A design szerepe a hazai kortárs gyermekkönyvkiadásban

JELIGE:
DZE 202

2018.10.22.

1
Tartalomjegyzék
Bevezetés……………………………………………………………………………………………………..…....4

1. Gyermekkönyvek elemzése és design szempontú megközelítése……………………………..………….….5

1.1. Könyvdesign………………………………………………………………………………...…………….…..6

1.2. A vizuális nyelv olvasásának kritériumai………………………………………………...…………………7

1.3. Kiválasztott könyvek……………………………………………………………………...………………….7

1.4. Elemzések eredményei………………………………………………………………...……………………..7

1.4.1. Spuri Gyuri, a postás egér………………………………………………………...……………………….8

1.4.2. Dzsungeldzsem…………………………………………………………………………...…………………9

1.5. Az eredmények összegzése……………………………………………………………………...…………..10

2. Kiadók és illusztrátorok szerepe a könyvdesignban………………………..………………………………16

2.1. Összegzés…………………………………………………………………………………..……………...…16

3. A vizuális nevelés problémái……………………………………………………………..…………………..18

3.1. Mit tekintünk gyermekirodalomnak?..........................................................................................................19

3.2. A vizuális nevelés és az irodalmi nevelés elválasztása……………………………...……………………..20

3.3. Vetélkedni kell?..............................................................................................................................................21

3.4. Progresszív témák és vizualitás…………………………………………………..………………………...22

3.5. Az illusztrátorok szerepe……………………………………………………..…………………………….23

3.6. Korosztályi besorolások……………………………………………………...……………………………..23

3.7. A kortárs gyermekkönyvdesign értékelése…………………………………...…………………………...24

3.8. Összegzés…………………………………………………………...………………………………………..24

4. Pillantsunk a papír mögé………………………………………………………………………………..……25

4.1. Hagyományos médium és technológiai közvetítettség……………………………………………………27

5. A népszerűség és a vizuális nyelv összefüggései……………………………………………………………..28

5.1. Az ügy…………………………………………………………………..……………………………………29

5.2. Intermedialitás………………………………………………………………………………………………30

6. Változások a gyermekkönyvkiadásban…………………………...…………………………………………31

6.1. Az elmúlt húsz év változásai, avagy mi volt a jelen előtt……………………………………………...….33

Konklúzió………………………………………………...………………………………………………………34

Irodalomjegyzék…………………………………………………………………………………………………36

Melléklet (vizuális)………………………………………………………………………………………………39

2
Bevezetés

A hazai kortárs gyermekkönyvek design szempontú megközelítése dolgozatom tárgya, mely

egy eddig kevésbé felmerülő szempont a kortárs gyermekirodalommal foglalkozó szakemberek
számára. A gyermekirodalomnak kardinális jelentősége van a kisgyermekek olvasóvá
nevelésének folyamatában. A gyermekirodalmi tartalom a gyermekévek különböző
intervallumaiban értelmezendő – 0–6 vagy 6–10 –, szerepe van a beszédfejlődésben, a
szókincsfejlesztésben, beszéd és megértés szempontjából fontos, táptalaja később az írni-
olvasni tanulásnak. Az alapvető különbségek megnyilvánulnak tartalomban, designelemekben
és alapvetően másra koncentrál a szülő, amikor gyermekének olvasmányt választ, s másra a
gyermek, aki már önmaga képes fogyasztói döntésre. A textuális és vizuális tartalom, a design
elemei milyen mértékben járulnak hozzá egy-egy kortárs gyermekirodalmi könyv sikeréhez? A
szenzibilis témák is népszerűek, mint egy csoporton belüli integrációs probléma, a barátkozás,
a halállal és betegségekkel való szembesülés, vagy éppen a szülők válása.1
A téma aktualitását és kutatásának relevanciáját mutatja, hogy a gyermekirodalom
fogyasztási trendet diktál, továbbá a gyermekirodalommal foglalkozó kiadók
eseménymarketing és más marketing eszközökkel hozzák közelebb a fogyasztókhoz,
olvasókhoz a könyveket, a „kicsik” irodalmának szeretetét.
Kutatásom három nagy egységre koncentrál a gyermekirodalmon belül. Először a
gyermekkönyv design alapú elemzésével hasonlít össze két nagy csoportot, vagyis a 0–6, és 6–
10 éveseknek szóló tartalmat. Másodszor koncentrál a könyvkiadás és vizuális tartalomgyártás
komponenseire, mely során piaci szereplőkkel készült interjú. A három interjúalany a
gyermekkönyvkiadás területén dolgozik, kettő a gyermekkönyvkiadás felől, egy pedig az
alkotói – illusztrátori – oldalról érkezve. A harmadik rész során fókuszcsoportos interjú
keretében irodalmárok értelmezték a kortárs hazai gyermekkönyveket. Az írásban három nagy
egységének eredményeit összegzem, célom a kortárs hazai gyermekkönyvkiadás és
gyermekkönyv piac egy részénének vizsgálata, mely valamennyi olvasó és érdeklődő számára
segítséget és releváns információkat nyújt a gyermekkönyv design jelenségébe és gyakorlatába
és a gyermekkönyvek mesés világába.

1
Az érzékeny és fontos témák feldolgozása segíthet a gyermekeknek értelmezni, elfogadni a
deviáns – akár rossz, akár pozitív értelemben tekintett – jelenségeket. A másság feldolgozására, akár a
vakok világának bemutatása a Mimi és Liza című könyvben érzékenyen és hitelesen történik.

3
 Fontosnak vélem, hogy a hagyományos médiumon, vagyis a könyvön túl is bemutassam,
hogy milyen lehetőségekkel bővült az interpretáció folyamata. A technológia fejlődése pozitív
vagy pesszimista olvasatot feltételez, netán mindkettőt? A papíron kívül már kedvenc
történeteinket megtekinthetjük mozgóképes adaptációban, játszhatunk a belőle inspirálódott
játékokkal, vagy éppen bábelőadás formájában élvezhetjük. E jelenségnek a jelentőségét is
vizsgálom.
Az empirikus kutatás során interjút készítettem Dániel Andrással, Keszeg Ágnessel,
Kovács Eszterrel, Nyulas Ágnessel és Szegedi Katalinnal. Emellett egy kislétszámú
fókuszcsoportos kutatás eredményeit is összegzem, amelynek résztvevői Bódi Katalin, Lapis-
Lovas Anett és Gesztely Hermina voltak. A dolgozat terjedelmi korlátai miatt a mellékletbe
szánt interjúkat nem tudom egészében csatolni, hiszen a 20 oldalt bőven meghaladják.

4
 1. Gyermekkönyvek elemzése és design szempontú megközelítése

Az első fejezet a kutatás első részét foglalja össze, mely a gyermekkönyvek design szempontú
elemzése. Fontos megemlíteni azt a tény, hogy kifejezettem gyermekkönyv design elemző
szakirodalmi bázis nem áll rendelkezésre, az illusztrált könyv szempontrendszere dominál.
(Hendel, 173-195.)
A vizuális nevelés már gyermekirodalmi szinten elkezdődik. Ebben az értelemben tehát
a design, a vizuális elemek nem csupán eszközzé, hanem központi elemmé is válhatnak.
Azonban mit jelent a design? A design fogalmát tisztázom, így segítve a gyermekkönyv design
alapú értelmezését. Victor Papanek a designelmélet kutatása során a legizgalmasabb és
legtágabban értelmezhető designdefiníciója a mai napig jelentős meghatározás.

„Minden ember designer. Minden, amit teszünk, szinte minden időben, design, hiszen a design alapvető minden
emberi cselekedetben. A tervezési folyamat ugyanis bárminő vágyott és előrelátható cél érdekében fellépő
cselekvés megtervezését és ennek egy adott struktúra szerinti elrendezését jelenti. Minden olyan törekvés, ami arra
irányul, hogy a designt pusztán önmagáért való dologgá tegyük, szemben áll azzal a ténnyel, hogy a design életünk
elsődlegesen meghatározó eredője […] a design tudatos és ösztönös törekvés az értelemteli rend megteremtésére.”
(Szentpéteri, 42.)

Papanek a designt nem csupán a kapott eredményre leszűkítve értelmezi – vagyis nem a
gondolat és alkotási folyamat materializálódását, például egy hétköznapi tárgyat, vagy
képzőművészeti remeket tekinti mindössze annak –, hanem a létezés koncepcionális elemeként
vizsgálja, mely állandó és valamennyi mozzanatban tudattalan vagy tudatosan jelen van.
A gyermekirodalomnak esztétikai jelentőséget kevésbé tulajdonítottak korábban,
melynek oka lehet például, hogy a vizuális kódok olvasása bizonyos kompetenciákat feltételez.
Függ a befogadás minősége számos tényezőtől. Kulturális különbségek vagy fogékonyság,
látásmód, nevelési sajátosságok is tényezőként vannak jelen. „A »gyermekirodalom« szó
általában – és sajnos – a komolytalanságot, az alacsony igényekhez való alkalmazkodást
sugallja. Per definitionem irodalom alatti szövegkorpuszként kezelik, legfeljebb didaktikai
minőséget tulajdonítva neki, esztétikait semmiképp.” (Vári)
A gyerekirodalom design szempontú megközelítése során az esztétikai sajátosságokra és
a design elemek eszközként való használatára koncentráltam. A következő részben az elemzést
részletezem, valamint az elemzésekből kettőt hosszabban, a többit rövidebben említem.
1.1. Könyvdesign

5
A gyermekkönyv és design kapcsolatának rövid, ám lényeges mozzanatainak bemutatása után
a dolgozat ezen részében a tényleges elemzéseket foglalom össze, a módszertani ismertető után.
A gyermekkönyvek interpretációja kimerül a színes és vizuális formavilágban. A könyvdesign
akár piaci igényeket is kiszolgálhat. Felmerülő probléma és feszültség, hogy a könyvdesign és
az illusztráció által tekintjük-e sikeresnek a tartalmat, mely az eladásokhoz szorosan
kapcsolódik. A minőségi mese, novella, vers megfelelő illusztráció nélkül érvényesül-e a
kortárs gyermekkönyvek birodalmában?
Elemzésre a Magyar Gyermekirodalmi Intézet által a 2016-os évre összeállított TOP 50
gyermekirodalmi könyv közül a 0–10 éves korosztálynak ajánlott tartalmakat választottam. A
mintavétel típusát tekintve a klaszteres elemzési módszer célja a hasonlóságok és különbségek
megfigyelése a különböző gyermekkönyvek esetében. Az elemzés során kapott eredmény
alapvetően egy kis szűk csoportra – kategóriára – értelmezett mindössze.
A könyvillusztráció számos jelentős szerepet betölt a gyermeki „olvasás” folyamán. A
korábban említésre került két korcsoport számára készült vizuális nyelv között különbség
figyelhető meg. Míg a kisebb korcsoporti besorolás során a felnőtt olvassa javarészt a
tartalmakat, a második esetben már nem feltétlenül. A vizuális tartalmat másként dolgozza fel
a gyermek, hiszen az első esetben az illusztrációkba kapaszkodva alkot imagináriusan egy
szóhoz, fogalomhoz, értelemhez társított képet. A képi világ segít nyelvezetet építeni – érezni,
érteni, érzékelni –, így az illusztráció önálló nyelvvé lép elő.

1.2A vizuális nyelv olvasásának kritériumai

A vizuális nyelv olvasható. Ebben a részben meghatározom az elemző módszertan kritériumait.

