TÁPLÁLKOZÁSTAN

A fehérjék táplálkozás-élettani jelentősége

A szervezet fehérjéinek és egyéb nitrogéntartalmú alkotórészeinek képzéséhez szükséges
aminosavakat a táplálék fehérjéi biztosítják. A szöveti fehérjék állandóan bomlanak és
újraépülnek. A bontáskor felszabaduló aminosavak beépülnek a fehérjékbe, de egy részük
elvész az oxidatív katabolizmus során (bontó folyamatok). A fehérjeszükséglet tehát
aminosavszükségletet jelent.
A fehérjék 20 különböző aminosavakból felépülő makromolekulák. Közülük 9 (hisztidin,
izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán, valin) az ember számára
nélkülözhetelen, mert nem tudja szintetizálni. Ezért ezeket esszenciális aminosavaknak
nevezzük. A nem esszenciális aminosavakat a szervezet elő tudja állítani, főleg a táplálékkal
bevitt fehérjékből.
A fehérjék biológiai értékét esszenciális aminosav tartalmuk határozza meg. A komplett
fehérjék valamennyi esszenciális aminosavat tartalmazzák a megfelelő mennyiségben. Ebbe a
csoportba tartoznak az állati eredetű fehérjék túlnyomó része (tojás, tej, hús, hal). Az
inkomplett fehérjék egyes esszenciális aminosavban hiányosak, ezért önmagukban elégtelen
fehérjeforrások, de komplett vagy más inkopmplett fehérjével kiegészítve teljes értékűvé
tehető. Ide tartoznak a növényi fehérjék.
A szükséglet egyes aminosavak iránt a kor előrehaladtával csökken, hiszen a fejlődő szervezet
fehérjeszintézise még intenzív, ezért a felnőtt ember által fogyasztott fehérjében a szükséges
esszenciális aminosavak mennyisége kevesebb, mint a csecsemők vagy kisgyermekek által
fogyasztottban.
Az ember megfelelő energiabevitel mellett, fehérjementes étrendben is veszít fehérjét. Ez az
endogén fehérjeveszteség a vizeletben, a székletben, kisebb mennyiségben a verejtékben, és
más váladékokban, a lehámló bőrrészecskékben, növekvő hajban, körömben levő nitrogén
meghatározásával mérhető. Minthogy a fehérjemolekulák átlagosan 16 % nitrogént
tartalmaznak, 6,25-ős szorzófaktort használva a fehérje mennyisége is meghatározható.
Élettani fehérjeminimum: Az a legkisebb fehérjebevitel, amellyel a szervezet
nitrogénegyensúlya éppen elérhető, azaz a bevitt fehérje nitrogénmennyisége azonos a
vizelettel, széklettel, verejtékkel és az egyéb úton ürített nitrogén mennyiségének
összetételével.

A szénhidrátok táplálkozásélettani jelentősége

A szénhidrátok szénből, hidrogénből és oxigénből állnak.
Felosztásuk:
 Egyszerű szénhidrát (monoszaharid)
 Szőlőcukor (glukóz)
 Gyümölcscukor (fruktóz)
 galaktóz
 Kettős cukor (diszaharid)
 Répa- vagy nádcukor (glukóz+fruktóz)
 Tejcukor (glukóz+ galaktóz)
 Összetett szénhidrátok (poliszaharid)
 Emészthető (keményítő, glikogén)
 Nem emészthető (cellulóz, hemicellulóz, lignin, pektin).
Természetes cukorforrásaink a különböző gyümölcsök, a méz, de egyes zöldségek is
tartalmaznak nem elhanyagolható mennyiségű cukrokat.

1
Hazánkban és a legtöbb európai országban a szükségesnél nagyobb a cukorfogyasztás, a
férfiak átlagosan 92 g, a nők 85 g-ot fogyasztanak. A nemzetközi ajánlások legfeljebb napi 60
g hozzáadott cukrot tartanak megengedhetőnek.
A cukorfogyasztás káros hatásai:
o Gyorsan felszívódó és metabolizálható energiaforrás, mely a szervezet zsírraktáraiban
halmozódik fel
o Szerzett hajlam esetén a nagy mennyiségű fogyasztása cukorbetegségre hajlamosít
o A rendszeres cukorfogyasztás még rendszeres fogápolás mellett is fogszuvasodáshoz
vezet
Cukorból jelentős a hazai lakosság túlfogyasztása, az összetett szénhidrátok fogyasztása
viszont kis részét teszik ki az elfogyasztott energiahordozó tápanyagoknak. Az az optimális,
ha a napi étrend 55 energiaszázaléka áll szénhidrátokból, mégpedig összetett szénhidrátokból.
A hazai felmérések szerint jelenleg csupán 42 % körüli szénhidrátarányról beszélhetünk.
Itt kell megjegyezni, hogy a tápanyagok közül a keményítő szinte az egyedüli, amelynek
toxikus, emberre ártalmas mivoltát még nagy mennyiségű fogyasztással sem tudták kimutatni.
Keményítőforrásként elsősorban a burgonyát, és a cereáliákat kell megemlíteni, de a
hüvelyesekben is jelentős mennyiségben található.
A különböző növényi élelmiszerekben található összetett szénhidrátokat táplálkozási
szempontból az un. glikémiás index segítségével szokták jellemezni. Ez azt fejezi ki, hogy a
glukózhoz képest a vizsgált szénhidrát milyen mértékű étkezés utáni vércukoremelő hatással
rendelkezik.

A zsírok táplálkozásélettani jelentősége

A növényi és állati szövetekben egyaránt megtalálható lipidek szerkezetileg eltérő anyagok.
Közös tulajdonságuk, hogy vízben nem vagy alig, szerves oldószerekben jól oldódnak. A
szervezetben lévő lipidek egy része (koleszterin, foszfolipidek) a sejtmembránok
nélkülözhetetlen alkotórészei. A lipidek másik része, zömmel triglicerid formában a májban a
zsírraktárakban van.
Csoportosításuk:
 Telített
 Telítetlen
 Egyseresen telítetlen
 Többszörösen telítetlen
A zsírbevitelben elsősorban a jelentős részben telített zsírsavakat tartalmazó állati eredetű
zsiradékok növelik a kockázatot, főként az energia-bevitel növelése mellett. Az egyszeresen
telítetlen zsírsavak védő hatásúak a daganatkialakulással szemben. A többszörösen telítetlen
zsírsavak közül az omega 3 zsírsavak mérséklik a kockázatot.
Összefoglalóan a megelőzést szolgálja, ha a zsiradékbevitelt legalább az ajánlott 30 %-ra vagy
kicsit lejjebb szorítjuk, amit a zsírszegény konyhatechnikával és nyersanyag válogatással
könnyedén elérhetünk, valamint az egyszeresen- és többszörösen telítetlen zsírsavak helyes
arányának betartása.
A zsírokat a bennük lévő fő alkotórészek, a zsírsavak szerkezete alapján több csoportra
oszthatjuk. A telített, az egyszeresen ill. a többszörösen telítetlen zsírok a molekuláikban
található hidrogénmennyiségben különböznek egymástól, pontosabban ez azt jelenti, hogy a
telítetlen zsírokban található a legkevesebb hidrogén. Táplákozási szempontból a telítetlen
zsírok értékesek, azaz főleg a növényi eredetűek.
Ugyanakkor nem árt tudni, hogy egyes termékek (szendvicsmargarinok, főzőmargarinok,
félkész és kész termékek) ugyan növényi olajokból készülnek, de ezeket az előállítás során
hidrogénezik megváltoztatva a természetes zsírsavak eredeti szerkezetét. Ilyenkor azt

2
mondjuk, hogy megváltozik a zsír állapota, mely felosztás szerint megkülönböztetjük a cisz (a
természetes) és a transz (mesterséges) formát.
A telített zsírsavakban gazdag zsiradékok elsősorban állati eredetűek (pl.: disznózsír, vaj), és
legszembetűnőbb tulajdonságuk, hogy szobahőmérsékleten kemény állagúak. Ezen kívül,
úgynevezett rejtett zsírok formájában, a húskészítményekben, valamint a kemény sajtokban is
nagy mennyiségben találhatók. A növényi eredet ritkább, de például telített zsírt tartalmaz a
pálma- és a kókuszolaj. Ezek azok a zsírok, melyek energiát adnak, de ezen kívül nincs túl
sok hasznos szerepük. Túlzott fogyasztásuk nagymértékben megnöveli a kóros szív- és
érrendszeri megbetegedések kockázatát, ugyanis feleslegként lerakódnak, elzárják az ereket,
és növelik a koleszterinszintet. Ezek azok a zsírok, melyekből (a javuló tendenciák ellenére) a
magyar lakosság a legtöbbet fogyaszt.
A zsírok másik, és számunkra sokkal fontosabb csoportja a telítetlenek, melyek közül
elkülönítjük azokat, amelyek egyszeresen ill. többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak.
A gyümölcsök és zöldségek a telítetlen zsírsavak nagyon gazdag forrásai. Különösen sok van
belőlük a nedvdús gyümölcsökben, mint pl. a bogyós termésűekben, az almában, a körtében -
főleg a héjukban!
Az első csoport fő forrása még az olíva- és repceolaj, valamint az olajos magvak. A
többszörösen telítetlenek a legtöbb növényi és halolajban, valamint az olajos húsú halak
többségében találhatók meg. Külső tulajdonságuk, hogy szobahőmérsékleten folyékony
állagúak, a szervezetbe jutva támogatják az idegműködést, hormonokat termelnek, fokozzák a
zsíranyagcserét.
A többszörösen telítetlen zsírsavak csoportjába tartoznak az omega-6- és az omega-3-, azaz az
esszenciális zsírsavak. Mindkettő részt vesz a hormonszerű vegyi hírvivő anyagok, a
prosztaglandinok termelésében. Ezeknek többek között gyulladásszabályozó és vérzésgátló
hatásuk van. Szerepük van még a sejthártyák felépítésében, a zsírok szervezeten belüli
szállításában. Az omega-6-zsírsavak (linolsav-származékok) fő forrása pl. az olíva- és
napraforgóolaj. Egy felnőtt napi szükséglete kb. 4 g, mely 2 kávéskanál napraforgóolajnak, ill.
1 marék mandulának vagy diónak felel meg. Valamivel nagyobb mennyiségben védelmet
nyújthat a szívkoszorúér-betegséggel szemben, 25 g-nál több napi bevitel azonban fokozza a
szabad gyökök termelődését.
A magyar lakosság zsírbevitelének mindössze 0, 5 %-át fedezi különféle halak
fogyasztásával. Ez azért sajnálatos, mert az omega-3-zsírsavak végső formájukban az olajos
halakban fordulnak elő, pl. lazacban, makrélában és szardíniában. Ezek az ún. linolénsav-
származékok szabályozzák a vér koleszterinszintjét (a jó/rossz koleszterin arányát) és
csökkentik a szívbetegségek kockázatát. Aki nem szereti a halat, az lenolajból vagy halolaj-
kiegészítőkből tudja a legjobban beszerezni őket. Jó forrásaik még a szója- és repceolaj és a
kemény héjú gyümölcsök.
Tanácsok:
Napraforgó- vagy kukoricaolaj a legjobb (többszörösen telítetlen), vagy repce- és könnyű
vagy finomított olívaolaj (egyszeresen).
Soha ne használjuk fel másodszor, mert az újbóli felhevítéskor szabad gyökök keletkeznek
benne!
Mértékkel! (1 evőkanálnyi 160 kcal-t tartalmaz)
A sütéshez használt növényi olajok tápértékük nagy részét megőrzik, de a hidegen sajtolt
extra zöld olívaolaj nem alkalmas sütésre, mert a hő megárt aromájának.
Hússütésnél a hús és az olaj zsíradékai részben kicserélődnek, így a húsban csökkenhet a
telítetlen zsírsavak mennyisége.
A panírozott hús rengeteg zsírt szív magába!
180 fokon süssünk, mert így az étel kevesebb zsírt szív magába!
Használjunk papírkendőt a zsír felitatásához!

3
Távol-keleti sütési módszer a keverve sütés, mely kevesebb olajat igényel, de az olajhoz egy
kevés vizet kell adni, így csak minimális zsiradékot szív magába az étel.

A vitaminok táplálkozásélettani jelentősége

A vitaminoka szervezet számára nélkülözhetetlen, biológiailag aktív, szerves vegyületek. Az
ember a vitaminokat általában nem képes szintetizálni, így azokat a táplálékkal kell bevinni.
A vitaminban hiányos táplálkozáskor az életfolyamatok zavara miatt kóros tünetek
jelentkeznek. A vegyes táplálkozás általában kielégíti a vitaminszükségletet.
Oldékonyságuk alapján két csoportba oszthatók:
 Zsírban oldódó vitaminok
 A- vitamin
 D- vitamin
 E- vitamin
 K- vitamin
 Vízben oldódó vitaminok.
 C-vitamin
 B1-vitamin
 B2-vitamin
 Nikotinsavamid
 Niacin
 Biotin
 B6-vitamin
 Pantoténsav
 Folsav
 B12-vitamin.
A zsírban oldódó vitaminok a szervezetben raktározódnak, a vízben oldódó vitaminok nem,
ezért ez utóbbiakat naponta fel kell venni.

