2.

Tétel
(Adatbáziskezelés I.)

Hierarchikus, hálós és relációs modellek:

Hierarchikus:Az adatokat – ahogy a neve is utal rá – egy hierarchiában kell elrendezni, így a
köztük fennálló kapcsolat szülő-gyermek (1:N) kapcsolatnak felel meg. Leginkább a fa
struktúrával szemléltethető. Térbeli és sík alakzatok grafikus adatainak leírásához azonban ma
is használjuk.
Hálós: Az adatok közötti kapcsolatokat gráfok írják le. A gráf csomópontok és ezeket összekötő
élek együttese, melyben két csomópont között akkor van kapcsolat, ha gráf köti őket össze. Egy
csomópontból tetszőleges gráf indulhat ki, így könnyen ábrázolhatók az N:M típusú
kapcsolatok.
Relációs: Gyakorlatilag egy táblázat, annak összes tartalmával együtt. Minden reláció egyedi
nevet kap, sorai a logikailag összetartozó adatokat tartalmazzák, tehát egy-egy objektumot
írnak le, az oszlopaiban pedig az objektumok azonos tulajdonságaira vonatkozó adatok
találhatók. Az oszlopok egyedi nevet kapnak a reláción belül, de más reláció tartalmazhat
azonos nevű oszlopot. Egy sor és oszlop metszését mezőnek nevezzük, a mező tartalmazza az
adatot. Az adatbázisok kapcsán reláció helyett gyakran tábla, sor helyett rekord, oszlop helyett
pedig attribútum kifejezéssel élünk.

Kulcsok a relációs modellben:

A relációs modellben külön definíciót adhatunk a kulcsra, ami megfelel a ismert kulcs fogalmának, de a
relációs modellben pontos matematikai jellegű definíció is adható. Az olyan attribútum-halmazt, amelyre
csak az tulajdonság teljesül szuperkulcsnak nevezzük. Meg szoktuk különböztetni azt az esetet, amikor a
kulcs egy attribútumból áll. Az ilyen jellegű kulcsokat egyszerű kulcsoknak nevezzük. Ellenkező
esetben összetett kulcsokról beszélünk. Egy relációnak több kulcsa is lehet. Elsődleges
attribútumoknak nevezzük azokat az attribútumokat, amelyek a kulcshoz tartoznak, másodlagos
attribútumok  azok, amelyek nem tartoznak a kulcshoz. Az olyan attribútumokat, amelyek egy másik
relációban kulcsot alkotnak, külső (idegen) kulcsnak nevezünk

Kapcsolatok: egy-egy típusú, egy-sok típusú, sok-sok típusú:

egy-egy típusú: 1:1 kapcsolat esetén minden egyes egyedhez pontosan egy másik egyed tartozik. Ennek
jelölésmódja az, hogy a kapcsolatot úgy kötjük az egyedekhez, hogy minden egyed felé mutat nyíl.

egy-sok típusú:
1:N kapcsolat esetén az egyik egyedhez több másik egyedet tudunk társítani, de a másik csoport minden egyes
példányához pontosan egyet társítunk. pl: Minden oktatónak több hallgatója lehet, de egy hallgató csak egy oktatónál
készítheti el a szakdolgozatát.
sok-sok típusú:
N:M kapcsolat (esetén egy egyed példány több másikkal áll relációban, és ez fordítva is igaz. Ilyen az egyetemi
életben a kurzusfelvétel. Egy hallgató több kurzusra jelentkezik és egy kurzust többen is felvehetnek.

Anomáliák:
Anomáliák: rosszul előkészített adatbázisok esetén, különféle feladatvégrehajtásokkor adatfeldolgozási
rendellenességek keletkezhetnek:
- módosítási anomália: egy attribútumértéket csak úgy tudunk megváltoztatni, ha a táblázat minden sorát tételesen
átvizsgáljuk
- törlési anomália: a táblázatból csak adatvesztés árán van lehetőség a pillanatnyilag szükségtelen tétel
eltávolítására
- bővítési anomália: a táblázatba új tételt kell elhelyezni, amit azonban a szerkezet adattal történő feltöltésének
filozófiája nem tesz lehetővé

Funkcionális függőségek:
Funkcionális függés: a relációt alkotó attribútumok B részhalmaza funkcionálisan függ
az A attribútumok részhalmazától, ha az A részhalmaz azonos értékei mellett a B
részhalmaz is mindig ugyanazokat az értékeket veszi fel.
teljes funkcionális függőség
tranzitív funkcionális függőség
Tranzitivitás:
Egy homogén kétváltozós relációt akkor nevezünk tranzitívnak, ha az elempárok azon tulajdonsága, hogy
egymással relációban állnak, „láncszerűen” tovább adódik, mint például a testmagasság esetében a
„magasabbnak lenni” relációnál: ha én magasabb vagyok az apámnál, az apám pedig magasabb az anyámnál,
akkor én magasabb vagyok az anyámnál.

Normálformák:
A redundancia kiküszöbölésére vezették be a normálformákat

első normálforma:

az adatállomány, ha minden tulajdonsága elemi, azaz minden előfordulásra csak egy értéket vesz fel

második normálforma:

2NF-ban van az adatállomány, ha 1NF-ban van, és nem tartalmaz részleges függést, azaz nincs olyan másodlagos
attribútuma amely funkcionálisan függne a kulcs valódi részétől. - Részleges függésről, csak összetett kulcs esetén
beszélhetünk, ezért az 1NF-ben lévő és egyszerű kulccsal rendelkező adatállomány egyúttal 2NF-ben is van.

harmadik normálforma:

3NF-ban van az adatállomány, ha 2NF-ban van, és nem tartalmaz tranzitív függést, azaz nincs olyan másodlagos
attribútuma amely funkcionálisan függne egy másik másodlagos attribútumtól. - Logikai adatmodellezésnél legalább
a 3NF teljesedését megkövetlejük

Normálformák kialakítása, normalizálás - Az optimális szerkezet kialakítása a normalizálatlan állomány

szétbontásával történik, a nem kulcsjellegű funkcionális függőségek kiküszöbölésével. - A műveletet
dekomponálásnak nevezzük, ez olyan részekre bontást jelent, hogy a részekből az eredeti visszaállítható. - A részek
összekapcsolása az idegen kulcs segítségével történik.