott
– Szükség esetén energiamentes intenzív
édesítőszerrel készült túrós, -gyümölcsös
készítmények (pl. palacsinta, rétes, gyümölcszselé)

• Nem ajánlott
– tejszínes fagylalt, parfé, csokoládé (cukorral, mézzel,
fruktózzal)
– sós kekszek, nápolyik, vajkrémes torták, cukorkák
 Ízesítő anyagok
• Ajánlott
– friss, vagy szárított fűszer- és zöldségnövények használata pl.:
vasfű, kapor, zöldpetrezselyem, zeller, snidling
– vöröshagyma, fokhagyma, kömény, majoranna, édes
fűszerpaprika, rozmaring, kakukkfű, borsikafű
– vanília, szegfűszeg, citrom-, és narancshéja, és leve, ánizs,
citromfű
– szárított zöldségekből készített Vegamix
– jól ízesít még a pirított mandula, mogyoró, dió

• Nem ajánlott:
– ha a beteg K-spóroló vízhajtót kap: a csökkentett Na tartalmú só,
mert 40-60%-ban KCl-ot tartalmaz, ilyenkor pedig a K-bevitel is
korlátozott
– a sóval tartósított fűszerek és fűszerkeverékek
– (fruktóz) (méz, cukor - csak minimális mennyiségben)
 Folyadék
• Ajánlott
– ásványvíz, víz
– (minimális cukorral, mézzel, és fruktóz nélkül készült)
teák, limonádé, light üdítő italok
– ha szükséges a kálium tartalmukat figyelembe véve -
a gyümölcs és zöldség-présnedvek
– rizs, zab ital

• Nem ajánlott
– alkoholos italok
– (a cukorral, mézzel, fruktózzal készült üdítők,
szörpök)
 Javasolt és kerülendő
konyhatechnológia
Ajánlható
• hőközlő műveletek
– a főzés, párolás, a hagyományos és a zsírszegény sütési módok és ezt
lehetővé tevő eszközök (teflon, alufólia, cserép- és kerámiaedény, grill,
kontakt-grill, mikrohullámú sütő) használata
• sűrítési módok
– olajjal, vagy margarinnal készítve, és a zsírszegény sűrítési módok:
száraz rántás, egyszerű-, kefires-joghurtos-, tejes habarás, hintés,
burgonyával, vagy saját anyagával sűrítés
• lazításhoz
– rizs, kenyér, gabonapelyhek, és tojásfehérje alkalmazható
• (édesítésre energiamentes, intenzív édesítőszer használható)

Nem javasolt
• legírozás, manírozás, montírozás,
• tejszínhab és a tojás sárgájának használata
 Ételcsoportok
• Javasolt
– natúr, vagy maltodextrinnel dúsított gyümölcs- és zöldség-
présnedvek
– zsírszegény tejből készült tejes italok (energiamentes – intenzív
- édesítőszerrel)
– híg levesek, zöldség-, gyümölcs alapú sűrített levesek
– zsírszegény (lebőrözött) hús- és halfélék főve, párolva, növényi
olajjal, margarinnal sütve, zöldséggel, gombával töltve,
zöldséges raguk
– gőzben főtt-, párolt-, lengyeles (vaj helyett margarinnal)
zöldségfélék, töltött-, rakott, csőbensült zöldségek
– olajban vagy zárt térben sült, vagy főtt burgonya, párolt-, főtt-,
zöldséges rizs
– ecetes-, kefires saláták, diétás majonéz

• Kerülendő
– a krémlevesek, majonézes saláták
 II. KRÓNIKUS
VESEBEGETSÉG
(KVB)
Krónikus vesebetegség CKD/KVB
(elégtelenség - KVE) fogalma
• hosszú ideig (≥3 hó) fennálló
• strukturális vagy funkcionális eltérésekkel társuló
• irreverzibilis nephron-pusztulás miatt
• a vese működése folyamatosan beszűkül
• feladatát (sav-bázis egyensúly, só-víz háztartás, méregtelenítő
és endokrin funkció) nem tudja ellátni
• ezzel az egész szervezet működésének zavarához vezet
• rendszeres dialízis vagy transzplantáció szükséges a
túléléshez

