IRODALOM

MÁSKÉPP
MI HASZNA A VERSELEMZÉSNEK? (1. RÉSZ)
A VERSEK FORMAI MEGKÖZELÍTÉSE
 Tartalomjegyzék

1. Mi a (szép)irodalom, és hogyan hat ránk? Líra kontra dráma, epika.

A vers fogalmának meghatározása, avagy kemény fába vágjuk a

fejszénket

1.1 Líra kontra vers, azaz ne keverjük a szezont a fazonnal

1.2 Vers vagy próza, esetleg prózavers? Mitől vers a vers? (a sor,

ritmus, ritmustényező fogalma)

1.3 Az ütemhangsúlyos és időmértékes verselésről röviden

2 A rímről

3 Pár gondolat a szabadversről

MCC - POKET IRODALMI KURZUS IRODALOM MÁSKÉPP

1. Mi haszna a verselemzésnek?
Verselemzési megközelítések, eszközkészlet kialakítása, bővítése 1.

1.1 A versek formai megközelítése

Rövid összefoglaló:

A verselemzés nem alkímia, nem boszorkányság, hanem egy nagyon izgalmas játék,
melynek során közelebb kerülhetsz a mű nyelvéhez, annak világához, több nézőpontból
megvizsgálhatod a szöveget, segít a logikus gondolkodás és az íráskészséged
fejlesztésében, saját magad megismerésében, és nem utolsósorban még esztétikai
élményt is nyújthat. Ahogy mindennek, a verselemzésnek is megvan a saját eszköztára,
az első két kurzusban ezeket vesszük górcső alá: hogyan állj neki egy elemzésnek, milyen
megközelítési módokkal élhetsz (merthogy sokféle megoldás létezhet, és ez benne a
gyönyörű), milyen trükkök, mankók segíthetnek az értelmezésben, és mi az, amit inkább
kerülj el, mert tévútra visz. De mielőtt előre szaladnánk addig, hogy mi segíthet téged, ha
szembe találod magad egy korábban nem ismert műalkotással, előbb tisztázzuk, mit
értünk egyáltalán vers alatt, illetve miben más a vers befogadása, mint egy elbeszélő
műfajé/drámai szövegé.

1.1. Mitől vers a vers, avagy érzed a ritmust?

„A költészet a gondolat és a zene kombinációja. (Edgar Allan Poe)”

A köznyelvben sajnos sokszor összemosódik a líra és a vers fogalma, ezért nem árt
tisztázni, milyen sajátosságai vannak a lírai szövegeknek (szemben az epikai, drámai
textus okkal), illetve hogyan viszonyulnak a vershez.

A líra egy olyan világot teremt, amelynek szabályai hasonlíthatnak a mi valóságunkhoz,

de akár teljesen el is térhetnek tőle. Egy versben például a lírai énnek nem kell
Supermannek lennie, hogy repüljön, elég, ha csak szerepel Petőfi Sándor Az alföld című
versében, és máris föntről vizsgálhatja a tájat. Ez a táj létezik, átutazhatsz rajta ma is,
azonban talán sohasem fogod olyannak látni, mint a versbeli lírai én. Még akkor sem, ha
te már drónnal is fölébe kerülhetsz.

szöveg
1

A lírai költemény legtöbbször verses monológ. A vers fogalmát is használjuk úgy a

mindennapokban, mint lírai műnem alá tartozó alkotást, illetve úgy is, mint kötött
beszédet. A lírai szövegek terjedelmüket tekintve a legtöbb esetben a kisformák közé
sorolhatóak (általában a rövid műfajok körébe tartoznak), előadásmódjuk gyakran jelen
idejű. A lírai szövegekre általában jellemző a különleges nyelvi sűrítettség, tömörség: a
nyelv hangzásbeli, illetve képi lehetőségeinek (metafora, metonímia, hasonlat, allegória
stb.) maximális kiaknázása mellett képesek pár sorba sűrítve kifejezni érzelmi, lelki,
gondolati folyamatokat. (Bernáth, 2006)

IRODALOM MÁSKÉPP

1
1.2 Vers vagy próza, esetleg prózavers?
Mitől vers a vers? (a sor, ritmus, ritmustényező fogalma)

Weöres Sándor: Vázlat az új líráról

„Se tartalom, se forma – hát mi kell?