Az ásványi anyagok táplálkozásélettani jelentősége

Az esszenciális ásványi anyagokat két nagy csoportra szokták osztani:
 Makroelemek
 Kálcium
 Nátrium
 Kálium
 magnézium
 Mikroelemek.
 Vas
 Réz
 Cink
 Mangán
 Jód
 Molibdén
 Fluorid
 króm
Az ásványi anyagok funkciója rendkívül sokrétű. Egyesek strukturális szerepet töltenek be:
részt vesznek a csontváz, a fogak felépítésében (Ca, P, Mg), a hemoglobin (Fe), hormonok (I,
Zn) illetve számos enzimbe épülnek be.
Ezenkívül több ásványi anyag meghatározott élettani folyamatok szabáűlyozásában működik
közre:ingerület továbbításában, sav-bázis egyensúly fenntartásában, folyadékegyensúly
megőrzésében (Na, K), a sejtmembán áteresztőképességének szabályozásában (Ca).

4
 AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁSRÓL

Ha megkérdeznénk tíz embert, hogy mit ért egészséges táplálkozáson, tízféle választ kapnánk.

Az egészséges táplálkozás annyi energiát juttat a szervezetbe, amennyire szükség van, nem
többet, nem kevesebbet. Az egészséges, nem diétázó embernek nem kell számolni a táplálék
energiatartalmát, hanem rendszeresen mérnie kell a testtömegét, hinnie kell a tükörnek és a
centiméternek. A fogyás vagy a hízás a kelleténél kevesebb, illetőleg több energia bevitelére
utal, s az ok kivizsgálása a kezelőorvosra tartozik.
Az egészséges táplálkozás második biztosítéka a változatosság. Minél többféle élelmi
anyagból, élelmiszerből, ételféleségből és minél változatosabban táplálkozik valaki, annál
nagyobb biztonságban lehet afelől, hogy a szükséges tápanyagok mind és elegendő
mennyiségben bekerülnek szervezetébe.
Az egészség megőrzése és a betegségek megelőzése érdekében rendszeresen fogyasszunk
zöldségféléket, főzelékféléket és gyümölcsöket — ez az egészséges táplálkozás harmadik
ajánlása. Minden étkezésben szerepeljen a felsorolt csoportokból valamelyik élelmi anyag
vagy élelmiszer, illetve a belőlük készült étel. Reggelire zöldpaprika, paradicsom vagy télen
reszelt, nyers cékla, tízóraira és délutáni uzsonnára gyümölcs, ebédre főzelék, saláta,
gyümölcs, hideg vacsora esetén zöldségféle, meleg vacsorához pedig saláta vagy főzelékféle.
A zöldség- és a főzelékfélék, valamint a gyümölcsök többsége energiaszegény, ezért ha
nyersen fogyasztjuk vagy az elkészítés során nem alkalmazunk zsiradékkal, liszttel,
zsemlemorzsával vagy zsemlével történő dúsítást, megőrizhetjük ideális testtömegünket.
Ráadásul ezek a táplálékok nem növelik a zsír- és koleszterinbevitelt, sóban szegények,
másrészt gazdag forrásai az igen értékes, betegségmegelőző hatású, vízben oldódó élelmi
rostoknak. Nem utolsósorban vízben oldódó vitaminokat juttatnak a szervezetbe. Az utóbbi
időben különösen nagy érdeklődés nyilvánult meg a C-vitamin (aszkorbinsav) és az A-
vitamin előanyaga, a bétakarotin iránt. Ez a két vitamin ugyanis hatásosan gátolja az
érelmeszesedéses folyamat, valamint a rákos burjánzás kialakulását. Az E-vitamin is
hasonlóképpen védőhatású, de ez a vitamin elsősorban az olajos magvakban, a csíraolajokban,
a búzacsírában és a szójaolajban fordul elő igen nagy mennyiségben, de jelen van a tejben, a
tejtermékekben, a tojásban, a húsokban, a legtöbb margarinban, valamint a zöldség- és a
főzelékfélékben is.
Az egészséges táplálkozás negyedik tanácsa arra figyelmeztet, hogy a burgonya, valamint a
gabonafélék (a főtt tészta, a búzadara, az árpakása, a kenyér, a péksütemények) szintén fontos
alkotóelemei a változatos, egészséges táplálkozásnak. Ügyelni kell azonban az elkészítésre,
mert például az igen divatossá vált olajban és zsírban sült hasábburgonya, burgonyaszirom
nem tartozik az egészséges táplálkozás napi gyakorlatához (persze, a vajjal készült
burgonyapüré sem). A kenyerek és a péksütemények csoportjából a teljes kiőrlésű lisztből
készült barna változatok különösen értékesek, mert a bennük lévő élelmi rostok serkentik a
bélműködést.
A következő tanács arra int bennünket, hogy az eddigieket ki kell egészíteni értékes
fehérjeforrásokkal: sovány húsokkal és húskészítményekkel, sovány tejjel és tejtermékekkel,
valamint tojással. E három élelmiszercsoport olyan fehérjéket tartalmaz, amelyeket a
szervezet könnyen és hatékonyan hasznosít, amelyekben elegendő mennyiségben vannak
jelen a szervezet számára nélkülözhetetlen — esszenciális — aminosavak. Minthogy testünk
felépítésében az aminosavak meghatározó szerepet játszanak, érthető, hogy minden
életkorban elegendő mennyiségű és jó minőségű fehérjére van szükség, de különösen
gyermekkorban, a terhesség és a szoptatás idején, továbbá időskorban. A növényi eredetű
fehérjeforrások közül csak a szójakészítmények aminosavtartalma hasonlít az állati eredetű

5
fehérjékéhez, a többi növényi fehérje e tekintetben kevésbé értékes. A különféle növényi
fehérjék szakszerű kombinációjával azonban hozzá lehet jutni a szükséges aminosavakhoz.
Az egyik legfontosabb tanács az, hogy jelentősen csökkenteni kell táplálkozásunkban a
zsiradék mennyiségét. Gondoljuk meg, valóban meg kell-e kenni minden szelet kenyeret
vajjal vagy zsírral, valóban be kell-e sűríteni minden levest és főzeléket zsírral, olajjal, vajjal,
esetleg tejszínnel, valóban zsírban vagy olajban sütött, bundázott húsokkal kell-e kiegészíteni
a főzelékféléket, a burgonyát és a rizst? Köztudomású, hogy a zsiradékot tartalmazó
élelmiszerek, ételek ízletesebbnek tűnnek és határozottan kedveltebbek — ezt a táplálkozási
vizsgálatok is bizonyítják. Közismert tény az is, hogy a túlzott zsiradékfelvétel nemcsak
jelentősen növeli az étrend energiatartalmát és ezzel az elhízás kifejlődésének legfontosabb
tényezője, hanem közrejátszik az érelmeszesedés kialakulásában is. Különösen az állati
eredetű zsírok szerepe jelentős e tekintetben. A növényi eredetű zsírok összetétele kedvezőbb,
rendszeres használatuk révén megelőzhető, illetve mérsékelhető az érfalon az
érelmeszesedéses lerakódások keletkezésének veszélye, és összetevőik csökkentik a
vérkoleszterinszintet is.
Az egészséges és zsírszegény táplálkozásban természetesen nemcsak a látható zsiradékra kell
ügyelni, hanem az élelmiszerekben lévő rejtett zsiradékokra is. Figyelni kell a belsőségekre, a
kolbász- és a szalámifélékre, a szalonnára, a császárhúsra, a tepertőre, a disznósajtra, a
tejfölre, a tejszínre, a sajtokra (a legtöbb közkedvelt sajt zsírban gazdag), a vajas és a tejszínes
édességekre, a jégkrémekre stb.
A fentieket azonban nem lehet úgy értelmezni, hogy akkor általában kerülni kell a húsokat, a
húskészítményeket, a tejet, a tejtermékeket és a tojást. Ez bizony torzítása lenne az egészséges
táplálkozás ajánlásainak, hiszen csupán a zsírban gazdag élelmiszerek fogyasztását kell
ésszerűen csökkenteni, míg a sovány húsok és húskészítmények, a tej és tejtermékek igen
fontos részei a táplálkozásnak.
A húsok nemcsak értékes fehérjetartalmuk miatt, hanem a legjobban hasznosuló vasforrásként
is nélkülözhetetlenek. A húsok és húskészítmények gazdagok a szervezet számára
elengedhetetlen B12-vitaminban (ezenkívül csak a tej és a tejtermékek tartalmaznak e
vitaminból egy keveset, de a növényi eredetű táplálékokkal nem kerül B12-vitamin a
szervezetbe). A tej és a tejtermékek a leggazdagabb kalciumforrások, ráadásul a kalcium
hasznosuláshoz szükséges D-vitamint és fehérjét is tartalmazzák. Ki kell emelni a sovány
baromfi zsírszegénységét és a tengeri halak húsában lévő igen értékes zsírsavakat, amelyek
rendszeres fogyasztás esetén gátolják a trombózis bekövetkezését és az érelmeszesedés
kifejlődését.
Azt a tanácsot is ajánlatos megszívlelni, hogy óvakodjunk a sok koleszterint tartalmazó
táplálékoktól. Ezek közé tartoznak a belsőségek (agy, velő, szív, vese, tüdő) és a tojás. A
belsőségekből csak igen ritkán és kis mennyiséget együnk, tojásból pedig hetente legfeljebb
négy-hét darab lehet az adag, de ne zsírban sütve! Van koleszterin a húsokban, a
húskészítményekben, a tejben és a tejtermékekben is, ám jóval kisebb mennyiségben, mint az
előbbiekben. A máj szintén tartalmaz koleszterint, de értékes vitamin- és mikroelem-tartalma
miatt helye van az egészséges táplálkozásban.
Kerüljük az édességek rendszeres élvezetét és a bőséges cukrozást. Az édesség iránti
természetes vágyat friss gyümölcsökkel elégítsük ki. A lekvárok és a befőttek cukortartalma
nagy, de kevesebb vitamint tartalmaznak, mint a friss gyümölcsök.
Végül kerüljük a túlzott sózást. Az élelmi anyagokban elegendő só van, az élelmiszerek
jelentős részében pedig túlságosan is sok. A húskészítmények, a sajtok, a konzervipari
termékek sok sót tartalmaznak, sőt még a kenyér is számottevő sóforrás, ezért legalább mi ne
sózzuk tovább a táplálékokat.
Foglaljuk össze az eddigieket: étkezzünk változatosan, élvezzük a zöldség- és főzelékfélék,
valamint a gyümölcsök ízeit, éljünk a burgonya és a gabonafélék sokféle elkészítési

6
lehetőségével, egészítsük ki étrendünket sovány húsokkal (csirkével, hallal),
húskészítményekkel, sovány tejjel és tejtermékekkel, ne féljünk a mérsékelt
tojásfogyasztástól. Kerüljük a zsírokat látható és láthatatlan formában egyaránt, lehetőleg
zsiradék nélkül főzzük, süssük ételeinket. Takarékoskodjunk a cukorral és a sóval. Szeszes
italt csak ritkán és kis mennyiségben, kávét mérsékelten fogyasszunk. Étkezzünk többször és
rendszeresen, naponta lehetőleg azonos időpontokban.

7
 ELHÍZÁS

Az elhízás a legelterjedtebb anyagcsere betegség.

A hazai lakosság 40 %-a túlsúlyos, 20 %-a elhízott.
Vidéken több az elhízott nő, városban, pedig az elhízott férfi. Az alacsonyabb jövedelmű
népcsoportokban az e3lhízott nő, a magasabban az elhízott férfiak aránya a nagyobb. Az
elhízással szembeni attitűd kor, kultúra, divat szerint változik. Manapság a karcsú, kisportolt
alkat az ideál. Csecsemőkorban viszont még mindig a dundi, gömbölyű csecsemőt gondolják
fejlettnek. Pedig elhízásra fokozottabban hajlamosak azok a gyerekek, akiknek
súlygyarapodása csecsemőkorukban nagyon nagy volt. Feltételezik, hogy a csecsemőkori
elhízással nemcsak a zsírsejtek nagysága nő meg, hanem a száma is gyarapodik.

