A gyarmatosítás hatásai

Tulajdonképpen, a poliszok a gyarmatosítás következményei.

Ezen folyamatábra mutatja, hogy a különböző folyamatok

hogyan követték egymást, hogy mi közöttük az ok-okozati
összefüggés.
Mivel társadalomról van szó, ezek a kauzalitások. A
természeti jelenségeknél jelentkezik a monokauzalitás. A
társadalmi jelenségek azonban többokozatúak, azaz
multikauzalitás jellemző, tehát ugyanannak a jelenségnek sok,
vagy több okának a szövevényéből alakul ki.
A görög gyarmatosítás új piacokat nyitott, új helyeken
lehetett felkínálni termékeket, ennek eredményeként
fellendült a kereskedelem, és a kereskedők meggazdagodtak.
Nyílván, ha több áru forog, aki az árut forgatja, logikusan
nagyobb haszonra tesz rá a kereskedők közül. Mivel az új
piacokra kikellett szállítani a bort, a fémárut, az olajt, ezeket
előkellett állítani, tehát a kézművesek is fellendültek. Az
iparosok több terméket tudtak előállítani, illetve eladni, és
ebből bőven meggazdagodtak. A kereskedők és a kézművesek
kezdtek elégedetlenek lenni. Politikai joguk volt akik
földbirtokkal rendelkeztek, vagyis a parasztoknak van
beleszólása. A poliszokban a vezető szerepet a
nagybirtokosok töltötték be, minél gazdagabb földeken, annál
több befolyása van. Tehát, a kereskedők és a kézművesek
meggazdagodnak, és minél gazdagabbak lettek, annál jobban
elpofátlanodtak, ez belviszályokhoz vezetett nyilván.
Ugyanakkor, a társadalomra visszahatott a
gyarmatosítás ,mert fellendült a kereskedelem. Fontos, hogy
a görögök ott gyarmatosítottak, ahol jó gabonatermőföldek
voltak. Van két földterület, az egyik rossz, másik jó
gabonatermő. Az egyiknek a megműveléséhez szükséges tíz
óra, a másik megműveléséhez tizenkét óra szükséges, évente.
Az egyiknél terem 1tonna búza, a másiknál pedig másfél
tonna búza. Természetesen a jobb földön jobb kifizetődő
búzát termelni, mert sokkal kisebb energiabefektetéssel
kapjuk meg a terméket. Ez annyit jelent, hogy az
anyavárosban nem fizetődik ki a gabonatermelés, mert a
gyarmatról olcsóbban hozzálehet jutni.
A gazdagok elkezdik a jövedelmező kultúrákat termeszteni,
és gazdagodnak. A szegények továbbra is termesztik a
gabonát, ami egyre kevésbé fizetődik ki, és tönkremennek.
Ezt kifejezőszóval szociális differenciáció, vagyis a társadalmi
különbségek növekednek. Ahogyan elkezdenek olajbogyót
vagy szőlőt termelni, észreveszik, hogy egyre több munkásra
lesz szükség, mert a búzatermesztés viszonylag kevés
munkást igényel.

A kisbirtokosok, akik korábban a saját földjeiken

gazdálkodtak, azok elveszítették ezeket a földterületeket, és
napszámosokká, vagy bérlőkké váltak, akik más földjét
művelték, viszont lehettek rabszolgák is. Mindenesetre, a
polgári jogot elveszítették.