ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és

Kollégium – Humán tagozat

Matematika 11. osztály

III. rész: Koordinátageometria

Készítette: Balázs Ádám

Budapest, 2019
2. Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

III. rész: Koordinátageometria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

73. Egyenes helyzetének jellemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

74. Párhuzamos és merőleges egyenesek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

75. Egyenes normálvektoros egyenlete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

76. Feladatok egyenesek egyenletére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

77. Egyenesek háromszögekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

78. Két egyenes metszéspontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

79. Feladatok egyenesek egyenletére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

80. A kör egyenlete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

81. A kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

82. A kör és az egyenes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

83. Vegyes feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

84. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

85. Témazáró dolgozat megírása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

 73. óra. Egyenes helyzetének jellemzése 3.

73. óra Egyenes helyzetének jellemzése

Def (Irányvektor). Bármely az egyenessel egyállású nemnulla hosszúságú vektor. Az

egyenes P1 (x1 ; y1 ) és P2 (x2 ; y2 ) pontjának segítségével felírva egy lehetséges irányvektor:

#» # » # »
v (v1 ; v2 ) = OP2 − OP1 = (x2 − x1 ; y2 − y1 )

Def (Normálvektor). Bármely az egyenesre merőleges nemnulla vektor az xy síkban1 .

Egy #»
v (v1 ; v2 ) irányvektor segítségével felírható egyik lehetséges normálvektor2 :

#»
n (A; B) = (v2 ; −v1 )

Def (Irányszög). Az xy koordinátasíkon az egyenes x tengellyel bezárt α szöge.

v2 A
tg α = =−
v1 B

Def (Iránytangens). Az egyenes irányszögének tangense, ha létezik3 .

m = tg α

1. Feladat. Ábrázoljuk az alábbi egyeneseket Descartes-féle derékszögű koordináta-

rendszerben, adjuk meg a normál- és az irányvektort, az irányszöget és az iránytangest!

3 d) y = 3x + 4 g) 3x − 4y = 2
a) y = ·x−4
2

5
b) y = ·x+2 e) y = −x + 8 h) 2x + y = 6
3

1
c) y = − · x + 6 f) 4x + 2y = 6 i) 3x + 5y = 9
4

73. Házi feladat. A kimaradt egyeneseket otthon ábrázolni és megadni a 4 jellemzőt!

73. Szorgalmi. Igazold, hogy m iránytangensű egyenesnek az irányvektora #»

v (1; m)
és a normálvektora #»
n (m; −1) alakban felírható.

1
A későbbiekben ezt a vektort használva bizonyos összefüggések egyszerűbbek lesznek.
2
A skalárszorzatuk nullát ad, így merőlegesek.
3
Ezt meredekségnek is nevezzük, ezért jelöljük m-mel.
4. 74. óra. Párhuzamos és merőleges egyenesek

74. óra Párhuzamos és merőleges egyenesek

Állítás. Az f és a g egyenes párhuzamos a következő esetekben:

• A két egyenes irányvektora egyállású1 : v#»f k v#»g

• A két egyenes normálvektora egyállású: n# »f k n#»g

• A két egyenes irányszöge azonos: αf = αg

• A két egyenes iránytangense egyenlő (ha létezik): mf = mg

Állítás. Az f és a g egyenes merőleges a következő esetekben:

• A két egyenes irányvektora merőleges egymásra2 . v#»f ⊥ v#»g

• A két egyenes normálvektora merőleges egymásra. n# »f ⊥ n#»g

• A két egyenes irányszögének különbsége 90 fok. |αf − αg | = 90°

• A két egyenes iránytangense egymásnak ellenkező előjelű reciprokai, szorzatuk:

m1 · m2 = −1

• Az egyik egyenes irányvektora egyállású a másik egyenes normálvektorával3 .

n# »f k v#»g és v#»f k n#»g

74. Házi feladat. Írd fel olyan tetszőleges egyenesek egyenletét, melyek párhuzamos
vagy merőleges helyzetűek az 1. feladatban szereplő egyenesekhez képest.

74. Szorgalmi. Mely p paraméter esetén merőlegesek egymásra az alábbi egyenesek?

px + y = −1 és 3x − 8y = 11

1
Ha az egyik vektor a másiknak nemnulla skalárszorosa, akkor egyállásúak.
2
Tehát a két irányvektor skaláris szorzata nulla.
3
Leggyakrabban ezt a tulajdonságot használjuk.
 75. óra. Egyenes normálvektoros egyenlete 5.

