EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV

A differenciált tanulásszervezés metodikája kurzus

Gyógypedagógia alapszak, II. évfolyam, nappali tagozat
2021/2022-es tavaszi szemeszter
A tárgy oktatói: Gelencsérné Dr. Bakó Márta, Komlósi Veronika
Név
Osztályfok/csoport 3. osztály
Fejlesztés ideje heti két alkalom
Fejlesztés helye
Diagnózis (ha van) enyhe fokú intellektuális képességzavar
Komplex értelmi fejlesztés. Téri, időbeli tájékozódás fejlesztése. Kognitív funkciók fejlesztése.
Kommunikációs képesség fejlesztése, szókincsbővítés. Szenzomotoros integráció-koordináció
fejlesztése. Grafizmus fejlesztése. Ismeretbővítés, tantárgyi megsegítés.
Szakvélemény javaslata
A fejlesztést végző pedagógus: gyógypedagógus. A fejlesztés ideje: a habilitációs, rehabilitációs
foglalkozásokon heti 2 órában.
 Tevékenységek Fejlesztési területek
Sorszám/ időpont részletes leírása alkalmanként 3-3 (pontos, szakszerű meghatározás Módszerek eszközök
részletekre lebontva)

első hét, első alkalom szemléltetés csörgő

1. szakasz Az első fejlesztő foglalkozás tevékenykedtetés síp
Miután sor került a köszöntésre, a gyermek követve és másolva a kérdés-felelet sámándob
leghangsúlyosabb feladata mozgáskészség
gyógypedagógust a gimnasztikai bemelegítésből átemelt egyszerű és gyorsan kisméretű dob
fejlesztése, az összetettebb mozgásfejlesztő xilofon
végrehajtható gyakorlatrészleteket, mozdulatokat végez a fej-nyak, törzs, a
gyakorlatok megalapozása, a mozgáskultúra
karok és a lábak bemelegítésére. A fő testtájakhoz, testrészekhez egy-egy
játékos formában való színesítése,
átmozgató, korántsem megterhelő gyakorlat tartozik, úgymint a karkörzés
gazdagítása. Az auditív és a vizuális percepció
előre-hátra, törzshajlítás-döntés, fejkörzés jobbra-balra, és a terpesz-zár
fejlesztése több, auditív és vizuális ingert
ugrás.
magában foglaló tevékenykedtető játékkal,
2. szakasz
játékos feladattal történik, amelyek
Az óra középső szakaszában a gyermek feladata a pedagógus által
feltehetőleg közel állnak a tanuló
meghatározott irányokban való egyszerű ritmustapsolás, kopogás, dobbantás,
tevékenységrendszeréhez. A feladatok,
csettintés. Ha már jól megy neki, akkor gyermek az instrukciókat nem
játékok kedvező hatással bírnak a zenei
egyhelyben ülve várja, hanem változó tempójú járásban és futásban halad. A
hallásra, auditív differenciálásra,
pedagógus bizonyos időközönként utasítást ad: például tapsolj tá-titit a bal
diszkriminációra,
oldaladon, kopogj titi-titit a most tőled jobbra lévő asztal közepén. A feladat
Figyelemfejlesztés, a területen belül leginkább
egy nehezebb változatában a ritmusok leütése előtt a gyermeknek a
az auditív figyelem javítása. Emellett az
pedagógus által kimondott saját testrészére kell egyszer rámutatnia, egyszer
auditív diszkrimináció is fontos fejlesztési
megérintenie, először ugyanúgy ülésben, majd járásban.
célja a fejlesztő órának. A rövidtávú memória
3. szakasz fejlesztésére is alkalmasnak vélem a
A foglakozás harmadik feladata az eddigieknél nehezebb, a hangszerek fejlesztési óratervben lejegyzett feladatokat.
bevonása miatt. A tanuló és a pedagógus magukhoz vesznek egy-egy A foglalkozáson megjelenik a szem-kéz
hangszert. Először a gyermeknek megfigyelnie és másolnia kell a pedagógus koordináció, - finommotorika fejlesztése, a
által játszott egyszerű ritmust, majd kettejük feladata a szóval és hangszerrel testséma fejlesztés és a téri tájékozódás
egyszerre végzett kommunikáció: például a szótagokhoz ütött ritmussal. Ezt fejlesztése is.
követően egy rövid nyújtás következik. A gyógypedagógus megfogalmazza a
tanuló teljesítményéhez fűződő. foglalkozásvégi visszacsatolását és
elköszönéssel lezárja az órát.
 Tevékenységek Fejlesztési területek
Sorszám/ időpont részletes leírása alkalmanként 3-3 (pontos, szakszerű meghatározás Módszerek eszközök
részletekre lebontva)