Nem zártam ki azt a lehetőséget az elemzések során, hogy a különböző könyvek során új és
egyedi szempontokat találhatok. Ezt figyelembe véve, a kiválasztott könyvek elemzésére nem
lehet és nem is szabad teljességgel tekinteni. Az alábbi kritériumok figyelembevétele minden
esetben megtörtént: szín elemek, tipográfia, a kép és szöveg kapcsolata, vizuális logika, oldal
struktúra, tartalom, koncepció, forma és helyhasználat, technika, stílus. Az elemzések során
további kérdésekre is kerestem a választ: milyen feszültség, akár összeférhetetlenség fedezhető
fel az illusztrációk során? Feladatomnak tekintettem, hogy az elemzés eredményei
kapaszkodóként szolgáljanak a minőségi gyermekirodalmi olvasmány választásának
folyamatában valamennyi hazai fogyasztó esetében. A vizuális elemek felelősségének

6
aspektusa szintén tényezőként jelent meg az elemzésben. A korábban említett vizuális nyelv
ismerete és annak olvasni tanulása gyermekkorban meghatározó jelentőségű. Az elemzés
mellett az empirikus kutatások meghatározó gondolata többek között a vizuális nevelés és
annak felelőssége. Mint a további fejezetekben olvasható lesz, a gyermekirodalom nem minden
szereplője tartja ugyanolyan fontosnak a designt.

1.3. Kiválasztott könyvek

A Magyar Gyermekirodalmi Intézet 2016-ban kiadott egy listát, mely a TOP50

gyermekirodalmi könyvet tartalmazza az adott évre tekintve. Az alábbiakban a kiválasztott
könyvek listája található. A látványfelismerhetőség, az ábrák, a képalkotás, kreativitás, a nem
vizuális anyagok megjelenítése is összehasonlításra kerültek. A kiválasztott könyvek az
alábbiak: Nyulász Péter: Az ellopott Mikulás-szán (6–9); Haeringen Van Annemarie: A hosszú
hajú királykisasszony (4–8); Lovász Andrea: Dzsungeldzsem (6–9); Lovász Andrea: Puszi,
nyuszi! (0–3); Nagy Diána: Könnyű, nehéz; Ellentétek (1–3); Lovász Andrea: Toppantós (0–5);
Marianne Dubuc: Spuri Gyuri, a postás egér (4–8); Katarína Kerekesová - Katarína Moláková
- Alexandra Salmela: Mimi és Liza (4–8).

1.4. Elemzések eredményei

Ebben a részben két hosszabb elemzést mutatok be, melyek a Dzsungeldzsem és a Spuri Gyuri,
a postás egér című könyvekről szólnak.

1.4.1. Spuri Gyuri, a postás egér

Marianne Dubuc kanadai írónő könyvét a TOP 50 gyermekirodalmi könyv közé választotta a
Magyar Gyermekirodalmi Intézet. Spuri Gyuri egy napját követjük végig, minden egyes tömör
információhoz – 2 vagy 3 mondat – kapcsolódik egy-egy oldalnyi rajz, segítve a befogadást.
Kép és szöveg kapcsolata ezáltal jól követhető. Fontos, hogy az egész történet a textuális
tartalomból nem érthető. A színelemek nem meglepők – azaz a személyek, tárgyak, tájak –
realisztikus ábrázolásmódban jelennek meg. A könyv a 4–8 éves korosztály számára készült.

7
Az olvasni tanulás korszakába lépve a book-handling skills2 fejlesztésének eleget téve – nem
fejjel lefelé példának okán –, hanem az olvashatósági oldalstruktúrának megfelelően halad a
könyv. A/4-es formátum jelentős, a vizuális nyelvben minden információ megjelenik, mely a
szüzsé és fabula szempontjából jelentős. A textuális tartalom tipográfiája egyszerű, mondhatni
semleges, hiszen olyan információkat jelenít meg – időpontok, helyszínek –, melyek
kiegészítésül, magyarázatként, egyfajta összekötő elemként funkcionálnak. Minden oldal
illusztrált, és egységesen 2-3 sor szöveg kíséri a képeket. Arra a kérdésre, hogy miről szól a
könyv és kinek, egyértelmű válasz adható. Elsődlegesen a befogadó gyermeknek, aki a vizuális
nyelvet olvassa és a szöveget, vagy aki mindössze a vizuális nyelvet dekódolja elsődlegesen.
Más-más befogadásmódok lehetségesek, azonban a könyv felépítése felkínálja ezek variációit,
ezzel bővítve célközönségét. (Mellélet 1., Melléklet 2.)

1.4.2. Dzsungeldzsem

A könyv az olvasni tanuló korosztály számára segítség, hiszen kifejezetten koncentrál az

olvasásra, annak gyakorlására. A könyvet Kismarty-Lechner Zita illusztrálta. Az A/4 nagyságú,
keményfedeles, színes, tipográfiában is kiemelkedő tartalom a könnyebb befogadást teszi
lehetővé a gyermek számára, akár felnőtt segítsége nélkül. A fejezetek a magyar ábécé
sorrendjében haladva, minden alkalommal egy-egy betűt kiemelve. Az éppen gyakorlásra
kerülő betű színessel van kiemelve, formában és nagyságban is eltér, jelezve a fontosságot a
befogadó irányába. A vizuális elem e tartalom esetében nem a történetmesélés szoros
értelmezéséhez kapcsolódik, hanem kiegészíti azt. A szereplők ábrázolásmódja nem
realisztikus, ami a játékosság színterében a könnyebb és önfeledt befogadásmódot segíti elő. A
szöveg és a vizuális tartalom azonban nincsen szoros relációban egymással. Az oldal
szerkesztése az európai book-handling skills gyakorlatának megfelelő.

„A Dzsungeldzsem3 az éppen olvasni tanuló gyerekeknek készült. Az szeretnénk, hogy az iskolába lépők kiváló,
szépirodalmi mércével is értékes művekből tanuljanak meg olvasni. Ezért kínáljuk ezt a könyvet, amelyben a

2
A book-handling skills a megfelelő olvasási irányt jelenti. A balról jobbra és a felülről lefele
haladási irány felel meg az európai hagyománynak.
3
Az alábbi kortárs írók, költők szövegei találhatók a kötetben: Adamik Zsolt, Berg Judit, Both
Gabi, Böszörményi Gyula, Dániel András, Darvasi László, Demény Péter, Ecsédi Orsolya, Egri
Mónika, Fehér Rea, Finy Petra, Hervay Gizella, Jász Attila, Kertész Erzsi, Kovács András Ferenc,
Lackfi János, Majoros Nóra, Markó Béla, Máté Angi, May Szilvia, Mészöly Ágnes, Molnár Krisztina
Rita, N. Tóth Anikó, Nemes Nagy Ágnes, Nyulász Péter, Petőcz András, Scheer Katalin, Szabó T.

8
kortárs (gyerek)irodalom legjobb képviselőinek meséit, verseit gyűjtöttük egybe. A kötet a magyar ábécé minden
egyes betűjéhez kínál szövegeket úgy, hogy az adott betűhöz kapcsolódó legfontosabb helyesírás problémákra is
ráirányítja a figyelmet. Betűtanítás. Helyesírás együtt - s minden úgy, hogy elsősorban szórakoztató, igényes
gyermekirodalom!” (Lovász)

Lovász Andrea a Dzsungeldzsem szerkesztőjeként fogalmazta meg az adott könyvvel

kapcsolatos gondolatát, mely a könyv elején kapott helyet és kitér a gyermekirodalmi tartalom
nevelő szándékára. (Melléklet 3.)

1.5. Az eredmények összegzése

Az idősebb besorolásba tartozó tartalmak már társadalmi szempontból fontos témákat szintén
feldolgoznak. A nevelő szándék figyelhető meg ebből a szempontból. Kitűnő példa a Mimi és
Liza című könyv, mely gondolkodásra invitálja a befogadót. A látássérültek világába
nyerhetünk betekintést, két kislány barátságán keresztül az empátia és a különbözőség
elfogadása a hangsúlyos üzenet. A már önálló olvasásra képes gyermekek könnyedén
értelmezhetik az olvasmányt, a textuális tartalom mellett minden oldalon az illusztráció
impozáns, élénk, valósághű és lényeget kiemelő. A valósághű ábrázolásmód a befogadást
könnyíti. Az ellopott Mikulás-szán című könyv szintén a már nagyobb korosztály számára
ajánlott, önálló olvasás mechanizmusára kialakított illusztrációk találhatók benne. A tipográfia
során érvényesül a fontos tartalom kiemelése, a piros szín – mint figyelemfelkeltő eszköz –
megjelenik. Az idősebb korosztályt is segítik tehát a tipográfiával és színelemekkel elkülönített
fontos tartalmak. Vannak könyvek, melyeket mindkét korosztály számára ajánl a besorolás. A
hosszú hajú királykisasszony című könyv is ilyen, mely átmenet a két korosztály tartalmai
között, ugyanis a 4-8 éves korosztály számára íródott. A vizuális tartalom a rövid textuális
tartalmat vizuális formanyelvvel meséli el. Egyszerű tipográfia jelenik meg, egységben és
harmóniában a körülötte lévő illusztrációval. A Spuri Gyuri, a postás egér, valamint a Mimi és
Liza könyvek is a nagyobb korosztálynak szóló vizuális jegyekkel dominálnak. A Toppantós
című könyv ugyanazon kiadónak terméke, mint a Dzsungeldzsem, és ugyanaz a személy
illusztrálta mindkettőt. Egész oldalas illusztrációk találhatók a tartalomhoz igazodva, egyszerű

Anna, Szepesi Attila, Szilágyi Ákos, Szilágyi Domokos, Tamkó Sirató Károly, Tandori Dezső, Tóth
Krisztina, Várfalvy Emőke, Varró Dániel, Vörös István, Weöres Sándor, Zalán Tibor.

9
megjelenítés érvényesül élénk színekkel. Kismarty-Lechner Zita illusztrálta a könyvet. Az
élénk színvilág, a tipográfiai megoldások, a lapstruktúra megegyezik. A két könyv méretbeli és
tartalmi nehézsége eltérő. A legkisebb korosztályi besorolásba tartozó könyvek a Puszi, nyuszi!
és a Könnyű, nehéz – ellentétek címűek, melyek esetében a textuális tartalom a legcsekélyebb,
az élénk, kreatív illusztrációk dominánsak. A Könnyű, nehéz – ellentétek könyv kicsiknek is
nevelő szándékkal fordul „olvasójához”, a vizuális tartalom – vékony, vastag; tiszta, piszkos;
egyenes, görbe – egyszerű, játékos ábrák által segíti gyermekeket a befogadás folyamatában. A
természeti jelenségek megjelenése vizuálisan a gyermek érzékelési horizontját tágítja,
felismerést és megismerést szorgalmaz, a fogalmak felismerése a későbbiekben a valós térben
is szempont, melyben a vizuális tartalom felelősséget vállal.
A különbségek és hasonlóságok észlelhetők a különböző korosztályi besorolással
ellátott gyermekkönyvek esetében. A kisebb korosztály esetében a vizuális történetmesélés a
hangsúlyos, kisméretű, keményfedeles borítóval a fogalmak, jelenségek megismerése a cél. Az
idősebb korosztály számára hosszabb történetek mellett a vizuális nyelv a teljesebb
befogadáshoz szükségeltetik, azonban nem az egyedüli megértés a funkciója. A két korosztály
esetében az elemzés során és a korábbi mintavétel esetében jeleztem azon tartalmakat, melyek
mindkét korosztályi besorolás részintervallumát érintik. Kritikai észrevételem a design és az
összetettség szempontjából ezen tartalmak irányába érvényesül, miszerint a magasabb
korosztályi besorolás vizuális koncepciói domináltak.