• A 60 alatti eGFR érték csaknem 1,5 millió embert érint

Barna I.: Csökkentett fehérjetartalmú étrend idült vesebetegségben

szenvedő betegeknél, Új Diéta 2022, 31(1): 2–5.
 Krónikus vesebetegség
(KVB)- etiológia
• Bizonyítékok (evidenciák) vannak
– a diabetes, a vérnyomás emelkedés és a proteinuria rizikónövelő
szerepére a KVB progressziójában
• A vesekárosodás jellemzője a jelentős a nefron pusztulás,
melynek markerei
– a vérnyomás emelkedés, a proteinuria, a progresszió, valamint a
csökkent GFR (glomeruláris filtrciós ráta)
• A megmaradt nefronok (kompenzálásként) létrehozzák
– a glomeruláris hypertenziót, és a GFR növelését (hyperfiltratio)
• Ezek az okok növelik
– a glomerulusok permiabilitást, és okozzák a túlzott fehérje filtrációt
• A vérnyomás emelkedés, és hyperlipidaemia stimulálja
– a kóros növekedési faktor (GF - Growt Factor) és cytokinek nagymértékű
előállítását, a glomeruláris hypertenzioval együtt
– végül intersticiális fibrosishoz és glomerulosclerosishoz vezet
• A vesefunkció csökkenésének üteme nagy változatosságot
mutat
– és nagymértékben függ a kialakulás okaitól valamint a kezeléstől
 Korai tünetek
• hipertónia
• proteinuria
• haematuria
• gyakori, nagy mennyiségű (barnás,habos)
vizelet
• éjszakai vizelés (nokturia)
• ödéma (szem körüli duzzanat)
• deréktáji fájdalom
• láz
 Késői tünetek
• feledékenység
• fáradékonyság, gyengeség • rendszeres alvászavar
• anaemia • légzési nehézség,
• fokozott vérzési hajlam szívelégtelenség
• hányinger • a fertőzésekkel szembeni
• fémes, rossz szájíz ellenálló képesség
• fogyás csökkenése
• oliguria • a kalcium- és
foszforanyagcsere zavara
• bőrviszketés miatt megnövekedett
• izomgyengeség, érzészavar, parathormon-szint és ROD
(renális osteodistrophia)
• acidosis
• megnövekedett szérum TG
(triglicerid)-szint
• emelkedett szérum-
kreatininszint
 Szövődmények
Fehérje malnutríció 1.
• Az alultápláltság jelentős probléma a KVB 4-5
stádiumában
• Megjelenése és súlyossága összefügg a ↓GFR-rel
(<60ml/perc alatt nagyobb %-ban alakul ki rossz
tápláltsági állapot)
• Ekkortól a se-koleszterin, és a se-albumin szint is
csökken
• Az alacsony se-albumin szint szoros előjelzője a
kedvezőtlen kimenetelnek
• Bár a fehérje, energia malnutríciónak egyik oka a nem
megfelelő táplálkozás, hozzájárul még
– a krónikus gyulladás, az egyidejű katabolikus folyamatok és a
metabolikus acidózis *(Stenvinkel et al., 2000)
*Stenvinkel P, Heimburger O, Lindholm B, Kaysen GA, Bergstrom J. (2000) Are there two types of malnutrition in
chronic renal failure? Evidence for relationships between malnutrition, inflammation and atherosclerosis
(MIA) syndrome). Nephrology Dialysis Transplantation 15: 953–960.
 Fehérje malnutríció 2.
• A fehérje energia malnutríció diagnosztizálása
– biokémiai paraméterek (pl. alacsony albumin és koleszterin
szint)
– alacsony tt, akaratlan súlyvesztés
– testzsír és izomtömeg csökkenés
– alacsony fehérje és energia bevitel
• A gyulladás megítélésének markere
– a CRP (C-reaktív protein) is hasznos mutató *(Fouque et al., 2008)

*Fouque D, Kalantar-Zadeh K, Kopple J, et al. (2008) A proposed nomenclature and diagnostic criteria for
protein–energy wasting in acute and chronic kidney disease. Kidney International 73:391–398.
 Fehérje malnutríció 3.
• Az alacsony F és E bevitel gyakoribbá válik a
GFR további csökkenésével (<25 ml/perc)*(Ikizler et
al., 1995)

• Az urémia is gyakori ezekben a stádiumokban,

amely hányingert, letargiát, ízérzés változást
okoz, és ez károsan hat az étvágyra
• A metabolikus acidózis (alacsony plazma
bicarbonát) is gyakori ezekben a stádiumokban
– összefüggést mutat a növekvő F katabolizmussal, és
a se-albumin szintézis csökkenésével**(De Brito-Ashurst et
al., 2009)

*Ikizler TA, Green JH, Wingard RL, Parker RA, Hakim RM. (1995) Spontaneous dietary protein
intake during progression of chronic renal failure. Journal of the American Society of
Nephrology 6:1380–1391.
**De Brito-Ashurst I, Varagunam M, Raftery MJ, Yaqoob MM. (2009) Bicarbonate
supplementation slows progression of CKD and improves nutritional status. Journal of the
American Society of Nephrology 20: 2075–2084.
 Dyslipidaemia

• A se-TG szint megnövekszik

– a KVE pácienseknél, a nefrózis szindrómásoknál és a
dilaizáltaknál
• Gyakran csökken az össz-chol (HDL, LDL)
– amikor a GFR 60 ml/perc alá csökken
• A krónikus gyulladás
– progresszív atherosclerotikus CVD-t
(kardiovaszkuláris betegséget) okozhat *(Stenvinkel et al.,
2002)