első hét, második

alkalom 1. szakasz Részben a szenzomotoros integráció
hinta
A foglalkozás kezdetekor, a tanuló köszöntését követően, illetve a fejlesztésének lett szentelve ez a foglalkozás. szemléltetés forgásszék
tevékenykedtetés tornapad
tevékenykedtetést megelőző rövid átmozgató bemelegítés után a A terület fejlesztése a vesztibuláris
billenőlap
gyógypedagógus bemutatja a gyermeknek a különböző eszközöket, illetve azok rendszerrel egybekötve történik. Az eltérő bordásfal
észlelési csatornák egyidőben való aktiválása gimnasztikai labda
rendeltetésszerű használatát.
2. szakasz finomítja a szenzomotoros koordinációt,
valamint a szenzoros bemenetet, integrációt,
Ezt követően, a gyermek saját maga által választott sorrendben veszi igénybe a kimenetet is. Visszatérő fejlesztési elem a
pedagógus által kijelölt, szenzoros integrációt és egyensúlyt fejlesztő nagymozgásos fejlesztés, eltérő jellegű,
eszközöket. A pedagógus természetesen végig töretlen figyelemmel kíséri a tempójú, időtartamú, ritmusú, intenzitású
gyermek munkáját, irányítja őt, szükség esetén asszisztál neki a kivitelezésben. játékos mozgásfejlesztő gyakorlatokkal. A
Az esetleges szédülés, baleset elkerülése érdekében a fokozatosság elvét szem szintén nagyon jelentős fejlesztési terület, a
előtt tartva történik az olyan eszközök használata, mint a forgásszék, forgó grafizmus fejlesztésének alapjainak letétele,
tölcsér gimnasztikai labda, a billenőlap, és a bordásfal. a finommotorikus alapozó fejlesztés, a
nehezebb, haladóbb szintű gyakorlatok
3. szakasz regresszióinak alkalmazásával a gyermek
A foglalkozás menetében a nagymozgásos-, és finommotorikus fejlesztés
aktuális fejlettségi szintjéhez megválasztva
összekapcsolt szakasza következik. Előbbi fejlesztéséhez a tűz-víz-repülő
történik.
játékhoz hasonló föld-víz-repülő játék kapcsolódik. Igaz, általában csoportosan
használt játék, de úgy vélem az egyéni fejlesztésben is alkalmazható. A
gyermek közepes-lassú tempóban fut a teremben, gyakran irányt váltva. A
címben is szereplő szavakhoz különböző cselekvések vannak hozzárendelve,
például a víznél a föld szó elhangzását követően négykézlábra kell ereszkedni,
és mászni kell. Feltehetőleg - ha elnyerte a gyermek tetszését a játék - a
fejlesztési foglakozáson kívül is használni fogja barátaival, más kortársaival,
elősegítve a további barátságkötést, ismeretszerzést. Emellett a játék
figyelemfejlesztő hatása is igen erős.
A finommozgások fejlesztése a foglalkozás keretében több módon is
 megvalósul. Nagyméretű papírlapok, kartonpapír tépkedésével, a papírfecnik
pöckölésével. Valamennyivel nehezebb feladatként az aprópénz, gomb
pöckölése is beépíthető a foglalkozásba. A megmaradt papírra a gyermek
ruhacsipeszeket csíptet egymás mellé. A foglalkozás záró szakaszában a
gyermek és a pedagógus gyorsan és könnyen elvégezhető nyújtásokat
végeznek. Ezt követően a pedagógus visszacsatol a gyermek aznapi
teljesítményére, majd a gyermek és pedagógus elköszönnek egymástól.