75. óra Egyenes normálvektoros egyenlete

Állítás. Egy P0 (x0 ; y0 ) és P (x, y) ponton átmenő egyenes egyenlete:

Ax + By = Ax0 + By0

ahol #»
n (A, B) egy normálvektor, mely merőleges a #»
v (x − x0 ; y − y0 ) irányvektorra.

2. Feladat. Írd fel az alábbi pontokon átmenő egyenesek egyenletét!

a) P (−4; −2) és Q (2; 1)

b) P (−3; 2) és Q (6; −3)

c) P (0; 0) és Q (4; 4)

d) P (−7; 1) és Q (6; 1)

e) P (4; −41) és Q (4; 3)

3. Feladat. Írd fel az f -re merőleges egyenes egyenletét, amely illeszkedik a Q pontra!

a) f : −3x + 8y = 17 és Q (−2; 5)

b) f : x = 4 és Q (1; 6)

c) f : 5x + 3y = 4 és Q (4; 5)

d) f : x = 4y és Q (−2; 8)

4. Feladat. Vizsgáld meg, hogy a megadott három pont egy egyenesre illeszkedik-e!

a) P (−4; 1), Q(2; −1) és R(14; −5)

b) P (1; 0), Q(11; −1) és R(33; −3)

c) P (1; 3), Q(−2; −6) és R(0; 0)

d) P (0, 5; 3), Q(−4; 32 ) és R(−13; −4)

75. Házi feladat. A kimaradt feladatokat befejezni!

75. Szorgalmi. Készíts egy matematikás mémet!

6. 76. óra. Feladatok egyenesek egyenletére

76. óra Feladatok egyenesek egyenletére

5. Feladat. Írd fel az egyenes egyenletét a megadott adatok felhasználásával!

a) C (−5; 1) és D (3; −1) ponton átmenő egyenes.

b) P0 (−1; 7) pontra illeszkedő #»

v (3, −2) irányvektorú egyenes.

c) R0 (3; −2) pontra illeszkedő #»

n (2, 4) normálvektorú egyenes.

d) m = 2 iránytangensű és Q0 (−4; 9) pontra illeszkedő egyenes.

e) y = 5x − 4 egyenessel párhuzamos és S0 (4; 1) pontra illeszkedő egyenes.

f) y = −5x + 42 egyenesre merőleges és U0 (4; 1) pontra illeszkedő egyenes.

g) X (5; −2) és Y (−1; 4) pontoktól egyenlő távolságra lévő pontok halmaza.

h) V (2; 4) és W (8; 1) pontok V -hez közelebbi harmadolópontján átmenő egyenes.

i) Az origó és az Z (5; 1) pont közötti szakasz felezőmerőlegese.

j) −3x + 7y = 35 és −3x + 7y = 7 egyenestől azonos távolságra lévő egyenes.

76. Házi feladat. Írd fel az y = 3

2
· x + 42 egyenesre merőleges és H0 (5; 3) pontra
illeszkedő egyenes egyenletét!

76. Szorgalmi. Add meg az α = 30° irányszögű, T0 (−2; 3)-ra illeszkedő egyenest!
 77. óra. Egyenesek háromszögekben 7.

77. óra Egyenesek háromszögekben

6. Feladat. Adott az A (4; 2), B (3; 8) és C (1; 4) csúcsokkal megadott háromszög. Írd
fel a következő egyenesek egyenletét!

a) BC oldalegyenese (a : −2x + y = 2)

b) AB magasságvonalának egyenese (mc : −x + 6y = 23)

c) BC súlyvonal egyenese (sa : −2x − y = −10)

d) AC oldalfelező merőlegese (fb : −3x + 2y = −1.5)

e) AB oldallal párhuzamos középvonal egyenese (kc : 3x + 0.5y = 9)

7. Feladat. Egyenlő szárú háromszög alapjának végpontjai A(2; −3) és B(7; −2).
Határozd meg C koordinátáit, ha az illeszkedik az e : x − y = −2 egyenesre! C (3; 5)

77. Házi feladat. Adott az A (5; −3), B (−1; 1) és C (6; 3) háromszög. Írd fel a
következő egyenleteket!

a) b oldal egyenesének egyenlete

b) mb magasságának egyenlete

c) sa súlyvonal egyenesének egyenlete

d) c oldal felezőmerőlegesének egyenlete

77. Szorgalmi. Határozd meg e és f hajlásszögét, ha e : 3x+4y = 0 és f : 5x−2y = 1!

8. 78. óra. Két egyenes metszéspontja

78. óra Két egyenes metszéspontja

8. Feladat. Írd fel az alábbi egyenesek metszéspontját! Ehhez oldd meg egyenletrend-
szerként a két megadott egyenletet és a megoldást rendezd koordinátákba!

a) e : 4x + 3y = 17 és f : 2x − 7y = −17 Válasz: K (2; 3)

b) g : 5x + 3y = 25 és h : x − 6y = 5 Válasz: K (5; 0)

9. Feladat. Melyik pont van egyenlő távolságra van az A (3; 3), B (−8; 2) és C (4; −8)
pontoktól? Írd fel AB, majd AC szakaszfelező merőlegesét1 . A két egyenest egyenlet-
rendszerként megoldva megkapod a keresett koordinátákat.