Vizsgálati módszerek:
 A kövérség mérésére a testtömegindex alkalmas:
BM I= ttkg /(testmagasság méterben)
18,5 alatt alultáplált
20-25 egészséges
25-30 túlsúlyos
30-35 elhízás
35-40 súlyos elhízás
40 felett igen súlyos elhízás.
 Derék/csípő hányados
Férfi 0.95
Nő 0.8 alatt
 Bőrredő mérés
 Testösszetétel vizsgálat.

Megoldás:
 Étrend
 Fizikai tréning
 Pszichés támogatás
 Gyógyszerek.

Étrendi kezelés:
 BMI 25-27: 1-2 kg plussz súly, egyénileg megoldható
 BMI 27-31: 10 kg súlytöbblet, szakember segítsége
 BMI 31-44: hosszú távú program, intézeti körülmények között
 BMI 45 főlőtt: gyógyszeres megoldás.

8
 Divatos diéták

Csoportosítás:
 Fehérjedús, szénhidrátszegény
 Atkins féle módszer
 South Beach
 Norbi- Update módszere
 Hollywood diéta
 3D étrend
 Szénhidrátbő, zsírszegény
 Pritkin diéta
 Rizsdiéta
 Tápanyagok időben történő elválasztáson alapuló étrendek
 Testkontroll
 GI diéta
Az Atkins-diéta
Manapság világszerte, így hazánkban is egyre több ember túlsúlyos és elhízott. Közülük
sokaknak napi témája, hogy hogyan, milyen módszerrel fogyjanak le. A legtöbb ''csodadiéta''
hatékonyságát és biztonságát azonban a táplálkozástudományi szakemberek megkérdőjelezik.
Dr. Robert C. Atkins az 1970-es évek elején alkotta meg Amerika legnépszerűbb, ugyanakkor
legvitatottabb diétáját, amely napjainkra nálunk is ismertté vált. A diéta lényege, hogy a
táplálkozás alapját a zsírok és fehérjék alkossák, s a szénhidrátok fogyasztása minimálisra
csökkenjen. Megjegyzendő, hogy ez a diéta Amerikából indult hódító útjára, ahol az emberek
táplálkozására elsősorban a túlzott, sokszor mértéktelen szénhidrátfogyasztás jellemző, s
ennek mérséklése (de nem drasztikus csökkentése) ott tényleg kívánatos lenne. Az európai
emberek táplálkozási szokásai azonban nem teljesen azonosak az amerikaiakéval.

Az Atkins-diéta négy szakaszból áll.

Az első a bevezetés szakasza, amelyben megindul a fogyás. Ez minimum két hétig tart, de
Atkins szerint azoknál, akiknek nagy az ''anyagcsere-ellenállásuk'', ennél hosszabb idejű is
lehet. Ebben a szakaszban napi 20 g szénhidrát fogyasztása engedélyezett, bőséges zsír és
fehérjefogyasztás mellett. Nem szabad gyümölcsöt, kenyeret, főtt tésztát, gabonát,
keményítőtartalmú zöldséget, margarint, olajos magot és csonthéjasokat enni, ugyanakkor
szinte korlátlanul fogyasztható mindenféle hal, tenger gyümölcsei, szárnyas, vörös hús, tojás,
zsíros sajtok, olajok, zsírok, vaj és néhány zöldség, de az utóbbi csak kis mennyiségben. A
tejtermékek közül csak sajt, tejföl és vaj ehető. Ebben a szakaszban a fogyás mértéke kb. heti
2- 2,5 kg.
A 2. szakasz a folyamatos fogyás szakasza, amikor is hetente 5 g- mal növelhető a napi
szénhidrát mennyisége, főleg szénhidrátban szegény zöldségek, illetve bogyós gyümölcsök
révén. Ebben a szakaszban a fogyás mértéke kb. heti 1,5 kg, s addig kell folytatni, amíg kb. 3-
5 kg leadandó súlyfelesleg marad.
Az ezt követő szakaszt Atkins előkészítő megelőzésnek nevezte. Ennek az a lényege, hogy a
szénhidrátfelvételt heti 10 g-mal kell növelni, főleg kis glikémiás indexű élelmiszerekkel, de
csak addig, amíg a súlyleadás meg nem áll.
Atkins szerint ezt a szénhidrátmennyiségű (kb. 70-120 g) táplálkozást kell folytatni a 4.
szakaszban, a tartós megőrzés szakaszában is, de a szénhidrátfogyasztást ne növeljük, mert
akkor elkezdünk hízni. Habár a 3. szakasz végére elért szénhidrátmennyiség minden embernél
más és más lehet, de még mindig jócskán elmarad az egészséges táplálkozási ajánlásokban
szereplő 50- 55 energia%-tól.

9
A táplálkozástudományi szakemberek többsége egyetért abban: a fogyás lényege az, hogy
több energiát használjunk fel, s kevesebb energia jusson a szervezetünkbe. Az
energiafelhasználás leghatékonyabb módja a rendszeres sport, míg a kevesebb energia
felvétele kevesebb étel fogyasztásával, illetve megfelelő nyersanyag-válogatással érhető el.
Ha étkezésünkben a zsírok mennyiségét csökkentjük, az az összenergia felvételének
csökkenésében jobban meg fog mutatkozni, mint ha a szénhidrátokat csökkentenénk, ugyanis
1 g zsír 9 kcal energiát szolgáltat, míg 1 g szénhidrát csak 4 kcal-t. Ha a nyersanyag-válogatás
megfelelő, az étel mennyisége miatt nem kell aggódnunk, mert kis energiatartalmú
élelmiszerek választásakor egy nagy tányér étel is nyugodtan elfogyasztható.
Az Atkins-diéta népszerűségének egyik oka, hogy elhiteti az emberekkel: azok az ételek,
amelyek a többi fogyókúrában tilosak vagy csak mértékkel fogyaszthatók (pl. mindenféle hús,
zsíros sajtok, vaj stb.), ezúttal szinte korlátozás nélkül ehetők, így a fogyókúrázónak nem kell
megvonnia magától a kedvenc ételeit.

Az Atkins-diéta előnye, hogy a fogyókúrázók gyorsan és látványosan fogynak, mivel a

szénhidráthiány miatt elsősorban a zsírokat mozgósítja a szervezet, ha energiára van szüksége.
Ez valóban sok fogyni vágyó ember számára kecsegtető lehet, azonban emellett rengeteg
nemkívánatos, sőt, sokszor egészségkárosító hatása is van ennek a diétának. A szakemberek
többsége szerint az eredményes, egészséges fogyókúra során az az ideális, ha nem gyorsan,
hirtelen szabadulunk meg a súlytöbblettől, hanem fokozatosan, hetente kb. 0,5-1 kg
leadásával. Ez sokkal nagyobb garancia a visszahízás elkerülésére, mint a gyors fogyás.

Az Atkins-diéta egyik nagy hátránya:

 az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozási ajánlások szerinti 55-15-30 energia%-os
szénhidrát-fehérje-zsír arány megbomlik, s nagymértékben eltolódik a zsírok és a fehérjék
javára. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy az a legcélravezetőbb a fogyás sikerének
elérésére, ha valamelyik táplálékfajtát, illetve tápanyagot kiiktatják az étrendjükből. Ez
azonban helytelen gyakorlat, hiszen minden tápanyagra szüksége van a szervezetnek, s ha
valamelyiket száműzzük, az lehet, hogy hamar testtömegcsökkenést eredményez, azonban
a többi tápanyag nagyobb arányban fog szerepelni az étrendben, s ez hosszú távon
egészségkárosodást eredményezhet.
Az eredményes diétás kezelésnél a hangsúlyt a kiegyensúlyozott, mértékletes étkezésre, s
nem bizonyos ételfajták, illetve tápanyagok kerülésére kell helyezni. Az egészséges étrend
esetén ajánlott 55-15-30 energia% arány a fogyókúra ideje alatt is ajánlható, esetleg a 30
energia% zsírt célszerű 25 energia%-ra csökkenteni
 A fogyókúra természetesen mindenkinek elsősorban a testtömegcsökkentést jelenti, és
sokan megfeledkeznek arról: a fogyás mellett éppolyan fontos tényező az is, hogy
eközben szervezetünk, egészségünk ne károsodjon. A szélsőséges diéták, mint amilyennek
az Atkins-diéta is nevezhető, már rövid távon egészségi problémákat okozhat, hiszen a
nagyon csekély szénhidrátfelvétel miatt a szervezet nem jut hozzá a napi szükséges
rostmennyiséghez, s hiányt szenvedhet a gabonákban és a gyümölcsökben található
vitaminokból és ásványi anyagokból is.
 A nagy zsírtartalmú étrend növeli a szív és a keringési rendszer betegségeinek kockázatát,
míg a sok fehérje a vese, a máj és az ízületek károsodását idézi elő. A sok állati fehérje
fokozza a kalciumnak a vizelettel való ürítését. Mivel az efféle szélsőséges diétákat
elsősorban nők alkalmazzák, a fokozott kalciumürítés miatt fellépő kalciumhiány
csontritkuláshoz vezethet. Atkins a diétájában a tejet sem ajánlja a szénhidráttartalma
miatt. A túlságosan sok állati (nem tejből származó) fehérje felvétele ezenkívül a
veseműködések csökkenését is eredményezheti. Minthogy a zsírégetés során keletkező

10
 ketonok nemcsak a vizelettel, hanem a lehelettel is ürülnek, ez kellemetlen, rossz
szájszaggal jár.
 Elégtelen a rostbevitel, ami székrekedéshez vezethet. Nő a divertikulózisok, béldaganatok
előfordulási gyakorisága.
 Az elégtelen szénhidrátbevitel miatt zavar az ideg és izomműködésben is A glikogén vagy
a glükóz hiánya zavart okoz az izomműködésben is. Ha ezekből a szénhidrátokból nincs
elegendő a szervezetben, az az állóképesség és a fizikai teljesítmény nagymértékű
csökkenését eredményezheti. Számos kutatási eredmény alapján megállapítható, hogy a
sportolók szénhidrátfelvétele és fizikai teljesítménye között szoros összefüggés van.
Vannak a szervezetben olyan sejtek, amelyek csak a glükózt képesek felhasználni
energiaforrásul. Ezek közé sorolhatók:
1. a központi idegrendszer sejtjei,
2. a vörösvérsejtek,
3. bizonyos fehérvérsejtek,
4. a csontvelői sejtek,
5. a vese kéregállományának sejtjei,
6. sebzés, sérülés környéki, gyorsan szaporodó fibroblasztok.
 Csökken a fogamzóképesség. A fogamzás előtt kifejezetten hátrányos lehet a szénhidrátok
drasztikus csökkentése, mert a teherbe eséshez szükséges megfelelő hormonműködést
akadályozza. De az is figyelemre méltó, hogy az agy számára nélkülözhetetlen, szinte
egyedüli energiaforrás a glükóz, amelynek fontos szerepe van az emlékezési és a tanulási
folyamatok fenntartásában, javításában.
 A szénhidrátszegény diéta depressziót is okozhat, ugyanis a szénhidrátok fontos szerepet
játszanak a szerotonin termelésében. Ha kevés a szénhidrát, kevesebb szerotonin
termelődik, ami hangulati változásokban, depresszióban nyilvánulhat meg. A nők
szervezetében ráadásul eleve kevesebb szerotonin termelődik, így a szénhidrát hiányából
adódó tüneteik még drámaibbak, mint a férfiaké. A szerotoninnak az is fontos feladata,
hogy közvetíti az agyban a jóllakottság érzetét.

