1. https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11//img/partok_munkas.png?

max_width=2048
A pártok közötti választóvonalat az Ausztriához fűződő viszony, az ún. közjogi kérdés
megítélése jelentette.
2. Balközép Párt és Felirati Párt-ból született meg a Szabadelvű Párt
3. Tisza Kálmán (Geszt, 1830. december 16. – Budapest, 1902. március 23.), a Tisza
családból való magyar nagybirtokos, politikus, a Képviselőház alelnöke, előbb magyar
belügyminiszter a Wenckheim-kormányban, majd a Magyar Királyság
miniszterelnöke (ideiglenesen felváltva belügyminiszter, pénzügyminiszter és a király
személye körüli miniszter is) 1875-től 1890-ig. A Szabadelvű Párt vezető politikusa és
a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja. A magyar történelem
leghosszabb ideig folyamatosan hivatalban levő kormányfője. A korabeli
közbeszédben őt magát nagy hatalma okán Generálisként emlegették, kormányainak
tagjait és a hozzá hű képviselőket pedig a híres egyiptomi elitkatonák után
mamelukoknak nevezték lojalitásuk miatt.
4. Infrastruktúra-fejlesztések, közszolgáltatások fejlesztése(vízvezeték, csatornázás,
közvilágítás, szemétszállítás), közegészségügyi intézkedések megvalósítása, kötelező
baleset- és betegbiztosítás, nyugdíj és a rokkantnyugdíj bevezetése, kötelező
társadalombiztosítás, szociális feszültségek enyhítése, általános tankötelezettség,
egyházi befolyás csökkenése, állami anyakönyvezés, polgári házasság, progresszív
adóztatás (azaz a magasabb jövedelműek magasabb adókulccsal adóztak).
5. Tisza Kálmán keménykezű és gyakran ellentmondásos kormányzása, sok
szövetségesének korruptsága és az 1889. évi véderő-törvényjavaslat gyorsan aláásták a
tekintélyét. Szintén 1889-ben, december 20-án történt, hogy a még 1879-ben
ugyanezen a napon elfogadott állampolgársági törvény értelmében elkezdték elvenni
minden olyan személy, (köztük Kossuth Lajos és köre) magyar állampolgárságát, akik
a törvényben meghatározott 10 év megszakítás nélküli külföldi tartózkodás után sem
kértek a Monarchiától külföldi tartózkodási engedélyt. 1890. március 15-i hatállyal
beadta lemondását.
6. Általános tankötelezettség, állami tanterv kibocsátása az egyházi befolyás
csökkentésére irányult. Az állam és egyház ügyeinek szétválasztása több országban is
konfliktushoz vezetett.
7. Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 1884
Magyarországi Szociáldemokrata Párt (röviden: MSZDP) 1890
Szövetkezett ellenzék (Koalíció) 1904
Országos Alkotmánypárt 1905
Nemzeti Munkapárt 1910
8. Obstrukciónak nevezzük azt a tevékenységet, amikor egy szervezet döntési folyamatát
jogszerű, de nagyon hosszú ideig tartó „áltevékenységgel” hátráltatják. A szó maga
„akadályozást” jelent, egyfajta bojkott. (1904-ben Tisza István úgy döntött, hogy
fellép a parlamenti működést veszélyeztető magatartás ellen, és a Szabadelvű Párt a
házszabály puccsszerű megváltoztatásával eltörölte az obstrukció jogát. Az ellenzék,
úgy érezvén, hogy a tiltakozásnak már nincs más eszköze, fizikailag szétverte az
üléstermet.)