Válasz: K = (−2; −3)

10. Feladat. Határozd meg az e : 4x − 3y = 2 egyenes és a P (5; 1) távolságát! Ehhez

írj fel egy olyan f egyenest, mely merőleges e-re és P -n átmegy. Az f ∩ e pontot meg-
határozva egyenletrendszerből kapod a P 0 pontot. A P P 0 szakasz hosszára 3 adódik.

11. Feladat. Egy háromszög oldalainak felezőpontjai P (3; −5), Q (5; −2) és R (1; −1).
Írd fel a háromszög oldalegyeneseinek és oldalfelező merőlegeseinek egyenleteit!
# »
A P Q-val párhuzamos R-en átmenő egyenes lesz az egyik oldalegyenes. Erre merő-
leges R-en átmenő egyenes lesz az oldalfelező. A többit is hasonlóan kapod meg.

a : 2x + y = 8 b : 3x − 2y = 5 c : x + 4y = −17

ma : x − 2y = 9 mb : 2x + 3y = −1 mc : 4x − y = 17

78. Házi feladat. A kimaradt feladatokat befejezni!

78. Szorgalmi. Érdemes letölteni számítógépre: GeoGebra Classic 5

1
Igazából bármelyik másik kombinációt is választhatod.
 79. óra. Feladatok egyenesek egyenletére 9.

79. óra Feladatok egyenesek egyenletére

12. Feladat. Igaz-e, hogy A (4, 2), B (3, 1) és C (0, −2) pontok egy egyenesre illeszked-
nek? Ehhez határozd meg AB egyenes egyenletét és ellenőrizd, hogy C illeszkedik-e.

13. Feladat. Igaz-e, hogy az alábbi egyenesek egy téglalapot határoznak meg?

• e : x − 2y = 2

• f : y = 4 − 2x

• g : −3x + 6y = 11

• h : 4x + 2y + 7 = 0

14. Feladat. Adott A (−2, −2), B (4, 2), C (x, y) pontok által meghatározott három-
szög és a M (0, 1.5) magasságpontja. Igazold, hogy ABC4 egyenlő szárú háromszög!

79. Házi feladat. Döntsd el számítás alapján, hogy az X (4, 6) vagy az Y (−2, −2)
pont közül melyik van távolabb az f : 3x + 4y = 10 egyenletű egyenestől!

79. Szorgalmi. Határozd meg f : −2x + y = −10 és g : −2x + y = −20 távolságát!

10. 80. óra. A kör egyenlete

80. óra A kör egyenlete

Állítás. Az origótól r távolságra lévő P (x, y) pontok koordinátáira felírható az alábbi:

x2 + y 2 = r 2

Def (Kör egyenlete). K(u; v) középpontú r sugarú kör egyenlete az xy síkon:

(x − u)2 + (y − v)2 = r2

Megjegyzés. A (p; q) körön belüli és a (t, s) körön kívüli pontokra igaz, hogy:

(p − u)2 + (q − v)2 < r2 és (t − u)2 + (s − v)2 > r2

15. Feladat. Írjuk fel az alábbi körök egyenletét!

a) Középpontja (2; 3), sugara 6 egység.

b) Középpontja (−3; 5), átmérője 6 egység.

√
c) Középpontja az origó, sugara 42 egység.

d) Középpontja (6; −4), kerülete 60π egység.

e) Középpontja (4; 3) és áthalad az origón.

f) Középpontja (5; −2), és áthalad a (4; 3) ponton.

g) Átmérőjének két végpontja (4; 1) és (2; 3).

h) Átmérőjének két végpontja (−3; 5) és ( 32 ; − 14 ).

i) Áthalad a (−6; 0) ponton és az origóban érinti az y tengelyt.

j) Áthalad a (0; 4) ponton és az origóban érinti az x tengelyt.

k) Áthalad a (6; 3) ponton és érinti a tengelyeket.

l) Áthalad a (2; 9) ponton és érinti a tengelyeket.