*Stenvinkel P, Alvestrand A. (2002), Review articles: Inflammation in end-stage renal disease:

sources, consequences, and therapy. Seminars in Dialysis 15: 329–337.
 Ásványi anyag- és
csontanyagcsere zavar 1.
• Ahogy a KVE előrehalad és a vesefunkció csökken
– az ásványa anyagok homeosztázisa progresszíven károsodik
• A hyperfoszfatémia kialakul
– (a KVE 4 stádiumától)
• A se-P szintet szabályozó fibroblasztikus növekedési faktor-23
(FGF-23) szint növekszik
– ahogy a GFR csökken
• Ez gátolja a vesék D-vitamin aktiváló képességét
– rossz keringést, és hypocalcemiát eredményez
*(Gutierrez et al., 2005)
• Ez stimulálja a mellékpajzsmirigy parathormon (mint urémiás
toxin) elválasztását,
– és kialakul a hyperparathyreodizmus

*Gutierrez O, Isakova T, Rhee E, et al. (2005) Fibroblast growth factor-23 mitigates

hyperphosphatemia but accentuates calcitriol deficiency in chronic kidney disease. Journal of
the American Society of Nephrology 16(7): 2205–2215.
 Ásványi anyag- és
csontanyagcsere zavar 2.

• A hyperfoszfatémia és
hyperparathireodizmus összefüggést mutat
– a ROD miatti mortalitás növekedésével, a
csontfájdalommal és törésekkel
– együtt jár a coronaria és artéria kalcifikációval, és
a cardiovasculáris halálozási ráta növekedésével
 Hyperkalémia
• Arrithmiát, szívmegállást okozhat,
– mely életveszélyes (6,5 mmol/l K-szintnél)

• Tünetmentes vagy tünetes lehet

– gyengeség, rossz közérzet
–
• GFR 30 ml/percig
– ritkán okoz önmagában tünetet
 Folyadék és Na retenció
• A vesefunkció romlásával a Na kiválasztás
csökken
• A se Na-szint elsősorban nem a Na-statusz
– hanem (vagy) a (túl)hidratáltság mutatója
• Az étrenddel bevitt sok Na
– szomjúságot okoz, mely zavart okoz a folyadék
egyensúlyban
– következménye hypertónia és ödéma

• A folyadék felszaporodása (vizelet mennyiség

csökkenésekor)
– pulmonáris ödémához, légszomjhoz vezet
• A vízvisszatartást a BIA ?? segítségével lehet
 Terápia (tüneti)
• kiváltó okok és szövődmények kezelése (pl.
diabetes mell., hipertenzió)
• diéta (melyhez a beteg aktív közreműködése
szükséges)
• eritropoetin/darbepoetin
• vas-, folsav-, B12- és D-vitamin pótlás
• acidózis kezelése (pl. nátrium bikarbonát)
• foszfátkötő szerek (pl. kálcium-acetát)
• vérzéshajlam csökkentése (pl. vérlemezke-
transzfúzió)
• a későbbiekben vesepótló kezelés
• ha mód van rá vesetranszplantáció
 Kezelési stratégia
• Táplálkozásnak, és a gondozásnak
– központi szerepe van az vesebetegségek
menedzsmentjében

• Fontos korai stádiumban elkezdeni a

kezelést (vesecentrumokban)
– célzott ellátási stratégiát kidolgozni
– bevonni a témát a szakmai oktatásba, az
egészségpolitikába, és a kutatásba
 A KVE általános
egészségügyi megközelítése
• Segít azonosítani azokat, akik
– rizikóval bírnak a CKD/KVB (krónikus
vesebetegség) kialakulására
– akiknek beavatkozásra van szükségük, hogy
minimalizálják a CVD rizikót
– progrediáló vagy szövődményes vesebetegségük
van, hogy kezelésben részesüljenek (és értsék a
miérteket)
– szükségük van speciális vesecentrumokra
 A betegség stádiumait
• a glomerularis filtrációs
ráta – eGFR (2002 óta a
legfontosabb marker)
• normál érték: 100 ml/perc
• a becsült értékét az életkor és tt.
figyelembe vételével kapják meg
• a csökkent veseműködés jelzi a
betegség stádiumait a normál
funkció %-hoz viszonyítva
• a bizonyítékok arra utalnak, hogy
a GFR<60 ml/min megnöveli a
halálozási rizikót
• a szérum-karbamid érték
• a működő veseállomány
mennyisége
• a szérum-kreatinin érték
alapján különítjük el
• ahogy emelkedik a szintje, úgy
csökken a GFR
• akkor emelkedik, amikor a vese
működő állománya legalább 50%-
ra csökken (GFR<60 ml/min)
• nem renális hatások is
befolyásolják, amelyek miatt
nem eléggé érzékeny, hogy
önállóan jelezze a mérsékelt
CKD
• A szérum normál értékei
– karbamid: 1,8 - 8,2 mmol/l
– kreatinin: 60 – 110 μmol/l
– kálium: 3,5 – 5 mmol/l
– foszfát: 0,8 – 1,4 mmol/l
– kálcium: 2 – 2,6 mmol/l
 A diéta célja
• a veseműködést rontó tényezők csökkentése
• a vér ásványi anyag (P-, K-, Na-, Ca-) szintjének szabályozása
• parathormon- (mint uraemiás toxin) szint csökkentése
• hypertonia és az ödéma csökkentése
• vér salakanyag- (szérumkreatinin) szintjének szabályozása
• és betegség progressziójának lassítása
• a CVD (kardiovaszkuláris) rizikó csökkentése (CKD korai
stádium!)
• a vesepótló kezelés időpontjának kitolása
• a beteg közérzetének javítása
• tápláltsági állapot romlás megakadályozása (monitorozás,
korrigálás)
• Hypertonia kezelése, optimális tt, heti 30 perc testmozgás,
dohányzás, és alkohol elhagyása – javulást eredményez (B
evidencia). Túlsúlyos egyéneknél a tt csökkentése a vérnyomésra
és a vesefunkcióra kedvező (A evidencia)- Barna I.: Csökkentett fehérjetartalmú
étrend idült vesebetegségben szenvedő betegeknél, Új Diéta 2022, 31(1): 2–5.
Tápláltsági állapot felmérés 1.
Antropomeria - Minimum feltétel
• Renal iNUT (inpatient Nutritional Sreening Tool)
• BMI (ödéma jelenléte nélkül)
• tt, tt változása %-osan
– a tt (%-os ) változása óvatosan kezelendő a vízvisszatartás
lehetősége miatt
• a szárazsúly fontos infó – ödémásoknál és dialízisnél
• tm
• bőrredő mérés (triceps)
• MUAC (felkar körfogat) is hasznos
• Testösszetétel – Izom UH
A hemodializáltaknál jó jelzője a túlélésnek a magas
MUAC, és rossz az alacsony BMI
Tápláltsági állapot felmérés 2.
Biokémiai paraméterek
• se-kolesztein, karbamid, kreatinin, eGFR, K, P, se-
albumin, C-reaktív protein, vizelettel történő fehérje
vesztés, folyadék státusz

