Professional Documents
Culture Documents
Ip Innovacios Szolgalatatasait
Ip Innovacios Szolgalatatasait
szolgáltatásait
segítő intézmény- és
informatikai
hálózat rendszerének
kidolgozása
Témavezető:
Pakucs János
Szerzők:
Csizmadia Zoltán
Dőry Tibor
Grosz András
Kádár Imre
Lados Mihály
Pakucs János
Rechnitzer János
Somogyi Miklós
Szerkesztette:
Dőry Tibor
Tartalomjegyzék
TARTALOMJEGYZÉK ........................................................................................................................................ I
ÁBRAJEGYZÉK..................................................................................................................................................III
ELŐSZÓ................................................................................................................................................................ IV
6. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ..........................................................................................76
7. JAVASLATOK ...................................................................................................................80
7.1 AZ INNOVÁCIÓT SEGÍTŐ ÉS AZ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJTÓ INTÉZMÉNYRENDSZER
KONCEPCIÓJA ..............................................................................................................................................80
A fejlesztési koncepció célkitűzése ............................................................................................................81
A koncepció alapelvei ...............................................................................................................................82
A fejlesztési koncepció megvalósítása ......................................................................................................82
1. Regionális innovációs központok fejlesztése.........................................................................................82
2. Térségi innovációs alközpontok fejlesztése...........................................................................................84
3. Helyi központok fejlesztése ...................................................................................................................85
Átfogó (horizontális) fejlesztési javaslat...................................................................................................86
7.2. AZ IPARI PARKOK INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSAIT SEGÍTŐ INFORMATIKAI HÁLÓZAT RENDSZERTERVE .....88
Az ipari parkok jelenlegi információs rendszere ......................................................................................88
Az információs rendszer kialakításának célja...........................................................................................88
Az információs folyamat leírása ...............................................................................................................90
A rendszer elvi felépítése ..........................................................................................................................91
Adattartalom .............................................................................................................................................91
Összefoglalás ............................................................................................................................................93
MELLÉKLETEK..................................................................................................................................................97
FÜGGELÉK ........................................................................................................................................................118
Emlékeztető „Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény és informatikai
rendszerének kidolgozása” című tanulmány szakmai vitájáról
Opponensi vélemények a tanulmányról (Dr. Kleinheincz Ferenc, Dr. Pálmai Zoltán)
Ábrajegyzék
1. ábra Ipari parkok Magyarországon, az ipari park cím adományozásának éve szerint
2. ábra Az ország ipari parkokkal való lefedettsége
3. ábra Az ipari parkok területének különbségei
4. ábra Az ipari parkokba települt cégek száma
5. ábra Az ipari parkok területén foglalkoztatott személyek száma
6. ábra Az ipari parkok fejlődési szakaszai regionális bontásban
7. ábra Az innovációs intézmények jellemzői
8. ábra Az innovációs intézmények jellemzői az ipari parkok fejlődési szakaszai mentén
9. ábra Közreműködési hajlandóság az innovációs szükségletek felmérésében
10. ábra A K+F szektor betelepítésével kapcsolatos tárgyalások gyakorisága
11. ábra Az ipari parkok intézményi kapcsolathálózatának jellemzői
12. ábra Az állami támogatásból finanszírozandó innovációs szolgáltatásokra vonatkozó tervek
13. ábra Az állami támogatásból finanszírozandó innovációs szolgáltatásokra vonatkozó megvalósítandó
tervek jellemzői az ipari parkok fejlődési szakaszainak bontásában
14. ábra Az ipari parkok kapcsolatainak gyakorisága a három együttműködési szint függvényében
15. ábra Hány ipari park rendelkezik saját honlappal, és hányan tervezik?
16. ábra Az ipari parkok internetes elérhetőségének valószínűsége a különböző honlap típusokról
17. ábra A kis és középvállalkozások fejlődését segítő intézmények
18. ábra Inkubátorházak Magyarországon
19. ábra A vállalkozások információs és szolgáltatási igényei
20. ábra A VTTC hídképző és integráló szerepe
21. ábra Rendelkezik-e a vállalkozás minőségbiztosítási tanúsítvánnyal?
22. ábra Milyen eszközökkel rendelkezik a vállalkozás?
23. ábra Milyennek ítélik meg a település, vagy a régió innovációs környezetét?
24. ábra Innovációt megvalósító, és az elkövetkezendő években megvalósítani szándékozó vállalkozások
aránya, db
25. ábra Fejlesztéseik megvalósítása során mely intézményekkel működik együtt?
26. ábra Az egyes együttműködési formákat nagyon fontosnak tartó vállalkozások aránya, %
27. ábra Az egyes területeken fejlesztések megvalósítását tervező vállalkozások aránya, %
28. ábra Fejlesztéseik megvalósítás során mely intézményekkel működik együtt?
29. ábra Az egyes intézmények szolgáltatásai iránt érdeklődő vállalkozások aránya, %
Táblázatok jegyzéke
1. táblázat Az ipari parkok megyei és regionális megoszlása
2. táblázat A teljes sokaságnak és az elemzésbe bevont ipari parkok megoszlási adatai
3. táblázat Az ipari parkok adatai
4. táblázat Kutató-fejlesztőhelyek számának változása Magyarországon
5. táblázat A K+F szervezetek kutató létszámának és az egy K+F helyre jutó kutatók számának alakulása
6. táblázat A műszaki kutatóhelyek megoszlása (1997)
Előszó
A Magyar Innovációs Szövetség filozófiájának lényege, hogy a magyar ipar fejlesztését, a magyar gazdaság
növekedését innovatív cégek számának növelésével, működési feltételeik javításával lehet legjobban elősegítse.
A fejlett technológiát megvalósító, magas színvonalú termékeket előállító, nagy növekedési képességű
vállalkozások számára az egyik legkedvezőbb lehetőség a különböző parkokon belüli működés. A parkokba
történő betelepülés kedvező működési feltételeket, infrastruktúrát és kapcsolatrendszert biztosít. A kiépített és
korszerű infrastrukturális szolgáltatások mellett azonban a parkok szolgáltatási színvonalát is emelni kell,
elsősorban innovációs szolgáltatások kiépítésével.
A Gazdasági Minisztérium felismerve ennek szükségszerűségét, pályázatot írt ki „Az innovációs parkok
innovációs szolgáltatásait segítő intézmény és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása” címen. A
pályázatot a Magyar Innovációs Szövetség nyerte el, és egy alapos felmérést, elemzést követően fogalmazta meg
javaslatait. A Magyar Innovációs Szövetség tíz éves fennállása óta – többnyire eredményesen – próbálja
különböző állásfoglalások, javaslatok kidolgozásával segíteni, formálni Magyarország innovációs szférájának
döntéshozóit. Most egy nagyobb lélegzetű tanulmány elkészítésével kívánjuk ugyanezt megtenni.
A Szövetség véleménye szerint az innovációs szolgáltatások és az ipari parkok intelligens parkká vagy
integrátor ipari parkká fejlesztését összehangoltan kell végezni. A legfejlettebb ipari parkokon belül vagy annak
környezetében regionális szinten koncentráltan és gazdaságosan építhetők ki azok az információs és
informatikai, valamint egyéb innovációs menedzsment, iparjogvédelmi, marketing stb. szolgáltatások, amelyek
egyidejűleg a parkokban, ill. a parkok vonzáskörzetében működő vállalkozások részéről igénybe vehetők.
Egy-egy tanulmányban kidolgozott javaslat/ok megvalósítása akkor a legvalószínűbb, ha azt a széles szakmai
közvélemény is támogatja. Ezért a tanulmányt és a megfogalmazott javaslatokat két felkért opponens, valamint
a Magyar Innovációs Szövetség kibővített elnökségi ülése szakmai vita keretében egészítette ki.
Az opponensek észrevételeit, a szakmai vita tanulságait a szerzők a tanulmány véglegesítése során figyelembe
vették. (Az opponensek véleménye és a szakmai vita emlékeztetője a függelékben található.)
Ezek után egyrészt anyagi erőforrás, másrészt némi határozottság kérdése is, hogy az itt kidolgozott javaslatok,
ill. koncepció mikor valósul meg.
Nem szükséges ebben a tanulmányban az ipari park fogalmát, annak kialakulása történetét, a különféle
fejlesztési szakaszait részletesen bemutatni. Az erre vonatkozó hazai szakirodalom (Rakusz 2000.) bőséges,
sokoldalúan feldolgozza a témát, eligazítást nyújt az ismeretekben, azok elméleti és kimondottan gyakorlati
összefüggéseiben.
Az ipari park fogalmánál azzal a meghatározással kell egyetértenünk, amely a hangsúlyt a gazdasági
tevékenységek és azok kiszolgáló rendszereinek területileg koncentrált megjelenítésére helyezi, s egyben kiemeli,
hogy mindezek működéséhez nemcsak az infrastruktúra, hanem a szolgáltatások vonatkozásában is magas szintű
hozzájárulást képes biztosítani. Ezek a hozzájárulások egyben tartós gazdasági előnnyel járnak, mind az ipari
parkban települt egységek, mind pedig az adott település, vagy annak vonzáskörzete számára. A termelő
tevékenységek mellett az egyre sokszínűbb szolgáltatásoknak is helyet kell kapni ebben a fogalomban, egyben
rendszerben, hiszen ennek hatására lehet elérni a megtakarításokat, a költségelőnyöket, ami aztán lehetőséget
nyújt a vállalkozások versenyképességének növeléséhez.
Az ipari park fogalmának és funkcióinak egyre szélesebb értelmezése vezethet el ahhoz, hogy biztosítsuk az
átjárhatóságot a különböző típusok között, megindítva ezzel a minőségi fejlesztést. Az egyes típusok, így a
kereskedelmi park, a technológiai park, a tudományos park, az innovációs központ, a technológiai pólus, a
technológia régió (körzet) mind más és más funkciót jelenít meg, de a hangsúly alapvetően a gazdasági
tevékenységek és az azokhoz szervesen kötődő szolgáltatások együttélésén van. Nem fokozatokat jelenítenek
meg ezek a típusok, hanem más és más tevékenységek súlypontjait, jelenlétének többségét, amik aztán
koncentrációjuk révén újabb és újabb egységeket és funkciókat vonzanak, vagy éppen alakítanak ki. Egyértelmű,
hogy a jelzett típusok közül néhány létrejöttéhez nem csupán az adott terület infrastrukturális felszereltsége, vagy
alapvető gazdasági és üzleti szolgáltatási egységeinek jelenléte szükséges.
A tudományos park, a technológiai park, az innovációs központ, a technológiai régió esetében már a fogadó
település, vagy régió más gazdaságon kívüli funkciói is szükségesek. Hiszen azok a parkok, ahol a magas szintű
technológia rendszerek folyamatos működése és azok permanens megújítása, vagy éppen a műszaki fejlesztés
intézményeinek koncentrált jelenléte, esetleg a piaci kapcsolatok új szegmenseinek hardver és szoftver bázisai
folyamatosan jelen vannak és hatnak, azok nem lehetnek függetlenek a befogadó településtől, vagy régiótól sem.
Egyértelmű, hogy csak ott szerveződhetnek erősen a szolgáltatásra és az innovációra épülő parkok, ahol aktív és
magas színvonalú a felsőoktatás, illetve a képzés intézményrendszere, s ezek képesek beépülni a gazdaságba,
annak különféle szereplői által. A felsőoktatás mellett nélkülözhetetlen olyan szellemi erőforrás koncentráció is,
ami a megújítási elképzeléseket egyrészt folyamatosan „termeli”, másrészt azok megvalósítását szolgálja, s
végül mindezekhez megfelelő fogyasztási teret, életminőséget képes biztosítani. Nem jöhet létre tehát bárhol,
bármelyik településen egy ipari parkból tudományos park, vagy magasabb szolgáltatásokat nyújtó egység, ha
annak nincsenek meg a településen belüli élénkítő tényezői. Ezt a megállapítást a másik oldalról is érdemes
átgondolni. Azokban a centrumokban, ahol nincsenek meg a feltételei a termelési tényezők megújításának, azok
az ipari parkok csak ipari telephelyek maradnak, ott a minőségi átalakulások nem fognak megindulni, elmarad a
speciális szolgáltató funkciók megjelenése, a szinergikus hatások rendszere. Mindez azt jelzi, hogy magát az
ipari parkot nem lehet elválasztani, elszakítani a befogadó településtől. A parkok működése, fejlődése, jövője
igenis nagyon szoros kapcsolatban, mondhatni meghatározó viszonyban van a település adottságaival, annak
fejlesztési irányaival, a jelen lévő intézmények és gazdasági-társadalmi, valamint politikai aktorok
elképzeléseivel, jelenlegi és jövőbeli mozgásaival.
A hazai ipari parkoknál végzett felmérésünk eredménye, illetve az ipari parkok kategorizálását elvégző Terra
Studió (2000/a) tanulmánya egyértelműen bizonyítja, hogy nagyon szoros kapcsolat van az adott település
fejlettsége, gazdasági potenciálja, a munkaerő képzettsége, vagy éppen elérhetősége és az adott ipari park sikere
(betelepültség, foglalkoztatottak száma, a termelés jellege, a betelepült cégek innovációs aktivitása, stb. ) között.
A gazdasági szereplők döntéseikben egyre többször veszik figyelembe a települési, térségi összefüggéseket.
Egyre gyakrabban számolnak azzal, hogy a működés feltételei között határozottan jelen vannak olyan lokális
tényezők, mint:
• az iskolázottság,
• a munkaerő minősége,
• a képzési lehetőségek,
• a szolgáltatási kínálat elemei,
• a fogyasztás szélesedő dimenziója, vagy éppen
• a lokális szereplőkkel való kommunikáció, illetve
• az elérhetőség, de
• az életminőség (lakásállomány, környezet állapota, arculat, stb.) is.
Ma, amikor egyre több, a szűkebb termelési tényezőkben kimondottan azonos telephely kínálat található a
világban, a globalizáció következtében a viszonylatok elérhetősége között is minimálisak a különbségek, akkor a
döntéseknél – akár tudatosan, akár a felszín alatt – előbukkannak a települési és a térségi miliőt meghatározó
elemek, azok sorozata. Az ipari park tehát önmagában nem él meg. Azok mindig is szervesen épülnek,
kapcsolódnak, függenek a befogadó településtől, térségtől, attól a lokalitástól, ahová tartoznak, amiből működési
tereit nyerik. Nem átgondolt az a fejlesztéspolitika, amely egyrészt a sikert a parkok létrehozásával, azok
számának, alapszolgáltatásainak mennyiségi növelésével kívánja elérni. Másrészt az ipari park funkcióinak
szélesítésénél – már a minőségi fejlesztésnél – nem veszi figyelembe a lokális és térségi változókat, s nem azok
függvényében határoz, vagy éppen ösztönzi a megújítás irányait.
Maga az ipari park létesítése már egy területfejlesztés tevékenység sorozat elindítója, de egyben térségi
innovációnak is tekinthető folyamat. A park létesítése gazdaságszervezési akció, amiben nemcsak a vertikális
együttműködések szükségesek [település, megye, régió, ország, transznacionális kapcsolatok (pl. határ menti
térségek), ország], hanem a szereplők horizontális kapcsolatainak szervezése is lényeges (pl. önkormányzat,
gazdasági szereplők, érdekképviseletek, tulajdonosi körök, stb.). A létesítés valójában befektetés-szervezés,
amely egyben ingatlan hasznosítás is, hiszen elő kell teremteni a tőkét a telekvásárlásra, az infrastruktúrák
kialakítására. Ezzel a folyamattal együtt egy-egy településrész fejlesztése megkezdődik, vagy éppen a fejlesztési
súlypontok áthelyeződnek. Mindez hat a helyi ingatlanpiacra, de a terület felhasználással a fejlesztési irányokra,
településrészek funkcióinak kijelölésére is. Miközben az ingatlanok kijelölése és azok előkészítése is
megtörténik, már indul egy széles körű marketing munka a létesítmény hasznosítására, aminek szorosan kell
kapcsolódnia a település és a térség egészének megismertetéséhez, annak adottságainak kiajánlásához.
A park telepítésével együtt jár számos szolgáltatás aktivizálódása, vagy éppen megjelenése a településben,
térségben. Ezek a szolgáltatások aztán maguk is működési tereket, szellemi erőforrásokat, lokális és regionális
kapcsolatokat keresnek, így szinergiákat indíthatnak el, azaz élénkíthetik a gazdasági és települési környezetet. A
termék, anyag és munkaerő, valamint az információ áramlás szervezése logisztikai feladatokat követel meg, ami
nemcsak a közlekedési kapcsolatok kiépítését, hanem a park és a település, térség kommunikációját éppen úgy
tartalmazzák, mint a betelepült egységek érintkezését. A megjelenő vállalkozások igénnyel lépnek fel a telephely
alakításában, a gazdasági kapcsolatok szervezésében, vagy éppen a finanszírozási kérdésekben, nem beszélve a
növekedésük ösztönzéséről, vagy éppen az innovációs szükségletek kielégítéséről, esetleg ösztönzéséről. Nem
feledkezhetünk meg a munkaerő képzéséről, oktatásáról, a szakmai ismeretek bővítéséről sem, ami szintén a
park révén jelentkezik a településen. Említhetjük még a fogyasztási hatásokat is, hiszen nemcsak a települt
üzemek, hanem a stabil jövedelemi szintet jelentő munkaerő emelkedő fogyasztási szintjével is számolni lehet,
ami aztán keresletként jelenik meg a lokális szolgáltató egységeknél.
Az ipari park sikere tehát alapvetően függ a település és a térség adottságaitól. De mint az imént láttuk, az ipari
park telepítése és működtetése számos területfejlesztési funkcióhoz kötődik, azokat motiválja, vagy éppen azok
akciótereit szélesíti. Nem lehet az ipari parkokat önmagukban szemlélni, fejlesztésüknél nem szabad
elvonatkoztatni a térségi összefüggésektől és determinánsoktól. Ugyanakkor maga a park, akár a létesítéssel,
akár a működéssel már tartós területfejlesztési tényezővé válik, így hatásrendszereit szükséges érvényesíteni az
adott település és térség jövőjének alakításánál. A kölcsönösség és az egymásra utaltság viszont azt sugallják,
hogy ugyan lehetnek általános fejlesztési irányok az ipari parkra, azonban a sikeres működés valós záloga az
egyediségben, a meglévő intézményi és lokális adottságok kiérlelt, együttes meghatározásában és
alkalmazásában rejlik.
Le kell szögeznünk kiinduló tételként, hogy a legújabb kori, már a piacgazdaság elvei alapján működő magyar
területfejlesztésben az ipari parkoknak fontos szerepe volt, van és legfőképpen lehet. Nem szabad ezt a korszakot
ezen intézményrendszer területfejlesztési tényezői és hatásai nélkül szemlélni. Az eredményekben határozottan
érvényesül e „mozgalom” jelentősége. Azonban az ipari parkok megújítását, pontosabban fejlődési folyamatait, a
jelenlegi regionális politika nem képes kellően generálni. Ennek következtében jelentős területfejlesztési
intézmény nyújtotta lehetőségek maradnak kihasználatlanul.
Az ipari parkok hazai létrejöttének körülményei, működési rendszerük, a jogszabályi hátterük változása alapos és
igényes feldolgozásra került (Rakusz 2000). A harmadik évezred elején Magyarországon 133 egységből áll az
ipari parkok flottája, és behálózzák az egész országot (1-2. ábra). A regionális különbségek persze még mindig
számottevőek, ám napjainkra minden gazdasági és térségi szerepkörrel rendelkező centrum rendelkezik már ipari
park címmel bíró intézménnyel (1. táblázat). Hogy mennyire megosztott ez az intézményrendszer azt a
felmérésünk egyértelműen igazolja, hiszen a hosszú fejlettségi skála minden pontján találhatók parkok, illetve
még a közel azonos szintet mutatók között is felismerhetők eltérések.
A hazai regionális politikában az ipari parkok telepítésének támogatását nem a politikáért felelős tárca ismerte
fel, hanem a gazdaságfejlesztést kézben tartó, akkori Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. A területfejlesztési
törvény már megemlítette és értelmezte a fejlesztéspolitika egyik eszközeként az ipari parkot, így azután 1996.
novemberében elfogadásra került a fejlesztési program. A korábbi spontán, és nem egyértelműen szabályozott
folyamatok helyére ezzel egy rendszerezett, átlátható, az országos és regionális, lokális érdekeket is
összeegyeztetni szándékozó elismerési rendszer lépett, amely ugyan nem járt automatikusan központi
támogatással, de fejlesztési folyamatokat indíthatott meg, forrásokat mobilizálhatott, illetve lehetőséget nyújtott
a gazdasági funkciók kiszélesítésére.
Önmagában jelentős innovációs hatásnak tekintethető maga az Ipari Park cím pályázata és adományozása is. Az
első időszakban (1997-1998) inkább a hagyományos ipari, gazdasági központok jelentek meg a pályázók között.
A következő két évben (1999-2000) már egy szélesebb településkör igényli ennek az intézménynek létrehozását.
Valójában a parkok létesítésével a centrum településekben egy tudatos területfejlesztés indult meg. Kezdve a
terület kijelölésétől (települési rendezési terv kidolgozása), a pályázat kidolgozásán, a szervezet meghatározásán
és létrehozásán át, egészen az első betelepülők fogadásáig. Ez az akció egy alaposabb, átgondoltabb települési,
térségi elemzést és értékelést indított meg, de ösztönzőleg hatott a telekárakra, a helyi vállalkozási környezetre,
vagy éppen a lokális politikai érdekek artikulációjára.
1. ábra Ipari parkok Magyarországon, az ipari park cím adományozásának éve szerint
Záhony
Záhony
Záhony
Záhony
Záhony
Záhony
SÁTORALJAÚJHELY
SÁTORALJAÚJHELY
SÁTORALJAÚJHELY
SÁTORALJAÚJHELY
SÁTORALJAÚJHELY
SÁTORALJAÚJHELY
ENCS
ENCS
ENCS
ENCS
ENCS
KAZINCBARCIKA
KAZINCBARCIKA
KAZINCBARCIKA
KAZINCBARCIKA
KAZINCBARCIKA
ÓZD
ÓZD
ÓZD
ÓZD
ÓZD SZISZÓ
SZISZÓ
SZISZÓ
SZISZÓ
SZISZÓ
SAJÓBÁBONY
SAJÓBÁBONY
SAJÓBÁBONY RAMOCSHÁZA
RAMOCSHÁZA
RAMOCSHÁZA
RAMOCSHÁZA
RAMOCSHÁZA
SAJÓBÁBONY
SAJÓBÁBONY
ALSÓZSOLCA
ALSÓZSOLCA
ALSÓZSOLCA
SALGÓTARJÁN
SALGÓTARJÁN
SALGÓTARJÁN
SALGÓTARJÁN
SALGÓTARJÁN
SALGÓTARJÁN FEHÉRGYARMAT
FEHÉRGYARMAT
MISKOLC
MISKOLC
MISKOLC FEHÉRGYARMAT
FEHÉRGYARMAT
FEHÉRGYARMAT
BALASSAGYARMAT
BALASSAGYARMAT
BALASSAGYARMAT MISKOLC
MISKOLC MÁTÉSZALKA
MÁTÉSZALKA
MÁTÉSZALKA
BALASSAGYARMAT
BALASSAGYARMAT MÁTÉSZALKA
MÁTÉSZALKA
BÁTONYTERENYE
BÁTONYTERENYE
BÁTONYTERENYE
BÁTONYTERENYE
BÁTONYTERENYE NYIREGYHÁZA
NYIREGYHÁZA
NYIREGYHÁZA
NYIREGYHÁZA
NYIREGYHÁZA
RÉTSÁG
RÉTSÁG
RÉTSÁG TISZAÚJVÁROS
TISZAÚJVÁROS
TISZAÚJVÁROS
TISZAÚJVÁROS
TISZAÚJVÁROS
RÉTSÁG
RÉTSÁG EGER
EGER
EGER
EGER
EGER
EGER POLGÁR
POLGÁR
POLGÁR NYÍRBÁTOR
NYÍRBÁTOR
NYÍRBÁTOR
NYÍRBÁTOR
NYÍRBÁTOR
MOSONMAGYARÓVÁR
MOSONMAGYARÓVÁR
MOSONMAGYARÓVÁR
MOSONMAGYARÓVÁR
MOSONMAGYARÓVÁR NYERGESÚJFALU
NYERGESÚJFALU
NYERGESÚJFALU
NYERGESÚJFALU
NYERGESÚJFALU ABASÁR
ABASÁR
ABASÁR
ABASÁR
ABASÁR MEZŐKÖVESD
MEZŐKÖVESD
MEZŐKÖVESD
MEZŐKÖVESD
MEZŐKÖVESD CSENGER
CSENGER
CSENGER
CSENGER
CSENGER
ESZTERGOM
ESZTERGOM
ESZTERGOM
ESZTERGOM
ESZTERGOM VÁC
VÁC
VÁC
VÁC
VÁC
VÁC
KOMÁROM
KOMÁROM GYÖNGYÖS
GYÖNGYÖS
GYÖNGYÖS
GYÖNGYÖS
GYÖNGYÖS
KOMÁROM
KOMÁROM
KOMÁROM
SOPRON
SOPRON
SOPRON
SOPRON
SOPRON GYŐR
GYŐR
GYŐR
GYŐR
GYŐR
GYŐR SZENTENDRE
SZENTENDRE
SZENTENDRE
SZENTENDRE
SZENTENDRE
SZENTENDRE HATVAN
HATVAN
HATVAN
DOROG
DOROG
DOROG
DOROG
DOROG HATVAN
HATVAN
TATA
TATA
TATA
TATA
TATA
KAPUVÁR
KAPUVÁR
KAPUVÁR
KAPUVÁR
KAPUVÁR BUDAPEST
BUDAPEST
BUDAPEST
BUDAPEST
BUDAPEST Jászfényszaru
Jászfényszaru
Jászfényszaru
TATABÁNYA
TATABÁNYA
TATABÁNYA Jászfényszaru
Jászfényszaru
Jászfényszaru DEBRECEN
DEBRECEN
DEBRECEN
DEBRECEN
DEBRECEN
TATABÁNYA
TATABÁNYA
BICSKE PÉCEL
PÉCEL
PÉCEL
PÉCEL
PÉCEL
OROSZLÁNYBICSKE
OROSZLÁNY
OROSZLÁNY
OROSZLÁNY
OROSZLÁNY BICSKE
BICSKE
BICSKE BUDAÖRS
BUDAÖRS NAGYKÁTA
NAGYKÁTA
NAGYKÁTA
NAGYKÁTA
NAGYKÁTA
BUDAÖRS
BUDAÖRS
BUDAÖRS
SZIGETSZENTMIKLÓS
SZIGETSZENTMIKLÓS
SZIGETSZENTMIKLÓS KABA
KABA
KABA
KABA
KABA
KABA
SZIGETSZENTMIKLÓS
SZIGETSZENTMIKLÓS
SZIGETSZENTMIKLÓS
SÁRVÁR
SÁRVÁR
SÁRVÁR
SÁRVÁR
SÁRVÁR PÁPA
PÁPA
PÁPA
PÁPA
PÁPA
PÁPA SZÁZHALOMBATTA
SZÁZHALOMBATTA
SZÁZHALOMBATTA
SZÁZHALOMBATTA
SZÁZHALOMBATTA TÖKÖL
TÖKÖL
TÖKÖL KARCAG
KARCAG
KARCAG
SZOLNOK
SZOLNOK
SZOLNOK
SZOLNOK
SZOLNOK BERETTYÓÚJFALU
BERETTYÓÚJFALU
BERETTYÓÚJFALU
BERETTYÓÚJFALU
BERETTYÓÚJFALU
DUNAVARSÁNY
DUNAVARSÁNY
DUNAVARSÁNY ÚJHARTYÁN
ÚJHARTYÁN
ÚJHARTYÁN
ÚJHARTYÁN
ÚJHARTYÁN
VĹRPALOTA
VĹRPALOTA
VĹRPALOTA
VĹRPALOTA
VĹRPALOTA DUNAVARSÁNY
DUNAVARSÁNY
DUNAVARSÁNY
CELLDÖMÖLK
CELLDÖMÖLK
CELLDÖMÖLK
CELLDÖMÖLK
CELLDÖMÖLK TÖRÖKSZENTMIKLÓS
TÖRÖKSZENTMIKLÓS
TÖRÖKSZENTMIKLÓS
TÖRÖKSZENTMIKLÓS
TÖRÖKSZENTMIKLÓS
AJKA
AJKA
AJKA
AJKA
AJKA RÁCKEVE
RÁCKEVE CEGLÉD
CEGLÉD
CEGLÉD
CEGLÉD
CEGLÉD
SZOMBATHELY
SZOMBATHELY
SZOMBATHELY
SZOMBATHELY
SZOMBATHELY RÁCKEVE
RÁCKEVE
RÁCKEVE DABAS
DABAS
DABAS
DABAS
DABAS
SZÉKESFEHÉRVÁR
SZÉKESFEHÉRVÁR
SZÉKESFEHÉRVÁR
SZÉKESFEHÉRVÁR
SZÉKESFEHÉRVÁR
MARTFŰ
MARTFŰ
MARTFŰ MEZŐTÚR
MEZŐTÚR
MEZŐTÚR SZEGHALOM
SZEGHALOM
SZEGHALOM
SZEGHALOM
SZEGHALOM
VESZPRÉM
VESZPRÉM
VESZPRÉM
VESZPRÉM
VESZPRÉM BALATONFŰZFŐ
BALATONFŰZFŐ
BALATONFŰZFŐ
BALATONFŰZFŐ KUNSZENTMIKLÓS
KUNSZENTMIKLÓS
KUNSZENTMIKLÓS
KUNSZENTMIKLÓS
KUNSZENTMIKLÓS MARTFŰ
MARTFŰ
MARTFŰ MEZŐTÚR
MEZŐTÚR
MEZŐTÚR
DUNAÚJVÁROS
DUNAÚJVÁROS
DUNAÚJVÁROS
DUNAÚJVÁROS
DUNAÚJVÁROS GYOMAENDRŐD
GYOMAENDRŐD
GYOMAENDRŐD
KECSKEMÉT
KECSKEMÉT GYOMAENDRŐD
ZALALÖVŐ
ZALALÖVŐ
ZALALÖVŐ
ZALALÖVŐ
ZALALÖVŐ KECSKEMÉT
KECSKEMÉT
KECSKEMÉT
TAPOLCA
TAPOLCA
TAPOLCA
TAPOLCA
TAPOLCA
TAPOLCA SZARVAS
SZARVAS
SZARVAS
ZALAEGERSZEG
ZALAEGERSZEG
ZALAEGERSZEG
ZALAEGERSZEG
ZALAEGERSZEG SZARVAS
SZARVAS
DUNAFÖLDVÁR
DUNAFÖLDVÁR
DUNAFÖLDVÁR
DUNAFÖLDVÁR
DUNAFÖLDVÁR KUNSZENTMÁRTON
KUNSZENTMÁRTON
KUNSZENTMÁRTON
KUNSZENTMÁRTON
KUNSZENTMÁRTON BÉKÉSCSABA
BÉKÉSCSABA
BÉKÉSCSABA
BÉKÉSCSABA
BÉKÉSCSABA SARKAD
SARKAD
SARKAD
PACSA
PACSA
PACSA
PACSA
PACSA
CSONGRÁD
CSONGRÁD
CSONGRÁD
CSONGRÁD
CSONGRÁD
SARKAD
SARKAD JELMAGYARÁZAT
GYULA
GYULA
GYULA
GYULA
GYULA
RÉDICS
RÉDICS
RÉDICS SIMONTORNYA
SIMONTORNYA
SIMONTORNYA
SIMONTORNYA
SIMONTORNYA PAKS
PAKS
PAKS SZENTES
SZENTES
SZENTES
RÉDICS
RÉDICS
RÉDICS MARCALI
MARCALI
MARCALI
MARCALI
MARCALI PAKS
PAKS
PAKS
OROSHÁZA
OROSHÁZA
OROSHÁZA
OROSHÁZA
OROSHÁZA Megyehatár
LETENYE
LETENYE
LETENYE
LETENYE
LETENYE NAGYKANIZSA
NAGYKANIZSA
NAGYKANIZSA
NAGYKANIZSA
NAGYKANIZSA
KISKUNMAJSA
KISKUNMAJSA
KISKUNMAJSA
KISKUNMAJSA
KISKUNMAJSA
KAPOSVÁR
KAPOSVÁR
KAPOSVÁR KALOCSA
KALOCSA
KALOCSA
KALOCSA
KALOCSA Régióhatár
KAPOSVÁR
KAPOSVÁR
KAPOSVÁR KISKUNHALAS
KISKUNHALAS
KISKUNHALAS HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
KISKUNHALAS
KISKUNHALAS
DOMBÓVÁR
DOMBÓVÁR
DOMBÓVÁR
DOMBÓVÁR
DOMBÓVÁR
CSURGÓ
CSURGÓ
CSURGÓ
CSURGÓ
CSURGÓ MÓRAHALOM
MÓRAHALOM
MÓRAHALOM
MÓRAHALOM
MÓRAHALOM
NAGYATÁD
NAGYATÁD SZEKSZÁRD
SZEKSZÁRD
SZEKSZÁRD
SZEKSZÁRD
SZEKSZÁRD
SZEGED
SZEGED
SZEGED
SZEGED
SZEGED
MAKÓ
MAKÓ
Az ipari park
NAGYATÁD
NAGYATÁD
NAGYATÁD MAKÓ
MAKÓ
MAKÓ
KOMLÓ
KOMLÓ
KOMLÓ
KOMLÓ
KOMLÓ
Nagylak
Nagylak
Nagylak
Nagylak
Nagylak cím elnyerésének éve
1
PÉCS
PÉCS
PÉCS
PÉCS
PÉCS 0,5
MOHÁCS
MOHÁCS
MOHÁCS
0,1
MOHÁCS
MOHÁCS
BARCS
BARCS
BARCS
BARCS
BARCS Bóly
Bóly
Bóly
Bóly
Bóly
1997
1998
1999
2000
A sajnálatos az volt, hogy az első időszakban nem tudott a területi politika és annak kiformálódó
intézményrendszere integrálódni ebbe a programba. A kilencvenes évek közepén még nem voltak megyei
területfejlesztési koncepciók, nem jött létre – illetve csak nagyon lassan épül(t) ki – az intézményrendszer. A
centrum települések (nagyközpontok, gazdasági potenciállal rendelkező városok) még nem ismerték fel, hogy
érdemes és szükségszerű térségi szinten együttműködni. Emellett a kistérségi kezdeményezések dinamikája egy
határozott fejlődési szakasz után megtorpant. Míg tehát nem a területfejlesztésért felelős tárca kezdi el az ipari
park címek adományozását, – s ezzel területfejlesztési akciók involválását, addig a feladatért központilag felelős
egység, a Gazdasági Minisztérium csak követi az eseményeket, annak nem lehet aktív részese, ugyan anyagi
forrásokkal hozzájárul a pályázathoz. A területi szintek, így elsőként a megyék, majd 1999-től egyre
határozottabban a régiók sem tudták érdekeiket érvényesíteni. Ennek oka, hogy nem rendelkeztek
területfejlesztési koncepcióval, forrásaik felhasználása megkötött volt, az indulás keserveinek leküzdése után
átrendeződött a színpad: új tárcához kerül a területfejlesztés (FVM), új hangsúlyok jelennek meg
(vidékfejlesztés), új erőközpont alakul ki (régió) és megváltoznak a központi támogatás elvei (az 1998-1999-es
GM támogatási rendszer súlypontjai). S mindeközben újabb és újabb Ipari Park címmel rendelkező egységek
keletkeznek, belső – a pályázatokban meghatározott – elvek alapján. Ugyan a megyei területfejlesztési
tanácsoknak lehetősége volt, hogy véleményt mondjanak a címre pályázókról, ám ki a felelős területi, vagy
lokális politikus, aki valamilyen – akkor még nem tisztázott – célrendszer alapján egy-egy megyében elutasította
volna a helyi pályázatokat?