Sorszám/ időpont Tevékenységek Fejlesztési területek Módszerek eszközök

részletes leírása alkalmanként 3-3 (pontos, szakszerű meghatározás
részletekre lebontva)

második hét
első alkalom 1. szakasz Az e heti első foglalkozás leginkább a tevékenykedtetés
zselé
. A köszöntés után a foglalkozás különböző textúrájú anyagok, különböző taktilis és szomatikus érzékelés, észlelés szemléltetés
élesztő
kérdés-felelet
alakú tárgyak tapintással való megismerésével, érzékelésével, észlelésévél mentén épül fel. A legnagyobb hangsúlyt a
búzadara
kezdődik. A fejlesztéshez felhasznált eszközöknél feltüntetett tárgyak, anyagok manipuláció és a finommotorika fejlesztése
rizs,
általában a háztartásokban, és a lakókörnyezetekben is egyaránt előfordulnak, kapja. Emellett határozott cél még a jobb és
mák,
illetve viszonylag könnyen beszerezhetők Ezeket a gyermek is ismerheti a bal fogalmak biztos használatának elérése, a
virágföld,
hétköznapi életből, de nem feltétlenül foglalkozott velük tudatosan, időt szánva már érintett testséma, és téri tájékozódás
fenyőtoboz,
azok alapos „kitapogatására”, tapintására. intenzívebb fejlesztése, illetve több forma és
parafadugó,
halmazállapot megismerése. Ez utóbbi
2. szakasz vattakorongok,
célkitűzés egyrészt a taktilis érzékelés,
A következő feladathoz szintén a gyógypedagógus biztosít eszközt, súrolókefe,
észlelés fejlesztéséhez köthető, valamint az
konkrétan gyurmát. A célformák szemléltetése, a velük kapcsolatos buborékfólia
iskolai reál tantárgyak közül többnek a
magyarázatot követően a tanuló feladata a gyurma darabok, gömbformává,
mélyebb megértését is elősegítheti
lapos koronggá, szögletessé, hengerré alakítása, formálása. Ebből egy olyan
tevékenykedtetés, szemléltetés, magyarázat
feladat következik, ami a jobb-bal fogalmak és az egyéb téri irányok
gyakorlására ad lehetőséget. A feladat könnyebb változatában egyetlen
gyurmaforma van a gyermek előtt az asztalon, középen. A pedagógus
megnevez egy tárgyat, amiről el kell döntenie a gyermeknek, hogy a
gyurmához képest balra-jobbra, fent-lent, előtt-mögött, alatt-felett helyezkedik
-e el. A feladat nehezebb verziójában a pedagógus elmondja, hogy az egyes
gyurmáktól milyen irányban van a bizonyos tárgy, dolog, és azt, hogy milyen
alakú. A gyermek feladata az, hogy kitalálja, hogy mi az a dolog, tárgy, amire a
pedagógus gondol.

3. szakasz
A foglalkozás harmadik feladatában ismét megjelenik a gyurma, mint a
feladat céltárgya. A pedagógus megkéri a gyermeket, hogy takarja el a saját
szemeit, vagy hunyja le azokat. Amíg a gyerek csukott szemmel vár a
pedagógus elrejti az elkészült 4-5 gyurmaformát a teremben. A pedagógus
jelzi, ha a gyermek kinyithatja a szemét. A gyermek feladata az elrejtett
gyurmaformák megtalálása úgy, hogy egyfajta barkochbát játszik a
pedagógussal, de csak az irányokra kérdezhet rá. Például: A táblától balra van a
gömb alakú gyurma? A két ablak között van a henger alakú gyurma? A szűk
időkeret miatt nagy eséllyel előfordulhat, hogy a gyermeknek nem lesz ideje a
feladat végére érni, ami egyáltalán nem probléma. Úgy vélem, egy-két gyurma
ily módon való megtalálása is remek tanulói teljesítmény. A foglalkozás
pedagógusi visszacsatolással és kölcsönös elköszönéssel ér véget.
 Tevékenységek Fejlesztési területek
Sorszám/ időpont részletes leírása alkalmanként 3-3 (pontos, szakszerű meghatározás Módszerek eszközök
részletekre lebontva)

