Akh�rta

�r�, m�ford�t�. Els� novell�ja Zagr�czky Elek n�ven 1927-ben jelent meg a
Nyugatban. A h�szas
�vek v�g�t�l kezdve a f�v�rosi lapok �s foly�iratok k�z�lt�k verseit, novell�it,
cikkeit. A
felszabadul�s el�tt napi- �s hetilapok munkat�rsa. 1935-38 k�z�tt a Sziv�rv�ny
szerkeszt�je,
1939-48-ig a N�pszava m�v�szeti rovatvezet�je, illetve szerkeszt�je. Antifasiszta
h�rlap�r�i
munk�ss�ga jelent�s, �r�i tev�kenys�ge a felszabadul�s ut�n bontakozott ki
er�teljesebben;
sz�nm�veiben �s egyes reg�nyeiben a magyar polg�rs�g h�bor� alatti �s ut�ni
�let�nek kritikus
�br�zol�ja. Sz�mos zen�s darab verseinek szerz�je. Ford�totta t�bbek k�z�tt Brecht,
Moli�re,
Horatius, Ovidius �s Heine m�veit. T�bb reg�nyes kult�rt�rt�neti m�vet �rt.
F�bb munk�i: A n�st�nyfarkas. Bp. 1957. A negyedik lovas. Bp. 1959. Aretino
Velenc�ben.
Bp. 1961. T�z igaz Szodom�ban. Bp. 1962. Sz�rnyas oroszl�n. Bp. 1967. Rekviem
Firenz��rt. Bp.
1968. Be�ry G�bor budapesti lakos. Bp. 1972. Velencei karnev�l. Bp. 1974. J� �jt,
kir�lyfi. Bp.
1984.
A MK-jegyz�kben 46 b�n�gyi �s kalandos t�m�j� fill�res kisreg�nye szerepel. Nev�t
olykor
ford�t�k�nt jegyzi.
A k�tet�nkben k�z�lt l�gi�s t�rt�net eredetije:
Alec Forest: A g�rda meghal. Ford�totta Erd�dy J�nos. Sziv�rv�ny 16 fill�res
reg�nyei, X.
�vf. 7. Bp. 1937. Hellas Nyomda.

LEGELS� FEJEZET

1.

� �llj! Pihenj! Szerelv�nyt le!

Megdobbantak a k�nny�, r�vid sz�r� csizm�k, alig hallhat� moraj futott v�gig a
sorokon, a
megk�nnyebb�l�s, fell�legz�s moraja: n�gysz�z�tven ember gyakorlott, gyors
mozdulattal
�ll�totta g�l�ba pusk�j�t, lecsatolta h�tizs�kj�t, �s maga el� fektette a f�ldre.
A spanyol idegenl�gi� III. ezred�nek m�sodik z�szl�alja el�tt meg�llt a z�szl�alj
parancsnoka, Ramirez �rnagy, v�gigtekintett a m�r ism�t feszes �ll�sba merevedett
sorokon,
kih�zott kardj�t h�vely�be rejtette, �s elhangzott ajk�r�l a v�rva v�rt utols�
vez�nysz�:
� Oszolj!
A sorok egyszerre felbomlottak, a kimer�lt leg�nys�g futva sietett a falak v�delmet
ad�
�rny�k�ba, menet k�zben gombolt�k ki zubbonyuk nyak�t, �s a hossz� fal t�v�ben
f�ldre dobt�k
f�radt test�ket.
Az �rnagy n�h�ny sz�t v�ltott az er�d jelentkez� parancsnok�val, majd ism�t
katon�ihoz
fordult:
� M�sf�l �ra pihen�, ut�na elfoglalni a sz�ll�sokat!
M�g egyszer v�gign�zett elny�ltan pihen� emberein �s tisztt�rsai k�s�ret�ben bement
egyik
�p�letbe.
A m�sodik z�szl�alj meg�rkezett Fuerte Muluya er�dbe, az Atlasz-hegys�g l�b�hoz.
Ramirez
�rnagy azt a parancsot kapta Tetuanban, az ezred �llom�shely�n, hogy v�ltsa fel
z�szl�alj�val az
er�d egy sz�zadnyi hely�rs�g�t �s rendezkedj�k be Fuerte Muluya v�delm�re. Ez a
katonai
int�zked�s az�rt v�lt sz�ks�gess�, mert a marokk�i spanyol hader� parancsnoks�ga
k�mei �tj�n
arr�l �rtes�lt, hogy az Atlaszhegys�g bennsz�l�tt t�rzsei nyugtalankodnak, �s
fanatikus
agit�torok j�rj�k a k�nnyen fell�z�that� hegyi arab t�rzsek falvait. Izgatnak a
spanyol uralom
ellen, hamarosan ny�lt �ssze�tk�z�sre ker�lhet sor a gyarmati katonas�g �s az
el�gedetlen,
f�kezhetetlen arabok k�z�tt, ebben az esetben pedig igen fontos, hogy a nagy
jelent�s�g� er�d
teljes biztons�gban legyen.
Fuerte Muluya fal�nak t�v�ben holtf�radtan hevertek a hossz�, kimer�t� menetel�st�l

agyongy�t�rt katon�k. A h�romsz�z kilom�teres utat alig egy h�t alatt kellett
megtenni�k,
kib�rhatatlannak l�tsz� forr�s�gban, m�ly homokban, neh�z felszerel�ssel. M�r a
m�sodik napon
azt hitt�k, soha nem �rkeznek meg c�ljukhoz, senki sem b�rja ki az emberfeletti
er�fesz�t�st
ig�nyl�, irt�zatos menetet. �s m�gis, az ember minden teremtett l�nyn�l sz�v�sabb
szervezete
legy�zte a hihetetlen neh�zs�geket: a menetel�s nyolcadik napj�nak alkonyat�n
megpillantott�k
Fuerte Muluya falait, �s n�h�ny �r�s utols� er�fesz�t�ssel el�rt�k az er�d�t.
� L�tod, pajt�s � sz�lalt meg halkan Jean Lubin �, mindent ki lehet b�rni.
A francia mellett fekv� olasz sz�rmaz�s� l�gionista, Giuseppe Belloni, fanyar
akaszt�fahumorral felelt bajt�rsa szavaira:
� Persze hogy ki lehet mindent b�rni, csak a hal�lt nehezen.
Mindketten hallgattak �s arra gondoltak, hogy val�ban nem volt m�s v�laszt�suk,
mint menni
�s menni, erej�k v�gs� megfesz�t�s�vel, vagy elny�lni a homokon �s elpusztulni. Ha
valaki
kid�lt menet k�zben, nem sz�m�thatott arra, hogy m�snap is megl�tja a felkel�
napot. A
z�szl�aljat k�s�r� kocsikra embert nem lehetett feltenni, �gy meg voltak terhelve a
szekerek
l�szerrel, konzervekkel �s egy�b n�lk�l�zhetetlen anyaggal. Akit ereje teljesen
elhagyott,
elveszett embernek tekintett�k. Ramirez �rnagy, a l�gi�ban szokatlan embers�ges
�rz�ssel egy-
k�t napra elegend� �lelmiszer- �s v�zk�szletet adatott a kid�lt embereknek,
meghagyta
pusk�jukat is, hogy v�dhess�k magukat, ha esetleg m�gsem pusztuln�nak el azonnal,
hanem
valami csoda folyt�n er�re kapn�nk ism�t �s megk�s�reln�k a lehetetlent, a menetel�
z�szl�alj
utol�r�s�t. M�g azt is megtette Ramirez, hogy a t�rk�pbe bejegyezte azokat a
pontokat, ahol �l�
ember maradt el a csapatt�l. Majd, ha az er�d lev�ltott hely�rs�ge erre
visszavonul, esetleg a
feljegyz�s nyom�n megtal�lja �s mag�val viheti az elhullott embereket.
A hal�los menet sor�n harminc embert vesztett ily m�don a z�szl�alj, �s amikor
meg�rkeztek
�tjuk c�lj�hoz, minden l�gionista tudta, hogy ez a vesztes�g j�val kisebb, mint
amennyire �tjuk
kezdet�n sz�m�tottak. Az idegenl�gi� emberei nem szoktak hozz� a k�m�lethez �s
tudt�k, hogy
b�rmilyen �ron is, de a meghat�rozott id�re el kell jutniok az er�dbe.
Most v�gre itt vannak. M�sf�l �r�ig nyugodtan, mozdulatlanul fek�dhetnek a forr�
homokon,
nem t�r�dik vel�k senki. Ez az id� sz�ks�ges ahhoz, hogy az er�d�t eddig elfoglalva
tart� csapat
ki�r�tse a leg�nys�gi sz�ll�sokat �s elk�sz�tse a helyet az �j hely�rs�g sz�m�ra.
� Szeg�ny fi�k � mormogta Lubin a s�rg�-forg� idegen katon�k fel� �, most rajtuk a
sor. Mi
nyugodtan betelepsz�nk az er�dbe, itt fogunk rostokolni hetekig, nekik pedig el
kell indulniok
arra az �tra, amelyen mi j�tt�nk.
� Egy�b gondod nincs? � sz�lt r� inger�lten az olasz. � Ne f�jjon ezek miatt a
fejed, elhiheted,
hogy �k sem szomorkodtak miattunk, amikor errefel� j�tt�nk.
� Igaz, de m�gis...
� Ne besz�lj annyit, aludj ink�bb!
A nap lement, �s val�ban sokan elszunnyadtak m�r az elcsig�zott katon�k k�z�l.
Belloni is
aludni akart, ez�rt intette csendre bar�tj�t.
Az er�d parancsnoks�gi irod�j�ban ezalatt m�r folyt a szolg�lat hivatalos �tad�sa.
A volt
parancsnok, egy gyalogos sz�zados �s Ramirez �rnagy megbesz�lt�k a teend�ket, a
sz�zados
k�z�lte Ramirezzel, hogy milyen a pillanatnyi helyzet, melyek a k�rny�k megb�zhat�
t�rzsei �s
kiket kell legjobban szemmel tartani. K�zben az er�d r�di��llom�s�nak tisztje
�rintkez�st
keresett a tetuani f�parancsnoks�ggal. V�gre, hosszas k�s�rletez�s ut�n
jelentkezett a h�vott
�llom�s. Ramirez �tment a r�di�szob�ba, �s szab�lyszer�en jelentette, hogy
csapat�val
meg�rkezett �s �tvette Fuerte Muluya v�delm�t.

2.

� Sajn�lom Ramirezt. Der�k ember �s kiv�l� katona.

� Nem lehetett m�st k�ldeni arra a vesz�lyes pontra. Olyan ember kellett, aki fel�l
teljesen
biztosak lehet�nk, hogy mindent elk�vet, ami csak m�dj�ban van, �s nem engedi �t
egyk�nnyen
az er�d�t a felkel�knek. Ramirez k�r�mszakadt�ig v�deni fogja Muluy�t.
� Hal�lra van �t�lve.
Gomez ezredes bizonytalan mozdulatot tett:
� Rem�lj�k, hogy nem. Nagy er�t jelent egy z�szl�alj fegyelmezett �s j�l felszerelt
katona az
�tletszer� gerillaharcot folytat� arab t�rzsekkel szemben, �s azt sem szabad
elfelejten�nk, hogy
�k az er�dben ki�p�tett v�delmi �ll�sban vannak. Fuerte Muluya kib�r ak�rmilyen vad
ostromot.
� K�v�nom, hogy igaza legyen � sz�lt gondterhes arccal az �reg Salazar t�bornok, a
marokk�i
spanyol hadsereg f�parancsnoka.
K�t magas rang� tiszt, a t�bornok �s vez�rkari f�n�ke, Gomez ezredes, Tetuan
v�ros�ban
besz�lgettek. Itt, a tengerpart k�zel�ben �p�lt gyarmati v�rosban valamivel enyh�bb
volt a
tr�pusi forr�s�g, mint a kontinens belseje fel�, de itt is csak az esti �r�kban
lehetett az utc�ra
kimenni. A tisztek lassan haladtak a p�lmaf�kkal szeg�lyezett s�ta�ton, most j�ttek
ki a
hadsereg-parancsnoks�g �p�let�b�l, miut�n megkapt�k Ramirez �rnagy r�di�jelent�s�t.
A be�rkezett h�rek szerint egyre aggaszt�bb� v�lt a helyzet. A k�mek ellentmond�,
hi�nyos
jelent�seib�l csak azt lehetett teljes vil�goss�ggal �s hat�rozotts�ggal
meg�llap�tani, hogy a
k�sz�l�ben lev� felkel�s nem �g�rkezik szervezetlennek �s hirtelen fellobban�nak,
mint a
szok�sos arab l�zong�sok, hanem valaki vagy valakik cs�ndben, szinte �szrev�tlen�l,
lappangva
szervezik a t�rzseket, egys�ges vezet�s al� k�nyszer�tik �ket, �s k�zponti
ir�ny�t�s mellett fog
egyszerre fellobbanni a l�zad�s t�ze eg�sz Spanyol Marokk�ban.
Komor arccal besz�lgetett a k�t tiszt a k�sz�b�n �ll� esem�nyekr�l �s a k�sz�l�
felkel�s
v�rhat� fordulatair�l. Meg kellett abban egyezni�k, hogy a helyzet nagyon komoly �s
a
legmesszebbmen� �vint�zked�sek is jogosak. Ramirez �rnagy �s z�szl�alj�nak sorsa
nagyon
aggasztotta mindkett�j�ket, de nem l�ttak m�dot arra, hogy Fuerte Muluy�ba
er�s�t�st k�ldjenek.
A kis er�ss�g nagyobb csapattestet nem tudott befogadni, �s a k�rny�ken sehol sem
volt olyan
pont, amelyre t�maszkodni lehetett volna.
Nem maradt m�s h�tra, b�zni kell Ramirez katonai tehets�g�ben, az er�d
teherb�r�s�ban �s a
z�szl�alj vit�zs�g�ben.
Ezzel a k�tes �rt�k� bizakod�ssal fogott kezet a k�t tiszt a nagy s�ta�t egyik
sark�n �s elv�ltak
egym�st�l. Mindketten hazafel� vett�k �tjukat.
Gomez ezredes elgondolkozva ment hazafel�. �gy �rezte, hogy �t terheli a
felel�ss�g, ha
Ramireznek baja esik, hiszen � volt az, aki javasolta, hogy a m�sodik z�szl�aljat
k�ldj�k ki az
elszigetelt er�dbe. De meg kellett nyugtatnia mag�t: legjobb tud�sa szerint
int�zkedett �gy, az
egyetlen ember Ramirez, akir�l felt�telezhet�, hogy tartani tudja a vesz�lyeztetett
er�d�t,
m�rpedig ez a fontos. Nem sz�m�t ilyen esetben a szem�lyes szimp�tia vagy bar�ts�g,
els�k �s
legfontosabbak a katonai �rdekek.
K�l�n�s, nyugtalan hangulatban �rt haza. Feles�ge v�rakoz� arccal fogadta:
� Van valami h�r? � k�rdezte az asszony. � Dolores Taquiera van n�lunk, nagyon
nyugtalan.
Dolores? Az ezredes k�nyelmetlen�l �rezte mag�t. J�l ismerte a le�nyt, Ramirez
�rnagy
menyasszony�t. Mit mondjon az agg�d� l�nynak?
Lass� mozdulattal levette v�ll�r�l k�peny�t, �s vontatott hangon felelt
feles�g�nek:
� Eddig m�g semmi �rdemleges jelent�s nem j�tt, mind�ssze annyi, hogy Ramirez
meg�rkezett.
Az asszony f�rje k�s�ret�ben a bels� szob�k fel� ment, hogy a h�rt k�z�lje
Doloresszel.

