Döntsd el, hogy melyik feladatot választod a kettő közül!
1. Olvasd el a feladatot, még egyszer és még egyszer... Hasznos, ha aláhúzod
magadnak, hogy MILYEN SZEMPONTOT emel ki a feladat (pl. elbeszéléstechnika? műfaji jellegzetességek? motívum? ) VÉGIG ERRE KONCENTRÁLJ! 2. Többször és igen alaposan olvasd el az irodalmi művet (novellát vagy verse(ke)t)! Jelöld meg magadnak azokat a részeket, amelyek a feladatban kiemelt szempontok kifejtéséhez a leginkább fontosnak tűnnek! 3. A VÁZLAT hasznos lehet. Így elkerülheted a csapongást, az aránytalanul rövid vagy hosszú bekezdéseket, a tématartás fegyelmezettebb lesz. 4. NE HELYETTESÍTSD AZ ELEMZÉST TARTALOMÍRÁSSAL! Epikus alkotás (novella) esetén igen röviden összefoglalhatod a történetet, de ez ne haladja meg az egy bekezdést. Lírai alkotást semmiképpen ne fordíts prózára! 5. Idézd fel magadban az irodalmi terminológiát. Használd a tanult szakkifejezéseket! 6. Tartsd szem előtt az elemző szövegalkotásról tanultakat:
A bevezetés valóban felvezetés legyen (pl. a korszak, a téma, a műfaj tágabb
megközelítése). Ha jól ismered a szerzőt, írhatsz róla is, de ne életrajzot (sokkal inkább az irodalomban betöltött szerepét foglald össze, vagy azt az életszakaszt, amely szorosan kapcsolódik a alkotáshoz). A tárgyalás legalább 4-5 bekezdésből álljon (új szempont, új bekezdés). Itt részletezd a feladatban kiemelt fő elemzési szempontokat. Meglátásaidat támaszd alá a szövegből vett idézetekkel! Befejezés: szakadj el a „nekem tetszett/nem tetszett sémáktól. Elegánsabb megoldás, ha hivatkozol rokon alkotásokra, vagy olyan szempontból közelíted meg az alkotást, hogy mennyire fogyasztható a mai olvasó számára.