A magyar regionális politika tehát csak követni tudta az ipari park alakításának folyamatát, azt nem volt képes
formálni. Befogadóként és nem kezdeményezőként lépett fel, így ennek (is) következménye, hogy a parkok
területi integrációja lassabban halad a kelleténél. Nagyon kevés értékelés, elemzés, vizsgálat látott napvilágot az
ipari parkok területfejlesztési hatásairól: az értékelések szempontjairól, hogy mekkora a parkokban megtestesülő
tőkeállomány, milyen volumenű befektetések történtek, mennyi a parkokba betelepült cégek foglalkoztatottainak
száma, milyen a betelepülés szintje. Ezek a mutatók mennyiségi értékelésre alkalmasak, döntően egy-egy
politikai akciók sikerének illusztrációjára képesek, de nem alkalmasak valós hatások számbavételére, az
intézmények ténylegesen jelentkező területfejlesztési következményeinek kimutatására.
Az alapvető problémát abban látjuk, hogy a parkok telepítésénél, illetve a meglévők működési feltételeinek
javításánál már a tényleges területfejlesztési hatásokat kell számba venni, és ezek alapján meghatározni a
támogatásokat, akár regionális, akár országos szinten. Korábban kifejtettük, hogy maga az ipari park alapítása is
milyen számottevő területfejlesztési hatásokat indíthat meg. Ám jogos kívánalom, hogy azok ne esetiek, hanem
tartósak, hosszú távon érvényesülők legyenek. Ebben például egyik fontos szempont, hogy a gazdasági egységek
mennyire tartósan és szervesen képesek beépülni a lokális és térségi gazdaságba, milyen regionális
együttműködéseket, gazdasági hatásokat váltanak ki. Ha ezek nem egyértelműek, illetve nem meghatározhatók,
akkor csak költségelőnyök miatt történik meg a betelepülés. Ez a betelepülés azonban nem lesz tartós, viszont él
a kedvezményekkel, sőt rontja a park versenyesélyeit.
Természetesen számos centrumban szükséges, hogy éppen a park révén oldódjon a lokális, térségi
foglalkoztatási feszültség, történjen elmozdulás a gazdasági szerkezet átalakításában. A területfejlesztési hatás
ebben az esetben a minél több betelepülő fogadása, a munkahelyek biztosítása, ám ezután már következhet a
megkötés, a térségi integrációs folyamatok szervezése.
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a továbbiakban már nem az ipari parkok számának növelése az elsődleges
cél, hanem az intézményrendszer működési tereinek kiszélesítése, a helyi és regionális fejlesztéspolitikába
történő tudatos és célirányos beépítése az elvárás. Nem szerencsés, hogy egymáshoz közel (30-40 km
távolságban) ipari parkok sorakozzanak, várva a befektetőket, ugyanazon térség erőforrásait kínálva, egymásnak
konkurenciát, kedvezőtlen versenyhelyzetet teremtve. Ehelyett egy funkcióiban megosztott, a helyi adottságokra
alapvetően építő, ugyanakkor a térségi folyamatokat jól követő, egyben serkentő intézményi hálózat kialakítása a
kívánatos. Az olvasóban ennél a mondatnál is feltehetően megszólal az ellenkezés, jelezve, hogy a tanulmány
készítői üres álmokat kergetnek, hiszen ezek a lokális fejlesztések erősen át vannak itatva politikai dimenzióval.
A lokális politikusok sikereket akarnak, és ez lehet az ipari park, aztán a betelepülők, így munkahely,
foglalkoztatás, majd pedig helyi adófizetők. Ez igaz, ám rövid távú, ciklusgondolkodást rejt magában. Olyan
rendszereket kell kidolgozni, amelyekben jobban feloldódnak a lokális szintek, ezt pedig mi a regionális
dimenzióban látjuk. A regionális fejlesztési szintre kell helyezni az ipari parkok jövőjét, s azokat be kell építeni a
régió egészére vonatkozó területfejlesztési koncepciókba, illetve programokkal kell azok megvalósítását
szolgálni. Ha a regionális szint nagyobb teret kap, csökkennek a lokális ambíciók, a döntési pontok közelebb
kerülnek a szereplőkhöz, megtörténhet a különféle akcióterek összekapcsolása, azok közötti differenciált feladat
megosztás, s a források kedvezőbb felhasználása is. Persze a regionális szint sem csodaszer, itt is megjelennek a
különféle érdekek, például a nagycentrumok erős befolyása, különféle érdekkörök hatása, politikai árnyalatok,
stb. Ám még ennek ellenére is jobban képes befogni a szereplőket, megosztani az érdekeket, figyelembe venni az
adottságokat, bemutatni a tényleges fejlesztési hatásokat.
Az ismertetett elvekre épülő ipari park – azok innovációs szolgáltatásaira és informatikai rendszerére vonatkozó
– fejlesztési koncepció bemutatása előtt következzen a jelenlegi helyzet, az ipari parkok, az oda települt
vállalkozások, valamint az innovációt támogató intézmények nemzetközi és hazai tapasztalatainak az értékelése,
fejlesztési elképzeléseinek bemutatása.
Az ipari parkok jelenlegi és tervezett innovációs szolgáltatásait, a rendelkezésre álló informatikai hálózat
jellemzőit 133 ipari park esetében próbáltuk meg felmérni. Az ország összes ipari parkjára kiterjedő felmérést
postai úton kiküldött önkitöltős kérdőívekkel végeztük, amit az intézet honlapjáról is le lehetett tölteni.
A 133 ipari park közül 53 juttatta vissza a kérdőívet, ami 40%-os visszaküldési arány. Ezt a magas százalékos
arányt csak úgy tudtunk elérni, hogy többször megszakítottuk a kutatási menetrendet, és ismételten kiküldtük a
kérdőíveket. Az elemzési minta reprezentativitásával kapcsolatban nem volt lehetőségünk korrekcióra, hiszen a
teljes sokaságra terjedt ki a lekérdezés. Ezért az adatok elemzése előtt mindenképpen be kell mutatni a kutatás
alapjául szolgáló 53 ipari park általános jellemzőit, mert az eredmények a minta összetételének tükrében
értelmezhetők csupán.
A 40%-os visszaküldési arány regionális bontásban jelentős eltéréseket mutat. Három régió esetében az ipari
parkok több mint 50%-a válaszolt kérdéseinkre (Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, és Dél-Alföld), kielégítő a
minta az Észak-magyarországi parkok tekintetében is (44%). Három térségre vonatkozóan (Közép-
Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl) hiányosabbak az adataink, mivel az itt működő ipari parkok közül
csak minden ötödik küldte vissza a kérdőívet. Ha megvizsgáljuk az elemzett ipari parkok valamint az összes
ipari park százalékos regionális megoszlását, akkor jól kirajzolódik az említett három régió alulreprezentáltsága
(2. táblázat).
320
160
32
Cégek száma
db/ipari park
100
50
10
Foglalkoztatottak száma
fő/ipari park
12 000
6 000
1 200
– együttesen közel 12000 személyt foglalkoztatnak. Hasonló a helyzet a Nyugat-Dunántúlon is bár valamivel
mérsékeltebb formában (8410 fő).
A teljes minta és a regionálisan bontott alminta adatsorai esetén egyértelműen kirajzolódik, hogy a következő
oldalakon bemutatásra kerülő kutatás nem egy homogén sokaságra vonatkozik, aminek elemei azonos alapokra
építenek, hasonló kiindulóponttokkal rendelkeznek, és egyforma fejlődési szakaszokban járnak, hanem az
általunk kiválasztott általános paraméterekben néha gyökeresen eltérő jellemzőkkel rendelkeznek. (Nagy, több
ezer fős multinacionális cégeket tömörítő dinamikusan fejlődő ipari parkok ⇔ kis területű, vagy kevésbé
kihasznált, még egyetlen céget sem tömörítő induló parkok ⇔ nagy számú, de csupán néhány főt alkalmazó
vállalkozásokat kiszolgáló parkok stb.) A 6. ábra a fejlődési szakaszok differenciáltságát mutatja regionális
bontásban.
4
Fejlõdési szakaszok
Kö
És
És
D
yu
él
él
za
za
zé
zé
-D
-A
ga
k-
k-
p-
p-
lfö
un
t-D
Al
M
ld
án
un
ag
fö
ag
un
ld
án
ya
úl
ya
án
ro
t
ro
úl
tú
rs
rs
zá
zá
g
g
A növekvő ipari parkok legnagyobb arányban a Közép- és a Nyugat-dunántúli régióban vannak jelen az ipari
parkok önértékelése alapján, valamint az ország észak, észak-keleti térségében. A Közép-Dunántúl esetében
egyfajta Janus-arcúság jellemző, hiszen a most formálódó és az indulás fázisában lévő parkok aránya is nagyon
magas. Ezzel ellentétes tendencia érvényesül a Dél-Alföldön, ahol az elemzésben részt vett ipari parkok
többsége most kezd üzemelni, vagy már a stabil működés fázisába lépett, de semmi esetre sem jellemzőek rájuk
a szolgáltatási kör szélesítésének, a minőség javításának és a következő ütemtervek megvalósításának törekvései.
Összességében az ábrán kiemelt szakasz-differenciáltság jellemzői megerősítik a korábban regionális bontásban
ismertetett adatsorok kiemelt sajátosságait.
Az ipari parkok jelenlegi és tervezett innovációs szolgáltatásainak felméréséhez megpróbáltunk egy sokoldalú,
de szigorúan téma-specifikus kérdéssort alkalmazni. Minden esetben törekedtünk a közeljövőre (következő
három év) vonatkozó tervek és elképzelések minél pontosabb felvázolására. Rákérdeztünk, hogy milyen
innovációs intézmények található az ipari parkban, milyen lépéseket tettek az innovációs szolgáltatásokat nyújtó
intézmények megvalósítása érdekében, szerepel-e a területértékesítési stratégiában az innovációt folytató
vállalkozások betelepítése, és ha igen, akkor milyen ösztönzőket alkalmaznak. A területértékesítés érdekében
milyen marketingtevékenységeket folytatnak. Fontos kutatási elem az ipari parkok intézményesült
Innovációs intézmények
Az innovációs szolgáltatási kör jelenlegi állapotának feltérképezéséhez elengedhetetlen a jelenleg már működő,
vagy a következő években megvalósításra kerülő innovációs intézmények jellemzőinek ismerete. Megvizsgáltuk
az innovációval kapcsolatos intézménytípusok meglétével és tervezésével kapcsolatos általános ismérveket a
teljes mintára vonatkoztatva. Mivel ez a kérdéssor volt az egyik kulcseleme a felmérésnek, ezért az ipari parkok
fejlődési fázisai alapján is differenciáltuk az elemzési folyamatot, hogy árnyaltabb képet kapjunk a meglévő és a
jövőben kialakítandó intézményi keretek eltéréseiről a három fejlődési szakasz tükrében.
Az általános jellemzők tekintetében a következő két ábrán szemléltettük (7. ábra, 1. melléklet 4. táblázata) a már
működő, és a tervbe vett innovációs intézmények gyakorisági eloszlását a különböző intézménytípusok esetén.
A már működő innovációs intézmények gyakorisága A tervbe vett innovációs intézmények gyakorisága
30 80
28
70 72
25
60
20
55
19 19 50
40
40 40
10 36
30
8 26
6 6 20
21
4 19
%
10
%
0
Te
Vá
In
Lo
Te
K+
M
az
no
ér
Te
Vá
In
Lo
Te
K+
gi
ch
ch
ll.
F
az
ér
no
nö
da
sz
vá
gi
ch
ch
ll.
vá
in
.t
no
nö
d.
sz
vá
ki
tik
sá
vá
ku
ci
ra
.tr
in
no
lla
ló
ki
tik
ó
ta
ci
ta
ku
ai
an
ns
gi
lla
bá
gi
ló
lk
s
ós
ná
ta
ná
ai
b.
ai
oz
gi
kö
zf
lk
sz
kö
ta
to
ná
ai
cs
oz
kö
.k
cs
kö
ná
kö
ás
h
zp
rh
fe
zp
áz
cs
ad
kö
ad
zp
öz
rk
áz
zp
zp
cs
on
on
s
ad
ás
zp
on
p.
ás
öz
on
ad
on
t
t
ás
on
t
p.
ás
t
t
Nagyon alacsony az új termék vagy eljárás fejlesztését segítő intézmények gyakorisága a mintába került ipari
parkok esetében. Itt a legnagyobb valószínűséggel mérnöki tanácsadást (28%) és gazdasági tanácsadást (25%)
nyújtó vállalkozások működnek. Minden ötödik park számolt be olyan vállalkozásról, amely K+F tevékenységet
folytat, és hasonló az aránya a logisztikai központtal is rendelkező ipari parkoknak. A közeljövőre vonatkozó
tervekben a legnagyobb "népszerűsége" a vállalkozói inkubátorháznak (a parkok 72%-a szeretne létesíteni), és a
logisztikai központnak van (55%). Még nem tartják igazán fontosnak az ipari parkok a technológiai központokat
és a technológiai transzferközpontokat, hiszen több mint kétharmaduk terveiben nem szerepel a termék- és
eljárásfejlesztéshez, valamint a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításához kapcsolódó intézményi kör
megvalósítása. Háttérbe szorulnak a jövőtervezésben az innovációs központok és K+F tevékenységet folytató
vállalkozások is. Eddig kimondottan a termeléshez kapcsolódó tanácsadó és logisztikai vállalkozások települtek
be az ipari parkokba, de fontos célkitűzés a kezdő-induló vállalkozások számára telephelyet és szolgáltatásokat
kedvezményes feltételekkel biztosító intézmények megtelepítése is.
Az innovációs intézményi háttér összetételére vonatkozóan, valamint a tervezett fejlesztések irányának
tekintetében árnyaltabb képet rajzolhatunk akkor, ha figyelembe vesszük az ipari parkok fejlődési szakaszait is,
hiszen az innovációs intézményi háttér elemei nagymértékben függvényei az ipari parkok „életkorának”
(8. ábra).
60
80
50
% Tervezett
Vállalkozás (K+F is) 20
Vállalkozás (K+F is)
10
% igen
Az indulási fázisban lévő 18 ipari park értelemszerűen "hiányban szenved" a már működő innovációs intézményi
formák tekintetében. Csak a logisztikai központok jelentek meg eddig ezekben a parkokban, de nagyon
minimális arányban (alig több mint 5%). A többi intézményi forma még megvalósításra vár. A már működési
fázisba lépett parkok (17db) területéről hiányoznak az innovációs központok, a vállalkozói inkubátorházak és a
technológiai központok. Az esetükben még csak a mérnöki és a vállalkozási tanácsadást folytató cégek
megjelenése, valamint a K+F tevékenységet is folytató vállalkozások betelepülése jelenti az innovációs
intézményi keretek markánsabban reprezentált (kb. 20–30%-uk rendelkezik ilyen, jelenleg már működő
intézményi formával) palettáját. A várakozásoknak megfelelően a legszélesebb körű már működő innovációs
intézményi körrel a folyamatosan bővülő és továbbfejlődő ipari parkok rendelkeznek (17db). Ebben a csoportban
az összes intézményi forma jelen van. Majdnem minden másodikban működik mérnöki tanácsadás, 40%-uk
gazdasági tanácsadó intézménnyel is rendelkezik, és az egyharmaduknál logisztikai központ is üzemel. A már
működő innovációs központok is egytől-egyig ezekben az ipari parkokban találhatók meg.
A tervezésre vonatkozóan az induló fázisban lévő parkok esetén négy intézményi forma a leginkább preferált:
majdnem 80%-ban szeretnének vállalkozói inkubátorházat létesíteni, a logisztikai központ is elengedhetetlen a
megkérdezett induló ipari parkok majd 70%-nál. Ezek mellett még a tanácsadással (mérnöki, gazdasági)
foglalkozó intézmények szerepelnek a preferencia rendszer kitüntetett helyén az innovációt segítő intézményi
háttér kialakításában. A vállalkozói inkubátorház komoly célként jelentkezik a működési fázisba lépett
parkoknál, és a növekvő fázisban lévő legkiemelkedőbb paraméterekkel rendelkező parkok majd 60%-a is csak a
tervezésnél tart az inkubátorház esetén.
Az ipari parkok fejlődési szakaszától független jelenségnek látszik néhány innovációs intézmény háttérbe
szorítása a tervezések tekintetében. Nem tartják fontosnak az innovációs folyamatok elősegítése során a
technológia központokat és a technológia transzferközpontokat az ipari parkok (mind a három fejlődési típus
esetén több mint 60%-os azon parkok aránya, amelyek nem tervezik az ilyen innovációs intézmények
létesítését), és 50–60%-uk az innovációs központok létesítését sem tartja lényegesnek. Ezen háttérbe szorított
intézményi formák esetén az egész mintára érvényes tendenciákra bukkanhatunk, amelyek nem függenek a
parkok eddig elért fejlettségi szintjétől, hanem egységes jellemzői a magyar ipari parkok innovációs terveiben
szereplő intézményi keretek összetételének.
70
65
60
58
50
40
40
35
%
30
1 2 3 4
31
30
25
22
20
15 16
%
10
Kut.int és fels.okt Kutatóhely K+F vállalkozás
Tényleges tárgyalásokat K+F tevékenységet folytató vállalkozásokkal az ipari parkok alig egyharmada folytatott
az utóbbi években. A parkba települő vagy a betelepülést fontolgató fejlesztés-orientált cégek igényeinek
kiszolgálására képes kutatóintézetek, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények megkeresése az ipari parkba
való betelepítés ügyében még kevésbé dominált a fejlesztési stratégiákban. Több mint nyolctizedük nem
folytatott ilyen irányú tárgyalásokat az utóbbi években. Persze ezek a lépések nem a kiinduló fázisban lévő
parkok tekintetében időszerűek, de az elemzési minta kétharmada már a működő és nagy része a növekvő
fázisban funkcionál, ahol mindenképpen elengedhetetlen az imént említett szereplőkkel az együttműködés. Ha a
betelepítésre vonatkozó lépések még nem relevánsak a legtöbb ipari park esetén – a szolgáltatói oldalról
közelítve a dolgot – mindenképpen fontos együttműködési partnereknek tekintik a parkokban működő
vállalkozások a térségben működő kutatóhelyeket és oktatási intézményeket. A megkérdezett ipari parkok 46%-a
igényli a kutatóhelyek és a felsőfokú oktatási intézmények szolgáltatásait (1. melléklet 7. táblázata).
50
50 80
48 48 78
40 70
60
61
30 33
52
26 40
41
20
20
17
20 26 24 26
10 20
7 7 13
4 4 9
%
0 0
Fe
K u okú
Vá inté .int
In jl s
In
Te ció
M t f e j zpo
Ko üg rv
Ü zat zp
Ké an
Sz ,átk dó
Kö tó
Fe
Ku okú
Vá int .int
In jl sz
In
T e c ió
M tfe
Ko üg rv
Ü zat zp
Ké an
Sz ,át adó
Kö tó
zl
k u ze
no rhá et
un
zl
un jl.s pon
ku
no rhá et
ls
ak
rü
ta
ll.
ck yi k
pz ács árs
zm sá köz
ak kép cé
ls
rü
e t i tő
ta
ll. éze
ck yi k
pz ác árs
zm sá
et i tö ont
őf
bá rv
fe
ka sze t
vá
tó
le
őf
bá rve
fe
vá
ka
á
ha pző ég
it
tó okt
le
ha
it
ő
ű gok p.
ű gok p.
to ez
to
sz
sz
l.
s
ol
é
ze
s
ok
ol
e
kö
gá
z
kö
gá
ze t
ke t
s
z
t
ö
t
ke
a
ző g
ö
lta
lta
z
t
kö
on
tó
tó
c
n
k
.
tőketársaságokkal is. Az innovációs intézményi háttér elemzéséből következik, hogy a kapcsolatok hiánya sok
esetben nem a passzivitáson alapul, és nem az érdektelenségből táplálkozik, hanem abból fakad, hogy
hiányoznak a kapcsolati struktúra elemei. Még nem működnek azok a szereplők, amelyek alapjai lehetnének az
innovációs együttműködési láncolatoknak. Nem lehetnek működő kapcsolatok innovációs központtal, vagy
inkubátorházzal, ha egy sem üzemel jelenleg nemcsak az ipari parkban, de még a térségben sem (az innovációs
intézményi szerkezet bemutatásánál látható volt, hogy csak néhány ipari parkban működik ilyen szolgáltatási
kört nyújtó szervezet/intézmény). Tehát a kapcsolatkörök összetételi hiányosságai nagyobb részt az intézményi
szereplők hiányából fakadnak.
Szolgáltatási tervek
Az ipari parkok tervezett innovációs szolgáltatásait nagymértékben meghatározzák az igények és a rendelkezésre
álló anyagi erőforrások. A kérdőívben szerepelt egy olyan kérdésblokk, ami arra kérdez rá, hogy milyen
innovációs szolgáltatásokat kívánnak az ipari parkok szolgáltatói a következő három évben üzemeltetni állami
támogatás igénybevételével, és ezek közül melyek azok, amelyeket saját szervezeten belül fognak működtetni,
vagy vannak olyan szolgáltatási formák, ahol más külső szervezetet bíznak meg a feladattal (12. ábra, 1.
melléklet 10. táblázata).
12. ábra Az állami támogatásból finanszírozandó
innovációs szolgáltatásokra vonatkozó tervek
A következő években nem tervezett szolgáltatások Saját szervezeten belül megvalósítandó szolgáltatások
80 60
70
50 52
68
60
61 45
59 43
57 40
50
50 50
40 30
30 34 25
30 20
20
20
20 20 16
10
10 14 11
11 9
7
5
%
%
0 0
In
T á ác
K é á l y ol g
S z si p t ké
Ip da ram .
T e gvé ár
T e kfe i i
K + síté s g á
K + rtn l i b
In r o j e e r e
Es
In
Tá áci
Ké ály olg
Sz
Ip d a a m
Te v é
Te kf e i i
K+ síté sgá
K+ rtn lib
I n ro j e e r e
Es áci k sz
ite b e v ács
ite bev ács
fo
ar
fo
fo
ar
fo
m ió s
ab
rm d e
rm jl. nf.
z k iós ez
m ós
ab pro sz
rm d e
rm jl. nf.
zk ós
pz áz
F
F
pz áz .
rm
rm k s z és
rm
rm te é s
jo
jo
le
le
.p
.p
pa , k a s
öz
pa , ka s
öz
a
és at
é k ta n
é
ék tan
g
ö k end
ök end
i
c
lm
l
s
s
m
ro sz
k
er r.
er r.
bé sze
bé sze
iz
i t k.
iz
lm
lm
g
g
k
k
r
z
z
rb
rb
á
er
ké
ea
ea
v
o
s
s
lá
lá
er
ok
dá
dá
ok
ok
és
ít
ít.
v.
sa
sa
r
r
A tervezett innovációs szolgáltatások között a legkisebb arányban a szabadalmi- és műszaki dokumentációs tár
megvalósítása szerepel. Az ipari parkok 65%-a nem kíván ilyen jellegű szolgáltatást indítani, mert nem éreznek
megfelelő potenciált a szolgáltatás igénybe vételére. Hasonló a helyzet az iparjogvédelmi tanácsadással (55%), a
termékfejlesztési tanácsadással (58%), a hitelesítésekkel és a kalibrálásokkal (54%). Mindegyik esetben a
megfelelő igénylői kör hiánya miatt nem szerepelnek ezek az elemek a parkok tervezett szolgáltatási körében.
Azokban az ipari parkokban, ahol szerepel, szinte minden esetben más szervezetet bíznának meg a feladatok
ellátásával. Minimális azon ipari parkok aránya (néhány százalék csupán) amelyek a saját szervezeti keretükön
belül szeretnének ilyen innovációs szolgáltatásokat indítani.
A már korábban kiemelt (értékelő kérdésblokk) szolgáltatási formák, melyekre a legnagyobb igények
fogalmazódtak meg a megkérdezett ipari parkokban (információszolgáltatás, támogatási pályázatkészítés,
információs rendszer), ennél a kérdésblokknál is domináns szerepet kaptak, és a legnagyobb valószínűéggel
ezeket akarják a parkok saját szervezeten belül kialakítani (a válaszoló ipari parkok közel fele). A tervezett
szolgáltatások közül értelemszerűen a képzési programok és tanfolyamok tekintetében más szervezeteket
bíznának meg az üzemeltetéssel (69%). A K+F partnerkeresést és közvetítést, valamint a kutatás-fejlesztési
projektek szervezését is másokra bíznák a legtöbben.