3.

A fel�ll�tott �rs�g feszes tisztelg�ssel b�cs�zott az er�d�t elhagy� lev�ltott

z�szl�aljt�l.
Mozdulatlan arcukon nem l�tszott semmi, csak szem�kben csillant meg a sajn�lkoz�s
f�nye.
Arra gondoltak, hogy most bajt�rsaikon a sor, most nekik kell megtenni�k a pokoli
utat a
borzalmas sivatagon kereszt�l. Arra nem is gondoltak ebben a pillanatban, hogy
re�juk tal�n
sokkal gonoszabb sors v�r, az el�z� hely�rs�g a biztons�gos tengerpart fel� megy,
�k pedig itt
maradnak a mag�nyos er�dben, ellens�ges indulat�, alattomos arab t�rzsek
t�mad�sainak
kiszolg�ltatva, �s csak a maguk erej�ben b�zhatnak. A l�gi� vasfegyelme hamar ki�li
m�g a
b�tortalanabb emberb�l is a saj�t sorsa felett �rzett agg�d�st.
A visszavonul� sz�zad utols� embere is elhagyta az er�d�t. Az �j �rs�g lez�rta a
kaput, a
l�r�sekn�l fel�ll�tott �rszemek m�g sok�ig n�ztek a csillagos �jszak�ban elt�n�
csapat ut�n,
sok�ig l�tt�k m�g a m�ly homokban zajtalanul vonul� csapatot. Azt�n elt�ntek a
t�voz�k az
�jszaka hom�ly�ban, megsz�nt minden l�that� kapcsolat a k�lvil�ggal �s a m�sodik
z�szl�alj
mag�ra maradt.
Ramirez �rnagy v�gigj�rta az �rs�geket. A sivatagi �jszaka dermedt csendj�ben
k�s�rtetiesen
hangzottak az elny�jtott, jelad� ki�lt�sok. Ramirez f�rk�sz� oldalpillant�st vetett
fiatal
seg�dtisztj�re. A le�nyos arc� hadnagy csak most ker�lt ki a katonai akad�mi�r�l,
n�h�ny h�ttel
ezel�tt �rkezett meg Afrik�ba, idegen volt m�g sz�m�ra minden, nyugtalan
�rdekl�d�ssel n�zett
k�r�l az ismeretlen, furcsa vil�gban. Ramirez el�gedetten l�tta, hogy a hadnagy
arc�n nyoma
sincs a szorong�snak, az idegenszer� k�rnyezet csak �rdekl�d�s�t, figyelm�t
keltette fel, de nem
f�leml�tette meg.
� J�l van, fiam � sz�lalt meg az �rnagy, majdnem akaratlanul.
� Parancs, �rnagy �r? � hangzott a fiatal tiszt meglepett k�rd�se.
Ramirez legyintett.
� Semmi, semmi, csak valamire gondoltam, �s �nk�ntelen�l hangosan fejeztem be a
gondolataimat.
Tov�bbhaladtak ellen�rz� �tjukon, majd amikor befejezt�k az �rs�gek vizsg�lat�t,
visszat�rtek az er�d tiszti �tkezd�j�be. Itt v�rt re�juk a z�szl�alj tisztikara,
n�gy �reg gyarmati
katona, akik csendesen besz�lgetve poharaztak, �s a beavatottak szak�rtelm�vel
megbesz�lt�k a
v�rhat� esem�nyeket. A fiatal seg�dtiszt kiv�tel�vel valamennyi�knek m�r t�bb�ves
gyarmati
szolg�latuk volt, alaposan ismert�k az arabok saj�ts�gait, erej�ket, harcmodorukat,
nagyj�b�l
tudt�k, hogy mire lehetnek elk�sz�lve.
Mikor az �rnagy �s t�rsa bel�ptek a szob�ba, az ott l�v� tisztek fel�ll�ssal
�dv�z�lt�k
parancsnokukat. Ramirez viszonozta az �dv�zl�st, �s helyet foglalt az asztaln�l:
� Uraim � mondta nyugodt, hivatalos hangon �, az �rs�gek fel�ll�t�sa kifog�stalan,
minden
rendben van odakint. Azt hiszem, legokosabb, ha pihenni t�r�nk.

M�SODIK FEJEZET

1.

H�rom, ideg�l�en hossz� nap telt el az�ta, hogy a l�gi� III. ezred�nek m�sodik
z�szl�alja �tvette
Fuerte Muluya v�delm�t. Semmi sem t�rt�nt. A megfesz�tett er�vel figyel� �rszemek a

legcsek�lyebb gyan�s jelet sem �szlelt�k. A k�rny�kre kik�ld�tt j�r�r�k is csak

annyit tudtak
meg�llap�tani, hogy a hegyekben itt-ott k�l�n�s mozgol�d�st l�ttak messzir�l, de
amikor
k�zelebb akartak jutni, a felbukkan� arab csoportok nem vett�k fel a harcot, hanem
elt�ntek a
szikl�s erd�s�gekben.
Ramirez teljesen tan�cstalanul �llott. Tetuanban, amikor elindul�sa el�tt
t�j�koztatt�k a
helyzetr�l, azt a k�zl�st kapta, hogy a l�zong� t�rzsek t�mad�sa mindennap v�rhat�
m�r, �s
nagyon kell sietnie, ha m�g idej�ben akar �rkezni, �s sikerrel fel akarja v�ltani a
gyenge
hely�rs�get. Ez�rt is kellett a kimer�t�, emberfeletti menetet v�geztetnie
csapat�val. Teljes
bizonyoss�ggal felt�telezhet�, hogy az arabok k�mszervezete is m�k�dik, az volt
teh�t a
legegyszer�bb �s legterm�szetesebb sz�m�t�s, hogy a v�lt�s megt�rt�nte ut�n, amikor
m�g az �j
hely�rs�g nem tudott teljesen berendezkedni az er�dben, azonnal megrohanj�k az
arabok Fuerte
Muluy�t.
�s ez a mag�t�l �rtet�d�nek l�tsz� esem�ny nem k�vetkezett be. Ha Ramirez nem tudta
volna
bizonyosan, hogy a vez�rkar �rtes�l�sei teljesen megb�zhat�ak, azt hihette volna,
vakl�rma az
eg�sz, a hegyi t�rzsek nem is gondolnak a t�mad�sra.
R�di�jelent�sei egyhang�ak, folyton ism�tl�d�k voltak: semmi nem t�rt�nt, semmi jel
arra,
hogy t�mad�s k�sz�l, minden a legnagyobb rendben.
A negyedik nap hajnal�n tompa, t�voli d�rren�s �bresztette fel az �rnagyot �lm�b�l.
Alig
eszm�lt �ntudatra, m�r hallotta az er�d udvar�n felharsan� k�rtjeleket. A k�rt�s�k
riad�t f�jtak,
�s Ramirez, mik�zben l�zasan kapkodva �lt�z�tt, m�r hallotta is a megbolygatott
m�hkashoz
hasonl� s�rg�st-forg�st. A felriasztott leg�nys�g pillanatok alatt rohant hely�re,
megsz�llta az
er�d falait... de m�g mindig csak t�voli, egyre s�r�bben ism�tl�d� d�rren�seket
lehetett hallani.
Az �rnagy kirohant szob�j�b�l. A folyos�n az inspekci�s tisztbe �tk�z�tt, aki �ppen
hozz�
sietett.
� Mi t�rt�nik, sz�zados �r? � ki�ltott Ramirez a tisztre. Justo sz�zados barna,
pergamenszer�
arca mozdulatlan volt. A kipr�b�lt gyarmati tiszt nyugodtan v�laszolt
parancsnok�nak:
� �rnagy �r, a r�gi, j� gyarmati tapasztalatok cs�d�t mondtak. Semmi lovasroham,
semmi
karddal val� hadon�sz�s �s magasan lobog� z�ld z�szl�k. Egy sz�l arabot sem lehet
l�tni. Az
arabok moderniz�l�dtak, �rnagy �r. Hegyi t�z�rs�g�k van, messzir�l l�vik az er�d�t.
Ramirez megh�kkent. Ez a h�r v�ratlanul �rte. � is, mint az afrikai hadsereg t�bbi
tisztje, a
hagyom�nyos arab harcmodorra volt felk�sz�lve, arra sz�m�tott, hogy a felzend�lt
t�rzsek
meglepet�sszer�, vad rohammal t�rnek az er�dre, Fuerte Muluya is ilyen ostrom ellen
�p�lt.
Kitart�, sz�v�s �gy�t�zet nehezen b�rnak az er�d falai.
Szinte a gondolat�ra felelt a sz�zados:
� Nem kellemes ez a meglepet�s. Egyel�re tehetetlen�l �llunk vel�k szemben. Messze
hord�
�gy�kkal nem vagyunk felszerelve, k�nny� t�z�rs�ggel �s g�ppusk�kkal nem lehet l�ni
a
l�thatatlan, valahol a messzes�gben rejt�zk�d� ellens�get.
Az �rnagy �s Justo sz�zados m�r ki�rtek az er�d udvar�ra. Itt tal�lkoztak
tisztt�rsaikkal, akik
hasonl� zavart meglepet�ssel fogadt�k a v�ratlan esem�nyt.
Felsiettek az er�d fal�nak egyik kiemelked� pontj�ra. Hat t�vcs� szegez�d�tt az
Atlasz-
hegys�g szikl�i fel�. A t�voli d�rren�sek egyre s�r�bben ism�tl�dtek, a hegys�g
boz�tjai k�z�tt
apr� feh�r f�stfelh�ket lehetett l�tni minden l�v�s ut�n.
� T�ls�gosan messze vannak � mormogta Justo �, kil�t�stalan volna felvenni vel�k a
t�zharcot. Csak abban b�zhatunk, hogy egyszer majd megunj�k a dolgot �s k�zvetlen
t�mad�sba
mennek �t. Nem az � v�rm�rs�klet�knek val� a t�z�rs�gi harc.
Ramirez komoran b�lintott:
� Egyel�re nincs komolyabb baj � jegyezte meg elgondolkozva �, m�g nem tudt�k
bel�ni
magukat, l�v�seik nem tal�lnak. Ha pedig k�zelebb j�nnek, mi is v�laszolni tudunk
nekik.

2.

A tetuani hadsereg-f�parancsnoks�g vez�rkara fesz�lt figyelemmel, v�rakozva �lt a