A jó vers élőlény, akár az alma,

ha ránézek, csillogva visszanéz,
mást mond az éhesnek s a jóllakottnak
és más a fán, a tálon és a szájban,
végső tartalma, vagy formája nincs is,
csak él és éltet. Vajjon mit jelent,
nem tudja és nem kérdi. Egy s ezer
jelentés ott s akkor fakad belőle,
mikor nézik, tapintják, ízlelik.”

(1968 – 3. vsz.)

A Mi a vers? című kérdésre nehéz válaszolni. Tartalomtól függetlenül bármi elmondható

versben is, akárcsak a próza esetében, ám az előbbi mégiscsak kötött: alapegysége a sor
(míg a prózánál a mondat), azaz a vers nem más, mint sorokra tördelt kötött beszéd (a
prózával ellentétben, ami kötetlen formájú).

A másik alapvető és lényegi eleme pedig a ritmus. Mi adja a ritmust? Vajon miben közös
a szívhang, a tengervíz morajlása, vagy épp (hajnali 6-kor, a szomszédból átszűrődő) a
sűrű csöndet megtörő porszívóhang édes dallama? (Ha elméláztál rajta, milyen költői
képpel éltem épp, de nem ugrik be a válasz, ne aggódj, a későbbiekben kiderül). A
ritmust magának a (hallható, látható, érzékelhető) jelenségnek a (többé-kevésbé)
szabályos ismétlődése biztosítja, ez az ismétlődés pedig kötöttséggel jár. A vers ritmusa
legtöbbször formai (nyelvi): többek között ide tartozik a rím (verssorok végén szereplő
magánhangzók összecsengése, de ide tartozik a belső rím is), az alliteráció (másnéven
betűrím, azaz azonos hanggal kezdődő szavak egymásutánja), illetve a sorok
szótagszámának vagy a sorokban található rövid és hosszú szótagok szabályos
ismétlődése. (Molnár, 2013)

Akad arra is példa, hogy tartalmi (például gondolatritmus) kötöttségről beszélünk,

annak ellenére, hogy a vers formája szabálytalan (lásd a későbbiekben a szabadverssel
foglalkozó 3. pontunkat és későbbi tananyagunkat).

A szabályosan ismétlődő vagy váltakozó jelenséget nevezzük a vers ritmustényezőjének;

attól függően, hogy egy versnek mi a ritmustényezője, meghatározott verselési
rendszerbe (időmértékes, ütemhangsúlyos, szimultán) soroljuk. (Beöthy, 2007)

MCC - POKET IRODALMI KURZUS IRODALOM MÁSKÉPP

2
1.3 Az ütemhangsúlyos és időmértékes verselésről röviden

Az időmértékes verselést a rövid és a hosszú szótagok szabályos váltakozása adja,

alapegysége tehát a szótag. A szótag rövid, ha a magánhangzója rövid, és utána
legfeljebb egy rövid mássalhangzó áll. A szótag hosszú, ha a magánhangzója hosszú,
vagy ha a rövid magánhangzót legalább két rövid mássalhangzó követi. Fontos szabály,
hogy a szótag nem ér véget a soron belül, a szó határán, hanem a szöveg következő
magánhangzójáig tart. (A hosszú szótag (tá) jele az elemzési képletben: —, a rövid szótag
(ti) jele: U) Kivételek a fenti szabályok alól: az ’a’ névelő lehet hosszú vagy rövid is; a kettős
hangzók vagy egy hosszú szótagot, vagy két rövidet takarnak (pl: Európa), illetve az
idegen eredetű szavak ’kh’, ’ch’, ’ph’ esetei egy magánhangzót jelentenek. A szótagok
szabályos ismétlődésük révén ún. verslábakba sorolhatók. A verslábak lehetnek
emelkedőek, ereszkedőek, illetve semlegesek (a röviddel kezdődő emelkedő, a hosszúval
kezdődő az ereszkedő, a fejezetben nem térek ki az egyes verslábakra, hiszen összesen
40 féle létezik, a leggyakoribbakat az alábbi összefoglaló táblázatban láthatod -) (Molnár,
2013)

Versláb neve Képlete Példa

pirrichius UU csibe

jambus U– madár

trocheus –U téli

daktilus –UU éjszaka

anapesztus UU– csodaszép

bacchius U–– valóság

spondeus –– Miklós

ionicus a minore UU–– szerelemnek

ionicus a maiore ––UU álombeli

MCC - POKET IRODALMI KURZUS IRODALOM MÁSKÉPP

3
 hat verslábból áll: a
verslábak vagy
Hexameter — UU | — UU | — UU | — UU| spondeusok (– –) vagy
— UU | —U daktilusok (– UU); az
ötödik versláb kötelezően
daktilus; a hatodik versláb
pedig spondeus vagy
trocheus (– U).

