ELEKTROTECHNIKA ÉS ELEKTRONIKA FELADATOK

Kirchhoff egyenletek alkalmazása

1. feladat: Számolja ki a kapcsolás áram értékeit Kirchhoff egyenletek

alkalmazásával.

1. ábra: Kirchhoff egyenletek alkalmazása egygenerátoros hálózatban

Megoldás:
𝐼: 10𝐼1 + 8𝐼2 = 20 → 𝐼1 = 𝐼2 + 𝐼3
12𝐼3
𝐼𝐼: 12𝐼3 − 8𝐼2 = 0 → 𝐼2 = 8

1: 𝐼1 − 𝐼2 − 𝐼3 = 0
Az egyenletrendszer megoldása behelyettesítéses módszerrel.

𝐼: 10(𝐼2 + 𝐼3 ) + 8𝐼2 = 20
12𝐼3
𝐼: 18 ( ) + 10𝐼3 = 20
8
37𝐼3 = 20
𝐼3 = 𝟎, 𝟓𝟒 [𝑨]
12𝐼3 12 ∙ 0,54
𝐼2 = = = 𝟎, 𝟖𝟏 [𝑨]
8 8
𝐼1 = 𝐼2 + 𝐼3 = 0,54 + 0,81 = 𝟏, 𝟑𝟓 [𝑨]
Az egyenletrendszer megoldása Cramer szabállyal.
10 8 0 𝐼1 20
𝑅∙𝐼 =𝑈 ⇒[0 −8 12 ] ∙ [𝐼2 ] = [ 0 ]
1 −1 −1 𝐼3 0

10 8 0
𝐷 = 𝑑𝑒𝑡(𝑅) | 0 −8 12 | = 296
1 −1 −1
20 8 0
𝐷𝐼 = | 0 −8 12 | = 400
0 −1 −1
10 20 0
𝐷𝐼𝐼 = | 0 0 12 | = 240
1 0 −1
10 8 20
𝐷𝐼𝐼𝐼 = | 0 −8 0 | = 160
1 −1 0
𝐷𝐼 400
𝐼1 = = = 𝟏, 𝟑𝟓 [𝑨]
𝐷 296
𝐷𝐼𝐼 240
𝐼2 = = = 𝟎, 𝟖𝟏 [𝑨]
𝐷 296
𝐷𝐼𝐼𝐼 160
𝐼3 = = = 𝟎, 𝟓𝟒 [𝑨]
𝐷 296
2. feladat: Számolja ki a kapcsolás áram értékeit Kirchhoff egyenletek
alkalmazásával.

2. ábra: Kirchhoff egyenletek alkalmazása kétgenerátoros hálózatban

17𝐼1 +18
𝐼: (7 + 8 + 2)𝐼1 − 9𝐼2 = −18 → 𝐼2 = 9

𝐼𝐼: 9𝐼2 + (8 + 2)𝐼3 = 18 − 15

1: 𝐼1 + 𝐼2 − 𝐼3 = 0 → 𝐼3 = 𝐼1 + 𝐼2

17𝐼1 + 18
𝐼𝐼: 10𝐼1 + 19 ( )=3
9
𝐼𝐼: 45,89𝐼1 = −35
𝐼1 = −𝟎, 𝟕𝟔 [𝑨]∗
17𝐼1 + 18 17 ∙ (−0,76) + 18
𝐼2 = = = 𝟎, 𝟓𝟔 [𝑨]
9 9
𝐼3 = 𝐼1 + 𝐼2 = (−0,76) + 0,56 = −𝟎, 𝟐 [𝑨]∗

az áram referencia irány nem egyezik meg a valóságos áram iránnyal

*
 3. feladat: Számolja ki a kapcsolás áram értékeit Kirchhoff egyenletek
alkalmazásával.

3. ábra: Kirchhoff egyenletek alkalmazása háromgenerátoros hálózatban

28𝐼1 +10
𝐼: (5 + 10 + 5 + 8)𝐼1 − (6 + 8)𝐼2 = 40 − 50→𝐼2 = 14

𝐼𝐼: (8 + 6)𝐼2 + (17 + 4 + 6 + 8)𝐼3 = 50 − 20

1: 𝐼1 + 𝐼2 − 𝐼3 = 0 → 𝐼3 = 𝐼1 + 𝐼2

28𝐼1 + 10
𝐼𝐼: 35𝐼1 + 49 ( ) = 30
14
𝐼𝐼: 133𝐼1 = −5
𝐼1 = −𝟎, 𝟎𝟑𝟖 [𝑨]∗
28𝐼1 + 10 28 ∙ (−0,038) + 10
𝐼2 = = = 𝟎, 𝟔𝟑𝟖[𝑨]
14 14
𝐼3 = 𝐼1 + 𝐼2 = 0,038 + 0,79 = 𝟎, 𝟔 [𝑨]∗
az áram referencia irány nem egyezik meg a valóságos áram iránnyal
*
Hurokáramok módszerének alkalmazása

4. feladat: Számolja ki a kapcsolás áram értékeit Hurokáramok

módszerének alkalmazásával.