r�di�szob�ban. Hajnalban jelentette Fuerte Muluya, hogy kezdet�t vette az arab
t�mad�s. Az els�
jelent�sre k�ld�nc�k siettek a v�rosba, a vez�rkari tisztek lak�s�ra, �s mindenkit
a
parancsnoks�gra h�vtak. Reggel �tkor m�r valamennyien egy�tt voltak, �s v�rt�k az
�jabb h�reket
a vesz�lyeztetett er�db�l.
Fuerte Muluya r�di�s tisztje �tpercenk�nt jelentkezett. H�rei egyel�re teljesen
azonosak
voltak: minden alkalommal azt k�z�lte, hogy a t�mad� t�z�rs�gi t�z folyamatosan,
megszak�t�s
n�lk�l tart, de ez ideig m�g teljesen eredm�nytelen.
�t �ra t�jban m�r idegesebb hang� jelent�sek �rkeztek. A messzes�gb�l besz�l�
r�di�s tiszt
arr�l sz�molt be, hogy az arab t�z�rs�g �ll�st v�ltoztat, �s lefel� ereszkedik a
hegys�g lejt�j�n.
� Hall�, itt Fuerte Muluya... h�vom a vez�rkart... hall�, itt Fuerte Muluya...
h�vom a
vez�rkart...
� Hall�, itt vez�rkar, Tetuan... � v�laszolt a f�parancsnoks�g r�di�sa a g�pies
formul�val.
� K�r�lbel�l hat kilom�ter t�vols�gb�l megnyitott�k a t�zet a t�mad�k... saj�t
t�z�rs�g�nk
viszonozza a t�zel�st... egyes l�v�sek m�r az er�d fal�ba csap�dnak... vesztes�g
nincs...
�t perccel k�s�bb:
� Az er�d t�z�rs�g�nek m�k�d�se egyel�re eredm�nytelen... nincs megfelel�
t�mpontunk a
bel�v�sre... az arabok egyre biztosabban l�nek... k�t sebes�lt�nk van... a k�nny�
fegyvereket
m�g nem tudjuk haszn�lni...
Elhallgatott, n�h�ny perccel k�s�bb �jb�l j�tt a jelent�s:
� Az egyik ellens�ges �ll�st megsemmis�tett�k... a t�bbi fokozza a t�zel�s
�l�nks�g�t... m�r
alig t�vesztenek c�lt, minden l�v�s�k tal�l... az er�d falai �llj�k a t�zet...
vesztes�g�nk
jelent�ktelen...
Egy m�szaki tiszt halkan megsz�lalt:
� K�t h�nappal ezel�tt megvizsg�ltam Fuerte Muluya er�d�t�s�t. Ha nem haszn�lnak
neh�z
�gy�kat ellene, napokon kereszt�l l�hetik, �s csak l�tszateredm�nyeket tudnak
el�rni.
Gomez ezredes gondterhelten cs�v�lta a fej�t:
� Honnan tudhatjuk, hogy nincs-e neh�zt�z�rs�g�k is? Arra sem sz�m�tottunk, hogy
hegyi
�gy�kkal rendelkeznek...
Aggodalmas szavait a r�di�s szak�totta f�lbe:
� A hegyoldalban mozgol�d�st �szlel�nk... gy�lekez� csoportok bukkannak fel a
szikl�k
k�z�tt... minden jel arra mutat, hogy az arabok rohamra k�sz�l�dnek... a t�z�rs�gi
t�z nem
lankad...
Besz�de k�zben m�r lehetett hallani az er�d �gy�inak tompa d�rg�s�t. A vez�rkari
tisztek
szeme a r�di�k�sz�l�kre tapadt, mintha l�tni tudn�k, mi t�rt�nik a messzi hegyek
t�v�ben.
Tov�bb folytat�dott a dr�mai besz�mol�:
� Az ellens�ges t�z�rs�g egyik r�sze folytatja a t�zel�st, a t�bbiek ennek fedezete
alatt
el�bbre j�nnek... meglep� �gyess�ggel �s gyorsas�ggal mozognak... �gy l�tszik,
mintha k�pzett
t�z�rtisztek vezetn�k �ket...
H�rom vez�rkari tiszt ajk�r�l szinte egyhang�an hallatszott egy k�zeli afrikai
gyarmatbirodalom neve. Mindannyian arra gondoltak, hogy a h�tt�rben az egyik
verseng�
hatalom mozgatja az arabok l�zad�s�t, egy olyan hatalom, amelynek �tj�ban van
Spanyolorsz�g
afrikai terjeszked�se, �s b�r ny�lt ellens�gesked�sbe nem akar bocs�tkozni, de a
kulissz�k m�g�tt
minden eszk�zt felhaszn�l arra, hogy meggyeng�tse a spanyolok afrikai uralm�t.
� Az �j �ll�st elfoglalt�k... megnyitott�k a t�zet... hat�sosan l�vik az er�d�t...
n�h�ny �p�let
er�sen megrong�l�dott, ember�letben m�g jelent�ktelen a vesztes�g�nk... a l�v�sek
ir�ny�t�sa...
Nagy reccsen�s, a r�di� elhallgatott. A vez�rkari tisztek felugr�ltak. Gomez
ezredes ajk�n
megd�bbent parancssz� csattant:
� Azonnal helyre�ll�tani az �sszek�ttet�st, hadnagy �r!
A f�parancsnoks�g r�di�s tisztje s�padt arccal, remeg� ujjakkal csavargatta a
k�sz�l�k
gombj�t.
� Hall�, itt vez�rkar... h�vom Fuerte Muluy�t... hall�, itt vez�rkar... h�vom
Fuerte Muluy�t...
A g�piesen ism�tl�d� szavak egyre f�radtabban, egyre rem�nytelenebb�l kopogtak, az
elektromos hull�mok hi�ba sz�lltak az �rbe: a vev�k�sz�l�k n�ma maradt.

3.

Gomez ezredes cs�ggedten, lehorgasztott fejjel ment haza k�zeli lak�s�ra. A

vez�rkar r�di�s
tisztje f�l �r�n �t k�s�rletezett, hogy �sszek�ttet�st kapjon az er�ddel, de minden
pr�b�lkoz�sa
hi�baval� volt. B�tortalan, hat�rozatlan rem�nnyel m�r csak abban b�zhattak, hogy
valami baj
�rte Fuerte Muluya r�di�k�sz�l�k�t, �s amint a bajt rendbe hozt�k, jelentkezni fog
a szorongatott
er�d.
Az ezredes csak egy �r�ra akart hazamenni, hogy feles�g�t megnyugtassa, rendbe
szedje
mag�t, mert a hajnali gyors �lt�zk�d�sn�l erre nem volt alkalma, h�t �r�ra megint
vissza akart
t�rni a parancsnoks�gra. Az ellens�gesked�s megkezd�d�tt. Fuerte Muluya sorsa csak
egy r�sze
volt a megold�sra v�r� k�rd�seknek, meg kellett ind�tani a v�delem �s ellent�mad�s
komplik�lt
g�pezet�t az eg�sz v�delmi vonalon. Gomez tiszt�ban volt azzal, hogy most esetleg
napokig nem
lesz alkalma hazamenni, m�g aludni is a parancsnoks�gon fog n�h�ny �r�t, amikor
erre �ppen
ideje jut.
Feles�ge is sz�m�tott erre, �s igazi katonaasszonyhoz ill�en m�r elk�sz�tett
mindent, amire
sz�ks�ge lehet ur�nak a hossz� szolg�lat k�zben. Friss�t�ket, hideg �lelmet
csomagolt, arra
gondolva, hogy Gomeznek esetleg m�g arra sem lesz ideje, hogy a h�zi �tterembe
menjen
valamit enni. Amikor Gomez haza�rt, m�r minden k�szen v�rta.
H�l�s pillant�ssal k�sz�nte meg az asszony figyelm�t, �s le�lt elmaradt
reggelij�hez. K�zben
n�h�ny sz�val besz�molt az aggaszt� esem�nyekr�l.
� Mit mondjak szeg�ny Doloresnek? � k�rdezte szomor�an az asszony.
Gomez tehetetlen mozdulatot tett:
� Egyel�re semmi egyebet, mint azt, hogy Ramirez jelent�se szerint megkezd�d�tt a
t�mad�s.
Ezt �gysem lehet eltitkolni el�tte, hamarosan �rtes�lne err�l, �s akkor azt hinn�,
hogy valami baj
t�rt�nt, amit titkolunk el�tte. Dolores b�tor l�ny, �s tudja, hogy a v�leg�nye nem
par�d�zni ment
Fuerte Muluy�ba. A r�di�-�sszek�ttet�s megszakad�s�t ne mondd el neki, f�l�sleges
izgalmat
okozn�l csak vele. K�l�nben is lehets�ges, hogy hamarosan ism�t kapunk jelent�st.
HARMADIK FEJEZET

1.

Amikor Laguerro �rmester elmondta mond�k�j�t, �s v�rakoz� arckifejez�ssel

v�gign�zett
szakasz�n, �gysz�lv�n el�re tudta, hogy mi fog t�rt�nni. Ramirez �rnagy �rt�l azt a
parancsot
kapta, hogy k�t �nk�nt jelentkez� emberrel jelent�sviv� j�r�rbe kell mennie
teveh�ton Tetuanba,
�s most felh�vta szakasz�t, hogy jelentkezz�k k�t b�tor ember erre az �tra.
El�gedett mosolyra
h�z�dott az �rmester sz�les sz�ja, amikor felsz�l�t�s�ra egy pillanatnyi haboz�s
n�lk�l
jelentkezett az a k�t ember, akikre � gondolt, az a k�t ember, akik minden vakmer�
�s
kock�zatos v�llalkoz�sban benne voltak, a m�sodik z�szl�alj k�t ismert fenegyereke:
a francia
Jean Lubin �s elv�lhatatlan olasz bar�tja, Giuseppe Belloni.
� J�l van fi�k � d�rm�gte az �rmester �, tudtam, hogy ti fogtok els�nek
jelentkezni. Tudj�tok,
hogy mi�rt megy�nk Tetuanba?
� Rem�lem, a k�pl�n zsin�runk�rt � v�gott vissza mer�szen az olasz.
� �rd�g�d van, eltal�ltad! � nevetett az �rmester. Azt�n komolyabb hangon
folytatta: � Biztos
az el�l�ptet�stek, ha siker�l az utunk, de figyelmeztetlek benneteket, hogy nem
k�nny� feladat
lesz, amire v�llalkoztok.
Lubin v�llat vont:
� Eddig m�g egyszer sem est�nk el, �rmester �r. Teljes joggal felt�telezem, hogy
most sem
fog ilyesmi t�rt�nni.
Az olasz hozz�f�zte:
� Ha nem is lesz egyszer� korz�z�s ez az �t, akkor is jobb, mint ebben az
eg�rfog�ban
kuksolni. Kint legal�bb alkalom lesz esetleg kicsit hajba kapni az arabokkal.
Laguerro �rmester intett a k�t jelentkez�nek, hogy k�vess�k. Bementek az er�d
parancsnoks�gi irod�j�ba. Az �rmester jelentkezett Ramirez �rnagyn�l.
� �rnagy �r, al�zatosan jelentem, k�t �nk�nt jelentkez� emberrel indul�sra k�szen
vagyunk.
Ramirez bar�ts�gosan n�zett a h�rom katon�ra:
� J�l van, fi�k, der�k emberek vagytok. Azonnal indulnotok kell Madiun�ba,
minden�ron el
kell oda jutnotok, �s jelent�st kell tennetek a helyzetr�l.
G�p�r�sos pap�rt adott �t az �rmesternek:
� Olvassa �t, �rmester, adja oda a k�t ember�nek is, �s tanulj�k be pontosan. Nem
szabad �r�st
vinni�k magukkal, h�tha fogs�gba ker�l valamelyik�k, �s akkor az ellens�g kez�be
jut a
bizalmas jelent�s. Tudj�k, hogy a r�di�nknak v�ge, nincs m�s m�d a vez�rkar
�rtes�t�s�re.
Laguerro �tvette a pap�rlapot, tisztelgett, �s embereivel egy�tt elhagyta a szob�t.
� K�sz�ljetek fel, f�l �ra m�lva indul�s! Gyanakodva forgatta kez�ben a jelent�st,
alaposan
megn�zte, azt�n megk�nnyebb�lten fels�hajtott:
� Na, nem sok, h�l' istennek. Ezt k�nnyen meg lehet jegyezni, nem kell nagyon
meger�ltetnetek a kem�ny kopony�tokat.
Lubin t�voz�s k�zben halkan odasz�lt bar�tj�hoz:
� Azt hiszem, a der�k �rmester nem a mi kopony�nk miatt �r�l, hanem rem�li, hogy a
r�vid
jelent�st m�g � is meg tudja jegyezni.
Az olasz bosszankodva morgott:
� De j� kedved van. Igaz�n nem tudom, mi az �rd�gnek jelentkezt�l. Ott akarod
hagyni a
b�r�det? Itt m�giscsak biztons�gosabb volna.
� Nem mondtam, hogy te is gyere � ugratta a m�sikat Lubin.
� J�, j�, csak besz�lj! � d�rm�gte Belloni.
� Mi�rt jelentkezt�l te is, ha jobb volna itt maradni? Giuseppe Belloni szinte
megs�rt�d�tt:
� H�t csak nem hagylak egyed�l fejjel nekimenni a falnak?! K�l�nben, ne j�rjon
annyit a
sz�d!

2.

