16.

Tétel

Íves teherhordó szerkezetek

Boltövek fogalma és jellemzői

Fogalom:A nyílások felett készített görbe tengelyű síkbeli nyílásáthidaló szerkezet melyben
csak nyomóerők keletkeznek

Jellemzői:
-nyílás feletti terhek viselése
-nyílás két oldalán lévő falaknak való biztonságos teherátadás

A boltövek erőjátéka

-Gyámfalaknak vagy pilléreknek adja át a böltövekre jutó terheket

-Terheléstől és alaktól függően a terheket kissebb vagy nagyobb oldalnyomás formályában
adja át a gyámfalaknak
-A boltöv záradékánál a felső 1/3-ban lép be a terhekő erő,a gyámfalnál az alsó 1/3-ban lép ki
a boltöv szerkezetéből a terhelő erő. A gyámfal ferde irányú terhelést kap.
-egyenlő nagyságú egymáshoz támasztott boltövek oldalnyomásai egymást kiegyenlítik a
szélső boltöv oldalnyomását nagyobb faltestel támpillérrel vagy fonórúddal kell felvenni
-az oldalnyomás annál nagyobb minnél laposabb a boltöv

A boltövek fajtái

• Egyenes boltöv
• Szegmens ívű boltöv
• Kosárgörbe ívű boltöv
• Félköríves boltöv
• Csúcsíves boltöv (nyomott,normál,emelet)
• Szamárhátívü
• Egyéb speciális boltövek

Készítésük módja

-Nagy görbületű kis sugarú boltöveknél a téglákat ék alakúra faragják a sugárirányú hézagok
azonos szélességüek és párhuzamosak
-Kis görbületű nagy sugarú boltöveknél a téglákat faragatlanul építjük be a hézagok lesznek
ék alakúak

Boltozatok fogalma

Íves felületű szerkezetek melyekkel azonos szerkezeti vastagság és anyag mellett fedhetők le
Íves felülettel általában nagyobb fesztávot lehet áthidalni mit sík lefedéssel

Boltozatok származtatása
-Sugárirányba rakott ék alakú kövekből vagy téglából épül, melyek saját tömegük és felülről
ható egyéb terhek hatására feszülnek egymáshoz
-Efész keresztmetszetükön csak nyomóerő lép fel
-Habarcs hézagok ék alakúak,az elemek az ékhatás következtében nem tudnak elmozdulni
-A belső erők a záradéktól a vállak felé hatnak a boltozat vállának felületén arra merőlegesen
átadódnak át a gyámfalakra

Boltövek boltozatok készítése

Egyenes boltöv készítése

-Max 1,4 m nyílásköz fölé készíthetnek
-Sugárirányú falazásnál 3-4m es ívmagassággal készül
-Később vakolással,téglák utólagos faragásával eltüntethető
-Párhuzamos hézagú
-Középre a záradékba ék alakú tégla kerül

Félköríves boltöv
-(nagyobb teherbírású mint az egyenes)
-Mintaív elkészítés,felrajzolba rá a téglakiosztás
-Álvanyzat összeállítása ív felékelése
-Váll kialakítása
-Mindkét oldalról egyszerre kezdik a falazást tömör habarcsrétegekkel
-Záradék tégla középre helyezése
-Boltöv tetejének lekenése híg habarcsa
-Habarsc szilárdulás után állványzat elbontás