második hét szemléltetés

második alkalom 1. szakasz A második heti egyéni fejlesztés második tevékenykedtetés olló
Miután megtörtént a köszöntés, a fejlesztő foglalkozás bevezető
alkalmának az elsődleges gyógypedagógiai papír
szakaszában a múltheti második egyéni fejlesztő órába beiktatott
fejlesztési célja a finommotorika területén ceruza
finommozgásos fejlesztést célzó gyakorlatok lényeges elemeit, legfőbb
eddig elért fejlődés magasabb szintre emelése, (tablet)
mozzanatait eleveníti fel a gyermek és a gyógypedagógus közösen. Papír lesz
mellérendelve a grafomotorium és a szem-kéz (interaktív
ez alkalommal is a cél elérését elősegítő egyik eszköz, azonban most a
koordináció, a manipuláció és a vizuo tábla)
gyermeknek nem csupán tépnie, hanem ollóval vágnia is kell azt. Az előre
motoros integráció fejlesztését is.
meghúzott vonalak mentén történő vágás után a gyermeket a kivágott papír
tépkedésével bízza meg a gyógypedagógus. Így egy fejlettebb
finommotorikát igénylő gyakorlatot az előző gyakorlathoz való visszalépés,
regresszió követ, ami alkalmas az aktív pihenésre, valamint a terület
alapjainak minél biztosabb bevésésére.

2. szakasz
A foglalkozás középső szakaszában kapcsolódnak be a fejlesztésbe a
papír-ceruza feladatok. De még az ezekkel való munkát megelőzi a gyors
csukló, kéz átmozgatás, és ujjtorna. Vagyis a papír-ceruza feladatok
rávezetéseként a gyermek a gyógypedagógus mintáját követve jobbra-balra
csukókörzést, a motorkerékpárok gázkarjának meghúzásához hasonló
mozdulat mindkét kézzel való utánzását, és az ujjak együtt és izolált
mozgatását végzi. A bemelegítésként felfogható gyakorlatok után következik
az eddigi alapozás próbaköve, a papír-ceruza feladatsor. Ebben a szakaszban
a tanuló még csak az egyszerűbb gyakorlattípusokat veszi sorra a
gyógypedagógussal, úgymint a vízszintes és függőleges vonalvezetést, a
szaggatott vonalak és pontok egybefüggő vonallá alakítását, valamint a
segédpontok alapján történő forma és alakzatmásolást.

3. szakasz
A foglalkozás harmadik harmadában már nagyobb kihívás előtt áll a
tanuló. Feladata az ívelt vonalvezetés, hiányos ábrák egésszé pótlása,
kiegészítése, valamint a segédpontok nélküli forma és alakzatmásolás. Ezek,
és az előző feladatok, habár nevükből adódóan általában papíron végzendők,
az interaktív tábla, vagy ujjal érinthető tablet használatával is megoldhatóak.
Ezek a megoldási módok eltérő nehézségűek, így a differenciálás is
megoldható egymás utáni, vagy egyidejű használatukkal. A foglalkozást
most is a tanuló felé intézett, teljesítményre irányuló visszacsatolás és
elköszönés zárja le.
 Tevékenységek Fejlesztési területek
Sorszám/ időpont részletes leírása alkalmanként 3-3 (pontos, szakszerű meghatározás Módszerek eszközök
részletekre lebontva)