K�t �vvel ezel�tt Jean Lubin egy francia bank tisztvisel�je volt. �vek �ta �lt m�r
�r�n
v�ros�ban, ide helyeztette mag�t a p�rizsi anyaint�zett�l, mert cs�b�totta a
magasabb fizet�s, a
r�videbb szolg�lati id� �s nem utols�sorban a gyarmati sz�nes �let. Az els� k�t
rem�ny�ben nem
is csal�dott. K�l�nb�z� p�tl�kokkal majdnem az otthoninak k�tszeres�re emelkedett
itt a
fizet�se, �s tizen�t �vi afrikai szolg�lat ut�n m�r teljes fizet�ssel nyugd�jba
mehetett volna. De a
v�rt izgalmas, esem�nyekkel, kalandokkal teli �let helyett m�g sz�rk�bben teltek
napjai, mint
otthon, a francia f�v�rosban. �r�n unalmas, jellegzetes tr�pusi v�ros,
sz�rakoz�helyei fak�
ut�nzatai csup�n a p�rizsi mulat�knak, t�rsas�lete hal�losan unalmas volt, az angol
klubok
ernyeszt�, f�sult l�gk�re nehezedett r� a francia tisztvisel�k t�rsadalm�ra is, a
bennsz�l�ttek
szel�d�tett, j�mbor sz�nyeg�rusok, k�v�h�zi t�ncosn�k �s szolg�latk�sz, al�zatos
inasok voltak.
Lubin hi�ba keresett v�ltozatoss�got, izgalmakat, k�l�n�s sz�neket, f�radoz�sa
teljesen
eredm�nytelen �s medd� volt.
N�h�ny h�napos orani tart�zkod�s ut�n be is l�tta ezt, �s arra t�rekedett, hogy
lehet�leg �gy
rendezze be �let�t, ahogyan a legkev�sb� unalmasan lehet. Szabad idej�ben sportolni
j�rt,
udvarolt a v�ros sz�passzonyainak �s l�nyainak, lassan m�r arra is r�fanyalodott,
hogy est�nk�nt
v�gtelen k�rtyacsat�kat folytasson fill�res alapon koll�g�ival.
Az id� egyre nehezebben telt. Lubin m�r k�ts�gbeesett leveleket �rt a p�rizsi
k�zpontba,
k�ny�rg�tt, hogy helyezz�k vissza, de a v�lasz mindig egyforma volt: "legnagyobb
sajn�latunkra, jelenleg nincs m�dunkban... a p�rizsi l�tsz�m teljes... el�jegyz�sbe
vessz�k...
maradtunk tisztelettel".
Azt�n m�r belef�radt a hi�baval� pr�b�lkoz�sokba Lubin, �s nem �rt t�bb levelet. �t
is
leny�g�zte a gyarmati betegs�g, a tunya megnyugv�s, a saj�t sorsa ir�nti
�rz�ketlens�g. M�r nem
is �rezte olyan t�rhetetlennek a helyzet�t, lassan belet�r�d�tt, hozz�szokott.
Harmadik �v�t morzsolgatta m�r Oranban, amikor egy tal�lkoz�s felkavarta nyugalm�t.
A
ker�leti korm�nyz� b�lj�n bemutatt�k egy n�nek, akinek l�t�sa egyszerre
fel�bresztette Jean
Lubin szunnyad� �letkedv�t. Diane Taris k�l�n�s, izgat� jelens�g volt, simul�,
hajl�kony teste,
fekete szem�ben izz� pillant�sa felgy�jtotta a fiatalember v�r�t.
�gy l�tszott, hogy Diane sem n�zi k�z�mb�s szemmel �j h�dol�j�t. Igaz, hogy a
legt�bb
udvar�hoz tartoz� f�rfihoz kedves volt, de mindegyik�k, k�zt�k Lubin is, azt
hihette, hogy � az
igazi kiv�lasztott. Lubin meg volt gy�z�dve, hogy Diane �rdekl�dik ir�nta, �s... �s
ez az
�rdekl�d�s hamarosan m�lyebb lesz �s tal�n m�r rokonszenvnek, s�t k�s�bb
szerelemnek is lehet
majd nevezni.
Ett�l fogva a napok nem jelentettek egyebet Lubin sz�m�ra, mint v�rakoz�si id�t.
Reggel
azzal �bredt fel, hogy este l�tni fogja Dianet, �s minden m�l� �ra azzal
�rvendeztette meg, hogy
a tal�lkoz�s ideje k�zeledik. Minden este odament Lubin, ahol tudta, hogy
megtal�lja a l�nyt. Az
els� tal�lkoz�suk �ta nem telt el k�t h�t sem, �s Jean Lubin m�r hal�losan
szerelmes volt Diane
Tarisba.
A szerelmesek kiss� bolondok. Lubin szerelmes volt. �gy meg lehet �rteni �lete
tov�bbi
alakul�s�t. Egy sz�p napon telefonh�v�s�ra azt felelte Diane sz�ll�j�nak port�sa,
hogy
mademoiselle Taris reggel elutazott. A kagyl� kiesett Lubin kez�b�l.
K�nos hetek, h�napok k�vetkeztek. Lubin minden p�nz�t tudakoz�irod�knak fizette,
keresett,
kutatott Diane ut�n. Nagy nehezen annyit siker�lt meg�llap�tani, hogy Diane Oranb�l
Spanyol
Marokk� fel� vette �tj�t. A j�zan esz�t elvesztett fiatalember felmond�s n�lk�l
elhagyta �ll�s�t,
�s az els� vonattal Marokk� f�v�ros�ba utazott. Egy ideig tartott m�g a
megtakar�tott p�nze, de a
tov�bbi kutat�s �s a vakh�rek nyom�ba utazgat�sok rohamosan felem�sztett�k Lubin
kis
vagyon�t.
Egyre s�t�tebb, olcs�bb kis zugsz�ll�kban lakott, alig k�lt�tt mag�ra valamit,
minden p�nz�t
Diane keres�s�be �lte. Bek�vetkezett a v�g, amit k�l�n�sebb okoss�g n�lk�l is el�re
lehetett
volna l�tni: egy napon arra eszm�lt Jean Lubin, hogy felv�ltotta m�r az utols�
bankjegy�t is.
N�h�ny keserves �r�t t�lt�tt kis sz�llodai szob�j�ban revolvere t�rsas�g�ban.
Elm�lked�s�nek
v�ge az lett, hogy fiatals�ga gy�z�tt s�t�t gondolatai f�l�tt, kihaj�totta
revolver�t az ablakon, �s
vakt�ban nekiindult az idegen v�ros utc�inak. �rezte mag�ban az �let hatalmas
erej�t, tudta,
hogy nem pusztulhat el, ak�rmilyen helyzetbe ker�lt is. Meg fogja �llni a hely�t a
balsorsban is,
eg�szs�ges �let�szt�ne nem engedi elveszni.
H�napokig �lt fantasztikus forr�sokb�l, alkalmi munk�kat v�llalt, apr�s�gokat �rult
az
utc�kon, csomagot hordott a p�lyaudvaron, �s nem adta fel a rem�nyt, hogy rendbe
hozza �let�t,
megtal�lja egyszer m�g Dianet.
Azt�n kiapadtak lassan a kereseti forr�sok, a hat�s�gokkal is t�bbsz�r ellent�tbe
ker�lt,
figyelni kezdt�k, mint alkalmatlan �s bizonytalan m�don �l� idegent. Az a vesz�ly
fenyegette,
hogy egyszer csak ki fogj�k utas�tani a spanyol gyarmatr�l, �s �tteszik Alg�r
f�ldj�re. Elk�vette
h�t az utols�, legnagyobb bakl�v�st: �szt�n�sen ragaszkodott Spanyol Marokk�hoz,
ahol
elvesztette Diane nyom�t, �s amikor m�r nem volt m�s m�d az ittmarad�sra, bel�pett
a spanyol
idegenl�gi�ba. Abban b�zott, hogy a francia hadseregben megszerzett tartal�kos
tiszti rangj�t
�rv�nyes�ttetni tudja majd hamarosan, ezt a rem�ny�t csak akkor vesztette el,
amikor m�r
h�napok �ta szolg�lt mint k�zkatona, �s semmi kil�t�s nem volt el�l�p�sre.
Nem lehetett semmit tenni. A l�gi� nem engedi el egyk�nnyen, aki egyszer k�tel�k�be
ker�lt.
Jean Lubin r�ntott egyet a v�ll�n, �s igyekezett belet�r�dni a v�ltozhatatlanba.
Megbar�tkozott a
helyzettel, �s itt is az volt a legfontosabb t�rekv�se, hogy lehet�leg min�l
t�rhet�bb� tegye maga
sz�m�ra azt az id�t, amit le kell szolg�lnia. Bajt�rsai hamar megszerett�k a
j�indulat�, humor�t
soha el nem veszt�, �l�nk franci�t, aki a legs�lyosabb megpr�b�ltat�sok idej�n sem
cs�ggedt el,
�s lelket tudott �nteni a legk�ts�gbeesettebb emberbe is.
Lubin legjobb bar�tja az olasz Giuseppe Belloni lett. Az �r�kk� vid�m francia �s
folyton
morg�, zs�rt�l�d� t�rsa remek�l kieg�sz�tett�k egym�st. Lubin folyton ugratta az
olaszt, az pedig
d�rm�g�tt, h�zs�rtoskodott, de komolyan nem haragudott soha. A furcsa, �ssze nem
ill� k�t
bar�t a t�bbiek sz�m�ra a mulats�g �s j�kedv �r�k�s, kiapadhatatlan forr�sa lett.

3.

Fuerte Muluya r�di�s tisztje hosszas, k�ts�gbeesett k�s�rletez�s ut�n k�nytelen

volt jelenteni
parancsnok�nak, hogy nem tudja felszerelni �jb�l az ellens�ges tal�latt�l teljesen
�sszerombolt
r�di��llom�st. Egy j�l ir�ny�tott l�ved�k a r�di�szob�ba csapott be �s sz�tz�zta a
k�sz�l�ket. Sok
alkatr�szt lehetett volna p�tolni a tartal�kokb�l, de n�h�ny n�lk�l�zhetetlen
m�szer
p�tolhatatlannak bizonyult. Le kellett mondaniok arr�l, hogy tov�bbra is
�sszek�ttet�sben
maradjanak a vez�rkarral.
Ez�rt hat�rozta el mag�t Ramirez �rnagy, hogy h�rviv� j�r�r �tj�n pr�b�l
�rintkez�sbe l�pni a
f�parancsnoks�ggal. Est�re az arab t�mad�s lanyhult, majd teljesen megsz�nt, de
biztosra
lehetett venni, hogy a k�vetkez� napokon fokozott er�vel fogj�k ostromolni az
er�d�t. Ramirez
�s tisztt�rsai l�tt�k, hogy egy ideig tudj�k ugyan tartani magukat, de a t�ler�nek
el�bb-ut�bb
gy�znie kell, a teljesen modern�l felszerelt �s sokkal nagyobb sz�m� arab t�mad�k
hatalmukba
ker�thetik az er�d�t. Addig kellett seg�ts�get k�rni, am�g ez nem k�s�.
Laguerro �rmester �s k�t embere k�s� este �ltek a tev�k nyerg�be. �gy tervezt�k,
hogy az �j
leple alatt sebes v�gtat�ssal �szrev�tlen�l nagy el�nyt tudnak nyerni, nem veszik
�ket �szre az
er�d�t fenyeget� arabok, mire megvirrad, m�r behozhatatlan eg�r�tjuk lesz. Az
id�j�r�s
kedvezett a tervnek. Holdtalan este volt, a hegyekb�l p�ra sz�llott a s�ks�g f�l�,
minden rem�ny
megvolt arra, hogy �szrev�tlen�l ki tudnak jutni az er�db�l.
Kinyitott�k az egyik kaput, az �rmester parancsol�an intett karj�val k�t t�rsa
fel�:
� Ut�nam, fi�k! Isten seg�ts�g�vel el�re!
A h�rom teve er�s galoppban kiv�gtatott a sivatagba. Pat�ik dobog�s�t elnyelte a
homok, �gy
l�tszott, mintha h�rom imbolyg�, t�lvil�gi �rny�k sz�guldana tova a homokbuck�k
k�z�tt.

NEGYEDIK FEJEZET

1.

Gomez ezredesnek jelentette az altisztje, hogy a tiszt feles�ge szeretne besz�lni

ur�val. Gomez
bosszankodva kelt fel munk�ja mell�l, nem szerette, ha hivatalos helyis�g�ben,
dolgoz�s k�zben
mag�n�gyekkel kell foglalkoznia. De sejtette, hogy ok n�lk�l nem j�tt volna ide a
feles�ge, h�t
bek�rette az asszonyt.
Az ezredesn� fiatal, nagyon eleg�nsan �lt�z�tt, fekete haj� n� k�s�ret�ben l�pett
be f�rje
szob�j�ba. A m�sik n� �les metsz�s� arc�n rendk�v�li hat�rozotts�g, n�kn�l ritka
c�ltudatoss�g
�s nagy intelligencia t�kr�z�d�tt. Szem�b�l mer�sz f�ny sug�rzott, hat�rozott
vonal� sz�ja is
f�rfias kem�nys�get mutatott.
Gomez udvariasan �dv�z�lte a h�lgyeket, le�ltette �ket:
� Bocs�ssanak meg � mondta �, hogy itt fogadom, de annyira el vagyok foglalva, hogy
egy
pillanatra sem hagyhatom el az irod�mat.
Az asszony kiss� menteget�z� hangon v�laszolt:
� Nem tartunk fel sok�ig, �s rem�lem, nem neheztelsz a l�togat�sunk�rt, de reggel
�ta semmi
h�rt sem kaptunk Fuerte Muluya sorsa fel�l, �s Dolores m�r nagyon nyugtalan � a
fekete haj�
l�ny fel� intett �, nem tudtam semmi biztat�t mondani neki, ez�rt hat�roztam el,
hogy
felkeres�nk t�ged, tal�n tudsz valami kedvez� h�rt.
Gomez ezredes a le�nyra n�zett. Feles�g�nek szavai valahogyan nem illettek a
karossz�kben
�l� n� arckifejez�s�hez. Ez a l�ny nyugtalan? Arca f�rfiakn�l is szokatlan
fegyelmezetts�get
mutatott. Dolores Taquiera nyugtalan?... Sajn�lkoz� mozdulattal felelt az ezredes:
� Ez ideig m�g semmi sem t�rt�nt. Sajn�lom, hogy nem mondhatok j� �js�got, de a
helyzet
ugyanaz, mint reggel volt. A r�di�-�sszek�ttet�s nem �llt helyre, b�r mindent
megtesz�nk,
�lland�an h�vjuk az er�d�t. Nem j�tt mostan�ig v�lasz, �s a m�szaki tisztek
v�lem�nye szerint
most m�r nem is fog j�nni. Az er�d r�di�j�val komoly baj t�rt�nhetett, mert
b�rmilyen
helyrehozhat� zavart kijav�thattak volna eddig.
Pillant�sa �nk�ntelen�l ism�t Dolores arc�ra t�vedt. A l�ny most is mozdulatlan,
v�ltozatlan
arccal n�zett a besz�l� tisztre.
� Ez�rt elhat�roztam � folytatta a vez�rkari f�n�k �, hogy hajnalban egy
rep�l�g�pet k�ld�k
Fuerte Muluy�hoz. R�szben az�rt, hogy �llap�tsa meg, mi t�rt�nt ott, �s k�ldj�n
jelent�st, r�szben
pedig a harcban �ll� z�szl�alj seg�ts�g�re.
Dolores sz�lalt meg. Hangja m�lyen zeng�, k�l�n�s sz�nez�s� hang volt, aki egyszer
hallotta,
nem felejthette el:
� Ezredes �r, szeretn�m, ha m�dot lehetne arra tal�lni, hogy �n is elmehessek azzal
a
rep�l�g�ppel.
� Hogy k�pzel ilyet, senorita � Gomez hangj�ban meg�tk�z�s csengett �, ez
lehetetlen.
Hadirep�l�g�pen nem szabad polg�ri utast vinni, k�l�n�sen n�t... de egy�bk�nt is
lehetetlen.
Nem s�tarep�l�sre megy ez a g�p, hanem harcolni. M�g ha megtehetn�m, hogy �nt is
feljuttassam a g�pre, akkor sem v�llaln�m a nagy felel�ss�get, �nnek igaz�n semmi
helye sincs
az �gy�t�zben.
Az ezredes feles�ge is r�m�lten tiltakozott a t�l mer�sz gondolat ellen. Dolores
Taquiera
v�gre belet�r�d�tt, hogy val�ban k�ptelen volt a k�v�ns�ga.
A k�t n� b�cs�t vett Gomezt�l. Az ezredesnek meg kellett �g�rnie, hogy amint a
legcsek�lyebb h�rt is kapja Fuerte Muluya fel�l, azonnal telefon�l a lak�s�ra,
Dolores ott v�rja a
h�rad�st.
Gomez kik�s�rte a folyos�ra a h�lgyeket. Amikor b�cs�z�ul kezet fogtak, Dolores
bosszankodva felki�ltott:
� Ej, milyen feled�keny vagyok. A keszty�met benn hagytam.
Mosolyogva elh�r�totta az �reg tiszt szolg�latk�sz mozdulat�t, �s maga ment vissza
a szob�ba.
Mag�hoz vette a sz�k karf�j�n hever� keszty�j�t... hirtelen gyors pillant�st vetett
az ajt� fel�...
senki... vill�mgyorsan az �r�asztal mellett termett, beny�lt az egyik fi�kba, egy
hivatalos
pecs�ttel ell�tott, nyomtatott pap�rlapot mag�hoz vett, k�zit�sk�j�ba rejtette, �s
m�r ism�t kint
voltak a folyos�n.
Arca most sem �rult el semmit, kedves mosollyal b�cs�zott, �s az ezredesn�
t�rsas�g�ban
t�vozott. A szob�j�ba visszavonul� Gomez m�g hallotta a megism�telt k�r�st:
� De igaz�n, ezredes �r, ha csak egy percnyi ideje jut, �rtes�tsen, ha j�n valami
h�r. Nagyon
h�l�s leszek �rte.

