Hunyadi Mátyás és kora

1. Hunyadi Mátyás hatalomra kerülése 2. A hatalom megszilárdítása 1458 – 1464

3. Mátyás reformpolitikája és háborúi 1464 – 1485 4. A reneszánsz udvar
5. Az utódlás kérdése
1.
1. A család, az ifjú kor
- 1443. február 23. Kolozsvár
- Hunyadi János erdélyi vajda és Horogszegi Szilágy Erzsébet kisebbik fia
- nagyapja (Vajk) Zsigmond havasalföldi hadjáratakor állt szolgálatába  Hunyad vára
magyar nemes lett, udvari lovagja volt
- származása  sok a bizonytalanság, de ennek oka éppen Mátyás
- Thuróczy – havasalföldi származást ír
- Bonfini – román származás, de más származást is ír:
- Hunyadi János Zsigmond törtvénytelen fia  Magyarországon a
törvénytelen származást titkolták!
- római Corvinusok (Valerius Mersala Corvinus) leszármazottja 
corvus=holló  hollós címer
- humanista neveltetést kapott (Sanocki Gergely, Vitéz János nem volt a tényleges nevelője,
de beleszólt a neveltetésébe.  szeretett olvasni, olasz humanistákkal, tudósokkal folytatott
beszélgetéseket.
- 1456. Nfv János halála  H. László országos főkapitány akart lenni  Cillei is igényt
tartott királlyal megjelent (eseményt eltérően adják elő) 

2. Mátyás trónra kerülése és királlyá választása

1456. nov. 9. Cilleit meggyilkolják  csapda: H. László a török ellen akart harcolni, serege
Budán gyűlt össze: 1457. március 14: letartóztatás („bűnlajstrom”: Hunyadi testvérek puccsra
készültek meg akarták ölni a királyt. ) 1457. március 16. H. László halála, a többi fogoly
megszökött  Mátyást BécsbePrágába  Szilágyi testvérek lépései
- 1458. jan. Szilágyi és Garai megállapodása Szegeden: támogatják Mátyás kiszabadítását,
királlyá választását, Mátyás nevében ígéret hogy Garai Annát feleségül veszi.

1458. jan 24. királyválasztó országgyűlés

- Szilágyi-féle cikkelyek (XI. tc., XIV. tc.) február 14. Nagyboldogasszony-
- Mátyás a Podjebrád György megállapodása templomban trónusra ültetik.

2.
Politikai helyzet konszolidáció gátjai
- Szilágyi-probléma 1458. nyara ogy.: köznemességet támogató intézkedések Sz. véd és
dacszövetséget köt Újlakival és Garaival  lemondatja Garait helyette Guti Ország
Mihály lett a nádor
Szilágyival találkozó: lemondott a kormányzóságról, Mátyás megerősíti a besztercei
grófságában  török veszély miatt együtt mennek a Délvidékre, feltehetően Sz. puccsra
készülhetett börtönbe kerül, majd háziőrizetbe erdélyi kormányzó lesz szlavóniai és
macsói bán Alsó részek főkapitánya  török ellen  fogságba, szultán kivégeztette 

- új bárói réteg felemelése  uralkodásának első 6 éve 40 „igazi báró”

- saját hívei pl.: Rozgonyiak, Szapolyaiak, Pálócziak, Héderváriak, Cudarok, Bátoriak,
Országh Mihály
- megtért ellenfelek pl.: Kanizsaiak
- mágnás-nemes határmezsgyéje pl.: Dombóvári, Dombai, Várdai
 - apja környezetéből (kevés) pl.: Szapolyai Imre, Tuz János (első kincstartója volt)
- 1463. bécsújhelyi szerződés

3.
1. A központosítás feltételei
a) gazdasági feltételek: árutermelés, pénzgazdálkodás, ipar, céhek c) növelheti
b) növekvő népesség: piac, adózás kérdése bevételeit

+koronázás – 1464. március 29. Szfv 

- Mátyás már nem „pártkirály”

2. Mátyás reformjai (Általában személycserék előzték meg a reformokat!)

a) Az államszervezeti reformok – 1464.
- egységesített kancellária, nem állította helyre a két hivatalt, élén két személy: főkancellár,
titkos kancellár (elvileg egyenrangú, de a tényleges vezető a főkancellár)
- Egy hivatal lett, de nem működött jól. Király sokszor szembekerült a kancellárjaival.

