Kémiai eljárások, műveletek:

Csapadékképződéssel járó folyamatok:

A, Vízlágyítás hőkezeléssel (termikus vízlágyítás):
Melegítés hatására a hidrogén-karbonátok szén-dioxid felszabadulása mellett sokkal rosszabb
oldhatóságú karbonátokká alakulnak, szilárd alakban kiválnak.
- vegyszer nem szükséges
- csak karbonát-keménység csökkentése
- nagy energiaigény, költséges
- nem elterjedt az iparban
B, Vízlágyítás ionkicsapással:
A csapadékképződéssel járó derítő eljárásokat soroljuk ide, kis oldhatóságú, karbonátos
csapadék formájában távolíthatók el a keménységet okozó Ca2+ és Mg2+ ionok.
a, alkáli-foszfátos kezelés: Na3PO4
b, meszes-szódás kezelés: Ca(OH)2 + Na2CO3:
- a mésztejet egy különálló keverőedényben készítik elő
- adagolószivattyúk segítségével juttatják egy külön reaktorba
- a reaktorban pehelyképződés jön létre
- végül gyorsszűrővel választják le a pelyheket
Lassú reaktor:
- tartózkodási idő: 2-3 óra
- nagy térfogat
- nem érzékeny a terhelés változásaira
- működésük a lebegő iszapszűrővel dolgozó derítőkhöz hasonló
- kezelése, karbantartása egyszerű
Gyors reaktor:
- tartózkodási idő: 0,5-1 óra
- intenzívebb keverés
- kvarchomokot adagolnak hozzá, ami gyorsítja az ülepedési sebességet
- flokkuláló vegyszereket adnak hozzá
- elsősorban Ca(HCO3)2 tartalmú vizek tisztítására alkalmas
3, Oxidáció:
A redoxi-folyamatok oxidációs szám változással járó kémiai reakciók.
Az elektront leadó partner oxidálódik (ox. száma nő), azaz ő a redukálószer.
Az elektront felvevő partner redukálódik (ox. száma csökken), azaz ő az oxidálószer.
A szerves kémiai vegyületek esetében oxidáció az, ha oxigén felvétel vagy hidrogén leadás
történik és redukciónak azt, amikor az oxigénatomok száma csökken, vagy a hidrogénatomok
száma nő.
A, Ózonos oxidáció:
Az ózon az oxigén háromatomos allotróp módosulata. Erős szagú, nagy sűrűségű, világoskék
színű, vízben kis mértékben oldódó, nagy reakcióképességű gáz. A természetben a
sztratoszférában fordul elő.
Nedves környezetben könnyen oxidál szinte minden szerves vegyületet és fémet, emiatt
felhasználható:
- fertőtlenítésre
- íz-, szín- és szaghatások megszüntetésére, csökkentésére (ivóvíz)
- nehezen bomló szerves anyagok egyszerűbbé alakítására (szennyvíz, ipari víz)
- szuszpendált anyagok oxidálására
- oldott vas és mangán oxidálására (ivóvíz)
- cianidok, cianátok, fenolok, szerves színezékek és szerves kénvegyületek oxidálására
Szervesanyagtartalmú hulladékok és szennyvizek kezelésénél használják leginkább.
Erősen bomló, a felhasználás helyén kell előállítani ózongenerátorral.
A generátor nagyfeszültségű váltóárammal, csendes kisüléssel állítja elő a nem tiszta ózont,
hanem az ózonos levegőt.
Az ózon elnyeletése zárt ózonbekeverő medencékben történik.
Az ózon elkeverése lehet: turbinás elkeverés, buborékoltatás, injektoros bekeverés.
A medence légterébe került ózont ózonrombolóval bontják el.
B, Klórszármazékokkal történő oxidáció:
Az ivó- és szennyvíztisztításban a leggyakrabban alkalmazott fertőtlenítőszerek.
A fertőtlenítés célja a ivó- és szennyvíztisztításban a patogén mikroszervezetek elpusztítása a
tisztított vízben, ezt oxidációval lehet elérni.
a, NaOCl (Na-hipoklorit):
Olcsó, könnyen hozzáférhető, könnyen szállítható, IBC tartályban tárolják.
Alkalmazás:
- kénhidrogénes szennyvizekben
- cianid-tartalmú ipari szennyvizekben
b, Klórmész:
Szilárd halmazállapotú, nehézkesen adagolható.
Alkalmazás:
- műtárgyak tisztítása, fertőtlenítése
c, Klórgáz:
Palackban kerül forgalomba, a palack alján cseppfolyós, tetején gáz. Manapság
legelterjedtebb.
Advanced rendszerű vákuumos klórgázadagolóval adagolják, labirint kontakt medencében
keverik be a vízbe.
d, Klór-dioxid:
Klórnál 2,5x hatásosabb.
Alkalmazás:
- felszíni vizek íz- és szagrontó anyagainak csökkentése
- fenolszármazékok oxidálása
TÖRÉSPONTI KLÓROZÁS
C, Hidrogén-peroxid:
Viszonylag drága vegyszer, emiatt kevésbé elterjedt.
Alkalmazás:
- cianidok kezelése
- kéntartalmú vegyületek
- ezüst-komplexek bontása
D, Nedves oxidáció:
Oxigénnel vagy levegővel történő oxidáció.