2.

Aznap �jszaka Kair� fel� expresszlevelet vitt a posta. Hossz� lev�l volt, ezzel
fejez�d�tt be:
"...�gy teh�t birtokomban van egy kit�lt�tt ny�lt parancs, amelynek seg�ts�g�vel
hajnalban
�tnak indulok Fuerte Muluya fel�. Rem�lem, eredm�nyes lesz az utam. Nem tudom,
honnan
k�ld�m a k�vetkez� �rtes�t�semet, de biztos vagyok benne, hogy jelent�s �j
fordulatokr�l
sz�molhatok majd be. Nagy meglepet�st jelentett itteni k�r�kre az a t�ny, hogy a
fell�zadt
t�rzsek megv�ltozott harcmodorral, teljesen modern felszerel�ssel kezdt�k meg az
ellens�gesked�st. Ez a v�ratlan esem�ny k�sz�letlen�l �rte a gyarmati hader�t, de
legnagyobb
hat�sa erk�lcsi t�ren nyilv�nul meg; nem tudj�k, milyen �jabb meglepet�sre
sz�m�thatnak,
bizonyos fok� nyugtalans�g fogta el a katonai k�r�ket. � D."

3.

Tetuan katonai rep�l�ter�n hajnalban h�rom �ra t�jt �l�nk mozg�s kezd�d�tt. Egy
k�nny�
bombavet� g�pet kivontattak hang�rj�b�l, megt�lt�tt�k hossz� id�re el�gs�ges
�zemanyaggal,
l�szerk�szlet�t fel�lvizsg�lt�k.
F�l n�gykor kellett �tnak indulnia az EMG-XXI. sorsz�m� hadirep�l�nek Fuerte Muluya
fel�.
A g�p szem�lyzete, egy megfigyel�tiszt �s egy pil�ta �rmester m�r �tra k�szen
�llottak a
rep�l�g�p mellett.
A tervbe vett indul�si id� el�tt n�h�ny perccel ismeretlen gyalogs�gi egyenruh�ba
�lt�z�tt
tiszt jelentkezett az EMG-XXI. parancsnok�n�l. Szab�lyszer�en ki�ll�tott ny�lt
parancsot adott �t,
Gomez ezredes, vez�rkari f�n�k al��r�s�val, amely elrendelte, hogy a parancs
felmutat�ja, Jos�
Sambuco gyalogs�gi hadnagy, bizalmas k�ldet�sben az EMG-XXI. hadirep�l�vel menjen
Fuerte
Muluy�ba, �s jelentkezz�k Ramirez �rnagyn�l.
A rep�l�tiszt �tolvasta a ny�lt parancsot, udvariasan kezet fogott eddig ismeretlen
fiatal
tisztt�rs�val:
� Mostan�ban j�tt�l hozz�nk, hadnagy �r? � k�rdezte. Nem l�ttalak eddig a v�rosban.
� Igen, sz�zados �r, tegnapel�tt �rkeztem csak Tetuanba. Eddig a ceutai
hadoszt�lyn�l
szolg�ltam.
� Nagyon �r�l�k, hogy megismerkedt�nk.
A rep�l�t�r szerel�i jelentett�k, hogy a g�p indul�sra k�sz. A megfigyel�tiszt
intett a pil�ta
�rmesternek, aki be�lt a korm�nyker�k mell�, azt�n udvarias mozdulattal kijel�lte
az �j �tit�rs
hely�t. Mindh�rman besz�jazt�k magukat az �l�sekbe, a l�gcsavar b�gva megperd�lt �s
az EMG-
XXI. r�vid fut�s ut�n nekilend�lt, a leveg�be emelkedett, �s csakhamar elt�nt a
hajnali
sz�rk�letben.

�T�DIK FEJEZET

1.
A h�rom teve �get�se fokozatosan lass�bbodott. Laguerro �rmester megn�zte
kar�r�j�t:
� Tizenegy m�lt � �llap�totta meg �, m�r nem megy�nk messzire. Ebben az �tkozott
d�li
h�s�gben nem szabad kif�rasztani sem a tev�ket, sem magunkat. Amint tal�lunk egy
alkalmas
helyet, n�h�ny �r�ra megpihen�nk.
� Nagyon helyes � d�rm�g�tt f�lhangosan Belloni. Laguerro megsemmis�t� pillant�st
vetett
az olaszra:
� Nem k�rdeztem a v�lem�ny�t, Belloni k�zleg�ny.
� L�tod � nevetett Lubin �, most megkaptad a magad�t. Mindig feleslegesen j�r a
sz�d.
� Maga is nagyon fegyelmezetlen, Lubin � korholta �t is az �rmester.
� Az m�s, �rmester �r, nekem jogom van ehhez.
� Ugyan � fortyant fel Belloni �, mif�le jogod van, ami nekem nincs.
� �n gascogne-i vagyok, d�lfrancia, az �n fajt�mnak joga van a fegyelmezetlens�ghez
�s az
�r�k vid�ms�ghoz, de te csak olasz vagy. Nem tehetsz r�la, szeg�ny Giuseppe, annak
sz�lett�l.
Az olasz olyan mozdulatot tett, mintha �t akarna ugrani a m�sik v�gtat� tev�re,
hogy
megtorolja a s�relmet. Laguerro �rmester szava vetett v�get az ugrat�snak:
� Most m�r csend legyen, mert tudok �n goromba is lenni. Nem sz�gyellik magukat...
B�mulva elhallgatott, mert Lubin tev�je hirtelen meg�llt. Az �rmester �nk�ntelen
mozdulattal
meg�ll�totta saj�t tev�j�t is, �s r�ki�ltott Bellonira:
� Hova rohan? Egyed�l akar tov�bbmenni?
Azt�n visszafordult Lubinhoz, �s megd�bbenve l�tta, hogy a francia igen komoly
arccal igen
komoly foglalatoss�got v�gez. Lubin leugrott tev�j�r�l, let�rdeltette az �llatot,
n�h�ny gyors
mozdulattal lecsatolta a nyereghez sz�jazott goly�sz�r�t, �s a gyarmati katonas�g
szok�sa szerint
tev�j�t fedez�k�l haszn�lva, t�zel�sre k�sz �ll�sba helyezkedett. Gyors �s
�rthetetlennek l�tsz�
tev�kenys�ge k�zben szaggatott szavakkal ki�ltott az �rmester fel�:
� Lesz�llni! Fedezz�k magukat! Ellens�g!
Kiny�jtott karj�val egy messzir�l l�tsz� s�t�t foltra mutatott. K�t t�rsa azonnal
�tl�tta a
veszedelmet, �k is leugr�ltak, �s tev�ik m�g� fek�dtek. Az �rmester el�vette
t�vcs�v�t,
hosszasan figyelte a gyan�s jelens�get:
� Rep�l�g�p � sz�lalt meg v�g�l csod�lkoz� hangon �, n�h�ny ember mozog
k�r�l�tte... most
�k is �szrevettek m�r benn�nket, beugranak a g�pbe... mi�rt nem sz�llnak fel?
Egyszerre leeresztette a t�vcs�vet, �s fens�bbs�ges arccal adta ki a parancsot:
� Nyeregbe!
A k�t l�gionista megd�bbenve n�zett Laguerro �rmesterre, aki m�r hozz� is l�tott,
hogy
teljes�tse saj�t parancs�t. Tev�je nyerg�b�l sz�lt r� k�t ember�re:
� Mi lesz? Azt mondtam, hogy nyeregbe!
Nem lehetett ez ellen tenni. Lubin �s bar�tja is �vatosan, kelletlen mozdulattal
felemelkedtek,
�s folytonosan a veszedelmes ir�nyba n�zegetve nyeregbe sz�lltak. Biztons�g
kedv��rt Lubin
nem sz�jazta fel �jb�l a goly�sz�r�t, hanem ink�bb kez�ben tartotta a neh�z
fegyvert.
� Mit lehet tudni � gondolta mag�ban �, h�tha Laguerro agy�ra ment a nagy forr�s�g.
Nem �rt
meg elk�sz�lve lenni a csetepat�ra.
Az �rmester egyenesen az "ellens�g" ir�ny�ba v�gtatott. K�zben, csak �gy
foghegyr�l,
k�z�lte a mellette nyargal� k�t l�gionist�val:
� Nem ellens�g. Saj�t g�p�nk, l�ttam a jelz�s�t.
Lubin gondolatban elk�romkodta mag�t. Nem kellemes dolog a himb�l�zva v�gtat� teve
nyerg�hez csatolni az �ktelen�l neh�z goly�sz�r�t, meg�llni pedig nem lehetett,
mert Laguerro
�rmester nagyon tud ord�tani. A nyerg�ben lehajolva motoszk�l� francia �ll�t
k�tszer is fel�t�tte
a teve ritmikusan fel-le lend�l� feje. V�gre siker�lt a neh�z munka, �s Lubin
nagyot s�hajtva
megt�r�lte verejt�kes homlok�t.
M�r eg�szen a rejt�lyes csoport k�zel�be �rtek. Szabad szemmel is tiszt�n lehetett
l�tni a
f�ld�n �ll� rep�l�g�pet, benne k�t vagy h�rom alak l�tszott, a forgathat� g�ppusk�k
a k�zeled�k
fel� voltak ir�ny�tva. A g�p h�ts� korm�nys�kj�n l�tszottak a spanyol sz�nek �s a
jelz�s: EMG-
XXI.
Laguerro �rmester sapk�j�t lengette a g�p fel� �s torkaszakadt�b�l ord�tott:
� J� bar�t! A l�gi�hoz tartozunk!
A kif�radt tev�k v�gre meg�lltak a hadirep�l� mellett, a j�r�r h�rom tagja lesz�llt
a nyeregb�l,
�s Laguerro �rmester katon�san jelentkezett a g�p parancsnok�n�l.

2.

D�lut�n h�rom �rakor oszlott fel a k�l�n�s �sszet�tel� kis t�bor, amely nagyon
�ssze nem ill�
fegyvernemekb�l: tev�sekb�l �s rep�l�kb�l alakult.
Az EMG-XXI. tisztje �s pil�t�ja a g�pn�l maradt. A bombavet�nek n�h�ny �r�val
ezel�tt
k�nnyebb motorhiba miatt k�nyszerlesz�ll�st kellett v�grehajtania, �s ez az
egyszer� man�ver
v�letlen baleset folyt�n rosszul siker�lt, a hull�mos homoksivatagban lesz�ll�skor
egy
m�lyed�sbe billent a g�p �s fut�szerkezete elt�rt. A hib�t nem tudt�k helyrehozni,
hosszas
hi�baval� k�s�rletez�s ut�n k�nytelenek voltak r�di�n jelenteni a balesetet a
tetuani rep�l�t�rre �s
seg�ts�get k�rni. A g�p harmadik utasa, a ny�lt paranccsal jelentkezett fiatal
tiszt, Lubin
k�s�ret�ben teveh�ton folytatta �tj�t Fuerte Muluya fel�, Laguerro �rmester pedig
egyed�l ment
tov�bb Ramirez �rnagy jelent�s�vel a f�parancsnoks�ghoz, mert Belloni, akinek
tev�j�t �t kellett
adni az er�dbe igyekv� hadnagynak, szint�n a rep�l�g�pn�l maradt, gyalogosan nem
indulhatott
el egyed�l semelyik ir�nyba sem.
A folyton el�gedetlen olasz most is bosszankodva vette tudom�sul az �gyek ilyet�n
alakul�s�t, mert m�r zubbonya ujj�n l�tta k�pzeletben a k�pl�n zsin�rz�st, amit
mer�sz
v�llalkoz�suk�rt rem�lt, csak Laguerro er�lyes parancsa k�nyszer�tette r�, hogy
tev�j�t �tadja, �s
megszak�tsa a j�l indult utat.
Lubin gondolataiba mer�lten nyargalt a tiszt m�g�tt n�h�ny m�terrel. Amikor
megl�tta az
ismeretlen gyalogs�gi hadnagy arc�t, valami furcsa, kifejezhetetlen,
megmagyar�zhatatlan �rz�s
t�madt benne. A jellegzetes, hat�rozott metsz�s� profil eml�keztette valakire, aki
valamikor
nagyon k�zel �llott hozz�... de nem volt k�pes r�j�nni, hogy ki ez a valaki, kire
hasonl�t olyan
megd�bbent�en a fiatal tiszt. Valahol m�r l�tta... az ismeretlen�l ismer�s
arcvon�sok l�tt�ra
lek�zdhetetlen�l r�gi �lete jutott esz�be, amikor szabad, f�ggetlen �r volt �s nem
Jean Lubin
l�gionista... sz�p eml�kek, otthoni, p�rizsi napok... vagy Oran? Lubin sehogyan sem
tudta
eld�nteni, hogy kire eml�kezteti �t a tiszt.
Felkavart l�lekkel, nyugtalanul v�gtatott a hadnagy nyom�ban, aki pillanatra sem
fordult
h�tra, �s makacsul gy�t�rte eml�kez�tehets�g�t, k�nozta agy�t, k�nyszer�tem akarta,
hogy
eml�kezz�k... nem siker�lt. Pedig tudta, �rezte, hogy nagyon fontos volna, hogy
megtal�lja a
keresett megold�st. Mag�nak sem tudta megmagyar�zni, hogy mi�rt olyan fontos ez, de
szinte
r�geszmek�nt v�s�d�tt agy�ba a k�nz� gondolat.
A hihetetlen sz�v�ss�g� tev�k meg�ll�s n�lk�l b�rt�k a v�gtat�st eg�sz d�lut�non
kereszt�l a
v�gtelennek l�tsz�, egyhang� homoksivatagban. M�r er�sen s�t�tedett, amikor Lubin
az el�tte
halad� tiszt mell� nyargalt:
� Hadnagy �r, al�zatosan jelentem, m�r az er�d k�zel�ben vagyunk. J� lenne itt
�vatosabban
haladni, nem tudom, nem tal�lkozunk-e porty�z� arabokkal.
� J�, k�sz�n�m � hangzott a kurta v�lasz, �s a hadnagy meglass�totta az er�s
iramot.
A m�lyen zeng�, k�l�n�s sz�nezet� hang Lubin sz�v�be markolt. Most m�r
lek�zdhetetlenn�
v�lt az a meggy�z�d�se, hogy valahol l�tta a tisztet... tisztet?... valahol
hallotta ezt a hangot...
K�nos er�lk�d�ssel akart megold�st tal�lni, de sehogyan sem siker�lt. Ajk�ba
harapott, �s
akarattal m�sfel� szerette volna terelni gondolatait.

