Professional Documents
Culture Documents
ROMOLÓGIA
ROMOLÓGIA
szóbeli vizsga
órán elhangzottak + kötelező irodalmak
ápr 12. a következő óra!
3 hiányzás
10 tétel – utolsó tétel nem lesz benne! – 2 utolsó témánál órai anyag!!
időre érkezés, sorrendet mi osztjuk be
Fábiánné Andrónyi Katalin – Dr. Balogh Zoltán: Romológiai ismeretek
tételsor teamsben! – roma gyerekek nevelése a könyvben szegényesek előadás
Filmnézés
ciganológia
=a cigány népesség társadalmi helyzetére vonatkozó ismeretek interdiszciplináris
tudomány – több terület határán található
magyarországi cigányság jellemzésére több törekvés
o legalább statisztikák szintjén
o alapkérdés: ki a cigány?
életmód
atropológiai jellegzetességek – kinézet, bőrszín, hajszín, szemszín
származás alapján – a szülő cigány, akkor ő is annak vallja magát
nem homogén csoport
lehetséges-e egységes definíció?
Ladányi és Szerényi 1997: 3 besorolási lehetőség:
önbesorolás: mindenki cigány, aki annak vallja magát
akit a környezete annak tart – 1993-ig
etnikai jellegzetességek kinézet, kultúra
statisztikai becslések – 600.000-1.000.000 – eltérések! –
maximum 10% a többség felnagyítja a jelenlétet -
felülreprezentáltság
népszámlálás: nem szükséges választ adni
2001: 190.000 fő – 2011: 315.583 fő – 2016: 309.000 – 2022: 309.600
befogadó környezet
esetleges hátrányok
Hermann Antal: „akit a környezete annak tart”
a szegénységre szűkítik a cigányság problémáját
elveszíthető-e a cigány címke? – csak ha kikerül abból a környezetből, ahol cigánynak
tekintik
elcigányosodhat-e valaki? – igen! – házasodásromának tekintik a környezetében
élők sokkal többnek érezzük, mint amennyien vannak.
Magyarországi cigánykutatások
Fogalmak
Mi is az a cigány identitás?
Cigány csoportok
Külső elnevezések
Cigányellenesség
Eredetük
1. értékrend
évszázados együttélés
o a cigány emberek egymás között testvériség
fontos érték
fő oka: az alárendeltség érzés csökkentése
az otthoni világot és a világot elkülönítik
zárt közösségek
roma férfiak – ők egyenlőek, nem számít az életkor, stb.
javak megosztása – gyermekek megosztása, KÖLCSÖN –
visszaadni nem szokás pénzt kínos kölcsönkérni, a nők
megpróbálják eldugni a pénzt
vendégség – presztizs túlzásba esés
NÉV – kettős név – a társadalom ismer + ragadványnév
o gádzsókkal szembeni lenézés – alárendelt helyzet – egyéni elismertség
ez csak az egyént szolgálja
o „ügyeskedés” – győzelem érzet
2. társadalmi tagozódás – nemi szerepek
női alávetettség
ffi feladatok:
o üzletelés – kapcsolattartás
o költekezés, vendéglátás
o a társadalmom felé élés
o a kicsapongás elfogadott – presztizsemelés ha nem cigány nőt csábít
el, az további presztizsemelés
női feladatok:
o spórolás
o háztartásvezetés
o kereső munka
o szolgálatvégzés
o amikor a nő megörekszik magas presztizs – kikerül az alávetett
szerepből – anyós a családfő befogadják a férfi rendezvényeken
o romnyi = cigány nő (oláh)
o gádzsi = magyar nők, kicsapongó életet élő nő/ szexuálisan vonzó nő
o mamó = a nő, mint anya
o lustaság kerülése, csapodárság
3. tisztaság
minden tiszta/tisztátalan meghatározó szokások – éles határok
derék, mint elválasztóvonal – a száj a legtisztább; az alsó test tisztátalan
nem ebszélnek nyíltan a szexualitásról, wcre menésről – szimbólumok
kötény = takargatás
o a terhesség és szülés problematikus élethelyzet tisztulási rítusok
4. nyelvhasználat
1900-as évek előtt felvetült a kérdés – 1886: első cigány-magyar szótár
Erdős Kamill
Lakatos Menyhért novellák, versek
diglosszális kétnyelvűség (Réger Zita)– magyar, cigány nyelv használata –
otthon beszélik a kisebbségi nyelvet és a társadalomban egy másikat