Megvizsgáltuk a megvalósítandó szolgáltatási formák differenciálódását az ipari parkok fejlődési szakaszai
mentén (13. ábra).
minõsítés Termékbevizsgálás és
% Saját szervezeten belül oldja meg
50
minõsítés
K+F partnerkeresés 60
40
K+F partnerkeresés é
és közvetítés
% Más szervezetet bíz meg
s közvetítés
30
K+F projektek 40
K+F projektek szerve
szervezése
20 zése
Információs rendszer
20 Információs rendszer
10
Rendszeres informáci Rendszeres informáci
0 ószolgáltatás 0 ószolgáltatás
Induló ipari park Mûködõ ipari park Növekvõ ipari park Induló ipari park Mûködõ ipari park Növekvõ ipari park
Meglepő módon mind a három eltérő szerveződési szinten lévő parkcsoport hasonlóan vélekedik a saját
szervezeten belül megvalósításra váró szolgáltatási elemekről. A most formálódó és a már kiforrott, egy újabb
fejlődési szakaszba lépő ipari park is az összevont elemzésnél kiemelt szolgáltatási lehetőségeket (információs
rendszer, folyamatos információszolgáltatás, támogatási pályázat készítés) tervezi állami támogatással
megvalósítani saját szervezeti keretei között, 50–60%-os arányban. Az indulási fázisba lévő parkok – ezen
túlmenően – fantáziát látnak még (kb. 35-45%-uk) a K+F partnerkereséssel és közvetítéssel, valamint a K+F
projektek szervezésével kapcsolatos szolgáltatások megvalósításában a saját kereteik között, bár hasonló
arányban vannak köztük azok is, akik ezt a feladatot egy külső szervezetre bíznák.
A legfontosabbnak értékelt innovációs szolgáltatások körén túl mindenképpen dominánsabb gyakorlatot fog
jelenteni az ipari parkokat üzemeltető szervezetek fejlesztési terveiben az a módszer, hogy más szervezetet bíznak
meg a beindítandó új szolgáltatási kör üzemeltetésére. Sok esetben a megfelelő igénybevételi potenciál hiánya
miatt nem szélesítik az ipari parkok a meglévő szolgáltatási kör összetételét, mert a betelepült vállalkozások nem
tartanak igényt a parkon belül üzemeltetett iparjogvédelmi és termékfejlesztési tanácsadásra, hitelesítésre,
szabadalmi- és műszaki dokumentációs tárra stb.
Együttműködés (nemzetközileg)
nem
igen
40%
28%
12%
16%
2%
2%
Nem figyelhető meg szignifikáns különbség az együttműködési aktivitásban az országon belül, ha a térbeli
távolságokat vesszük figyelembe. Az ipari parkok 57%-a működik együtt más parkokkal az 50 km-es zónán
belül. Az 50 km-es határon belül a közvetlen, szomszédos ipari parkok helyezkednek el a mi értelmezési
keretünkben, és azt a vonzáskörzetet reprezentálja, ahol dinamizáló hatást válthat ki egy működő ipari park (pl.
munkalehetőségek). Azért nem jellemző a térbeli távolságok differenciáló ereje (nem csökkenti az
együttműködési hajlamot), mert az ipari parkok fele az ország más, az 50 km-es zónán kívül eső parkjaival is
együttműködik. Alapvető jellegzetesség, hogy az együttműködési körben semmivel sem szerepelnek nagyobb
valószínűséggel közeli, szomszédos parkok, szinte hasonló az aránya (50%) az ország más, távolabbi területein
elhelyezkedő ipari parkoknak az ilyen típusú kapcsolatrendszerekben.
Nagyon erős a korreláció a két eltérő együttműködési szint között (0,696), ami arra enged következtetni, hogy a
két területnek nagyjából ugyanazok a szereplői (1. melléklet 12. táblázata). Azok az ipari parkok, amelyek a
környező ipari parkokkal nem működnek együtt 90%-ukban az ország többi részén sem rendelkeznek
együttműködési kapcsolatokkal. Ezzel szemben azok az ipari parkok, amelyek fontosnak tartják az
együttműködést a környező parkokkal 80%-ban túl is lépnek erről a szintről és megpróbálnak az ország többi
része felé nyitni. A két kérdésre pontosan válaszoló ipari parkok (51db) 45% mindkét együttműködési
kapcsolatformával rendelkezik, míg a másik nagyobb blokkot azok a parkok jelentik (40%), amelyek egyik
szinten sem törekednek ilyen együttműködés kialakítására.
Az igazi választóvonal (mennyiségi értelemben) az országhatáron túlnyúló együttműködési hálózatoknál
jelentkezik, ebben az esetben csupán az ipari parkok 18%-a számolt be ilyen irányú kötelékekről. Értelemszerűen
a nemzetközi együttműködésekben részt vevő parkok (9 db) a másik két kapcsolattípusnál is együttműködési
partnerekként szerepelnek, és a legszélesebb együttműködési hálózatokkal rendelkeznek.
15. ábra Hány ipari park rendelkezik saját honlappal, és hányan tervezik?
Az összetétel tekintetében a legtöbb kategóriában szinte minimális a parkok megjelenési aránya (1. melléklet 15.
táblázata). A kamarák és a felsőoktatási intézmények honlapjairól egyetlen ipari park sem érhető el. Mellőzik
őket, vagy a parkok nem látnak fantáziát az üzleti tematikus honlapokban és a vállalkozások önálló internetes
megjelenési fórumaiban. Külföldi honlapokról csupán 13%-uk érhető el közvetlenül. Ha ipari parkokra akarunk
rákeresni a hálózaton, akkor a legnagyobb valószínűséggel – a saját cím mellett – a városi honlapon találhatunk
közvetlen linket (57%). Az ipari parkok majd egynegyede érhető el a Gazdasági Minisztériumon és a szakmai
szövetségeken keresztül. Meglepően alacsony az "internetes láthatóságuk" egymás honlapjain, mindössze 17%-
uk számolt be arról, hogy közvetlen linkkel rendelkezik a többiek honlapján. Összegezve: kevés az önálló
honlap, bár sokan tervezik, és nagyon szűk körre redukálódik a láthatóság nem csak a "világhálón" de az
"országhálón" is.
40
34
30
20
13 13
10
8
6 6
%
0
Vá
Ka
Fe
Vá
Sz
Kü
zl
M
ás
ls
ak
ro
lla
lfö
et
ho
ő.
ar
s
IP
lk
m
ih
ld
ok
ho
ák
oz
nl
ai
ih
on
ho
ap
ti
nl
ás
on
ho
la
nl
nt
zö
a
já
ok
po
la
ap
pj
nl
é
ró
ve
z
po
ár
ap
k
já
m
l
ts
ól
kr
ró
já
ég
ny
ól
ró
ek
állna a fizikai (94%) és a gazdasági (90%), valamint a munkaerő piaci jellemzők (94%) elérhetőségének a
megvalósítása. A kezdeményezésekkel kapcsolatban csak egytizedük idegenkedik a rendszerben rejlő
lehetőségektől, és a parkok 15%-a nem tartja kívánatosnak a betelepült cégek adatainak elérhetőségét.
A válaszoló ipari parkok túlnyomórésze mindenképpen az "információs nyitás" mellett van, a véleményalkotás
szintjén biztosan. Igényelnék a megfelelő adathátteret, és ebben hajlandók lennének – nagy többségük –
adatszolgáltatóként és adatfogyasztóként is együttműködni. Hogy ezt bizonyos ipari parkok mennyire komolyan
gondolják, az jól látszik az egyéni ötleteket felsorakoztató táblázatból is (1. melléklet 17. táblázata), melyben a
kutatási kategóriákon túl sok gyakorlati hasznot is magában rejtő javaslattal álltak elő az üzemeltető
intézmény/szervezet, és az információs rendszer jellemzőinek a tekintetében.
Kutatási tervünknek megfelelően interjúk készítésével próbáltuk finomítani a kérdőíves megkérdezés alapján
készített elemzésünket. Az ipari parkokat fejlettségi szintjük alapján kategorizáló tanulmány (Terra Studió
2000/a), illetve a parkok regionális megoszlását figyelembe véve választottunk ki a válaszadók közül 18 parkot1, TP PT
és küldtük meg számukra feldolgozási eredményeinket. Emellett eljuttattuk elemzésünket az ipari parkok
fejlesztésében meghatározó szerepet betöltő három szakmai szervezet (Ipari Parkok Egyesülete, a Tudományos
és Technológiai Ipari Parkok Szövetsége, a Magyar Tudományos és Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége)
számára is, hogy ők is véleményezzék megállapításainkat.
Mielőtt részleteiben kifejtenénk az interjúk tapasztalatait, szólni kell arról az igyekezetünkről, amellyel a minta
reprezentativitását próbáltuk mérni. A felmérés kérdőívét vissza nem juttató cégekről további információkat a
Gazdasági Minisztérium (www.gm.hu) honlapjáról, illetve közvetlen telefonos megkereséssel igyekeztünk
HTU UTH
beszerezni. Ennek alapján azonban (mivel mindössze 76 park jelenik meg több-kevesebb önálló tájékoztatóval
ezen oldalon belül) nehéz egyértelműen jellemezni a válaszadásban részt nem vevő – vélhetően „induló” – ipari
parkokat. A felmérésünkből kimaradt parkoknak (80 db) csupán a feléről olvasható a nevezett minisztériumi
honlapon egyedi információ. A parkba betelepült cégek számára, illetve az általuk foglalkoztatottak létszámára
vonatkozó adatokat inkább csak a nagyobb parkok közölték. Egyedi vizsgálataink eredménye is egybecsengett
ezzel, hiszen a választ nem adó parkok alapadatait firtató telefonos megkérdezésünk is azt a becslést támasztja
alá, hogy a magyar ipari parkok közül csak 80-90 tekinthető valóban működőnek, azaz itt legalább egy betelepült
cég található. Ez nem esik messze Rakusz (2001) becslésétől sem, aki – mint az Ipari Parkok Egyesületének
elnöke – kb. 100 darabra teszi a már cégeket befogadó ipari parkok számát. Mi óvatosabbak vagyunk e kérdés
megítélésében, mivel az 1999-es tényadatok vonatkozásában „csak” 56 park szerepelt a nevezett kategóriában
(3. táblázat).
1
TP PTAz alábbi parkok kerültek be a szűkebb mintába: Videoton Ipari Park, Tatabánya Nyugati Ipari Park, Innopark Kht.
(Dunaújváros), Győri Nemzetközi Ipari Park, Szentgotthárdi Ipari Park, Soproni Aranyhegyi Ipari Park, Claudius Ipari és
Innovációs Park (Szombathely), Videoton Kaposvári Ipari Park, Barcsi Ipari Logisztikai Üzleti Park, Debreceni Nyugati Ipari
Park, Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park, Orosházi Ipari Park, Kálvária Ipari Park (Szeged), Első Szegedi Ipari
Park, Miskolc-Alsózsolca Ipari Park, Kazincbarcikai Iparterületfejlesztő Kft., Ózdi Ipari Park, Ipari Park Nyírbátor.
Ezek az információk természetesen növelik mintánk megbízhatóságát, hiszen a fenti információk alapján
felmérésünk 60%-nál magasabb reprezentativitást mutat. Mindenesetre nagyban segítené a későbbi vizsgálatokat
és az ipari parkok továbbfejlesztését célzó koncepció intézkedéseinek mérhetőségét egy folyamatosan
karbantartott és a parkok aktuális alapadatait tartalmazó információs rendszer, mert a becslések felmérésünk
tükrében nagyvonalúnak tűnnek.
A telefonon lebonyolított interjúk egységes interjúvázlat alapján készültek. Elsőként a kérdőíves megkérdezés
előzetes eredményeihez fűzött észrevételeket gyűjtöttük össze, majd az innovációs szolgáltatásokat nyújtó
intézményhálózat kialakítása érdekében tettünk fel újabb kérdéseket, végül pedig az ipari parkok információs
rendszerének fejlesztéséhez kapcsolódó javaslataikra voltunk kíváncsiak.
Nem lehet azonban egységesen tekinteni a megkeresett parkoktól nyert kiegészítő információkat, mert interjúink
tapasztalatai szerint a parkok vezetői számára megküldött elemzésünket sokan csak futva, vagy érintőlegesen
tanulmányozták át. Ennek ellenére értékes észrevételeket és javaslatokat kaptunk, amelyek közül a
legfontosabbakat a következőkben mutatjuk be.
Az elkészített elemzést a válaszadók általában korrektnek, tényszerűnek és a valóságos helyzetet alapvetően jól
tükrözőnek tekintették. Gyakorló parképítőként azonban számos kiegészítést fűztek az elemzéshez:
• Szinte mindenütt jellemző a tőkehiány. Az ipari parkoknak csak egy része tudta összeszedni a pénzt az
induláshoz, a kívánatos ütemű haladáshoz. A megalakult ipari parkok nagy hányada ezért arra törekszik,
hogy a letelepülők becsalogatása útján stabilizálja helyzetétét, kezdje meg valóságos működését.
• Mindent megelőz az ingatlanértékesítési törekvés, és amíg nem települnek le nagyobb számban cégek,
addig a parkok nem képesek, de nem is érdekeltek abban, hogy az innovációval foglalkozzanak.
Törekvés, elszántság látszik az innovációra, de az csak a parkok fejlődésének egy későbbi fázisában
válik aktuálissá.
• A parkok szolgáltatásainak kialakításában elsőrendű szempont a letelepülők igénye. Azonban ahogy azt
elemzésünk is megállapította, a cégek elsősorban saját kapcsolatrendszerükön keresztül elégítik ki
innovációs szükségleteiket, azt nem az ipari park üzemeltetőjétől várják. Az interjúalanyok azonban úgy
tekintették, hogy átgondolt szolgáltatási kínálattal felkelthetők a letelepült cégek ma még nem
megfogalmazott igényei, illetve látens szükségletei.
• Az ipari parkok fejlődésének jelenlegi fázisában még csak keveseknek jelent prioritást az innovációs
szolgáltatások beindítása. Nem véletlen azonban az inkubátorházak létesítésének „népszerűsége”,
hiszen a szolgáltatóház funkciókat is ellátó intézmények lehetnek a csírái a későbbi innovációs
szolgáltatások, illetve valódi innovációs létesítmények kifejlődésének. Ez a folyamat vezethet el a
későbbiekben ahhoz, hogy a parkba letelepült cégek tevékenysége túlmutasson a csupán egyszerű
összeszerelésen, a bérmunkán, majd vezessen el a kutatás-fejlesztési tevékenységek beindulásához és
kiteljesedéséhez.
• A parkok fejlődését segítő együttműködési formák, az intézményi és informatikai hálózatok fejlesztése
már kezdettől fogva igen fontos lehet a parkok számára, aminek igénye erős a parkok vezetői körében.
Az ő munkájuk nagy részét a napi gondok, az érdekellentétek kezelése, illetve feloldása jelenti, és
elnyomja az információs rendszer kiépítésével kapcsolatos aktivitást. Megfogalmazódott az is, hogy az
információs rendszer kiépítésének olyan infrastrukturális feltételei is vannak, mint például a
szolgáltatóház, ami nélkül ezek a törekvések csak az álmok kategóriájába tartozhatnak.
Az interjúk tapasztalatai szerint meghatározó a parkok fejlesztése szempontjából a „lelkes”, jó kapcsolatokkal és
érdekérvényesítő képességekkel rendelkező vezetők, munkatársak szerepe. A parkok fejlesztése ugyanakkor nem
„magányos” ipari park menedzserek harca kell, hogy legyen, hanem valódi csapatmunka. A kitartó és a feladatot
értő munkatársakon kívül nagyon fontos a megfelelő szervezeti háttér is. Önálló és döntésképes gazdasági
szervezet nélkül nehéz az együttműködési kapcsolatok bővítéséről és fejlesztéséről beszélni.
A parkok vezetőivel folytatott megbeszéléseink előre vetítették azt is, hogy nem lesz egyszerű egy országos
fejlesztési koncepció elfogadtatása az egyes, önálló elképzelésekkel rendelkező parkok esetében. Szinte
valamennyi már jól működő park magas szintű és a szélesebb spektrumú szolgáltatások nyújtására kíván
lépéseket tenni, persze a jelenleg elsőrendű problémának számító, a nyereségessé váláshoz elengedhetetlen
mértékű területértékesítést követően. Nem láttuk igazán bizonyítottnak azt a feltételezésünket, miszerint csak a
nagyobb gazdasági centrumokban, a megyeszékhelyeken, vagy éppen a kialakulóban lévő régióközpontokban
vannak törekvések szélesebb körű innovációs szolgáltatások indítására. Ellenkezőleg, kisebb településeken is
megfigyelhető például innovációs és technológiai központ létesítésére vonatkozó elképzelés. Jelentős problémát
okoz az is, hogy a potenciális régióközpontokban több ipari park is létesült (pl. Debrecen, Szeged, Miskolc,
Székesfehérvár), így az erőforrások megosztottak, azonban ezek a parkok erősen különböző fejlettségi szintet
tükröznek. A dekoncentráció és a verseny éppen ott jelentős, vagy az innovációt segítő intézmények és
szolgáltatások ellen mutató, ahol a felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek jó alapot nyújthatnának az ipari park
innovációs szolgáltatásainak kiépítéséhez. Ezen túlmenően a kisebb településeken található parkok esetében
megfigyelhető volt egyfajta versengés is az új funkciók elnyeréséért, amivel a válaszadók szerint erősíteni lehet a
régióközpont szerepköröket is.
Érdekes válaszokat kaptunk az ipari parkok információs rendszerével kapcsolatos elvárásokról is. A fejlett
parkok elsősorban saját informatikai rendszerük, hálózatuk kiépítését, saját internetes honlapjuknak fejlesztését
tekintik elsődlegesnek. Ezek a jól működő parkok – mivel lehetőségeik is jobban engedik – nem tulajdonítanak
nagyobb jelentőséget az ipari parkok közös informatikai rendszerének, ők inkább a sajátjukat szeretnék
fejleszteni. Sőt úgy érzik, hogy egy közös rendszer ügyfeleket, potenciális befektetőket ragadhat el tőlük. Az
ipari parkok alapadatainál, a parkok működését segítő, általános információknál többet nem helyeznének el a
közös rendszerben.
Ezzel szemben a kisebb, induló parkok nagy lehetőséget látnak a széles körű információkat tartalmazó
rendszerben. Ők a vállalkozások működését érintő jogszabályoktól, szabadalmi információktól kezdve, a helyi,
regionális üzleti adatbázisokon keresztül, az ipari parkok menedzsmentjét segítő információkig sok mindent
elhelyeznének egy ilyen rendszerben.
Ahogy azt a kérdőíves felmérés és az interjúk is mutatták, meglehetősen széles körön mozgó elképzelések és
elvárások alapján lehet csak felvázolni az ipari parkok innovációs szolgáltatásainak kialakítását segítő fejlesztési
koncepciót. Összefoglalva azonban azt lehet mondani, hogy a bemutatott helyzetelemzés jó támpontot nyújt a 6.
fejezetben kifejtett fejlesztési javaslatokhoz.
Non-profit szervezetek
Közösségi szervezetek
¾MVA
¾ITD-Hungary
¾ Önkormányzatok A kis- és
¾NETI
középvállalatok
¾ Kamarák ¾MTTC
fejlődésének segítése
¾INNOSTART
¾MSZT
¾ Alapítványok
¾ Bankok
Kutató intézetek és Egyesületek, szervezetek
felsőoktatási intézmények ¾ Kockázati tőke
társaságok
¾ MTESZ ¾ Hitelgarancia Rt.
¾ Akadémiai intézetek ¾ MISZ ¾ Műszaki fejlesztő,
¾ Bay Zoltán intézetek ¾ MMT tanácsadó, oktató, stb.
¾ Ipari kutatóintézetek ¾ GTE vállalkozások
¾ Egyetemek ¾ MAGOSZ ¾ Multinacionális
¾ Főiskolák vállalatok
A hazai vállalkozások fejlesztését és innovációját támogató szervezetek a teljesség igénye nélkül a következők:
• Miniszterelnöki Hivatal
• Minisztériumok
• Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárság
• Vállalkozásfejlesztési Tanács
• Kamarák
• Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA)
• A kkv szektor finanszírozását támogató intézmények:
• Hitelgarancia Rt.
• Magyar Export és Import Bank Rt.
• Magyar Fejlesztési Bank Rt.
• Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.
• Földhitel és Jelzálogbank Rt.
• Magyar Szabadalmi Hivatal. (MSZH)
• Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány
• Magyar Befektetési és Kereskedelem Fejlesztési Kht. (ITD-Hungary)
• Gazdasági érdekképviseletek, szakmai szövetségek
• Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége
• Ipartestületek Országos Szövetsége
• Magyar Természettudományi Egyesületek Szövetsége
• Magyar Innovációs Szövetség
• stb.
Miniszterelnöki Hivatal
A Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Elemző Központja a Stratégiai Füzetek sorozat keretében a főbb társadalmi
és gazdasági kérdésekben kíván gondolat- és cselekvésébresztő értékeléseket adni, amelyek segíthetik a kormány
gazdaságstratégiai döntéseit, és ajánlatokat fogalmaz meg a felhasználóbarát innovációs környezet
kialakításához.
Minisztériumok
A minisztériumok többségében működik valamilyen innovációt segítő intézmény. A tömeges társadalmi
felemelkedés csakis akkor valósulhat meg, ha az üzleti szektor és a régiók hatékony választ tudnak adni az
ezredfordulón induló új gazdasági korszak kihívásaira, a posztprivatizációs tőkebeáramlás, a gazdasági dualitás,
az innováció vezérelte fejlődési modell és az információs gazdaság kihívásaira. Ennek érdekében indult el a
Széchenyi Terv, amelynek fontos célja, hogy ezeken a területeken is segítse az üzleti élet szereplőit és az
önkormányzatokat. A Terv mindenekelőtt olyan innovatív vállalkozási környezet kialakulását támogatja, amely a
tőkebeáramlás posztprivatizációs korszakában lehetővé teszi, hogy a betelepült és betelepülő nagyvállalatok
kiszélesítsék termelési kapcsolataikat a hazai kis- és közepes vállalkozásokkal. A Széchenyi Terv a gazdaság
duális szerkezetének oldása érdekében olyan programokat – például a beszállítói program, vagy a térségi klaszter
program – indít, amelyek, mintegy hidat képezve, termelési, innovációs és információs kapcsolatokkal kötik
össze a gazdaság modern, erősen exportorientált nagyvállalati szektorát, az inkább hazai piacra termelő kis- és
középvállalati szektorral. Az innováció vezérelte gazdaságfejlődési modell térhódítását szolgálja, hogy a
Széchenyi Terv önálló innovációs programmal segíti elő a vállalati szféra, valamint a kutatás-fejlesztés mainál
jóval erősebb összekapcsolódását, további programok keretében pedig a közvetítő intézményrendszer fejlődését.
Vállalkozásfejlesztési Tanács
A Vállalkozásfejlesztési Tanács 1995. decemberében alakult és a Gazdasági Minisztériumon belül működik. A
kormány határozatának megfelelően vállalkozásfejlesztési koordinációs feladatokat elősegítő tanácsadó testület,
amely véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik, elsősorban a kis- és középvállalkozások fejlesztésére
irányuló kormányzati politika kialakításával kapcsolatban. A Vállalkozásfejlesztési Tanács részt vesz a
kisvállalkozás-fejlesztési stratégia kialakításában és ennek keretében javaslatokat tesz a stratégia megalapozását
szolgáló szakmai programokra és intézkedésekre. Tekintettel a Vállalkozásfejlesztési Tanács szerepére, nagyon
fontos, hogy az innovációt támogató intézményrendszer koncepciójával egyetértsenek, és azt támogassák.
Kamarák
Az elmúlt évben a kamarák nagy változásokon mentek keresztül, megszűnt a kötelező gazdasági kamarai tagság,
illetve megszűnik a gazdasági kamarák közigazgatási hatásköre is. A 2000. előtti nyolcszázezres taglétszámból
jelenleg a kamarai tagvállalatok száma alig éri el a harminc ezret. A kamarák a megváltozott helyzetben is fontos
szerepet játszhatnak a kis- és középvállalkozások innovációs fejlődésének támogatásában. A hazai kamarák
mellett, a beszállítói és a technológiai képességek fejlesztésében, a meglévő kapcsolatok bővítésével jelentős
szerepet játszhatnak a Magyarországon működő külföldi kamarai képviseletek is (amerikai, német, olasz, stb.)
• felsőoktatási tagozat,
T T
A MISZ képviseli a tagvállalatok szakmai érdekeit, ellátja az innovációs szféra egészének érdekképviseletét, és
jelentős szakmai (K+F, iparjogvédelem stb.) munkát folytat. A Magyar Innovációs Szövetség részt vesz – sok
esetben kezdeményezőként – a kutatás-fejlesztést és innovációt érintő törvények, államigazgatási koncepciók,
állásfoglalások előkészítésében, véleményezésében. Tevékenysége során széleskörű kapcsolatrendszert és
regionális hálózatot épített ki. Szorosan együttműködik állami szervezetekkel, parlamenti bizottságokkal,
kamarákkal és egyéb szakmai, érdekvédelmi testületekkel. A szövetségi híreket, a beérkező információkat a
kéthetente megjelenő Hírlevélben teszi közzé.
Az OECD meghatározása szerint a technológia diffúziója két úton megy végbe: egyrészt a vállalatok belső
kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység eredményeként valamint a hazai vállalatoktól vásárolt anyag-
alkatrész és beruházási javakban megtestesült K+F eredmények révén, másrészt pedig az importált termékekben
megtestesült K+F eredmények révén.
A vizsgálatok szerint az importált technológia részaránya 1997-ben a magyar gazdaságban 73%-t tett ki. Az
importált innováció igen fontos a gyors és sikeres gazdasági alkalmazkodás szempontjából, de ezzel
párhuzamosan a magyar gazdaságirányítás elhanyagolta a hazai K+F és innovációs kapacitások megőrzését és
fejlesztését.
Magyarországon duális gazdaság alakult ki az elmúlt évtizedben. Amíg a vámszabad-területi gazdaság korszerű
technológiákat alkalmaz, és dinamikusan fejlődik, addig az ún. vámterületi gazdaság fejlődése és technológiai
megújulása lényegesen lassúbb. A fő probléma, hogy a vámszabad-területi gazdaság még a kívánatosnál sokkal
kevésbé kapcsolódik a vámterületi gazdasághoz. A hazai fejlesztési és innovációs intézményrendszer fő
kihívása, hogy hogyan lesz képes a hazai KKV-k felzárkózását segíteni.
A 4. táblázatban a kutató-fejlesztő helyek megoszlását mutatjuk be a KSH nyilvántartási rendszerének
megfelelően, az 5. táblázat pedig a K+F szervezetek kutatói létszámának és az egy kutatóhelyre jutó kutatók
számának alakulását tartalmazza.
1990 1998
K+F helyek
Típus száma % száma %
K+F intézetek 67 5 74 4
Felsőoktatási kutatóhelyek 940 75 1335 78
Vállalkozási kutatóhelyek 174 14 258 15
Egyéb kutatóhely 78 6 58 3
Összesen 1256 100 1725 100
Forrás: KSH 1990, 1998.
táblázat A K+F szervezetek kutató létszámának és az egy K+F helyre jutó kutatók számának alakulása
1990 1998
Típus fő % 1 K+F helyre fő % 1 K+F helyre
jutó kutató jutó kutató
K+F intézetek 5189 30 75,2 3061 26 41,4
Felsőoktatási kutatóhely 5204 30 5,5 4398 38 3,29
Vállalkozási kutatóhely 5681 32 32,6 2725 23 10,56
Egyéb kutatóhely 1476 8 20,2 1547 13 26,67
Összesen 17550 100 14 11731 100 6,8
Forrás: KSH 1990, 1998.
A fenti táblázatokból látható, hogy 1990. és 1998. között a kutatóhelyek száma jelentősen növekedett, ami
elsősorban a felsőoktatási kutatóhelyek növekedéséből adódott, ugyanakkor a K+F-ben foglalkoztatottak száma,
valamint az egy kutatóhelyre jutó kutatók száma jelentősen csökkent. A vizsgált időszakban a kutatói
létszámcsökkenés kb. 40%-os volt, az egy kutatóhelyre jutó kutatók száma viszont több mint 50%-al csökkent.
A hazai fejlesztési és innovációs szolgáltatásokat nyújtó intézményrendszer elemei a teljesség igénye nélkül a
következők:
• Magyar Tudományos Akadémia intézethálózata
• Felsőoktatási kutatóhelyek
• Bay Zoltán intézethálózat
• Ipari kutatóintézetek: (Műanyagkutató és Fejlesztő Kft., Villamosenergiaipari Kutatóintézet Rt., Építésügyi
Minőségellenőrző és Innovációs Rt., Gyógyszerkutató Intézet Rt., Autóipari Kutató és Fejlesztő Rt., stb.)
• Hídképző szervezetek (Innotech Műegyetemi Innovációs Park Kft., Innostart Nemzeti és Üzleti Innovációs
Központ, Nemzetközi Technológiai Intézet, stb.)
• Mérnök Irodák
• Vállalati K+F kutatóhelyek
• Innovációs központok
• Inkubátorházak
A KKV-k és az innováció
A mikro-, kis- és középvállalatok ma Magyarországon a GDP közel 50%- állítják elő, ugyanakkor a
foglalkoztatottak száma alapján súlyuk még nagyobb, megközelíti a 70%-t. Az elkövetkező években az ipar
teljesítményét azonban alapvetően a multi- és transznacionális cégek magyarországi tevékenysége fogja
meghatározni. Jelenleg az iparban meghatározó az autóipari, elektronikai és híradástechnikai területen működő
multinacionális cégek tevékenysége. Ezek a cégek jelenleg a lehetőségekhez képest igen kismértékben
működnek együtt a kis- és középvállalatokkal.
A sikeres jövő záloga kettős:
• mennyire sikerül hosszútávon megtartani a multinacionális cégek magyarországi tevékenységét, folyamatos
tőkebefektetésüket a tevékenységük itteni fejlesztése révén,
• milyen százalékban és volumenben válnak a hazai KKV-k a multik beszállítóivá, illetve hogyan sikerül
megtalálni azokat a piaci réseket a termékfejlesztésben, ahová betörve növekedhetnek és új, nemzeti
iparágakat alapozhatnak meg.
Sok jel mutat arra, hogy az ipar hazai fejlődésének egyik kulcskérdése, hogy milyen ütemben lesznek képesek
fejlődni a kis- és középvállalatok.
Az iparban működő kis- és középvállalatok a tevékenységük típusától függően több csoportba sorolhatók:
• Igen kicsi azoknak a hazai tulajdonú, vagy vegyes tulajdonú KKV-nek a száma, amelyek rendelkeznek a
világpiacon jól eladható saját fejlesztésű termékkel, fejlődnek és növekednek, pedig a jelenleg arctalan
magyar iparnak erre igen nagy szüksége lenne, mert ezekből alakulhatnak ki az ország jó hírét szolgáló új
nemzeti iparágak.
• Jelentősebb azoknak a KKV-knak a köre, amelyek egy vagy több multinacionális cégnek az alkatrész vagy
részegység szállítói. Várhatóan ezek a cégek a közeljövőben jelentős fejlődésnek indulhatnak és fejlődnek
mindaddig, amíg a nagyok biztosítják a piacbővülés lehetőségét és feltételeit.