3.

Ar�nylag sim�n, akad�lytalanul �rtek be az er�dbe. Mind�ssze egy kis kalandjuk

akadt, m�r
k�zel j�rtak Fuerte Muluy�hoz, amikor hirtelen feh�r burnuszos arab el��rs bukkant
fel el�tt�k
n�h�ny sz�z m�terre. Az �jszakai hom�lyos vil�goss�gban is ki tudt�k venni a tev�s
alakokat:
n�gy arab volt, akik nyilv�n az�rt kalandoztak erre a hegyek k�z�l, hogy
figyelemmel k�s�rj�k,
mi t�rt�nik a fenyegetett er�d k�rny�k�n, nem j�n-e seg�ts�g a v�d�k sz�m�ra.
Kiker�lni nem
lehetett �ket, fel kellett vel�k venni a harcot. Lubin goly�sz�r�ja megsz�lalt,
egyik arab leesett
lov�r�l, a m�sik h�rom pillanatok alatt fedezte mag�t �s viszonozta a t�zel�st. A
sivatag
csendj�ben messze hallatszott a l�v�sek d�rren�se �s a goly�sz�r� sz�raz ropog�sa,
meghallott�k
az er�dben is, ahonnan azonnal er�s j�r�rt k�ldtek az ismeretlen harcol�k
seg�ts�g�re. A k�t
oldalr�l k�zrefogott arabok elesett t�rsukat nyeregbe emelve, sz�lsebesen
elv�gtattak a hegyl�nc
ir�ny�ba, a hadnagy �s Lubin most m�r nyugodtan folytathatt�k �tjukat.
Fuerte Muluy�ba �rkezve, egyenesen a parancsnoks�gi �p�letbe mentek. Itt a hadnagy
az
�rs�ghez fordult:
� Ramirez �rnagy �r egyed�l van? � k�rdezte.
� Nem, hadnagy �r. A seg�dtiszt �r benn van az �rnagy �rn�l.
A fiatal tiszt hideg, hat�rozott hangon adott parancsot a v�rakoz� Lubinnek
� L�gionista, menjen be az �rnagy �rhoz, jelentse, hogy visszat�rt, miut�n a
balesetet
szenvedett rep�l�g�pet megtal�lt�k, �s jelentse, hogy azonnal besz�lnem kell az
�rnagy �rral, de
szigor�an n�gyszemk�zt.
Jean Lubin sz� n�lk�l teljes�tette a parancsot. Az �rnagy meglep�dve hallgatta
jelent�s�t, �s
int�zkedett, hogy seg�dtisztje hagyja el a szob�t, �s az idegen tisztet vezess�k be
hozz�.
Kutatva n�zett a megjelen� hadnagy arc�ba. N�h�ny pillanatig sz�tlanul �lltak
szemben
egym�ssal az imbolyg� gyertyaf�nnyel megvil�g�tott szob�ban, majd az �rnagy
megsz�lalt:
� Tess�k, hadnagy �r, tegyen jelent�st, mit �hajt.
A megsz�l�tott gyors mozdulattal lekapta sapk�j�t, megr�zta fej�t: r�vidre ny�rt,
hull�mos
fekete f�rt�k bomlottak sz�t, �s mosolyg� n�i arc n�zett szembe az el�mult
�rnaggyal.
� Dolores! � Ramirez alig tudott leveg�h�z jutni a megd�bben�st�l. � Hogyan ker�lt
ide, az
isten�rt?!

HATODIK FEJEZET

1.

�lmatlanul h�nykol�dott �gy�n Jean Lubin l�gionista. Hi�ba akart m�sra gondolni,
hi�ba akart
megszabadulni k�l�n�s �rz�seit�l, sikertelennek bizonyult minden igyekezete, nem
j�tt �lom a
szem�re. Minden pillanatban �gy �rezte, hogy most... most tal�lja meg a k�rd�sre a
v�laszt.
A keskeny vas�gy megcsikordult alatta, ahogy forgol�dott, �s szomsz�dja, sz�las
sv�d �ri�s,
t�bbsz�r bossz�san r�mordult �lm�ban:
� Hagyd m�r abba, aludni akarok!
Lubin egy ideig mozdulatlanul fek�dt, majd ism�t megrohant�k a k�nz� gondolatok, �s
nem
tudott parancsolni az izgalomt�l meg-megr�ndul� izmainak.
Egyszerre vak�t� f�nyess�ggel esztelens�gnek l�tsz� gondolat villant agy�ba:
� Diane! Diane Toris!
A var�zsos sz�ps�g� l�ny, aki miatt elhagyta a polg�ri �let�t, aki miatt Afrika
csavarg�ja,
mindenkit�l megvetett, len�zett idegenl�gionista lett, akit keresett, hajszolt
messzi f�ldeken
kereszt�l... Diane!...
Keser�en elmosolyodott badars�gnak t�n� gondolat�n. Mi k�ze lehetne a fiatal
spanyol
tisztnek a sz�ps�ges francia l�nyhoz? V�letlen hasonl�s�g lehet csup�n.
A leg�nys�gi szoba kem�ny, k�nyelmetlen �gyain, hossz� sorban, egym�s mellett
aludtak a
l�gionist�k, kimer�lt, f�radt emberek, megviselte �ket a t�bbnapos k�sz�lts�gi
szolg�lat, az
arabok m�lt hajnali v�ratlan �s meglep�en j�l megszervezett t�mad�sa. A z�szl�aljat
nem �rte
ugyan komolyabb vesztes�g, de minden v�res �ldozatn�l s�lyosabb volt az a tudat,
hogy a
k�borl� arab t�rzsek, valamely ismeretlen hatalom seg�ts�g�vel �tt�rtek a modern,
veszedelmes
hadvisel�si modorra. A tegnapel�tti eg�sz napos �gy�t�z ut�n v�sztj�sl� cs�nd
borult a hegyl�nc
�szaki ny�lv�nyaira �s a titokzatos sivatagra. Semmi jel nem �rulta el, hogy a
k�zelben
ellens�ges indulat�, vad, v�rszomjas t�mad�k tany�znak �s sz�vik a h�l�t Fuerte
Muluya k�r�l, a
h�l�t, amelyb�l nem lehet tudni, lesz-e szabadul�s.
A tisztek eg�sz nap komor arccal j�rtak-keltek az er�d falai k�z�tt, r�viden,
sz�kszav�an
adt�k ki parancsaikat, �s nyugtalans�guk megsz�llta a sokat pr�b�lt, tapasztalt
l�gionist�k lelk�t
is. Mindenki tudta, hogy a t�z�rs�gi t�mad�s csak a kezdet volt, figyelmeztet�s,
fenyeget�s,
ezut�n fog k�vetkezni az igazi k�zdelem. �s tudt�k azt is a m�sodik z�szl�alj
emberei, hogy az
er�d r�di��llom�sa t�nkrement, el vannak szak�tva a k�lvil�gt�l. Csak a maguk
erej�re vannak
utalva, a hadsereg f�parancsnoks�g�n tal�n m�r elveszetteknek tartj�k �ket. Amikor
Lubin
vissza�rkezett, �s megtudt�k, hogy a felder�t�sre �s t�mogat�sukra k�ld�tt rep�l�
szerencs�tlen�l
j�rt, �s Laguerro �rmester m�r csak mag�nyosan folytatja vakmer� �tj�t, m�g jobban
fokoz�dott
a leg�nys�g komor hangulata.
Neh�z �lmok gy�t�rt�k az alv�kat, akik pedig �bren voltak �s kinn �lltak a
meger�s�tett
�rs�geken, v�gs�kig fesz�lt figyelemmel v�rt�k a bek�vetkezend� esem�nyeket.
Csak egy ember volt Fuerte Muluy�ban, aki nem tudott az egyre s�t�ted� sorson
t�pel�dni,
aki gondolatai sebes sz�rny�n �vekkel visszarep�lt a m�ltba, messze f�ldre innen,
�s eml�kezett,
�lmodozott egy karcs� test�, fekete haj� l�nyr�l...

2.

� Tragikus helyzet � mormogta Gomez ezredes, amikor a rep�l�tiszt elhagyta

szob�j�t.
A szerencs�tlen�l j�rt EMG-XXI. r�di�k�r�s�re azonnal kik�ldtek egy seg�lyviv�
m�szaki
g�pet, de ez a rep�l�g�p hamarosan visszat�rt eredm�nytelen �tj�r�l. A g�p
parancsnoka
jelentette, hogy felzend�lt arab t�rzsek t�bb helyen behatoltak a ki�p�tett
v�d�vonalba, �s az
egyes, kisebb-nagyobb er�d�t�seket teljesen elv�gt�k egym�st�l. A m�szaki rep�l�g�p
nem tudta
teljes�teni feladat�t, mert az ellens�ges csapatok ism�telten er�s l�gelh�r�t�
t�zzel g�tolt�k meg
tov�bbhalad�s�ban. Nagy nehezen el�rte ugyan azt a pontot, amelyet a harck�ptelen
g�p
megjel�lt r�di�jelent�s�ben, de nem tudott itt lesz�llni, mert a magasb�l
meg�llap�totta, hogy
nagyobb arab csapat ker�tette hatalm�ba a megb�nult g�pet. A bombavet�
szem�lyzet�nek sorsa
nem lehetett k�ts�ges. A seg�t� g�p tov�bb akarta folytatni �tj�t Fuerte Muluya
fel�, hogy ha m�r
nem tudta megmenteni az EMG-XXI-et, legal�bb feladat�t vegye �t, �s felder�tse
Fuerte Muluya
helyzet�t, de ez nem siker�lt, csak arr�l sz�molhatott be az eredm�nytelen�l
hazat�rt g�p, hogy a
szorongatott er�d�t teljesen k�r�lker�tett�k a t�mad�k, �s j�l felszerelt
l�gelh�r�t� �tegeikkel
meg tudj�k akad�lyozni a l�gi �sszek�ttet�st Fuerte Muluy�val. Az akad�ly
elh�r�t�s�ra olyan
er�s l�giflotta t�mad�sa volna sz�ks�ges, amilyet ebben a pillanatban nem tud �tnak
ind�tani a
f�parancsnoks�g, mert a rendelkez�s�re �ll� g�pek sz�tsz�rtan t�mogatj�k a hossz�ra
ny�lt
fronton folytatott hadm�veleteket.
� Nincs m�s megold�s � sz�gezte le a komor val�s�got aggaszt� gondolatsora v�g�n
Gomez
ezredes �, sors�ra kell b�znunk Fuerte Muluy�t �s v�d�it.
Csengett a telefon. Az ezredes feles�ge m�r harmadszor h�vta fel ur�t, �s
k�ts�gbeesett
agg�d�ssal �rdekl�d�tt, nem tud-e valamit Dolores Taquier�r�l, aki nyomtalanul
elt�nt. Az
ezredes hangja most m�r kem�ny volt:
� Kedvesem � sz�lt er�lyesen a telefonba �, ne haragudj, de ezekben a neh�z �r�kban

fontosabb gondjaim vannak, mint hogy egy elt�nt le�nnyal t�r�dhessem. Sz�zak �s
ezrek sorsa
forog kock�n, arra k�rlek, ne zavarj meg munk�mban ezzel a jelent�ktelen
esem�nnyel.
Inger�lten letette a kagyl�t, �s t�rk�pei f�l� hajolva ism�t munk�j�ba temetkezett.

Figyelmesen szeml�lte azokat a pontokat, amelyeken a visszat�rt rep�l�g�p

megfigyel� tisztje
ellens�g felbukkan�s�t jelezte.
� K�l�n�s � t�prengett Gomez ezredes �, minden�tt olyan helyen nyomultak el�re,
ahol k�t
meger�s�tett pontunk k�z� verhettek �ket. Nincs m�r k�t szomsz�dos er�d�t�s�nk,
amelyek
k�zvetlen �sszek�ttet�st tarthatn�nak fenn egym�ssal.
Arca eg�szen els�t�tedett.
� Ez nem lehet v�letlen � �llap�totta meg keser� haraggal �, �rul�s t�rt�nt, valaki

kiszolg�ltatta a t�mad�knak terveinket.

3.