Tétel
a. térlefedő szerkezetek Boltozatok (boltozatok alkalmazása, síkfödémek
fajtáinak jellemzése, gyártása, alkalmazási területeik):
Boltozatok:
A boltozatok a legősibb, a födémekhez hasonló rendeltetésű térlefedő szerkezetek. A boltozat
a falazat folytatása, ívesen meghajított változata, a falazóelemeket sugárirányban, ék alakban
építik be a szerkezetbe. A felülről érkező terhelések hatására az elemek egymásnak feszülnek,
teljes keresztmetszetükben nyomó igénybevétel lép fel. Ez tette lehetővé nagy fesztávolságú
terek lefedését igen kis hajlítószilárdságú anyagokkal (kő, tégla).
A sugárirányú elhelyezkedést a falazóelemek megfaragásával vagy a habarcshézagok ék alakú
kialakításával lehet elérni. A habarcs teljes megszilárdulása után alakul ki a boltozatos
erőátadás.
A boltozat elemeiben nyomó igénybevételek lépnek fel, ezért jelentős oldalnyomást ad át
alátámasztó szerkezetének, a gyámfalnak. Az oldalnyomás irányát a boltozat ívének alakja
határozza meg, az erők hatásvonala mindenütt, még a boltváll környezetében is e görbe
érintője. Az oldalnyomás nagyságát a boltozatra ható terhek együttese (önsúly, burkolatok,
hasznos teher) határozza meg.
Alacsonyabb ívű boltozatnál nagyobb oldalirányú erő terheli a gyámfalat. Ez az oldalnyomás
vagy az alátámasztó falazat tömegének, vastagságának kellő növelésével, támpillérekkel vagy
a két gyámfal összefogó, vízszintes irányú vonóvasakkal vehető fel.
A fesztávolság alapján kell megválasztani a boltozat vastagságát. Ennek súly és ívmagassága
határozza meg a gyámfal és a leterhelő fal méreteit, a hátfalazat nagyságát.
Boltozatok fajtái:
‐ dongaboltozat: a leggyakoribb és a legegyszerűbb félhenger alakú forma,
két szemközti alkotójánál, hosszirányban kell gyámfallal alátámasztani.
Bármilyen téglalap alakú tér fölé építhet. Emelkedőalakban is építhető.
Poroszsüveg boltozat: a dongaboltozatok leglaposabb ívformája, fél
tégla vastagságban. 2-5 m-nél nem nagyobb támaszkőre építik,
teherhordó falak vagy gerendák közé.
‐ Kolostorboltozat: négy vaknegyed alkotja
‐ Teknőboltozat: hosszúkás alaprajzú, homlokívek helyett vaknegyedekkel
lezárt dongaboltozat.
A donga-, kolostor-, és teknőboltozatok zárt boltozatok, mert a tömör gyámfalak miatt az
ilyen boltozatokkal lefedett terek nem kapcsolhatók jól egymáshoz. A világosság bevezetésére
a boltozatok felületén nincs lehetőség. Ha a boltozat vállvonala feletti ablaknyílások
elhelyezése kívánatos, fiókboltozatok kiképzésére van szükség.
‐ Keresztboltozat: két egymásra merőleges dongaboltozat áthatásaként jön
létre. nem igényel gyámfalat, sarokpontokon támaszkodik pillérekre.
Római keresztboltozat: négyzet alaprajzú, négy nyílt boltsüvegből áll.
Homlokívei félkör, átlós ívei lapos ellipszisek
Román keresztboltozat: boltsüvegei emelkedő záradékúak, így az átlós
ívek félkörösek is lehetnek. Emelt formája van.
‐ Kupolaboltozat: köralaprajzú forgásfelület. A vezérgörbétől függően a
boltozat lehet félgömb, gömbszelet, félellipszoid, paraboloid…, Ellipszis
alaprajz fölé nem lehet forgásfelületű kupolát emelni.
‐ Csehboltozat: csak körbe vagy ellipszisbe írt négyszög vagy sokszög
alaprajzú helyiségek fölé emelhető.
Csegelyes kupola: négyzetalaprajz fölé ékelt gömb alakú csehboltozat
tetejét a homlokívek magasságában vízszintes síkkel levágjuk és a
megmaradó négy csegelyre félgömbkupolát teszünk.
Csegelyes tamburos kupola: az előbb levágott csegelyekre előbb henger
alakú dobot (tamburt) teszünk, s a kupolát ennek a tetejére helyezzük.
Csehsüveg boltozat: az alaprajz sarokpontjainál nem esnek a kupola
alapkörére vagy ellipszisére, hanem azon belül helyezkednek el.