Komplex pszichológiai funkció

vizsgálata
Epizodikus és
Szubjektív élmény
autobiografikus emlékezet a
Pszichológiai részfolyamatok
kognitív idegtudományban
Viselkedéses válaszok

Neurális szint:

Neuropszichológia
Tóth Brigitta
Adott funkció ellátására azonos és vagy eltérő
folyamatok köthetőek-e (pl. kettős disszociáció)
Neuropszichológia
Kognitív idegtudomány
2009/2010 őszi félév
Időben teszi megfigyelhetővé az emlék
keletkezésének és előhívásának részfolyamatait

EEG vs fMRI

Az idegtudomány eszközei

Idői felbontás

fMRI jelben 5-10 sec az ingert követően

EEG ms –os

Lokalizáció

fMRI, PET kiváló ( 1mm, 5mm)

EEG kevésbé pontos

1
 fMRI és PET EEG
trial 1 trial 2 trial 3 trial 4 trial 5 Önéletrajzi emlékezés komplex
stimuli
onset természete
scans
onset
AM előhívási folyamatok Laboratóriumi emlék eltér
1. Kontrollált keresési
élénkség és érzelmi
színezetében
2. Monitoring
Emlék
3. Self referenciális keletkezésének
idejében
Rekollektív minőség

Komplexitásában
1. Érzelmi telítettség
2. Vizuális képek
(élénkség)

Kísérleti helyzetben AM paradigmák

Általános kulcsingerek módszere
Egy adott részfolyamat vizsgálatható az eltérő inger vagy
feladathelyzet során megjelenő fiziológiai különbségek
Pl. gyerekkori emlékeket a „tábla” kulcsingerre
összehasonlításával

Előzetes interjú módszere

Az inger tulajdonsága

Mennyire specifikus
Kulcsingerek az interjú alapján, események amelyeket

Személyes esemény (kontextus) skálázott a sz. Pl. Élénkség, érzelem, idői eredet

Személyes tudás

Mennyire régi (recencia)
Független források módszere

Milyen élénk az emlék
Rokon, baráttól származó kulcsinger

A feladat követelményei
Prospektív módszer

Epizodikus emlékezeti paradigma (híres esemény,de nem AM
felidézése)
Személy rögzít egy eseményt és ezt használják

Szemantikus emlékezeti paradigma (szemantikus döntési helyzet) kulcsingerként pl. videofelvétel

Önéletrajzi emlékezeti paradigma (hívó szóra AM felidézése)

2
 Önéletrajzi: epizodikus? konceptuális? Az AM modellje: Conway (2009)

Az AM epizodikus és szemantikus tartalmakat Reprezentáció típusa Emlék Cél
is integrál (pl. szülinap emléke) arányuk függ: Self rep. Első pénztárcám Mastery, függetlenség
Ált vizuális képek

Autobiografikus

Emlék keletkezése

Esemény gyakorisága Első munkám
Életperiódus

Előhívás gyakorisága AM és fogalmi tudás Felnőtté válás
vizuális képek részlet gazdag,
Absztrakt sematikus ált A. tudás, rekollektív jelleg specifikus esemény, Kurzusok elvégzése
Általános esemény
forgatókönyv jelleg most pillanatok Ált vizuális képek és Új képességeket tanulni
tudás
Konceptuális Epizodikus
Komplex EE Együtt tanulunk X-el Másokkal együtt dolgozni,

• Távoli emlék
• Általános gyakori esemény
• Gyakori előhívás
Életperiódus
Epizodikus
Számos EE és tudás kompetencia
• Közeli emlék
• Specifikus ritka esemény
• Ritka előhívás Egyszerű EE X szaktársammal első
alkalommal szociális kapcsolatok
Általános emlék Specifikus epizód találkozom

AM, mint emlékezés a célok rendszerére és a

Epizodikus reprezentációk jövőbeli célrendszer bázisa

EE – vizuális képek, specifikus
esemény, most, pillanatok Egyszerű epizodikus emlék Self fogalom Cél
SEM
Hierarchikusan szervezett Image, élet történet
hiedelmek
Rendszer

SEM fogalmi kontextusba értékek attitűdök
Célok, tervek,

Epizodikus Fogalmi többféle rendszer, rep. AM

projektek

tudásba szervezi az EE-k elemek szerk.

készletét
Az AM fogalmi kontextusát Élet
Élet Periódus Élet
a self fogalom adja Periódus Periódus