A l�ny hallgatva �lt, szemben Ramirez �rnaggyal. K�l�n�s ellent�tet k�pezett most
eg�szen
n�iess� l�gyult arca �s a b�, test�nek form�it elrejt� l�gi�stiszti egyenruha.
A viszontl�t�s els� �nfeledt, boldog pillanatainak hangulat�b�l hamar kiz�kkent az
�rnagy.
Arcvon�sai megkem�nyedtek, hangja szemreh�ny�, nagyon komoly volt, s�lyosan
el�t�lte
Dolores k�nnyelm�, meggondolatlan �s k�nnyen v�gzetess� v�lhat� cselekedet�t,
amellyel
�nmag�t �letvesz�lyes helyzetbe sodorta �s megnehez�tette az �rnagy helyzet�t is.
� Mondja, Dolores � sz�lt Ramirez �rnagy �, arra nem gondolt, hogy �n milyen
�rz�ssel
teljes�tem szolg�latomat, ha nem tudom mag�t biztons�gban, ha maga is itt van velem
�s
embereimmel egy�tt, a hal�l tork�ban?! Nem gondolt arra, hogy ebben a szorongatott
helyzetben
az �n helyemen eg�sz emberre van sz�ks�g, �rz�sekt�l, gyenges�gt�l mentes katon�ra?
Micsoda
rossz szellem sugallhatta mag�nak ezt a szerencs�tlen gondolatot, hogy ide j�jj�n,
ahol �letre-
hal�lra megy a harc?
� Szeretem mag�t, Fernando � v�laszolt a l�ny halkan �, �s �gy �reztem, hogy itt
van a
helyem, maga mellett.
Az �rnagy kezei tehetetlen�l elernyedtek. Mit v�laszolhat ezekre a szavakra? Nagyot

s�hajtott, megsimogatta Dolores haj�t, �s biztat�an mondta:

� �des sz�vem, most m�r mindegy, ha m�r itt van, b�rmennyire helytelen�l
cselekedett is,
nem lehet ezt meg nem t�rt�ntt� tenni. Vissza sem tudom k�ldeni, a sivatagi �t
kock�zatainak
nem tehetem ki, csak annyit mondhatok, hogy nem szabad nagyon megr�m�lnie att�l,
amiket
mondtam. Az�rt nem eg�szen rem�nytelen a helyzet�nk, sok�ig ellen tudunk �llni, �s
el�bb-
ut�bb csak j�n seg�ts�g. Addig is meg�g�rem, hogy meg fogom v�deni mag�t. Dolores
kutat�n
n�zett a f�rfira:
� Szeretn�m, ha eg�szen �szinte lenne hozz�m, Fernando. B�zik abban, hogy tartani
tudja az
er�d�t? Magyar�zza meg nekem, hogyan �llunk most, de teljes �szintes�ggel.
Tekintsen engem
is f�rfinak, a l�gi� hadnagy�nak.
Kac�r mozdulattal fej�be csapta a tiszti sapk�t, �s h�zelegve simult a f�rfi
oldal�hoz.
� �gy szeretem hallgatni, amikor komoly dolgokr�l besz�l. Maga olyan okos ember,
Fernando.
� Nem �rdekelhetik mag�t ezek a dolgok, Dolores � szabadkozott a f�rfi �, nem is
szabad
err�l besz�lnem, de k�l�nben sem �rt hozz�.
A fekete haj� l�ny most m�r az �rnagy sz�k�nek karf�j�n �lt, szorosan hozz�simult
Ramirezhez, �s k�v�ncsian lapozott a tiszt asztal�n fekv� iratokban
� Nem b�zik bennem, Fernando � nevetve n�zett Ramirezre �, azt gondolja, hogy �n
most
innen egyenesen szaladok az arab sejkekhez, �s el�rulom a maga terveit? Az pedig ne
zavarja,
hogy �n nem �rtek ilyesmihez. Szeretem a hangj�t, �s megl�tja, meg fogom �rteni,
amit mond,
meg fogom l�tni bel�le, hogy milyen hatalmas f�rfi az, akit �n szeretek, meg fog
v�deni engem
minden veszedelemt�l.
Ramirez �rnagy nem tudott kit�rni a l�ny k�rlel�se el�l. Sz�raz, hivatalos hangon
besz�lni
kezdett. Hogy Dolores min�l el�bb megunja a f�raszt� el�ad�st, �s ne kelljen tov�bb
besz�lnie.
� Az er�d v�delmi berendez�s�nek tervei szerint...
Egyhang�an kopogtak a szavai, sok szakkifejez�ssel tark�totta besz�d�t, de Dolores
l�that�an
nem unta a had�szati el�ad�st. Csillog� szemmel hallgatta Ramirez besz�d�t, �gy
viselkedett,
mint egy n�, akinek szerelmese sz�p, k�lt�i dolgokr�l suttog �des szavakat, �s
amikor az �rnagy
el akart hallgatni, h�zelg� hangon k�rte Dolores:
� M�g, besz�ljen tov�bb, Fernando, mindent akarok tudni, olyan sz�vesen hallgatom,
amikor
besz�l.

HETEDIK FEJEZET

1.

Kis, kamraszer� szob�csk�t utalt ki Ramirez �rnagy az er�d tiszti �p�let�ben

Dolores sz�m�ra. A
szoba ajtaj�ra rajzsz�ggel sebt�ben �rt n�vt�bl�t t�ztek: Jos� Sambuco hadnagy. Az
�rnagy
nyomat�kosan figyelmeztette Dolorest, hogy most m�r k�vetkezetesen v�gig kell
j�tszania
v�llalt szerep�t, �s nem szabad el�rulnia mag�t, senkinek sem szabad tudnia az er�d
tisztjei vagy
leg�nys�ge k�z�l, hogy "Sambuco hadnagy urat" a polg�ri �letben Dolores Taquier�nak
nevezik,
�s huszonn�gy �r�val ezel�tt m�g a katon�s szab�s� feh�r v�szonzubbony �s nadr�g
helyett
k�nny�, vir�gos selyemruh�kat hordott.
�jf�lt�jban �rt Dolores a szob�j�ba. Meggy�jtotta gyerty�j�t �s bez�rta az ajt�t.
Ebben a
pillanatban megv�ltozott az arckifejez�se. Az �rnagyn�l megj�tszott� az ell�gyult,
szerelmes,
csacska n�t, a folyos�n f�rfias kem�nys�get �lt�tt arc�ra, �s katon�s l�ptekkel
haladt el az �rt
�ll� katon�k el�tt... Most r�nc h�z�dott homlok�ra, als� ajk�t t�prengve beharapta,
pillanatok
alatt esztend�ket �regedett az arckifejez�se. Le�lt, ceruz�t �s pap�rt vett el�, �s
l�zas siets�ggel
�rni kezdett. N�ha meg�llt egy pillanatra, elgondolkozva a leveg�be n�zett,
igyekezett
eml�kezet�be id�zni az �rnagy �ltal elmondottakat, nem akart elvesz�teni egy sz�t
sem a ravaszul
megtudott adatokb�l.
Sok�ig �lt �gy az asztaln�l, a gyertya m�r majdnem csonkig le�gett, kint m�r
derengett a
hajnali sz�rk�let, amikor Dolores Taquiera, most Jos� Sambuco hadnagy nyugov�ra
t�rt.

2.

K�zdelmes, viszontags�gos �s kalandos �let jutott oszt�lyr�sz��l Dolores

Taquier�nak. Ez a n�v
nem volt igazi neve, a t�bbi sem, amelyeket eddig haszn�lt szokatlan p�lyafut�s�n.
Tal�n m�r �
maga sem tudta, melyik neve a val�di. A napvil�got egy eldugott elz�szi falucsk�ban
l�tta meg,
m�g gyermek volt, amikor elvesztette sz�leit, �s egyed�l, minden t�masz n�lk�l
nekiv�gott az
�letnek.
Tizen�t �ves volt, amikor egyed�l maradt a vil�gh�bor� �ltal feld�lt �s m�g mindig
b�nult
�lettelens�gbe s�llyedt faluban. �rezte, hogy ha itt marad, eg�sz �lete a
rem�nytelen, keserves
robot jegy�ben fog eltelni, sors�nak legjobb �s legnagyobb fordulata az lehet, ha
valamelyik
falubeli leg�ny megsz�nja az ap�tlan-any�tlan szolg�l�l�nyt �s feles�g�l veszi. De
m�g erre sem
volt kil�t�sa. Az �regek besz�lget�seib�l tudta, hogy anyja le�nykor�ban egy
v�ndorcirkusz
k�t�lt�ncosn�je volt, s a reg�nyes fant�zi�j�, �l�nk k�pzel�tehets�g� le�ny ebb�l
eg�sz
h�sk�ltem�nyt form�lt ki kor�n meghalt �desanyja k�r�l. Elk�pzelte a t�r�keny test�
n�t, amint
z�g� tapsviharban, diadalmas mosolyg�ssal befejezi l�legzetel�ll�t� produkci�j�t,
meghajol az
el�mult k�z�ns�g el�tt, csillog� ruh�j�n aranyh�mz�s f�ny lik. Gondolatban nagyon
sajn�lta
anyj�t, aki t�nem�nyes p�lyafut�sa ut�n arra k�nyszer�lt, hogy egy eldugott faluban
fejezze be,
mint egy szeg�ny elz�szi kisbirtokos feles�ge.
Tal�n ezek a gyermekkori k�pzel�d�sek, tal�n val�ban az anyj�t�l �r�k�lt cig�ny v�r
okozta,
hogy egy �jszak�n a fiatal le�ny �sszeszedte csek�ly holmij�t, kis p�nz�t, �s
val�s�ggal
megsz�k�tt a falub�l. Apai �r�ks�g�t, a n�h�ny holdas kis birtokot k�nnyen
elhagyhatta, mert a
f�ldecske �gyis teljesen meg volt terhelve ad�ss�ggal. Fel�lt a vonatra, �s
megv�ltotta
harmadoszt�ly� jegy�t P�rizs fel�.
P�rizs! A vil�g f�v�rosa! Ez volt a forr�v�r�, nyugtalan le�ny �lmainak c�lja.
Meg�rkezett
v�gyainak v�ros�ba... �s belezuhant abba a nagyv�rosi mocs�rba, amelybe a f�ny fel�
r�ppen�
gyenge kis pill�k �tja szokott vezetni.
�vekig verg�d�tt az ingov�ny fojtogat� �rv�nyeiben, m�g v�gre egy szerencs�s
v�letlen �s a
felfel� t�r�s elsz�nt v�gya kimentett�k a pusztul�sb�l. Egyik rev�sz�nh�z g�rlnek
szerz�dtette az
alig h�sz�ves, pomp�s alak�, sz�p l�nyt. Ett�l fogva egyre feljebb vezetett az
�tja, a k�nny� �let,
a gazdags�g fel�.
M�g huszonk�t �ves sem volt, amikor m�r ismert�k P�rizs sz�nh�zi k�reiben � �s a
mulat�k
vil�g�ban. Legend�kat mes�ltek r�la, milyen j�tszi k�nnyeds�ggel h�l�zta be a
f�rfiakat, milyen
kegyetlen�l szipolyozta ki a h�l�j�ba t�vedt �ldozatokat �s hogyan adta ki az �tj�t
annak, aki m�r
terhes volt sz�m�ra.
De ezek a "sikerek" nem el�g�tett�k ki a kalandv�gy�, zabol�tlan �szt�n�letet �l�
teremt�st.
T�bbre v�gyott, nem volt el�g neki a h�d�t�s, a p�nz, izgalmakat, bonyolult,
kalandos �letet
akart. Valamilyen m�don megismerkedett az egyik eur�pai hatalom P�rizsban dolgoz�
�gyn�k�vel, akinek �rt�kes szolg�latokat tett katonai �s gazdas�gi titkok
megszerz�se ter�n.
Amikor al�rendelt szerep�ben bev�lt, k�s�rletk�ppen �n�ll� munkak�rrel is
megb�zt�k. Itt is
bev�ltotta a hozz� f�z�tt rem�nyeket.
�gy ker�lt n�h�ny �vvel ezel�tt Afrik�ba. Az az eur�pai orsz�g, amelynek zsoldj�ban
�llott,
c�lul t�zte ki az �szak-afrikai francia, olasz �s spanyol gyarmatok nyugtalan�t�s�t
�s
sz�tz�lleszt�s�t. Ebben a nagyszab�s� �s s�t�t tervben fontos szerepet kapott Diane
Taris, aki
most m�r ezt a nevet viselte. Hosszabb ideig dolgozott Alg�rban, majd a francia,
k�s�bb a
spanyol Marokk�ba rendelt�k. Amerre ment, beh�l�zott �ngyilkos katonatisztek
s�rk�vei, l�zad�
arabokt�l felkoncolt eur�paiak temet�i, v�r, boml�s �s pusztul�s jelezt�k �tj�t.
Diane Tans-Dolores Taquier�nak nem voltak �rz�sei, nem volt sz�ve, nem volt haz�ja,
�s nem
ismerte a becs�letet. Az � �let�nek c�lja csak a kalandok l�zas m�mora, a diadalok
gy�zelemittass�ga, a puszt�t�s, a rombol�s szenved�lye volt. Fekete szeme m�ly�n
felpar�zslott
az �r�m, amikor a gyan�tlan Ramirez �rnagy besz�mol�j�t hallgatta, �s megtudta a
fenyegetett
fontos er�d gyeng�bb, sebezhet� pontjait, tiszt�n l�tta a v�d� sereg er�viszonyait.
Nem �rdekelte
�t a hal�lk�zdelm�t v�v� spanyol l�gi� sorsa, de nem �rzett egy�tt a l�zad�
arabokkal sem. Csak
egy volt sz�m�ra fontos: ki akarta �lni v�gzetes, puszt�t� szenved�ly�t.

3.