• A KKV-k jelentős része olyan terméket gyárt, ami csak a hazai piacon versenyképes, elsősorban a relatíve
olcsó ára miatt. E cégeknek a technológiai színvonala, eszközellátottsága többségében jó. Azonban, ha nem
tudják fejleszteni terméküket, illetve termelékenységüket előbb-utóbb kiszorulnak a piacról.
• Kevés a KKV-k között a szakosodott, technológiára orientált szolgáltatást nyújtó vállalkozás (technológiai
centrum) és különösen kevés ezek közül, amelyik csúcstechnológiai (high-tech) szolgáltatást képes nyújtani.
• A KKV-k nem elhanyagolható része a létéért küzd, ezek jövőképe bizonytalan.
Az iparban működő, szolgáltató és termelő tevékenységet folytató KKV-knak kevés kivételtől eltekintve két
problémájuk van:
• a gyártott termékek döntő többsége bedolgozás, beszállítás tárgya, kevés a világpiacon versenyképes, jól
eladható saját tervezésű termék, illetve szolgáltatás,
• a cégek nagy része általában öreg gépeken, elavult technológiával és alacsony termelékenységgel dolgozik.
A felmérések szerint a KKV-k kb. 50%-a sem a termékeit, sem a technológiáját nem fejleszti. A műszaki
fejlesztést rendszeresen folytató cégek 80%-a azonban nem vesz igénybe külső segítséget a fejlesztéseihez, ami a
KKV-k és a K+F helyek nem megfelelő kapcsolatára és a szakértői kultúra csaknem teljes hiányára utal. Az
iparban a KKV-knál üzemeltetett gépek közel 75%-a 10 évnél idősebb.
Jelenleg a KKV-k állami, közösségi támogatási programjainak többsége pénzügyi típusú, a rendelkezésre álló
részben szegényes, intézményes K+F kapacitás nagy része pedig kihasználatlan.
A magyar iparban a KKV-k és a fejlesztési szolgáltatást nyújtó intézmények közötti információs lánc
szakadozott, a versenyképesség megőrzéséhez minden területen speciális tudásra van szükség, de integráló
személyiségek és szervezetek nélkül az igények és ajánlatok nem találkoznak egymással. (Nem is beszélve arról,
hogy az igényeket sokszor fel kell kelteni, hogy fizetőképessé és valódivá váljanak).
Az egyes ipari parkokat üzemeltető vállalkozások elsődleges célja, hogy a rendelkezésükre álló infrastruktúrát
hasznosítsák, a területet bérbe adják vagy eladják a vállalkozásoknak. Jelenleg az ipari parkokat üzemeltető
cégek nem nyújtanak innovációs szolgáltatásokat a területükön működő vállalkozások számára. Ennek egyik
oka, hogy jelenleg a magyar vállalkozások fizetőképes innovációs igénye rendkívül alacsony, ezért üzleti alapon
gazdaságosan nem vagy igen nehezen működtethetők az innovációs szolgáltatások. Az egyes ipari parkokban
működnek elkötelezett, műszaki fejlesztéssel foglalkozó mikro- és kisvállalkozások, amelyek a saját
Törvények, előírások
U
• társasági törvény
• egyéb vonatkozó törvények
• munkajogi kérdések
• adó, TB, vám stb. rendeletek
• engedélyeztetési eljárások
• környezetvédelmi előírások
• biztonsági-, tűzvédelmi stb. előírások
• termékminősítések
• számviteli előírások
• üzleti lehetőségek
• banki információk
• könyvelési, számviteli problémák
- belső információs rendszer
- számlarenddel összefüggő problémák
- raktározás, iratkezelés stb.
- controlling
- valuta árfolyamok
- vámügyintézés
- céginformációk
- ÁFA problémák
- adó- és pénzügyi tanácsadás
- árképzés, előkalkuláció
- utókalkuláció
• versenytársak ismerete
• piackutatás
• piaci információk
• vásárok, bemutatók, kiállítások
• PR tevékenység
• arculat
• reklám
• kapcsolattartás vevőkkel, szállítókkal
• benchmarking
• vevőszolgálat
• szabványok
• minőség, minőségfejlesztés
• kooperáció
• különleges kapacitások, ismeretek
• anyagjellemzők
• megmunkálási technológiák paraméterei
• termelékenység-növelő technikák
• TQM
• szerszám-, készülék-, célgép tervezési problémák
• karbantartás
• segédanyagok
• mérőeszköz hitelesítés
• munkaszervezési ismeretek
• DFMA
• értékelemzés
• CAD-rendszerek
• szabadalmak, találmányok
• pályázatok
• technológiai helyzetelemzések, trendek
• beszámolók konferenciákról, vásárokról
• új anyagok
• új technológiák, eljárások
• új segédanyagok
• új szerszámok, készülékek
• technológiai centrum lehetőségek
• gyors prototípusgyártási lehetőségek
• CAD fejlesztés
• automatizálási kérdések
• technológia transzfer
• termékfejlesztés
• oktatás, továbbképzés
• munkaerő-piaci információk
• rend, tisztaság, takarítás
• fordítási- és tolmács szolgáltatások
• őrzés, védelem
A vállalkozás működtetéséhez szükséges hivatalos információk igen sok intézményben, szervezetben stb.
keletkeznek, illetve hozzáférhetőek. Ezek közül sorolunk fel néhány fontosabbat:
• Minisztériumok
• Államigazgatási Szervezetek (APEH, VPOP, stb.)
• Gazdasági Kamarák
• OMIKK
• Magyar Szabványügyi Testület
• Magyar Szabadalmi Hivatal
• Statisztikai Hivatal
A felsorolt szervezetek nem csak előállítják a különböző törvényeket, rendeleteket, előírásokat, szabványokat,
ajánlásokat, stb., hanem ezekből különböző kiadványokat, információ-csomagokat stb. készítenek, illetve
különböző adatbázisaik esetenként on-line módon is elérhetők. A termelői, kereskedői vállalkozásokkal
kapcsolatba kerülő különböző fejlesztő-, kutató-, szolgáltató vállalkozások, nonprofit szervezetek, szakmai
szervezetek stb. általában egy-egy szakterületen kínálnak információkat, illetve szolgáltatásokat.
Ezeknek a cégeknek, szervezeteknek közös jellemzője, hogy különböző, sok esetben magas színvonalú
szolgáltatást kínálnak, de kevés élő vállalati kapcsolattal rendelkeznek. Ez a probléma nem csak hazánkra
jellemző. Az EU országaiban a helyzet javítására az információs- és kommunikációs technológiák fejlődésével
párhuzamosan a fontosabb információ csoportonként – részben állami, részben egyéb közösségi támogatással –
különféle információs központokat hoztak létre, amelyeket legkülönfélébb módon neveztek el:
• info desk
• info center
• innovációs relay center
• liaison office
• kontakt point stb.
Az utóbbi években Phare-támogatású projektek keretében néhány hasonló információs központ hazánkban is
létrejött.
A nagyvállalatok a vállalat működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges információk megszerzésére többnyire
külön szervezeti egységekkel rendelkeznek. A kis- és középvállalatok vezetői a szükséges információkat
egyrészt autodidakta módon szerzik meg különböző kiadványokból, az információk nagy része azonban
szájhagyomány útján terjed (sok esetben a műszaki információk nagy része is), az információ árának nem
mindig van becsülete a hazai vállalkozások körében annak ellenére, hogy
A 19. ábrán feltüntettük, hogy a kkv-k vagy közvetlenül jutnak a vállalkozás működtetéséhez szükséges
információkhoz, szolgáltatásokhoz – ami, tekintettel a hatalmas információ-szükségletre, szinte minden
vállalkozásnak problémát jelent –, vagy igénybe veszik a különböző hídképző intézmények szolgáltatásait,
melyeknek segítségével célzott információt, illetve megoldási javaslatokat kaphatnak a problémáikra.
Törvények, Gazdasági
előírások információk,
szolgáltatások
Technikai, Marketing
technológiai Vállal- információk és
információk és kozás szolgáltatások
szolgáltatások
K+F Egyéb
információk és információk és
szolgáltatások szolgáltatások
Ma Magyarországon ezek a hídképző intézmények még csak csírájában alakultak ki. A kkv-k vezetésének zöme
maga próbálja megoldani, hogy a felgyorsult tempójú világban felhalmozódott hatalmas információ- és
szolgáltatáshalmazból kiválassza a számára szükségeset.
Termékfejlesztés
U
A globalizálódó világban egy új termék, eljárás piacra kerülésének több módja lehetséges:
• az új termékek, eljárások zömét a multi- és transznacionális vállalatok fejlesztik ki és értékesítik,
• ha egy sikeres piacérett új termék, eljárás gyártását, értékesítését egy KKV kezdi meg, akkor általában
további két út lehetséges:
• vagy megvásárolja a gyártás és terjesztés jogát egy multi- vagy transznacionális cég,
• vagy a KKV kezd fejlődni, és nagyvállalattá növi ki magát.
Technológiafejlesztés
U
A korszerű anyagok és korszerű technológiák alkalmazása a gazdasági siker egyik legmeghatározóbb elemévé
vált az elmúlt években. A felgyorsult fejlődés következtében az innovációs ciklus lerövidült és az adott gyártási
feladat megoldásában azok a cégek járnak az élen, amelyek tevékenységüket az alábbi szempontoknak rendelik
alá:
• Idő,
• Költség,
• Minőség,
• Környezet.
A fenti fejlődési tendenciák jelenleg csak részben érvényesülnek a magyarországi vállalatoknál, ami hosszabb
távon a leszakadásukhoz vezethet. A KKV-k technológiájának fejlesztése a vállalkozások termelékenység
növelésének legkézenfekvőbb módja. A KKV-k azonban az esetek többségében vagy nem tudják megvásárolni a
legkorszerűbb technológiákat, mert ezek nagyon drágák, vagy ha meg is vásárolják, akkor nem tudják
kihasználni az igen termelékeny technológiák nyújtotta kapacitást. A KKV-k korszerű technológiai igényeit a
közösségi forrásokból is támogatott technológiai centrumok szolgáltatásai elégíthetik ki.
A technológiai centrum egy leszűkített lehetséges definíciója:
Olyan gazdálkodó egység, amely a korszerű gyártási technológiát szolgáltatásként nyújtja a kis- és
középvállalatok számára.
A technológiai centrumokban a kis- és középvállalatok olyan fejlett, korszerű technológiákat vehetnek
szolgáltatásszerűen igénybe, amelyekkel nem rendelkeznek.
A technológiai centrumok által nyújtott szolgáltatások a KKV-k számára nap mint nap olyan technológia
transzfert jelentenek, amihez más módon az előbbi indokok alapján nem jutnak hozzá. Ez a technológiai
transzfer is lehetővé teszi, hogy a KKV-k részesedjenek a mások által már elvégzett fejlesztési tevékenységek
eredményeiből és hasznosítási lehetőségeiből, javítva ezzel saját versenyképességüket. Az államilag,
közösségileg támogatott technológiai centrumok nélkül a kis- és középvállalatok vagy több év késéssel vagy
egyáltalán nem tudják elérni a világszínvonalat.
Ma Magyarországon néhány speciális vállalkozásnál, illetve intézetben működik csúcstechnológiai vagy
csúcstechnológiához közeli technológiát megvalósító szolgáltatás. Az alábbiakban elsősorban a gépipar
területéről, a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány szolgáltatásként igénybe vehető technológiát:
• lézeres megmunkálások (Bay Zoltán Intézet, LASRAM Kft.)
• vízsugaras vágás (Bay Zoltán Intézet, Woldem Kft.)
• UP esztergálás és köszörülés, gépipari mérések (BMEGTT)
• gyorsprototípus-gyártás (FABICAD Kft.)
• dörzshegesztés (HARLO Kft.)
• speciális hőkezelések (különböző vállalkozások)
• szikraforgácsolás (különböző vállalkozások)
• anyagvizsgálat (Bay Zoltán Intézet, AGMI)
• stb.
A felsorolt technológiák zömének meghonosodását, a fejlett iparú országokhoz képest kb. öt év késéssel a piac
kényszeríttette ki. Az utóbbi években sajnos a műszaki felsőoktatási intézményekben ismereteink szerint nem
történt olyan beruházás, ami említésre méltó csúcstechnológia telepítését jelentette volna, pedig a nemzetközi
gyakorlatban az egyetemek és főiskolák mellett működik a technológiai centrumok többsége.
A technológia- és tudástranszferben rejlő lehetőségek kihasználása lehetővé teheti a KKV-k gyors fejlődését. A
vállalkozások termék és technológia fejlesztésének alapvetően két útja van:
• saját fejlesztés vagy
• technológia vagy tudástranszfer.
Ma hazánkban a kis- és középvállalatok innovációjának fejlesztésében alapvetően két probléma van, a még
mindig jellemző tőkeszegénységen kívül:
A KKV-k műszaki igényeinek kielégítése terén a jelenlegi fejlesztési szolgáltatást nyújtó intézmények és
vállalkozások bázisán konzorciális formában létrehozandó
KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK
1. 2. 3. n-1 n
EU szervezetek
O
VTTC O
Nonprofit
szervezetek
A TIR egy folyamatosan fejlesztendő, egyre bővülő szolgáltatásokat adó, több adatbázisból álló, külső
adatbázisok kezelésére is alkalmas számítógépes hálózat.
A TIR részei:
• Interaktív vállalati adatbázis
• Belső információs rendszer
• Technológiai adatbázis
• Anyagadatbázis
• Innovatív technológiai eljárások és korszerű szerszámok adatai
• Megmunkálási technológiák paraméterei
• Technológiai centrumi szolgáltatások
• Szabványok
• Egyéb kiegészítő információk
Feltétlenül szükséges a szakértői kultúra kialakításához olyan projektek, pályázatok indítása, amelyek a
közelmúltban a minőségbiztosítással összefüggő kérdések megoldásában már áttörésre vezettek. Az ipari
parkokhoz kapcsolódóan támogatni és erősíteni kell a kezdő vállalkozások indulását segítő inkubátorházak
kialakítását, valamint működési feltételeik javítását. Az ipari parkok hálózata lehet az alapja egy olyan
monitoring rendszernek, amely a szisztematikusan kialakítandó vállalati referensi rendszer alapját képezheti.
Az innovációs felmérések sorában úttörőnek tekinthető a Magyar Innovációs Kamara (ma Szövetség) által a
kilencvenes évtized elején készített elemzés. A több száz hazai vállalat bevonásával készített, de nem
reprezentatív kérdőíves felmérés eredményei jól mutatták, hogy a rendszerváltozást követően milyen jelentős
mértékben csökkentek a kutatás-fejlesztésre fordított összegek, egyúttal a vállalkozások közel harmada
semmifajta fejlesztést nem végez. Amelyek pedig végeznek ilyen tevékenységet, azt leginkább saját forrásból
finanszírozzák. Akkor a vállalkozások merevnek és túlbürokratizáltnak, ugyanakkor kevésnek tekintették a K+F
pályázatokat, válaszaik szerint hiányoztak a gazdaság- és iparpolitikához kapcsolódó kiemelt kutatás-fejlesztési
programok (MIK 1993; 1994).
A hazai pályázati tapasztalatokról alkotott vélemény ma már meghaladottnak tűnhet, hiszen a Széchenyi Terv és
az ahhoz kötődő pályázatok megjelenésével, illetve a Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok meghirdetésével
már nem nevezhető tipikusnak a közel egy évtizeddel ezelőtti helyzetkép. Ma már jelentős számú pályázat áll a
kutatás-fejlesztési szféra rendelkezésére. Ennek ellenére úgy ítéljük meg, hogy a K+F tevékenység, illetve a
források meghatározott húzóágazatokra történő koncentrálásának 90-es évekbeli igénye, a tudomány és
technológiai-politika2 által kijelölt prioritások mellett napjainkban is aktuális.
TP PT
Az OMFB megbízásából készült, és került 1995-ben publikálásra Innovációs folyamatok a magyar gazdaságban
címmel az első átfogó innovációs felmérés, amely az ipar, az infrastruktúra, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság
2
TP PTA Tudomány és technológiapolitika 2000 című dokumentum a magyar tudomány, technológia és innováció hosszú távú
fejlesztési programját fogalmazza meg. A Széchenyi Terv Kutatási, Fejlesztési és Innovációs programjában is visszaköszönő
elemek egyértelműen jelzik az ország kutatás-fejlesztési prioritásait, amelyek elsősorban az erőforrások koncentrációját és a
prioritások kitűzését takarják az alábbi öt területen: 1) Az életminőség javítását célzó kutatások. 2) Kommunikációs és
információs technológiák kutatása. 3) Környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások. 4) Agrárgazdasági és biotechnológiai
kutatások. 5) A nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása.
magyar cégek nem tudták felszámolni a magyar gazdaság számos ágazatának technológiai lemaradását. Emellett
különösen kedvezőtlen, hogy a pozitív példák ellenére korántsem tekinthetők általánosnak az országban az
innovációs törekvések. Az 1998-as vizsgálatok eredményei szerint a 20 főnél nagyobb vállalatoknak csupán fele
tekintette többé-kevésbé fontosnak a meglévő termékek korszerűsítését, amelynek érdekében a cégek 30
százaléka végzett saját kutatást és fejlesztést, valamint 10 százalékuk jelzett know-how és licenc vásárlást
(OMFB 1999).
Becslések szerint az innovatív cégek köre mintegy 10-15 ezerre tehető a magyar gazdaságban, amelyek döntő
többsége a kis- és középvállalkozások közül kerül ki. Az innovatív cégek aránya nemzetközi összehasonlításban
alacsonynak tűnik, annak ellenére, hogy a prognózist készítő GKI Rt. kutatói széles értelemben használták az
innováció fogalmát, nem szűkítették le a kifejezetten K+F intenzív vállalkozások körére. A hivatkozott
vizsgálatokból kirajzolódó innovatív cégek jellemzői bizonyos mértékben bővítik a „Versenyben a világgal”
című kutatás során korábban már ismertetett tulajdonságokat. Az innovatív cégek jellemzői a következő
tulajdonságokkal egészíthetők ki:
• erősen piacorientáltak, illetve az iparági átlagnál intenzívebb exporttevékenységet folytatnak, továbbá
az importverseny és a belföldi konkurencia jelenléte szintén növeli az innovációs hajlandóságot,
• gyakoriak körükben a termékek/szolgáltatások versenyképességét javító intézkedések,
• működésüket stratégiai jellegű innovatív gondolkodás hatja át,
• meghatározóan a kis- és középvállalati körből kerülnek ki, aminek nem mond ellent az sem, hogy a
felmérések szerint az innováció a nagy- és a külföldi tulajdonú vállalatok körében gyakoribb,
• működésük meglehetősen elszigetelt, a hazai innovációs bázissal, az innovációt segítő intézményekkel
való együttműködéseik esetlegesek, ritkák a nemzetközi tudományos kapcsolataik, többségük nem
érzékeli pontosan a korszerű innovációs információk hiányát.
Az elmúlt években a magyar gazdaságban megindult korszerűsítést a GKI Rt. kutatói alapvetően nem a kutatás-
fejlesztési és az innovációs folyamatok, hanem a hatékony technológia-transzfer eredményének tekintették.
Gondot jelent azonban, hogy az innovációk lassan terjednek, amely komolyan veszélyezteti a magyar gazdaság
versenyképességét. A vizsgálatok szerint az innovációk létrejöttét és terjedését széles körben nehezítik a
befektetések megtérülését veszélyeztető tényezők. A GKI Rt. felmérései szerint az innováció fontos akadálya a
tőkehiány mellett, a kutatás-fejlesztési ráfordítások „megtérülésének” kicsi esélye, de nem elhanyagolható
tényezőként megjelent a vállalkozások válaszaiban a hazai kutatás-fejlesztési hálózat gyengesége és
széttagoltsága is.
Matolcsy (1998) a fenti gondokon túlmenően rámutatott, hogy az innovációban aktív, technológia központú,
modern és növekedni képes kis- és középvállalkozások hiánya miatt különösen a feldolgozóiparban alacsony a
modern termékcsoportok magyar hozzáadott érték szintje. A „szigetszerű” fejlődés eredményeképpen a kis- és
középvállalkozások nem képesek a gazdasági dinamikát hordozó struktúrákhoz kapcsolódni, amellyel egyrészt
késik modernizációjuk, másrészt a túlélés kényszerével szembesülve a gazdasági dinamikát nem hordozó
területeken kell szembenézniük a globális és tőkeerős nemzetközi cégek versenyével. A tanulmány
megállapításai szerint akkor nyílna meg a dinamikus, innováció alapú fejlődés útja a kis- és középvállalkozások
előtt, ha azokra a gyorsan fejlődő gazdasági övezetek (amelyek csupán a budapesti agglomerációban és a
Dunántúl északi sávjában találhatók) dinamizáló hatást jelentenének.
A hagyományos iparágakat, azok megújuló képességét sem szabad feledni. Szalavetz (2000) tanulmányában
éppen arra mutatott rá, hogy a „régi gazdaság” olyan hagyományos szegmensei, mint az acél- vagy a textilipar is
képes, vagy képessé tehető a megújulásra. A műszaki fejlesztés által történő modernizációt, illetve diverzifikációt
követően ezen ágazatokhoz tartozó cégek is versenyképessé tehetők. Nem szabad azonban figyelmen kívül
hagyni, hogy ezek a szektorok az „új gazdaság” gyorsan növekvő ágazatai és vállalkozásai számára komoly
felvevőpiacot jelentenek. A nemzetközi és a hazai esettanulmányok alapján levont tapasztalatok szerint a
hanyatlónak mondott iparágak kereslete innovációs hajtóerőt jelent a kapcsolódó iparágak számára is, de
beszállítóként maguk is befolyásolják a hozzájuk kapcsolódó iparágak termékeinek technológiai színvonalát.
A vázlatpontszerűen bemutatott jellemzők mindenekelőtt arra intenek, hogy a hazai vállalkozások – nemzetközi
összehasonlításban is alacsony – innovációs tevékenységének fokozására nem jelent egyértelmű garanciát a
források bővítése. A nemzetközi szinten valóban újdonságnak számító és kereskedelmi értéket is képviselő
szellemi termékek kidolgozásához, azok termelésbe állításához a vállalatok véleményével ellentétben nemcsak
pénzre, hanem az emberi tényező minőségének javítására, a kapcsolat- és hálózatteremtő képességének
egymás mellé állítani. Tesszük ezt annak érdekében, mivel az elmúlt évben készített – tehát aktuális! – empirikus
kutatás alapvető információkat szolgáltat az ipari parkok innovációs szolgáltatásainak kialakítását célzó
koncepcióhoz. Az innovációs kereslet és kínálat átfogó hazai vizsgálata ugyanis csak kisebb részben tartozott
jelenlegi feladatunkhoz. Így saját vizsgálataink kiegészítése, összevetése érdekében szenteltünk jelentősebb
figyelmet a témához kapcsolódó szakirodalom alapos áttekintésének.
Az ITC–AMT (2000) tanulmányában szereplő 108 cég válaszai, ha nem is tekinthetők minden téren
reprezentatívnak, de jól mutatják a hazai beszállító és potenciális beszállító cégek innovációs igényeit. A kapott
válaszok szerint a cégeknek mintegy háromnegyede igényelne valamilyen termékfejlesztési szolgáltatást. A
fejlesztési szolgáltatókkal való kapcsolatról a válaszadók kétharmada jelezte, hogy nem megfelelő mértékben
tudnak ilyen szolgáltatásokat igénybe venni. Az együttműködések elmaradásának fő okát a vállalkozás anyagi
helyzetében látták, amelyen kívül az innovációs szolgáltatásokhoz biztosított központi támogatások szélesítését,
az alacsonyabb szolgáltatói árakat, a megfelelő róluk szóló információkat, azok jelenlétét, vagyis a nagyobb,
teljesebb körű szolgáltatásokat nyújtó intézmények hiányát jelölték meg.
Az innovációs szolgáltatások és az innovációs intézmények fejlesztési koncepciójának kialakítása szempontjából
elgondolkodtató, hogy a nevezett nehézségek ellenére a mintában szereplő vállalkozások háromnegyede szeretne
valamilyen fejlesztési szolgáltatást igénybe venni. Rendkívül széles azonban az a szolgáltatási igény, amelyet a
válaszadók megjelöltek.
3
TPAz összegzéshez felhasználtuk az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. által, az ITC–AMT Kft. megbízásából 2000-ben
PT
készített „A KKV-k tevékenységét – K+F, technológiai-, üzleti információkkal és szolgáltatásokkal – segítő vállalkozások
tevékenységének felmérése, kiemelten a Beszállítói Célprogramban érdekelt KKV-k innovációs igényeire” című kutatási
jelentést.
A vállalkozások között a legnagyobb arányban az alábbi szolgáltatások jelentek meg igényként, illetve
szükségletként:
• termékvizsgálat, termékminősítés;
• technológiai helyzetfelmérés, technológiafejlesztés, célgép- valamint szerszám- és készüléktervezés és
gyártás, beruházási tanácsadás;
• korszerű anyagok és technológiák alkalmazása, műszaki kooperációs lehetőségek feltárása, speciális
gépek használatának biztosítása;
• minőségbiztosítási rendszer kidolgozása, mérőeszközök hitelesítése és kalibrálása, gyártó berendezések
pontossági vizsgálata, termék minőségi tanúsítás;
• piaci helyzet vizsgálata, marketing tevékenység fejlesztése, informatikai fejlesztés, tőkebevonási és
hitellehetőségi vizsgálat;
• szakképesítést adó tanfolyamok, átképző tanfolyamok (termékváltás, technológiaváltás stb.)
ismeretnövelő tanfolyamok (műszaki, menedzsment, marketing stb.).
A hazai innovációs intézményeket bemutató tanulmányokkal összhangban a hivatkozott vizsgálat úgy találta,
hogy a fejlesztési szolgáltatást nyújtó intézmények és vállalkozások többségének profilja meglehetősen széles
körű, nagy hányaduk egyidejűleg különböző szolgáltató-tanácsadó, illetve esetenként gyártó tevékenységet is
végez. Az ügyfelek között növekvő számban megjelentek ugyan a kis- és középvállalkozások, de azok aránya a
különböző szervezeteknél 10-50 százalék között mozgott. A válaszadó szervezetek szerint ez összefüggésbe
hozható azzal, hogy a kisebb cégek nem tudják megfizetni a szolgáltatásaikat, illetve nem lenne gazdaságos ezen
kör számára fejlesztési szolgáltatásokat nyújtani. A szolgáltatásokat igénybe vevő KKV-k technológiai
színvonalát megfelelőnek vagy elfogadhatónak ítélték a fejlesztési szolgáltatók. Ezzel szemben gyenge vagy
közepes minősítést kapott a szolgáltatókat felkereső kis- és középvállalkozások probléma-megfogalmazási,
illetve adaptációs készsége, szakmai felkészültsége, a projekt menedzsment gyakorlata, valamint az elektronikus
eszközök használata. A felmérés bizonyította továbbá azt is, hogy a fejlesztési szolgáltatók által kínált
szolgáltatások többségében megfelelnek a kis- és középvállalkozások aktuális keresletének. Mint már említettük,
a kereslet kielégítését két alapvető tényező, a források és az információ hiány akadályozza (ITC–AMT 2000).
Összegzésképpen azt mondhatjuk, hogy az innovációs szolgáltatások iránti kereslet és kínálat elemzése során
rendkívül széles spektrumon mozgó innovációs szolgáltatási igények fogalmazódtak meg. Azonban intő jel lehet
egy vagy több ilyen széles szolgáltatási kínálatot biztosítani törekvő intézmény vagy intézményhálózat számára,
hogy a nevezett szolgáltatások ellenértéke a megkérdezett vállalkozói kör döntő többsége számára nem áll
rendelkezésre. Különösen a kis- és középvállalkozások nem, vagy csak kisebb részben tudják megfizetni a kínált
szolgáltatásokat. Információs hiányosságok is nehezítik az együttműködések létrejöttét, hiszen a kis- és
középvállalkozások nem képesek differenciáltan felkutatni az együttműködésre legalkalmasabb fejlesztési
szolgáltatót. E szempontok figyelembe vétele mellett nem tűnik meglepőnek a tanulmány végkövetkeztetése,
miszerint mind a vállalkozások, mind a fejlesztési szolgáltatók nagy többsége örömmel üdvözölné az innovációs
tevékenység elősegítését, koordinálását végző közvetítő és szervező intézmény, a „Termékfejlesztő és
Technológiai Centrum” működését.
Az elemzés háttere
A kérdőíves felmérés célkitűzése – szorosan kapcsolódva az ipari parkok körében végzett kérdőíves felméréshez
– egyrészt az volt, hogy megpróbálja feltárni a magyarországi ipari parkokban letelepedett, már működő
vállalkozások innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységét. Másrészt áttekinteni ezen tevékenységek sikeres
folytatásához elengedhetetlen együttműködési kapcsolatokat, ezeket gátoló, korlátozó tényezőket, és kísérletet
tenni az innovációs szolgáltatások iránti igények felmérésére.
A felmérésbe bevonásra kerülő cégek körét úgy állítottuk össze, hogy a különböző fejlettségi szinten lévő parkok
közül valamennyi képviseltesse magát. A parkok fejlettségének meghatározásához a Terra Stúdió korábbi
tanulmányára támaszkodtunk (Terra Stúdió Kft. 2000/a). Az első három kategóriába sorolt parkokba körülbelül
azonos számú (50-60 db) kérdőív került kiküldésre, míg a 4-6. kategóriába tartozókba természetesen kevesebb,
hiszen e parkokba szinte alig, vagy egyáltalán nem található még működő vállalkozás. Annak érdekében, hogy
lehetőségünk legyen a parkok, illetve a vállalkozások véleményeinek, igényeinek összehasonlítására, a
felmérésbe elsősorban olyan ipari parkokban működő cégeket próbáltunk bevonni, amelyek üzemeltető
szervezete is válaszolt a számukra összeállított kérdőívre. Ennek alapján a kérdőív 23 ipari parkba települt
összesen 200 kiválasztott vállalkozás számára került kiküldésre. A mintában szereplő parkok listája
megtekinthető a mellékletben.
A kiküldött 200 kérdőívből összesen 36 érkezett vissza. A válaszoló cégeket ugyancsak a melléklet tartalmazza.