Clinical history - kórlefolyás

• étvágy, társbetegségek, ödéma jelenléte
• D-táplálkozási vizsgálat
• 24-órás recall, 3-napos táplálkozási napló – étrendi fehérje és
energia bevitel mérésére

Erőnlét felmérés
• a kéz szorító erejének mérése (dinamométerrel) fontos,
mert korrelál a zsírmentes testtömeggel
Diétás napló alapján megítélhetők

• a beteg étkezési szokásai

• az elfogyasztott étrend energia, fehérje,
foszfor, nátrium, kálium és folyadék tartalma

• ez alapján étrendi korrekció javasolható

 SGA – Subjectiv Global
Assesment (SZTF)
• Veseelégtelen páciensekre
– és kedvezőtlen kimenetelű, nagy halálozási esélyű betegekre
validálták
• KVE és dialízált pácienseknél hasznos
– mert megmutatja a F, E malnutríció mértékét
– mely ha nagy, összefüggést mutat a halálozási rizikóval

• Figyelembe kell venni a szociális és gazdasági

tényezőket is
– pl. az egyedüllét magasabb táplálkozási kockázat

• Az ideális BMI kiszámolása is hasznos lehet

– de önmagában nem elég
 Szubjektív tápláltsági állapot
felmérést (SZTF)
• testsúly és változásai
• táplálékfelvétel és változásai
• emésztőrendszeri tünetek
• erőnlét változásai
• fizikális vizsgálat (subcutan zsírszövet értékelése, izomtömeg
értékelése, ödéma, vagy ascites jelenléte)
• összegző értékelés (jól táplált, enyhén alultáplált, súlyosan
alultáplált)

Minden pont három fokozattal (A-B-C, vagy 1-2-3 pont) értékelendő (ahol A,
vagy 1 a legjobb, és C, vagy 3 a legrosszabb eredményt jelöli), s ez adja az
összegző értékelést.

Értékelés
• 4-5 pont - jól táplált
• 6-11 pont - enyhén alultáplált,
• 12-17 pont - mérsékelten alultáplált
• 18-24 pont - súlyosan alultáplált
 Az 1-3 stádium kezelése
Clinical menedzsment
• a betegség előrehaladásának lassítása, szövődmények csökkentése
• autoimmun eredetnél immunszupresszív terápia
• gyógyszerek (ACE gátló, statin)

Fontos a módosítható kardiovaszkuláris rizikófaktorok

csökkentése
• hipertónia (140/90 Hgmm, 130/80 DM-nál)
• vércukor kontroll DM-ban (HbA1c: 48-58 mmol/l / 6,1 - 7,1 %)
• normál BMI elérése (BMI 20-25 kg/m2)
• vérzsírszint csökkentése (össz. chol: <4 mmol/l, LDL: <2 mmol/l)
• dohányzás megszüntetése
• rendszeres mozgás
• alkoholbevitel csökkentése (ffi <3 egység/nap, nő <2 egység/nap)