80. Házi feladat. Írjuk fel a K(−1; 2) középpontú 5 egység sugarú kör egyenletét!
Hol vannak az alábbi pontok a körhöz képest? A(−3; 0), B(3; −3), C(4; 2), D(−4; 6)

80. Szorgalmi. Írjuk fel az r sugarú, mindkét tengelyt érintő kör egyenletét!
 81. óra. A kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet 11.

81. óra A kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet

16. Feladat. Igazold, hogy az alábbi egyenletek egy-egy kör pontjait határozzák meg!
Nevezetes azonossággal alakítsd olyan alakúra, mint Kör egyenlete definícióban.

a) x2 + y 2 − 6x + 8y = 0

b) x2 + y 2 − 6x + 10y − 2 = 0

c) x2 + y 2 + 10x − 24y = 0

17. Feladat. Számítsd ki az alábbi körök közös húrjaik hosszát! Oldd meg az egyen-
letrendszert és a megoldások lesznek a metszéspontok koordinátái. Egyikből a másikba
mutató vektor hossza lesz a húr hossza.
 
2 2 2 2
k1 : x + y − 6x − 8y = 0 k3 : x + y − 2x = 0 

k2 : x2 + y 2 = 9  k4 : x2 + y 2 − x + 2y = 0

18. Feladat. Számítsuk ki az A(2; 2), B(2; 4), C(6; 4) háromszögben

a) A háromszög oldalainak hosszát.

b) Az oldalak felezőpontjainak koordinátáját.

c) A súlypont koordinátáját.

d) A háromszög köré írható körének középpontjának koordinátáját.

e) A magasságpont koordinátáit.

f) A háromszögbe írható kör középpontjának koordinátáját.

81. Házi feladat. Határozd meg az alábbi körök középpontját és átmérőjét! Számítsd
ki az alábbi körök közös húrjaik hosszát!

k1 : x2 + y 2 = 10 

k2 : x2 + y 2 − 10x − 10y + 30 = 0

81. Szorgalmi. Igazoljuk, hogy az alábbi pontok egy körön vannak!

A(6; 5), B(8; 1), C(0; −3), D(−1; 4)

12. 82. óra. A kör és az egyenes

82. óra A kör és az egyenes

Állítás. Egy k kör és egy e egyenes kölcsönös helyzete háromféle lehet:

• Nincs közös pontjuk, egyenleteiknek nincs közös megoldása. k ∩ e = ∅

• Az egyenes érintője a körnek, egyetlen közös pontjuk van, egyenleteiknek egyetlen

megoldáspárja az E(x; y) érintési pont koordinátája. k ∩ e = {E}

• Az egyenes két különböző pontban metszi a körvonalat, egyenleteiknek két kü-

lönböző megoldáspárja a K1 és K2 koordinátái. k ∩ e = {K1 ; K2 }

19. Feladat. Milyen helyzetűek az alábbi egyenesek az x2 + y 2 = 36 körhöz képest?

a) x − 2y + 5 = 0 d) x + y − 17 = 0

b) 5x − 13y + 26 = 0 e) 3x − 4y + 30 = 0

c) y = 6 f) 3x − y = −25

20. Feladat. Határozzuk meg az alábbi körök és egyenesek közös pontjainak számát!
 
e1 : y = x − 2  e3 : 4x − 3y − 38 = 0 

k1 : x2 + y 2 − 5x = 0 k3 : (x − 1)2 + (y + 3)2 = 25

 
e2 : 3x + y = 10  e4 : x − y = 2 

k2 : x2 + y 2 = 10 k4 : x2 + y 2 + 4x − 4y − 18 = 0

21. Feladat. Számítsuk ki annak a húrnak a hosszát, amelyet az f : 2y − 3x + 12 = 0

egyenesből a k : x2 + y 2 − 14x − 4y − 5 = 0 egyenletű kör metsz ki!

82. Házi feladat. Határozd meg azokat a pontokat, amelyek egyrészt illeszkednek az
h : x + 2y = 7 egyenesre, valamint a (3; 7) ponttól 5 egység távolságra vannak!

82. Szorgalmi. Írd fel annak a körnek az egyenletét, amely az x2 + y 2 = 100 kört a
(6; −8) pontban érinti, és sugara 15 egység!
 83. óra. Vegyes feladatok 13.

83. óra Vegyes feladatok

22. Feladat. Adott az A(4; −9) és B(−2; −3) pont. Számítsd ki az alábbiakat!
# » # »
a) Az AB és BA vektor koordinátáit, illetve az AB szakasz hosszát.

b) A felezőpont koordinátáit, tehát az FAB pontot.

c) Annak a C pontnak a koordinátáit, melyre teljesül, hogy FAC = B.