9. A zsebkendőszavazás egy a Magyar Országgyűlésben 1904. november 18-án este
lezajlott jelenet volt, melynek során Tisza István kortesbeszéde után Perczel Dezső
házelnök – a házszabály megsértésével – csendben azonnali szavazást rendelt el a
Daniel Gábor által benyújtott házszabály-módosító javaslatról, amely jelentősen
csökkentette az ellenzéki képviselők jogköreit, egyértelműen a már régóta fennálló
ellenzéki obstrukció letörése céljából. Ugyan a jelenet leírásai nem egységesek abban,
 hogy a házelnök meglengetett-e egy zsebkendőt vagy sem, az általa tett mozdulatsor
láttán a képviselők többsége (kormánypárti, ellenzéki egyaránt) nem értve, mi történik,
kíváncsiságból felállt (ez jelentette akkoriban az igen szavazatot, míg az ülve maradás
a nemet), mire Perczel kihirdette a javaslat elfogadását.
10. 1905-ben Függetlenségi jelszavakkal győzött az ellenzéki koalíció amely nem ismerte
el a dualista rendszert. Ferenc József nem nevezhetett ki a dualizmust tagadó
kormányt. Átmenetileg élve uralkodói jogával, de a parlamentarizmus íratlan szabályát
áthágva a parlamenti többség által alakított kormány helyett szakértői kormánynak
adott megbízást.
11. Ez a kormány nem sokat valósított meg programjából. A függetlenségi célok helyett
néhány, a nemzetiségeket korlátozó intézkedés született, valamint a tömegek helyzetén
javító szociálpolitikai intézkedések. A koalíció kormányra kerülése választóvonalat
jelentett a dualizmus kori politikában. Lelepleződött az ellenzéki politika erőtlensége
(nem tudtak szembeszállni az uralkodó akaratával) és kilátástalansága (nem nyújtottak
valós alternatívát). Ezért a kormány gyorsan népszerűtlenné vált. A koalició hatalomra
kerülése körüli huzavona és kormányzása aláásta a parlamentarizmus tekintélyét is.
12. Tisza elengedhetetlennek tartotta a hadseregreformot. Az ellenzék kifogásolta, hogy a
közös hadseregen belül nem kellően érvényesül a magyar befolyás, ezért a
véderőtörvény körüli parlamenti csatározásokban Tisza ismét az obstrukció
eszközével élt. 1912. május 22-én Tisza Istvánt választották a képviselőház elnökévé;
erre 1912. május 23-án, a vérvörös csütörtökön a szocialisták által szervezett tüntetés
volt a válasz. A munkások Tisza kinevezése ellen és az általános választójogot
követelve vonultak az Országház felé, ahol a rendőrség feltartóztatta őket. Az
összecsapásokban hat ember meghalt, csaknem kétszázan megsebesültek és háromszáz
személyt letartóztattak. Tisza ellene volt az általános választójog bevezetésének és a
nemzetiségi kérdést is klerikális alapon akarta megoldani. 1912. június 4-én Tisza a
véderőtörvényt önkényesen elfogadtatta.
13. Ellenezte a háborút, de annak kitörése után minden erőforrást mozgósított, és feltétlen
hűséggel viseltetet a németek iránt.
14. MSZDP, Országos Polgári Radikális Párt, Károlyi Párt. A Magyar közvélemény zöme
a jövő emberét látta ezekben a pártokban, amelyek a háború ellenére meg tudják
menteni a történelmi Magyarországot.
15. Olaszország átállása (1915). 1916-ban a  Román csapatok betörnek Erdélybe.
Kétfrontos háború. A Monarchia mindinkább Németország befolyása alá került, és
félő volt, hogy többé nem tudja betölteni az európai politikában azt a kiegyensúlyozó
szerepet, mint addig. 
16. Károly 1916. novemberében lépett trónra, Ferenc József halála után. Titkos
kísérleteket tett, hogy tárgyaljon az Osztrák-Magyar Monarchia első világháborúból
való kilépéséről, de sajnos nem járt sikerrel. Károly azon törekvései ellenére, hogy
szövetségi unióvá alakítsa a birodalmat, a monarchia bomlani.
17. A padovai fegyverszünet az Osztrák–Magyar Monarchia és Olaszország illetve az
antant között jött létre. IV. Károly feltétel nélküli megadás.