harmadik hét szemléltetés nyomtatott

első alkalom 1. szakasz A harmadik hét első foglalkozására a tevékenykedtetés feladatlapok
Egymás köszöntése után a tanuló és a gyógypedagógus hozzáfognak a (interaktív
gyógypedagógus a vizuális percepció
tevékenykedéshez. A foglalkozás első, és legelemibb feladata különböző tábla)
területének fejlesztését tervezi meg. A
mozgások szemmel való követése. A mozgó tárgyat a tanuló eleinte
fejlesztési terv adott alkalomra szóló részének
követheti feje elmozdításával. Amennyiben ez a feladat túl könnyű neki,
első fele a tudatosan irányított szemmozgás, a
illetve az első próbálkozások után már minden nehézség nélkül képes
Gestalt-látás, és a vizuális
végrehajtani, akkor megpróbálkozhat a feladat fejmozdítás nélküli
reprodukálóképesség fejlesztését tűzi ki célul.
változatával. A foglalkozás első harmadában helyet kap még a Gestalt-látás
A fennmaradó idősávban a vizuális tagolás,
fejlesztése is. Az ehhez kapcsolódó módszer különböző ábrák, képek
vizuális rendszerfelismerés, vizuális
megtekintése, leírása mely során a pedagógus először közvetlenül, majd
diszkrimináció és differenciálás fejlesztésre
közvetetten rávezeti a gyermeket az alak-háttér különbség felfedezésére.
irányulnak a pedagógus erőfeszítései.
Mindezzel egyidőben az előző foglalkozásban
2. szakasz megkezdett, a fő tematikához közel álló
A foglakozás soron következő szakaszában a fejlesztést célzó ábrák területet, a szem-kéz koordinációt javító
mellett szövegek is bekapcsolódnak a folyamatba. A szöveggel végzendő feladatokat készít elő a tanuló számára.
feladatok közül a bevezető feladat betűpótlás olyan szavakban, amelyekből
betűk hiányoznak. A példák egyik felében kevesebb betűt, míg a másik
felében több betűt szükséges pótolni ahhoz, hogy jelentéssel bíró szavakká
váljanak. Az ábrás feladatok három nehézségi szinten lettek kidolgozva. Az
első szinten egy négy-öt elemet is megjelenítő ábra alapos megfigyelése után
a feladat a pedagógus által felsorolt alakokról, tárgyakról eldönteni, hogy
szerepeltek -e az ábrán. Valamivel nagyobb a nehézségi fokozata a
következő feladatnak, amelyben a képen elrejtett három figura megtalálása a
cél. A harmadik, legbonyolultabb feladat a képen látott környezetbe nem illő,
idegenként ható, de nem túl feltűnő elemek megtalálása.
 3. szakasz
A harmadik feladategységben a fejlesztési terület analitikus-szintetizáló
részterületei kerülnek előtérbe. A vizuális analizáló-szintetizáló képességek
fejlesztésére két különböző feladatot is illeszt a foglakozás menetébe. Az
első feladatban a gyermek egy szituációt megjelenítő képet lát. A feladat a
helyzet előzményének kigondolása a képen látottak alapján. A pedagógus
előkészít a foglalkozásra a feladat szempontjából egy könnyebb, és egy
nehezebb képet is. Ugyanezen képek köré szerveződik az adott foglakozás
utolsó feladata is. A tanuló most a képen látható helyzetből kibontakozó
eseménnyel, az abból származó egy-két lehetséges következménnyel
kapcsolatos saját gondolatok megfogalmazását kapja feladatul. A képek
megválasztásakor az enyhe fokú intellektuális képességzavar figyelembe volt
véve. A fejlesztő óra a szokásos visszajelzéssel, és elköszönéssel ér véget.
 Tevékenységek Fejlesztési területek
Sorszám/ időpont részletes leírása alkalmanként 3-3 (pontos, szakszerű meghatározás részletekre Módszerek eszközök
lebontva)