A 18%-os visszaérkezési arány a hasonló vállalati kérdőíves vizsgálatokhoz viszonyítva átlagosnak mondható,
hiszen a 20% körüli válaszadási hajlandóság általában már jónak mondható. Az alacsony elemszám azonban
nem teszi lehetővé, hogy az egyes jellemzőket különböző csoportosítások szerint (pl. vállalatméret,
exportorientáció, tulajdonosi szerkezet, stb.) is megvizsgáljuk, csak általános következtetések levonására ad
módot. Mivel egyes kérdéseknél a válaszadási hajlandóság alacsonyabb volt, néhány esetben szükségesnek
tartjuk a minta elemszámát is megadni.
telephelyével legfontosabb vevőjét. A vállalkozások több mint egyharmadának legalább egyik vevője, 20%-uk
esetében pedig a legfontosabb vevő az ipari parkban, vagy az adott településen található. Összességében
megállapítható, hogy a megkérdezettek 44,4%-ának első számú vevője a vállalkozásoknak telephelyet adó
régióban található.
Meglepő, hogy az ipari parkokba települt vállalkozások közül milyen sokan rendelkeznek már (51,4%)
minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, vagy tervezik annak megszerzését az elkövetkezendő 1-2 évben (42,9%). E
tanúsítvánnyal rendelkező cégek magas aránya, és számuk várható növekedése igen pozitívan értékelhető, hiszen
az a külföldi vállalkozások, valamint a hazánkban letelepedett cégek számára történő beszállító tevékenység
egyik alapvető követelménye. A minőségbiztosítással már rendelkező, illetve az azt rövidesen megszerezni
szándékozó cégek számát a 21. ábra mutatja.
igen, rendelkezik
nem, de 1-2 éven belül tervezi
nem, nem is tervezi
települt vállalkozások e tekintetben sem állnak rosszul, hiszen közel 40%-uk már működtet saját internetes
oldalt, és ugyanennyien 1-2 éven belül megvalósítják.
80 82
6
68
60 5
55 4
4
40
36 3
27 2
20 2 2
14
0 0
számítógép internet, e-mail pénzügyi szoftver vállirány. rendszer számítógép internet, e-mail pénzügyi szoftver vállirány. rendszer
számgépes hálózat saját honlap CAD/CAM szoftver számítógépes hálózat saját honlap CAD/CAM szoftver
A különböző szolgáltatásokat nyújtó szoftverek használata szintén igen fontos. A legtöbb vállalkozás
pénzügyi/számviteli szoftvereket használ (59,4%), de a cégek egyharmada a mérnöki munkához segítséget nyújtó
CAD/CAM szoftverrel is rendelkezik, arányuk pedig 1-2 éven belül meghaladhatja az 50%-ot is. Különösen
fontos a beszállító vállalkozásoknál, ahol mindhárom cég alkalmazza ezeket, de a sajáttermék előállítását végzők
körében is 50%-os az arányuk. A kereskedelmi vállalkozásoknál természetesen nincsen jelentősége az ilyen
jellegű informatikai háttértámogatásnak. Az informatikai fejlesztések közül kiemelkedik e szoftverek beszerzése,
mely nyolc vállalkozás rövid távú terveiben is szerepel. Az integrált vállalatirányítási rendszer (mint pl. az
SAP) már ritkább, a cégek 14%-ánál található meg. A rendszer magas beszerzési és üzembe helyezési költsége
miatt csak a nagyobb vállalkozásoknál képes hatékonyan működni, amit jól mutat, hogy a hét közepes méretű és
nagyvállalat közül négy már rendelkezik ilyen rendszerrel. Az átlagosnál magasabb, a cégek egyharmadát
meghaladó az alkalmazók aránya a saját terméket gyártóknál, a beszállítóknál és a bérmunkát végzőknél is.
vállalatok megítélése, melyek ugyancsak nagyon fontos szerepet játszanak a választ adó vállalkozások
innovációs teljesítményének alakulásában.
23. ábra Milyennek ítélik meg a település, vagy a régió innovációs környezetét?
Az egyes tényezőket jónak ítélők aránya, % Az egyes tényezőket gyengének ítélők aránya, %
60 80
70
50 71
50
60
40
57 57 57
36 36 50
50
30
29 40 43
20 21 36 36
30
29
14 14
10
20 21
7 7
0 10
tő
ko
ku
ta
in
ál
fiz
eg
tő
ko
ku
ta
in
ál
fi z
eg
tü
no
tü
ke
eg
ná
eg
eg
eg
ke
ná
et
et
t
ck
ta
yü
yü
at
ov
ká
ők
ők
el
zl
el
tá
vá
zl
fe
cs
f.
fe
f.
cs
áz
ás
ttm
ttm
ác
z
e
et
lá
lá
si
al
le
al
le
ép
ép
ad
ad
ci
at
at
ti
i
to
ió
to
ik
vá
.h
vá
lő
.h
ó
ka
ka
ő
i
kö
it
es
es
ói
ói
t
tá
tts
tts
tő
ör
ám
ké
lla
lla
ké
aj
aj
ők
p
pa
rn
m
s
sz
ke
ág
ac
ke
ág
ny
ke
la
la
lk
zo
lk
pz
pz
e
og
ye
ci
og
ol
nd
nd
oz
oz
re
ez
re
tá
t
l
et
et
.
ás
ze
at
at
sl
s
ós
ós
ók
ók
so
et
ts
ts
le
ás
ás
ok
et
ég
ég
.
.
k
t
Az innovációs potenciálhoz talán legközelebb lévő két tényezőt tekintve azonban igen gyászos a helyzet. Míg az
innováció támogatását, a mintában szereplő cégek közül egyetlen egy sem ítélt jónak, addig 57%-uk kifejezetten
gyengének tartja a kormányzat ez irányú tevékenységét. Hasonlóan a rendelkezésre álló kutatási kapacitásokkal
is csupán egy cég volt elégedett, míg a választ adók egyharmada szerint nem megfelelő.
Az új termék piaci bevezetéséig az ötlet megszületésétől a választ adó vállalatok esetében (ez esetben a minta
elemszáma értelemszerűen csak 16) átlagosan 8 hónap telik el, ami figyelembe véve a nyugat-európai
tapasztalatokat viszonylag jónak mondható. Hozzá kell tenni, hogy az alacsony elemszám miatt jelentős
mértékben torzítja az átlagot néhány vállalkozás átlagtól jelentős mértékben eltérő adata. A cégek felénél a piaci
bevezetésig tartó idő nem haladja meg a hat hónapot sem, ami már kifejezetten jó eredménynek tekinthető.
Ebből az a következtetés vonható le, hogy a választ adó vállalkozásokra egyáltalán nem jellemző a fejlesztési
tevékenységet teljesen önállóan folytató stratégia. Mindenkinek szüksége van e folyamat során valamilyen
segítségre, együttműködő partnerre. A különböző együttműködések gyakoriságát és a gyakori kapcsolatokban
résztvevők számát a 25. ábra illusztrálja.
Az együttműködési partnerek
A visszaérkezett válaszok alapján egyértelműen a vevők/vásárlók illetve a szállítók/beszállítók alkotják a
legfontosabb együttműködési partnereket. A vevőkkel 57,1%-uk hetente, havonta kapcsolatba kerül, azonban
meglepő, hogy a 28 választ adó cég egynegyede nem keresi az együttműködés eme lehetőségét fejlesztéseik
során. A vevők mellett a szállítók és a beszállítók is viszonylag fontos partnerek, mivel a 27 választ adó közül 19
tart igényt segítségükre az innovációs tevékenységükben.
Az ipari park üzemeltetőjével kapcsolatos együttműködésre csak 20 cég adott választ, ezek alapján azonban
megállapítható, hogy az összes partner közül e szervezetek bírnak a legkisebb súllyal. Háromnegyedük eddig
még sohasem, öt vállalkozás pedig csak évente néhány alkalommal működött együtt a park üzemeltetőjével. Erre
a jelenségre a szervezetek innovációs szolgáltatási körének, kínálatának hiánya ad magyarázatot.
A sikeres és gyors vállalati innováció és a legújabb kutatási eredmények adaptációja szempontjából igen fontos a
vállalkozások és az alap, vagy alkalmazott kutatást folytató kutatóintézetek, egyetemi kutatóhelyek közötti szoros
együttműködés. Sajnos ezen együttműködési formák sem örvendenek nagy népszerűségnek a megkérdezett
vállalkozások körében. Kutatóintézettel a cégek 87%-ának még egyáltalán nem volt kapcsolata, és közel
kétharmaduknál felsőoktatási kutatóhellyel való együttműködésre sem akadt még példa (a minta elemszáma e
kérdéseknél 23-24 volt). Mindössze két-két vállalkozásnál figyelhető meg ilyen formájú rendszeres (hetente,
havonta) együttműködés a fejlesztési tevékenységük során.
60 63 9
58 8
50 53
47
6
40
37 37
5
30
4
26
20
21
2
10 2
1 1
0 5 0
fe
ku
vá
ve
sz
ve
ip
ga
fe
ku
vá
ve
sz
ve
ip
ga
ar
ar
ls
űs
ls
űs
ál
ál
ta
llf
vő
rs
ta
llf
vő
rs
zd
zd
ő
ő
ip
ip
ej
lít
ej
lít
tó
en
za
tó
en
za
ok
ok
k
a
a
l.
l.
ó
in
ar
sá
in
ar
sá
k
k
yt
yt
k
k
t
t
sz
sz
.i
is
.i
is
t
t
k
k
éz
ár
éz
ár
g
nt
nt
er
is
er
is
üz
üz
zo
zo
sa
sa
et
et
éz
éz
v
v
zo
zo
em
em
l.
l.
ek
ek
.
k
m
m
l
l
.
.
el
el
.
.
t.
t.
Pozitívumként értékelhető ugyanakkor, hogy a cégek fele már évente néhány alkalommal műszaki-mérnöki,
illetve gazdasági-üzleti szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokkal veszi fel a kapcsolatot, valamint többen
fordulnak segítségért a versenytársakhoz, illetve a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetekhez is.
Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a vállalkozások fejlesztéseik során elsősorban közvetlen üzleti
partnereikkel (elsősorban a vevőkkel, a beszállítókkal, de jellemző a versenytársakkal fenntartott kapcsolat is)
működnek együtt, és sokkal kisebb szerepet játszanak a megvalósított fejlesztésekben a különböző kutatási
intézményhálózat szereplői (kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények), míg az ipari parkot üzemeltető
szervezettel szinte egyáltalán nem tartanak fenn ilyen jellegű kapcsolatot.
Az együttműködés formája
A fejlesztések megvalósulása során a választ adó vállalkozások a személyes kapcsolatokon alapuló
információcserét tartják a leghasznosabbnak. Az együttműködésnek ezt a formáját a cégek több mint 90%-a
nagyon fontosnak ítéli meg. A személyes kapcsolatok mellett a beszállítók és a vevők (tehát a legfontosabb üzleti
partnerek) bevonása – főleg a projekttervezés folyamatába – bír különös jelentőséggel. Ezt a kérdést a 25
válaszoló közül 22-23 tartja fontosnak. Sokkal kevésbé ítélik meg pozitívan a külső tanácsadó bevonását akár a
projekttervezés, akár a fejlesztés folyamatába, aminek oka valószínűleg még mindig egy teljesen idegen, külső
céggel szembeni bizalmatlanságban keresendő. Részvételüket mindössze 4-5 vállalkozás preferálta (26. ábra).
100
89
80
67
60
40
39
33
28
20
17
0
személyes kapcsolat vevők a projektterv. beszáll. megvalósít.
tapasztalatcsere tanács. projketterv. tanács. megvalósít.
80
70
70 70
67 67
60
57
53 53
50
43
40
30
te
sz
te
sz
in
m
fo
ch
un
rm
en
ar
ol
er
rm
ke
gá
no
ve
ed
ka
ék
at
tin
lta
ze
ló
tá
fe
zs
ik
gi
g,
rs
jle
tá
tf
ai
a
ak
s
e
sz
en
ér
fe
jl.
f
f
ej
tf
ej
té
ok
tf
jl.
l.
l.
ej
s
ej
ta
l.
l.
tá
sa
Forrás: Kérdőívek, 2001.
11 11 11
11
10
10
10
9
9
9 8
8
8
7
6
7 6
7
6 5
6 6 6 4
4 4
5
5 5
4 2
pa
pá
te
te
in
pa
pá
te
te
in
m
fo
fo
rm
ch
en
en
in
un
ar
ch
in
ar
un
rm
rtn
ly
rtn
ly
ős
ős
rm
rm
ke
ke
áz
áz
no
no
ed
ka
ed
ka
ék
ék
er
er
ég
ég
tin
at
tin
at
at
at
ló
tá
ló
tá
fe
zs
fe
zs
ke
ke
ik
ik
it
it
gi
üg
gi
üg
g
rs
rs
jle
jle
m
m
re
re
ai
ai
a
an
a
a
fe
ak
fe
ak
sz
yi
en
en
sz
yi
ná
sé
sé
fe
fe
fe
fe
jl.
jl.
ác
té
sz
té
sz
tf
ok
tf
ok
s
cs
s
jle
jl.
jle
jl.
sa
s
s
e
e
ol
ol
ta
ta
ad
sz
sz
jl.
jl.
g
g.
dá
t.
t.
t
t
ás
s
A vevőik segítségét igényelők száma, db A szolgáltatást, fejlesztést nem igényelők száma, db
10 14
9 13
12
8
11
10
6
10 10 10 10
6
8
5 8 8
4
4 4 6
3
2
2 2 4
4
0 2
pa
pá
te
te
in
pa
pá
te
te
in
m
fo
fo
rm
ch
in
en
ar
un
rm
ch
in
en
ar
un
rtn
ly
rtn
ly
rm
rm
ő
ő
ke
ke
áz
áz
n
n
ed
ka
ed
ka
ék
ék
sé
sé
er
er
ol
ol
tin
at
tin
at
at
at
tá
tá
fe
zs
fe
zs
ke
ke
óg
gü
óg
gü
ik
ik
it
it
g
rs
rs
jle
jle
m
m
r
r
ai
ai
ia
gy
ia
gy
an
an
es
es
fe
fe
a
s
en
en
fe
fe
k
k
zt
fe
zt
fe
j
j
és
ác
és
ác
l.
l.
sz
sz
jle
jle
tf
ok
tf
ok
és
és
jl.
jl.
sa
sa
ej
ej
ol
ol
sz
sz
ta
ta
l.
l.
g.
g.
dá
dá
t.
t.
t
t
s
A választ adók közel fele igényelné a technológia központok, és a technológiai transzfer központok
szolgáltatásait. E két intézménytípus között azonban nem nagyon tettek különbséget. A cégek több mint
egyharmada szívesen igénybe venné a felsőoktatási intézményekben található kutatóhelyek szabad kapacitásait és
szolgáltatásait, ami meglepő, és pozitív értékű jelzésnek értékelhető, hiszen jelenleg alig található olyan
vállalkozás, melynek gyakori, tartós kapcsolata lenne egyetemekkel, főiskolákkal. A felsőoktatási szférától
független kutatóintézetek és szolgáltatásaik már jóval kedvezőtlenebb megítélés alá esnek, hét cég szeretné
segítségüket igénybe venni.
70
60
59
50 52
40
44
41
37
30
20
19 19
15
10
7
0
fe
ku
ga
te
vá
in
lo
te
no
gi
ls
űs
ch
ch
ta
lla
zd
őo
sz
tó
za
n.
no
vá
lk
as
tik
kt
in
.i
ki
ci
tra
ló
ág
.i
té
nk
ai
ós
gi
sz
ns
nt
is
ai
ub
kö
et
ol
kö
éz
zf
zo
kö
zp
.
át
er
zp
m
l.
or
zp
on
.
on
kö
on
t
z
t
Forrás: Kérdőívek, 2001.
A legkisebb támogatást a vállalkozói inkubátorházak kaptak, hiszen a 29 vállalkozás közül mindössze kettő
jelölte meg, hogy szívesen igénybe venné szolgáltatásait. Ez nagyrészt a vállalkozói inkubátorházak alapvető
funkciójával is magyarázható, hiszen azok célja elsősorban nem a kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató
vállalkozások támogatása, hanem a kezdő-induló vállalkozások számára a telephely, valamint az ahhoz
kapcsolódó alapszolgáltatások és infrastruktúra kedvezményes biztosítása.
Ugyancsak kis érdeklődés tapasztalható a logisztikai központok és az innovációs központok szolgáltatásai iránt,
mindkét intézmény hat vállalkozás esetében szerepelt. Az innovációs központok esetében ez meglepő, hiszen
ezek legfontosabb célja a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása. Valószínűleg szerepet játszik ezen értékek
alakulásában az is, hogy kevésbé jellemzők a mintára a kifejezetten kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató,
vagy ilyen eredményeket felhasználó vállalkozások.
Összegzés
Összefoglalásképpen a következő megállapítások tehetők az ipari parkokba települt vállalkozások válaszai
alapján:
• A cégek döntő többsége hazai tulajdonú kis- és középvállalkozás, melyek legfontosabb vevőit
ugyancsak e kör alkotja. Minden második cég vásárlója a vállalkozásnak telephelyet biztosító régióban
helyezkedik el, de található 100%-ban exportra termelő cég is.
• A vállalkozások több mint 40%-a saját termék előállításával, illetve értékesítésével foglalkozik. A
cégek fele már rendelkezik minőségbiztosítással, és a többi vállalkozás is 1-2 éven belül szeretné
megszerezni azt.
• Viszonylag jónak ítélhető meg a cégek informatikai eszközökkel való ellátottsága, főleg a számítógépek
és az internet tekintetében.
• Az innovációs környezet szempontjából az általános üzleti klíma, és a beszállítók, alvállalkozók
megítélése viszonylag jó, azonban kifejezetten gyengének mondható a kockázati tőkekínálat, valamint
az innováció támogatás.
Az innovációt segítő intézmények szerepének felismerésével az 1980-as években indult el ezen szervezetek
rohamos fejlődése, s hamarosan kialakultak az alapvető típusok. Számuk növekedésével önálló ipari szektorrá
váltak, s csak általános tulajdonságaikról beszélhetünk e fejezetben, illetőleg egy-egy példa ragadható ki a sok
közül.
Az intézmények sokféleségét jól szemléltetik a francia Lorraine régió innovációt segítő
intézményei: mindegyik intézmény elsődleges feladata az innováció és a technológia-transzfer
támogatása. Fontos eleme a francia rendszernek a Kereskedelmi és Iparkamara, ami pénzügyileg is
támogatja az innovációt segítő intézményeket.
Alapintézmények: 12 CRITT (Centre Régionale d’Innovation et Transfert de Technologie –
U U
Technológia-transzfer szervezetek
A technológia-transzfer alapintézményei általában magán, vagy államilag támogatott technológia-transzfer
ügynökségek. Ezeknél elsőrendű cél a technológiai eredmények közvetítése alkotók és felhasználók között.
Eszközük a minél szélesebb körben történő információterjesztés. A közvetítés befejeződhet a partnerek
összekapcsolásával, de van olyan ügynökség is, amelyik végigköveti és segíti az egész innovációs folyamatot.
Franciaországban a már említett regionális technológia-transzfer intézmények (CRITT) az innováció ösztönzés
alapintézményeinek számítanak. Az első ilyen CRITT-et 1982-ben hozták létre a felületkezelési technológiák
terjesztésére, s ma országos hálózatként működnek. Két típusuk van: a vállalkozásokhoz közelebb álló általános
(szakértőinek képzése kiterjed az innováció pénzügyi tervezésére, innovációs projektek megvalósíthatósági
tanulmányainak készítésére is), és speciális technológiai területen (például kompozit anyagok és
ragasztástechnika – G3F – Rhône-Alpok régió) működő egységek. Az alkalmazottak száma 1-től 15-ig változik,
s míg a nagyobbak saját épületükben működnek, a kisebbek az intézményrendszer nagyobb tagjainak épületében
nyernek elhelyezést. Ezen intézmények feladata a megfelelő technológia terjesztése a vállalkozások között, és
szolgáltatás nyújtása az adott technológia területén, a vállalkozások ilyen jellegű problémáiban való
segítségnyújtás.
A következőkben egy jól működő európai méretű technológia-transzfer hálózatot ismertetünk. Az Európai
Bizottság 1995-ben hozta létre az IRC (Innovation Relay Centers – Innováció Közvetítő Központok) nemzetközi
hálózatot a kutatási eredmények terjesztésére és a nemzetek közötti technológia-transzfer elősegítésére.
Napjainkban a hálózat 68 IRC központot4 tartalmaz (legtöbbjüket egy konzorcium működteti) és kizárólagos
TP PT
4
TP A hálózatnak az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országokban is vannak végpontjai. A magyar konzorciumot az
PT
transzfer tevékenységének fontosságát (Mandl 2000). Az IRC hálózat jól működött úgy is, mint a nemzetek
közötti technológia-transzfer elősegítője, szolgáltatásai közé felvette a kockázati tőke források közvetítését is,
ami jelentős lépés volt ezen a területen. A hálózat összteljesítménye jónak mondható, és láthatóan fejlődött
működése közben is. Ami rontotta a hatékonyságot, az az ipari tapasztalatok hiánya a hálózat munkatársainál, és
az, hogy nem mindig voltak meg az eszközei a transznacionális technológia-transzferhez. Az IRC hálózat
menedzselése az eddigiek során jónak mondható, s ehhez hatékony segítséget adott az egyes központok
teljesítményének önértékelésére alkalmazott módszerük. Az értékelés eredményeként javasolták a hálózat
tagjainak azt, hogy az eddigieknél szorosabban működjenek együtt egymással és a helyi viszonyokat (helyi,
regionális, országos) ismerő, technológia-transzfer tapasztalatokkal rendelkező cégekkel, hogy ezáltal
megszerezzék a hiányzó ipari tapasztalatot. AZ IRC értékelésénél felmerült az a kérdés is, hogy vajon egy állami
hálózat versenyképes-e olyan területen, ahol alapvetően magántársaságok működnek.
Az IIS Japan (Industry Innovation System – Ipari Innovációs Rendszer) non-profit, de önfenntartó
szervezet. Célja a technológia-transzfer és új környezet létrehozása új innovatív vállalkozások
számára, nemcsak az alapító Kansaiban, de egész Japánban. A rendszert a Kansai Gazdasági
Szövetség támogatásával alapították 1997 szeptemberében. A szervezet tulajdonképpen egy erősen
szabályozott technológia-transzfer ügynökség Internet alapú kommunikációval. Lényeges részét
képezi a rendszernek a működés részletes szabályozása. A felhasználási szabályokkal biztosítják
azt, hogy senki ne hagyhassa ki őket az ő közvetítésükkel létrejött üzletekből, s cserébe pedig
szakmai hirdetési lehetőséget adnak ügyfeleik számára.
Minden információt titkosan kezelnek, ami a rendszer működésének egyik alapfeltétele. Az
ügynökség honlapján nyílt információként japánul és angolul közzéteszik az üzleti igényeket,
amelyek valójában a tagok által keresett, vállalkozók és kutatók által felkínált technológiai, vagy
üzleti ötletek, hasznosítható K+F eredmények. Ilyen információt csak a rendszer tagjai
helyezhetnek el és módosíthatnak. A rendszer használatáért felhasználói díjat kell fizetni, ami
egyrészt regisztrációs díjból, másrészt sikerdíjból áll.
Egy korábbi Egyesült Államokbeli kezdeményezés alapján sok országban létrejöttek az egyetemi kapcsolati
irodák (liaison office) azzal a céllal, hogy eljuttassák az egyetemeken kidolgozott technológiákat az iparhoz. A
technológia-politikák értékelésére szakosodott szervezetek, a párizsi székhelyű CM International (1996)
helyzetértékelésében nem látta egyértelműnek azt, hogy vajon érdemes-e az egyetemen belül létrehozni ezeket
az egységeket, vagy célszerűbb külső „technológia bróker” ügynökségekkel dolgozni. Az utóbbiak nagy része
magán kézben van, míg az előbbiek többnyire az egyetem költségvetése által támogatottak. Ezenkívül az
egyetemi kapcsolati irodáknak a vállalkozókkal sokkal szűkebb körű kapcsolata van, mint az egyetemen kívüli
magáncégeknek.
jöttek létre, s az elmúlt 15 év alatt bizonyították életképességüket. Több központ továbbfejlődése során
technológiai parkot, vagy technopoliszt alakított ki maga körül. Az ehhez szükséges támogatást a nemzeti vagy
regionális innovációs politika szolgáltatta, egyúttal elismerve a BIC-ek addigi teljesítményét is. Ennek a
hálózatnak a mai napig egyetlen magyar tagja az 1999-ben Phare támogatással létrejött Innostart Nemzeti Üzleti
és Innovációs Központ Budapesten.
5
TP PT Magyarországon egyetlen BIC működik, a budapesti INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ.
A Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetségének definíciója szerint a tudományos, vagy technológiai park
olyan ingatlanon alapuló kezdeményezés,
• amelynek munkakapcsolata van egyetemekkel, kutatóintézetekkel, és más felsőfokú oktatási
intézményekkel,
• a technológiai és üzletviteli tudástranszferrel aktívan foglalkozó állandó menedzsment csapattal
rendelkezik,
• arra terveztetett, hogy ösztönözze a tudásalapú gyártó és nagy hozzáadott értéket előállító szolgáltató
vállalkozások alapítását és növekedését, amelyek általában a park területén helyezkednek el.
A technopolisz olyan technológiai, vagy tudományos park, amelynek területén felsőfokú képzési intézmények is
működnek, s céljaként ugyanaz mondható el, mint amit a technológiai és tudományos parkok céljaként
megjelöltünk, kiegészítve azzal, hogy az oktatással végrehajtott tudástranszfer is tevékenységi körébe tartozik.
Persze itt is van átfedés a tudományos parkok definíciójával. A technopoliszok a technológiai parkokhoz és
tudományos parkokhoz hasonlóan általában bizonyos technológiai területekre szűkítik le tevékenységüket, s
ezen a területen hoznak létre erőkoncentrációt. A technopolisz itt leírt formájában elsősorban francia, olasz és
japán műfaj, bár technopolisznak nevezett tudományos parkokat találunk Belgiumban, Kanadában, és
napjainkban már az Egyesült Királyságban is. A hálózat formájában szervezett brüsszeli technopolisz elsősorban
a város egyetemein és egyéb felsőfokú oktatási intézményeiben meglévő kutatási és tanácsadási kapacitást
használja fel az egészségügy, mezőgazdaság, távközlés és finommechanika területén a gazdaság élénkítésére.
A francia technopoliszokra jellemző, hogy egy egész városrészt, vagy egy város részeit vonják be
az intézménybe, tehát igyekeznek valódi technológiai városokat létrehozni. A Francia
Technopoliszok, Vállalkozások és Innováció Szövetségének (France Technopoles Entreprises
Innovation) 42 technopolisz és 21 Üzleti és Innovációs Központ a tagja.
A Nagy Lyon Technopolisz (Grand Lyon Technopole) nem hiába hirdeti magát metropolisz méretű
technopolisznak, átjárja Lyon egész területét. 9000 kutató, 50 oktatási és kutató intézmény, 450
kutatólabor, és több, mint 2000 specializált csúcstechnológiai vállalkozás található területén. A
városon belül több telephelyen van elosztva a technopolisz, amely tulajdonképpen mindenütt jelen
van a város gazdasági életében. Tartozik hozzá egy üzleti és innovációs központ, valamint egy
technológiai inkubátorház is.
témakörökben.
A szakértői és kiválósági központok bemutatását egy esettanulmánnyal illusztráljuk, példaként a Tampere
régióban (Finnország) megvalósított szakértői központ hálózatról szólunk részletesebben.
6
TPA következő kiválósági központok működnek napjainkban Magyarországon: 1. MTA Szegedi Biológiai Központja, 2.
PT
MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutató Intézete, 3. MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézete 4. MTA
Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete 5. MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutató Intézete együtt az
RMKI/KFKI és MFA-val.
A tamperei szakértői központ programja 1994-től 1997-ig tartott, s ennek sikerére alapozva
jelenleg folyik az 1999-től 2006-ig tartó második program. A régióban meglévő sokféle
szakértelemre alapozva dolgozták ki és hajtották végre a programot. Ennek során a régió a
műszaki szakértelmet kívánja kombinálni a gazdasági és társadalomtudományi szakértelemmel. A
program támogatja az ezen területeken működni kívánó vállalkozások alapítását, és a szakértelem
fejlesztését, továbbá a vállalkozások egymással, illetve a szakértői központokkal történő
együttműködését és a nemzetközi kooperációt. A vállalkozások közösen ruháznak be kutatási
projektekbe, s elsősorban saját hálózatukon belül végeztetnek minden, a programhoz tartozó
munkát. A finn állam Tampere Régió Fejlesztési Tanácsa útján 530 millió finn márkával támogatta
az első programot. A program működését a vállalkozók felmért igényeire alapozva tervezték meg.
Tampere régió szakértői központjai a következők: gépgyártási és automatizálási,
információtechnológiai és távközlési, egészségügyi technológiai, média szolgáltatásokra irányuló
szakértői központok, illetve az új program során létrehozott Tudásintenzív Üzleti Szolgáltatások
szakértői központja.
Az első periódus eredményei: a gépgyártásban jelentkező dekonjunktúra ellenére meg tudták
őrizni mind a 20.000 munkahelyet ebben az ágazatban. Az információs technológiák (IT) és a
távközlés területén a munkahelyek száma 3000-ről 7000-re emelkedett. Az egészségügyben a
munkahelyek száma megkétszereződött, és még mindig folyamatosan növekszik.
Fontos tényezője a sikernek az, hogy minden területen egy teljes állású közvetítőt alkalmaznak,
akit szakértői csoportok segítenek. Legfontosabb feladata, hogy egyeztesse a vállalkozások
igényeit az elérhető szaktudással, és hozza létre az együttműködést az érintett kutatóintézet
szakembereivel, illetőleg, amennyiben átképzésre van szükség, az ilyen tevékenységet végző
oktatási intézményekkel. A második periódusban 14 további szakértői központ létesítését tervezik.
Az innovációt támogató alapintézmények kompetenciáját kiegészítő szakértelem széles spektruma található meg
a magán üzleti szolgáltatóknál, tanácsadóknál. Az innováció segítésének alapintézményeihez képest a magán
szolgáltatók és tanácsadók igen specifikus szakértelemmel és szolgáltatás kínálattal rendelkeznek, mégpedig
elsősorban az innováció nem technikai részében tudnak az innovációt megvalósítani akarók segítségére lenni.
Feladataik közé tartozik az is, hogy segítsék a vállalkozót abban, hogy igényüket pontosan fogalmazzák meg.
Ezek ismeretében a tanácsadó a vállalkozót a megfelelő technológiai szakértelemmel rendelkező intézményhez,
vagy tanácsadóhoz irányítja.