Megvirradt, reggel lett, elm�lt a d�lel�tt is, d�lben k�b�t� forr�s�ggal t�z�tt az
afrikai nap Fuerte
Muluya meggy�t�rt �rs�g�re, �s nem t�rt�nt semmi. A leveg�ben izz� villamos
fesz�lts�get
�reztek, mintha a term�szet is jelezte volna, hogy most m�r a kirobban�s el�tti
nyomaszt�, v�szt
j�sl� v�rakoz�s ideje �rkezett el. A katon�k m�r nem is besz�lgettek egym�ssal,
hi�nyzottak a
megszokott tr�f�lkoz�sok, fak�, rem�nytelen arccal, f�nytelen szemmel n�ztek a
sivatag sz�l�n
emelked� hegyl�nc fel�, v�rt�k a kiker�lhetetlen, biztosra vehet� d�nt� t�mad�st.
Az els� �sszecsap�s �ta h�rom nap telt m�r el, ha a tetuani f�parancsnoks�g tudott
volna
seg�ts�get k�ldeni, m�r h�rt kellett volna err�l kapniok. Rep�l�g�p sz�m�ra n�h�ny
�r�s �t
csup�n ide.
Semmi h�r, semmi rem�ny. A tapasztalt katon�k most m�r tudt�k, mi t�rt�nt. An�lk�l,
hogy
valahonnan is j�tt volna jelent�s, biztosra vett�k, hogy az arabok teljesen
k�r�lz�rt�k az er�d�t,
�s a f�parancsnoks�g m�r elesettnek tekinti Fuerte Muluy�t, rem�nytelennek l�tja
m�g a
felment�s megk�s�rl�s�t is.
D�lut�n "Jos� Sambuco hadnagy" bement Ramirez �rnagy szob�j�ba. A parancsnokot
komor
gondolataiba m�lyedten, tenyer�be hajtott fejjel tal�lta. Ramirez feln�zett az
ajt�nyit�s hangj�ra:
� Maga az, Dolores? � ajk�n alig �szrevehet� mosoly l�tszott.
Az egyenruh�ba �lt�z�tt n� hat�rozott l�p�sekkel ment az �rnagy asztala mell�, �s
m�lyen
Ramirez szem�be n�zett:
� Fernando, gondolkoztam azokon, amiket tegnap este k�z�lt velem � sz�lt r�besz�l�,

meggy�z� hangon �, �s az az �rz�sem, hogy a jelenlegi helyzetben csak egy megold�s

lehets�ges.
Elhallgatott, �s figyelte a tiszt arc�t. Ramirez nem felelt.
� �n nem �rtek katonai dolgokhoz, n� vagyok � folytatta Dolores �s szemei szinte
hipnotiz�l�an f�r�dtak a f�rfi szem�be �, nem tudom, helyesnek tal�lja-e, amit
mondok, de �n
csak egy menek�l�st l�tok. Maga mondta nekem, Fernando, hogy val�sz�n�leg sokszoros
t�ler�
t�mad az er�d ellen, �s olyan j�l vannak felfegyverkezve, hogy csak r�vid ideig
lehet v�deni
Fuerte Muluy�t. Az az �rz�sem, hogy seg�ts�gre nem lehet sz�m�tani, mert a hadsereg
le van
k�tve a front t�bbi r�sz�n, �gy hallottam Tetuanban.
Hossz� sz�netet tartott, majd tov�bb besz�lt. A szavak egyenk�nt, nyomat�kosan
hullottak
ajk�r�l:
� Van valami �rtelme annak, Fernando, hogy n�gysz�z ember, der�k, j� katon�k itt
pusztuljanak a c�ltalan harcban? Van valami �rtelme, hogy maga is elessen �s... �
nem fejezte be
a mondatot, csak hangs�ly�b�l �rezte a tiszt, hogy mit gondol.
Ramirez arca megvonaglott att�l a gondolatt�l, hogy l�tnia kell majd Dolores
hal�l�t...
Dolores�t, akit annyira szeretett, �s akir�l azt hitte, hogy a l�ny is szereti �t.
De nem felelt,
merev, mozdulatlan bronzarc�ra visszat�rt az er�szakolt nyugalom. A n� alig
hallhat�an mondta
ki az utols� szavakat:
� Ne �lljon ellent, Fernando, adja fel az er�d�t...
Az �rnagy fel�llt asztal�t�l, szemeiben l�ng lobbant fel, �s fojtott, izgalomt�l
rekedt hangon
sz�lalt meg:
� Nem tudja, hogy mit mondott, Dolores. Ha egy tisztemt�l vagy valamelyik
katon�mt�l
hallom ezeket a szavakat, revolvergoly�val felelek r�juk. �n katona vagyok,
Dolores, egy er�d
v�delm�t b�zt�k r�m. Hogyan juthat az esz�be...
Dolores s�padtan n�zett a f�rfira. Ramirez besz�de megborzongatta. Nem a szavak,
hanem a
hideg, hal�lra sz�nt hangs�ly, ahogy a f�rfi kimondta a n�h�ny mondatot. Alig
tudott uralkodni
mag�n, l�bai megremegtek, le kellett �lnie. Mintha nagy messzes�gb�l hallotta volna
a f�rfi
tov�bbi szavait:
� Bizony�ra hallotta m�r, Dolores, amit Nap�leon g�rd�j�nak t�bornoka mondott,
amikor
k�r�lfogt�k �s megad�sra sz�l�tott�k fel: "A g�rda meghal, de mag�t meg nem
adja!"... Most ez a
hal�lra sz�nt g�rda itt van, Fuerte Muluy�ban, �s �n vagyok a parancsnoka. �s ha a
szemem
l�tt�ra esik el valamennyi emberem �s azt az �tkot szabta r�m a sors, hogy
utols�nak haljak meg,
�s ha maga is el�ttem esik �ssze hal�lra sebzetten, akkor is kitartok az utols�
pillanatig.
�gy besz�lt Ramirez �rnagy, mintha valami egyszer� mes�t mondana, valami k�z�mb�s
t�rt�netet mes�lne el... csak a hangja... megint ez a k�s�rteties, h�tborzongat�
hang... mintha m�r
s�rhant al�l hangzanak...
Hideg ver�t�kcseppek gy�ltek Dolores homlok�n. Alig tudott felemelkedni �lt�b�l,
t�redezetten, halkan sz�lalt meg:
� Megyek, Fernando... igaza van, bocs�sson meg... nem tudtam, mit mondok...
Elhagyta a szob�t, �s lehajtott fejjel ment v�gig a hom�lyos folyos�kon.

NYOLCADIK FEJEZET

1.

Este nyolckor v�ltott�k fel az �rs�geket, �s Jean Lubin l�gionista holtf�radtan

lefekhetett.
Alig szenderedett el, hirtelen felriadt k�nny� �lm�b�l, mert egy k�z �rint�s�t
�rezte v�ll�n.
Meglep�dve fel�lt a keskeny priccsen, �s f�l�lomban hallotta, hogy valaki sz�l
hozz�:
� Lubin, keljen fel, �s j�jj�n ki az udvarra... halaszthatatlan, fontos szolg�lati
�gy...
A felismerhetetlen �rny�k kisuhant a leg�nys�gi szob�b�l, �s Lubin csod�lkozva
d�rg�lte
szemeit. �lmodott, vagy val�ban sz�l�tott�k?... hiszen ez a hang...
Az �lland� riad�k�sz�lts�g miatt majdnem teljesen fel�lt�zve aludtak a l�gionist�k,
csak
zubbony�t kellett gyorsan mag�ra kapnia, felcsatolta der�ksz�j�t �s kisietett.
�tk�zben villant
esz�be... nem spanyolul sz�ltak hozz�... franci�ul besz�lt az ismeretlen!
Az �p�let el�tt fel-al� j�rk�l� �rny�kot pillantott meg. Az �r?... nem, hiszen ez a
tegnap
�rkezett fiatal hadnagy.
� Lubin, maga az? � hallotta a tiszt fojtott hangj�t.
� Igenis, hadnagy �r! � Jean Lubin hangja remegett az izgatotts�gt�l.
Hossz� sz�net. A k�t egyenruh�s �rny�k eg�szen k�zel �llt egym�shoz, szemeik
kutat�an
f�rt�k �t a hom�lyt, egym�sba tapadt a k�t szemp�r. Lubin �gy �rezte, mintha
pattan�sig fesz�l�
abroncs szor�tan� homlok�t... m�r �rzi, m�r tudja...
H�r�gve szakadt ki a sz� tork�b�l:
� Diane!
� Cs�nd! � hangzott a n� szava. � Ne besz�ljen hangosan!
� Diane, mit keres itt? Ez a ruha...
Halkan, f�radtan csengett az ismer�s, r�gen hallott hang:
� Lubin, bar�tom, ne k�rdezzen. Mindent elmondok mag�nak, mindent meg fog tudni...
�n
nem besz�lhetek m�r t�bb� Ramirez �rnaggyal, mag�nak kell hozz� mennie, amint �n
elmentem.
Sok�ig besz�lt a n�, egyre megt�rtebb, egyre f�tyolozottabb hangon, Lubin sz�rk�re
v�lt
arccal hallgatta a sz�rny� mondatokat. Diane minden szava gy�trelmes �nv�d,
t�redelmes
beismer�s volt.
Azt�n egyszer elhallgatott az egyhang�, f�radt besz�d, az egyenruh�s n� keskeny
kez�t
ny�jtotta a halotts�padt, reszket� kez� l�gionist�nak, �s elment. Lubin m�g egyszer
hallotta
figyelmeztet� szav�t:
� Most r�gt�n menjen Ramirezhez...
�s a t�voz� �rny�k beleveszett a tr�pusi �jszaka s�t�tj�be...

2.

Ramirez �rnagy megrend�lve hallgatta a l�gionista jelent�s�t. Lubin kapkod�, l�zas

szavakkal
ism�telte el Diane Taris-Dolores Taquiera-Jos� Sambuco hadnagy vallom�s�t. A s�t�t
b�neinek
tudat�ra eszm�lt k�mn�, akit lelke m�ly�ig megrend�tettek az �rnagy egyszer�,
hal�los
elsz�nts�got �s makul�tlan becs�letet bizony�t� szavai, a fel�bredt lelkiismeret
parancs�ra
bevallotta b�n�t. Elmondta, mik�ppen f�rk�z�tt a tetuani katonai k�r�k bizalm�ba,
mint szeretett
�s becs�lt tisztt�rsuk, Ramirez �rnagy menyasszonya, hogyan szolg�ltatott ki nagy
fontoss�g�
katonai adatokat az ellens�ges hatalomnak, mik�ppen dolgozott, mint egy pokoli
g�pezet egyik
alkatr�sze, azok k�z�tt az emberek k�z�tt, akik kedves, maguk k�z� tartoz� spanyol
le�nynak,
egy magas rang� tiszt leend� feles�g�nek v�lt�k. Mindent elmondott a s�t�t utakra
t�vedt n�. Az
utols� napok v�gzetes esem�nyeit is bevallotta: hogyan jutott Fuerte Muluy�ba, mint
tudta meg
ravaszul a gyan�tlan Ramirezt�l az er�d gyenges�geit, k�nnyen t�madhat� pontjait,
hogyan
juttatta ezeket az adatokat egy megsz�k�tt �rul� l�gionista �tj�n az ellens�g
kez�be... Ramirez
�rnagy felh�rd�lt:
� Hiszen akkor!... akkor v�g�nk van!
Jean Lubin lehajtotta fej�t. Most nem az �rnagy �s a vasfegyelem k�tel�k�ben �ll�,
megvetett
l�gionista �llottak szemben egym�ssal, hanem k�t megt�rt sz�v�, hal�lra �t�lt
f�rfi, akik f�l�tt az
a n� mondta ki a hal�los �t�letet, akit mindketten szerettek.
� Igen, �rnagy �r � v�laszolta nagy sok�ra Lubin. � Nem tehet�nk m�r semmit.
Az �rnagy szeme fell�ngolt:
� Hol van az a n�?
� Elment. Hadnagyi ruh�j�ban n�gytag� j�r�rt vezetett a falakon k�v�lre, az
ellens�g v�rhat�
t�mad�sa el�. Jelezni akarja nek�nk az ellens�ges t�mad�s kezdet�t, hogy
felk�sz�lten v�rhassuk
az ostromot.
Most �rtette meg Ramirez, hogy milyen b�ntet�st v�llalt mag�ra az �lete utols�
�r�j�ban
megt�rt n�. Szeme r�vedezett, mintha t�l tudna l�tni a szoba falain, halkan
suttogta maga el�:
� Biztos hal�l... legyen k�ny�r�letes hozz� az �r... Kit�pte mag�t a b�nult
k�ts�gbees�sb�l,
felegyenesedett, �s hangja ism�t hat�rozottan, kem�nyen csengett:
� Lubin l�gionista, azonnal t�rjen vissza szakasz�hoz!
� Igenis, �rnagy �r � Lubin sarka �sszecsap�dott, feszesen tisztelgett parancsnoka
el�tt.
Ramirez kez�t ny�jtotta a franci�nak.
� Isten vele, bar�tom. Mi m�r nem tal�lkozunk ebben az �letben. A g�rda meghal...
� Francia vagyok, �rnagy �r. A d�dap�m Nap�leon sereg�ben szolg�lt.
3.

Rekedten, fenyeget�en sz�ltak a k�rt�k Fuerte Muluya falai k�z�tt. Ramirez �rnagy
elrendelte a
riad�t. Percek alatt a falakon volt az eg�sz v�d�sereg, fegyelmezetten,
hadirendben. A tisztek
�les, pattog� vez�nyszavai hangzottak, l�szeres l�d�kat hoztak el� a rakt�rakb�l, a
g�ppusk�k
cs�ve fenyeget�en meredt az �jszakai s�t�tbe burkolt t�voli hegyek fel�: Fuerte
Muluya
felk�sz�lt a d�nt� �sszecsap�sra.
�jf�lt�jban v�ratlanul n�h�ny puskal�v�st hallottak a hegyek fel�l. V�laszk�ppen
f�lelmetes
sort�z hangja ropogott, azt�n cs�nd lett.
De az er�d v�d�i tudt�k, hogy a kivonult el��rs bet�lt�tte k�ldet�s�t, �s percek
m�lva
megkezd�d�tt az utols�, hal�los roham Fuerte Muluya ellen.