South Beach-diéta
Újfajta diétás étrend tartja lázban Amerikát. A legnagyobb sztárok már eszerint étkeznek, de
még Bill Clinton volt elnök is ennek a módszernek köszönheti, hogy leadta pocakját. Persze
felesége, Hillary is lelkesen követi. Halle Berry és Kylie Minogue szintén a South Beach Diet
(déli parti diéta) szerint állítja össze napi menüjét.
Az új szenzáció kitalálója Arthur Agatston szívgyógyász. A doktor régóta gondban volt,
mivel betegei gyakran a nem megfelelő étkezés miatt váltak elhízottakká, fogékonyabbá a
cukorbetegségre, szívinfarktusra. Őket nem lehetett erősen tornáztatni, ezért olyan étrendet
kellett kitalálnia, amely mozgás nélkül is hatékony.
Többféle szénhidrát
Dr. Agatston diétája mára nagy siker lett az egészséges emberek körében is. Mert megtartja a
korábban népszerű Atkins-diétából a húsokat, de csak a soványakat. Nem osztja azonban
kollégája nézetét, aki szerint minden szénhidrát kerülendő. Különbséget tesz ugyanis jó és
rossz, az összetett és egyszerű szénhidrátok között – az előbbiek javára. A jók lassan, de
tartósan emelik a vércukor szintjét, míg a rosszak hirtelen megemelik, majd hagyják leesni
azt. Így aztán a páciens újra éhes lesz, és valamilyen ételért nyúl.
Kiegyensúlyozottan!
A South Beach Diet kiegyensúlyozott étrend: sok-sok gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű
pékárut tartalmaz, valamint olajos magvakat és egészséges olajokat, zsírokat. Agatston doktor
eltéríti a fogyni vágyókat a telített zsíroktól (vaj, zsíros húsok, hamburger, szalonna), és arra
buzdítja őket, hogy inkább telítetlen zsírokat tartalmazó fogásokat egyenek. Ilyenek az

11
olívaolajjal főzött ételek, az omega-3 zsírsavakban gazdag halak. Az étrendet egyébként akár
optimális diétának is mondhatnánk, mert ez a dietetikusok álma is. Semmilyen fontos
élelmiszer csoportot nem zár ki, hangsúlyt fektet a rendszeres étkezésre, a jóllakottságérzet
kialakítására.
Rá kell készülni
Nem lehet viszont hírtelen belefogni. Három fázisból áll ugyanis:
-.Az első fázisban a diétázó elhagyja a kenyeret a rizst, a burgonyát, a tésztát, a sütiket, a
gyümölcsöket, a jégkrémet és az alkoholt. Sovány húsok és rostos zöldségek hivatottak elűzni
az éhséget, és ezekből nem is fog túl sokat enni. Ez a fázis a legszigorúbb és legnehezebben
betartható. Viszont ez alatt lehet a legtöbbet fogyni: 4-6 kilót két hét alatt.
- A második szakaszban, ami addig tart, amíg valaki el nem éri a kívánt súlyát, már lehet
rostdús szénhidrátokat enni. Az étrend fontos részét képezik a gyümölcsök, teljes kiőrlésű
gabonából készült kenyerek és gabonapelyhek. A fogyás lassul: már csak heti fél-egy kiló
megy le.
- A harmadik rész akkor következik, ha eléri a kívánt súlyt. Ekkorra már életmóddá válik a
South Beach Diet, és csak arra kell vigyázni, nehogy visszatérjen a régi, rossz ételekhez.
Időnként lehet egyszer-egyszer nassolni.
Javasolt ételek: sovány sajt, sovány joghurt, vesepecsenye, sovány karaj, borjúhús, baromfi
(nem hízott), minden hal és kagyló, tojás, csonthéjasok, tej, alacsony glikémiás indexű
gyümölcsök, zöldségek.
Tiltott fogások: kenyér, tészta, csirke láb, zsíros hús és sonka, kolbász, brie sajt, sárgarépa,
burgonya, magas glikémiás indexű gyümölcsök, alkohol, jégkrém, zsíros joghurt.
Mit ehetünk?
A glikémiás index azt fejezi ki, hogy az adott élelmiszernek a glukózhoz, azaz a cukorhoz
képest mekkora a vércukorszintemelő hatása. Az egyszerű szénhidrátoknak magas a glikémiás
indexük, míg az összetetteknek alacsony.
Az alacsony glikémiás indexűek lassan és tartósan emelik meg a vércukorszintet, míg a magas
glikémiás indexű ételek gyorsan, de csak rövid időre. Segítünk, mit vegyen, mit egyen.
Az alacsony glikémiás indexű ételek:
* Segítenek a szívbetegség kivédésében.
* Akadályozzák a kettes típusú diabétesz kialakulását, illetve ha már kialakult a cukorbaj,
segítenek a betegség mellékhatásainak elkerülésében.
* Csökkentik az étvágyat, tehát súlycsökkenéshez vezetnek.
* Fogyasztásukkal a diétázó energikusabbnak érzi magát.
Akiknek nem ajánlott...
* Veseproblémákkal küszködők – hiszen figyelniük kell arra, mennyi fehérjét visznek be a
szervezetükbe.
* Terhes nők – ha már mindenképpen megpróbálják, akkor a második szakasszal kezdjenek,
orvosuk tudtával és beleegyezésével.
* Gyerekek – csak a családorvos hozzájárulásával.
* Magas vérnyomásban, cukorbetegségben szenvedők – orvosi felügyelet mellett végezzék a
diétát.

A Norbi Update-étrend
A Norbi Update népszerűsége „A Norbi-titok” 2004-es kiadása óta töretlen a lakosság
körében. Norbi Update-jelzéssel 2004 decemberétől több olyan termék kapható, amely
„elsősorban – de nem kizárólagosan – azon fogyasztók részére készült, akik e szerint a
módszer szerint állítják össze étrendjüket”. A táplálkozással szakemberként foglalkozók
azonban az „életmódrendszerben” több hibás értelmezést, megalapozatlan állításokat

12
fedeznek fel, a termékek kódjában pedig nem látják a rendszert.
A Schobert Norbert által kidolgozott étrend elméleti hátterét „A Norbi-titok”, illetve a „Norbi
Update-zsebkönyv 2005” című könyvekből ismerhetjük meg. E művekben az anyagcsere
endokrin szabályozásának élettani alapjai elnagyoltak. Lássunk egy példát:„A kor
előrehaladtával egyre kevesebb növekedési hormont termel az agyalapi mirigy, ezért van,
hogy az idősebbek lassabban fogynak.” A növekedési hormon (GH) hiánya valóban okoz a
kisdedkortól kezdve növekedési problémákat, valamint az egyébként részarányos testalkatú
gyermekeknél bizonyos fokú – főként törzsre lokalizálódó – elhízást is eredményezhet,
azonban idősebb korban jellemzően nem okoz lassúbb fogyást. Az idősebbek lassúbb
fogyásának hátterében az életévekkel arányosan és fokozatosan csökkenő izomtömeg áll:
hatvanöt éves kor után az izomzat tömege tízévenként 10%-kal csökken, nyolcvanéves korra
az izomsejtek száma fele a fiatalokénak, húsz-huszonegy éves korban a test tömegének kb.
45%-a a vázizomzat, s ez az arány hetvenéves kor felett 27%-ra csökken. Az izomsejtek
energiaszükséglete és -felhasználása nyugalomban is nagyobb, mint a zsírsejtek
energiaigénye. Az alapanyagcsere a kor előrehaladtával ugyan csökken, mértékét alapvetően a
zsírmentes testtömeg határozza meg. Itt megemlíteném, hogy a fogyókúra során a tudatos
táplálkozás megválasztása mellett igyekszünk az alapanyagcserére is befolyással lenni.
A „szénhidrátszegény aminosavak” kifejezés ugyan tudományosnak látszik, de nem létezik. A
fogyókúrában indokolatlan és hiba kiemelni egyedül az l-karnitin szerepét, hiszen bizonyítva
van pl. a cink és a konjugált linolsav, azaz a CLA hasonló hatásossága is. Az előbb felsorolt
anyagok hatással vannak a zsírégetésre, a zsíranyagcserére és megfelelő mozgással
kiegészítve hatásuk fokozható.
Az energiaitalok preferálása túlzó („kifejezetten ajánlott”). A „megjelentek az édesítőszerrel
készült italok, elmondhatjuk: az energiaitalok nem hízlalnak” megszövegezés ugyan igaz,
azonban a hazánkban forgalomban levő harmincegyféle energiaital közül mindössze öt
termék cukormentes. Bizonyos összetevőikről (koffein, taurin) csak pozitívumokat említ,
másokról (pl. ginszeng, glukuronolakton, guarana, inozit) egyáltalán nem szól, s a
„mértékkel” mennyiség igen kevés tényt tartalmaz. A hazánkban forgalomban levő
energiaitalok már említett összetevői és egymáshoz viszonyított arányuk miatt bekövetkező
stimuláló hatás rokon lehet a pszichostimuláns (legális) kábítószerel, illetve doppingszerek
hatásával. A túladagolás szorongást, izgatottságot, pánikrohamot, fejfájást, alvászavarokat,
remegést, szívdobogásérzést, vérnyomás-emelkedést és szapora pulzust okozhat.
Kritikát fogalmaz meg más étrendekkel (pl. a vércsoportdiétával és az Atkins-diétával)
kapcsolatban is. Az ovolakto-vegetáriánus étrend káros voltát szintén egyoldalúan „bizonyítja
be”, a jótékony hatásairól elfeledkezve, valamint minden vegetáriánus irányzatot egyszerűen
egy kalap alatt említ. A szerző egy-egy mondatban igyekszik hangzatos megállapításokat
tenni, mint: „a szója sem jobb a többi növényi eredetű tápláléknál, a közhiedelemmel
ellentétben nem ugyanaz a fehérje van benne, mint a húsban” – azonban a kevés tény mellett
igen sok mellébeszélést találunk, hiszen a különböző élelmiszerek, alapanyagok és ételek
eltérnek a többitől, vegyes étrend esetén kiegészítik egymást, s nem jobb vagy rosszabb egyik
a másiknál. A szójabab fehérjében gazdag, s ez a fehérje az összes növényi eredetű fehérje
közül az egyik legértékesebb, mivel a legkedvezőbb arányban tartalmazza a fontos
aminosavakat. Értékes az olajtartalma is, mert élettanilag fontos telítetlen zsírsavak (pl.
linolénsav) vannak benne. Ugyanakkor a szójabab olyan anyagot is tartalmaz, amely a fehérje
értékesülését gátolja. Ezt hőkezeléssel közömbösítik. Bár a szójafehérje biológiai értéke
csaknem azonos a húséval, a legtöbben tudják, hogy a szója nem hús.
Azt állítja, hogy a fogyókúrák helyett: az Update olyan étrend/életmód, amely mellett nem
kell egy életen át edzeni, diétázni.
Itt arról is ír, hogy milyen nehéz megváltoztatni a felnőtt ember szokásrendszerét, amellyel
egyetértünk.

13
Az Update-diéta/életmód, véleményünk szerint több divatos étrend összevágásából született.
A zsírban gazdag Update a zsírdús pontdiétára emlékeztet, amelyben kisebb pontszámot
kapnak a zsíros, de szénhidrátban szegény ételek, s fordítva: nagyot az alacsony zsírtartalmú,
de szénhidrátgazdagok. Ez az „elmélet” arra a hibás és elnagyolt nézetre épül, hogy csak a
szénhidráttól hízunk (el), a zsírtól nem. A Zóna-diéta is felfedezhető benne (szintén a
vércukorszint és inzulinszint meg az elhízás kapcsolatából indul ki). Az Update felhasználja
az elválasztó étrendek sajátosságait is (pl. Testkontroll, Paleo-diéta), amelyek szerint a
különböző napszakokban más-más tápanyagot kell enni. Célszerű továbbá ezen étrendek
szerint a különböző tápanyagokat egymástól is elválasztani. Hibás az a nézet, hogy őseink a
vadászás miatt csak este ettek többet, illetve a nyersanyagokat (gyümölcsöket, zöldségeket,
húst) külön fogyasztották. Minden fogyókúrás termékbe fruktózt és édesítőszert tenne, pedig a
fruktózt fogyókúrában nem ajánljuk. A fruktóz nem energiaszegényebb, csak a vércukor
emelő hatása más (alacsonyabb a GI értéke).
Az Update-et rendszernek szánta Schobert Norbert, de jelen állapotában inkább egy rendszer
nélküli halmaz. Sem táplálkozástudományi alapelvek, sem logika nem fedezhető fel benne
(pl. egy helyen amellett érvel, hogy nem kell a jól összeállított étrendet vitaminokkal és
ásványi anyagokkal kiegészíteni, máshol pedig: „a bevitt pluszok jótékony hatást
eredményezhetnek”). „A Norbi-titok 1. kötet” az elméleti alapot tartalmazza, a Zsebkönyv –
amelyet a tervek szerint évente frissítenek – a táplálékokat sorolja be.
Előnyök:
A szerző megfogalmazza az Update-életmódrendszer tízparancsolatát is. Egyetértünk a 3.
ponttal (amely szerint az orvosokkal együtt kell működni, főleg ha diétával együtt járó
betegsége van valakinek), az 5. ponttal (amelyben a napi ötszöri és kiegyensúlyozott étkezésre
hívja fel a figyelmet), a 6. ponttal (amelyben a mértékletes, rendszeres sportról ír), a 7. ponttal
(fogyasszunk kevesebb cukrot) és a 9. ponttal (eszerint nem kell az étrendet vitaminokkal és
ásványi anyagokkal kiegészíteni, ha jól állítjuk össze), s elméletben a 10. ponttal is
egyetértünk, hiszen ez a család szerepét, az idősek megbecsülését taglalja, bár nehéz
beilleszteni az előző kilenc pont koncepciójába.
A szerző a táplálékokat három osztályba sorolja rendszerében:
Az 1-es gyakorlatilag korlátozás nélkül fogyasztható, a nap bármely szakaszában (magas
fehérje és zsírt tartalmazó ételek)
A 2-es korlátozva fogyasztható, de csak du. 3 óráig (magasabb szénhidrát tartalmú ételek)
3-as kódúak csak délig és minimális mennyiségben fogyaszthatók (magasabb szénhidrát
tartalmú ételek és az édességek).
Az élelmiszercsoportok kód szerinti felosztása nem világos, Norbi bevallása szerint ezt ne is
firtassuk. A táplálékok besorolása olyan formában jó is lehetne, hogy korlátlanul, korlátozva,
illetve minimális mennyiségben fogyaszthatók. Ha valaki alaposan átnézi a konkrét ételeket
az Update kódrendszerében, nem talál benne logikus felosztást, pl. ha nem ehető szénhidrát,
akkor miért 1-es a BB muskotályos bor, vagy miért 1-es a bő zsírban sütés a teflonban
sütéssel szemben a fogyókúrában. Zsebkönyvében a szerző részletesen besorolja a
kódrendszerbe az élelmi anyagokat, élelmiszereket és ételeket. Sajnos, az ételek mellé csak
egy-egy esetben ad részletesebb leírást, pl. hogyan készül, ill. miért kapott mondjuk 1-es
kódot, annak ellenére, hogy az ételeknél – az alapanyagokon túlmenően – fontos az
ételkészítés is.
Érthetetlen, hogy Schobert Norbert miért preferálja (ráadásul már-már túlzásokba esve) az
alkoholos italokat és a dohányzást.