Pentameter — UU | — UU | — X || — UU| valójában nem öt

— UU |— X verslábból áll, hanem
hatból, csak a harmadik
és a hatodik csonka
versláb. (Így jön ki végső
soron az öt.) A harmadik
után úgynevezett
sormetszet következik. A
pentameter első fele
klasszikusan két
daktilusból és egy csonka
verslábból (hosszú
szótagból) áll. A későbbi
pentameterek elején a
daktilusok helyén
állhatnak spondeusok is.
A sor második felében
azonban kötelezően két
daktilus és egy csonka
versláb (hosszú szótag)
áll.
1 hexameterből és 1
Disztichon pentameterből álló
sorpár

U—U—U—U negyedfeles jambusi

Anakreóni sor (7-es) sor, képlete

U—U—U|—UU—U— Négy sorból áll: az első

Alkaioszi strófa (Nagy alkaioszi sor) kettő tizenegyes
U—U—U—U—U úgynevezett nagy
(Ötödfeles jambikus sor) alkaioszi sor, a harmadik
— UU — UU —U —U (Kis kilenc szótagú jambikus
alkaioszi sor) sor, a negyedik pedig tíz
szótagú, úgynevezett kis
alkaioszi sor.

Szapphói strófa —U | —U| —UU | –U | —U 3 tizenegyes szapphói

(szapphói tizenegyes sor) sorból és 1 adónisziból áll.
—UU—U (adóniszi sor)

MCC - POKET IRODALMI KURZUS IRODALOM MÁSKÉPP

4
Az ütemhangsúlyos verselés alapegysége az ütem, vagyis egy hangsúlyos és egy, kettő
vagy három hangsúlytalan szótag kapcsolata. Akkor lesz hangsúlyos az ütem, ha
akusztikailag kiemelkedik a környezetéből, ezt hangerőtöbblettel,
hangerőmagassággal lehet elérni. A ritmizálásban /-vel jelöltük a hangsúlyos, x-szel a
hangsúlytalan szótagokat, az ütemeket |-vel választottuk el. Azt is jelöltük (||), hogy a sor
közepén szünet, úgynevezett metszet található. (Nem érdemes ennyire
belebonyolódni.)

A sorfajtákat az ütem és a szótagszám megnevezésével határozzuk meg, tehát pl. a

kétütemű sorok közül az egyik leggyakoribb felező nyolcas annyit takar, hogy egy
sorban 8 szótag található, kettő ütemben, egy ütemben 4, majd még egy ütemben 4
szótag. (Tehát bármilyen sorfajta meghatározásakor először a főhangsúlyokat állapítom
meg, jelölöm, majd a második ütem elé behúzom az ütemvonalat, és megszámolom,
hogy egy ütemen belül hány szótag van) (Bernáth, 2006)

Nézzük például Kemény István kortárs költő Rakpartos ballada című versének részletét
a POKET Könyvek sorozatból!

„Sovány bölcs a | kövér bölccsel

Futni indult | futnak csödben

reggeli nap | eléjük süt

gép számolja | szívverésük

fut az aszfalt | vetített kép

kétezerben | terítették

a nagy hőség | hogy megenyhült

kirakatban | van a könyvük”

Ha megszámolod, minden sor 8 szótagból áll. Az ütem megfelezi a sorokat (ezeket

jelöltük is: |), ami 4-4 szótagra bontja őket. Itt tehát egy gyakran ódivatúnak mondott
felező 8-ast láthatsz, amelynek segítségével a költő formába önti gondolatait.