Szövődménymentes esetben monitorozni kell

• se-karbamid, se-kreatinin, eGFR, proteinuria, albuminuria
 Diétás management
• A betegség korai stádiumában
– a CVD rizikó csökkentésére irányul
• Bizonyítékokkal alátámasztott kedvező hatás
– glikémia kontroll - DM-nál
– tt. csökkentés - obezeknél
– táplálkozási támogatás – F, E vesztésnél
• Fő cél
– KVB és a CVD progresszió csökkentése
 Fehérje
• Bevitelének mérséklése
– enyhíti az urémiás tüneteket
– és lassítja a betegség progresszióját
• DE az E, F malnutrício
– aggodalomra ad okot

• Nincs elegendő bizonyíték az optimális fehérje

szint ajánlására, de általánosnak tekinthető
– az étrendi fehérje bevitel ne legyen kevesebb, mint
0,8 g/ttk/nap *(SIGN 2008) ˂1,0 ttkg/nap (rapid
progressziónál 0,6-08)(Kalantar-Zadeh, Fouque, 2017)
Túl kevés fehérje fogyasztása esetén
• saját testfehérje bomlik
• megemelkedik a szérum karbamid szint
• csökken a testsúly
• csökken az izomtömeg
• megnő a fertőzéshajlam
• elhúzódik a sebgyógyulás
• legyengül a szervezet

Túl sok fehérje fogyasztása esetén

• megemelkedik a szérum karbamid szint
• besűrűsödik a vér
• fokozott szomjúság érzés
• fejfájás, hányinger
• étvágytalanság
• fáradékonyság a jellemző
 Energia 1.
• Az E bevitelt nem kell növelni a CKD korai
szakaszában
– mert sok beteg DM-os, hipertóniás, vagy obez

• A testsúly kontroll fontos része a diétás

kezelésnek
– a CVD-nek és a magas CVD rizikóval bíróknak
módosítani kell a zsírbevitelt
– zsíros húsú tengeri hal fogyasztása egy alkalom/hét
 Energia - Obezitas
• A tt. csökkentés hatására csökkennek
– a proteinuria, a vérnyomás, a vesekárosodás üteme
– a rizikó faktorok (inzulin rezisztencia, DM, dyslipidaemia, bal kamra hypertrófia)
• Haszonélvezői
– BMI>30 kg/m2, 2-tip. DM, jelentős derék-körfogatúak

• A tt csökkentés kezdeti lépései

– életmódváltás, a rendszeres mozgás, individuális diétás tanács
• A fenntartható fogyás
– fokozatos E csökkentés (legfeljebb 500-600 kcl/nap) ajánlott
• Ezt szigorú diétás felügyelet kísérje
– hogy elkerülhetők legyenek az urémiás tünetek

• A fogyókúrában a magas F tartalom nem biztonságos CKD esetén

• Gyógyszeres fogyástámogatás nem biztonságos, kivéve az orlistátot
• Súlyos elhízásban a sebészeti beavatkozás segíthet
 Energia - Diabetes

• Az 1. és 2. típ. DM-ban
– a VC (vércukor) kontroll késlelteti a betegség
kialakulását
– és lassítja a mikrovascularis szövődmény
progresszióját
 Nátrium 1.
• Diabeteszesek és hypertoniások esetén a
sóbevitel csökkentésével (konyhasó ≤6g/nap)
– szerény javulás érhető
• a DASH (The Dietary Approach to Stop
Hypertension Sodium) diéta
– (növelni a zöldség és gyümölcsfogyasztást, a
teljeskiőrlésű gabonát, a halfogyasztást, csökkenteni
a sóbevitelt, kevesebb zsírt, SFA-t, cukrot, vörös húst)
– csökkenti a vérnyomást
– de nem kívánatos CKD-s beteg számára
– mert megnöveli a K- és P-szintet
 Nátrium 2.
• A legtöbb konyhasót a feldolgozott élelmiszerek
tartalmazzák
– a pácienseknek segíteni kell az élelmiszercímke értelmezésében
• Figyelni kell arra is
– hogy a készítésnél kevesebb sót adunk az ételhez
– az asztalnál azt már ne sózzuk meg
• A zöld és szárított fűszerek használtára ösztönözni
kell
– de a csökkentett Na-tartalmú só használata tilos K tartalma
miatt

• Ritkán, néhány beteg a CKD későbbi stádiumában só

és folyadékvesztővé válik
– ilyen esetben a korlátozás tilos
Túlzott só fogyasztás esetén
• szomjúság
• hipertónia
• ödéma
• tüdőpangás
 Folyadék
• A legtöbb páciensnek nem kell változtatni a
szokásos folyadékfogyasztási ajánlást
– sőt míg lehet, a megfelelő folyadékfogyasztásra
kell bátorítani
– hogy támogassák a kiválasztást, vagy a nagyobb
mennyiségű veszteséget