14
Hollywood diéta – Koleszterinben gazdag étrend
A 30-as évek években találták ki a film dívái számára a gyors fogyás érdekében. A napi
energiafogyasztás radikális csökkentésén alapul. A diéta alapja naponta három-hat tojás,
valamint sovány húsok, hal és szója fogyasztása.
Napi bevihető energia: 600-800 kcal, aminek több mint a fele fehérje (egészséges táplálkozás
esetén az ajánlás 12-14%) 30-35% szénhidrát (egészséges táplálkozás esetén 50-55 %).
Keményítőtartalmú nyersanyagok, élelmi anyagok - kenyér, tésztafélék, burgonya, cukor -
fogyasztása erősen korlátozott. Ételkészítésre nem használható fel zsiradék.
Előnye: a nagyon gyors súlycsökkenés, akár 6-7 kg két hét alatt.
Hátránya:
o Mivel a szervezet energia-felvétele drasztikusan csökken, törvényszerűen anyagcsere-
lassulás következik be, és az először meglóduló fogyás hamar leáll. Nagy hátránya az
étrendnek, hogy koleszterinben rendkívül gazdag, így kifejezetten káros a szív és
érrendszer szempontjából. Gyakorlatilag masszív érelmeszesedést okoz. A csökkentett
kalóriabevitel miatt gyakori a fáradékonyság, a rosthiány miatt jellemző a
székrekedés.
Veszélye aktív tevékenység mellett nagyon igénybe veszi a szervezetet, veseműködés
zavara esetén igen veszélyes. Bizonyos vitaminok nem megfelelő bevitele.
o az energia csak 700 kcal
o magas a fehérjebevitel, jojó hatás érvényesül
o emelkedett húgysavszint izületi panaszok
o vesekő, csontritkulás.

3D étrend
Designe Doctor Diéta
3 fázis:
1. napi 900-1000 Kcal bevitel: fehérjekoncentrátum főétkezésre + egy fajta zöldség
2. napi 1000-1200 Kcal: egy étkezésre fehérje koncentrátum + zöldségek, sovány húsok,
kaviár
3. napi 1200-1600 Kcal
Veszélyek:
o alacsony energia-beviteli szint: jojó hatás
o izmok, szervek károsodása
o túlzott fehérje bevitel: fent említett hatásai

A Pritkin-féle diéta
Nyers vagy párolt zöldségfélékből álló, húst és sajtot csak ízesítésre alkalmazó, igen
fehérjeszegény étrend.
A rizsdiéta csak rizs fogyasztását engedélyezi. Nagyon egyhangú, vitamin- és fehérjehiányos
étrend, amely kiszáradásra vezethet.
Hátrányai:
o egyhangú
o zsír bevitel napi 5 g alatt van, aminek hatására a zsírban oldódó vitaminok nem
szívódnak fel. Következmény: hiánybetegségek.
o D-vitamin: csontritkulás
o A-vitamin: tátás
o K-vitamin: véralvadás

15
o Fehérje hiány: szervek, izmok működési problémái.

Testkontroll
A testkontrolldiétát (Fit for Life) hazánkban több könyv ismerteti, ezek egyike Harvey
Diamond, Marilyn Diamond: Testkontroll 2 (Agykontroll Kiadó, Budapest, 1992) címmel
jelent meg. Harvey Diamond az Amerikai Egészségtudományi Főiskola nevű, hivatalosan el
nem ismert főiskolán végzett élelmezéstudományi tanulmányokat.
A diéta alapelvei közé tartozik, délelőtt csak gyümölcsöt vagy gyümölcslevet szabad
fogyasztani, ebédre gyümölcsöt, salátát és zöldséget, vacsorára a zöldséggel együtt
valamilyen keményítőtartalmú vagy állati eredetű élelmiszert, vacsora után legalább három
órával pedig gyümölcsöt. Két-három naponként az ebéd is csak gyümölcsből álljon. Olajos
magvak, tészta, kenyér, gabonamagvak megengedhetők ebédre vagy vacsorára, de
tejtermékek - a vaj kivételével - nem fogyaszthatók. A hús fogyasztása megengedett, de a
szerzők nem részesítik előnyben. A tej és tejtermék fogyasztását nem ajánlja.
A diéta egy "természetes higiénia" elnevezésű módszeren alapszik. Egyik alapja az az elv,
hogy a szervezet a napszakok szerint egymástól elkülönült időszakaszokban működik.
Eszerint (Are Waerland alapján, 1940-es évek) a szervezet "táplálékot felvevő időszaka" 12-
20 óra, a "beépülési időszak" 20-04 óra, a "kiválasztás időszaka" 04-12 óra közé esik. A
szerzők erre alapozzák azt az elméletet, amely szerint a délelőtti "kiválasztási időszakot" nem
ajánlatos megzavarni nagyobb táplálékfelvétellel. A könyvben többször hangoztatott másik
elméleti alapelvként kezelt állítás: az emésztés minden egyéb életműködésnél több energiát
fogyaszt. Ebbe a minden egyéb életműködésbe beletartozik a fizikai mozgás, akár a
sporttevékenység is. Épp emiatt javasolják, hogy a délelőtti "kiválasztási időszak" alatt csak
friss gyümölcsöt, gyümölcslevet szabad fogyasztani (mondván: ennek lebontása nem fogyaszt
energiát). Valójában a szerzők állítása nem igaz: a specifikus dinámiás hatás
energiafelhasználása bármilyen egyéb aktivitáshoz mérten csekély. A felszívódási és
anyagcsere-folyamatok alatti veszteség az energiaszükséglet kb. 13%-a.
A diétás ajánlás alapvető pillére az "ételek társításának" elve is. A szerzők szerint
egyidejűleg nagy szénhidráttartalmú növényi, illetve nagy fehérjetartalmú állati táplálék nem
fogyasztható. Állításuk szerint az együtt fogyasztott élelmiszer-féleségek (pl. hús + nagy
keményítőtartalmú köret, kenyér) nem emésztődnek meg, hanem a gyomor sósavát
semlegesítve rothadásnak indulnak. Ugyancsak ez a véleményük a főtt, tartósított gyümölcs,
lekvár és gyümölcslé vonatkozásában; ezek szerintük a friss gyümölccsel szemben szintén
erjedésnek indulnak a gyomorban. Ezzel szemben együtt fogyaszthatók külön-külön a
húsfélék és a tésztafélék is a zöldségekkel.
További alapelvük, hogy mivel az emberi szervezet kétharmada víz, 70%-ban vízből
(gyümölcsből és zöldségből) és 30%-ban koncentrált élelmiszerből (lényegében gyümölcs és
zöldség kivételével minden más ételből) kell állnia a megfelelő étrendnek.
Egészségkárosodást idézhet elő az a tanácsuk, amely szerint az ember számára egyedül
javasolható ivóvíz a desztillált víz. Véleményük szerint minden egyéb ásványi és egyéb
anyag, amely a csapvízben található, káros hatású. Erős vagy kevésbé erős, mérgező
szervetlen ásványként említik többek között a nátriumot, a kalciumot, a magnéziumot és a
fluort. Állításuk szerint az emberi szervezet képtelen a szervetlen ásványi anyagok felvételére.
A fluornak a fogszuvasodást megelőző hatását tagadják, sőt, az ellenkezőjét állítják; a
preventív hatást szerintük csak a mérgező melléktermékeiktől megszabadulni vágyó ipari
vállalatok terjesztették el a köztudatban.
Az említett diéta kidolgozói egy élelmiszercsoport fogyasztását kifejezetten ellenzik: a tejét
és tejtermékekét. A legfőbb érvük az, hogy az embernek nem természetes táplálékai. Állításuk
szerint az emberiség 98%-a szenved laktózintoleranciában, a tej másik fontos összetevőjéről,
a kazeinről pedig azt állítják, hogy az ember számára emészthetetlen. További érvük szerint a

16
pasztörizált tej különösen nem ajánlott: a pasztörizálás hőmérsékletén "minden élő anyag
elhal" (55 Celsius-fok felett az enzimek is), így a tej "halott táplálékká válik", márpedig
"halott étel nem adhat életet". A pasztörizált tej íze szerintük kellemetlen, s csak azt a célt
szolgálja, hogy az ipar hőkezeléssel álcázott romlott tejet forgalmazhasson, amelynek a
fogyasztása hosszú távon idült betegségek kialakulására vezet.
A szerzők szerint halálesetek, fertőzések írhatók a pasztörizált tej számlájára. A tej
Salmonella-mentesítését viszont feleslegesnek tartják, bagatellizálva e baktérium szerepét: "A
Salmonella nem valami különleges dolog, szinte mindenhol jelen van körülöttünk (...), a
legtöbb ételben is".
A tej és a tejtermék kalciumforrást illető szerepét szintén tagadják. A tej nem jó
kalciumforrás, mondván: az ember csak növényi eredetű kalciumot képes hasznosítani
(ásványi eredetűt sem). Így legjobb kalciumforrásoknak a leveles és egyéb zöldségeket, a
nyers csonthéjasokat, a magokat, a gabonát, a friss és aszalt gyümölcsöket tartják, hiszen
szerintük mindezek fedezik a kalciumigényt. Nem foglalkoznak azzal az ismert ténnyel, hogy
a növények oxaláttartalma a kalciumfelszívódást gátolja. A szerzők állításával ellentétben a
friss gyümölcsök igen szerény kalciumforrások, a zöldségek közül is csak néhány tartalmaz
nagyobb arányban kalciumot. Állításukkal odáig mennek, hogy a tejet és a tejtermékeket
tartják a csontritkulás legfőbb okának. Elméleti eszmefuttatásuk szerint a "magas
kalciumszint elnyomja a kalciumforgalmat szabályozó enzim termelődését is, így abból
kevesebb lesz jelen a keringésben, vagyis a kalciumtöbblettől egyenesen romlik a kalcium-
anyagcsere hatékonysága, kalciumszegény étrend mellett viszont javul”. Ez a megállapítás
nem fogadható el. A kalcium kisebb napi felvétel esetén aktív transzporttal jut a bélhámsejtbe,
majd a szérumba. Ez a mechanizmus napi 10 mmol kalcium felszívódásakor (kb. 2 g/nap
kalciumfogyasztáskor) telítődik.
Elméletüket azzal is alátámasztani vélik, hogy felsorolják a csontritkulás bizonyos valós
rizikótényezőit, így a dohányzást, az alkohol, a koffein és a szénsavas üdítők fogyasztását, a
túlzott sófelvételt, a mozgásszegény életmódot és a napfényhiányt. Állításuk szerint mindezek
mellett a kalciumfelvételnek jelentéktelen szerepe van. Legfőbb rizikótényezőként a hús
fogyasztását említik.
Különlegesen veszélyes szerintük a gyermekek számára tiltott tej és tejtermékek fogyasztása,
amelyeket felelőssé tesznek a gyermekkori légúti fertőzésekért, mert hatásukra "felszaporodik
a nyálka a légutakban". A kísérletes vizsgálatok azonban nem találtak összefüggést a tej- vagy
tejtermékfogyasztás és a légúti nyáktermelés fokozódása között.
Érdekes módon a tejtermékek közül egyedül a vaj fogyasztását ajánlják. A margarin ellen az a
legfőbb kifogásuk, hogy mesterséges termék, s kijelentik: "ugyanannyi koleszterint tartalmaz,
mint a vaj", holott ez - lévén a margarin növényi eredetű anyag - természetesen nem igaz.
A testkontrolldiéta napi étrendje tehát zömmel gyümölcsökből és zöldségekből áll. A két
szerző elvének egyik alapgondolata: "Az emberi test a számára szükséges tápanyagokat vagy
saját maga állítja elő, vagy a növények birodalmából tudja beszerezni. Más szóval, ami nincs
meg a zöldségben, gyümölcsben, csírában, gabonában, olajos magvakban, arra nincs igazán
szüksége”.
A diéta alapelve, a növényi és állati élelmiszerek elkülönített fogyasztása kifejezetten
hátrányosan hat a tápanyagok felszívódására. A komplettáló hatás miatt különböző
fehérjeforrások együtt fogyasztásakor a fehérjekeverékek tápértéke nagyobb, mint a
legértékesebb egyedi fehérjeforrásoké.
Az élelmiszer-kombinálás elve ellentmond önmagának is. Ha az élelmiszerek olyan nagy
hányada volna emészthetetlen, mint ahogy a szerzők állítják, nem testtömeg-növekedésre
kellene vezetniük (ezt a szerzők szintén kijelentik), hanem energiavesztésre.
Összességében elmondható, hogy a testkontrolldiéta módszere a kívánatosnál csekélyebb
cink-, D-vitamin- és B12-vitamin-fogyasztásra vezet, valószínűleg hiányos