2. A rímről

A vers tehát attól vers, hogy ritmusa van (nem pedig azért, mert rímel). Ahogy az előző
fejezetekből is láthattuk, a ritmus sokféle kötöttséget jelent, sokféle ritmustényező
alakítja. Ezek a ritmustényezők (a szótagok hosszúsága vagy nyomatékossága) a
sorokon belül érvényesülnek.

MCC - POKET IRODALMI KURZUS IRODALOM MÁSKÉPP

5
A rím a verssorok közötti kapcsolat létrehozásának egyik lehetséges eszköze, amely
nagy általánosságban a szavak, szóvégek összecsengése, függetlenül attól, hogy a
verssorban hol helyezkedik el. (Nem feltétlenül a sorok végén, lehetnek ugyanannak a
verssornak a közepén, ezek az ún. belső rímek, vagy összecsenghet a sor közepe is a
végével (ez lenne a középrím), esetleg a rímképző szavak a verssor elején helyezkednek
el (kezdőrím). A rím nem csupán gyönyörködtet és tagol, hanem a szavak
összekötésével mélyebb tartalmat is kifejez. Érdekesség, hogy az ókorban nem
alkalmaztak rímet, nagy valószínűséggel az európai költészetbe az arab világból került
és a középkori himnuszokban terjedt el. (Bernáth, 2006)

Amennyiben a sorvégek rímelnek (ún. végrím), az elsőt rímhívónak, a másodikat

felelő/válaszoló rímnek nevezzük. Lehetnek nem rímelő sorok is a rímelők között, ezek
az ún. vaksorok, melyek jele az X. (A rímelő sorokat az ábécé elejétől kezdjük el betűzni)
(Molnár, 2013)

Rím neve Képlete Példa

bokorrím minden sor végén
ugyanaz a rím, a a a a
„Fönn az égen ragyogó
nap. Csillanó tükrén a
tónak Mint az árnyék leng
a csónak.” (Vajda János: A
nádas tavon)

„Perelj, uram, perlőimmel?

páros rím két-két sor rímel, a a b b felelj, Uram, felhőiddel.
Mondd, hogy rend van a
világban,felejtsem, amiket
láttam” Szabó T. Anna: Az
ég zsoltára)

keresztrím rímpártok keresztezik „Hallgatva némán ennyi

egymást, a b a b
bút, keservet. A magamét
én el nem mondhatom.
Keresem a magányt, a
véghetetlent,
Csak ottan önthetem ki
bánatom” (Vajda János:
Magány)

„Kertészkedem mélán,
félrím xaxa xbxb
nyugodtan,
Gyümölcsfáim közt bíbelek;
Hozzám a tiszta, kék
magasból,
Egyes daruszó tévelyeg;
Felém a kert gyepűin által
egy gerlice búgása hat:
Magános gerle a
szomszédban-
S ifjú nő szemfödél alatt”
(Arany János: Kertben)

MCC - POKET IRODALMI KURZUS IRODALOM MÁSKÉPP

6
 Rím neve Képlete Példa
ölelkező rím rímelő sorok más rímeket „áthaladsz egy sötét
ölelnek körül, a b b a vagy udvaron törmelék
aabccb húgyszag penészes
homály belépsz
Tétován nézed a
szobáttépett függöny Lóg
az ablakon” (Zalán Tibor:
Közeledés)

kancsalrím a magánhangzók nem „Itt járt tegnap Devecseri,

vagy csak részben Jaj de nagyon bevacsorált.”
csengenek össze, a (Kosztolányi Dezső: Csacsi
mássalhangzók rímek)
(részleges) azonossága
miatt a sorok mégis
összecsengenek

„Mert fájna most felhőtlen

tiszta rím ellentéte, a
ég, Mosolygó, sima
hangzás csak némileg
asszonánc tengerarc, Élénk,
hasonló, a
verőfényes vidék -
magánhangzókon kívül
Óh, fájna most nekem e
teljes egyezés nincs
rajz.” (Arany János: Ősszel)

„Van kertem, a kertre

a rímelő egységek rogyó fák suttogva
magánhangzója azonos hajolnak utamra,
tiszta rím vagy csaknem egyezik, a és benn a dió, mogyoró,
mássalhangzó pedig mák terhétől öregbül a
hasonló hangzású. kamra.” (Kosztolányi
Dezső: Boldog, szomorú
dal)