10
2. Kiadóik és illusztrátorok szerepe a könyvdesignban

A második fejezet szorosan kapcsolódik az elsőben tett megállapításokhoz, a kortárs hazai

gyermekkönyvdesign jelentőségéhez, problémáihoz. A gyermekirodalmi tartalom esetében a 0-
10 éves korosztályi besorolással foglalkoztam, a Magyar Gyermekirodalmi Intézet Top 50-es
listájának releváns tartalmait vizsgáltam. Három piaci szereplőt kérdeztem az interjúk során. A
gyermekkönyvkiadók és a design kapcsolata, valamint a hazai gyermekkönyv piac helyzete is
összekapcsolódik, így erről is említés kell tennem. Három interjúalanyom különböző
szegmenseit ismeri a gyermekkönyvkiadásnak és gyermekkönyvdesignnak. Először Kovács
Esztert, a Pagony Könyvkiadó szerkesztőjét kérdeztem, másodszor Nyulas Ágnest, a
Cerkabella Könyvkiadó munkatársát. Alapvetően a kiadói szemléletre koncentráltam, így
lényegesnek tartottam, hogy a tervezői oldalt – ebben az esetben a könyvillusztrátori oldalt – is
megszólaltassam Keszeg Ágnes személyében. Külön-külön dolgoztam fel az interjúkat, a
konklúziókat azonban valamennyi kapott eredményre írtam meg.
Keszeg Ágnes 2006-ban készítette első illusztrált könyvét és 2007-től freelancerként
dolgozik.4 Kérdéses, hogy az illusztrátorok mennyire kapnak úgynevezett „szabad kezet” az
alkotói munka során. Ágnes munkájának ismertetése során arról mesélt, hogy őt mindig vagy a
kiadó, vagy a szerző keresi meg egy-egy munka során. Általában nem vesz részt sok
megbeszélésen, alkothat szabadon. Szereti a nem rutin munkákat, vagyis az olyan felkéréseket,
amelyek folyamatosan inspirálják. Igazi tervezői attitűdről tanúskodik, számára valóban a
folyamat, a vázlatok, karakterek, a tervezés – maga a design folyamata – az, ami a legnagyobb
örömet okozza. A munka adminisztratív részeit – szerződések, levelezések – nem igazán
kedveli.
A könyv mérete meghatározó az illusztrációk szempontjából is, de kiderült, hogy a kiadói
és fogyasztó szempontból is fontos. Nyulas Ágnes is a méret és korcsoportok jelentőségéről
beszélt, így nem meglepő, hogy kardinális szempont minden szereplő esetében. Ahogyan
Keszeg Ágnes fogalmaz: „sok technikai dolgot is figyelembe kell venni, méreteket nagyon jól
betartani, kiszámítani a szövegek helyét, megtervezni könyvet, digitalizálni a rajzokat, színeket
kalibrálni.”

4
Szabadúszó, vagyis nem ügynökségnél vagy kiadónál dolgozik állandó jelleggel, hanem egy-
egy projektre szerződtetik le.

11
 Mint művész nem lát különbséget a felnőtt- és gyermektartalom között, ha az alkotás
mibenlétéről van szó. „Mindig az adott témára, szövegre figyelek és azt illusztrálom, annak a
hangulatát akarom megfogni, visszaadni, ha az nagyon gyerekes, vidám, akkor úgy, ha
szomorú, akkor úgy, ha divatos, akkor úgy. Szeretek nagyon sok részletet megrajzolni és azt
hiszem ennek örvendenek a gyerekek, amikor elveszhetnek egy-egy rajzban.” (Keszeg)
Ennek értelmében a vizuális nevelés és az illusztrációk készítésének felelősségét érzi,
azonban az alkotás lépéseinél próbál nem erre koncentrálni, hanem szabadon alkotni, a lehető
legkevesebb nyomás nélkül. Fontos megjegyezni, hogy ő olyan alkotó, aki saját maga is
„fogyaszt” gyermekirodalmat gyermekei által. Sokszor elkeserítik illusztrációk, de mivel a
szöveges tartalom megfogja, megvásárolja az adott könyvet. Olyan könyvről is említést tett,
mely neki személy szerint nem tetszett, lányainál azonban sikert aratott.
Alapvetően a kiadó oldal szereplői is hasonló problémákra hívják fel a figyelmet. Kovács
Eszter a Pagony Könyvkiadó főszerkesztője és egyik alapítótagja, így hitelesen és jelentős
szakértelemmel beszélt a kortárs gyermekkönyvkiadás és gyermekkönyv design helyzetéről. A
kiadó 2001-ben alapult, immáron több mint 15 éve foglalkoznak gyermekkönyv eladással és
kiadással. Két fővárosi és két vidéki üzlettel rendelkeznek. Független és gyermekkönyv
kiadóként váltak az évek alatt egyre nagyobbá, mára a magyar gyermekkönyvkiadás egyik fő
szereplőjévé. Kovács Eszter a kezdetektől a jelenig figyelemmel kíséri a gyermektartalmak –
design – alakulását, így a gyermekkönyvkiadás problémái is előtérbe kerültek a nyugati
országokhoz hasonlítva azt. Kovács Eszterrel élőben a Bartók Pagony üzletében készítettem az
interjút, 2018. február 7-én.
A Pagony elejétől kezdve fontosnak tartotta a designt, azonban külön szakemberük
nincsen a feladatokra. A másik kiadó, melynek szerkesztőjét kérdeztem a Cerkabella
munkatársa, Nyulas Ágnes volt, e-mailen keresztül. Kérdéseimre szűkszavúan válaszolt,
azonban fontosnak tartja a Cerkabella is a minőségi illusztrációkat, melyben helyet kap a
gyermekek vizuális nevelésének szempontja. „Sajnos nagyon olyan kevés kiadó van
Magyarországon, akinek külön szakembere lenne arra, hogy art directora legyen. És ilyen
módon eleve a Pagonynak sincs, noha elejétől kezdve azt gondoljuk, hogy ez nagyon-nagyon
fontos és nagyon nagy hangsúlyt fektetünk rá. Nem is csak a könyvkiadás terén, hanem a
boltjaink terén is.” (Kovács)
Előrelépés tehát, hogy az illusztrációk és a nevelés felelőssége már a gyártói oldal felől
komolyan vett és hangsúlyt kapó szempontok a kortárs gyermekkönyvek esetében. Kovács
Eszter számos releváns és használható információval szolgált a gyermekkönyvdesign helyzetét
tekintve. Az illusztrációkra progresszív módon tekintenek, mely az illusztrátorokkal és

12
szerzőkkel való szoros kapcsolatot feltételezi. A könyvdesign szemléletet alapvetően ez
határozza meg, emelte ki interjúalanyom, Kovács Eszter.

„A könyveknél kezdettől azon vagyunk, hogy a könyvben az illusztrációk – főként a gyerekkönyv esetében –
éppen olyan súllyal essenek a latba, mint a szövegrész. A gyermekkönyv esetében a szöveg és az illusztráció az
ugyanolyan fontossággal bír. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk az illusztrátor kiválasztására, tehát, hogy az adott
szöveghez milyen illusztrátor illik. Illetve nem is mindig a szöveg van előbb, olyan is van, hogy az illusztráció van
előbb. Szoros összefonódásban vagyunk az illusztrátorokkal és nagyon sok mindenkivel dolgozunk együtt nap
mint nap.”

Az elemzésnél felmerült problémákra, a könyvdesign jelentőségére is kitért Kovács

Eszter és összefoglalta a kortárs hazai gyermekkönyv design feladatait. Fontos, hogy precízen
fel legyen építve egy gyermekkönyv esetében minden részlet. A Pagony a minőségi
gyermekkönyvek kiadására törekszik, melyben az illusztrációk szerepe elsődleges. Úgy véli,
hogy nyugat-európai viszonyokhoz képest félnek azoktól az illusztrációktól és témáktól a
fogyasztók – ebben az esetben a szülők –, amelyek tabukat érintenek. A csúnya, rút, vagy a
másság megrajzolása, megírása kiadóként kockázatos, azonban fontos, hogy értelmes és nyitott
gyermekeket neveljenek fel a szülők. A Pagony élen jár a különleges témák és illusztrációk
területén. Az Aranyvackoron 5 több éve innovatív témákat dolgoznak fel, egyik évben a
tabukkal foglalkoztak.
A fogyasztók nem eléggé nyitottak, valamint az illusztrátorképzés és a gyermekirodalom
megítélése és tudományossága egyaránt probléma hazánkban. A főszerkesztő kiemelte, hogy a
nyugati trendekhez képest ezt a tendenciát figyelhetjük meg a design esetében is. A megszokott
vizuális tartalom és textuális tartalom keresése még mindig jelentős. Az illusztrátorok nem
rendelkeznek megfelelő képességekkel, egyetem után sem. Nem értenek a gyermekkönyvek
vizuális világához. A harmadik probléma pedig, hogy a gyermekirodalmat nem tekintjük az
irodalmi kánon részének.
A könyv méretét a kutatás első szegmensében kiemeltem, megfigyeltem, továbbá a
szöveg-kép arányt, amely a korosztályi besorolás után változott. Érdekelt az az eshetőség,
miszerint a design által képes-e egy könyv érvényesülni, a textuális tartalmat háttérbe szorítva.

5
Az Aranyvackor egy gyermekirodalmi- és illusztrációs pályázat, melyet minden évben a Pozsonyi
Pagony Kiadó szervez, hogy lehetőséget adjon az alkotás iránt érdeklődőknek. A pályázatnak minden
évben van egy témája, hol a tabutémák, mikor a barátság. A beérkezett szövegek közül a legjobbakhoz
pedig illusztrációkat várnak a szervezők. A zsűriben általában neves szakemberek értékelik a
beérkezett pályaműveket. (Pozsonyi Pagony oldala)

13
A magyar fogyasztóközönség hagyományosan textuális tartalom beállítottságú, pont ennek
okán is nehéz a vizuális nevelés és a design fejlődése. A design és a szöveg kapcsolatát az
olvasói hagyománnyal és a szakemberek irodalomtudományi múltjával kapcsolta össze a
főszerkesztő. A korosztályi besorolások során azt a tendenciát figyeltem meg az elemzett
tartalmaknál, hogy általánosan, ha az adott tartalom a kisebb és nagyobb korosztálynak is szól,
akkor a design elemei, a vizuális összetettség, képi elemek, tipográfia, textuális tartalom az
érettebb gyermekeknek kedvez. A korosztályi besorolás nehéz és sok mindentől függ, sorolta
Kovács Eszter. A nem megfelelő tartalom befogadására is kitért, ami alapvetően a szülő hibája,
ha hibának lehet tekinteni. Kovács Eszter az alábbi módon vélekedik a könyvek korosztályi
besorolásáról:

„Eleve nehéz a korosztály besorolás, mert különbözőek a gyerekek és a szülők. Egyrészt a szülőknek van egy
olyan mániájuk, hogy az ő gyerekük az zseni és előre tart és hosszú szövegeket olvasnak föl. Ez tényleg van. Ami
jó, hogy felolvasnak a gyereküknek nagyon sokáig. Sokszor külföldön a képeskönyvek azért ilyenek, mert
hamarabb tanulnak olvasni és olvasgatják a minden oldalon a fél mondatokat. Ami az értelmi szintükhöz képest
valóban nem való még. A képeket és a kevés szöveget egyedül is jól tudják nézegetni. Nem készpénz soha, inkább
ajánlás, hogy hány éves kortól hány éves korig. Függ attól, hogy egyedül olvassa-e a gyerek vagy fölolvassák
neki.”