17
fehérjefogyasztással egyidejűleg, mivel kevés hús fogyasztását ajánlja, míg a tej és a
tejtermékek mellőzését írja elő. Ugyancsak csekély lehet a riboflavin- és a tiaminfelvétel is. A
tej és tejtermékek kiiktatása hátrányos a kalciumfelvétel csökkenése miatt, s különösen
elítélendő, hogy a szerzők a gyermekek étkezéséből is száműzik a fogyasztásukat.
A testkontrolldiéta módszerével valóban elérhető fogyás, mert a kis energiatartalmú
gyümölcsök és zöldségek fogyasztására helyezi a súlyt. Az étrend betartása esetén a napi
kalóriafelvétel 30-50%-kal is csökkenhet, de az említett számos hátrányos következmény
miatt a fogyókúrázók számára sem megfelelő módszer.
A divatos diétás rendszereket ismertető könyvek egy részének vannak olyan vonásaik,
amelyek a Diamond házaspár művében is megtalálhatók. Az ajánlások alapja nemegyszer
olyan diétás rendszer, amelynek alapelveit több évtizeddel az adott könyv megjelenése előtt
állapították meg, mégpedig tudományos alapok nélkül. Így a diéta alapja legfőképp
ideológiai. Ezt bizonyos fogalmak ismétlődő hangoztatása is mutatja, pl. a "holt étel"
elnevezés az állati, illetve az "eleven étel" a növényi élelmiszerekre vonatkozóan. A szerzők
azonban megkísérlik "tudományosan igazolni" módszerüket. Ennek megfelelően kiragadott
tudományos részigazságokat sorakoztatnak írásaikban, azonban csak a saját ideológiájukat
támogató adatokat veszik figyelembe, az annak ellentmondókat vagy elhallgatják, vagy
valótlannak bélyegzik, s a gyökeres ellentétét állítják. Gyakori érvük szerint a módszerük
annyira új, hogy a tudományos élet még nem fogadta el az "igazságát". Elveiket nemegyszer
egy-egy légből kapott közbevetéssel, mondattal bizonyítani vélik, pl. a módszerük "emberek
százezreinél bevált". Más esetben kiragadott egyedi eseteket hoznak fel, amikor is az egyéb
egészségügyi-életmódbeli tényezőket nem vizsgálták, s egyediségüknél fogva különben sem
nevezhetők általánosan érvényesnek. Mindemellett számos szakmai hiba, tévedés, durva
egyszerűsítés szerepel az elméleti fejtegetésekben. Nem utolsósorban a könyv jellegzetes
stílusa "érdemel említést": sértődöttség, sárdobálás a nekik nem tetsző tudományos berkek
irányába, vaskalapossággal, nemegyszer tudatos valótlanságállítással vádolva azokat, miáltal
a szerzők mintegy "el nem ismert prófétákként" állítják be magukat.

Hátrányai:
o A diéta alkalmazása számos hátrányos következménnyel járhat: a kívánatosnál
csekélyebb cink-, D-vitamin- és B12-vitamin-fogyasztásra vezet, valószínűleg hiányos
fehérjefogyasztás mellett, mivel alacsony szintű húsfogyasztást, valamint a tej,
tejtermékek teljes mellőzését ajánlja. A tej és tejtermékek kiiktatása hátrányos a
kalciumfelvétel csökkenése miatt, valamint különösen káros következménnyel járhat,
hogy a szerzők a gyermekek étkezéséből is száműzik a fogyasztásukat.
o A szakirodalmi adatok Diamond állításainak ellenkezőjét mutatják. A kevés ásványi
anyagot tartalmazó lágy vizek fogyasztásával kapcsolatosan számos hátrányos
következményt írtak le: pl. megnövekedett az agyi történések aránya, számos vizsgálat
szerint a koronáriabetegség miatti halálozás és az ivóvíz keménysége között negatív
korreláció mutatkozott. A daganatos betegségek - pl. végbél-, nyelőcső-,
hasnyálmirigy-, vastagbél- és gyomorrák - halálozása és az ivóvíz keménysége között
szintén negatív korrelációt találtak. Az ivóvíz, a keménységétől és a táplálkozási
szokásoktól függően, a napi kalciumfelvétel 30%-át is fedezheti.

GI-diéta
Az egyenletes anyagcsere a fontos.
A Glikémiás Index (GI) a táplálékok sorrendjét jelenti 0-tól 100-ig a vércukorszintre
gyakorolt hatás alapján. A táplálék GI-jét ismerni nagyon hasznos dolog, mert megmondja a
test válaszát a szénhidrátokra, de nem mutatja meg, hogy mennyi szénhidrát van egy bizonyos
élelmiszerben.

18
Bár a GI rendszerét eredetileg cukorbeteg vércukorszintjének ellenőrzésére fejlesztették ki,
ezt ma már mindenki hasznosíthatja. Hasznos ha ismerjük egy étel GI-jét, mivel a táplálékok
kombinációját esszük. Egy étel GI-jét meg lehet becsülni, ha az elfogyasztott ételek összes
szénhidráttartalmát kiszámoljuk és megnézzük, hogy milyen arányban járul hozzá a többi étel
az összes szénhidráttartalomhoz.
Minél alacsonyabb egy étel GI-értéke, annál kevesebb glükózt juttat a véráramba, s ennek
megfelelően a hasnyálmirigynek is kevesebb inzulint kell termelnie ahhoz, hogy a glükóz
eljusson a sejtekhez. Minél kevesebb inzulin termelődik, annál kisebb a valószínűsége, hogy a
szervezet zsírt fog elraktározni, tehát ha alacsony GI- ételeket választunk, akkor biztosítjuk,
hogy az anyagcserénk egyenletes motorként működjön. A magas GI-értékű ételek fogyasztása
megemeli a vércukrot és az inzulint, magas vérnyomást, kóros koleszterin- és trigliceridszintet
és a szívbetegségek más rizikófaktorait eredményezi. De nemcsak arra kell figyelnünk, hogy
mennyi szénhidrátot eszünk, hanem arra is, hol helyezkednek el ezek az élelmiszerek a GI-
ben. Az a jó, ha ételeinket a GI alsó sávjából választjuk, mert ez feltétele a tartós fogyásnak,
egészségünk megőrzésének.
A diéta lényege:
o A nyersanyagok vércukor emelő hatását veszi alapul
o Jók a teljes kiőrlésű gabonamagvak
o Rendszeres étkezés: napi 3-5-ször
o Rostban gazdag étkezés (székrekedés megelőzése)
o Sok zöldség és gyümölcsfogyasztás (magas vitamin és ásv.anyag tartalom)
Mi rejtőzik az ételben?
Ahhoz, hogy az ételek közül a leghelyesebben tudjunk válogatni, ismernünk kell azokat az
elemeket, amelyek meghatározzák az élelmiszer, étel GI-jét. Ismernünk kell a táplálékok
szénhidrát-, zsír-, rost-, keményítőtartalmát, hogy milyen cukrot, milyen savas összetevőket
tartalmaz.
Rostok: minél magasabb egy táplálék rosttartalma, annál tovább tart a megemésztése, ezért
ezeknek alacsony a GI-je.
Cukrok: a négy típusú cukor közül a glükózban gazdag élelmiszereknek magas, a
szacharózban gazdag élelmiszereknek közepes, a fruktózt vagy laktózt tartalmazó
élelmiszereknek alacsony a GI-je.
Sav: minél magasabb egy táplálék savtartalma (citromsav, tejsav, ecetfélék), annál lassabban
halad át a táplálék a szervezetben, így ezeknek alacsony a GI-jük.
Szénhidrát: ha alacsonyabb az étel szénhidráttartalma és magasabb a fehérjetartalma, akkor
alacsony a GI.
Keményítő: minél "finomabban" van feldolgozva egy nyersanyag, élelmiszer, annál
könnyebben emészthető, tehát magas a GI-je.
Zsír: minél gazdagabb egészséges zsírokban (egyszeresen-többszörösen telítetlen zsírok),
annál alacsonyabb a GI-értéke.
Kenyér, gabonafélék: minél több rost van benne, minél durvábbra van őrölve a liszt, annál
alacsonyabb a GI.
Tésztafélék: a durumlisztből készült tészták sok fehérjét tartalmaznak, amely lassítja az
emésztést, GI-értékük alacsonyabb, mint a fehérlisztből készült tésztáknak.
Burgonyafélék: magas keményítőtartalmuk miatt magas a GI-értékük is.
Rizs: a rizsféléknek általában magas a GI-értékük, mivel a bennük lévő keményítő nem
bomlik le könnyen.
Édességek, nasik: a hiedelmekkel ellentétben egy kevés csokoládé (táblás, nem nugátos stb.)
belefér az alacsony GI-étrendbe, mivel a csokoládénak magas a zsírtartalma, sok szacharózt
tartalmaz, melyek lassabban bomlanak le, rengeteg antioxidánst tartalmaznak. A puffasztott

19
rizsben a keményítőrészecskék könnyen lebomlanak, míg a pattogatott kukoricával ugyanaz a
helyzet, tehát magas a GI-jük.
Zöldségek-, gyümölcsfélék: alacsony GI-jű táplálékok, mivel sav-, rosttartalmuk magas. A
gyümölcsök általában három (fruktóz, szacharóz, glükóz) cukorkeveréket tartalmaznak. Minél
magasabb egy gyümölcs fruktóz tartalma, annál alacsonyabb a GI-értéke. Kivételt képeznek a
feldolgozott (mélyhűtött, szörpök, gyümölcslé) gyümölcsök, mert a feldolgozás során a
rostszálak fellazulnak, ezért könnyebben emészthetővé válnak, emelkedik a GI-értékük. A
zöldségek kiválasztásánál kerülendők a magas keményítő tartalmúak, mert minél magasabb a
keményítőtartalmuk, annál magasabb a GI-jük is. Főzés során is változik a zöldségek GI-
értéke, de nem kiemelkedően, sőt bizonyos zöldségfélék főzve táplálóbbak, mert főzés során a
sejtfalak fellazulnak, így könnyebben jutunk az értékes tápanyagokhoz.
Tejtermékek: a tejtermékek is az alacsony GI-jű ételekhez tartoznak, mivel a bennük található
laktóz glükózzá alakul, amely tovább tartózkodik a gyomorban.
Magvak, diók: alacsony GI-be való besorolását a fehérjék és zsírok kombinációja határozza
meg. Értékes tápanyagokat tartalmaznak.
Italok: a kávé koffeintartalma növeli a szervezetünk által kiválasztott inzulin mennyiségét,
tehát magas a GI-értéke. Az italok esetében minél több a hozzáadott adalékanyag, annál
magasabb a GI-érték.
A táplálékokat a következőképpen osztályozzuk: magas GI (60-100) inkább kerülendő,
közepes GI ( 40-59) mérsékelt mennyiségben fogyasztható,  alacsony GI (40 alatt )
rendszeresen fogyasztható. Ez megkönnyíti a megfelelő táplálékok kiválasztását.