nincsenek szinonímák – 71% magyarul beszélt 2003-ra 87%
5. zene, tánc
nagy becsben tartott ~ roma emberek muzikalitása
a ma ismert zene se nem cigányzene, se nem magyar cigányok által előadott
népies műzene
eredeti cigányzene: csak vokális – csoportonként különbözőek
táncdalok/pergetős; hallgatók/lassú, lírai dalok történetmesélés – pl.:
siratóénekek
csoportösszetartás
nem kötött szövegű dalok
táncban a férfi a feltűnő, körbetáncolja a férfit
6. ruházkodás, öltözködés
mi a funkciója:
o tisztaság
o anyagi jólét – rendezett, díszes ruha
o ffiak: bajusz mindig, szakáll soha CSAK gyász idején; hosszúnadrág,
csizma, felül ing, kalap
o nők: minimum térdig érő szoknya + kötény, felső öltözik derékig ér
csak, szoptatás idejére a felsőt elhagyni ekkor és időskorban lehet
o színek! – fiatal nőknél harsány színek, minták
7. babonák és vallás
fontosak még mindig – külső emberrként nehéz betekintés
túlvilági élet mindennapi élet
szellemjárás – múlók
o a gyermekszülés és halál központi kérdés
a földi élet féltése a túlvilággal szemben – az ember kedvenc tárgyait
veletemették, hogy nehogy visszavágyjon
a gyász 6 hét – átmeneti8 állapot az élet és halál között – szakáll, haj
2 halotti tor megterítenek az elhunyt embernek – halottak kiengesztelése
sokszor a mai napig öröklődnek
a roma emberek vallásossága – személyes hitgyakorlás, romák közötti
missziók, SAJÁT HAGYOMÁNYOK
az esküvő belső ügy
varázslás és mágia – 2009: Német Kornél (Pécs környéke) – 95,3% valamilyen
formában él ezekkel a tevékenységekkel
közösségápolás eszköze – a csoport kultúrája fontos
Demográfiai adatok
Lélekszám
o nehéz kérdés
o 93-as kisebbségi törvény nem határozhatjuk meg külső szemlélőként, hogy
hányan vannak a romák
o Kemény István – 3 kutatási hullám
o ~600.000-800.000
o a szegénység létszáma sokkal pontosabb 1,2 M
Kormegoszlás
o alacsonyabb átlagéletkor
o az elmúlt évtizedekben az átlaghoz való közeledés megindult – pozitív irányú
tendencia (?)
o fiatalabban vállalnak gyermeket
o magas csecsemőkori halálozás
o az előre várható életkor alacsony – 10 évvel alacsonyabb, mint a magyar
átlagéletkor
o harang korfa
o 2003: 15 éven aluliak 16,8% - c: 37%; 2011: c: 32,4%; 2016: c: 31,3%
csökkenés, de nem dinamikus változás
o 2003: 15-39 c: 42,6%; 2016: 41,1%
o 2003: 60 év felettiek: 20% c:3,9%; 2011: c: 4,6%; 2016: 3.2% (65 év felett)
o szülési életkor: 70-es évek: 15-19 év; 2003: 20-24 év – kitolódik a
gyermkevállalás – a gyermekek száma is csökken 90: 1,8 gyerek, c: 3,5
gyerek; 2003: c:2,3; 2016: c:2,1 gyerek
o az anyuka iskolai végzettségével függ össze a gyerekvállalás
o statégiai gyermekvállalás – a gyermekek után kapott támogatási összegekből
élnek – szegénység egésze
Földrajzi megoszlás
o mindenhol élnek romák
o nem egyenletes megoszlás
o a nehézipari termelés a szocializmusban – ezen a területeken élnek főleg
o szodializmus: vándorló cigányokat letelepítették, cigánytelepek felszámolása (-
újabb telepek csöttek létre – cs(ökkentett)é(rtékű) lakások oda költözhettek,
ahol képzetlen munkaerőre volt szükség – ÉK régió, Dél-Dunántúl –
bányászat, Dél-Alföldön csökkent a számuk)
o 2004-as tanulmány: Kemény, Janky, Lengyel: 3 időpontban: 71: 93: 2003:;
legnagyobb változások: Budapest és környéke – csökkent a létszám északi
régiók (család); 2003-ban is itt vannak legtöbben – 32% roma; 2016: cigányok
összességének hány százaláéka Borsod: 19% Szabolcs: 14%
o Dél-Dunántúl: összlakosság 17%-a volt roma
o romák lakóhelye faluból városba tevődött át: 71: 78% falu; 2003: 40% falu;
2011: 53% falu – visszaköltözési tendencia – 2016: 5,4%