A legkisebbeknek szóló tartalmak – 0–3 – más képi aránnyal rendelkeznek, méretben is

eltérnek egymástól. A nagy A/4-es könyvek kevésbé jelennek meg a 0-10 éves tartalmak során,
egyrészt a fogyasztói igények miatt – a kisebb praktikusabb –, azonban ez a
könyvillusztrációkkal is hatással van, hiszen kisebb felületen kevésbé érvényesül a grafika.
Szöveg és kép aránya fontos. Régebben lehetséges volt, hogy egy illusztrátor illusztrált szinte
minden tartalmat, manapság ez már kevésbé érvényesül. A könyvméret és design kérdéséhez
más-más országokban különbözőképpen állnak a kiadók. A Pagony és a legtöbb kiadó
alapvetően a design és a tartalom esetében is fogyasztói igényeket szolgál ki, nehéz újítani. A
fogyasztói igények kiszolgálása alapvető feladat, de fontos a folyamatos megújulás a kiadóktól.
A vizuális nevelés, azáltal a gyermekekkel a társadalomban fontos témák megismertetése, a
szellemi horizontjuknak szélesítése, de főként a vizuális kódok olvasásának megtanítása nehéz
feladat. A kiadók a fogyasztói igényekhez alkalmazkodnak, a progresszív vizuális elemeket és
témákat – tabu témákat, vagy azok megrajzolását – kevésbé engedik szabadjára. A Pagonyban
pozitív változásként tekintenek az elmúlt időszakra. Partnerként kezelik a legkisebb
olvasóikat/hallgatóikat. A progresszív témákhoz és rajzokhoz természetesen viszonyulnak, nem

14
érzik, hogy tabudöntögetés lenne, inkább úgy tekintenek rá, mint ami a jövő lehetőségeinek
tárházát bővíti. Itthon még nehézségbe ütköznek azonban ezek a témák.

„Sajnos ez az egész magyar társadalomra kicsit igaz, és ebben próbál az ember úttörő lenni, de el is kell adni azokat
a könyveket. Nem tudom, hogy van-e egy akkora réteg… Nyugat- Európában ez olyan természetes, hogy nem
ütközik nehézségbe. Nem tabudöntögetés még, mert a tabudöntögetéssel csak azért bánok, mint kiadó finoman,
mert ebből élünk. De nem érzem, hogy az tabudöntögetés, hogy egy könyv arról szól, hogy a gyereknek pisilnie
kell és az sem az, hogy valakinek elváltak a szülei és a kamaszok problémái sem azok.” – nyilatkozta Kovács
Eszter.

Alapvetően tehát a gyermekirodalmi könyvek egyik jelentős kiadója hazánkban

fontosnak tartja a designnal, illusztrációkkal kapcsolatos munkát. A lehetőségeik azonban
korlátozottak, hiszen kevés kifejezetten jó illusztrátor van, illetve a fogyasztói szegmens sem
nyitott eléggé a progresszív vizuális elemekre. A biztonságos partoldalról tehát nehezen mozdul
el egy kiadó. A korosztályi besorolás iránytűként működik, nem mindig mérvadó. A 0–10 éves
korosztály alcsoportos besorolásaiban a különbségek praktikussággal magyarázhatók. A
szöveg-kép arány hazai tendenciája nem egyedi Európában, azonban nem a legizgalmasabb
képi világgal rendelkező tartalmak ezek.
A Cerkabella kiadó könyvei szintén jelentősek a hazai gyermekkönyvpiacon, a Magyar
Gyermekirodalmi Intézet Top 50-es listáin évente szerepelnek. Ennek oka a fiatal illusztrátorok
tehetsége, látásmódja és a kiadó felőli bizalom és alkotói szabadság tisztelete – véli Nyulas
Ágnes. A progresszív illusztrációkhoz, valamint témákhoz meglepő, már-már ellentétes
álláspontot fogalmaz meg a Cerkabella. A érzékenyebb témákat nem a gyermekirodalom
problémájaként definiálja a szerkesztő, erőltetett megjelenésüket nem tartják szerencsésnek, az
irodalmi értéket tekintik elsődlegesnek.
Az előző bekezdésben említett probléma, miszerint a két általam megkérdezett
gyermekkönyvkiadó ellentétesen viszonyul a progresszív témák és illusztrációk kérdéséhez,
aggasztó is lehetne, azonban inkább természetes és érthető. Az újítások, a nyugati trendekhez
és megosztó témák irányába történő nyitás, felzárkózás és a minőségi tartalomhoz való
ragaszkodás nem egyértelmű. Sokak számára nem felismert és nem elfogadott értékek ezek. A
konvencionális gyermekirodalmi felfogás tehát létezik kortárs térben, nem foglalkozva a
fejlődő és változó környezettel. Nem tekinthető negatívnak egyik felfogás sem, hiszen a több
pólusú kortárs gyermekirodalom a változatos fogyasztói igényeket szolgálja ki. A Cerkabella
könyvkiadó mintha nem is a kortárs gyermekirodalmi térben létezne, hiszen lassú változásról
szól a szerkesztő és „feltűnő trendekről”, valamint „modern megközelítésekről”, viszont ezt

15
konzervatív álláspontból teszi meg. A tartalmat még mindig előtérbe helyezik a designnal
szemben.

2.1. Összegzés

A design kérdéséhez és fontosságához másképpen állnak a kiadók és az illusztrátorok is. Ezt

azonban inkább vélem nem mindössze kiadó specifikus jelenségnek, sokkal inkább attól függ,
hogy kik és milyen stratégiával vannak jelen a kortárs gyermekkönyv kiadásban. A biztonságos,
konvencionális utat választva is széles fogyasztói szegmens érhető el, valamint a progresszív,
újító vizuális jelenléttel is. Egymást nem feltétlenül kell lebecsülniük, hiszen mindkettőnek
jelentős szerepe van a gyermekkönyvekben.

16
3. A vizuális nevelés problémái

A dolgozat első részében a klaszteres elemzés során vizsgált tartalmakkal arra kerestem a
választ, hogy milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetők meg a gyermekkönyvek
esetében a 0–10 éves korosztályi besorolású könyveket tekintve. Nem is feltétlen a kapott
eredmények egy-egy könyvre leszűkítve, inkább az átfogó összefüggések mutatják meg részben
a hazai kortárs gyermekirodalom és design kapcsolatát, helyzetét, sajátosságait és hiányait
egyaránt. Alapvetően a design, vagyis a vizuális megjelenése a könyveknek sokat változott az
elmúlt 10-15 évben Magyarországon. Tekinthető egy fejlődési folyamat állomásaként a
jelenlegi helyzet. A könyvméret, a színek használata, vagy az a probléma, hogy általában, ha
egy-egy kisebb és nagyobb gyermek számára is ajánlott egy könyv, miért az idősebb
korosztályhoz igazodnak a design elemek. A problémák feltárása után – hangsúlyozom
azonban, hogy nem csupán problémák jelentkeztek – interjúkat készítettem. Két különböző
profilú gyermekkönyvkiadó munkatársával és egy illusztrátorral vitattam meg a
gyermekirodalomban a design jelentőségét. Az elemzésre támaszkodva alakítottam kutatói
kérdéseim és fontos gondolatok merültek fel.
A kutatás ezen pontján tartottam fontosnak, hogy kifejezetten gyermekirodalommal
foglakozó sirodalmárokat is megszólaltassak. A korábban felmerült problémákat érintve, de
teljesen újszerű megvilágításba került a hazai gyermekirodalom a beszélgetés során, mint ahogy
korábban írtam róla. A beszélgetésnek három résztvevője volt: Bódi Katalin, Lapis-Lovas Anett
Csilla és Gesztelyi Hermina. A beszélgetés 2018. március 5-én zajlott le. 67
A vizuális nevelés feladata alapvetően meghatározta a beszélgetést. Mint korábban a
hipotézisben is szerepelt, a gyermekirodalomnak ebben a korban nevelő, edukáló, formáló
funkciója is van, valamint lényeges felelőssége a későbbi írni-olvasni tanulás táptalajának
létrehozásában. Szöveg és kép nem létezhet egymás nélkül ebben a korban, hiszen az
interpretáció folyamatát együttesen végzik, mikor az egyik, mikor a másik kerül előtérbe,

6
A Debreceni Egyetem főépülete melletti kávézóban kapott helyet a beszélgetés és körülbelül egy óra
hosszú volt, melynek eredményeit összegeztem a fejezetben. Rövid bevezetés után – melyben vázoltam a
dolgozat témáját, hipotézisét és a beszélgetés célját – a három résztvevő önállóan kezdte és folytatta
gondolatmenetét, kisebb elakadások során pedig moderátori szerepkörbe léptem három alkalommal.
7
A továbbiakban az irodalomtörténészektől származó idézeteket során az idézek forrását
zárójelben jelzem. A beszélgetés, vagyis az empirikus kutatás lényegi tanulságait ily módon foglalom
össze.

17
viszont az egészséges arányra figyelnek az igényesebb kiadói szakemberek. A továbbiakban a
beszélgetés során felmerült jelentős kérdéseket kiemelve mutatom be a kapott eredményeket,
kiegészítve, reflektálva a dolgozat minden eddigi egységére.