- bírósági szervezeti reform

- előzmény: reform előtt 4 bíró: nádor, országbíró, királyi különös jelenlét bírája
(=főkancellár), királyi személyes jelenlét bírája (=titkos kancellár); bármilyen pert
meg lehetett indítani előttük.
- összevonta a királyi különös személyes jelenlét bíróságát =személyes jelenlét
bírósága; a személynök elnökletével, két ítélőmesterrel.
- Az uralkodó időnként maga elnökölt.
- Szakszerűbbé vált az ítélkezés

b) Pénzügyi reformok – 1467. az államháztartás újjászervezése

- előzmény: állami bevételek: „kamara haszna”(=kapuadó), sómonopólium, út-, rév és
vásárvámok (földesúri kézben, kivéve a harmincad (1/30 1/20 – Erdélyben huszadnak
nevezik)), pénzverdék, királyi nemesfém-monopólium.
megszűnt a harmincad  koronavám  Ernuszt lett a kincstartó.
megszűnt a kamara haszna  „királyi kincstár adója” (20 dénár)
- eddigi reformok nem növelték jelentősen a bevételeket 
rendkívüli adó: jobbágyháztartások, később az egytelkes nemesektől is (jobbágyok
adójának ½) 1467 erdélyi lázadás  a kincstári adót beépíti a rendkívüli adóba,
(1468 után) 1 forint, nem alkalmazta az összeköltöző jobbágycsaládok külön
adóztatását. 43X szedte be, 385 000Ft/év
egyéb bevételek: só (80000Ft), pénzverési és bányajövedelmek (60000Ft), királyi
városok és szászok rendes és rendkívüli adója (47000Ft), egyéb (családi birtok, új
püspök kinevezése) (6000Ft) átlag 628 000Ft (ha 2X vetette ki a rendkívüli adót
750 000Ft) + pápától és Velencétől segély (az 1470-es évekig) max: 900000 Ft.
- 60% agrártermelésből
- kitágította a fizetésre kötelezettek körét – partikuláris nemes és az egytelkes nemes is fizet

c) A hadseregreform: zsoldossereg, „fekete" sereg

- előzmények: ország védelme Szilágyi-cikkelyek: király feladata, állandó hadsereg
nincs, határvidéki tartományok kormányzóinak feladata  saját pénzből is
finanszírozták; Zsigmond: végvárrendszer, telekkatonaság; nemesi felkelés.
- eleinte: telekkatonaság (1471-ig), főpapi és bárói bandériumok, városok.
 - kezdete – 1462 – Giskra, állandó hadseregről a cseh háborúktól beszélhetünk.
- fegyvernemek:nehézlovasság csata döntő eleme, könnyűlovasság, gyalogság
- 3000-5000 fő fegyvernemenként (Bécsújhely: 20000 lovas, 8000 gyalogos.

3. A reformok következmény
- belpolitikai válság  1467. Erdély  három rendi nemzet szövetsége –pártütő
főuraknak megbocsát, helyi vezetőket kivégeztette.
- Újlaki kitartott mellette  bosnyák király és Szlavónia

4. Külpolitika orientáció-váltás  nyugati politika előtérbe kerülése

- A török politikája: az aktív védelem politikája
- A nyugati politikájának célja a német-római császári cím

 cseh háborúk 1471. Vitéz – féle összeesküvés

- török és személyes sérelmek miatt (adó, nem veszi figyelembe a véleményüket)

A török politikája, az aktív védelem politikája

A) A törökpolitikai mozgatórugói
a) atyai külpolitikai hagyaték (saját politikai ambíciói  német – római császári cím,
tekintélyszerzés, dinasztiaalapítás)
b) Mátyás álláspontja a török kérdésben 
- erőviszonyok (terület, haderő) a török javára módosultak, nincs értelme kisebb
erőkkel végrehajtott balkáni offenzívának
- nincs keresztény összefogás, a török ereje a szárazföldi csapatokban rejlik (sem
katonai, sem pénzügyi)
- tanult apja hadjárataiból: télen vagy ősszel támad
- békés egymás mellett élés
+ nyugati céljai
B) Hadjáratok
 JAJCA - Bosznia legerősebb vára
- 1463.(két és fél havi ostrom) dec. 26. Mátyás elfoglalta  60 kisebb
erősség került magyar kézre
 1464. BOSZNIA
A szultán vissza akarta foglalni Jajcát  Mátyás nagy sereggel indult  szultán
visszavonult
- Értékelés
- A két fősereg kínosan kerülte az összeütközést.
- Észak –Bosznia magyar kézre került, ezzel megosztoztak Bosznián 
Mátyás ezzel befejezte a Zsigmond által elkezdett határvédelmi rendszert.
- Kiformálódott a mátyási törökpolitika: megszűnt egy újabb ütközőállam +
cseh háborúk  végvárrendszer
- Következménye
- 1468 – 78 cseh háborúk sora
- 1471 Vitéz – féle összeesküvés