o VIDÉKI VÁROSOK – 40-50%
Munkaerőpiaci helyzet – megélhetés
o szocialista elképzelés: munka+lakás+oktatás integrálhatóság
o munkaalapúság – akkor hasznos valaki, ha dolgozik
o iparosítás
o majdnem 100% a ffi romák foglalkoztatottsága
o 70-es évek – nők 50% - 61-es párthatározat
o Más munkamorál! – nem megszokott a főnök szerepe, van munkaidő,
munkahelyi szabályok betartása
o munkahelyi diszkrimináció – nehéz, piszkos, szakképzettséget nem igénylő
munkák – egészségtelen, előrelépést nem jelentő munkák
o építőipar, bányászat, kohászat
o nincs mobilitási lehetőség rengeteg munkaváltás, alacsonyabb bérezés –
instabil, diszkriminált helyzet
o második gazdaságba nem tudtak bekapcsolódni
o a rendszerváltás vesztesei
o foglalkoztatottak 2003: 21%; 17% csak segélyből élt; 2011: 13, 3%; 44%
szakk nem i m; 17% gépkezeléses munka; 15% építőipar; 8,7% jobb
munkakörülmény; 2016: 43,5% valamilyen munkakörben foglalkoztatott –
közmunka program hatása
o
Szociális helyzet:
o szegénység kultúrája – csak a túlélési ösztön számít
o jelenben élés a hátrányokat újratermeli – nincs jövőkép
o nagyon hamar elhagyják a gyermekek az iskolát értékrend
Lakáshelyzet:
o telepek – nagyon rossz körülmények – egészségtelen, kicsi terek,
o 71% 2/3ad ekkor még telepen lakott; 74(?): lakásfejlesztési terv – 80-ra – a csé
lakásokban megszűnik az összetartás a romáknak nem volt beleszólása –
kisebb nyomor DE nincsenek emberi kapcsolatok
o telepek felszámolása: 2006
o mennyit javultak a körülmények?
o a cigány lakások 97%-ban volt konyha; 42% fürdőszoba; 40% udvaron
mellékhelyiség; 2% semmilyen mellékhelyiség; vízvezeték 70%-ban volt
Egészségügyi helyzet
o szegénység – nincs áram, fény, víz
o rossz lakáskörülmény
o magas dohányfogyasztás – terhesség alatt is
o alkoholizmus magas száma (népbetegség)
o táplálkozási szokások egyoldalúsága – kevés zöldség, gyümölcs, hús
o nem mennek el eü intézményben/ nem időben
o állandó küzdelem a lenázettség ellen hangzavar, nagy létszám
o „a beteg ember a családban gyógyul”
mobilitási út
2011: Lukács Ágnes: interjúk diplomás romákkal
o 3 fő kérdés
Milyen szocializációs színterek motiválták őket?
pedagógusok szerepe – pozitív hozzáállás fontossága!
intézményi támogatások
vallási megtérés – keresztény egyházak közösségélmény a
többségi társadalom tagjaival; az embernek önelfogadásra van
szüksége motiváció munkára, életkörülmények javítására,
továbbtanulásra, akár idősebb korban is!; cigány identitás
marginalizálódik – hívő ember lesz a fontosabb: ebbe
beletartoznak nem cigány emberek is
o (a minta harmada!!)
bátorító környezet
kétféle életút
o töretlen
o szakaszos
Milyen identitás alakulás volt?
első generációs értelmiségiek a minta nehéz feldolgozni a mobilitási
tapasztalatot
marginális identitás
kettős identitás – egyenlő marad a kettő, de a társadalmi élethez
kell eligazítani
saját cél lehetőség a romák jobb megítélésére
leküzdhetetlen hátrány
a sikeresség identitásmegtagadással jár
Szeretne-e résztvenni a roma gyerekek segítésében/aktivista szerep/?
minden interjúaalny igennel válaszolt
az identitással járó hátrány kisebb, mint a rossz környezet
a romáktól jövő minta sokkal nagyobb példa!!
o 2 módszer:
1. életútinterjú
2. identitástérkép – tulajdonságok az én középpontjától, leginkább
jellemző
2003: Kemény 20-24: 1,2% tanul felsőoktatásban (általában be is fejezik!!)
2011: népsz: 1%
2016: 1,3%
1998: roma értelmiség kutatások – komplikákt kérdés: nagy a szakadék a generációk
között
o Eric Erikson: a különböző szocializációs közegek különböző mintákat hoznak
létre konfliktus az identitásban