Kiemelendő azon tanácsadók szerepe, akik projekt menedzselési szolgáltatást tudnak nyújtani, tehát a projektet
szürke eminenciásként, azaz a vállalkozó vezetése mellett teljes futamideje alatt végigkísérik, egészen az
értékesítésig (ha termékről van szó), vagy esetleg még az ezután következő lépéseknél is. Viszonylag kevés az
ilyen felkészültségű tanácsadó. A projekt végigkísérésén értendő mindazon folyamatok összessége, amelyekkel a
vállalkozás vezetőjét kell segíteni a projekt (innovációs vagy modernizációs vagy a termékskálát bővítő projekt)
vezetésében és a projekt folyamatának követésében a felfutó fázistól (az elvégzendő feladatok felvázolásától és a
marketing elkezdésétől) egészen a végső, lecsengő fázisig (gyártásba és piacra vitel).
A projektek kíséréséhez tartozik:
• a programozás: erőforrások, ütemezés, hálóterv készítése,
• műszaki vagy gyártó partnerek keresése,
• a pontos műszaki és jogi információ megkeresése,
• magán, vagy állami finanszírozó keresése,
• szakértők megkeresése,
• a szereplők tevékenységének koordinálása,
• a projekt folyamatos értékelése és az esetleges irányváltásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele,
• a munka előrehaladásának biztosítása.
Nemzetközi tapasztalatok alapján összefoglaljuk, hogy mely kvalitásokkal kell egy innovációs tanácsadónak
rendelkezni:
• ismerje a vállalkozások világát (néhány év vállalkozói tapasztalat előfeltétel),
• a helyi innovációt segítő intézmények ismerete,
• projektmenedzselési tapasztalat,
• jó kommunikációs készség.
Nagyon kevés az olyan állami, vagy magán szolgáltató, amely tájékozott lenne a világ projektmenedzselési
erőforrás kínálatában, míg éppen az ipari kereslet analízise húzza alá azt a tényt, hogy a vállalkozások az
erőforrások (technikai és nem technikai) igen széles spektrumát kívánják elérni ahhoz, hogy innovációs
projektjeiket sikerre vigyék.
Amint azt a technológiai parkok, tudományos parkok és technopoliszok leírásánál láttuk, ezek közül több
helyileg is elkülönül, egymástól távol eső intézmények hálózataként működik. A mai információtechnológiai
eszközök felhasználásával a jól szervezett intézményhálózatok úgy tudnak működni, mint ha egy telephelyen
lennének. A hálózatok jelentősége elsősorban abban áll, hogy közel azonos területen működő, de egymást
kiegészítő szakértelemmel rendelkező intézmények és szakemberek egymás tevékenységét kiegészítve egy
közös cél érdekében végzett tevékenységük során az egyes tevékenységek által külön-külön elérhető
eredmények összegénél jobb eredményt tudnak felmutatni.
A hatékony innováció támogatási rendszer legfontosabb célja pedig az, hogy a segítséget kereső vállalkozó
egyetlen helyen jusson minden információhoz, hogy ki az a technológiai, vagy más területen működő tanácsadó,
akitől a legjobb tanácsot, legmegfelelőbb információt tudja megkapni. A hálózatban végzett innovációt segítő
munka közvetlen eredménye az is, hogy a véletlenszerűen, illetőleg a helyi divatnak megfelelően kialakuló
párhuzamosságok helyett, a hálózatban résztvevő partnerek egymás tevékenységéről tudva, nem fognak a
szükséges kapacitás megteremtésén túli párhuzamos tevékenységet végezni. A hálózaton belüli versengés a
diverzitást részesíti előnyben a homogenitás helyett.
Lényeges továbbá az is, hogy az innovációt támogató szervezetek „látsszanak”, azaz az innovátorok tudjanak
róluk abban a kritikus pillanatban, amikor segítségre van szükségük a továbblépéshez. Az innovációt segítő
szervezetek együttműködéséhez nélkülözhetetlen, hogy egymásról legyen naprakész információjuk, egymással
hatékonyan tudjanak kommunikálni és együttműködni. Tulajdonképpen azt kell megvalósítani, hogy a
különböző szervezetek úgy tudjanak együtt dolgozni, mint egyetlen olyan szervezet, amelynek különböző
egységei földrajzilag különböző helyen vannak elhelyezve. Ez a mai elektronikus kommunikációs lehetőségek
mellett technikailag megoldható.
Fontos, hogy ezek a szervezetek „lássanak”, tehát legyen naprakész információjuk mindarról, ami a tanácsadási
szakterületükön történik, és arról, hogy kit, hol lehet megkeresni egy adott kérdésben tanácsért, legyen az
technológia, vagy üzletvitel. Az üzleti tevékenység mára már ténylegesen világméretűvé vált. Ez magával hozza
azt is, hogy a korábban csak kis piacoknak szóló és csak kis piacokról származó üzleti információ olyan
hatalmas mennyiségűvé változott, hogy nehezen kezelhető. A technológia gyors fejlődése meggyorsítja a
termékek erkölcsi kopását, s a gyártástechnológia változása a versenytársak árcsökkentése miatt reménytelen
helyzetbe hozhatja a nem eléggé tájékozott, s ezért későn reagáló vállalkozót. Mindezek kiemelik az információ-
technológia7 stratégiai fontosságát. Az információtechnológia megfelelően kezelve lehetővé teszi a világgal való
TP PT
gyűjtésére, tárolására, grafikus ábrázolásra, és átvitelre alkalmazunk, s ez ilyen módon átfogja a számítógépeket,
területén világszerte elmaradottak a nagyokhoz képest. A globális üzleti világban a versenyképesség nagyon
jelentős üzleti tényező, tehát a kis- és középvállalkozásoknál is ösztönözni kell az IT terjesztését és befogadását.
(Stroeken–Knol 1999).
Az információtechnológia több, egymástól különböző területen használható az üzleti életben. Első, és leginkább
ismert alkalmazása az információterjesztés, információk beszerzése. Másik igen fontos alkalmazás terület a
tudásmenedzselés. Ezenkívül használható az IT a termék és gyártástechnológiai innovációban, s igen jelentős a
szolgáltatási technológiákban betöltött innovatív szerepe is. E két utóbbi közül különösen az IT
gyártástechnológiában és a szolgáltatások technológiájában való alkalmazása jelentős, mivel ennek az ipar és
szolgáltatások hosszú távú korszerűsítésében tölt be jelentős szerepet, és ez igen erősen befolyásolja a
versenyképességet (Barras 1990).
Az IT alkalmazások elterjedését elsősorban az ezzel kapcsolatos ismeretek hiánya akadályozza. Itt nemcsak a
technikai oldalról van szó. Ahhoz, hogy egy vállalkozó egy technológiába beruházzon, meg kell győződnie
annak (rövidebb, vagy hosszabb távon) nyereségtermelő voltáról. Ahhoz, hogy az információtechnológia
közvetlen irodai célokon túli alkalmazását a kis- és középvállalkozások körében elterjesszük és alkalmazásának
előnyeit elfogadtassuk, elsősorban meg kell győzni a vállalkozókat az IT stratégiai jelentőségéről.
Bármely innovációnak, így az információtechnológiai ismereteknek a terjesztése és előnyeinek elfogadtatása egy
hosszú és komplex tanulási, megismerési folyamat végeredménye lehet, ami az alapismeretek és realitások
figyelembevételével segíthető elő hatékonyan. A nagyvállalatok előnye a kis- és középvállalkozásokkal szemben
az, hogy könnyebben küldik el munkatársaikat és vezetőiket egy-egy stratégiailag fontosnak vélt területen
továbbképzésre, mint az a kis- vagy középvállalkozó, aki nem tudja mással helyettesíteni a tanfolyamon,
továbbképzésen levő munkatársát, még kevésbé tud ő maga hosszabb időre elszakadni a napi munkától,
ügyintézéstől. Így marad az aktuális tevékenység során való tanulás, aminek eredményeként szintén sok ismeret
halmozódik fel. Ez azonban nem tekinthető stratégiailag megfontolt ismeretszerzésnek (Polányi 1969). Ennek
megfelelően a stratégiailag fontosnak ítélt ismeretek átadásában jelentős szerep hárul a tanácsadókra, és az
innovációt segítő intézményekre. Talán egyik legfontosabb szerepkörük az ilyen típusú ismeretterjesztés.
A vállalkozók munka közbeni tanulási folyamatának részletes elemzésével és az erre alapozott elméleti
megfontolásokkal el lehet jutni valamilyen, a gyakorlatban hatékonyan alkalmazható módszerhez. Stroeken–
Knol (1999) a tanulás folyamatát tanulmányozva felhívta a figyelmet arra, hogy az egyén cselekvésének
eredményeit meggondolva és értékelve megváltoztatja értékítéletét.
Kolb (1976, 1995) a tanulás négy lépését különbözteti meg:
• konkrét tapasztalat, megfigyelés,
• a tapasztalatok meggondolása,
• ennek eredményeként absztrakt fogalmak és elméletek képzése,
• majd az így megalkotott elmélet következményeinek a tesztelése a gyakorlatban.
A négy lépés együtt adja a teljes tanulási ciklust, amelynek végrehajtása után az, aki végigcsinálta, ismert
helyzetekre vonatkozó biztos ismereteket nyer, amit aztán az eddig nem ismert helyzetekben is alkalmazni tud.
Egy ilyen tanulási ciklus végrehajtása során megszerzett ismeretek mennyisége természetesen függ az egyéntől,
és innovatív készségétől, ami viszont függvénye tapasztalatainak, képzettségének, szociális helyzetének (Rogers
1995).
A bemutatott elméleti megfontolások jól megvilágítják és aláhúzzák az innovációt segítő intézmények és a
tanácsadók szerepének fontosságát. Ők elsősorban abban tudják segíteni a vállalkozókat, hogy megszerezzék az
IT alkalmazásához kapcsolódó stratégiai döntésekhez szükséges megfelelő ismereteket. Másodsorban pedig,
hogy segítsék őket a megszerzett ismeretek birtokában meghozott döntések megvalósításában, abban, hogy az
elképzeléseiknek megfelelő módon, és legjobb technológiai megalapozottsággal valósítsák meg az IT
beruházásokat, elkerülendő a csapdákat.
Az információtechnológia ma talán a leggyorsabban fejlődő technológia. A hardver és szoftver eszközök
egymást kiegészítő, egymás fejlődését ösztönző változását ki kell egészíteni a technológia alkalmazóinak
képzésével, és az információáramlás legjobb technológiájának kiválasztásával.
energiát fektetni a jó honlap elkészítésébe, mert az internet használatának terjedésével egyre több felhasználó
ezen keresztül szerzi az első benyomásait az intézményről. A jó honlap lényegre törő, nem szószátyár, s a kívánt
információhoz vezető út világos, az olvasónak nem kell az őt nem érdeklő információt is végig olvasnia ahhoz,
hogy az általa keresett részhez jusson. A honlap megtalálásához szükséges információt el kell juttatni a
legnépszerűbb keresőprogramokhoz is, hogy a címet nem ismerők is elérjék a számukra szükségeset. A közzétett
információnak azonban mindig naprakésznek kell lenni. Ehhez célszerű a rendszert úgy megszervezni, hogy
minden információt az információ tulajdonosa tart karban. Ez a leggyorsabb, s egyben a legolcsóbb megoldása
is.
Példaként egy jól szerkesztett honlapot mutatunk be, majd egy széleskörűen használható nemzetközi adatbázist.
Érdemes megnézni a honlap szerkesztését az interneten, mert a fenti rövid leírás nem ad
elegendő információt a szerkesztés logikájáról.
A honlap címe: http://www.heidelberg.de/Technologiepark/welcome.htm. Egy másik jó példa
HTU UTH
Az International Association of Science Parks – Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetsége (IASP) on-
line szolgáltatásai
Ahogy a digitális korszak megváltoztatja az üzletvitel eddig megszokott módját, úgy alakítja át a tudományos
parkok üzletmenetét is. Az IASP, mint a parkok nemzetközi együttműködésének szervezője, vezető szerepet
játszik a tudományos parkok világában és ezt alátámasztandó, korszerű on-line szolgáltatásaival is segíti a
parkok bérlőit az egyre jobb üzleti lehetőségek megtalálásában.
Annak felismerése, hogy nemcsak a világméretű termékforgalmazásnak nagy a jelentősége korunkban, de a
stratégiai üzleti együttműködés is globálissá válik, s ez arra ösztönzi a tudományos és technológiai parkokat,
hogy ezt a lehetőséget is kihasználva, még inkább vonzó üzleti telephelyet szolgáltassanak a bérlőknek, s a
digitális korban is megmaradjon ezek jelentősége. A célok eléréséhez az IASP olyan szolgáltatást fejlesztett ki,
ami a tudományos parkok menedzserei kezébe egy globálisan alkalmazható eszközt (IASPNET) ad, amely segíti
őket abban, hogy újabb értékteremtő szolgáltatást nyújthassanak bérlőik számára.
Az IASPNET on-line szolgáltatásainak célja, hogy:
• elősegítse az üzleti lehetőségek kihasználását;
• megkönnyítse a világpiacra jutás lehetőségeit (termékek és szolgáltatások forgalmazása, beszerzése);
• a világon bárhol meglévő technológiai információt mindenütt elérhetővé tegye;
• elősegítse a nemzetközi együttműködést;
• megkönnyítse a technológia-transzfert;
• stimulálja a kutatási és fejlesztési együttműködést;
• megkönnyítse a tudás forrásához való hozzáférést.
Az IASPNET az interneten át bárki által hozzáférhető adatbázis, ami a IASP honlapján át bárhonnan elérhető.
Az adatbázisba bekerülésért fizetni kell egy viszonylag alacsony összeget. Az IASP tagjai kedvezményesen
kerülnek ide, s a belépő parkok bevihetik bérlőiket is. Az adatbázis információt tartalmaz minden belépett
parkról, bérlőikről. Minden park maga tartja karban az adatbázisban a rá és bérlőire vonatkozó adatokat. Az
adatok az elérhetőségi koordinátákon túl kiterjednek a parkok és bérlő vállalkozásaik profiljára, azok felkínált
termékeire és szolgáltatásaira. Az adatbázis előnye, hogy egyszerű a hozzáférés az interneten keresztül, de az
internet hálón általában elérhető információhoz képest az IASPNET fegyelmet és következetességet valósít meg
az információszolgáltatásban, s ez az ami szükséges ahhoz, hogy egységes és jól értékelhető információt
lehessen minden tudományos parkból és parkról szolgáltatni. Az IASPNET fő erőssége, hogy globális, jó
minőségű információt ad a tudományos és technológiai parkok bérlőiről, a tudományos kutató és fejlesztési
szervezetekről, valamint ezek tevékenységéről. Használatához csak egy szabványos internet böngészőre van
szükség. Az IASPNET rejtett erőssége annak a modern tudásbázisnak a felhasználásában rejlik, amely a
háttérben működik. A hálózat eljuttatja az információt a parkokhoz és mozgatja a parkok között. Ez a
megközelítés kihasználja az internet interaktivitását, rugalmasságát és az IASPNET megbízhatóságát, valamint
funkcionalitását. Az adatbázisban keresést lehet végezni a cég, a személyek neve, az IASPNET szabványosított
tevékenységi szektor beosztása szerint, vagy a különböző bérlő társaságok által kínált vagy keresett termékek és
szolgáltatások kulcsszavas rendszerének felhasználásával.
Csoportmunka szoftverek
Az innovációt segítő intézmények együttműködése lényegesen javítja tevékenységük hatásfokát. Mára
kialakultak az együttműködés internet alapú elektronikus eszközei. A kisebb csoportok hatékony belső
együttműködése az interneten elhelyezett honlapoknál és az elektronikus levelezésnél nagyobb interaktivitást
kíván meg. Erre a célra dolgozták ki a csoportmunka (groupware) szoftvereket. Csoportmunka szoftveren olyan
programokat értünk, amelyek segítenek abban, hogy egymástól fizikailag távol elhelyezkedő emberek (bár ez
természetesen lokális hálózaton is alkalmazható) közösen dolgozhassanak ugyanazon a témán, ugyanazon a
dokumentumon.
Példa ilyen termékekre a Lotus Notes és a Microsoft Exchange. Idetartozik a Német Nemzeti
Információtechnológiai Kutató Központ munkatársai által az Európai Bizottság támogatásával kifejlesztett
BSCW program is. Ez a felhasználó szempontjából tulajdonképpen egy megosztott tároló terület, munkaterület,
ami sokféle információt tartalmazhat. A rendszer az adott objektumtól függően sokféle funkció végrehajtását
engedi meg, lehetővé teszi egy-egy dokumentum több szerző általi menedzselt módosítását, megjegyzések
hozzáfűzését egy vitafórumhoz, stb. A rendszer informálja a csoport tagjait arról, hogy mi történt a
munkaterületen és részletes jegyzőkönyvet ad a történtekről. E munkaterület csak a regisztrált tagok számára
hozzáférhető, amit felhasználói név és jelszóvédelem biztosít. Ahhoz, hogy az internet alapú BSCW rendszerhez
a csoport bármely tagja hozzáférjen, elegendő egy létező (nem ingyenes) elektronikus levelezési (e-mail) cím és
egy böngésző.
A csoportmunka szoftverek az Internet addigi többé-kevésbé passzív információtárolási és küldési funkcióit egy
új, hasznos funkcióval egészítik ki. Három jellemzőjük igen fontos: 1) a földrajzilag szétszórt együttműködő
csoport minden tagja egy időben jut ugyanahhoz az információhoz, 2) bármilyen platformról elérhető, és 3) a
kívülállók csak akkor jutnak hozzá a belső információhoz, ha azt a csoport engedélyezi.
6. Vezetői összefoglaló
Az utóbbi években jelentős állami szerepvállalással létrejött ipari parkok nagy lehetőséget jelentenek a számukra
telephelyet biztosító települések és térségek számára. Ezek a lehetőségek azonban nem mindenütt egyformák,
ahogy a jelenleg ipari park címmel rendelkező parkok is különböző fejlettségi szintűek. Míg korábban az ipari
parkok alapítói és vezetői elsősorban a külföldi működő tőke vonzásának eszközét látták az ipari parkokban,
ezzel szemben napjainkban már egyre többen ismerik fel a parkok szerepét a helyi gazdaságfejlesztésben.
Természetesen ez csak akkor igaz, ha a parknak sikerül beilleszkedni a térség gazdasági szerkezetébe, igazodva
annak adottságaihoz, kihasználva a hely és környezete előnyeit és lehetőségeit, összhangban a település, ill. a
térség fejlesztési koncepciójával. A Széchenyi Terv három vonatkozásban is helyzetbe hozza az ipari parkokat,
mégpedig a vállalkozásfejlesztés, a regionális programok és az innováció vonatkozásában.
A hálózati gazdaság alapelvét megtestesítő fejlesztési terv kiemelt figyelmet fordít arra, hogy
• pályázataival erősítse a parkok integrátori funkcióit,
• a parkokban teremtődjenek meg a nagyobb hozzáadott érték előállítására képes vállalkozások működési
feltételei, és ennek érdekében
• kapjon nagyobb teret a kutatás-fejlesztés, illetve az innováció támogatása.
A hazai ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének
kidolgozásával a Magyar Innovációs Szövetség sokrétű és összetett feladat elvégzésére tesz kísérletet. A
Gazdasági Minisztérium megbízásából készült fejlesztési koncepció mindvégig nagy figyelmet fordít az
adottságokra, a lehetőségekre, a nemzetközi példákra és a korábbi tanulmányok, innovációs vizsgálatok
eredményeire.
A következőkben összefoglaljuk a háttérelemzések (1–5. fejezet) legfontosabb megállapításait, majd a következő
fejezetben (7. fejezet) megfogalmazzuk a fejlesztési javaslatot egyrészt az intézményrendszerre, másrészt az
információs rendszerre vonatkozóan.
• Az ipari parkok 80–90%-a egyértelműen érdekeltnek érzi magát egy közös információs rendszer
létrehozásában, és a többség az „információs nyitás” mellett foglalt állást. Az adatok aktualizálásával
kapcsolatban közel 90 % vélekedik úgy, hogy ezt a feladatot a parkoknak saját maguknak kellene
ellátniuk. Szinte minden ipari parknak érdekében állna a fizikai (94%) és a gazdasági (90%), valamint a
munkaerő piaci jellemzők (94%) elérhetőségének a megvalósítása. A parkok kínálatának
összehasonlíthatóságával kapcsolatban már csökken az érdekazonosság, a parkok 25%-a nem kíván
ilyen jellegű információt saját magáról kiadni.
Véletlenszerűen kiválasztott ipari parkokba betelepült 200 vállalkozásnak küldtünk ki kérdőívet, amelyet 36-an
(18%) válaszoltak meg. Felmérésünk eredményei közül ki kell emelni:
• Az ipari parkba települt vállalkozások közül a választ adók 44,4%-a (16 db) valósított meg valamilyen
innovációt az elmúlt három évben, és a maradék 20 vállalkozásnak is közel egyharmada tervez az
elkövetkezendő három évben innovációs projektet végrehajtani. Ennek ellenére a K+F-ben
foglalkoztatottak aránya átlagosan mindössze 3%. A K+F-re fordított összeg a cégek összárbevételére
vetítve is igen alacsonynak mondható, átlagosan nem éri el a 1,5%-ot. Az elmúlt három évben
kifejlesztett új termékek/szolgáltatások részesedése az árbevételből átlagosan mindössze 14%.
• A vállalkozások fejlesztéseik során elsősorban közvetlen üzleti partnereikkel (elsősorban a vevőkkel, a
beszállítókkal, néhány esetben a versenytársakkal) működnek együtt, és sokkal kisebb szerepet
játszanak a megvalósított fejlesztésekben a különböző kutatási intézményhálózat szereplői
(kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények). Kutatóintézettel a cégek 87%-ának még egyáltalán nem
volt kapcsolata, és közel kétharmaduknál felsőoktatási kutatóhellyel való együttműködésre sem akadt
példa.
• A fejlesztési szolgáltatások közül az állami támogatásra és segítségnyújtásra, legnagyobb részt a
minőségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban tapasztalható érdeklődés. A pályázatkészítésben és a
partnerkeresésben az állami szolgáltatások mellett hasonló súllyal szerepelnek a vállalkozások vevői és
partnerei is, akik jelentős szerepet játszhatnak a termékfejlesztési és az új technológiafejlesztési
szolgáltatásokban is. Az informatikai szolgáltatások, a marketing és értékesítés, valamint a vállalaton
belüli szervezeti/menedzsment fejlesztése során elsősorban a saját erőforrásokra kívánnak támaszkodni
a cégek.
• A választ adók fele szívesen venné igénybe különböző tanácsadó vállalkozások szolgáltatásait
(mérnöki, gazdasági), és nyitottak a technológiai transzfer központok, és technológiai központok
irányába is, azonban az innovációs központok iránti igény már kisebb szerepet játszik az ipari parkok
területén működő vállalkozások fejlesztési elképzeléseinek megvalósításában.
7. Javaslatok
magas munkanélküliséggel rendelkező térségekben sem, mert a tapasztalatok azt igazolják, hogy ezek a
befektetők az újabb ipari parkokban is csupán az olcsóbb munkaerőre alapoznak. Ez a vállalati kör természetesen
– az infrastruktúra igénybevételén túl – nem kíván különösebb szolgáltatást sem a parkoktól.
A kisebb növekedési képességekkel rendelkező kis- és középvállalkozások betelepüléséhez, amelyek jóval
nagyobb hozzáadott érték mellett ugyanúgy megoldják a foglalkoztatást, már minőségi szolgáltatást kell
nyújtani. Igaz, hogy ezek a vállalkozások csak kisebb területet képesek megvásárolni, továbbá nagy erőtételt
jelent számukra a telephely, az üzem és irodák felépítése is.
Az ipari parkokba betelepült kis-, közepes vállalkozásokkal folytatott interjúk tapasztalatai is megerősítik – ami
részben az alacsony mértékű innovációs aktivitásukra is magyarázatul szolgál –, hogy az üzemet építő, a
beruházást szinte egy személyben menedzselő vállalkozóknak a napi gondokon kívül szinte alig jut ideje
fejlesztésre, innovációra. Éppen emiatt mutatkozik célszerűnek a parkokban vállalkozói inkubátort is
üzemeltetni, hogy biztosítva legyen a kezdő vállalkozások elrugaszkodásának támogatása, és néhány évi fejlődés
után piaci alapon történő betelepülésük a parkba. Az inkubátor irodai és vállalkozásfejlesztési szolgáltatásait a
parkba települt további KKV-k is igénybe tudják venni, sőt még másokat is betelepülésre csábíthat.
A hazai vállalkozói inkubátorok (a Vállalkozói Inkubátorok Szövetségének adatai szerint) 22 településen
biztosítják már a vállalkozások indulásához szükséges feltételeket. Igazi hálózatuk azonban még nem alakult ki.
Az olyan vállalkozásfejlesztési intézmények, mint az MVA vállalkozásfejlesztési hálózata, az inkubátorházak és
az ipari parkok a gazdaságfejlesztés extenzív időszakának legfontosabb eszközei. Ezek természetesen a
továbbiakban is jelentős szerepet játszanak, de ezeket az eszközöket a továbbiakban ki kell egészíteni az intenzív
fejlesztés eszközeivel: az innovációt ösztönző, az innovációt és a technológia diffúziót segítő eszközökkel.
Ilyenek például a technológiai inkubátorok, a technológiai parkok (tudományos parkok, technopoliszok), a
kiválósági (szakértői) központok és az ezek tevékenységét kiegészítő magán technológiai és
vállalkozásfejlesztési tanácsadó szervezetek.
Mára már Magyarországon is létrejöttek az innovációt segítő intézményrendszernek a kezdetleges formái, de
még nem jellemző az, hogy az országot átfogó intézményhálózat biztosítaná a gyors és szakszerű tudásáramlást.
Egyetlen ilyen kezdeményezés az INNOSTART Nemzeti Üzleti Innovációs Központ, illetve a Magyar
Innovációs Szövetség részéről indult el, és ennek eredményeképpen kialakultak a csírái egy országos hálózatnak
(az INNOSTART Üzleti és Innovációs Park mellett a Szövetség regionális irodái, a budapesti, a győri, a
veszprémi, a pécsi, az egri, a miskolci, a debreceni innovációs parkok, technológiai transzfer központok). Ez a
jelenlegi innovációs intézményrendszer azonban csak egyes elemeiben tekinthető korszerűnek, de a hazai ipar
korszerűsítése szempontjából oly fontos külföldi technológiák hazai elterjesztésében még nem jelent komoly
erőt. Jóllehet az európai innovációt segítő intézményrendszerről készült elemzések mindegyike az intézmények
specializációjának és együttműködésének fontosságát emelik ki, s az ezen elemzések alapján elindult európai
programok is komoly támogatást adnak a kisebb-nagyobb intézményhálózatok kialakításához. Ez látszik abban
is, hogy bár az innovációt segítő rendszernek az a néhány, hagyományos eleme, amelyeknek oktató, kutató vagy
iparjogvédelmi funkciói voltak korábban, ma is működik, de nincs, illetve nem jött létre a technológiai
diffúzióhoz szükséges valóságos hálózat. Hiányzik tehát a tudásáramlást biztosító komplex hazai
intézményhálózat!
Hogyan lehet a helyzeten javítani? Milyen fejlesztések szükségesek a magyar gazdaság hosszú távú érdekeinek
érvényesítéséhez? E kérdések megválaszolására, illetve a tudás alapú társadalom megvalósításához hatékonyan
működő, az ipari parkok innovációját segítő intézményrendszer kiépítésére tesz kísérletet a következőkben kifejtett
koncepció.
A tudásáramlás biztosításához egy jól működő, a fejlett országok példáit figyelembevevő, s a helyi sajátosságokra
alapozott tudástranszfer hálózat létrehozására van szükség. Ehhez a tudás forrásaitól a tudás felhasználójáig terjedő, a
folyamatot segítő hálózatot kell kialakítani. A tudástranszfer intézményrendszerének jelenleg elszigetelten, sokszor
egymással versenyezve dolgozó egységeinek valóságos hálózatba szervezése, a stratégiai céloknak megfelelően
korszerűsített, ténylegesen működő és együttműködő hálózatának kiépítése a fejlesztési koncepció fő célja. Ez a
stratégiai feladatokat megoldó hálózat az induláskor – és még jó ideig – nem lesz önfenntartó (mint ahogy azt a fejlett
országok példája is mutatja), s mint az ipari parkok esetében, itt is hosszabb felfutási időre van szükség. Ehhez
azonban kiemelten fontos a hosszabb ideig tartó és nem csupán egyszeri állami és regionális támogatás.
A koncepció alapelvei
Régiónként egy, vagy max. kettő – az adott régióban szerveződő konzorcium által kft vagy kht formájában
létrehozott – innovációs központ támogatása lehet indokolt, ami azt jelenti, hogy három-négy év alatt 6-10
regionális centrumból álló országos hálózat alakulhat ki elsősorban az alábbi településeken:
• Észak-Magyarország (Miskolc–Eger)
• Kelet-Magyarország (Debrecen–Nyíregyháza)
• Dél-Magyarország (Szeged–Kecskemét)
• Dél-Dunántúl (Pécs–Kaposvár)
• Közép-Dunántúl (Veszprém–Székesfehérvár)
• Nyugat-Dunántúl (Győr–Sopron–Szombathely)
• Központi régió (Budapest és vonzáskörzete)
Olyan telephelyet, ipari parkot, ill. „integrátor ipari parkot” kell pályázat alapján a regionális innovációs
központok elhelyezésére kiválasztani, ahol a környezetben megvannak azok az előfeltételek, amelyek
hozzájárulnak egy alapjában virtuális tudományos- és technológiai park kialakulásához. Ehhez egyrészt szükség
van arra, hogy – a személyes kontaktust is biztosító földrajzi közelségben – kutatást vagy fejlesztést végző
felsőfokú intézmények, kutatóintézetek legyenek. Ezen intézményeknek nagyon szorosan együtt kell működniük
(elektronikusan, egy virtuális rendszert képezve) a regionális központtal, hogy az adott régió bármely területén,
de esetenként (indokolt esetben) az ország más intézményeiben megszerezhető tudás is elérhető legyen az adott
régió vállalkozásai számára.
A regionális innovációs központnak szoros kapcsolatot kell fenntartania a tudás forrásaival, a felsőfokú
intézményekkel, a kutató intézetekkel, a kialakuló technológia transzfer intézményekkel, és természetesen az
EU, illetve más külföldi információ forrásokkal.
Mivel a potenciális régióközpontokban a MISZ regionális irodái mellett már mindenütt működnek a helyi
gazdaságfejlesztést, és az innovációt segíteni törekvő egyéb szervezetek is (MVA hálózat irodái, MTESZ
technika házak, ipari és kereskedelmi kamarák, inkubátorházak stb.), akkor folytat az állam a hálózati gazdaság
és a helyi önszerveződő, igények kielégítésének megfelelő támogatási stratégiát, ha ezeknek a szervezeteknek a
helyi, ill. a régión belüli együttműködések megerősítését, konzorciumba szervezését segíti elő.