Aszerint is kategorizálhatóak a rímek, mennyire tiszta az összhangzás, eszerint

beszélhetünk tiszta rímről (megegyezik a mássalhangzók, illetve a magánhangzók
száma, pl. csónak-tónak), illetve asszonáncról. Ebben az esetben csak részleges a
hangok megfelelése, elméletileg alapkövetelmény a magánhangzók azonossága, és a
mássalhangzók pedig minél közelebb állnak egymáshoz, annál tisztább, csengőbb lesz
a hangzás. (Bernáth, 2006)

MCC - POKET IRODALMI KURZUS IRODALOM MÁSKÉPP

7
3. Pár gondolat a szabadversről

Minden olyan verset, melynek nincs kötött verselési mértéke, szabadversnek

nevezhetünk. Ütemezést, verslábazást ezért ezek esetében nem, vagy csak nehezen
készíthetünk, ugyanakkor a ritmus lényegét, az ismétlést (nyelvi-gondolati szinten)
hordozniuk kell, máskülönben nem különböznének a prózai szövegtől. Gyakori jelenség
a mondattani, alakzati ismétlődés (ezeknek az alakzatoknak a vázlatos összefoglalóját a
következő tanegységben, a „Költői eszközök” alfejezetnél részletesebben is kifejtjük),
illetve a gondolatritmus (teljes gondolatok, mondatok, mondatrészek visszatérése).
(Molnár, 2013) A későbbiekben, külön tanóra keretében tárgyaljuk majd a
szabadverseket, mint sok esetben nehezebben befogadható, de nagyon izgalmas
fejezetét a lírai kifejezésmódnak.

Forrásmunkák:

Adamikné Jászó Anna, Az olvasás múltja és jelene, Budapest, Trezor Kiadó, 2006.

Adamikné Jászó Anna, A szövegértő olvasás fejlesztésének új lehetősége: a retorikai elemzés In: Könyv és nevelés 2011/4,

https://folyoiratok.oh.gov.hu/konyv-es-neveles/a-szovegerto-olvasas-fejlesztesenek-uj-lehetosege-a-retorikai-elemzes

(2020.07.08)

Adamikné Jászó Anna, Stilisztikai kisszótár (Szóképek, alakzatok és egyéb stíluseszközök szótára), Budapest, Interkulturális

Kutatás Kft, 2019.

Beöthy Zsófia, Poétikai iskola, Bp, Educatio Kht, 2008

Bernáth Árpád, Orosz Magdolna, Radek Tünde, Rácz Gabriella, Tőkei Éva, Irodalom, irodalomtudomány, irodalmi

szövegelemzés, Bp., Bölcsész Konzorcium, 2006.

Bókay Antal, Bevezetés az irodalomtudományba, Bp, Osiris, 2006

Crystal, A nyelv enciklopédiája, Bp, Osiris, 2003

Fazekas Projekt- Kulturális Enciklopédia: Poétikai-műfaji Lexikon, illetve Verstani Lexikon

http://enciklopedia.fazekas.hu/index2.htm (2020.07.09)

Horváth Viktor, A vers ellenforradalma (A versírás és versfordítás tanulása és tanítása), Budapest, Magvető Kiadó, 2018.

Molnár Cecília Sarolta Verselő című cikksorozata 2013 (Nyelv és Tudomány honlapján)

https://www.nyest.hu/hirek/erezd-a-ritmust?force_desktop (2020.07.08)

Pethőné Nagy Csilla, Módszertani kézikönyv, Befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás a

gimnáziumok és szakközépiskolák 9-12. évfolyamában Bp., 2005, Korona Kiadó

Pintér Karola, Kamasz-élet-kép egy kortárs szerző művében

http://aktivitas-tiszk.hu/elearning/Pinter_Karola/Kamasz_elet_kep.pdf (2020.07.08)

Szathmári István, Hogyan elemezzünk verset? Bp, Tinta Kiadó, 2011.

Szálka Márta, Irodalmi fogalomtár az érettségihez

http://www.toldy.sulinet.hu/letoltheto/fogalomtar.pdf (2020.07.08)

Vass Judit, Verselemző érettségizőknek, Budapest, Krónika Kiadó, 2010.

MCC - POKET IRODALMI KURZUS IRODALOM MÁSKÉPP