3.1. Mit tekintünk gyermekirodalomnak?

A beszélgetés legelején szerettem volna tisztázni azt, hogy mit tekintünk gyermekirodalomnak.
Alapvetően mivel a design, vagyis az illusztrációk megjelenése, szerepe és funkciója, valamint
kortárs trendje volt előtérben eddig, így irodalomként tekintettem és tekintett például a Magyar
Gyermekirodalmi Intézet is akár a 0–3 éves korosztálynak szóló tartalmakra. Ezekhez tartoznak
a képeskönyvek is. Lapis-Lovas Anett Csilla vetette fel a problémát, hogy egyértelműen
tekinthetünk-e gyermekirodalomnak ilyen és hasonló szöveges tartalommal rendelkező
gyermekkönyvet. A kutatási eredményeket tekintve az ilyen tartalmak során az illusztráció
dominál, vagyis a design elemei érvényesülnek a textuális elemekkel szemben. Itt érzékelhető
az egyik sajátossága annak, hogy a hazai gyermekkönyvolvasók a mennyiségileg több textuális
tartalmat részesítik előnyben, a képeskönyvek sokszor könyvtárból kerülnek egy-egy
családhoz. A kiadó fél is az eladások során hasonló tendenciát tapasztalt. A szöveg és az
illusztráció között valós feszültségét fedeztem fel. Dolgozatomban azonban
gyermekirodalomnak tekintettem ezeket a tartalmakat, bátorkodva a MGYI után.
Egyáltalán nem koncentráltam korábban a gyermekirodalom és az oktatás kapcsolatára,
hiszen elemzéseim során főként a design elemire és annak fontosságára figyeltem. Bódi Katalin
azonban kiemelte, hogy mily mértékben igénytelen az ottani könyvekben megjelenő vizuális
világ. Említette, hogy Radvánszky Zsuzsa és Füzesi Anikó alkotásai vannak ott az
olvasókönyvekben. Megjelenik ugyan a kortárs rajz is, azonban ami kötelezően végig
olvasandó a gyermekek számára, abban nincsenek benne kortárs szövegek sem. Ezeket
pluszban kell a gyermekek számára elérhetővé tenni. A tragikus vizuális élmény e példája után
azonban a vizuális nevelésnek egy jelentős mozzanatára hívta fel a figyelmet, miszerint
megesik, hogy a gyermeknek szöveghez kell rajzolni, mely az illusztráció és a textuális tartalom
közötti viszony fontosságát ugyanúgy hangsúlyozza. Szerinte a gyerekek nagyon nyitottak a
különleges illusztrációkra. Itt merül föl a gyermeki ízlés, sokszor nem zavarja őket, ami
igénytelenebb, vagy éppen giccses – vallja Bódi Katalin.
A könyvkiadói oldal vizsgálatánál felmerült a probléma, miszerint egy-egy könyv
esetében nincs lehetőség, sem emberi, sem anyagi erőforrás, hogy fókuszcsoporton teszteljenek

18
egy-egy tartalmat. Ez nem szokás. A gyermek és felnőtt más-más szempontból, más kulturális
háttérrel, esetleg igényekkel rendelkezik, fölmerül, hogy a ténylegesen az adott vizuális
megjelenésbe vagy az adott illusztrációba csomagolt tartalom az, amit valóban akar a gyermek.
A kérdés megválaszolása most nem feladatom, de érdekes és valós összefüggésről van szó.

3.2. A vizuális nevelés és az irodalmi nevelés elválasztása

Dolgozatom elemző része koncentrált a vizuális nevelés fontosságára, miszerint azáltal

progresszív témákat is meg lehet jeleníteni, és hozzájárulhat a gondolkodni merő és tudó
gyermekek neveléséhez, miközben elsajátítják a vizuális dekódolást. Gesztelyi Hermina, aki
egyetemi oktatóként kifejezetten gyermekirodalommal foglalkozik, hangsúlyozta, hogy nem
szabad, sőt nem érdemes a vizuális és irodalmi nevelést radikálisan elválasztani egymástól. Az
óvodás és kisiskolás korban pedig éppen komplex tevékenységként jelenik meg. Nem válik el
egymástól. „Mindig szövegalapú, de vizuális megjelenésről van szó.” A gyermekkönyveket
alapvetően a játék felől érdemes közelíteni. „Játék a szöveggel és játék a képpel való találkozás
egyaránt. A könyv, mint játék tárgy a legerősebb tapasztalat. Lehet akár építeni is belőle, ha kis
leporellókra gondolunk. Szerintem nem érdemes elválasztani ezeket, mert szorosan
összefüggenek és az elsődleges élmény az, hogy ezek egy közös tapasztalatként vannak meg.”
(Gesztelyi)
A külföldi trendeknek természetesen van szerepük a hazai kortárs gyermekkönyvdesign
alakításában. Nem csupán a lefordított szöveg esetében átvett vizuális tartalom esetében, hanem
akár, mint iránymutató fejlődési szint megalkotása szempontjából. Természetesen nem
adaptálható egy-egy kialakított struktúra minden ország esetében, hiszen ahogy például kiderült
a Pagony kiadó szerkesztőjével készített interjú esetében, más és más kialakult fogyasztói
igények vannak, mint akár Franciaországban vagy a skandináv országokban. „Talán pont a
külföldi trendek hatására azért most már a kortárs magyar gyerekkönyvek között is egyre több
olyan van, ami vagy kizárólag a képre koncentrál – a Csimotának a Designkönyv sorozata8 –
vagy legalábbis, amiben már komolyabb szerepet kap a kép, mint a szöveg. […] Mintha egyre
erősödnének ezek az irányok.”(Gesztelyi)

8
2006-ban jelent meg az első könyv, mely ismert meséket feldolgozva 5 illusztrátor átgondolta azokat.
A Csimota Könyvkiadó gondozásában jelentek meg a könyvek, Design-sorozatként élnek a köztudatban.

19
3.3. Vetélkedni kell?

Vetélkedni kell? A gyermekkönyvdesign szeretne legyőzni valamilyen más médiumot?

Mennyire kell a televízióval, videójátékkal versenyeznie? – elmélkedett Bódi Katalin, jogosan,
hiszen a könyvek illusztrációi nem mozognak, nem beszélnek, nem adnak hangot. A
gyermekkönyvdesign helye és korlátja a többi vele együtt élő médiummal nem a vizsgált
anyaghoz tartozik. Érdekes és reálisan felmerülő tény ettől függetlenül. A design kérdése és
lehetőségei a gyermekkönyvek esetében viszont e problematikára nem fog megoldást találni.
„Mert a gyerekek képesek rajongani értük, de hogy mi ténylegesen az illusztráció feladata, arról
fogalmam sincs.” (Bódi)
Az illusztráció feladata a nevelés, a vizuális nevelés és a párbeszéd kialakítása, csak más
eszköztárral, mint amivel a szöveg rendelkezik. De mégsem annyira másfajták az eszközök.
Elég arra gondolni, hogy a szöveg esetében egy felkiáltó jel hasonló nyomatékosítást fejez ki,
mint egy harsány színkombináció, vagy a piros. Vagy a tipografikus elemek a tartalommal
szorosan összekapcsolódva alkotnak jelentést.
A továbbiakban számos olyan probléma kerül említésre, mint a mese és illusztráció közti
egyensúly vagy a gyermekkönyvek jövőjének perspektívái. Alapvetően a témakör több
komponense is kirajzolódott a beszélgetés során. Ugyancsak az oktatás és kifejezetten a rajz és
vizuális készségek oktatásának fontossága került előtérbe. A vizuális világ iránti szeretet
töretlenül megmaradásában az oktatás szerepet játszik, így közvetetten gyermekkönyvek a
design szempontú olvasatának részese - vallja Lapis-Lovas Anett. A kiadóknak is van
felelősségük, vallja Lapis-Lovas Anett:

„Lehet, hogy a kiadóknak is van felelősük, hogy kicsit edukálják a saját fogyasztó közönségüket. Mert Nyugat-
Európában nagyon sok jó példa van, hogy mennyire jó képeskönyvek léteznek. […] Divatosak, veszik őket,
érdeklődnek irántuk. Múltkor Bécsben voltam kint, sok ilyet láttam. Például Walter Benjamin, az ő életének egy
részletéről adtak ki egy képeskönyvet. Az volt az egyik bestseller akkortájt. Magyarországon nem tudom, hogy el
tudnánk-e ilyet képzelni most.”

A gyermekirodalomnak – most nem csupán a designnak egyedül, hanem a komplex felkínált

világnak – ebben a fiatal korban hatalmas felelőssége van. Kialakítja a kötődés kezdeteit a
könyvek, az irodalom, akár az olvasás irányába. A kutatás során egyedül az irodalmárok
beszélgetése során merült föl az oktatási rendszer és a vizuális nevelés kapcsolata. A kialakult
gyermekirodalmi fogyasztási szokások befolyásolják a gyermekek olvasási szokásait. A

20
felkínált tankönyvek, kötelező olvasmányok és tananyag nem minden esetben a legminőségibb
műveket és a legigényesebb illusztrációkat nyújtja. Ebben az esetben nehezítheti a
gyermekirodalomhoz való kötődést – vonta le a következtetést Gesztelyi Hermina. Ő
hallgatóknál, leendő óvónőknél látja, hogy sok esetben nem tudnak kapcsolódni az
illusztrációkhoz, a felkínált világhoz. Nem tudnak mit kezdeni a szövegnélküliséggel akár.
„Mert a szöveget el lehet olvasni, fel lehet olvasni, el lehet játszani, de egy képeskönyvvel nem
tudnak mit csinálni.” (Gesztelyi) A közismert Böngésző-sorozat elkerülhetetlen volt a
beszélgetés során. „Nem túlesztétizált és nem hamis” – Bódi Katalin a Pagony Kiadó Böngésző-
sorozatáról.

„Nagyon emberközeli, mégis nagyon absztrakt és mégis nagyon izgalmas az a sorozat. Mi évekig használtuk a
gyerekekkel. Imádtuk. Ott tényleg el lehetett engedni az embernek magát, tehát meg lehet tanulni ezeket
felnőttként is. […] Azt látom, hogy nagyon kevés az az ember, aki bemegy a könyvesboltba és csakúgy megvásárol
egy könyvet. Ennek anyagi okai is vannak. Azt vesszük meg, amiről halljuk, hogy jó és tutira akarunk menni, azt
kérjük ajándékba. Nem adjuk meg magunknak a lehetőséget, hogy próbálkozzunk akár.” (Bódi)

3.4. Progresszív témák és vizualitás

„Ha progresszivitás, akkor szerintem mindenképpen a Csimota Kiadót kell említeni, illusztráció
terén is, mert nagyon izgalmas munkák vannak az illusztrátor és a szövegíró között. Például a
Milyen madár az szenzációs, vagy a Papírszínház. Ezeknek szerepe lehet abban, hogy a
gyerekek vizuális nevelésében közreműködjenek. És fontosnak tartanám, hogy minél több
helyre eljussanak.” (Lapis-Lovas) A beszélgetés részvevői egyetértettek abban, hogy esetleg
óvodákban, iskolákban lehetne változást elérni, de természetesen a valóságban összetettebb a
probléma. A kortárs gyermekkönyvekkel való találkozás még mindig ritka. „Szinte kizárólag
népmesével találkoznak meg népi mondókákkal, ami önmagában nem lenne gond, csak szinte
kizárólagossá válik. Nagyon kevés az idő már az óvodában is, nem marad kapacitás, hogy az
irodalmomtanítás során például eljussanak a kortárs gyerekirodalomig.” (Gesztelyi)
Megrajzolva vagy szövegesen találkozni olyan témákkal, mint a kiközösítés, a gyermek
egy csoportba való integrációja, a másság, segíthet a gyermekekben bizonyos gátakat feloldani,
vagyis szintén megjelenik az értelmes, nyitott és gondolkodó felnőtté nevelés funkciója a
gyermekkönyveknek.

„Elvileg az a különös, hogy mindezeket a dolgokat családban kellene megbeszélni, feldolgozni. Második
lépcsőfokban meg az iskolában, de ez nyilván nem történik meg. Ki az, aki az ilyen stílusú könyveket a gyermek

21
kezébe adja? Valószínűleg az, aki könyvek nélkül is beszél a gyermekével az adott témákról. Elkeserítő, hiszen
ezek a könyvek olyan dolgokra vállalkoznak, melyekre kevesen, azonban a változás még nem kezdődött el. Pedig
ez egy olyan platform, ami az átélést és feldolgozást sokkal alaposabban el tudja végezni, mint egy filmnek a
megnézése. Sokkal sajátabbá tudod tenni a történeteket ebben a formában.” (Bódi)

Felmerült tehát, hogy a nagyon eltérő vizuális és szövegesen különleges témát feldolgozó
könyvek kisebb célcsoportot érnek el. Oktatáspolitikai és akár személyes, vagyis családi szinten
keresendő a probléma forrása. Lapis-Lovas Anett a Papírszínházról mesélt bővebben:

„Nem biztos, hogy egyszer elég, ha elhangzik egy ilyen mese, vagy éppen látnak egy ilyet megrajzolva. Példaként
a Három toll című papírszínházat többször meséltem, ami elsősorban értelmi fogyatékos, sérült gyerekeknek
készült. A szövege is egyszerű, és a rajzokat is úgy készítették el, hogy nagyon élénkek, az alap és a háttér szépen
elkülönül egymástól, messziről is gyönyörűen látni, és azt tapasztaltam, hogy csoportban működik a legjobban. A
gyerekek nagyon tudtak azonosulni az Oktondinak nevezett főhőssel, akinek magának is volt kis hiányossága, de
aztán ugye mégis ő lett a király a próbatételek után. Egy nagyon szép ívű történet. Hatott rájuk, csak nekem is ez
volt a kérdésem. Egyszer elmeséltem, de mi lesz ezután? Mi lesz a hosszantartó hatása?”