4. ábra: Hurokáramok módszerének alkalmazása egygenerátoros hálózatban

𝑅𝐼 = 10𝛺 + 8𝛺 = 18𝛺
𝑅𝐼𝐼 = 8𝛺 + 12𝛺 = 20𝛺
𝑅𝐼−𝐼𝐼 = −8𝛺
18 −8 𝐼 20
𝑅∙𝐼 =𝑈 ⇒[ ]∙[ 𝐼] = [ ]
−8 20 𝐼𝐼𝐼 0
18 −8
𝐷 = 𝑑𝑒𝑡(𝑅) = [ ] = 296
−8 20
20 −8
𝐷𝐼 = [ ] = 400
0 20
18 20
𝐷𝐼𝐼 = [ ] = 160
−8 0
𝐷𝐼 400
𝐼𝐼 = = = 1,35 [𝐴]
𝐷 296
𝐷𝐼𝐼 160
𝐼𝐼𝐼 = = = 0,54 [𝐴]
𝐷 296
𝐼1 = 𝐼𝐼 = 𝟏, 𝟑𝟓 [𝑨]
𝐼2 = 𝐼𝐼 − 𝐼𝐼𝐼 = 1,35 − 0,54 = 𝟎, 𝟖𝟏 [𝑨]
𝐼3 = 𝐼𝐼𝐼 = 𝟎, 𝟓𝟒 [𝑨]
5. feladat: Számolja ki a kapcsolás áram értékeit Hurokáramok
módszerének alkalmazásával.

5. ábra: Hurokáramok módszerének alkalmazása kétgenerátoros hálózatban

𝑅𝐼 = 7Ω + 8Ω + 2Ω + 9Ω = 26Ω
𝑅𝐼𝐼 = 8Ω + 2Ω + 9Ω = 19Ω
𝑅𝐼−𝐼𝐼 = −9Ω
26 −9 𝐼 −18
𝑅∙𝐼 =𝑈 ⇒[ ]∙[ 𝐼] = [ ]
−9 19 𝐼𝐼𝐼 18 − 15
26 −9
𝐷 = det(𝑅) = [ ] = 413
−9 19
−18 −9
𝐷𝐼 = [ ] = −315
3 19
26 −18
𝐷𝐼𝐼 = [ ] = −84
−9 3
𝐷𝐼 −315
𝐼𝐼 = = = −0,76 [𝐴]
𝐷 413
𝐷𝐼𝐼 −84
𝐼𝐼𝐼 = = = −0,2 [𝐴]
𝐷 413
𝐼1 = 𝐼𝐼 = −𝟎, 𝟕𝟔 [𝐀]∗
𝐼2 = 𝐼𝐼𝐼 − 𝐼𝐼 = (−0,2) − (−0,76) = 𝟎, 𝟓𝟔 [𝐀]
𝐼3 = 𝐼𝐼𝐼 = −𝟎, 𝟐 [𝐀]∗

az áram referencia irány nem egyezik meg a valóságos áram iránnyal

*
 6. feladat: Számolja ki a kapcsolás áram értékeit Hurokáramok
módszerének alkalmazásával.

6. ábra: Hurokáramok módszerének alkalmazása háromgenerátoros hálózatban

𝑅𝐼 = 5Ω + 10Ω + 5Ω + 8Ω + 6Ω + 8Ω = 42Ω
𝑅𝐼𝐼 = 8Ω + 6Ω + 17Ω + 4Ω + 6Ω + 8Ω = 49Ω
𝑅𝐼−𝐼𝐼 = −(8 + 6)Ω
42 −14 𝐼 40 − 50
𝑅∙𝐼 = 𝑈 ⇒ [ ]∙[ 𝐼] = [ ]
−14 49 𝐼𝐼𝐼 50 − 20
42 −14
𝐷 = det(𝑅) = [ ] = 1862
−14 49
−10 −14
𝐷𝐼 = [ ] = −70
30 49
42 −10
𝐷𝐼𝐼 = [ ] = 1120
−14 30
𝐷𝐼 −70
𝐼𝐼 = = = −0,037 [𝐴]
𝐷 1862
𝐷𝐼𝐼 −84
𝐼𝐼𝐼 = = = 0,6 [𝐴]
𝐷 413
𝐼1 = 𝐼𝐼 = −𝟎, 𝟎𝟑𝟕 [𝐀]∗
𝐼2 = 𝐼𝐼𝐼 − 𝐼𝐼 = 0,6 − (−0,037) = 𝟎, 𝟔𝟑𝟕 [𝐀]
𝐼3 = 𝐼𝐼𝐼 = 𝟎, 𝟔 [𝐀]
az áram referencia irány nem egyezik meg a valóságos áram iránnyal
*
Csomóponti potenciálok módszerének alkalmazása

7. feladat: Számolja ki a kapcsolás áram értékeit Csomóponti potenciálok

módszerének alkalmazásával.