Alacsony GI- jü élelmiszerek

broccoli – 15,
uborka – 15,
cseresznye – 22,
grapefruit – 25,
alma – 36,
paradicsomleves – 38,
narancs – 43,
zöldborsó – 48

Közepes
pizza sajt – 60,
hamburger zsömle – 61,
makaróni sajttal – 64,
extrudált rozskenyér – 65,
ananász – 66,
korpás kenyér búzából – 69

Magas
fehér kenyér – 70,
méz – 73,
sült krumpli – 76,
narancsszörp – 78,
csokis gabonapehely – 90,
rizs – 91,
bagett – 95,
datolya – 103

20
Hátránya:
o Tiltja a glutént, ami fölösleges, csak a lisztérzékenyek szempontjából fontos
o Alacsony glikémiás index = alacsony energia tartalom

21
 Ételallergiák

Lisztérzékenyek diétája
A kenyér és a finompékáruk táplálkozásunk fontos alapanyagai. Vannak azonban olyan
gyermekek és felnőttek, akiknél a búza és más gabonafélék fogyasztása betegségük miatt
súlyos szövődmények kialakulásához vezethet.
A coeliakia, vagyis a lisztérzékenység gyakrabban okoz gondot, mint gondolnánk. A
lisztérzékenység genetikailag meghatározott, öröklődő betegség. Mi a kórkép lényege?
Néhány gabonafélében - a búzában, rozsban, árpában és zabban - megtalálható fehérjének, a
gluténnek egyik alkoholban oldódó alkotórésze, a gliadin károsítja a vékonybél
nyálkahártyáját. A toxikus károsító hatás következményeképpen zavart szenved a tápanyagok
felszívódása, ami a későbbiekben különféle tünetek, panaszok és a laboratóriumi értékek
eltéréseiben nyilvánul meg. Speciális diétával a nyálkahártya-károsodás visszafordítható, és a
klinikai tünetek megszüntethetők, azonban a glutén (a sikér) viszszaadása után az
elváltozások és a tünetek újra megjelennek.
MI OKOZZA?
A becslések szerint Magyarországon a lakosság körülbelül 1 ezrelékét érinti a betegség.
Lisztérzékenység tünetei leggyakrabban kisgyermekkorban (1-1,5 éves korban) jelennek meg,
hozzávetőlegesen fél-egy évvel az első, lisztet tartalmazó ételek étrendbe kerülése után.
A betegség kialakulásának oka még kérdéses. Annyi bizonyos, hogy közvetlenül a vékonybél
nyálkahártyáját károsító hatásért a gliadin tehető felelőssé, de maga a károsodás folyamata
még nem teljesen ismert. Többféle elmélet létezik magyarázatul a szakirodalomban. Az
immunológiai elmélet szerint a gluténnel szembeni kóros immunválasz - késői allergiás
reakció, illetve autoimmun folyamat (amikor a szervezet saját anyagai ellen termel
ellenanyagokat) - következménye a nyálkahártya-sorvadás. Feltételezik előzetes vírusfertőzés
szerepét is, mások a felszívást végző hámsejtek kóros áteresztőképességének tulajdonítják a
nyálkahártya-elváltozásokat.
MIKOR GONDOLJUNK RÁ?
A lisztérzékenység legjellegzetesebb tünete: a periodikusan jelentkező vagy idült hasmenés:
előfordulhat ritkább, egyszerre nagyobb tömegű székletürítés is.
Egyéb jellemző tünetek:
felfúvódás, haspuffadás
étvágytalanság
esetenként hányás
A felszívódási zavar következtében kialakuló hiányállapot jelei:
vashiányos vérszegénység
fehérjehiány
a kalcium és a D-vitamin zavart felszívódása miatt a csontok mészszegények
gyermekkorban jellemző a növekedésben való visszamaradás, a nem megfelelő
súlygyarapodás, fogyás
kedélyzavar, ingerlékenység, fáradékonyság, erőtlenség
Felnőtteknél gyanút keltő tünetek:
hasi görcsök, hasmenés és/vagy székrekedés
fáradékonyság, levertség
immungyengeség
szájüregi fekély
bőrgyulladás (herpesszerű, kerek foltok)
meddőség, cikluszavarok
éjszakai görcsök
depresszió, lehangoltság, allergia

22
fejfájás, migrén
HOGYAN DERÜLHET RÁ FÉNY?
A betegség gyanúját a klinikai tünetek és a felszívódási zavarból adódó laboratóriumi
eltérések vetik fel. A gliadin és más anyagok ellen termelt ellenanyagok kimutatása a beteg
véréből még közelebb vihet a diagnózishoz, azonban a kórisme csak a vékonybél
nyálkahártyájából vett minta szövettani vizsgálata (vékonybél-biopszia) alapján mondható ki.
A diagnózishoz három vagy több alkalommal kell szövettani vizsgálatot végezni. Az első
biopsziát még a kezelés megkezdése előtt kell elvégezni. Ha a nyálkahártya-elváltozás kóros,
akkor a második szövettani vizsgálatra egy évvel a gluténmentes diéta beállítása után kerül
sor. Megfelelő javulás esetén ezután kerülhet sor szoros orvosi felügyelettel a
gluténterhelésre, majd ezt követően a tünetek súlyosságától függően fél-két év múlva a
harmadik biopsziára. Abban az esetben, ha a gluténmegvonásra jelentősen javul, a
gluténterhelésre pedig romlik a szövettani kép, felállítható a lisztérzékenység diagnózisa.
LEGFONTOSABB A DIÉTA!
Jelenleg még nem áll rendelkezésre olyan gyógymód, amely magát az okot, a
gluténérzékenységet tudná megszüntetni, viszont a betegség tünetei elmúlnak, ha a beteg
étrendjéből véglegesen kiiktatunk mindenféle gluténtartalmú élelmiszert. A coeliákiás beteg
élete végéig nem fogyaszthat búzából, árpából, rozsból, zabból, illetve ezek felhasználásával
készült termékeket! A gluténmentes diétát szigorúan be kell tartani!
A gluténmentes diéta alapelvei
A gluténmentes diéta összeállítása beható ismereteket kíván. Mivel a búzaliszt nemcsak az
alapvető sütőipari termékek alapanyaga, hanem sok más élelmiszer alkotórésze lehet, ezért a
nem teljesen nyilvánvaló esetekben is gondolni kell gluténtartalmú összetevőre (pl.
készételek, konzervek esetében). Megnehezítheti az eligazodást az is, hogy nem minden
élelmiszeren tüntetik fel az adalékanyagokat, mivel ez a 2%-ot el nem érő összetevők esetén
nem kötelező előírás. Előfordulhat, hogy a gyártó cég megváltoztatja a termék összetételét.
Ezért a lisztérzékenyeknek folyamatosan figyelniük kell, hogy csak garantáltan gliadinmentes
élelmiszereket vásároljanak!
MIT SZABAD, MIT NEM?
Malom- és sütőipari termékek
Nem fogyaszthatók: búza, rozs, árpa, zab és az ezekből a gabonákból készült termékek,
kenyér (barna kenyér sem!), péksütemény, tésztafélék, müzlifélék, ostya, kekszek.
Fogyaszthatók: rizslisztből, kukoricalisztből készült kenyér, speciális gliadinmentes kenyér-
és süteményporok, tészták. A házi ételkészítéshez a tiltott gabonafélék lisztje helyett jól
alkalmazható a rizs, kukorica, burgonya, sárgaborsó és a szója, illetve az ezekből készült liszt,
dara. Olajos magvak, lenmag és szezámmag is kerülhet az étlapra.
Tej és tejtermékek
Fogyaszthatók: az ízesítés nélküli tej, túró, tejföl, sajtok nagy része.
A tejdesszertek, vagyis gyümölcsjoghurtok, pudingok, túrókrémek, illetve a többkomponensű
termékek csak akkor, ha feltüntették a csomagoláson, hogy gluténmentes.
Húsok, húskészítmények, tojás
A húsfélék, a halak és a tojás is gluténmentes, tehát szabadon - de nem mértéktelenül! -
fogyaszthatóak.
Figyelem! A legtöbb húskészítmény gluténmentes, de előfordulhatnak olyan termékek is,
amelyek gliadintartalmú alapanyag hozzáadásával készültek, ezért vásárláskor mindig
körültekintően kell eljárni.
Gyümölcsök és zöldségfélék
A friss és a mirelit gyümölcsök és zöldségek korlátlanul fogyaszthatók. Elősegítik a
folyamatos vitamin- és ásványianyag-utánpótlást, magas rosttartalmuknál fogva pedig segítik
a bélműködést.

23
Italok
Fogyaszthatók: víz, ásványvíz, üdítőitalok, szemes kávé, valódi kakaó, tea.
Nem fogyasztható: gabonapálinkák, sör.
Kerüljük az instant kávé-, kakaó- és teaporok használatát, mivel tartalmazhatnak glutént!
Konzervek, ételízesítők, fagylaltok
Csak a garantáltan gluténmentes termékek fogyaszthatók. A hazai palettán is szerepelnek ma
már gluténmentes konzervek, bébiételek, jégkrémek és egyéb termékek. Ám sokkal jobb, ha
otthon készítünk olyan ízletes ételféleségeket, amelyek a reformtáplálkozás elveihez is
közelebb állnak. A diétával kapcsolatban felmerülő kérdésekkel bátran forduljunk a
kezelőorvoshoz, dietetikushoz vagy a témában jártas életmód-tanácsadó szakemberhez!
Létezik a lisztérzékenyeknek országos egyesülete (lásd alul az információt).
A COELIAKIA MEGELŐZÉSE
A betegség megelőzésében nagyon fontos, hogy a csecsemők étrendjébe csak féléves koruk
után kerüljenek liszttartalmú ételek! A főzelékek sűrítéséhez ajánlatos burgonyát, esetleg
gluténmentes gabonapelyhet használni!
dr. Lakosi Gabriella
EXTRA TIPPEK
Hatásos kiegészítő kezelési módok a lisztérzékenység tüneteinek enyhítésére és a károsodás
mértékének enyhítésére
Bélflórarendezés: a normál baktériumflóra támogatja a felszívódást, mérsékeli a puffadást, a
túlérzékenységi tüneteket, véd a fertőzések ellen.
Gyógyteák: a kamilla, körömvirág, cickafark, apróbojtorján keverékéből készült tea mérsékeli
a bélfal irritációját, enyhíti a gyulladásos tüneteket.
Vitaminkúra: elengedhetetlen a kúraszerű kombinált ásványianyag- és vitaminpótlás, ha el
akarjuk kerülni a hiánytüneteket. Legjobbak a természetes alapanyagú multivitaminok.
Többször keveset és alaposan megrágva szabad csak enni, hogy könnyebb legyen
megemészteni az ételt.
Hogyan győződhetünk meg róla, hogy a termék garantáltan gliadinmentes?
Az élelmiszeren szöveggel tüntetik fel, például: gliadinmentes, gluténmentes vagy
lisztérzékenyek, coeliákiások is fogyaszthatják.
Grafikusan jelölik - áthúzott búzakalászszal - a gliadinmentességet.
A terméken jelölés nem található, de a gyártó szavatolja ezt, és erről az OÉTI-t tájékoztatja,
ahol ezt nyilvántartják.
Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete: 1025 Budapest, Palánta u. 11.
Telefon: 438-0233
JÓ TUDNI!
Búzaliszt helyettesítése gliadint nem tartalmazó lisztekkel: 100 g búzaliszt helyettesíthető:
100 g kukoricaliszttel, 95 g finom kukoricadarával, 90 g rizsliszttel, 75 g durva
kukoricadarával

A tehéntej-allergia diétás kezelése

A táplálékallergia a táplálék (jelen esetben a tehéntejfehérje) vagy táplálék-összetevők által
kiváltott specifikus, reprodukálható, adverz tünetegyüttes, amelyben kóros immunológiai
reakció mutatható ki.
Gyermekkorban a legnagyobb jelentőségű a tehéntejfehérje allergia.
Hajlamosító tényezők:
- a szervezet immunológiai éretlensége
- idegen fehérje (tehéntejfehérje) korai bevezetése az étrendbe
- anyatejes táplálás korai elhagyása