A kortárs gyermekkönyvekkel való találkozás tehát sokszor sem iskolai, sem családi
szinten nem történik meg, ebben változást egyfelől a kiadó, másfelől a szülői oldal irányából
lehetne eszközölni. „Ha a szülő nem nyitott, vagy a pedagógus nem nyitott, akkor nem fogja
ezeket a könyveket odaadni a gyereknek és nyilván a gyerek se lesz nyitott, mert nem fog
találkozni a provokatívabb témákkal vagy egyáltalán az ő világától idegen témákkal. […] Nem
látok erre megoldást jelenleg.” (Gesztelyi)

22
3.5.Az illusztrátorok szerepe

A beszélgetés során szó esett Réber Lászlóról és az általa illusztrált Janikovszky könyvekről.
A korábbi tendencia az volt, hogy sokszor egy szerző illusztrált végig egy könyvsorozatot. A
kiadói oldal irányából ma már próbálnak változatosak lenni. „Talán azok a legsikeresebbek,
ahol már kialakult szerző-illusztrátor páros van. Nagyon sokaknál van. Schein Gábor–Rufusz
Kinga is ilyen, Lackfi János–Molnár Zsaklin. Talán pont amiatt, mert jól ismerik egymás nyelvi
és képi világát. Azok tudnak jól működni kompakt egységként. Ez egy jó tendencia, hogy
kialakulnak ilyen állandó párosok” – foglalta össze Gesztelyi Hermina. Ellenpéldák is vannak
azonban bőven. „A Berg Judit szövegeihez készült Kálmán Anna illusztrációk megmaradnak
egyfajta gyermeki szinten.” (Bódi) Ilyen az egérfejű gyermek esete, aki kisfiú és esetlen, vetette
fel a példát Bódi Katalin. A hasonló realisztikus ábrázolásra való törekvés és mégis a fantázia
világgal való vegyítés sokszor akár meglehetősen erős képzavart okoz. Nagyon nehéz pontosan
meghatározni, hogy mi az, ami könnyen értelmezhető a gyermek számára. Bódi Katalin
emlékeztetett, hogy a Berg Judit-könyveket most újra illusztrálták. Ott most emós gyerekek
lettek a képi szinten.
Ez a fajta vizuális változás fölveti annak a lehetőségét, hogy teljesen más interpretációt
adjunk egy régebbi és egy újabb kiadásnak az adott könyvből. Nyilvánvalóan a kortárs
igényekhez igazodva, egyfajta izgalmasabb képi világ jelenik meg. A Rumini-sorozat például
Pagony-könyv, melynek vizuális újraértelmezése illeszkedik a kiadói filozófiába.

3.6. Korosztályi besorolások

Felmerült az elemzések és a kiadói interjúk során, hogy a korosztályi besorolások mindig az

idősebb korosztály igényeihez igazodnak. Az irodalmárok szerint azonban ez nem meglepő,
hiszen általában „fölfelé olvasunk.” A képek esetében sem jelenthet akkor nagy problémát ez a
jelenség.

23
3.7. A kortárs gyermekkönyvdesign értékelése

Sokszor irodalmárok sem ismerhetik az összes könyvet, sőt, amit gyermekirodalomként

emelünk ki, az sem fedi le az összeset. Az elemzéseim tárgyait is klaszteres elemzési módszerrel
határoztam meg, azonban a MGYI által összeállított lista a bestsellereket, a sikeres
gyermekkönyveket foglalja magába. Lapis-Lovas Anett a legjobb kiadóról és könyvekről is
nyilatkozott:

„A legeslegjobb könyvek esetében azonban van előre lépés; mind az illusztráció szempontjából, mind a szövegek
igényessége szempontjából az elmúlt 10-15 év hozott egy váltás. Ezt az is jelzi, hogy az irodalomtudományos
beszédmódban is sokat foglalkoznak a gyermek- és ifjúsági irodalommal. Vannak olyan szövegek, amik megérik
a velük való foglalkozást és olyan képek kísérik, amikkel szintén megéri foglalkozni. A legjobbnak a Csimota
Könyvkiadót tartom, de ezzel a legjobbsággal az jár együtt – ahogy a kiadó szerkesztőitől tudjuk –, hogy nagyon
nehéz fennmaradni. Kevés az olyan szülő, akihez eljutnak a kötetek, kevés, aki tud velük mit kezdeni egyáltalán,
illetve például kísérleteznek bibliai szövegek újraértelmezésével.

Felmerült a kiadók sikere és a minőség kérdése. A Pagony a sikerét a Bogyó és Babócával

tudta megalapozni, utána pedig nagyon sok izgalmas könyvvel jelentkezett. A finanszírozáshoz,
az anyagi stabilitáshoz tehát nem feltétlenül a progresszív vizuális és tartalmi gyermekkönyvek
járulnak hozzá.

3.8.Összegzés

A hazai kortárs gyermekkönyvkiadásban az általam megkérdezett irodalmárok szerint is fontos

szerepe van a designnak és az illusztrációknak. A gyermekirodalom szöveges tartalmát és az
illusztrációkat egyaránt fontosnak tartják, hiszen mindkettő része a komplex olvasásmódnak.

24
4. Pillantsunk a papír mögé

A modern technológia vívmányai szembetűnő változásokat eredményeztek a fiatalok és a

gyermekek olvasási szokásaiban. A befogadás módjainak szélesedése – példaképpen az e-
bookok – mára széles körben elérhetőek és népszerűek. A vizuális nevelés, valamint a design
elemeinek és kódjainak olvasása és azoknak az érzékelése, megtanulása mára nem csupán papír
alapon történő folyamat. A mozgóképek, digitális képek, műsorok – televízió, internetes
videómegosztó portálok, telefon, számítógép, tablet – könnyedén elérhetők bizonyos anyagi és
kulturális feltételek teljesülése mellett. A digitális eszközök előretörése önreflexióra készteti-e
a hagyományos médiumokat? Milyen hatással van a nyomtatott kiadásban megjelent könyvre
az e-bookok megjelenése? Miben tér el a hagyományos médium során befogadott tartalom és a
digitális médiumon befogadott tartalom? Milyen eszközök segítik ma a gyermekek olvasását?
Miként lehet a hagyományos olvasást komplexebbé, élményszerűbbé tenni?

4.1.Hagyományos médium és technológiai közvetítettség

„Ritmikusan, dallamosan meséljünk, nagy redundanciával! Nagyon fontos ez, hozzájárul a

nagyon erőteljes belső képek kidolgozásához. A ritmus, a dallam, az ismétlés segít a belső film
megalkotásában.” (dr. Vekerdy) A hagyományos médiumon keresztüli olvasás is lehet éppoly
élvezetes és izgalmas, hiszen az olvasás megkomponálása – egy-egy mese kreatív feldolgozása
– a képzeletet kelti életre. Felmerül azonban a kérdés, hogy a hagyományos médiumon
keresztüli befogadás veszélyeztetve van-e a digitális technológia újdonságai által? A
kreativitás, a képzelőerő és az ember általi közvetítettség – akár szülői felolvasása – pótolható-
e egy képernyő által? Peggi Alberts Theorizing Visual Reprezentation in Children’s Literature
című írásában az alábbiakat fogalmazza meg Banks, Comber, Enciso, Harste, Lewison, Seeley-
Flind és Van Sluys és Taxel nyomán: „A gyermekirodalomban a művészet és a kép révén (és
más médiumokban) a gyerekek megtanulnak karaktereket, eseményeket és a cselekvéseket,
feltételezéseket építenek fel a világról és az emberekről az olvasáson keresztül.” (Alberts)9
A feltételezések a világról, emberekről az olvasáson keresztül épülnek fel. A gyerekek
megtanulnak karaktereket, cselekvéseket értelmezni, olvasni. Ez igazán fontos állítás és
érezhető természetesen – a direkt utaláson túl –, hogy nem teljes egészében a nyomtatott

9
„Through art and image in children’s literature (and other media forms), children learn to read characters,
events, and action; they build assumptions about the world and the people in it through reading.”(Alberts)

25
gyermekirodalmi tartalmakra vonatkozik. „Soha nem csak egy dologra nézünk, mindig
keressük a kapcsolatot a dolgok és önmagunk között. A látásunk folyamatosan aktív,
folyamatosan mozog, folyamatosan körben tartja a dolgokat maga körül, képezve a jelent
nekünk, ahogyan vagyunk.” (Berger, 9.)10
Vagyis soha nem csak egy adott dologra nézünk, ahogyan John Berger fogalmaz Ways of
seeing című művében, hanem mindig a dolgok és önmagunk közötti kapcsolatra is. Tehát az
adott dolog, például egy kép, amely a gyermekkönyvben van, segít felismerni, megismerni,
elhelyezni a tudás képzeletbeli polcain az impulzusokat.
A befogadás a gyermekkönyvek esetében – ahogy korábban jeleztem – mára számos
izgalmas újdonságot felkínál. Ilyen a Sound Book alkalmazás, amely hangfelismeréssel észleli,
hogy a felolvasott mese hol jár és kiegészíti azt hangeffektekkel, teljesebbé téve a befogadás és
olvasás élményét kicsiknek és nagyoknak. Az alkalmazás az egyéni olvasás folyamatában is
segít, hiszen a hangos olvasás során zenével jutalmazza a gyermeket a helyes kiolvasásért.
(Sound Book App)
Izgalmas az e-book által felkínált lehetőség is, hiszen ez a platform arra is lehetőséget ad
a gyermeknek, hogy akár a képekre kis részletekben ráközelítsen, aprólékosan megfigyelje
azokat, azonban ezt mindössze a képernyőn keresztül teheti meg. Ez a típusú befogadásmód
sokakban távolságtartást eredményez. Ismerek olyan művészettörténészt, aki állítja, hogy
megismerni, interpretálni a műalkotást csak testközelben lehetséges a lehető legmélyebben, a
digitális hordozókon való megismerés sosem egyenlő a valódi találkozással. A gyermektől a
mediális hordozókon keresztül lévő interpretálás során nyilván szövegi vagy vizuális szinten
nem feltétlenül várjuk el a lehető legteljesebb értelmezést, és merőben más egy térben tudatosan
elhelyezett műalkotás és egy szöveges mű esetében is.
A modern technológiát elutasítani nem volna helyénvaló, hiszen hatalmas segítség a
vizuális nevelés folyamatában. A vizuális olvasás összekapcsolódhat más érzékekkel,
komplexebb világot képes felajánlani a befogadónak és ez mindenképpen dicséretes. A
megoldás az aranyközépút megtalálásában keresendő. A hagyományos és modern olvasási
lehetőségek egyensúlyban tartása vagy korábbi szokások megváltoztatása a fejlődés nevében
mindenképpen izgalmas témák és az általuk megfogalmazott anomáliákra a jövőbeli változások
válaszként szolgálnak majd.