Olyan pályázat kiírását javasoljuk, amelyre az egyes régiókban működő, az innovációt segíteni, ösztönözni
törekvő szervezetek konzorciumot alkotva közösen adhatnak be javaslatot, ill. részletes üzleti tervet és működési
koncepciót egy virtuális tudományos és technológiai park létrehozására, komplex innovációs szolgáltatások
nyújtására. A pályázatban egyrészt a szervezet kialakításához is szükséges infrastruktúra létrehozásához
(számítógép hálózat, berendezések, stb.), másrészt a működtetéshez legalább öt évre évente folyamatosan
csökkenő mértékben kell a támogatást biztosítani.
Ennek megfelelően 2002. évtől kezdődően a pályázati úton támogatott regionális innovációs centrumok által
nyújtott innovációs szolgáltatásokat (rendszeres információszolgáltatás, pályázatkészítés, kutatás-fejlesztési
partner közvetítés, speciális képzési programok, főképpen minőségbiztosítással, szabadalmaztatással kapcsolatos
tanfolyamok, a termékfejlesztés, a bevizsgálás és a minősítés stb.) egy-egy „integrátor ipari park” keretei között
kialakított, jól felkészült és kiképzett 8-10 fős, informatikust, innovációs menedzsert, projekt menedzsert
foglalkoztató, társasági formában működő virtuális tudományos és technológiai park biztosíthatja.
A régión belüli hálózati jelleg érvényesítése mellett lényeges, hogy ezek a konzorcium által alapított parkok
kapcsolódjanak országos szervezetekhez, hálózatokhoz is. A hatékonyság és az erőforrások megfelelő
koncentrációja érdekében célszerű, hogy a GM és az OM pályázatainak elbírálásakor ezen regionális szervezetek
az innovációs szolgáltatások fejlesztését célzó támogatási igényei, valamint azokhoz kapcsolódó eszköz- és
műszer beszerzései kedvező minősítést kapjanak.
A kistérségekben a térségi adottságok fejlesztésében az ipari parkok fontos térségszervező és fejlesztő szerepet
töltenek be. Jelentőségük elsősorban a foglalkoztatás, a beruházások növelése és a vállalkozásfejlesztésben
betöltött szerepük miatt kiemelkedő. Az innováció segítését azonban itt már nem mindenütt és nem feltétlenül
csak az ipari parkokhoz célszerű kötni. Ahol az ipari park vezetője, munkatársai az innováció segítése iránt
különös fogékonyságot mutatnak, és már jelentős ilyen irányú tevékenységet fejtettek ki, mindenképpen
kívánatos további támogatásuk, be kell vonni őket a régió, ill. a térség innovációs stratégiájának, programjainak
készítésébe is. Az ipari parkok szervezetein (IPE, MATTIP, TTIPSZ) keresztül informálni lehet és kell az ipari
parkok vezetőit a reális lehetőségekről, az adott térségben az innováció ösztönzésének számba jöhető
módozatairól. Ennek érdekében nagyon fontos szerep hárul a nevezett szervezetekre, illetve a Vállalkozói
Inkubátorok Szövetségére, akik információt tudnak átadni az ipari parkot üzemeltető társaságoknak egyrészt
közvetlen megbeszélések, másrészt regionális és térségi szakmai fórumok szervezésével, az innovációs szereplők
bevonásával.
Elvileg a kistérségi helyi központok fejlesztésénél, a továbblépéshez jó kezdeményezés az ipari parkokban
különböző profilú szolgáltató- és inkubátorházak létrehozásának támogatása, amelyek jól segíthetik a kezdő
vállalkozások megalapozását és későbbi fejlődésük lehetővé tételét. Azonban ha közelebbről megvizsgáljuk a
jelenlegi inkubátorházak működését, akkor világossá válik, hogy a központi támogatások hiányában ezek az
inkubátorházak nem az elfogadott elveknek megfelelően működnek, hanem gyakorlatilag piaci árakon
biztosítanak bérleti lehetőséget az induló vállalkozásoknak. A jelentős beruházás hasznát pedig csak néhány
vállalkozás élvezheti, ami sok esetben kérdésessé teheti a ráfordítások hatékonyságának megítélését.
Az innovációs szolgáltatások és az ipari parkokba települt vállalkozások technológiai színvonalának, az általuk
előállított termékekben, szolgáltatásokban megtestesülő hozzáadott érték növelését célzó fejlesztési javaslatok
csak kis mértékben valósulhatnak meg a kistérségi, helyi központok szintjén. Az erőforrások koncentrációja
érdekében célszerű megvárni, hogy milyen irányban fejlődik a térség, az ipari park, és egyelőre ne kapjanak
programszerűen innovációs szolgáltatás címén állami támogatásokat a kistérségi helyi központok. Itt ugyanis
elsősorban vállalkozásfejlesztési és vidékfejlesztési feladatok várnak megoldásra. Tapasztalatok szerint ugyanis
a tudományos és technológiai parkok, a regionális innovációs központok általában 50-60 kilométer sugarú
körben képesek kielégíteni az ott jelentkező innovációs igényeket, illetve azokra a hálózat más elemeinél
megoldást keresni. Viszont ott, ahol ígéretes, és jól alátámasztható potenciál mutatkozik az innovációs
szolgáltatások iránt, van létjogosultsága az egyedi projekt támogatásának. Nem szabad tehát a már meglévő és
valóban ígéretes kezdeményezéseket, a helyi innovátorokat meggátolni, csak előbb meg kell nézni, hogyan
alakul e kistérségi helyi központok fejlődése. Nem valószínű ugyanis, hogy a kistérségi központokban lévő
szervezetek, ipari parkok jelentősebb innováció ösztönzésre lehetnek képesek megfelelő helyi adottságok,
szakemberek, felsőoktatási intézmények, komolyabb kutatóműhelyek nélkül.
Az elmondottaknak megfelelően ezen a szinten az elkövetkező három évben az inkubátorházak létrehozása
területén javasolunk jelentősebb állami szerepvállalást, viszont egyedi elbírálás alapján, projekt finanszírozás
formájában a jelenleg futó pályázatokból támogatni lehet indokolt esetben bizonyos innovációs szolgáltatásokat
is. A kistérségi helyi központok fejlesztését tehát a regionális innovációs központok, illetve az innovációs
alközpontok fejlesztéséhez kell igazítani, a kistérségi szereplők kezdeményezéseit erre a hálózatra kell felfűzni.
közös információs rendszer létrehozása és működtetése egyrészt az ipari parkokról, másrészt térségük innovációs
1.Regionális innovációs Cél: a „Tudományos és Technológiai Park Program”
U U
az ipari parki menedzsment és az innováció támogatását biztosító szervezetek tagjainak képzése, innovációs
megvalósítása, a régióban lévő tudásbázis virtuális rendszerben
menedzsment tréningek
Program” megvalósítása.
alközpontok,
(innovációs parkok)
A regionális innovációs központokkal együttműködve az
(országosan 15-20) információ szolgáltatási és a technológiai transzfer funkciók
erősítése az ipari parkokban vagy azok vonzáskörzetében, az
innováció feltételeit elősegítő szolgáltató központok, innovációs
parkok létesítésének támogatásával.
(inkubátorok)
A munkahelyeket teremtő, a térségi specifikumokat figyelembe
vevő kis- és közepes vállalkozások létrehozását elősegítő
inkubátorházak létesítése.
Célszerű lenne mintarendszerek kidolgozása több változatban kis, közepes, és nagyobb parkok számára.
Csak a jól működő ipari parki rendszereket lehet jó hálózatba szervezni. Az ipari parkok hálózatba szerveződése
és az innovációs tevékenység fokozásához szükséges, a kapcsolat- és hálózatteremtő képességek javítása. Az
együttműködés országos, de nemzetközi szinten is csak így valósulhat meg.
A parkokon belüli informatikai és telekommunikációs szolgáltatások rendszerének kidolgozása és bizonyos
szabványosítása külön fejlesztést igényel, ezért most csak egy kis szeletével a hálózatba szervezéssel, a közös
marketinggel és a mindenki számára fontos információk célba juttatásával foglalkozunk.
Figyelembe véve az innovációs intézményfejlesztési javaslatot, az innovációt segítő információs rendszer kettős
céllal kell, hogy megalkotásra kerüljön:
• egyrészt kommunikációs platform az érintett parkok, szervezetek számára,
• másrészt marketing eszköz a külső érdeklődés felkeltésére.
Az első cél nyilvánvalóan a hazai innovációs törekvésekben résztvevő intézményrendszer munkájának
megkönnyítését, az információ hatékony terítését szolgálja.
A másik irányú cél vonatkozásában nyilvánvaló, hogy a belföldi és külföldi üzletemberek, befektetők döntéseik
meghozatalakor alaposan mérlegelik, pl. egy beruházás helyszínének, körülményeinek kiválasztásából adódó
kockázatot. Az ő számukra nagyobb biztonságot, tehát fokozottabb befektetési kedvet jelent az, ha egy
olajozottan működő rendszer részeként jutnak hozzá a számukra megfelelő gazdasági, társadalmi lehetőséghez.
Az egységes, „szabványosított” fellépést egy átfogó információs rendszer alkalmazása jelenti, amely funkcióját
egy általánosan elérhető csatornán, nevezetesen az Interneten keresztül működve látja el.
Információink szerint az ipari parkok 80-90%-a érdekelt egy közös információs rendszer létrehozásában. A
parkok azt a tényt is szükségszerűségként kezelik, hogy saját adataikat saját maguknak kellene karbantartaniuk.
Ez egyébként logikus is, mivel ott a legegyszerűbb az adatok frissítése, ahol azok keletkeznek.
Egy informatikai információs rendszer új minőséget ad a parkok számára. Ez az új minőség az intelligens park,
amely képes:
• a területileg igen szétszórtan elhelyezkedő parkok között az együttműködés feltételeinek létesítésére;
• az egyes parkokba települt cégek üzletvitelének támogatására, a parkon belüli és más parkokkal való
együttműködés elősegítésére;
• kis- és közepes vállalkozások parkon belül és kívüli üzleti támogatására;
• tudományos centrumok információinak a parkok, ill. a vállalkozások részéről történő elérhetőségére;
• a parkok marketing stratégiájának érvényesítésére a tőkebevonás terén – a normáknak megfelelő,
rendszeresen frissített, naprakész adatokkal szolgáló honlap, illetve portál fenntartására;
• a parkon belüli vagy a parkkal kapcsolatban álló cégek külpiaci tevékenységének előmozdítására;
• klaszterek létrehozására;
• virtuális vállalat kialakítására.
A felvázolt stratégiai tennivalók között két további lényeges elem jelenik meg: egyrészt a parkokba települt
vállalkozások minősítésének ösztönzése, másrészt a regionális fejlesztési stratégiák kidolgozásának ösztönzése
(információs társadalom, regionális innovációs stratégia).
Az intelligens park koncepció elemei elsősorban a parkot működtető szervezetek és a betelepült/betelepülő
vállalkozások jövőbeni eredményesebb, versenyképesebb működését szolgálja. Középpontjában – kimondatlanul
is – a gazdaság hálózati működésének előnyeinek kihasználása áll.
Folyamatos adatkarbantartás
A web- Rásegítő
használat marketing-
elemzése tevékenység
Primer,
Adat- Közzététel a Célközönség
szekunder
frissítés web-en elérése
adatgyűjtés
Felhasználói
igények
visszacsatolása
Folyamatos adatkarbantartás
Adattartalom
A javasolt adattartalom jelen szinten nyilván nem lehet teljes körű, de a rendelkezésre álló koncepciókból
bizonyos információkör feltételezhető. Egy javasolt hierarchikusan felépített struktúra, illetve tartalom látható az
alábbi felsorolásban:
• Makrogazdasági adatok
• A tudományos és technológiai parkok bemutatása
• A tudományos és technológiai parkok országos helyzete
• A tudományos és technológiai parkok regionális szintű bemutatása
• Üzleti információk
• Tudás-intenzív, innovatív szolgáltatások
• Felsőoktatási intézmények információi, kutatás-fejlesztési információk
Kapcsolódó linkek:
U
Vendégkönyv
U
Keresés
U
A bemutatott javaslathoz hasonló rendszer a 3. fejezetben leírt nem hierarchikus, hanem szakmai bontásban
összeállított Technológiai Információs Rendszer.
Összefoglalás
Az innovációs intézményhálózatot összefogó informatikai rendszer kétféle módon támogatja a szervezeteket:
egyrészt kommunikációs platformként üzemel, másrészt marketing eszközként propagálja a hazai innovációs
fejlesztéseket. E logikus célmeghatározás mellett az érintett szervezetek részéről is igen erős a belülről fakadó
igény egy információs rendszer létrehozására.
A rendszer akkor a legrugalmasabb, ha minimális karbantartási munka mellett a legszélesebb közönséget éri el.
Ennek megvalósítására legcélszerűbbnek egy internetes alkalmazás látszik. Az internetes rendszer legfőbb
technikai ismérve, hogy egy központban futó programot a világ bármely részén tartózkodó érdeklődő elérheti,
tartalmilag pedig teljesen rászabható az innovációs szervezetrendszerre.
A portál a következő főbb struktúrát követi és hierarchikus rendszerben az alábbi adatkategóriákat tartalmazza:
• regionális szintű információk: gazdasági-, üzleti adatok, jogszabályok, pályázatok, tanulmányok;
• térségi alközponti szintű információk: gazdasági adatok, innovatív szolgáltatások, szervezetek, kutatás-
fejlesztés;
• helyi központok információi: települési információk, szociális háttér, munkaerőpiac, vállalkozások, jogi
háttér, szolgáltatások.
Felhasznált irodalom
Appelt, W. (1999) WWW Based Collaboration with the BSCW System – Proceedings of SOFSEM'99. Springer
Lecture Notes in Computer Science.1725. p. 66–78. November 26– December 4, Milovy (Czech Republic).
Appelt, W.–Mambrey, P. (1999) Experiences with the BSCW Shared Workspace System as the Backbone of a
Virtual Learning Environment for Students. – Proceedings of the World Conference on Educational
Multimedia, Hypermedia and Telecommunications Ed-media99, Seattle,
http://bscw.gmd.de/Papers/EDIMEDIA99/index.html
HTU UTH
Chikán A. (1997) Jelentés a magyar vállalati szféra nemzetközi versenyképességéről. “Versenyben a világgal” –
kutatási program. BKE, Budapest.
Christoph Mandl, Ch.–Kiika, A.–Maher, D.–Tuninetti, G.–Kakouros, G. (2000) Five Year Assessment Report to
the Specific Programme: Innovation and Innovation-SME. European Commission, May 2000.
CM International (1996) Diagnostic du dispositif de soutien à l'innovation et à la modernisation en Lorraine –
Rapport de synthèse.
CM International (1996) Quels développements pour le transfert de technologie et le soutien ŕ l'innovation et la
modernisation en Poitou-Charente.
Council of Tampere Region and Tampere Technology Centre Ltd.. (1999) Tampere Region Centre of Expertise
Program. (Whatis) http://whatis.techtarget.com
TU UT
Kaukonen, E–Nieminen, M (1999) The changing role of universities in research and innovation systems: the
case of Finland. –3rd International conference “Technology, Policy and Innovation”, Austin, USA, August
P
P
30–September 2.
Kiss J. (szerk.) (1997) Innováció és versenyképesség. OMFB, Budapest.
Kleinheincz F (2000) Tudományos parkok az Egyesült Királyságban.
http://www.inco.hu/inco3/innova/cikk0h.htm
HTU UTH
Koch, T. (1999) XML in practice: the groupware case, Proceedings of IEEE WET ICE Workshop 1999,
Stanford University.
Kolb, D. A. (1995) The learning process. Organizational behaviour: an experimental approach.
Lados Mihály (1996) Az önkormányzat részvétele új ipari terület létrehozásában Győr példáján. MTA RKK
NYUTI, Győr. – kézirat.
Matolcsy Gy. (1998) Innováció és a kis- és középvállalati fejlesztési stratégia. – Tanulmányok a kis- és
középvállalatok fejlesztési stratégiájáról. OMFB, Budapest. pp. 13–50.
McKnight, L. W. (1999) Internet Business Models: Wake up and smell the Tulips or Business as usual. –
3rd International conference “Technology, Policy and Innovation”, Austin, USA, August 30–September 2.
P
P
MIK (1993) Vállalatok és vállalkozások innovációs igényei. Magyar Innovációs Kamara, Budapest.
MIK (1994) A műszaki értelmiség helyzetének felmérése és értékelése a munkaadói vélemények alapján. Magyar
Innovációs Kamara, Budapest.
Mosoniné Fried J. (1997) Az innováció névtelen hátországa. A külföldi működőtőke multiplikátor hatása.
Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, Budapest. 163. o.
OECD (1995) Information Technology (IT): Diffusion Policies for Small and Medium-sized Enterprises (SMEs).
Working Paper, Vol. 3. GD(95)76. Paris.
OECD (1996) The Knowledge-based economy. Paris.
OECD (1998) University Research in Transition. Paris.
OMFB (1995) Innovációs folyamatok a magyar gazdaságban. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság,
Budapest.
OMFB (1996) Tudás- és technológiatranszfer szervezetek és mechanizmusok a fejlett országokban és az
átalakuló Magyarországon. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, Budapest.
OMFB (1998) Tanulmányok a kis- és középvállalatok fejlesztési stratégiájáról. Országos Műszaki Fejlesztési
Bizottság, Budapest.
OMFB (1999) A magyar innovációs rendszer főbb összefüggései. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság,
Budapest.
Pálmai Z. (1996) A park a regionális fejlesztés bevált eszköze. – Ipar-Gazdaság, 7–8. szám, pp. 31–40.
Papanek G. (1998) Az innovációs folyamatok sikerei és gondjai a magyar gazdaságban. – Európai Tükör.
December. pp. 40–50.
Papanek G. (1999) Az innovatív vállalatok, illetve a K+F intézetek, egyetemek és hídképző intézmények
együttműködése. Kézirat. GKI Gazdaságkutató Rt.–Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, Budapest.
(elérhető: www.inco.hu/inco4/innova/cikk0h.htm )
HTU UTH
Polányi M.(1969) Knowing and Being. Routledge & Kegan Paul, London.
Rakusz L. (2001) 2001 – az ipari parkok éve (lehet). – Ipari Szemle 1. pp. 5–7.
Rakusz L. (2000) Ipari Parkok 1994-2000. Ipari Parkok Egyesülete, Budapest.
Rogers, E.M. (1995) Diffusion of innovations. The Free Press, New York.
Skoie, H. (1996) Basic Research – A New Funding Climate? – Science and Public Policy. vol. 23, No. 2. pp. 66–
75.
STRATEK (2000/b) Innováció – törvényi keretek – működési struktúrák. Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai
Elemző Központ, Budapest.
Stroeken, J.–Coumans, J. (1998) The Actual and Potential Use of Information Technology in Small and Medium
Sized Enterprises, – Prometheus. vol. 16. No. 4. pp. 469-483.
Stroeken, J–Knol, H.C. (1999) IT scenarios for small and medium-sized enterprises. –3rd International
P
P
Mellékletek
1. melléklet
Cumulative
Frequency Percent Valid Percent Percent
Valid Induló ipari park 18 34,0 34,6 34,6
Működő ipari park 17 32,1 32,7 67,3
Növekvő ipari
17 32,1 32,7 100,0
park
Total 52 98,1 100,0
Missing 9 1 1,9
Total 53 100,0
nem igen
Count % Count %
Innovációs szükséglet felmérése az ipari parkban? 29 59% 20 41%
Az innovációs szükséglet felmérése a térség vállalkozásai
32 64% 18 36%
körében?
Megvalósíthatósági tanulmány készítése? 18 35% 33 65%
Támogatási pályázat készítése? 20 40% 30 60%
Szerepel-e a területértékesítési startégiában innovatív
14 27% 37 73%
vállalkozások betelepítése
nem igen
Count % Count %
Tárgyalás kutatóintézetek és, fels.okt
43 84% 8 16%
intézmények betelepítésére?
Tárgyalás kutatóhelyek betelepítésére? 40 78% 11 22%
Tárgyalás akt. K+F vállalkozások
35 69% 16 31%
betelepítésére?
nem igen
Count % Count %
Vette-e igénybe felsőfokú oktatási intézmények és
26 54% 22 46%
kutatóintézetek szolgáltatásait?
N Sum Mean
Rendszeres információs szolgáltatás 49 226 4,61
Információs rendszer 49 221 4,51
Támogatási pályázatkészítés 50 220 4,40
K+F együttműködési projektek szervezése 47 169 3,60
Tanfolyamok, képzési programok 49 174 3,55
K+F partnerkeresés és közvetítés 47 166 3,53
Termékbevizsgálás és minősítés 47 148 3,15
Műszerek, eszközök bérbeadása 48 151 3,15
Termékfejlesztési tanácsadás 48 134 2,79
Hitelesítések és kalibrálások 47 131 2,79
Iparjogvédelmi tanácsadás 47 123 2,62
Szabadalmi tár, szabványgyűjtemény 47 123 2,62
nem igen
Count % Count %
Együttműködik-e 50km sugarú körben található
22 43% 29 57%
más ipari parkokkal?
Együttműködik-e az ország más ipari parkjaival? 26 50% 26 50%
Együttműködik-e külföldi ipari parkokkal? 42 82% 9 18%
Együttműködik-e az ország
más ipari parkjaival?
nem igen Total
Együttműködik-e nem Count 20 2 22
50km sugarú % within Együttműködik-e 50km sugarú
körben található 90,9% 9,1% 100,0%
körben található más ipari parkokkal?
más ipari
% within Együttműködik-e az ország más
parkokkal? 76,9% 8,0% 43,1%
ipari parkjaival?
% of Total 39,2% 3,9% 43,1%
igen Count 6 23 29
% within Együttműködik-e 50km sugarú
20,7% 79,3% 100,0%
körben található más ipari parkokkal?
% within Együttműködik-e az ország más
23,1% 92,0% 56,9%
ipari parkjaival?
% of Total 11,8% 45,1% 56,9%
Total Count 26 25 51
% within Együttműködik-e 50km sugarú
51,0% 49,0% 100,0%
körben található más ipari parkokkal?
% within Együttműködik-e az ország más
100,0% 100,0% 100,0%
ipari parkjaival?
% of Total 51,0% 49,0% 100,0%
Cumulative
Frequency Percent Valid Percent Percent
Valid 0 5 21,7 21,7 21,7
1 8 34,8 34,8 56,5
2 6 26,1 26,1 82,6
3 3 13,0 13,0 95,7
5 1 4,3 4,3 100,0
Total 23 100,0 100,0
nem igen
Count % Count %
Város honlapjáról elérhető az IP 10 43% 13 57%
A kamarák honlapjáról elérhető az IP 23 100%
A minisztérium honlapjáról elérhető az IP 18 78% 5 22%
Más IP honlapjáról elérhető az IP 19 83% 4 17%
Felsőoktatási intézmények honlapjáról elérhető az IP 23 100%
Üzleti tematikus honlapról elérhető az IP 21 91% 2 9%
Vállalkozások honlapjáról elérhető az IP 22 96% 1 4%
Szakmai szövetségek honlapjáról elérhető az IP 18 78% 5 22%
Külföldi honlapokról elérhető az IP 20 87% 3 13%
nem igen
Count % Count %
Az informazótikai rendszer tartalmazza az IP adatait? 5 9% 48 91%
Az informatikai rendszer összehasonlíthatóvá
12 23% 40 77%
tegye az IP-k kínálatát?
Az informatikai rendszerben az IP-k maguk
7 13% 45 87%
aktualizálhassák adataikat?
Az IP fiz.paraméterei szerepeljenek az adatbázisban? 4 8% 49 92%
Az IP gazdasági jellemzői szerepeljenek az adatbázisban 5 10% 47 90%
Az elérhető kedvezmények szerepeljenek az
6 11% 47 89%
adatbázisban?
Az IP-ba települt cégek jellemzői szerepeljenek az
8 16% 43 84%
adatbázisban?
Munkaerőpiaci adatok szerepjenek az adatbázisban? 3 6% 50 94%
17. táblázat A közös informatikai rendszerrel kapcsolatos (üzemeltető, alapvető igények, javaslatok a
rendszer kialakításához) nyitott kérdésekre adott válaszok
Közös informatikai rendszer
Üzemeltető Javaslatok és elvárások
Szakmai cég az informatikai Egyszerű és sokoldalú hozzáférési lehetőségek (internetes
üzletágban (tapasztalat) keresők és nyitóoldalak is)
Valamelyik ipari park Naprakészség
Ipari Parkok Egyesülete (már Megbízható és pontos
meglévő adatbázisok, Nem tudná egy közös informatikai rendszer megragadni a nem
információk) számszerűsíthető jellemzőket (pl. infrastruktúra,
Gazdasági Minisztérium (a tulajdonviszonyok, logisztikai helyzet)
legmegfelelőbb információkat Gyors legyen
adhatja a vállalkozásoknak, itt Hetente aktualizált adatbázis
érdeklődnek először a cégek) Semlegesség
PROMEI (éves jelentések az IP- Összehasonlíthatóság (minden parkról azonos adatok
tól) szerepeljenek)
Országos szinten az IPE, Ésszerű lekérdezési lehetőségek, gyakorlatias szerkezet
"területi" szinten egy kitüntetett Helyezze előtérbe a marketingtevékenységek és a tőkebevonás
helyzetű ipari park lehetőségeit
Egy "megerősödött Kamara" Megfelelő reklámpropaganda
GM alatt működő non-profit Olcsó legyen
szervezet Legyen ismert a külföldi befektetők körében
Minden ipari park önállóan Biztosítsa a regionális, országos és a nemzetközi tudáscserét és
ITD Hungary (megvan az az együttműködést az IP között
intézményi/szervezeti/személyzet Paraméter-specifikus adatbázis szolgáltatás
i háttere a feladathoz "Valóban működjön", a termelésben is lehessen hasznosítani
Megbízhatóak legyenek az információk
Ne legyen terjengős, "célratörő és gyakorlatias tartalom"
Akiről adatok kerülnek be az információs rendszerbe, azok
tudjanak róla
Rendelkezzen folyamatos és rugalmas felügyeleti
szervvel/intézménnyel
Belső adatforgalmazás
Interaktív elektronikus tanácsadás
Virtuális áruház (keres-kínál)
Információs térképek térinformatikai megjelenítése, telekvázlat
Tájékoztasson a hazai és a külföldi értékesítési lehetőségekről,
és a lehetséges együttműködési területekről
2. melléklet
3. melléklet
Cumulative
Frequency Percent Valid Percent Percent
mikrovállalkozás (0-10 fő) 10 27,8 27,8 27,8
kisvállalkozás (11-49 fő) 13 36,1 36,1 63,9
középvállalkozás (50-249 fő) 8 22,2 22,2 86,1
nagyvállalat (250- fő) 5 13,9 13,9 100,0
Total 36 100,0 100,0
Cumulative
Frequency Percent Valid Percent Percent
mikrovállalkozás (-50 m Ft) 7 19,4 19,4 19,4
kisvállalkozás (50-700 m Ft) 18 50,0 50,0 69,4
középvállalkozás (0,7-4 mrd Ft) 8 22,2 22,2 91,7
nagyvállalat (4- mrd Ft) 3 8,3 8,3 100,0
Total 36 100,0 100,0
Cumulative
Frequency Percent Valid Percent Percent
hazai tulajdon (0% külföldi) 25 69,4 69,4 69,4
vegyes tulajdon (1-49% külföldi) 4 11,1 11,1 80,6
meghat. külföldi (50-99% külföldi) 4 11,1 11,1 91,7
külföldi tulajdon (100% külföldi) 3 8,3 8,3 100,0
Total 36 100,0 100,0
Cumulative
Frequency Percent Valid Percent Percent
Valid saját termék előállítása 14 38,9 42,4 42,4
beszállítói tev. 3 8,3 9,1 51,5
bérmunkában végzett tev. 3 8,3 9,1 60,6
műszaki-mérnöki szolg. 4 11,1 12,1 72,7
gazdasági-üzleti szolg. 2 5,6 6,1 78,8
kereskedelmi tev. 7 19,4 21,2 100,0
Total 33 91,7 100,0
Missing 3 8,3
Total 36 100,0
a k+f-re
az új termékek a k+f-ben fordított az export
részesedése az foglalkoztatot- árbevétel értékesítés
árbevételből tak aránya aránya részesedése
N Valid 35 35 34 34
Missing 1 1 2 2
Mean 14,11 2,929 1,426 22,024
Median ,00 ,000 ,000 4,000
Range 80 70,0 10,0 100,0
Minimum 0 ,0 ,0 ,0
Maximum 80 70,0 10,0 100,0
Percentiles 25 ,00 ,000 ,000 ,000
50 ,00 ,000 ,000 4,000
75 18,00 2,000 2,000 33,850
Cumulative
Frequency Percent Valid Percent Percent
Valid ,0 22 61,1 62,9 62,9
,5 1 2,8 2,9 65,7
1,0 3 8,3 8,6 74,3
2,0 4 11,1 11,4 85,7
3,0 1 2,8 2,9 88,6
5,0 2 5,6 5,7 94,3
8,0 1 2,8 2,9 97,1
70,0 1 2,8 2,9 100,0
Total 35 97,2 100,0
Missing 101,0 1 2,8
Total 36 100,0
Cumulative
Frequency Percent Valid Percent Percent
Valid ,0 20 55,6 58,8 58,8
,5 1 2,8 2,9 61,8
1,0 4 11,1 11,8 73,5
2,0 2 5,6 5,9 79,4
2,5 1 2,8 2,9 82,4
3,0 2 5,6 5,9 88,2
3,5 1 2,8 2,9 91,2
8,0 1 2,8 2,9 94,1
10,0 2 5,6 5,9 100,0
Total 34 94,4 100,0
Missing 101,0 2 5,6
Total 36 100,0
Cumulative
Frequency Percent Valid Percent Percent
Valid 0 19 52,8 54,3 54,3
5 1 2,8 2,9 57,1
8 2 5,6 5,7 62,9
10 2 5,6 5,7 68,6
15 2 5,6 5,7 74,3
18 1 2,8 2,9 77,1
35 1 2,8 2,9 80,0
40 4 11,1 11,4 91,4
50 1 2,8 2,9 94,3
80 2 5,6 5,7 100,0
Total 35 97,2 100,0
Missing 101 1 2,8
Total 36 100,0
Kérdőív
I. Általános információk
1. Az ipari park neve: ………………………………………………….………………………..
2. Az ipari park címe (e-mail cím és honlap is, ha van): …………………………………………
3. A kitöltő személy neve, beosztása: …………………………………………………………..
4. Az ipari park területe: ………hektár
5. Hasznosított területe, a beépíthető terület százalékában: ………%
6. Az ipari parkba települt cégek száma 2000. dec. 31-én: ………db
2. Milyen lépéseket tett vagy közreműködött-e a fent nevezett innovációs szolgáltatást nyújtó intézmények
megvalósítása érdekében? Tegyen X-et a megfelelő oszlopba! igen nem
az innovációs szükséglet felmérése az ipari parkba települt vállalkozások körében
az innovációs szükséglet felmérése a térség/település vállalkozásai körében
megvalósíthatósági tanulmány készítése
támogatási pályázat készítése
elnyert pályázat ……………………………………………………………………..…-tól (pl. GM, OM, EU stb.)
egyéb, éspedig…………………………………………………………………….………………………………...