• Folyadék retenció mellett (pl nefrózis

syndromában)
– korlátozni kell mind a só, mind a folyadék
fogyasztást
 Kálium
• A kálium megszorítás csak emelkedett
se-K-szint esetén szükséges
– ilyenkor mind az étrendi K bevitel, mind a se-
K szint monitorozása szükséges
Csökkentett
mennyiségben
ajánlott (K-dús)
élelmiszerek
• burgonya
• paradicsom
• banán
• szárított gomba
• szárított gyümölcs
• olajos magvak
• száraz hüvelyesek
 Foszfor
• A CKD ezen a stádiumaiban a
foszforkorlátozásra ritkán van szükség
Túlzott Csökkentett
foszforfogyasztás mennyiségben
ajánlott
esetén élelmiszerek
• az erekben Ca- és sajt (ömlesztett), és egyéb
foszfor lerakódások tejtermékek
alakulhatnak ki hal, hús, belsőség
• csontfájdalom olajos magvak
• bőrviszketés száraz hüvelyesek
• izületi fájdalom cola- és egyéb szénsavas
üdítő italok
tojás sárgája
 A 4. stádium kezelése
Clinical menedzsment
• Multidisciplináris teammel
– a módosítható cardiovascularis rizikófaktorok
– az anémia, a metabolikus acidózis és a csontanyagcsere (CKD-Mineral
and Bone Disorder) csökkentése fontos feladat
– ezen kívül eGFR, hemoglobin, Ca, P, K, bicarbonát és PTH is
monitorozandó

• Progrediáló CKD-ben fel kell ajánlani a betegnek egy oktató

programot, melynek célja
– az állapot és a kezelési lehetőségek (konzervatív vagy vesepótló
kezelés) megértése

• Akár egy évig is eltarthat a vesepótló kezelés előkészítése (fistula

a HD-hez, katéter a PD-hez, transzplantáció)
– mely lehetővé teszi az előre tervezést
 Clinical menedzsment
• Vese eredetű anémia
– a kezelés Fe és EPO adásából áll
– közben folyamatosan monitorozva a se-ferritin és
se-haemogobin szintet

• Metabolikus acidosis
– Na-bicarbonát szuplementáció javasolt a
metabolikus acidózis korrigálására
– ez segít csökkenteni a F-katabolizmust és késlelteti
a CKD progresszióját
 Ásványianyag és
csontanyagcsere zavar 1.
• Magába foglalja a biokémiai paraméterek korrigálást
– az étrendi P bevitel csökkentése
– a foszfát kötök (Ca-karbonát, Ca-acetát),
– D-vitamin
– calcimimetikumok segítségével

• Néhány esetben
– a mellékpajzsmirigy műtéti eltávolítása is szóba jöhet

• Nem egyszerű a hatékony terápiát

– és a különböző paraméterek vérszint monitorozásának
gyakoriságát meghatározni
 Ásványianyag és
csontanyagcsere zavar 2.
• Bár a foszfát kötőket a CKD 4 stádiumától használják
általában
– sok bizonyíték utal arra, hogy igazán a dializált betegeknél
hatékonyak
• A Ca-karbonát, Ca-acetát
– nem drága, jól tolerálható
– de aggodalomra ad okot, hogy összefüggést találtak
fogyasztásuk a vasculáris calcificatio között
• Újabb, Ca-mentes változatok (sevelamer-
hidroclorid/carbonat, lanthanum-carbonát) is vannak
– bár drágábbak
• A gyakorlatban a kétféle keverékét használják
– de kerülni kell a magas Ca-szintet, és limitálni a Ca-tartalmú
foszfát kötőket
 Ásványianyag és
csontanyagcsere zavar 3.
• Az alfacalcidol egy aktív D-vitamin analóg
– PTH (parathormon)-szint csökkentő hatása van
– de segíti a Ca és P felszívódást
– megnövelve ezzel a se-szintjüket

• Biokémiai paraméterek monitorozása mellett

– óvatosan lehet ezért a terápiába vonni
 Ásványianyag és
csontanyagcsere zavar 4.
• Ha tartósan magas a PTH szint
– hyperparathyreoidismus fejlődik ki
• A kezelés mellékpajzsmirigy eltávolítás
– vagy cinacalcet th-a lehet
• A cinacalcet egy calcimimetikum
– amely a mellékpajzsmirigyben növeli a Ca-szenzitív
receptorokat
– így gátolja a PTH elválasztást
– drága, és jelenleg a műtéti kontraindikációnál javasolt
 Diétás management
• Cél
– a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás
támogatása
– figyelembe véve a társbetegségek diétáját
– se-elektrolit szinteket
– a tápláltsági állapotot
 Diéta a KVE 4. stádiumában

