MADÁCH IMRE (1823-1864)

1823-ban született Alsósztregován, köznemesi családban. „

Apja(Madách Imre) halála után(1834) anyja, Majthényi Anna irányította a birtokot.
5-en voltak testvérek. Magánúton tanult, Vácott érettségizett
Pesten járt egyetemre jogi karra.
1840-ben jelent meg az első verses kötete: Lantvirágok címmel.
1840-43-ig aljegyző, majd betegsége miatt lemond. Drámaírással kezd foglalkozni.
1845-ben megnősül, Fráter Erzsébetet veszi feleségül, Csesztvén élnek.
A '48-as szabadságharcban betegsége miatt nem vesz részt, de közvetve érintett, mert nővérét megölik
családjával együtt 49-ben a románok, öccse futárszolgálat idején tüdőgyulladást kap, s meghal.; másik
öccse apósát fölakasztotta Haynau.
1851-ben rejtegeti Rákóczi Jánost, Kossuth titkárát. Ezért letartóztatták, 1 évet börtönben volt.
Házassága megromlott, 53-ban elváltak.
A válás után magányosan élt Sztregován ->sztregovai remete
1859-60-ig írta Az ember tragédiáját. Beválasztották a Kisfaludy Társaság, majd az Akadémia tagjai
közé.
Egészségi állapota megromlott, 1864-ben Alsósztregován meghalt.

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA
A mű megírásának forrásai:
a, magánéleti
- egyéni tragédiái, csalódásai
-(48-as,49-es családi veszteségek, ill. felbomlott házassága)
b, elméleti
- a 19. sz. természettudományos tanításai a Nap kihűléséről, a Föld és az emberiség
pusztulásáról
- a filozófia tanításai (Hegel dialektikája, triádája): tézis antitézis)

szintézis
- Fourier /furié/ utópista falanszter-elmélete
- a Biblia
Keletkezése: 1859-60 közt írta Alsósztregován Madách a művet. 1862-ben jelent meg, 1861-es
évszámmal. Arany János bírálta, először gyönge Faust-utánzatnak vélte, majd végigolvasva
megállapította „igen jeles mű”.
Műfaja: drámai költemény, emberiség-dráma, emberiség-költemény, lírai dráma -> jellegzetes
romantikus műfaj.
Előzményei, műfaji rokonai: Dante: Isteni színjáték ,
Milton: Az elveszett paradicsom
Goethe: Faust
Byron: Manfréd, Cain
Vörösmarty: Csongor és Tünde
A mű az emberiség nagy problémáira keresi a választ:
1.Van-e értelme, ill. célja az életnek?
2. Van-e az emberiség történetében fejlődés? Ha van, egyenes vonalú-e?
3. Mi az emberi küzdelmek értelme?
4. Mi az eszmék sorsa a történelemben?
5. Milyen a férfi és nő kapcsolata?
6. Hogy viszonyul egymáshoz az egyén és közösség?
A dráma szerkezete: 15 színből áll.
Az 1-3., ill. a 15. szín a bibliai, keret jellegű
Madách a világ keletkezését az ember megjelenését a Biblia, a keresztény vallás alapján képzeli el.
Ezért a bibliai színekkel kezdődik a mű Lucifer nem hajlandó dicsérni az Urat, bírálja a teremtést,
tökéletlennek tartja, lázad az Úr ellen, aki lehetőséget ad neki (2 elátkozott fát jussként), hogy igazát
megpróbálja bebizonyítani.
 A 4-10. szín Madách múltja
A 11.szín Madách jelene } a történelmi színek
A 12-14. szín az elképzelt jövő 4-14. szín

Kezdődnek a történelmi színek/4-14. szín/, felépítése: hégeli dialektika szerint.

A 3. szín végén Lucifer álmot bocsát az 1. emberpárra, álmukban végigvezeti őket az
emberiség történelmén.
Célja: kiábrándítani őket az emberiség történetéből, rávenni őket az öngyilkosságra, eképpen
győzni az Úr felett, miután bebizonyította, hogy az ember tökéletlen. Mindig hitelesen vezeti
L. a történelmen át Ádámot, de a hanyatló időszakokat választja, hogy minél inkább
reményvesztett legyen Ádám A 14. szín végén felébrednek az álomból.

Sorrendben a történelmi színek:4. Egyiptom, 5. Athén, 6. Róma, 7. Bizánc (Konstantinápoly) 8.

Prága I. , 9.Párizs, 10 Prága II. 11. London, 12. A falanszter, 13. Az űrben, 14. eszkimóknál
Alapkonfliktus: nagy eszmék megjelenése, majd torzulása.

A legfőbb szereplők: Lucifer-materialista (anyagelvű) Nevének jelentése: fényt hozó!

Ádám-idealista (álmodozó) Éva-panteista (természetelvű).
„Be van fejezve a nagy mű, igen.
A gép forog, az alkotó pihen.
Évmilliókig eljár tengelyén,
Míg egy kerékfogát újítni kell.”
Az Úr: „Csak hódolat illet meg, nem bírálat
Lucifer: Nem adhatok mást, csak mi lényegem
Dicsér eléggé e hitvány sereg
És illik is, hogy ők dicsérjenek.
Te szülted őket, mint árnyát a fény
De mindöröktől fogva élek én.”
L: „Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagyúr vagy
S egy talpalatnyi föld elég nekem,
Hol a tagadás lábát megveti,
Világodat meg fogja dönteni.”
„A tett halála az okoskodás.”
„ Mondottam ember: küzdj, és bízva
bízzál!