3.

Életkori sajátosságok 3-6 év között (óvodáskor)

Testi fejlődés: nagy lépés mind testi, mind szellemi önállósodás , mind a szocializálódás
területén.
Ugrásszerű változás az anatómiai-testi fejlődésben.
- telési és nyúlási szakaszok váltogatják egymást
- évi testmagasság növekedés 4-5 cm, súlygyarapodás 1,5-2 kg
- marad a kisgyermekkori testforma, de harmonikusabb a magjelenés
- gyarapodnak a feltételes idegkapcsolatok > a megismerési és cselekvési szférában
egyaránt ( agysúly 3 év 1100 gr. 5 év 1200 gr., az ingerületi jelenségek dominánsá
válnak, gátlások nehezebben alakulnak ki.
- „mozgáséhség” > motorikus tevékenység (izeg-mozog) erős > gyorsan fejlődik a csont
és izomrendszer és ezek működésének összerendezetlensége is erősen csökken.
- Mozgás harmonizációja gyorsan fejlődik (finom összehangolódás felerősödése)
- 3.év (lépcsőjárás és triciklizés)
- Nehéz helyzetben visszatérés a biztonságosabb, jobban ismert mozgásformákhoz
(mászás)
- 6. év > 3-4 km gyaloglás kerékpározás, balettmozgás, aerobic
Önállósodási tendencia:
A gyermeki személyiség alakulásának sajátossága > követeli bizonyos tevékenységek önálló
elvégzését (én akarom, én csinálom) > gyakori és visszautasít minden közvetlen segítséget.
Tiltásokat megtagadja. Szembefordul a felnőttekkel (hisztizés, végletekig vitt dac)
Dackorszak> oka a szülő régi módszer szerinti direkt irányítása, a gyermek fokozódó igénye a
lehetőségei kipróbálására
Sok esetben mégsem képes megoldani > makrancosság, nyűgösség a tehetetlensége miatt >
úgy segítsünk, hogy ezt a gyerek ne vegye direkt beleszólásnak.
Érés-tanulás: > egyre több feladat önálló végrehajtására válik képessé, az igények és
lehetőségek fokozatosan összhangba kerülnek
Játék:
A játék nagyon fontos elem e gyermek tevékenységében. Az óvodáskorban a játék válik a fő
tevékenységi formává. Ez a gyakrolati tevékenységben a megismerés korai útja:
Jelentősége:
- nem kötelező, addig lehet folytatni, amíg kedvet érez hozzá
- közvetlen kapcsolatba kerül az élettel, úgy, hogy annak munka jellegét kiiktatja
- örömszerző, kielégülést nyújtó folyamat, amely csökkenti a belső feszültségeket
(kijátsszuk magunkból)
- önmagáért való, mégis belső logikája kapcsolódik az utánzott felnőtti cselekvéshez
- a valóság könnyed formában való átélésed, úgy, hogy kialakul a szimbólum tudat
(homoktorta), azaz sohasem szakad úgy el a valóságtól, hogy közben ne lenne
tisztában bizonyos realitásokkal
- segít a szociális kapcsolatok kialakításában.
Az óvodáskor kezdeti és közép időszakának fő játékformája a szerepjáték majd az
óvodáskor végefelé megjelenik (5-6 év) a szabályjáték
Szerepjáték:
- fokozatosan alakul ki és fontos a szimbólumtudat létrejötte > cselekvések tárgyától
való elválasztás, más szerepkörbe helyezése, saját cselekvések elválasztása a felnőtti
tevékenységtől és ez utóbbi reprodukálása a játékban (papás-mamás)
- a felnőtt mindig példa, mintaérték > megváltozik a felnőtthöz való viszony > nemcsak
gondozó, hanem utánozandó személy, felnőtt szerepének átélése, reprodukálása a
játékban (felnőtt részéről vigyázat a példaadásnál, a gyereknek még nincs értékítélete,
nem tud jó és rossz cselekvés között különbséget tenni)
- fokozatosan hatol be a felnőtt életének mind mélyebb tartalmaiba, > ezáltal
tartalmasabb lesz a játék
- a cselekvéssorozatok összefüggések nélküli egymás mellé játszásban merülnek ki
(magányos játékcsoportok)
- kialakul az együttjátszás (itt már a szerepek összekapcsolódnak) > a játékcselekvés
mint lerövidített teljes cselekvések jelennek meg (csak az érdekesebb elemek
eljátszása)
Szabályjáték:
- csak kollaborációval (együttműködéssel) lehet végrehajtani
- fontossá válnak a játékszabályok
- itt is vannak szerepek, de ez más

 dramatizált játék
 tematikus játék
 sport játékok
- legfontosabb eleme a szociális oldal fejlődése
 megtanulni, hogy az életben nemcsak elsők, hanem utolsók is vannak
 növekvő játékidőtartam kitartást követel ( úrrá lenni az unalmon és szükségletek
elhalasztása)
 spontán képzeletből fokozatos áttérés a tudatos tervező képzelet, logikus
gondolkodás felé
Grafikus tevékenység (rajzolás), formázás, alkotó tevékenység:
- kezdetek > firkálás > funkcióöröm
- jelentésadás > a jelentés a készítmény között nincs tartalmi összefüggés
- ovodáskor elején > ábrázolási szándék a firkálásból a látás segítségével kezd lassan
kibontakozni, formák jelennek meg > először tagolatlan egész látása és a részeletről-
részletre haladó rajz ellentmondása (részletet ís önálló egésznek látja) pl.: ember csak
kéz, vagy fej (sémákban való rajzolás)
- aránytalanságok, érintkezés, a bennefoglalás még véletlenszerű egymás mellé helyezés
(szem, orr száj, fül a fejen)
- A 3. évtől gyors fejlődés
 a tárgyak egyre több sajátossága jelenik meg a rajzon
 kezdeti globalitást után pontszerű ábrázolás, áttetszőség (gépben látható
a pilóta)
 emocionálisan fontos részeket aprólékosan a többit elnagyolva
ábrázolja
 kétdimenziós ábrázolás, de érzi a három dimenzió szükségét ˙térben
kiterít)
 6. év körül megjelenik a perspektivizmus alapja
Formázás:
- a rajzzal együtt a kézi finommozgások beidegződését segíti elő
- kialakítja és fejleszti a háromdimenziós látást
- fejleszti a megfigyelőképességet, a képzeletet és gondolkodást
- ismerkedés az anyag tulajdonságaival
- fejleszti a térszemléletet a három dimnezióban való látást
- fejleszti a konstruktivitást (alkotókészséget)
Megismerő tevékenységek:
- a folyamatban a játékhoz kapcsolódó önkéntelen folyamatok dominálnak, melyek a
három év alatt fokozatosan válnak szándékos tevékenységgé.
Érzékelés – észlelés
Az érzékszervek fejlődése az óvodáskorban is funkcionálás, használat közben történik
Látásban:
- erősen fejlődik a látásélesség és a színek differenciált megkülönböztetése (oviskor
végére az alapszínek megnevezése és felismerése)
Hallásban:
- különösen jó a beszédhallás (14-16 decibellel magasabb mint a felnőtteké, ezért kell a
az óvodáskorúval hangosabban beszélni).
- A fejlődés a hangmagassági küszöb csökkenésében áll.
Kinesztetikus, taktilis és súlyérzékelés:
- jelentős fejlődés jellemzi mind a három évet
- a csecsemőkori káoszlátásból először kialakulnak a tárgyakra alkalmazható cselekvési
sémák
- ezután az észlelés függetlenedik a cselekvéstől
- manipulációs és taktilis érzékelés fokozatosan átadja helyét a látási cselekvésnek
- a valóság tehát képekben realizálódik > globális tagoltság (még nem képes az apróbb
részleteket figyelemmel kísérni) > szinkretizmus (egy részlet fölébe kerül az egésznek,
a részek önkényes összekapcsolása > a későbbiekben is az egész fölébe kerül a
részleteknek
Észelelés:
- még nem eléggé differenciált (analízis-szintézis összerendezetlen)
- térészlelés jelentősen fejlődik > forma, méret, tárgyak elhelyezkedésének adekvátabb
felfogása > megfelelőbb tájékozódás
- forma észlelés > látás, tapintás összekapcsolása a körbetapogatást eredményezi
- időészlelés > meglehetősen primitív (ma – tegnap - holnap nehezen fogható fel) neház
az állandó változást nyomon követni, csak a most érthető, majd nehezen a később >
elhalasztott szükségletek alapkövetelménye
- az időérzékelés lokalizációjában nagy szerepük van az élményeknek, átéléseknek,
melyek az adott időpontban történnek.