CEM a SEM-ek szerkezete EE- Temporo-occipitál Fronto-temporális

k értelmezése
hosszú távú célok

Komplex epizodikus emlék szempontjából releváns E Ált. E

A szerkezet limitált számú EE- CEM Ált. E Ált. E
Szerkezet emlékek maradnak
ből áll, és azok egyfajta EM
hozzáférhetőek az AM
interpretációja így szolgál F F
Komplex EE
számára Szerkezet
személyes jelentést EE
F
EE F F
EE: epidodic elements EE EE F EE
SEM: simple episodic event EE
CEM: complex episodic event

3
 Előhívási mód SCP slow cortical potential
Conway (2009) Conway Pleydell-Pearce (2000)

Working self Módszer

Célok Tudás bázis
(kontroll folyamatok)
Hivószavas eljárás
Intenció az emlékezésre Figyelem a belső rep.-ra
adott szóra hívjon elő egy specifikus A eseményt,
(aktuális célok alapján) (belső tudás, AM emlék) amely nem tartott tovább, mint 1 nap

Hívó szó megjelenését követően gombnyomással
Ha az aktiváció stabil mintázata jön létre az AM tudás és cél között jelezze ha eszébe jutott az emlék

5 sec tartsa emlékezetben, 20 sec szünet
Rekollektív tapasztalat
EEG felvételt követően írja le újra és értékelje
Függ a kulcsinger specifikusságától direktebb kulcsinger kevesebb (élénkség, érzelmi intenzitás, előhívás gyakorisága,
keresés-értékelés-elaboráció kör
személyes fontság, emlék kora)

Hívó szavak 3 kat.: helyhez, érzelemhez, tárgyhoz
AM előhívásának idői folyamatában mikor milyen területek aktivitása jellemző? kötődő (78)

A előhívás kezdeti szakaszában kiterjedt Emlék fenntartása jobb oldali temporális és

aktiváció bal frontális területeken occipitális területek aktivációját növelte

600-1000 ms

Előhívás latenciája

helyhez 4570 ms,
Negativitás posterior

érzelemhez 6406 ms, régiókban

tárgyhoz 5460 ms

Ellenőrzési folyamatok

Emocionális emlék előhívása
több forrást igényel ezért
lassabb az előhívása (lásd
latencia adatok) ez jelenik meg
a negativitás hiányában

Frontális kontroll folyamatok
gátlási hatását gyengíti az
emlék érzelmi jellege

4
Topográfia
Vizuális képzelet

AM előhívása Occipital
Előhívás, keresés Cuneus, precuneus

Frontális területeken
Laterális PCF
negativitás
Egyszerű epizodikus emlék SELF

Előhívási során keresési SEM Mediális PCF
és kontroll folyamatok
Epizodikus Fogalmi

Emlék tudatba kerülése elemek szerk. Rekollekció
FOR

Posterior temporális Vetromedialis Hippokampus
Temporo-occipitál Fronto-temporális Érzelem Retrospenialis

Vizuális régiók PCF
Amygdala kéreg

A részletes emlék további
formálása és fenntartása

Rekollektív és érzelmi folyamatok

AM

Emocionálisan telitett

Részletekben (vizuális) gazdag
Általában az emlékezést az érzelmek az amygdala
Hippocampus interakción keresztül serkentik
Labar (2005)

Általános hívó szó módszere

Emlékek értékeltetése

érzelmi minőség

Élénkség
EREDMÉNYEK

Emlék emocionális értéke az amygdala aktivitással
járt együtt

Míg élénkség értéke vizuális kéreg aktivitással

5

Addis, Moscovitch et al (2004)
Módszer
Előzetes interjú

10-10 egyedi és általános emlékeket íratnak le velük

AM értékelése 5-fokú skálán (részletesség, érzelmi
jelleg, személyes jelentőség)
fMRI scan

Egyenként 6 sec vizuálisan bemutatták az emlék
címét

A rekollektív minőségeket kellett közben pontozni a
Utólag újraértékelték

vizuális vagy verbális

aktív-dinamikus vagy statikus

helyhez kötődik vagy objektumokhoz (emberek,
tárgyak)
Az emlék egyediségének hatása

Egyedi:

a rekollektív minőségek a bal hippocampális
aktivitással jártak együtt

Általános:

a rekollektív minőségek a jobb hippocampális
aktivitással jártak együtt

Oka: egyedi emlék objektum-központú, míg az
általános emlék hely-központú
Az emlék korának hatása

Egyedi emlékek: még az időbeli távolság hatásának
kiszűrése után is a rekollektív minőség pozitívan
függött össze a Hippocampus aktivitásával

Általános emlékek: csak a rekollektív minőségek
befolyásolták az aktivitást.