A vízben oldott, eloszlatott szerves és szervetlen anyagokat oxidálják.
150-325 °C között, 2-20 bar nyomáson.
4, Derítés:
A szennyezett felszíni és felszín alatti vizek, csurgalékvizek és különböző ipari eredetű vizek
kezelésére használják.
Célja a kolloidok eltávolítása.
A kolloidok nagy fajlagos felületűek, ezért kölcsönhatásokba tudnak lépni nagy felületen, így
a kolloid részecske körül kettő elektromos héjréteg alakul ki. A kolloid részecske – töltésű,
így kationokat köt magához.
- a belső réteg az erősebben kötő Stern-réteg
- a külső réteg gyengébben kötődik, a közeggel mozog.
A két réteg találkozásánál a nem azonos mozgás miatt nyírófeszültség jön létre, mely a Zéta-
potenciállal jellemezhető. Ezt a Zéta-potenciált kell eltolni kationok segítségével pozitív
irányba, hogy meginduljon a pelyhesedés.
Derítőszerek:
- Fe3+ és Al3+ sók
- KMnO4
Segédderítőszerek:
- polielektrolitok
- bentonit
- kovaföld
A, Kicsapatás:
A vízben oldott formában lévő szennyezőket előbb szilárd, nem oldódó, kis méretű
szuszpendált részekké kell alakítani.
B, Koaguláció:
A derítőszer beadagolása után 1-2 perces gyorskeveréssel zavaros lesz a víz, a koaguláció
megindul. Megbomlik a kolloid rendszer.
C, Flokkuláció:
20-30 perces lassú keveréssel kevésbé zavarossá válik a víz. Mikropelyhek képződnek, majd
nagyobb pelyhekké (flokkokká) növekednek.
Ha nem elég hatékony, akkor segédderítőszereket kell alkalmazni.
D, Ülepítés, szűrés:
A képződött pelyheket ülepítjük vagy nyitott gyorsszűrőn átszűrjük.
E, Derítő berendezések:
Lehetnek átfolyás szerint:
- vízszintes
- függőleges
Iszappelyhek mozgási ülepedési iránya szerint:
- ellenáramú: vízáramlás felfelé, az iszappelyhek mozgása lefelé
- egyenáramú: iszap és a víz is felfelé mozog
a, Függőleges átfolyású, lebegő-iszapfüggönyös derítők:
- víz felfelé áramlik
- pelyhek egy lebegő iszapfelhőt hoznak létre, a felfelé áramló víz tartja lebegésben
- az iszapfelhő megszűri a felfelé áramló vizet
- az iszapfelhő felett jóval tisztább vízréteg jön létre
- folyamatos üzeműek
- fölösiszapot el kell venni, hogy ne alakulhassanak ki az iszapfelhőben járatok
- egyenáramú berendezés estén az iszapfölözést bukóval meg lehet oldani
- ellenáramú berendezésnél a fölösiszap a berendezés aljára kerül, ahonnan kotrószerkezet az
iszapzsompba kotorja, innen átvezetik a sűrítőbe.
b, Mélyépterv típusú derítő:
- ellenáramú, függőleges átfolyású, lebegő iszapfüggönyös derítő.
- szabályozható flokkulátorszivattyú
- iszapzsomp
- toroksebességszabályozó
- kotrólapát
- szívcső-teleszkóp
c, Iszapfölözős korridor:
- a középső medencében alacsony a víz mennyisége, így lassabb az áramlási sebesség
- a két szélső medencében a víz mennyisége jóval magasabb, nagyobb az áramlási sebesség
- a két szélső medencéből az iszapfelhő tetején elhelyezett átbukási lehetőség révén a víz
folyamatosan viszi át a középső medencébe a fölösiszapot
- a középső medencében megy végbe az ülepedés, majd az iszapkivezetés
5, Ioncsere:
Célja a vízlágyítás, sómentesítés.
A víz oldott ionjai a cserélőn megkötődnek és helyettük az ioncserélő azonos töltésű,
ekvivalens mennyiségű ionjai lépnek a vízbe.
A folyamat visszafordítható, így lehetséges a cserélők regenerálása.
A megkötő közeg lehet:
- műgyanta
- agyagásványok
- aktívszén
Aktívcsoport szerint:
- gyengén savas gyanta: szelektív kalcium- és magnéziumionra
- erősen savas gyanta: nem szelektív
- gyengén bázisos gyanta: szelektív nitrát- és szulfátionra
- erősen bázisos gyanta: nem szelektív
Folyamatai:
- ioncsere
- regenerálás
- mosás
a, Na-ciklusú ioncserélők:
- LA mentes víz bevezetése
- szűrt víz távozik
- Fe és Mn eltávolítás
- műgyantás gyorsszűrő
- alkalmazás: hőcserélő berendezések, hűtőtornyok, kazánok
- összes sótartalom nem változik, csak a keménység
- kationgyanta: Na
-aniongyanta: Cl
- szabad széndioxid keletkezik, melyet alulról felfelé történő levegőáramoltatással kell
eltávolítani
b, H-ioncserélő:
- sómentesítés
- ugyanúgy széndioxidot el kell vezetni
- kationgyanta: H
- aniongyanta: OH