• A szövődmények, a folyadék és elektrolit háztartás

zavara, a metabolikus acidózis, az anémia és az urémia
gyakoriak

• Bár ezek a táplálkozásra kedvezőtlen hatással vannak

– a közérzet és a se-szintek egyénenként nagy eltérést mutatnak

• A diétás ajánlás függ

– a biokémiai paraméterektől
– a valós tápanyag beviteltől
– a társbetegségektől
– és a tápláltsági állapottól
 A diétás tanácsadásnál
• a fehérje korlátozás kockázatát és hasznát
meg kell beszélni a pácienssel (oktatás)
– gondos táplálkozási felmérés és felügyelet mellet
• ki kell térni a K, P, F, E és sóbevitelre
– egyéni élethelyzetüket figyelembe véve
• gondolni kell arra is
– hogy a megszorítások növelhetik az E, F malnutríció
esélyét
 Fehérje
• A magas F-bevitel együtt jár a magas P bevitellel
– hisz a magas F tartalmú élelmiszerek rendszerint jelentős P
tartalmúak is
• A hyperfoszfatémia előfordulás miatt
– a magas F tartalmú ételek fogyasztásának kerülése tanácsos
– a F bevitel 0,75-(1) g/ttkg/nap IBW (ideális tt) legyen,
– egy újabb ajánlás szerint: 0,8 g/ttkg/nap (legalább 50%-a magas
biológiai értékű) (Kalantar-Zadeh, Fouque, 2017)
• A magasabb F bevitel
– növelheti a metabolikus acidózis esélyét
• Urémia nagyobb valószínűséggel alakul ki ebben a
stádiumban
– ilyenkor a F bevitelt csökkentésére (0,6 ttkg/nap - esszenciális
as./ketosav kiegészítéssel)(Kalantar-Zadeh, Fouque, 2017) kerülhet sor
folyamatos ellenőrzés mellett
 Energia
• Az energia igény
– az egészségesekhez hasonló, 35 kcal/ttkg/nap,
– 60 év felettieknek 30 kcal/ttkg/nap
• A megfelelő energia ellátás fontos
– mert megelőzi a negatív N-egyensúlyt
– és a tt. vesztést

• A tt. változás óvatos értelmezése fontos

– az ödéma vagy a gyors tt. változás miatt mely a
folyadékháztartás változására utal
 Nátrium és folyadék
• Napi legfeljebb 5-6 g konyhasó bevitel
ajánlott
– ebben a szakban a legtöbb páciens számára
• Az acidosis korrigálására adott Na-bicarbonát
– hozzájárul a napi Na bevitelhez
• Csak az állandó ödémával bíró páciensek
(nefrosis synd., szívbetegség) van szükségük
– mind a Na, mind a folyadék bevitelt korlátozására
– és ennek megvalósításához tanácsra
• Ha szükséges, a folyadékbevitel korlátozása
– 500-(1000) ml/nap + az előző nap 24 óra alatt ürített
vizelet mennyiség
 Kálium 1.
• A hyperkalémia a GFR csökkenésével egyre
gyakoribb
• A diétás tanács (az ACE-gátló kezelés mellett)
– hozzájárul a hyperkalémia a kezeléséhez
– és megkönnyíti a hypertonia és a proteinuria optimális
kezelését
• A K-szint a normál alsó értékéig
– a K-megszorítás ne legyen túl szigorú

• Legalacsonyabb a halálozási rizikó

– 4,1-5,5 mmol/l értéknél
 Kálium 2.
• Az alacsony K-tartalmú diéta célja
– a se-K szint kontrollálása az elfogadható tartományon
belül
– miközben a kiegyensúlyozott étrendre is figyelünk
• A se-K szintet csökkentése egyénre szabott,
alkalmazkodva
– az étendi K-bevitelhez, a vérszinthez, és a
gyógyszerekhez
– de a bevitel kb. 1 mmol/ttkg/nap, kb. 2500 mg/nap
(pl. K: 1 mmol=39 mg, 39mgx60kg=2340 mg/nap)
 Kálium 3.
• Ez magába foglalja
– a magas K-tartalmú ételek csökkentését, vagy kerülését
• A nem létfontosságú élelmiszerek
– pl. kávé, csokoládé fogyasztását kell csökkenteni vagy elkerülni
• A zöldség, gyümölcs, burgonya jelentős mennyiségű
K-ot tartalmaz, ugyanúgy, mint a hús, hal, és tej
– de mivel az utóbbiak fontos részei a legtöbb diétának, nem kell
azokat feleslegesen korlátozni
– a készítési módot kell az igényhez igazítani, változtatni
– pl. a főtt burgonya, vagy zöldség kevesebb K-ot tartalmaz
 Kálium 4.
• Bizonyíték van arra, hogy néhány embernél az
alacsonyabb K-tartalmú diéta mellett
– alacsonyabb se C-vitamin szintet találtak

• A normál táplálkozási tanácsként megfogalmazott

napi 5 adagnyi (5x80 g) zöldség, gyümölcsfogyasztás
csökkentendő
– a betegeknek oktatni kell a magas K-forrásokat
– hogy csökkenteni, vagy elkerülni lehessen ezeket (pl. banán,
szárított gyümölcsök)

• A DM-es pácienseknek azt kell kihangsúlyozni

– hogy a natúr gyümölcs dzsúsz, tej vagy csokoládé nem a
legjobb megoldás a hypoglikémia kezelésére, amikor alacsony
K-tartalmú diétát követnek
 Kálium 5.