 SZABÁCS – 1476. febr. 15. (csellel vette be) Szabács (stratégiai hely a
Száván, nem jelentős erőd, 1471-ben épült földvár, minimális őrség)
GYORS SIKER, DE A SZULTÁNT NEM AKARJA MAGÁRA HARAGÍTANI!!!
  tanulság: jelentős kiadás, nagy veszteség, minimális eredmény; zsoldossereg
nem alkalmas várostromra; török lovasság  gyorsan mozgó könnyűlovasokra van
szükség;utánpótlás nehéz

 KENYÉRMEZŐ (SZÁSZFÖLD) – 1479. OKT. 13. – Bátori István erdélyi

vajda, országbíró, Kinizsi Pál temesi ispán

C) 1476-79. a határvédelmi rendszer reformja

Aktív védelem politikája: török támadás elhárításán túl, a háborút képes átvinni a török
területre, és képes korlátozott stratégiájú hadjáratra
- határvédelmi szervezet – kettős végvárvonal
- Havasalföld Szörénytől – Nándorfehérvárig az Al-Duna vonalát követte 
szreberniki bánság várai  Száva  Banja Luka  Jajca  Knin  Klissza
illetve Szkardonánál jutott ki az Adriához.
- Temesvár  kisebb várak (török portyák feltartóztatása)  szerémség várai
 Una folyó menti várak Zenggnél érte el a tengert.

A nyugati politikájának célja a német-római császári cím

a) oka: dinasztiaalapítás (második felesége Aragóniai Beatrix) , tekintélyszerzés (reneszánsz
udvar)
b) cseh háborúk
c) osztrák háborúk Frigyes ellen
- előzmény: bécsújhelyi béke + Frigyes Ulászlót támogatta
- 1485 elfoglalta Bécset, és áthelyezte a székhelyét
d) értékelése: Magyar király a Szent Korona országainál nagyobb területet birtokolt
(perszonálunió formájában)  formailag tiszteletben tartja a rendi jogokat, gyakorlatban
megszállt tartománynak tekintette vezető rétegnek nem sok befolyást gyakorol  magyar
uralom elleni elégedetlenség

4.

A reneszánsz stílus, vagyis az „all’ antika” művészet kulcsfigurája Magyarországon Mátyás

király, a humanisták adta nevén „Matthias Corvinus”.
- Neveltetése (Vitéz János) -humanista elvek és gyakorlat  antik érdeklődés, nyitottságát az
új gondolatok, művészeti irányzatok befogadásában  reneszánsz központja
 a reneszánsz szokások udvari elterjedése
- Mátyás udvarának jellemző reneszánsz elemei  pl. könyvtár, Corvinák stb
- szerepe Beatrix személyének és az őt kísérő itáliai építészeknek, művészeknek.
- a fényűző pompa azt igyekezett palástolni, hogy Mátyás nem régi királyi családból
származott.
- Mátyás a német-római császári cím elnyerését is célul tűzte ki, ezért nyugati hódításokat is
folytat (Morvaország, Bécs)  udvarának reneszánsz pompája is alá rendelődött nagy ívű
birodalomépítő terveinek.

5.

1. Célja elismertetni Corvin János utódlását (anyja: Edelpöck Barbara/Borbála rendek

megnyerése
 - 1486. ogy.
- nádori törvények:
- király meghal összehívja a királyválasztó ogy, első szavazat
- kiskorú király gyámja
- király után következik: a főkapitányok, legfőbb bíró, király és a
rendek egymás elleni pereiben is ítélkezik.
 Szapolyai Imre  1487-ben meghal  Nagylucsei Orbánt (püspök,
kincstartó) bízta meg.

2. A halála, uralkodásának értékelése

1490. április 6.
- mendemonda: Beatrix megmérgezte
- 1890 Fraknói Vilmos megírta életrajzát  Korányi Frigyes: „agy-gutaütés”
- 1982. Herning Egert (osztrák belgyógyász): mellkas vagy gyomor súlyos
megbetegedése, de nem zárható ki a mérgezés.
- a népmesék és a valóság