harmadik hét szemléltetés

második alkalom 1. szakasz A hatodik fejlesztési alkalom a logopédusi tevékenykedtetés labda
Miután a tanuló és a gyógypedagógus köszöntik egymást, a sorban hatodik ébresztőóra
kompetenciaterülethez tartozó beszédfejlesztés
metronóm
fejlesztési óra első fázisának feladatai beszéddel, hangadással kiegészített
előkészítését szolgálja, ami logopédia szakirány mobiltelefon
mozgásos gyakorlatokban való tevékenykedés. Ahogy az a fejlesztés terv első IKT eszközök
végzése nélkül is végezhető. A fejlesztő órán új
heti, sorrendben második foglalkozásánál is lejegyzésre került, a több
elemekként az auditív figyelem fejlesztése és a
mozgásos tevékenységet itt is egy rövid bemelegítés előzi meg, ami
szókincsbővítés jelennek meg. Ezt kiegészítik
megegyezik az említett foglalkozáson leírt alacsony intenzitású átmozgatással,
beszéddel kísért mozgásgyakorlatok is.
könnyed nyújtással. Az órakezdő gyakorlat a változó tempójú szóismétléssel
összekötött változó tempójú mozgás. A gyakorlatot elindítása előtt a tanuló és
a pedagógus megegyeznek az első ismétlendő szót illetően. A feladatot tapssal
indítja a gyógypedagógus, amire a gyermek elkezdi - hol gyorsabb, hol
lassabb, de folyamatos - mozgásával betölteni az egész termet. Ezt egészen a
következő tapsig teszi, amikor is szünetelteti a folyamatos mozgást, és
megbeszéli a gyógypedagógussal, hogy mi legyen a következő ismétlésre
szánt szó. A gyakorlat három ilyen kör teljesítéséig tart.
2. szakasz
A tervezett foglalkozás második etapjában szintén beszédes-mozgásos
tevékenységgel, a „forró krumpli” játék egy változata szerepel. A párban is
játszható játékhoz labdát használ a gyermek és a gyógypedagógus. A játék
kezdete előtt a két játékos fél megállapodik, hogy milyen kategóriában
mondhatnak szavakat a játék soron következő fordulójában. Miután
kiválasztásra került a kategória, valamelyik fél elkezdi a játékot: kimond egy
szót, és átdobja a labdát a másiknak fél számára. Ő, miután elkapta a lehető
leggyorsabban mond egy kategóriához illeszkedő szót, és visszadobja a labdát.
Egy forduló addig tart, amíg az egyik fél három, hangosan és lassan számolt
másodpercig nem tud előhozakodni egy, a kijelölt kategóriába eső szóval. A
fordulók hosszától függően a játék 3-5 körig tart.
 3. szakasz
A harmadik feladat teljes egészében a hallási figyelem fejlesztésére irányul,
azon belül a hanghatásokkal teli környezetből egyes zajok kiszűrését lehetővé
tévő képességé gyakorlására, a leglényegesebb hangok figyelembevételére, az
azokra való koncentrációra. A feladathoz a pedagógus hoz a foglalkozásra jól
hangható hangadásra képes eszközöket. Amennyiben erre nincs lehetősége,
IKT eszköz segítségével online felületen keres a feladathoz illeszkedő
hanganyagot. A gyermek először külön-külön figyeli meg az eszközök,
tárgyak hangját, majd olyan szituációban, amikor egyszerre több is ad hangot.
Az első próbák során egyszerre csak két hanghatás éri a gyermeket. A feladat
nehezítése több elem bekapcsolásával oldható meg. Igen bonyolult például a
négyelemes feladat teljesítése: egyszerre szól ébresztő óra, csörög a
mobiltelefon, kattog egy metronóm és beszél a pedagógus. A feladat egy-egy
adott hangra való külön koncentrálás, a többi hangtól való elkülönítése. Ez a
folyamat háromszor-négyszer zajlik le, alkalmanként más-más figyelendő
hanggal, más-más nehézségi szinten. A feladat végeztét követően a
foglakozásból már csak a teljesítményt illető visszacsatolásra és az
elköszönésre marad elegendő idő.
 Tevékenységek Fejlesztési területek
Sorszám/ időpont részletes leírása alkalmanként 3-3 (pontos, szakszerű meghatározás Módszerek eszközök
részletekre lebontva)

negyedik hét közös olló

első alkalom 1. szakasz Az utolsó két foglalkozás tematikáját egyaránt gondolkodás színes papír
A hetedik fejlesztő foglalkozáson a szokásos köszöntés után a fejlesztő óra szemléltetés filc
a matematikai képességek. Azért került a
egy pár perces eszmecserével folytatódik a tanuló és a gyógypedagógus tevékenykedtetés ceruza
fejlesztési terv végére ez a terület, mivel a 2 apró tárgy
között. A közös gondolkodás témája az, hogy miből van otthon, a (2 bábu)
vele való munka igényli az összes eddig
lakóhelyen, az iskolában, vagy a fejlesztéshez használt tanteremben 1-20, dobókocka
tárgyalt terület előzetes fejlesztését, erősítését.
valamint 1-100 darab. Ha a tanuló éppen nem tud példát említeni, akkor a
A negyedik hét első foglalkozása a
pedagógus csökkenti a számköröket. Ha a kisebb számkörben már
számfogalom 20-as és 100-as számkörben
magabiztosan sorolja a példákat a tanuló, arra építve a pedagógus
való megerősítésére használható feladatokat
segítségével közösen kibővítik a számkört, hogy könnyebbé váljon a példák
foglal magában, míg a második foglalkozás a
gyűjtése. Azt, ami éppen szem előtt helyezkedik el a tanuló és a pedagógus
műveletfogalom témakörét öleli fel.
közösen megszámolják.

2. szakasz
A fejlesztő foglalkozás egyedi számegyenes készítéssel folytatódik. A
tanuló a pedagógus felügyelése mellett 0-tól 100-ig kiterjedő számegyenest
készít olló, színes lapok, filcek, ceruzák igénybevételével. Természetesen a
számegyenesen nem kell feltüntetni minden egyes számot, elég csupán a
kerek tízeseket beszámozni, és az ötösöket valamiképpen megjelölni A
pedagógus hoz a foglalkozásra 2-3 önkezűleg elkészített számegyenest
lehetséges kiindulási alap gyanánt, a tanuló ezekből is meríthet ötletet a
munkához. A tantárgyi segédeszköz elkészítése valószínűleg igénybe veszi a
foglalkozás első szakaszának időkeretét, így abba több feladat már nem
került bele.