# » # »
d) Az A és B pontokba mutató helyvektorok skaláris szorzatát, tehát OA · OB-t.

e) A D(3; −1) pontból A és B pontokba mutató szabad vektorok koordinátáit!

23. Feladat. Adott az e : −x + 2y = −5 és a g : 2x + y = 10 egyenletű egyenes.

a) Igazold, hogy e ⊥ g, tehát az egyenesek egymásra merőlegesek!

b) Határozd meg az M = e ∩ g metszéspont koordinátáit!

c) Írd fel a H(6; 8) pontra illeszkedő, g-re merőleges egyenes egyenletét!

d) Határozd meg az előző pontban felírt egyenes távolságát az e egyenestől!

e) Mekkora szöget zár be az e egyenes az i : −3x + y = −38 egyenessel?

24. Feladat. Adott a k1 : x2 − 16x + y 2 − 20y + 128 = 0 egyenletű kör.

a) Igazold, hogy k1 egy kör, és határozd meg sugarát, illetve középpontját!

b) Írd fel k2 egyenletét: k2 = {(12; 10)-től 2 egységre lévő pontok halmaza}

c) Milyen helyzetűek az k1 és k2 körök?

d) Hol helyezkedik el az L(6; 8) pont a két körhöz képest?

e) Írt fel annak a körnek az egyenletét, melyben K1 K2 szakasz1 átmérő!

83. Házi feladat. Adott az X(1; 3) és Y (5; 1) pont.

a) Írd fel annak az f egyenesnek az egyenletét, mely XY felező merőlegese!

b) Írd fel annak az c körnek az egyenletét, melyben XY egy átmerő!

c) Írd fel az M = f ∩ c metszéspont koordinátáit!

83. Szorgalmi. Írd fel az XY szakasz 5 : 3 arányú osztópontját!

1
Ahol K1 pont a k1 kör középpontja, míg K2 pont a k2 kör középpontja.
14. 84. óra. Összefoglalás

84. óra Összefoglalás

25. Feladat. Egy négyzet oldalegyenesei a koordinátatengelyek, valamint az x = 2 és

az y = 2 egyenletű egyenesek. Oldd meg az alábbi feladatokat!

a) Ábrázold derékszögű koordinátarendszerben a négyzetet!

b) Add meg a csúcsinak koordinátáit!

c) Írd fel a négyzet köré írható kör egyenletét!

d) Állapítsd meg, hogy a négyzet kerülete hány százaléka a felírt kör kerületének?

e) Az y = −4x + 2 egyenes a négyzetet mekkora területű alakzatokra bontja?

26. Feladat. Írd fel annak az egyenesnek az egyenletét, amely átmegy a P (3; 5) ponton
és párhuzamos a 3x + 7y = 42 egyenletű egyenessel!

27. Feladat. Rombusz átlóinak hossza 4 és 5. Mekkora az átlóvektorok skalárszorzata?

28. Feladat. Írd fel AB átmérőjű kör egyenletét, ahol A(−5; 3) és B(1; −5). Döntsd
el, hogy S(1; 3) ezen rajta van-e! ABC4 -ben S súlypont. Add meg C koordinátáit!

29. Feladat. Adott k : x2 + y 2 − 6x + 8y − 56 = 0 kör és e : x − 8, 4 = 0 egyenes.

a) Számold ki a kör és az egyenes közös pontjainak koordinátáit!

b) Mekkora távolságra van a kör középpontja az egyenestől?

c) Írd fel a négyzet köré írható kör egyenletét!

d) Állapítsd meg, hogy a négyzet kerülete hány százaléka a felírt kör kerületének?

e) Az y = −4x + 2 egyenes a négyzetet mekkora területű alakzatokra bontja?

84. Házi feladat. Egy 9 cm sugarú kört egy egyenes két körívre bont. Az egyenes a
kör középpontjától 5,4 cm távolságban halad. Mekkora a hosszabb körív hossza?

84. Szorgalmi. Három egyenes egyenlete a következő (a és b valós számokat jelölnek):

e : y = −2x + 3 f : y = ax − 1 g : y = bx − 4

Milyen számot írjunk az a helyére, hogy az e és f egyenesek párhuzamosak legyenek?

Melyik számot jelöli b, ha a g egyenes merőleges az e egyenesre?
 85. óra. Témazáró dolgozat megírása 15.

85. óra Témazáró dolgozat megírása