10
„We never look at just one thing; we are always looking at the relation between things and ourselves. Our
vision is continually active, continually moving, continually holding things in a circle around itself, constituting
what is present to us as we are.” (Berger)

26
 Ahogyan Dániel András fogalmaz a modern technológia és a gyermeki olvasás
kapcsolatáról, azonban valóban elgondolkodtató bárki számára. „Úgy gondolom, hogy a
gyerekeknek nagyon jó a fantáziájuk. Ezek a technológiák mindent megtesznek azért, hogy ezt
tönkre tegyék, de szerintem nehogy már egy gyerek ne tudja elképzelni a pata dobogást, meg
hogy a szél hogyan fújja a lombokat.„(Dániel)

27
5.A népszerűség és a vizuális nyelv összefüggései

Vannak a gyermekirodalomnak olyan szegmensei, amelyek folyamatos párbeszédet követelnek

meg, hiszen kiemelkedően fontosak. Ilyen a népszerűség és a minőség közötti kapcsolat,
melynek anomáliáit talán sokan érzékelik, azonban könnyedén szemet hunynak felette.
Ha magyar gyermekirodalmi tartalom, akkor Bogyó és Babóca. Kikerülni, és nem
beszélni róla a hazai berkekben szinte teljességgel lehetetlen. Bogyóék megosztók, közel
annyian rajonganak értük, mint amennyien bírálják. Kétségtelenül meghódították a
gyerekcsatornákat, a könyvespolcokat, a játékvilágot és nem utolsó sorban a színházakat.

5.1. Az ügy

Bartos Erika Bogyó és Babóca című alkotása évek óta töretlen sikernek örvend, azonban számos
kritikai megközelítése megjelent, amelyek segítenek megfogalmazni a népszerű
gyermekirodalom és a minőség kapcsolatát. Nem csupán a Bogyó és Babóca, de az Egy kupac
Kufli vagy egyéb, sorozatformátumban – akár már-már erőltetetten, piaci szempontok miatt –
megjelent tartalmak szintén említhetők.
Wittmann Ildikó Könyvmutáns című írása, mely meglepően indulatosan reagált a Bogyó
és Babóca elsöprő sikerére, mondhatni párbeszédet indított el a minőségi gyermekirodalmi
tartalmakról. Az általa felvázolt probléma és összefüggés talán nem elégszer hangzik el. „Ők
azok. Nincs más gyerekkönyv, ami felkúszhatna a Libri Top20 listájára, de ők megcsinálják,
Bogyó és Babóca ott van és mutatja az irányt, amerre tartunk a gyermekirodalomban.”
(Wittmann)
Felmerülő probléma tehát a gyermekirodalom nem irodalmi kánon részeként tekintése és
az, hogy a népszerűség sokszor nem a minőségi tartalmak esetében nagyobb. A Pagony
gondozásában megjelent könyvsorozat számos család könyvespolcán megtalálható. A vibráló
színek, a sematikus karakterek, az egyszerű történetek befogadása kisebb korban is könnyebben
történik és egyszerűen értelmezhetőek. A bonyolultabb, összetett vizuális nyelvvel rendelkező,
a fantáziát és kreativitást megkövetelő tartalmak az előbb említett komponensek miatt
nyilvánvalóan kisebb olvasótáborral bírnak. Nem beszélve az olyan izgalmas történetek
feldolgozásáról, mint a másság vagy egyéb szenzibilis témák.

28
„Az fáj a legjobban, hogy ennek a fajta narratív, vizuális és nyomdatechnikai igénytelenségnek a nagykanállal
való adagolása, a Bogyó és Babóca-fanatikusok hipnotizálása, amely helyzetben kapóra jön, hogy a
gyermekirodalom milyenségének változatlanul nincs súlya és tétje a magyar kultúrában, hogy a könyvre egyre
kevesebb pénz jut (ha jut) a magyar családokban, és ebből adódóan azt fogja megvenni, amiról a legtöbbet hall,
ami a Libri- meg Alexandra- toplistás, ami elöl van a boltban a polcon; a kiadó ezeknek az abszurd, gyermeteg,
amatőr könyveknek a prémiumkategóriává „emelésével” ellehetetlenít egy tucat más, jóval több esztétikai
minőséggel rendelkező profi kiadványt, amiket nem ilyen erőszakosan, nem ilyen lebutított módon tolnak az
arcunkba.” (Wittmann)

A Pagony főszerkesztőjével készült interjúban felmerült a Bogyó és Babóca sikere, amely

lehetővé tette a kiadónak, hogy utána más, minőségibb tartalmakat tudjanak finanszírozni. Az
ominózus könyv(ek) vitathatatlan sikerét több művészeti ágban adaptáció kísérte.
Lehet szeretni vagy éppen nem szeretni, de kétségtelenül a hatalmas népszerűségnek
örvendő alkotások valamilyen addig meglévő űrt töltenek be a gyermekkönyvek területén,
nyilatkozta Szegedi Katalin illusztrátor is:

„De mindegy, lehet róla akár beszélni virágnyelven. Az a bizonyos mű egy olyan hiánypótló dologra érzett rá, ami
fantasztikusan megtalálta a gyerekekhez az utat. Tehát én nem ítélem el egyáltalán és nem sajnálom sem tőle, sem
a kiadótól a sikerét, mert tényleg egy nagyon fontos űrt töltött be. Nem volt előtte olyan mű, amely az egészen
picike gyerekhez úgy tudott volna szólni, hogy rabjává válnak. Ennek a szülők is hálásak. Erre tényleg szükség
volt.” (Szegedi)

5.2. Intermedialitás

„A Bogyó és Babóca vizuális világa primér, mértani, a redukció fizikai, nem pedig emberi-lelki.
Hiányzik a személyes, az egyedi, a valamilyenség, hisz ezt a világot random generálja egy
gépies program, csak be kell ütni: Szivárvány, Hóember, Fülgyulladás…” (Pálfi)
Diafilm, rajzfilm, applikáció, társasjáték, bábszínházi darab és Zsolnay étkészlet – igen,
étkészlet –, írja a Bogyó és Babóca honlapján a szerkesztő a feldolgozások menüpontban. Az
adaptációk a bábelőadás kivételével nem képesek az adott vizuális világtól eltérni. Kiragadva a
mesekönyvből megelevenednek a karakterek és Wunder Judit gondozásában sokkal
letisztultabb, igényesebb, kevésbé vibráló bábokat észlelhet a közönség. A Bogyó és Babócát
bábelőadás formájában is feldolgozták, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színházban látható,
Budapesten. A karakterek kiemelve a hagyományos médiumból egy másik műfajban kelnek
életre. Egyrészről, a történet és a vizuális koncepció – vagy annak a hiánya? – lebontja ezzel
korábbi, az adott médiumra jellemző sajátosságait, másrészről pedig az új környezetébe

29
illeszkedve a lehetőségekhez mérten újszerűen formálja azt. Izgalmas az a konnektivitás,
miszerint A Bogyó és Babóca népszerűsége és minősége ugyan nem azonos, de az adaptációk
lehetőséget teremtenek az átgondolásra és minőségjavításra. A színházi adaptáció kapcsán
felmerül a kérdés, hogy mennyire színházi marketingeszköz egy ily populáris tartalom
színpadra állítása és eszközként való alkalmazása.
A különböző típusú adaptációk folyamatosan éltetik a népszerűséget a sorozatelvvel, és
a Bogyó és Babóca mellett megjelentek hasonló sorozatok, mint pl. a kulfik történetei. A kiadók
stratégiai megfontolásból egy-egy népszerűbb tartalom esetében előszeretettel választják a
tartalmak sorozatban való megjelenítését, ezzel erősítve a kevésbé minőségi tartalmak
végeláthatatlan győzelmét a gyermekkönyvkiadásban.

30
6. Változások a gyermekkönyvkiadásban

Ebben a fejezetben a két illusztrátorral készült interjú fő gondolatait foglalom össze, amely segít
megérteni a hazai illusztrátorok és a gyermekkönyvdesign jelenlegi lehetőségeit. Szegedi
Katalin és Dániel András meghatározó szereplői a hazai gyermekkönyvvilágnak. Mindkét
szerző több évtizede dolgozik ezen a területen. Ennek köszönhetően a közelmúltban történt
mikrováltozások szereplőiként hitelesen reflektálnak a kortárs gyermekirodalom tendenciáira.
A szerzők nemcsupán illusztrációval, hanem esetekben írással is foglalkoznak és számos
művükből mozgóképes vagy színházi adaptáció készült.

6.1. Az elmúlt húsz év változásai, avagy mi volt a jelen előtt

A gyermekkönyvkiadás helyzete sokat változott az elmúlt néhány évtizedben. Korábban

felmerült, hogy a könyvkiadóknak nincsenek vizuális szakembereik, de jelen vannak olyan
progresszív látásmóddal rendelkező kiadók, akik a változás táptalajaként működnek. Szegedi
Katalin az alábbi módon gondolkodik a kiadók nyitottágáról:

„És gyakorlatilag a kiadóknak köszönhető és az ő vezetőiknek, hogy ők olyan emberekre váltak nyitottá, akik
korábban nem kaphattak megmutatkozási lehetőséget. Ennek köszönhető, hogy a sok fiatal pályakezdőnek ők
bizalmat szavaznak. Például pont a Csimota az, akik bevállalják, még akkor is, ha az bukás lesz adott esetben.
Mert azt is bevállalják, hogyha egy olyan illusztrátort alkalmaznak, aki tulajdonképpen még nem tud semmit sem
felmutatni.„

Manapság sokkal diverzebb a hazai könyvkiadás gyermekkönyv-palettája. A

giccskönyvektől a magasabb röptű gondolatokkal rendelkező kiadások is lehetőséget kapnak
egy-egy kiadó profiljától függően. Mint a korábbi fejezetekben említettem, a hagyományos
médiumokat önreflexióra készteti a digitális technológia. Nem csupán a könyvkiadókat, hanem
az illusztrátorokat is. Szegedi Katalin a mai napig hagyományos technikával alkot, a digitális
illusztrátorprogramokat mellőzi. Ez a tény azonban azt eredményezi, hogy sokkal lassabban és
elmélyültebben alkot, mint akár a fiatalabb korosztály. Ahogyan Szegedi Katalin is említi, a
kortárs progresszívebb szemlélet nem mindig volt természetes, sőt. A rendszerváltást követően
a giccskönyvkiadók hódítottak. Viszonylag lassan alakult ki a ma ismert, vezető
gyermekkönyvekkel foglalkozó kiadók stabilitása.