• A dietetikus képes arra, hogy

– csökkentse a magas K–tartalmú élelmiszereket
– és azokat, amelyek hasznos tápanyagokban
szegények
– úgy, hogy figyelembe veszi a páciens táplálkozási
szokásait, lehetőségeit
 Foszfor 1.
• A hyperfoszfatémia gyakorivá válik
– amikor a GFR 40 ml/perc alá csökken
• Az alacsony P tartalmú diéta fontos része a
kezelésnek
– bár a foszfátkötők gyakran szükségesek

• Az élelmiszerek a P-t
– szerves vagy szervetlen formában tartalmazzák
 Foszfor 2.
• A szerves P magas F tartalmú
élelmiszerekben található
– csak 40-60%-a szívódik fel a tápcsatornából

• Sok étrendi tanács a P megszorítást

– a hús, szárnyas, hal, tojás és tej fogyasztás
korlátozásával éri el
– de ezek mérsékelt fogyasztása nem veszélyezteti a
foszfor megszorítást

• Tekintetbe kell venni az egyén tápláltsági

állapotát
– és ehhez igazítani a számára megfelelő F bevitelt
 Foszfor 3.
• A szervetlen forma
– könnyebben felszívódik, mint a szerves
– és a fitátok (rostdús ételekben) is csökkentik a P további hasznosulását
• A szervetlen forma 90%-a szívódik fel
– ezért a bevitelét korlátozni kell

• A szervetlen P
– étrend-kiegészítőkben
– néhány magas feldolgozottságú élelmiszerben
– és a szénsavas üdítőkben található
• A frissen elkészített ételek fogyasztását kell ösztönözni
– a félkész, kész élelmiszerekkel szemben
– így a P és Na bevitel is csökkenthető

• Azt javasolják, hogy a CKD 4-5 stádiumában (nem dializált betegnél)

– a se-P-szint 0,9-1,5 mmol/l legyen
 Az 5. stádium
(veseelégtelenség) kezelése
Clinical menedzsment
• Ha az eGFR 15ml/perc alá csökken, és urémia, folyadék
visszatartás vagy E F malnutríció van az orvosi kezelés ellenére
– vesepótló kezelést (dialízist) kell kezdeni
• Ideálisan ezt előre tervezni
– HD esetén arteriovenózus fistulával, PD-nél katéterrel

• Azoknál akik ezt a kezelést nem akarják

– tovább kell folytatni a konzervatív kezelést az élet végéig
– ekkor a vesefunkció folyamatos monitorozása fontos része a
kezelésnek

Dietás management
• A diéta célja függ a vesepótló, vagy a konzervatív kezeléstől
 A diéta betartásnak
ellenőrzésére alkalmas
 laboratóriumi jelek (szérumkreatinin, -
foszfor, -kálium, -nátrium, -kalcium) nyomon
követése és értékelése
 a testsúlyváltozás követése
 a diétás napló vezettetése és ellenőrzése
 a vérnyomás ellenőrzése
 az ödémák jelenléte
 A dietetikus feladata 1.
• Betegoktatás (diétás
tanácsadás)
– a betegség lényege
– a diéta szerepe, valamint
annak elméleti és
gyakorlati alapjait
• Az oktatás után
– időről időre fel kell mérni a
páciens tudásszintjét
– az ismereteket szükség
szerint fel kell frissíteni
• Rendszeresen
ellenőrizni kell
– a beteg laboratóriumi
paramétereit
– a beteg tápláltsági állapotát
(szubjektív tápláltsági
állapot felmérés)
– a beteg által vezetett diétás
naplót
– hogy a diétát ezek
eredményeihez lehessen
igazítani
 A dieteikus feladata 2.
• A beteget segíteni kell a
következő
tevékenységekben
– étlaptervezés
– diétás napló vezetés és
értékelés
– teendők különleges
élethelyzetben (pl. utazás,
üdülés, sport)
 Az elfogadás lépcsői
• kényszer → valamit hall → beszélünk róla
→ valami van benne → érdeklődés →
odafigyelés belátás

• A dialízis vagy a vesetranszplantáció

jelentős változást hoz az étrendi
kezelésben
 Ajánlott irodalom
• AK Singh, GC Curhan, AM Sheridan: Protein restriction and
progression of chronic kidney disease. Literature review current
through: Aug 2013. (UpTo Date)
• Magyar vesealapítvány
• Gandy, J. (ed.): Manual in Dietetic Practice. Black Well, 2014
• Nemzetközi Vesealapítványok szövődménye
• Ledo N., Sziráki Zs., Tislér A.: Az étrendi kezelés jelentősége és
lehetősége Krónikus vesebetegségben, Hypertonia és nephrologia,
2018;22(3):103-110
• https://www.davita.com/diet-nutrition/recipes
• Kent P.S. et al: Academy of Nutrition and Dietetics and National
Kidney Foundation: Revised 2014 Standards of Practice and
Standards of Professional Performance for Registered Dietitian
Nutritionists (Competent, Proficient, and Expert) in Nephrology;
NutritionJ Acad Nutr Diet. 2014;114:1448-1457.
• Warner M.M. et al: Patients’ Experiences and Perspectives of
Telehealth Coaching with a Dietitian to Improve Diet Quality in
Chronic Kidney Disease: A Qualitative Interview Study; J Acad Nutr
Diet. 2019;119(8):1362-1374.
Köszönöm a figyelmet!