3. szakasz
A harmadik feladat eszköze az elkészült számegyenes két bábúnak
kinevezett apró tárgy, és egy dobókocka. A gyermek és a pedagógus ezen
játszanak társas játékot. A start mező a nullánál, a cél pedig a száznál
helyezkedik el. A játékosok felváltva dobnak. A játék egyetlen szabálya az,
hogy csak akkor haladhat tovább az, aki éppen dobott, ha megtudja nevezni
annak a számnak a számszomszédjait, amelyikre a dobott szám alapján
lépne. A játékot a foglalkozás végéig folytatja a tanuló és a gyógypedagógus.
Az óra végéhez érve a pedagógus megfogalmazza a gyermek aznapi
teljesítményére szóló visszacsatolását, majd a két személy elköszön
egymástól.
 Tevékenységek Fejlesztési területek
Sorszám/ időpont részletes leírása alkalmanként 3-3 (pontos, szakszerű meghatározás Módszerek eszközök
részletekre lebontva)

negyedik hét
második alkalom 1. szakasz Amint az az első alkalom fejlesztési tevékenykedtetés apróméretű
Amint sor került a köszöntésre a pedagógus 10-es számkörben való papír
területeinél is olvasható, az utolsó fejlesztő
jegyzettömb
fejszámolással hangolja rá a tanulót a soron következő feladatokra. Az első
foglalkozás terve a matematikai műveleti ceruza
ilyen feladat a fejben összeadás, kivonás nagyobb számkörökben való
fogalom fejlesztésére irányul, vagyis az
végzése.
érintett számkörökben való összeadásra,
kivonásra, az elemi szorzásokra,
2. szakasz bennfoglalásokra, egyszerű szöveges
A következő fázis tevékenysége a szorzás, bennfoglalás köré szerveződik.
feladatokra.
Az ezen műveletek gyakorlása hat apróméretű jegyzettömb, valamint ceruza
vagy toll segítségével történik a foglalkozás keretében. Két jegyzettömb
egymás fölött, vízszintes helyzetbe forgatva kerül elhelyezésre az asztalon, a
másik négy pedig kettesével közrefogja kétoldalról az egymás felett
elhelyezkedő jegyzettömböket. Az oldalsó jegyzettömbökre számokat, a
középsőkre pedig a szorzás és bennfoglalás műveleti jelét írja fel a
pedagógus. A gyermek feladata a két művelet tetszőleges sorrendben való
elvégzése írásban. A műveletvégzéshez szükséges gondolkodási idő kivárása
után a pedagógus letépi az oldalsó tömbök felső lapjait, és számokat ír az
üres lapokra. Ez körülbelül 5-6 cikluson át ismétlődik. A 10-12 feladat
elvégzése után a pedagógus számológépet ad a tanulónak az önellenőrzéshez.
Az ellenőrzés után az esetleges hibás számításokat még egyszer áttekinti,
átveszi a tanulóval a pedagógus.
3. szakasz
Az óra záró szakaszában a matematikai szöveges feladatok jobb megértését
elősegítő módszerekkel ismerteti meg a pedagógus a fejlesztésben résztvevő
tanulót. Ilyen módszer a feladatok szövegében vázolt helyzet eljátszása,
lerajzolása, kirakása. Ezeket a módszereket gyakorlati példákon keresztül
gyakorolják is.
Például – A nagymama polcán 40 üveg befőtt és lekvár van összesen. Hány
üveg befőttet készített, ha lekvárral 10 üveget töltött meg?
- Egy tojástartóba 10 darab tojás fér. Hány tojástartót tudok megtölteni
20 darab tojással?
- Sári pénztárcájában 60 forint van. Hány forint lesz benne, ha a
zsebéből még beletesz 40 forintot?
- Otthon kettesével becsomagoltunk 10 darab sárgarépát. Hány csomag
sárgarépát kaptunk?
A foglakozás most is, mint eddig mindig visszacsatolással és
elköszönéssel ér véget.