3. Szerepel-e területértékesítési stratégiájukban az új termék-, és/vagy eljárásfejlesztést (kutatás-fejlesztést és
innovációt) folytató vállalkozások betelepítésére vonatkozó célkitűzés? ٱigen ٱnem
4. Ha igen, kérjük, sorolja fel, hogy milyen kedvezményeket (pl. telek-árkedvezmény, halasztott fizetés, bérleti díj
csökkentés) tudnak nyújtani ennek a vállalati körnek?
.........................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................
5. Véleménye szerint hány vállalkozás betelepülésében játszott szerepet az ipari parkban, vagy a térségében már
meglévő vállalkozások (potenciális beszállító, vásárló) közelsége? ………db
8
TP PT Minden adatot bizalmasan kezelünk. A válaszadás önkéntes.
1. Együttműködik-e az ipari park az 50 km-es sugarú körzetében található ipari parkokkal? ٱigen ٱnem
2. Együttműködik-e az ipari park az ország más ipari parkjaival is? ٱigen ٱnem
3. Együttműködik-e az ipari park külföldi ipari parkokkal is? ٱigen ٱnem
4. Van az ipari parkjuknak saját internetes honlapja?
ٱigen ٱnem, de tervezzük létesítését ٱnem, nem is tervezzük
5. Ha igen, kérjük, sorolja fel, hogy milyen jellegű honlapokról érhető el közvetlen linkkel az ipari park honlapja!
Tegyen X-et a megfelelő oszlopba!
város honlapja üzleti tematikus honlap
kamarák honlapja vállalkozások honlapja
minisztérium honlapja szakmai szövetségek honlapja
más ipari park honlapja külföldi honlapok
felsőoktatási intézmények honlapja egyéb honlapok, éspedig…………………
6. Az ipari park érdekelt lenne-e olyan közös informatikai rendszer megvalósításában, amely igen nem
tartalmazza az ipari parkok adatait
összehasonlíthatóvá teszi az egyes ipari parkok kínálatát a potenciális befektetők számára
alkalmas arra, hogy az ipari parkok maguk aktualizálhassák adataikat
egyéb, éspedig…………………………………………………………………………………….
7. Az ipari parkba betelepülni szándékozó cégek megnyerése érdekében milyen jellegű információk felvételét
javasolná az ipari parkok közös adatbázisába?
igen nem
az ipari park fizikai paraméterei
az ipari park gazdasági jellemzői
elérhető kedvezmények, ösztönzők
az ipari parkba betelepült cégek jellemzői
munkaerő piaci helyzet az ipari park térségében
egyéb, éspedig…………………………………………………………………………………….
8. Ki, mely szervezet üzemeltesse az ipari parkok közös informatikai rendszerét és miért?
.........................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................
9. Milyen javaslatai, illetve elvárásai lennének az ipari parkok közös informatikai rendszerére vonatkozóan?
Kérjük, fejtse ki véleményét röviden!
.........................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................
Köszönjük az együttműködését!
Vállalati kérdőív
A. Általános információk
1. A vállalkozás által foglalkoztatottak állományi létszáma. Kérjük, tegyen X-et a megfelelő kategóriához!
ٱ10 főnél kevesebb ٱ10-49 fő között ٱ50-249 fő között ٱ250 fő felett
6. Rendelkezik-e a vállalkozás minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, illetve tervezi-e annak 1-2 éven belüli
megszerzését? Kérjük, tegyen X-et a megfelelő kategóriához!
ٱigen, rendelkezik ٱnem, de 1-2 éven belül tervezi ٱnem, nem is tervezi megszerzését
7. Milyen informatikai eszközökkel rendelkezik a vállalkozás? Kérjük, tegyen X-et a megfelelő oszlopba!
már a következő 1-2 nincsen, nem
rendelkezik évben tervezi is tervezi
számítógép, …… db ٱ ٱ ٱ
számítógépes hálózat (vállalaton belüli intranet) ٱ ٱ ٱ
internet hozzáférés, e-mail ٱ ٱ ٱ
saját honlap, web-oldal ٱ ٱ ٱ
pénzügyi/számviteli szoftver ٱ ٱ ٱ
CAD/CAM szoftver ٱ ٱ ٱ
integrált vállalatirányítási rendszer (pl. SAP) ٱ ٱ ٱ
egyéb, éspedig: ………………………………… ٱ ٱ ٱ
9
TP PT Minden adatot bizalmasan kezelünk. A válaszadás önkéntes.
10. Hol találhatók jellemzően a vállalkozás vevői, illetve szállítói az alábbi földrajzi besorolás szerint?
(Több válasz esetén kérjük, rangsorolja a megjelölt kategóriákat, pl. 1, 2, 3, … !)
vevők szállítók
az ipari parkban, vagy a településen ٱ ٱ
a szűkebb térségben (50 km-es vonzáskörzet) ٱ ٱ
a régióban ٱ ٱ
Budapesten ٱ ٱ
az ország többi részében ٱ ٱ
az Európai Unió tagállamaiban ٱ ٱ
egyéb országokban ٱ ٱ
B. Kutatás-fejlesztés, innováció
Kutatás-fejlesztés:
Kutatás-fejlesztésnek tekintjük az alkotást, az újdonságok, tudományos módszerek alkalmazását, illetve új ismeretek
létrehozását. Típusai: alapkutatás, alkalmazott kutatás, és kísérleti fejlesztés.
Innováció:
Innovációnak tekintjük, ha a vállalkozás új terméket/szolgáltatást vezetett be a piacra, illetve jelentősen továbbfejlesztette
termékeit, szolgáltatásait. A meglévő termék/szolgáltatás apróbb módosításai (pl. új színezés) nem tekinthetők
innovációnak.
2. Amennyiben nem, tervezi-e innovációs projektek megvalósítását a következő 3 évben? ٱigen ٱnem
3. Amennyiben nem, miért nem hajtott végre innovációt a vállalkozás? Kérjük, tegyen X-et a megfelelő oszlopba!
igen nem
az innováció bevezetésére jelenleg nincs fizetőképes kereslet ٱ ٱ
új termék/szolgáltatás bevezetése a mi ágazatunkban nem szokásos ٱ ٱ
a termelés fejlesztése vállalatunknál nem szükségszerű ٱ ٱ
tőke hiánya miatt ٱ ٱ
megfelelő állami támogatás hiánya miatt ٱ ٱ
szakismeretek, know-how hiánya miatt ٱ ٱ
a magas fejlesztői költségek miatt ٱ ٱ
a magas várható kockázat miatt ٱ ٱ
szakemberek hiánya miatt ٱ ٱ
együttműködési partnerek hiánya miatt ٱ ٱ
4. A vállalkozás éves árbevételéből mekkora arányt képviselnek a vállalkozás által az utóbbi 3 évben kifejlesztett új
termékekből/szolgáltatásokból származó bevételek? ……… %
5. Az új termék ötletétől számítva, a piaci bevezetésig átlagosan mennyi idő telik el? ……… hónap
C. Az innováció megvalósítása
2. Fejlesztéseik megvalósítása során a felsorolt szervezetek közül melyekkel és milyen gyakran működnek együtt?
Kérjük, tegyen X-et a megfelelő oszlopba!
gyakran ritkán (évente
(hetente, havonta) néhány alkalom) soha
felsőoktatási kutatóhellyel (egyetemi, főiskolai) ٱ ٱ ٱ
kutatóintézettel ٱ ٱ ٱ
vállalkozásfejlesztési intézménnyel, kamarával ٱ ٱ ٱ
vevőkkel/vásárlókkal ٱ ٱ ٱ
szállítókkal, alvállalkozókkal ٱ ٱ ٱ
versenytársakkal ٱ ٱ ٱ
az ipari parkot üzemeltető szervezettel ٱ ٱ ٱ
műszaki-mérnöki szolgáltatatást nyújtó cégekkel
(pl tervezőirodák, szoftverfejlesztők) ٱ ٱ ٱ
gazdasági, üzleti, jogi szolgáltatást nyújtó cégekkel
(pl. adótanácsadók, ügyvédek, piackutató cégek) ٱ ٱ ٱ
egyéb, éspedig: ………………………………………… ٱ ٱ ٱ
5. A felsorolt fejlesztésekhez az alábbi innovációs szolgáltatások közül melyeket venné igénybe az elkövetkező
1-2 évben és milyen feltétellel? Kérjük, tegyen X-et a megfelelő oszlopba!
állami vállalaton belül vevőinkkel nem kívánjuk
támogatással saját forrással partnereinkkel igénybe venni
hazai és nemzetközi partnerkeresés ٱ ٱ ٱ ٱ
pályázati tanácsadás, pályázatkészítés ٱ ٱ ٱ ٱ
termékfejlesztési szolgáltatások (pl. prototípus
készítés, vizsgálat, minősítés, formatervezés) ٱ ٱ ٱ ٱ
technológia fejlesztési szolgáltatások
(pl. célgéptervezés, gyártáselőkészítés) ٱ ٱ ٱ ٱ
minőségügyi szolgáltatások
(pl. minőség- biztosítási tanácsadás, tanúsítás) ٱ ٱ ٱ ٱ
menedzsment és vezetői ismeretek fejlesztése
(pl. vállalati átvilágítás, vállalati stratégia tervezés) ٱ ٱ ٱ ٱ
marketing és az értékesítés fejlesztése,
(pl. piackutatás marketing tevékenység fejlesztése) ٱ ٱ ٱ ٱ
informatikai szolgáltatások
(pl. internetes értékesítés, hálózatfejlesztési tanácsadás) ٱ ٱ ٱ ٱ
munkatársak oktatása, továbbképzése
(pl. szakképesítést adó és átképző tanfolyamok) ٱ ٱ ٱ ٱ
egyéb, éspedig: …………………………………… ٱ ٱ ٱ ٱ
6. Az alább felsorolt intézmények közül melyek segítségét, innovációs szolgáltatásait vennék igénybe az elkövetkező 1-2
évben? Kérjük, tegyen X-et a megfelelő oszlopba!
igen nem
felsőoktatási intézmény (egyetem, főiskola) ٱ ٱ
kutatóintézet ٱ ٱ
gazdasági, üzleti, jogi szolgáltatást nyújtó vállalkozás ٱ ٱ
műszaki-mérnöki szolgáltatást nyújtó vállalkozás ٱ ٱ
technológiai transzfer központ (kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításával,
új technológiák megismertetésével és terjesztésével foglalkozó intézmény) ٱ ٱ
vállalkozói inkubátorház (kezdő-induló vállalkozások számára telephelyet
és szolgáltatásokat kedvezményes feltételekkel biztosító intézmény) ٱ ٱ
innovációs központ (kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató és ilyen
eredményeket felhasználó tudásalapú vállalkozások telephelyközössége) ٱ ٱ
logisztikai központ (a szállítási, szállítmányozási, rakodási, raktározási,
csomagolási, címkézési stb. tevékenységet folytató szervezet) ٱ ٱ
technológiai központ (termék- és eljárásfejlesztéshez, pl. prototípus-készítési,
mérő- és minőségvizsgálási, hitelesítési szolgáltatásokat nyújtó intézmény) ٱ ٱ
egyéb, éspedig…………………………………………………………..… ٱ ٱ
Köszönjük az együttműködését!
Függelék
Emlékeztető
Kleinheincz Ferenc, OM
A tanulmány aktualitásának kiemelését követően a tanulmány három fő részéről fejtette ki véleményét. Legértékesebbnek és
leggazdagabbnak a hazai ipari parkok innovációs szolgáltatásainak hiánypótló felmérését tekintette. A felmérés által kialakult
képet reálisnak és szakszerűnek jellemezte. A feltárt okokat elfogadta, és hangsúlyozta az összehangolt kormányzati koncepció
szükségességét, az ipari parki program beágyazását a regionális vállalkozásfejlesztésbe. Az innovációt segítő és innovációs
szolgáltatásokat nyújtó intézményrendszer koncepcióját azonban még kiegészítésre szorulónak minősítette. Javasolta, hogy a
regionális innovációs központok tartalmi bemutatása, a finanszírozás, a működtetés, a szolgáltatások kerüljenek még
részletesebb kimunkálásra. Egyidejűleg soknak tekintette a 15-20 technológiai parkot, és hiányolta a koncepcióból a magyar
felsőoktatási intézmények szerepének bemutatását. De hangsúlyozta, hogy a koncepció ne az ipari parkokkal akarja megoldani
a regionális fejlesztések összetett feladatait. Az ipari parkok információs hálózatának koncepcióját szintén továbbgondolásra
ajánlotta, azonban összességében a tanulmányt megfelelő bázisnak tekintette, amelynek alapján ki lehet munkálni a hazai ipari
parkok innovációs szolgáltatásainak koncepcióját és ennek információs hálózatrendszerét.
Lippényi Tivadar
A helyzetelemzés erősségeit elismerve inkább kritikai észrevételeket, illetve javaslatokat fogalmazott meg. Az információs
hálózat koncepciójából hiányolta annak tartalmi részletezését, struktúráját, valamint azt, hogy a felhasználó miként jut majd a
számára szükséges információhoz. Javaslata szerint meg kell fontolni azt is, hogy az alapinformációk mellett bizonyos
információkat csak anyagi ellenszolgáltatásért lehessen megkapni, ezzel biztosítva a rendszer működtetéséhez való financiális
hozzájárulást. Ebből a megközelítésből következik, hogy különböző hozzáféréséi szinteket kell definiálni. A tartalmi
elemeknek strukturáltan kell tartalmazni a pályázati lehetőségeket, az egyes szakterületeket érintő speciális problémákat,
komplex partnerkereső rendszert. Jó lenne lépéseket tenni egy olyan „szolgáltatási mátrix” feltöltésére és üzemeltetésére,
amely a különféle szakterületek specialistáit tartalmazza területi bontásban, pontos és aktualizált elérhetőséggel. Az
intézményhálózat egységei (regionális és térségi innovációs központok) lehetnének a felelősek az információk aktualizálásáért,
a potenciális felhasználók számára való közvetítéséért.
Havass Miklós
Az ipari parkok alapvető kérdése, hogy azok informatikai alapinfrastruktúrája nincs kitalálva, hiszen a hangsúly az
eddigiekben a parkok fizikai infrastruktúrájának kiépítésén volt. A fejlődési folyamat következő fázisában ki kell találni a
hálózatot, a hálózatszerű működés alapelveit. Ugyanakkor informálni is kell az ipari parkokat a lehetőségekről, a nemzetközi
tapasztalatokról. Az innovációs szolgáltatások iránti igények alig vannak jelen a magyar gazdaságban. Nem csak az ipari
parkok hiányossága, hogy azok innovációs szolgáltatásai csak kevés helyen, de ott sem teljes spektrumában épültek ki. A
tanulmány javaslatai tartalmazzák az ipari parkok intenzív fejlesztésének kiinduló gondolatait.
Katona József, GM
A tanulmány megrendelőjének, a Gazdasági Minisztériumnak a képviselőként tájékoztatta a szakmai vita résztvevőit, hogy
mennyire aktuális és időszerű az ipari parkok innovációs szolgáltatásait erősítő koncepció elkészítése, majd megvalósítása.
Szorosan kapcsolódik ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Tervhez és a jelenleg átgondolás alatt álló Széchenyi Tervhez is. Az állam
koncentráltabb forrásfelhasználásra, a piaci szereplők és az állam fokozottabb együttműködésére törekszik. A tanulmány
helyzetelemzése rámutatott az állami döntés-előkészítés számos lényeges tényezőjére, de ezek alapján úgy tűnik, hogy további
pontosításokra is szükség lesz. Arra kérte a jelenlévőket, hogy jelezzék a Gazdasági Minisztérium számára, melyek a további
elemzésekre szoruló témakörök, az ipari parkok víziójához mely faktorok áttekintése szükséges még.
információs rendszerébe. Nézete szerint új elemzés kiindulópontja lehet a hazai inkubátorházak, innovációs létesítmények
szolgáltatásainak átfogó elemzése, amely nagyban hozzájárulhat a jelenlegi intézményfejlesztési koncepció megvalósításához.
Csordás László, GM
A megbízó képviselőjeként és a tanulmányt elbíráló bizottság tagjaként elismeréssel szólt a tanulmányról, illetve az érdemi
szakmai vitáról. Megbizonyosodott róla, hogy fontos lépést tett a Gazdasági Minisztérium, hogy a Magyar Innovációs
Szövetséget kérte fel a koncepció elkészítésére és a megvalósítás során is támogatást vár az innovációs szakemberektől.
Az emlékeztetőt készítette:
Dőry Tibor
Jelenléti ív
A tanulmány témaválasztása igen időszerű, hiszen az átfogó ipari parki program megindítása óta nem született olyan tartalmi
átvilágító elemzés, amely az ipari parkok szolgáltatásainak helyzetét - különös tekintettel az innovációs tartalmú
szolgáltatásokra – felmérte volna. Különösen üdvözlendőnek tartom a felismerést, hogy a Magyarországon úttörő jelleggel
megindult ipari parki fejlesztési programban a tanulmány készítői arra keresik a választ, hogy hogyan lehetne ezt a
kezdeményezést még jobban innovációs irányba terelni!
A fenti fő részeket egészíti ki egy ismertetés a magyar vállalkozások innovációs tevékenységéről és kapcsolatairól, az
innovációt segítő intézmények nemzetközi bemutatása, valamint egy - még pótlandó - a hazai innovációt segítő
intézményrendszert bemutató fejezet.
A tanulmány által feltárt okok sokrétűek, ezek közül kiemelésre kínálkoznak az alábbiak:
Az átfogó gazdaságfejlesztési koncepciót a legtöbb esetben háttérbe szorítja a rövidebb távú ingatlanhasznosítási, az
üzemeltetők profit érdekeltségét előtérbe helyező elem.
A multinacionális vállalatok jelenléte bár örvendetes tény, ugyanakkor ez magával hozza azt is, hogy a regionális
gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés igazi célközönsége a kis- és középvállalatok kissé háttérbe szorulnak. (Érdemes
lenne az anyag belső ellentmondását e vonatkozásban feloldani, hiszen az anyag egy fejezete arról beszél, hogy az ipari
parkokba betelepült vállalkozások 86,1 %-a KKV: vajon tényleges a definícióknak megfelelő KKV-król van-e szó, vagy a
nagy multinacionális vállalatok hazai kismérető telephelyeiről?)
Nem érvényesül egységes, összehangolt kormányzati koncepció, hiszen – az anyag megállapítása alapján – a regionális
fejlesztésben érdekelt kormányzati szervek nem vállalták magukénak a programot. Ebből fakadóan az ipari parki program
regionális vállalkozásfejlesztési beágyazottsága olykor esetlegesnek tűnik.
Megítélésem szerint a gazdaságfejlesztés és az ipari parkok jelenlegi fejlődésének fázisában elsősorban az első célkitűzésre
kellene koncentrálni, nem feledkezve el ugyanakkor arról, hogy az ipari park innovációs szolgáltatásokkal való gazdagítása
során törekedni kell arra, hogy az ipari park szervesen beépüljön a regionális gazdaságfejlesztés rendszerébe és ezáltal fontos –
ha nem is feltétlenül középponti – tényezője legyen az adott régió innovációs rendszerének.
Véleményem szerint az adott régió gazdaságfejlesztési koncepciójában mindenek előtt meg kell fogalmazni a régió innovációs
stratégiáját, amely magában foglalja:
a régió vállalkozásainak, elsősorban KKV-inak innovációs irányú fejlesztését;
a tudásbázis intézményeinek bekapcsolását a régió gazdaságfejlesztésébe;
a fejlesztéshez szükséges erőforrások (tőke, emberi) feltárását és fejlesztését;
a tudásáramlást biztosító közvetítő, hídképző szervezetek, szolgáltatások megindítását és működtetését.
Az alapvető cél tehát az, hogy a régió gazdaságfejlesztésében az innováció szempontjai prioritást kapjanak. Ebből az
alapállásból vezethető csak le az adott régióban már működő, vagy tervezett ipari park, illetve annak innovációs tartalommal
bővített formája, a technológiai vagy tudományos park szerepe.
Fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy az innovációs tartalom megteremtése soha sem lehet öncélú vagy presztízs-
szempontú, hanem mindig az adott régió anyagi és szellemi adottságaiba kell beágyazni.
A koncepcióban bemutatott regionális innovációs központ tartalmi bemutatásával a tanulmány még adós maradt.
Pótlólag célszerű lenne legalább az alábbi kérdésekre választ kapni:
Ki és milyen forrásból finanszírozza a központot?
Kik működtetik a központot?
A központnak mi a fő szerepe és milyen szolgáltatást nyújt?
A tanulmány készítői milyért éppen virtuális és tudományos technológiai parkara tesznek javaslatot? Mit is értenek ezen?
Nem tűnik-e soknak 15-20 technológiai park?
Figyelembe véve a nemzetközi tapasztalatokat - melyek igazolják, hogy a tudományos parkok elsősorban egyetemi
érdekeltséggel létesülnek - hogyan képzelik el a tanulmány összeállítói a magyar egyetemek szerepét a tudományos
parkokban?
Megfontolandónak látom a koncepció célkitűzéseit szerényebb keretek között véglegesíteni, koncentrálva arra, miként
lehetne az ipari parkokban olyan innovációs elemek létrehozását ösztönözni, mint például egy-egy technológiai centrum,
technológiai inkubátor, üzleti és innovációs központ (BIC), technológiai transzfer központ létrehozása, illetve ahol igény és az
adottság is lehetővé teszi az ipari park technológiai parkká, tudományos parkká továbbfejlesztése.
El kell kerülni azt a veszélyt, hogy egy felülről vezérelt program szülessen, ne akarjuk tehát az ipari parkokkal a regionális
innovációs fejlesztésének igen összetett feladatait megoldani. A sorrend nem fordulhat meg:
elsődleges cél a regionális innovációs rendszer kiépítése kell legyen,
ehhez regionális innovációs stratégiát kell megfogalmazni,
majd ezt követően kell az adott régió ipari parkjának helyét megtalálni.
Mind az előző részben (az innovációs intézményrendszer kiépítése), mind a jelen részben kiegészítésül célszerű lenne
megfogalmazni a régiókban tevékenykedő kamarák, más vállalkozói érdekképviseletek, vállalkozásfejlesztési intézmények –
különösen a helyi vállalkozásfejlesztési központok – szerepét.
Összefoglalásul
A tanulmány igen értékes, hiánypótló felmérő részére alapozva konkrét ajánlások megfogalmazásával ki lehet munkálni a
hazai ipari parkok innovációs szolgáltatásainak bővítési koncepcióját, majd ennek információs hálózatrendszerét.
Kleinheincz Ferenc
főosztályvezető-helyettes
Opponensi vélemény
U
című tanulmányhoz,
amelyet a Magyar Innovációs Szövetség készített a Gazdasági Minisztérium megbízásából.
A tanulmány az ITC-AMT Kft. és az INNOTECH Műegyetemi Innovációs Park Kft., mint konzorciális partnerek
közreműködésével készült. INNOTECH a nemzetközi tapasztalatokról szóló 5. fejezetet készítette, ezért azt csak érintem.
A team-vezetői feladatot Dőry Tibor látta el, aki az MTA RKK főhivatású régió-kutatója. A regionális kutatásban rá jellemző
profizmus a munkán szembeötlően megmutatkozik: a MISz részéről a team-vezető kiválasztása jó döntés volt.
Témaválasztás: nem a szerzőket dicséri, ettől függetlenül meg kell állapítani, hogy a tanulmány aktuális, fontos témakörre
U U
irányul.
A tanulmány 8. fejezetet tartalmaz, amelyek közül öt a felméréseket, elemzéseket mutatja be, egy vezetői összefoglaló, a két
utolsó pedig koncepcionális kérdéseket tárgyal és a javaslatokat tartalmazza. A kézhez kapott munkaanyag 26 ábrát és három
táblázatot tartalmaz. 4 melléklet is kapcsolódik a tanulmányhoz, amely a felméréseket, valamint a hozzájuk kidolgozott
kérdőíveket mutatja be.
Tartalomról:
U U
Az ipari parkot a regionális (terület-) fejlesztés eszközrendszerének egyik fontos elemeként vizsgálja, és értékes összefoglaló
U U
adatokkal is szolgál az utóbbi évek területi fejleményeiről. A tanulmány fő aktuális értékét a 2. fejezetben (és 4.-ben)
összefoglalt statisztikai felmérés adja. 133 ipari park közül 53 juttatta vissza a kérdőívet (40%), amely magasnak számít (a
visszaküldés e jó aránya a team-vezető célratörő munkáját dicséri). Ennek bázisán, a gondosan kimunkált kérdőívre adott
válaszokat igényes statisztikai módszerekkel feldolgozva (ezek mellékletben találhatók) árnyalt, a jelenlegi hazai ipari parkok
sokszínűségét bemutató elemzés készült.
A 3. fejezet – külön fejezetként rendelkezésemre bocsátott anyag – az innovációt segítő intézményrendszer jelenlegi és
tervezett szolgáltatásait sokoldalúan, probléma érzékenyen taglalja. Felrajzolja egy virtuális termékfejlesztő és technológiai
centrum koncepcióját, amely felveti egy „Magyar Technológiai Központ” létrehozásának indokoltságát is. Vitathatatlan, hogy
egy ilyen központ nagy segítségére lenne a kis- és középvállalatok technológia-fejlesztési törekvéseinek.
A magyar vállalatoknak az a kapcsolatrendszere, amely az innovációt segítő intézményekkel kialakult (ahol kialakult!), bizony
igen tarka képet mutat. A 4. fejezet érzékletesen tükrözi ezt, és szabatos felméréssel tényszerűen is alátámasztja. A részleteket
statisztikai igényességgel a melléklet tartalmazza. Az elénk tárt kép egyrészt visszaigazolja az itt tárgyalt tanulmány
szükségességét, másrészt azt a Széchenyi Tervben megfogalmazott szándékot, hogy az innovációs intézményrendszer
fejlesztésére állami forrásokat allokálni szükséges.
Az 5. fejezetben az ipari parkok nemzetközi tapasztalatairól készült összegezést a tanulmány a javaslatok kidolgozásánál
felhasználja.
A 6. fejezet lényege egy vezetői összefoglaló, amely az 1-5. fejezet elemző munkáját jól összesíti. Tartalmát tekintve ez a
helyzetértékelés összegezése.
U
Javaslatokról: U
Mind ezek bázisán a 7. fejezet az innovációs szolgáltatásokat nyújtó intézményrendszer koncepcióját mutatja be. Térségi
szemléletet érvényesítve egy 3 szintes modellt javasol, amely vertikálisan és horizontálisan is összefüggő rendszert alkot.
U U U U
az adott körzetben a térségi (mondhatni, megyei szintű) innovációs alközpontok teljesítik ki, és
U U U U
a helyi központok mind ezeket felhasználják, de egyben erősítik, és adott esetben konkrét tartalommal ki is egészítik.
U U
Ez utóbbi speciális, eszközigényes innovációs szolgáltatások esetében rugalmasan lehetővé teszi azt, hogy akár egy-egy
regionális innovációs központ – komplex feladatai ellátása mellett – valamilyen szolgáltatási körben specializálódjon, pl.
U U
meghatározott technológiák szolgáltatási központjává fejlődjön (még konkrétabb példával élve: szerszámtervezés és gyártás)
akár virtuális szervezeti rendszerben is.
Feltétlenül támogatandó a tanulmánynak az a szemlélete, hogy ezt az egész rendszert rugalmasan, messzemenően a konkrét
regionális igények és adottságok bázisán kell megvalósítani.
A tanulmány vitatható részletének tartom a 7. fejezet 2. oldalán a következő szöveget: „Az ipari parkok szempontjából
egyenlőre a betelepülő nagyvállalatok a jó kliensek, akik nagy méretű területet vásárolnak. Ezt a mennyiségi és rövid távú
gondolkodást semmiképpen nem szabad támogatni, még a magas munkanélküliséggel rendelkező térségekben sem, mert a
tapasztalatok azt igazolják, hogy ezek a befektetők az újabb ipari parkokban csupán az olcsóbb munkaerőre alapoznak. Ez a
vállalati kör természetesen – az infrastruktúra igénybevételén túl – nem kíván különösebb szolgáltatást sem a parkoktól.”
Neves parkok nem presztízs-trófeaként emlegetik saját nagyvállalataikat; ők már tudják, mennyire fontosak, érdemes
megtanulni tőlük.
A javaslatok informatikai részét a 8. fejezet külön taglalja. Igen érdekes az „intelligens park” fogalmának felvillantása, és az
informatikai rendszer-építés megalapozása. A rendszer-terv elvi és technikai felépítése meggyőző. Fontos és támogatandó
jellemzője a javasolt informatikai rendszernek, hogy a szervezés centralizált, viszont a működtetése decentralizált. Azt a
U U U U
gondolatot, hogy a konkrét kidolgozást és a majdani működtetést esetleg a Gazdasági Minisztériumhoz telepítsék, el kell vetni.
Célszerű azt megpályáztatni az ipari parkok és szervezeteik körében: leginkább célravezető, ha az készíti a részletes
rendszertervet, aki működtetni fogja. Ez a működés néhány évig biztosan pénzügyi támogatásra szorul.
Említést érdemel még a tanulmány nyelvezete, amely szakszerű, célra orientált. Az apróbb megfogalmazási finomítások a
szöveg véglegesítésénél könnyen elvégezhetők.
Összefoglalva: a tanulmány átfogó és magas színvonalú munka, amely a címbeli feladatot maradéktalanul megoldja.
U U
Fejlesztési koncepciója, javaslatai támogatásra érdemesek, megvalósításukkal a regionális innovációs intézményrendszer olyan
fejlődése realizálódik, amely a gazdaság széles szféráiban képes jelentős eredmény-generáló hatást kifejteni.