1.

Bevezetés

A Furulyás Palkó című mesét Benedek Elek: Többsincs királyfi című kötetéből választottam.

Műfaját tekintve tündérmese, melynek jellegzetessége, hogy a hős valamilyen hiány miatt útra

kél, visszatér a kiindulási helyhez és közben csodás segítőkkel találkozik. Azért esett a

választásom erre a műre, mivel napjainkra is jellemző egzisztenciális problémákat feszeget.

2. A mese

2.1. A mese cselekménye

Jelen esetünkben a mesehőst, Palkót édesanyja az apa halála miatt egyedül neveli és nagyon

szegények. A fiú megelégelte az éhezést és útra kél, hogy munkát keressen magának.

Eltervezte, hogy addig nem tér vissza, amíg egy kicsi gazdaságot létre nem hoz. 4 évig

dolgozott, és munkája gyümölcse 4 borjú lett. Közben Palkó ráeszmélt, hogy otthon nem

tudják őket eltartani, így elindult a városba, hogy eladja az állatokat. Az úton négyszer

egymás után találkozott ugyanazzal az ősz öregemberrel, és minden egyes alkalommal

elcserélt egy borjút valamire. Először egy furulyát kapott, másodszor egy egeret, majd egy

futóbogarat és végül egy zacskó álmot, amihez utasítást is adott az öregember. Elmondta a

fiúnak, hogy mi fog történni, amikor hazamegy az édesanyjához és hogy mit kell tennie. Az

özvegyasszony jól meg is verte a fiát, akit a szomszédasszony szabadított ki a kezei közül.

Palkó megígérte anyjának, hogy amíg király nem lesz belőle, haza nem tér. Elérkezett egy

nagy városba, ahol a király lakott. Volt neki egy lánya, aki nem tudott nevetni és aludni, ezért

kihirdette, hogy aki megnevetteti és el tudja altatni, az feleségül veheti a királylányt és övé

lesz az egész ország. Palkó is szerencsét próbált; az öregembertől kapott furulya, futóbogár,

egér és a zacskó álom segítségével megbirkózott a feladattal. A fiatalok megházasodtak,

Palkó megkapta az országot, majd a lakodalom után a fiú a palotába hozta az édesanyját.

2
2.2. A helyszínek és idősíkok kapcsolódása a cselekményhez

A műben hiányoznak az idősíkok. Csak annyit tudunk a bevezető mondat alapján, hogy a

régmúltban történt és csak 4 év eseményeit tudjuk bizonyos cselekményhez kötni.

A helyszínek többnyire ismertek: otthon, a vásárra vezető út, újra otthon, nagy város, királyi

udvar, palota. A mesehős éretté válásának fokozatait jelölik a különböző helyszínek. A palota

szimbolizálja a kiteljesedést.

2.3. A szereplők jellemzése

A mesehős Palkó a „kereső” egy szegény legény, aki el tud szakadni anyjától, hogy

kiléphessen a világba. A felnőtté válás útjára lép, és keresi azt az embert, akivel ezentúl

boldogan élhet majd együtt. Független életet szeretne kialakítani. Bebizonyítja, hogy a

leggyengébbek is boldogulhatnak.

Az özvegyasszony egyedül neveli fiát. Részben negatív szerepet tölt be, amikor a hazatért fiút

veréssel bünteti. A valós életben a szülő kétkedő aspektusát megtestesítő alakváltozat.

A szomszédasszony egy segítőtárs, aki kiszabadítja anyja keze közül Palkót. Szerepe az, hogy

tovább vigye a cselekményt.

Az ősz öregember a segítő szerepét tölti be, csodaeszközhöz segíti hozzá a fiút. A valós

életben a szülő támogató aspektusát megtestesítő alakváltozat.

A király az érett felnőttet jelképezi. Király az, aki képes saját lelke birodalmában uralkodni,

aki nincs többé másokra szorulva, aki életét felelősen tudja irányítani. Aki a próbáit kiállja,

birtokolhatja a királyságát.

A királykisasszony a felnőtt párkapcsolatban, ami az érett személyiség másik mutatója, a

szerető feleséget szimbolizálja. Szeretetét el kell nyernie a mesehősnek, akinek a boldog

kapcsolatban soha többé nem kell átélnie szeparációs szorongást, amit édesanyja elhagyásakor

kellett éreznie és ami miatt többször is vissza-visszatért hozzá.

3
2.4. Szimbólumok

4 = a négyes szám a teremtett, az anyagi világ teljességére utal. A kozmikus teljesség és

tökéletesség teljes kifejlődésének a száma.

furulya = a harmóniát jelképezi.

egér = a szüntelen mozgást jelképezi

futóbogár = a lélek időleges lakhelyének a szimbóluma

2.5. Nyelvi elemek

Mesekezdő formula: a bevezető mondat elvezet minket a mából a régmúltba. Először feltűnik

a régi világ „hol volt, hol nem volt”, majd azon is túl az „Óperenciás –tenger”, az

„Üveghegyek” és ezután érkezünk meg a valóság-szerű világba, oda ahol a „kis kurta farkú

malac túr”.

Mesezáró formula: mivel az ember fél a haláltól, az örök élet utáni vágy kérdését egy

zárómondatban veti fel a mese: „Még ma is élnek, ha meg nem haltak”

3. A mese mondanivalója

A mese alapvető egzisztenciális problémát fejteget, azaz a boldogulás lehetőségét

hangsúlyozza. A cél a reményt keltés, azaz hogy az életben a leggyengébbek is

boldogulhatnak.

Bibliográfia:

Benedek Elek: Többsincs királyfi – Móra Kiadó, Bp. 1975

Pál József, Újvári Edit: Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és magyar

kultúrából- Balassi Kiadó, 2001

4
5