31
Dániel András is sokkal szabadabbnak és izgalmasabbnak véli a hazai gyermekkönyvkiadást,
mint korábban. Úgy véli, hogy sokkal bátrabb a hazai piac jelenleg. „De hát nagyon sok
izgalmas kísérlet van. Engem azok könyvek izgatnak elsősorban, amik valami új
megközelítéssel próbálkoznak.” (Dániel)
A progresszívebb témák, a kitűnő illusztrátorok és olykor az újdonságot kereső kiadók
jelen vannak Magyarországon. Közönsége is nyilvánvalóan van, ha olykor nem is oly széles,
mint a legnépszerűbb alkotásoknak. A kiadók és illusztrátorok egyéni közösségi oldalain a
tudatos kommunikációs stratégiák is alakítják a kortárs könyvkiadást, de a fogyasztóközönség
igényeit sem szabad figyelmen kívül hagyni.
A gyermekkönyvdesign helyzetét azonban a digitális technológia is önreflexióra készteti
és szükséges feltárni ennek a problémáját is. Korábbi fejezetben írtam erről, azonban a Dániel
András illusztrátorral készített interjúban mélyebben érintettük a problémát. A digitális
eszközökön megjelenő könyvek egy más típusú befogadásmódot követelnek és eltérő
interpretációs folyamatba helyezik a gyermeket és a szülőt is. A különböző applikációk pedig
a gyermeki kreativitás szabad szárnyalásával vetélkednek. A változásokra és az új generáció
igényeire előbb utóbb a könyvkiadóknak is szükséges lesz reflektálniuk, hiszen jelenleg még
nem ismerjük a jelenségnek és a változásoknak a pozitív vagy akár negatív következményeit,
mind a befogadóra, mind a gyermekkönyvkiadásra tekintve.
A tény mellett, hogy az illusztrátori szakma és a hagyományos könyvkiadás
párhuzamosan változik, nem tekinthetünk el. Az illusztrátori lét a digitális rajztáblák és
illusztrátori programok segítségével hatékonyabb a hagyományos kézi rajzoláshoz képest. A
gyors és olcsóbb alkotási folyamat a piaci igényeknek megfelel, hiszen költséghatékony és
időkímélő.

„Annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások szerint lényegesen kevesebben olvasnak verseket, mint
regényeket, a magyar gyermekkönyvpiacon jelenleg több újra kiadott és kortárs gyermeklíra kötet is forgalomban
van. Fiatal magyar illusztrátorokból sincs hiány, ezt mutatják a bolognai könyvvásáron elért sikerek, és az is, hogy
egyre több, korábban konzervatív ízléssel bíró kiadó alkalmaz magyar rajzolót. Hiányzik azonban továbbra is a
kortárs magyar gyermekregény – Darvasi Trapitije óta Berg Judit Ruminije számít az első kiemelkedő
meseregénynek –, ennek híján a fiatal olvasóknak be kell érniük a Bolognában megszerzett külföldi mesekönyvek
magyar fordításaival.” (Pompor)

Kiderül tehát, hogy fiatal illusztrátorokban nem szenved hiányt Magyarország, valamint
számos kiadó keresi is kifejezetten a frissen végzett illusztrátorokat. Amíg korábban

32
természetes volt, hogy egy könyvsorozatot egy szakember rajzolt végig, addig manapság már
a projektkoncentráció kreatív szemlélete egyre népszerűbb.

33
Konklúzió

Dolgozatomban a design szerepét vizsgáltam a gyermekkönyvekben és a

gyermekkönyvkiadásban. Arra kerestem a választ, hogy a vizuális nevelés egy eszközeként
tekint-e a fogyasztóközönség a gyermekkönyvekre, továbbá célom volt, hogy feltárjam a
problémákat és a jelenlegi tendenciákat a könyvkiadásnak ebben a sajátos szegmensében.
Először designszempontú elemzéssel vizsgáltam meg gyermekirodalmi tartalmakat a vizuális
komponensekre koncentrálva. Az elemzés eredményei alapjául szolgáltak a kutatás további
fejezeteinek kialakításához. Az empirikus kutatások során a gyermekkönyvkiadás különböző
szereplőinek véleményére koncentráltam, továbbá a design jelenségének sajátos módon való
kezelésére. Két kiadói munkatársat és egy illusztrátort kérdeztem meg. Ezek után három
irodalmárt kérdeztem a gyermekirodalom és az illusztrációk kapcsolatáról.
Az illusztrációkat szinte mindenki fontosnak tartja, azonban a fogyasztói igények
többségében még mindig a túlnyomóan textuális tartalommal rendelkező gyermekkönyveket
keresik. Kevés jól képzett gyermekkönyvillusztrátor van hazánkban. A kiadóknak nincsen art
directoruk, vagy olyan szakemberük, aki kifejezetten a vizuális megjelenés ellenőrzéséért és a
vizuális tartalomért volna felelős. A designnak azonban a vizuális kódok olvasásában szerepe
van, főként kisgyermekkorban. Nincs megfelelő hangsúly a vizuális kódokon, sem társadalmi,
sem oktatáspolitikai, sem könyvkiadói részről. Azonban az illusztrációk szerepe lassan kezd
változni hazánkban. Az elmúlt tíz évhez képest biztosan. A lassú változást is érdemes
észrevenni. Továbbá azokat a szakembereket, illusztrátorokat, könyvkiadói szerkesztőket, akik
folyamatosan újszerű témákkal, programokkal próbálják népszerűsíteni és legitimálni a kortárs
gyermekkönyveket a nyugati országok sikereihez felzárkózásának reményében.

„A világ észlelésének megváltozása, a képek egyre intenzívebb jelenléte egyértelműen érinti a gyermekeket is.
Egyrészt azért, mert ők már ebbe az újfajta (szó szerint és átvitt értelemben egyaránt) látásmódba és érzékelésbe
születnek bele, másrészt azért, mert a gyermekek természetüknél fogva vizuális lények. Fő kommunikációs
eszközük 8-9 éves korukig – vagyis a nyelv közel tökéletes elsajátításáig és a kognitív fejlődés egy viszonylag
magasabb szintjének eléréséig – elsődlegesen vizuális, és nem verbális. Éppen azért van nagy jelentősége annak,
hogy kisgyermekkorban milyen vizuális eszközökkel, formákkal, narratívákkal találkoznak a gyerekek.”
(Várnai)

34
Irodalomjegyzék
Alberts P.,: Theorizing Visual Representation in Children's Literature ,Taylor&Francis Group,
2008.

Aranyvackor díjazottak. 2017.10.17. Pozsonyi Pagony oldala

URL.: https://www.pagony.hu/aranyvackor-dijazottak Utolsó letöltés: 2018.03.25.

Berger J.: Ways of seeing. New York. 1972. Utolsó letöltés: 2018. 05. 28.
http://waysofseeingwaysofseeing.com/ways-of-seeing-john-berger-5.7.pdf

Blaskó Ágnes-Margitházi Beja (szerk.): Vizuális kommunikáció, Szöveggyűjtemény. Budapest:

Typotex, 2010.

Bogyó és Babóca honlapja

URL: https://www.bogyoesbaboca.hu/ utolsó letöltés: 2018. 10. 15.

Bogyó ás Babóca, Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház

URL.: https://kolibriszinhaz.hu/eloadas/bogyo-es-baboca/ utolsó letöltés:2018. 10.15.

Czvitkovits Judit: Dr. Vekerdy Tamás: “A mesék oldják, vigasztalják, megnyugtatják a

gyereket”, Nlcafe.hu, 2015.október 27. Utolsó letöltés: 2018.05.28.
https://www.nlcafe.hu/mesedoboz_gyujtooldal2/20151027/vekerdy-tamas-mese/

Dubuc Marianne: Spuri Gyuri, a postás egér. Budapest: Tessloff és Babilon Kft., 2016.

Van Haeringen Annemarie: A hosszú hajú királykisasszony. Ford. Csóti Magdaléna. Budapest:
Kiss József Könyvkiadó, 2016.

Fókuszcsoportos kutatás, Bódi Katalin, Lapis-Lovas Anett, Gesztelyi Hermina, 2018.03.05.

Gyermek- és ifjúsági könyvszemle – TOP 50 és TOP 25 Gyermekkönyv 2016. 2017.01.24. Móra

Könyvkiadó oldala URL: https://www.mora.hu/hirek/top50-es-top25-gyerekkonyv-2016
Utolsó letöltés: 2018.03.25.

Herczeg-Szép Szilvia: „Érdemes kockázatot vállalni” (Herczeg-Szép Szilvia körinterjúja

gyerekkönyvkiadók szerkesztőivel). Alföld, 2016/9.

Interjú Dániel Andrással, 2018.06.01.

Interjú Keszeg Ágnessel, 2018. 02.13.

Interjú Kovács Eszterrel, 2018.02.07.

Interjú Nyulas Ágnessel, 2018.02.14.

Interjú Szegedi Katalinnal, 2018. 07.10.Richard Hendel: Aspects of Contemporary Book

Design. Amerika Egyesült Államok: University of Iowa Press, 2013.

35
Katarina Kerekesová, Katarina Moláková, Alxendra Salmela: Mimi & Liza. Ford. Polgár
Anikó. Budapest: Scholar Kiadó, 2013.

Kárpáti Tibor: Puszi Nyuszi. Budapest: Pozsonyi Pagony Kft., 2016.

Lovász Andrea (szerk.): Dzsungeldzsem. Szentendre: Cerkabella Könykiadó, 2016.

Lovász Andrea: Felnőtt gyerekirodalom - Tanulmányok, kritikák és majdnem lexikon.

Budapest: Cerkabella Könyvkiadó,2015.

Lovász Andrea(szerk.): NAVIGÁTOR – Kortárs gyerekirodalmi lexikon, böngésző és

olvasókönyv. Budapest: Cerkabella Könyvkiadó, 2011.
Lovász Andrea(szerk.): Toppantós legkisebbek mondókás és verseskönyve. Szentendre:
Cerkabella Könyvkiadó, 2016.

Nagy Diána: Ellentétek könyv kicsiknek. Budapest: Csimota Könyvkiadó, 2016.

Nyulász Péter, Ritter Ottó: Az ellopott Mikulás-szán. Budapest: Berger Kiadó, 2016.

Pálfi György László: B. és B. Néhány gondolat egy vitához

utolsó letöltés: 2018. 09. 30.URL: www.gyermekirodalom.hu/?p=2036

Pompor Zoltán: A hazai gyermekkönyvkiadás trendjei

URL.: http://www.konyv7.hu/index.php?menuId=503 Utolsó letöltés: 2018.10.19.

Sound Book-App Utolsó letöltés: 2018. 05. 28.

https://www.youtube.com/watch?v=jfOdlLeWY5A

Szentpéteri Márton: Design és kultúra – Befogadó designkultúra. Budapest: Építészfórum,

2010. 42.

Várai Zsuzsa: KÉP ÉS SZÓ: A vizualitás szerepe és jelentősége a kortárs gyermekirodalomban

In. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Mészáros Márton, Szekeres Nikoletta(szerk.):
MESEBESZÉD – A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve. Budapest: Fiatal Írók Szövetsége,
2017, 193.

Vári György: Gyermek a műhelyben. Iskolakultúra, 2000/9. 77-82.

Wittmann Ildikó: Könyvmutáns 2012 július 13.
URL: http://www.gyermekirodalom.hu/?p=1918

36
Melléklet 1. Elemzéshez kapcsolódó anyag a Spuri Gyuri, a postás egér című könyvből

(Dubuc 1.)

37
Melléklet 2. Elemzéshez kapcsolódó anyag a Spuri Gyuri, a postás egér című könyvből

(Dubuc 2.)

38
Melléklet 3. Elemzéshez kapcsolódó vizuális anyag a Dzsungeldzsem című könyvből.

(Lovász (szerk.) 198.)

39