3.

Tétel

A keresleti és a költséginfláció mibenléte:

Keresleti infláció: Ez akkor következik be, amikor a kereslet meghaladja a gazdaságban lévő áruk és
szolgáltatások kínálatát. A magasabb kereslet általában áremelkedést eredményez, mivel a vállalatok
képesek magasabb árat kérni a termékeikért és szolgáltatásaikért.
Költséginfláció: Ez akkor fordul elő, amikor a termelési költségek általános szintje emelkedik. Például, ha a
munkaerő költségek, a nyersanyagárak vagy az energiaárak növekednek, akkor a vállalatok általában
áremelkedést vezetnek be, hogy ellensúlyozzák a magasabb költségeket és fenntartsák nyereségüket.
Mindkét infláció típusa áremelkedést eredményezhet, és hatással lehet az általános árszintre a gazdaságban.
A keresleti infláció esetén a túlkínálat hiánya miatt árak emelkedhetnek, míg a költséginfláció esetén a
magasabb költségek miatt emelkednek az árak.
Kiváltó tényezők:
Keresleti infláció kiváltó tényezői: A keresleti inflációt általában a következő tényezők okozzák: erős
gazdasági növekedés, fogyasztók magas vásárlási hajlandósága, alacsony munkanélküliség, bérek
emelkedése, kormányzati kiadások növekedése, monetáris politikai intézkedések (pl. alacsony kamatlábak),
adócsökkentések és pénzügyi ösztönzők.
Költséginfláció kiváltó tényezői: A költséginflációt általában a következő tényezők okozzák: növekvő
munkaerőköltségek, nyersanyagárak emelkedése, energiaárak növekedése, szállítási költségek emelkedése,
adóemelések, szabályozási változások, munkaerőpiaci kínálati zavarok (pl. munkaerőhiány).
Fontos megjegyezni, hogy a kiváltó tényezők változóak lehetnek és a gazdasági helyzettől, a szektoroktól és
más tényezőktől függően eltérőek lehetnek. Ezen tényezők együttesen hatnak az inflációs folyamatokra, és
az infláció alakulásában döntő szerepet játszanak.

A pénzkínálat szabályozásának eszközei és azok antiinflációs hatásai:

A pénzkínálat szabályozásának eszközei és azok antiinflációs hatásai:
1. Kamatpolitika: A jegybank kamatlábakat állít be, és ezáltal befolyásolja a hitelköltségeket és a
hitelezési aktivitást. Magasabb kamatlábak csökkenthetik a költséginflációt, mivel a magasabb
kamatok gátolják a költekezést és a beruházásokat.
2. Nyíltpiaci műveletek: A jegybank nyíltpiaci műveletek révén vásárolhat vagy eladhat értékpapírokat
a pénzpiacon. Ha a jegybank értékpapírokat vásárol, akkor növeli a pénzkínálatot, míg az
értékpapírok eladása csökkenti azt. A megfelelően végrehajtott nyíltpiaci műveletekkel a jegybank
befolyásolhatja a pénzkínálatot és az inflációt.
3. Kötelező tartalékráta: A jegybank előírhatja a kereskedelmi bankoknak, hogy meghatározott
hányadát tartsák meg kötelező tartalékként. A kötelező tartalékráta emelése csökkenti a
rendelkezésre álló likviditást és visszafoghatja a pénzkínálatot, ezáltal csökkentve az inflációt.
4. Valutaárfolyam-politika: A valutaárfolyam-politikával a jegybank befolyásolhatja az ország
pénzének külföldi árfolyamát. Az erős valuta csökkenti az import árát és az importált inflációt, míg a
gyenge valuta növelheti az exportot és a gazdasági növekedést.
Ezek az eszközök központi bankok és monetáris hatóságok által alkalmazott eszközök a pénzkínálat
szabályozására és az infláció befolyásolására. Megfelelő alkalmazásuk és koordinációja hozzájárulhat az
infláció mérsékléséhez és az árstabilitás fenntartásához a gazdaságban.

Az LM görbén a jegybank által történő pénzkínálat szabályozás eredménynek a megjelenése:

A jegybank által történő pénzkínálat szabályozásának eredménye a pénzkínálat görbéjében jelenik meg. A
pénzkínálat görbéje azt mutatja, hogy milyen összegű pénz áll rendelkezésre a gazdaságban a különböző
időszakokban.
Ha a jegybank növeli a pénzkínálatot, akkor a görbe jobbra elmozdul, vagyis több pénz áll rendelkezésre a
gazdaságban. Ezáltal könnyebben hozzáférhetővé válnak a hitelek, az árak növekedhetnek, és ösztönözheti a
gazdasági aktivitást.
Ha a jegybank csökkenti a pénzkínálatot, akkor a görbe balra mozdul el, vagyis kevesebb pénz áll
rendelkezésre a gazdaságban. Ez korlátozhatja a hitelek elérhetőségét, a gazdasági aktivitás csökkenhet, és
hatással lehet az árakra is.
A pénzkínálat görbéje tehát a jegybank pénzkínálatra gyakorolt hatását mutatja, és fontos eszköz a monetáris
politika és gazdaságpolitika szabályozásában.