Emlékezet:
- A korábbi fejlődési szakaszokhoz hasonlóan az óvodáskor kezdetén az emlékezetet a
mozgás, cselekvés határozza meg
- Az emlékezés elsősorban benyomásokra, élményekre támaszkodik (3-4. év),
- de már az aktív formában elsajátított megnevezésekre, tartalmakra is kezd emlékezni,
azaz beindul a verbális emlékezet
- domináns az önkéntelen – spontán emlékezet > azaz a játékban, feladatokban
eljátszotthoz, végrehajtotthoz kapcsolódik erősebben, mint a szóban elhangzottakhoz
- arra emlékszik, ami gyakran ismétlődik > elsősorban felismer, mint felidéz
 - emlékezetük jellegzetességét a mozgással egybekötött, szemléletes konkrétság
jellemzi (mozgásos, dallamos mondókák)
- 5 életévtől kezdve egyre jobban fejődik a szándékosság > az 5 éves már át tudja venni
a felnőttől az emlékezeti célt,megnövekszik az emlékezet terjedelme (5 tárgy, 4 szros
kapcsolati szint a teljesítmény)
Képzelet:
- feltűnő élénkség, csapongás, képek áradása jellemzi
- képesség az emlékképekkel való belső manipulációra
- legtipikusabb megnyilvánulási formái formák a játék és mese > játék közben
kiegészíti, kiszínezi a játék eszközeit, tárgyát (funkcióöröm az alkotás)
- a beszéd fejlődése, elsajátítása meggyorsítja a fantázia működését > jellemző a
fantáziahazugság (nincs félrevezető célja csak érzelmi túlfűtöttsége
- a mese a képzelet gyors fejlődését teszi lehetővé > mesehallgatás, álmodozás,
fantáziaműködés, mesekészítés)
- hallott szavak > a tapasztalat belső képekkel való követése, összekapcsolása >
ráismerés öröme > újraélése annak amit hallott
A mesék alakulása:
- a mesék hőse ő maga > 3-4 évben a mese és valóság közti határ elmosódik
- állat mese szereplőivel való azonosulás (4 év)
- csodaszerű elemek, mások helyettesítik őt (5 év)
- A három év alatt fokozatosan felismeri a mese és a valóság ellentmondásosságát, ezt
pedig a valóság fokozatos megismerése váltja ki > csökkenti a mesevilág hatalmát, de etikai
rendje (jó –rossz, jutalom – büntetés) még sokáig erkölcsi alaptartalomként szerepel
- A csak mesetudat torzító, azonban a reálmesék és a szülők helyes magyarázata
létrehozza a „kettős tudatot”, melyben a mesének és a valóságnak is megvan a maga pontos
helye

Gondokodás:
- Az óvodás életét a cselekvés a játékos tevékenység tölti ki.
- Megtanul beszélni, ezért a gondolkodása verbális irányba fejlődik, és fokozatosan
függetlenedni kezd a cselekvéstől . > a gondolkodás, a cselekvés és beszéd síkján
párhuzamosan halad tovább, melyben ez alatt a 3-4 év alatt a szemléletes cselekvő, a
szemléletes képszerű és végül a nyelvi gondolkodás lépcsőfokain halad át.
- Másik jellemzője az autizmus és az egocentrizmus > önmagára van tekintettel, nem
alkalmazkodik a realitásokhoz, én központú és az összefüggéseket saját sémájához
igazítja.
- Világképében is ez jelenik meg,
 animista (élettelen tárgyakat jelenít meg)
 finalista (miden jelenség oka a célban keresendő – azért ven hó, hogy
szánkózzunk)
 mágikus gondolkodás (az ember mindenre képes)
- nincs egysége világkép > minden gyerek más és más, a felnőtt által sugallt képet hoz
létre, melyhez mesetudata is jelentősen hozzájárul.
- A problémahelyzetekben gondolati szituációkban a meglevő tapasztalatokra,
ismeretekre támaszkodik, ha ezt meghaladó szintű kérdésre kell válaszolnia, fabulál
(mesés elemeket iktat be)
- Az óvodásnál már alapelemeiben megtalálható az elemzés, összehasonlítás,
különbség, azonosság észlelése
- Fogalmai szemléletesen képszerűek
 - Meghatározásai célmeghatározók (a tej innivaló,az eső azért esik hogy öntözze a
kertet) > az ez micsoda átvált a miért kérdésalapra > minden érdekli, gátlás nélkül és
őszintén kérdez (kellemetlen helyzetek idegenek előtt)
- 5-6 éves korra már reális, a valóságnak nagyjából megfelelő ismerettel rendelkeznek
az őket körülvevő közvetlen világról, de ennek vannak bizonyos sajátosságai is.
(gyermekközpontú világ, gyermekmitológia, szavaknak önkényes jelentésadás
(élesztő, hányinger stb), végletes ellentétek kiemelése, egyéni élmények fokozott
hangsúlya
- A beszéd és gondolkodás szoros kapcsolatba kerül egymással > tevékenységmonológ
(a cselevés folyamatának cselekvés közbeni szóval elmondása) > egocentrikus beszéd
> hangos gondolkodás
- Ez visz tovább a későbbiekben a mások bevonásához a beszédbe, majd a
tájékoztatáshoz
Érzelem - akarat:
A 3-5 év közti időszakot a gyors lefolyású, változékony, affektusszerű (szenvedélyes)
érzelmi megnyilvánulások jellemzik
Az 5-6 életévben mindez kezd differenciálódni és tartósabbá válik egy-egy állpot
(iskolaérettségi kritérium)
- A düh 3-5 év között elemi erejű kitörések később ez csökken (dackorszakkal
kezdődik)
- Félelem: óvodáskorban a világ megismerésével együtt nő. Kondicionált érzelemmé
válik (feltételes) > már fél a kutyától, mert tudja, hgy harap > ugyanakkor általános
jelenségektől való félelme (tárgyak, képek, lárma, helyzet) csökken
- 2-4 év között sötétben megjelenő lények, rablók, stb.
- Öröm: jelentősen erősödik (3-4 év között sikítás, ugrálás, bohóckodás, később
visszafogottabbá válik) > az első időszakban a tárgyi örömök az elsődlegesek (cukor,
labda), később fokozatosan megjelennek a szociális örömök ( az erkölcsi,
intellektuális, esztétikai érzékek kifejlődése segíti elő)