Hippocampus aktivitását a legnagyobb Három komponens modell

mértékben a rekollektív minőségek
határozzák meg Yonelinas (2007)

Rekollekció (WHERE)
Versengő elméletek a Hippocampus szerepéről
PPHG kontextuális infó
kódolása és előhívása
1, Standard consolidation modell (SCM)

Hippocampus item és a

A konszolidációt követően a H már nincs szerepe kontextuális információ
a raktározásban előhívásban asszociációja
2, Multiple trace theory (MTT)
Familiaritás (WHAT)

A konszolidációt követően a H rekollektív
Periphinális kéreg
specifikus item
minőségekben gazdag emlékek raktározásban és kódolásával és
előhívásban is van szerepe előhívásával

Az utóbbit támogatják az eredmények

6
 Keresési folyamatok
Ventro-laterális PCF

AM és EM

AM valós élmény keresési folyamatai miben
tanulmányokban is
térnek el az epizodikus laboratóriumi keresési

Aktívabb az emlék
folyamatoktól? előhívása előtt

Érzékeny az emlékezeti
előhívás módjára:

Gilboa (2003) fMRI EM AM vizsgálati aktívabb hívószavas
eredmények összehasonlító tanulmány (61) felidézésben mint
felismerési tesztben

Hívó szó aktívabb
keresési folyamatokat
indít el
Dorso-laterális PCF

szinte csak EM
tanulmányokban

Aktívabb az emlék
előhívása után

Az előhívott infó
ellenőrzése és tervezés

Olyan feladatokban
ahol ellenőrizni kell a
választ pl. forrás
emlékezeti feladat

Laboratóriumi helyzet
nagyobb követelmény a
WM infó elemzésére

Self referenciális folyamatok

Monitoring Cabeza et al (2004)

A figyelmi rendszer monitorozó folyamata elvárja emlék rekollekció
Prospektív módszer

megjelenését, funkciója hogy jelezze a kognitív rendszer számára,
Ksz. fényképeznie kell megadott környezetet,
hogy a mentális rep. nem képzelet, hanem az ént jeleníti meg a majd a laborban ua.-ról a helyszínről mások által
múltban („feeling of rightness” FOR) készített kép bemutatása

Szemantikus előhívás
Eljárás előnye: emlék kontrolált

elaboratív tudatos monitorozás
Emocionális minőség

Mennyire régi (10 nap)

AM előhívás

Előhívás alatti monitoring

Gyors intuitív nem tudatos monitorozás

Csak sikeresen felismert emlékek összevetése

Feeling of rightness (FOR)

fMRI scan

AM vs szemantikus előhívás (Graham, 2003)
Epizodikus feltétel: mások által készített kép

EM tanulmányokban ritkábban mutatnak ki fokozott felismerése
aktivitást a VM PCF területén
Önéletrajzi feltétel: saját maga által készített
felismerése

Erősebb aktivitás a VM PCF

FOR –t szolgáló monitorozás

7
 És még egyszer együtt

Vizuális képzelet
Occipital
Cuneus, precuneus

A helyzet átfedő epizodikus emlékezeti folyamatokat igényel, Keresés

ezért SELF Laterális
Mediális PCF

közös MTL, PCF régiók aktivitásban is
PCF

A helyzet eltér

Self referenciális folyamatok Rekollekció
FOR Hippokampus

Rekollektív minőség (élénkség)
ventromedialis Retrospenialis
EREDMÉNY: megnövekedett aktivitás AM képekre PCF Érzelem kéreg

Hippocampus, PHCG, és vizuális kéreg- valós élethelyzet Amygdala
rekollektív minősége

MPCF self referenciális folyamatok

Irodalom
R. Cabeza, P. St. Jacques (2007): Functional neuroimaging
of autobiographical memory. TRENDS in Cognitive
Sciences Vol.11 No.5, 119-227.

Conway, M. A. (2009) Episodic memories. Neuropsychologia

Gilboa A. (2004) Autobiographical and episodic memory –one
Köszönöm a figyelmet! and the same? Evidence from prefrontal activation in
neuroimagiging studies neuropsychologia 42 (2004) 1336-1349
Addis D. R., Moscovitch M. Crawley A. P. McAndrews M. P.
(2004) Recollective Qualities Modulate Hippocampal Activation
During Autobiographical Memory Retrieval in Hippocampus
14:752–762