24
- örökletes (a kialakulás kockázata nő, ha az allergia előfordul első fokú rokonokban), atópiás
(az immunrendszer fokozott IgE típusú ellenanyagképzése) hajlam.
Tünetek:
- kiütés (csalánkiütés, száj körül jelentkező kiütések, duzzanat, ekcéma)
- hasmenés
- hányás
- hasi fájdalom, haspuffadás
- ismétlődő hörghurut, tüsszögés
- asztma
- alultápláltság, étvágytalanság
- ritkán alvászavar, nyugtalanság, fejfájás,
A diéta célja:
- a beteg panaszainak a megszüntetése
- a csecsemő illetve kisgyermek optimális fejlődésének a biztosítása
A diéta lényege:
- Szigorú tejmentes diéta. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerekben rejtett formában, csak
nyommennyiségben jelenlévő tejfehérjétől is tartózkodni kell, mert már ennek is jelentős
allergénaktivitása van.
- A tej helyettesítése tápszerekkel illetve olyan élelmiszerekkel, amelyek megfelelő
mennyiségű kalciumot tartalmaznak.
A csecsemőkori tehéntej-allergiában a leginkább ajánlható eljárás az anyatej adása. Fontos,
hogy a szoptató anya étrendjében a nagy allergén aktivitású fehérjék mennyiségét
csökkentsük. Ez számszerűen azt jelenti, hogy napi 2 dl-nél több tehéntejet a szoptatás
időtartalma alatt ne fogyasszon. Amennyiben az anyatej nem biztosítható, alternatív tápszer
adása szükséges. Az alternatív tápszereknek két nagy csoportja van. Az egyik csoportba a
hidrolizált, azaz a tejfehérjéket apró részecskéire bontott alkotóelemeket tartalmazó tápszerek,
a másik csoportba pedig a szójatápszerek tartoznak.
A nyersanyag-válogatás a tej ill. a tejfehérje tartalom alapján történik
Gabona magvak és őrlemények
A liszt, búzadara, rizs, zabpehely korlátozás nélkül alkalmazható a tejben főtt változatók
kivételével. Alkalmazhatók főzve, párolva, szárazon pirítva, önálló ételként vagy más ételek
elkészítéséhez egyaránt. A lisztek közül a magas kalcium (200 mg/100 mg) tartalmú szójaliszt
fogyasztása (6 év felett) javasolt.
Kenyerek és péksütemények A kenyerek közül fogyasztásra javasolt termékek: fehér, félbarna
és barna kenyerek, burgonyás kenyér, Graham kenyér. A rozskenyerek készítéséhez az
alapanyagokon kívül tejet ill. tejalapú margarint is felhasználhatnak, ezért fogyasztásuk nem
javasolt.
A péksütemények közül a vizes zsemle és a vizes kifli fogyasztása javasolt. A többi
péksütemény (tejes kifli, sóskifli, óriáskifli, szegedi vágott cipó, fonott kalács, kakaós tekercs,
puffancs, kuglóf, pogácsafélék stb.) tej illetve tejadalékot tartalmazhat, ezért az étrendből ki
kell iktatni.
Zöldség, főzelékfélék és gyümölcsök Hozzájárulnak a szervezet vitamin- és ásványianyag
ellátásához, ezért nagyon fontos, hogy mindennap szerepeljen az étrendben. A zöldségfélék
közül kiemelkedően magas kalcium tartalommal rendelkezik:
- petrezselyemzöld (245 mg/100 mg)
- paraj (133 mg/100 mg)
- sóska (113 mg/100 mg)
A gyümölcsök közül magas kalciumtartalommal rendelkezik a banán (110 mg/100 mg).

25
A főzelékek, mártások elkészítése során a tej helyettesítésére kiválóan alkalmasak a tejmentes
tápszerek, amelyeket az elkészült ételbe keverünk bele. A tápszereket ne forraljuk, mert ez
által a benne lévő anyagok szerkezete megváltozik.
A tápszer elkészítése: 100 ml forrásban levő vizet 60 Celsius-fokra lehűtünk, és 3 mérőkanál
tápszert feloldunk benne. Jól összekeverjük, és a már kész főzelékhez adjuk.
Nagyobb gyerekeknél (6 éves kor felett) a tej helyett szójatejet is alkalmazhatunk a főzelékek
készítése során.
Diófélék, olajos magvak
Magas kalcium tartalmuk végett fogyasztásuk javasolt.
Ezek a következők:
- mák (968 mg/100 mg)
- mogyoró (290 mg/100 mg)
- mandula (238 mg/100 mg)
- dióbél (202 mg/100 mg)
- napraforgómag (118 mg/100 mg)
Zsiradékok A korszerű kiegyensúlyozott táplálkozásnak megfelelően. az állati eredetű
zsiradékokkal szemben a növényi eredetűek kerüljenek előtérbe.
A fogyasztásra javasolt tejmentes margarinok a következők: Liga, Delma light, Linco, Linco
light. A javasolt zsiradékokból sem előnyös egy-egy étkezésre 5-10 g-nál többet
elfogyasztani.
Friss húsok A fejlődő szervezet fehérjeszükségletének a kielégítésére a sovány húsok (csirke,
pulyka, sertés, hal, nyúl) kiválóan alkalmasak. A marhahús és a borjúhús fogyasztása nem
javasolt a keresztallergia (a szervezet a különböző fehérjéket azonosként ismeri fel és ezekkel
reakcióba lép) veszélye miatt. A húsipari készítményekben is alkalmaznak állományjavítóként
tejport, ezért csak azok a készítmények fogyaszthatók, amelyekről a gyártó cég garanciát
vállal, hogy az általa előállított termék tejmentes.
Halak A halhús fehérjéje teljes értékű, ezért a fehérjeszükséglet fedezésére épp úgy, mint a
húsok kiválóan alkalmasak.
A halak közül a magas kalcium tartalmú olajos hal (270 mg/100 mg), fogas (210 mg/100 mg)
és a busa (130 mg/100 mg) fogyasztása javasolt.
Tej és tejtermékek Tehéntej allergiában a tej és a tejtermékek nem fogyaszthatók.
Ezek a következők: tej (a kecske és a juhtej sem), aludttej, kakaó, tejeskávé, joghurt, kefir,
tejföl, tejszín, pudingok, vaj, majonéz, tejes margarinok (Rama), túrófélék, Túró-Rudi, sajtok.
A tej helyettesítésére kiválóan alkalmasak a tejmentes tápszerek (6 éves korig), amelyekről
már említést tettem a zöldségeknél. A hidrolizált vagy szójaalapú tápszereket az ételek
elkészítésekor dúsításra használhatják. Javasolt a már kész és 50-60 °C-re lehűlt ételhez
keverni a tápszereket. Nagyobb gyerekeknél (6 éves kor felett) a szójaitalok, a szójatúró
(TOFU), és a szójapudingok jelenthetnek alternatívát.
Tojás Heti 3-4 darab javasolt. Ez lehet önálló étel vagy az ételek elkészítésénél segédanyag,
pl. főzelék sűrítésére, lazítására, dúsítására. A majonéz felhasználásával készült ételek
fogyasztása tilos.
Burgonya Tej nélkül elkészítve minden változatban ajánlott.
Fűszerek, ízesítők Elsősorban a zöld és szárított fűszereket részesítsék előnyben. A
leveseknél, főzelékeknél, rakott ételeknél és húsoknál, akik jól tolerálják, használjanak
hagymát, fokhagymát, tárkonyt, bazsalikomot, fűszerköményt, babérlevelet, majoránnát,
koriandert, sáfrányt, rozmaringot, kakukkfüvet, vasfüvet, szegfűszeget, fahéjat.
Édesipari termékek Az édesipari termékek is tartalmazhatnak tej illetve tejszármazékokat,
ezért csak a garantáltan tejmentes termékek fogyaszthatók.
Felhívnánk a szülők figyelmét, hogy a vásárlás során mindig figyelmesen olvassák el a
gyermeküknek vásárolt készételek, illetve a felhasznált alapanyagok összetételét. A tejfehérje

26
jelenléte többféle módon megjelenhet az ételek címkéin: tejfehérje, tejpor, casein, Na
caseinát, K-caseinát, lactosérum stb.
KONYHATECHNOLÓGIA
A konyhatechnológiai eljárások során is tejmentességet kell alkalmazni. A hő behatáson
alapuló eljárások közül alkalmazható a főzés, (a tejben főtt változatok kivételével) sütés,
párolás. A sűrítés során alkalmazhatunk rántást, hintést és egyszerű habarást (liszt, víz vagy
csontié). Tejjel, tejföllel, tejszínnel, kefirrel történő habarás tilos.
A lazítás történhet: rizzsel, búzadarával, vizes zsemlével, zsemlemorzsával, tojássárgájával (9
hó után), tojás fehérjével (1 éves kor után), sütőporral, élesztővel, szódabikarbónánál.
A manírozás (margarin és liszt) és a montírozás (csak margarin) csak tejmentes margarinnal
történhet.
JAVASOLT ÉTELEK ÉS ITALOK
Reggelire és kisétkezésre javasolt italok:
Citromos tea, csipkebogyó tea, banánturmix (tápszerrel), kakaó (tápszerrel), almalé, limonádé,
narancslé, grapefruitlé, paradicsomlé, őszibaracklé, körtelé, szilvalé, sárgabaracklé,
sárgarépalé, szójaitalok (6 éves kor felett)
Reggelire és kisétkezésre javasolt ételek Lágy tojás, tükörtojás, jam, méz, sovány gépsonka ,
sonkakrém, házi készítésű húskrém és májpástétom,vizes kifli, vizes zsemle, burgonyás
kenyér, Alföldi kenyér, fehér kenyér, félbarna illetve barna kenyér, gyümölcssaláta
Levesek:
Csirke illetve pulykahúsleves, csontleves, vegyes zöldségleves, zöldbableves, zöldborsóleves,
karalábéleves, karfiolleves, paradicsomleves, köménymagleves, tojásleves, sóskaleves,
céklaleves, rizsleves, burgonyaleves, gyümölcslevesek tápszerrel habarva
Levesbetétek:
Búzadara, rizs, pirított zsemlekocka, finommetélt, májgombóc, húsgombóc, tojás, csipetke,
daragaluska, tarhonya
Mártások:
Egyszerű meleg mártások: paradicsom-, sóska-, cékla-, kapor-, zeller-, petrezselyem-.
Gombapüré mártás
Gyümölcsmártások: alma-, szilva-, cseresznye-, egres-, meggy-, ribiszke- és vegyes gyümölcs
mártás.
A mártások dúsítása során a tejföl helyettesítésére az orvos által felírt tápszert alkalmazzuk.
Főzelékek, köretek:
Sűrített főzelékek: Burgonyafőzelék paradicsomosan, tejföl nélküli zöldbabfőzelék,
zöldborsófőzelék, tök-, paraj-, karalábé-, sárgarépa-, sóska-, saláta-, finomfőzelék.
A főzelékek készítése során a tej helyett tápszert alkalmazzunk!
Sűrítés nélküli főzelékek (angolos és lengyeles főzelékek): spárga-, zöldbab-, zöldborsó-,
karfiol-, sárgarépa-, kelbimbó-, gomba-, karalábé-, zellerfőzelék.
A sűrítés nélküli főzelékek készítése során csak tejmentes margarin (pl. Liga) használható!
Burgonyából készülő köretek: sós burgonya, zöldpetrezselymes burgonya, héjában sült
burgonya, hagymás burgonya.
Cereáliából készülő köretek: párolt rizs, petrezselymes rizs, zöldséges rizs, zöldborsós rizs,
pirított búzadara. makaróni, spagetti, galuska.
Saláták:
Nyers saláták: fejes saláta. paradicsomsaláta, zelleres almasaláta, céklasaláta, gyümölcssaláta.
Tojásételek:
Kemény tojás. lágy tojás, tükörtojás és rántotta serpenyőben.
Húsételek:
Szárnyasokból készülő ételek: csirke becsinált, zöldborsós csirkebecsinált, karfiolos
csirkebecsinált, pulyka becsinált, sült csirke (sütőben, grillben, alufóliában), töltött csirke,

27
párolt csirke illetve pulykamell, csirkerizottó, petrezselymes rizses csirke, zöldséges rizses
csirke, pulykasült.
Sertéshúsból készülő ételek: párolt sertésszelet, zöldséges sertésszelet, gombás sertésszelet,
duna sertésszelet, natúr sertésborda, sertésrizottó, sertésvagdalt, tavaszi sertésszelet,
zöldborsós sertésragu.
Halakból készülő ételek: főtt hal, zöldséges főtt hal, párolt hal, sült hal.
Tészták. édességek:
Gyúrt tészták: diós-, mákos-, ízes metélt, burgonyametélt, szilvás gombóc.
Kevert tészták: palacsinta (tej helyett szódavíz illetve tápszer) diós-, fahéjas-, kakaós-, ízes-,
almás.
Felvert tészták: piskóta. piskótatorta (kakaós, ízes)
Gyümölcskészítmények:
Kompótok, befőttek, sült gyümölcsök, gyümölcssaláták, gyümölcsturmix tápszerrel,
limonádé.
TILALMAK
- tej és tejtermékek (tejföl, tejszín, joghurt, joghurthabok, gyümölcsjoghurtok, aludttej, kefir,
vaj, ízesített vajkrémek. sajtok, sajtkrémek, túró, túrókrémek, ízesített túrókrémek, túróhabok,
túró-Rudi)
- tejet és tejfehérjét tartalmazó élelmiszerek (tejes péksütemények, édesipari vagy cukrász
termékek: nápolyi, fagylalt, tejcsokoládé, babapiskóta stb.)
- tejet tartalmazó margarinok
- marha és borjúhús
- húsipari termékek közül, a marhahússal ill. tejösszetevővel készült termékek (marha párizsi,
kenőmájas, stb.)

28