7. ábra: Csomóponti potenciálok módszerének alkalmazása egygenerátoros hálózatban

𝐾𝐶𝑆𝑇: 𝐼1 − 𝐼2 − 𝐼3 = 0
20 − 𝑈1 𝑈1 − 0 𝑈1 − 0
− − =0
10 8 12
1920 − 96𝑈1 − 120𝑈1 − 80𝑈1
=0
960
1920 = 296𝑈1
𝑈1 = 6,4865 [𝑉]
20 − 6,4865
𝐼1 = = 𝟏, 𝟑𝟓 [𝑨]
10
6,4865 − 0
𝐼2 = = 𝟎, 𝟖𝟏 [𝑨]
8
6,4865 − 0
𝐼3 = = 𝟎, 𝟓𝟒 [𝑨]
12
8. feladat: Számolja ki a kapcsolás áram értékeit Csomóponti potenciálok
módszerének alkalmazásával.

8. ábra: Csomóponti potenciálok módszerének alkalmazása kétgenerátoros hálózatban

𝐾𝐶𝑆𝑇: 𝐼1 + 𝐼2 − 𝐼3 = 0
0 − 𝑈1 18 − 𝑈1 𝑈1 − 15
+ − =0
17 9 10
−90𝑈1 + 3060 − 170𝑈1 − 153𝑈1 + 2295
=0
1530
5355 = 413𝑈1
𝑈1 = 12,966 [𝑉]
0 − 12,966
𝐼1 = = −𝟎, 𝟕𝟔 [𝑨]∗
17
18 − 12,966
𝐼2 = = 𝟎, 𝟓𝟔 [𝑨]
9
12,966 − 15
𝐼3 = = −𝟎, 𝟐 [𝑨]∗
10

*
az áram referencia irány nem egyezik meg a valóságos áram iránnyal
 9. feladat: Számolja ki a kapcsolás áram értékeit Csomóponti potenciálok
módszerének alkalmazásával.

9. ábra: Csomóponti potenciálok módszerének alkalmazása háromgenerátoros

hálózatban

𝐾𝐶𝑆𝑇: 𝐼1 + 𝐼2 − 𝐼3 = 0
40 − 𝑈1 50 − 𝑈1 𝑈1 − 20
+ − =0
28 14 35
19600 − 490𝑈1 + 49000 − 980𝑈1 − 392𝑈1 + 7840
=0
13720
76440 = 1862𝑈1
𝑈1 = 41,052 [𝑉]
40 − 41,052
𝐼1 = = −𝟎, 𝟎𝟑𝟖 [𝑨]∗
28
50 − 41,052
𝐼2 = = 𝟎, 𝟔𝟑𝟖 [𝑨]
14
41,052 − 20
𝐼3 = = 𝟎, 𝟔 [𝑨]
35
*
az áram referencia irány nem egyezik meg a valóságos áram iránnyal
Thévenin és Norton helyettesítő kapcsolás feladatok

10. feladat: Számolja ki az A-B pontok felől nézve a kapcsolás Norton és

Thévenin helyettesítő kapcsolását. Számolja ki továbbá a terhelő
ellenállás értékét, amelynél maximális teljesítmény érhető el és a
maximális teljesítményt.

a. Thévenin helyettesítő generátor meghatározása

10. ábra: Thévenin helyettesítő kapcsolás

Számoljuk ki a kapcsolás eredő ellenállását az A, B pont felől nézve. Az eredő ellenállás

meghatározáshoz dezaktivizáljuk (kikapacsoljuk a hálózatból a generátort) a hálózatot.

11. ábra A kapcsolás dezaktivizált változata

18 ∙ 6
𝑅𝑡ℎ = (10 + 8) × 6 = = 𝟒, 𝟓 [𝛀]
18 + 6
A Thévenin feszültség meghatározásához a hálózat üresjárati feszültség kiszámítása szükséges.
Az üresjárati feszültséget feszültségosztó alkalmazásával határozzuk meg.
6
𝑈𝑡ℎ = 20 ∙ ( ) = 𝟓 [𝑽]
6 + 18
𝑈𝑡ℎ 5
𝐼𝑛 = = = 𝟏, 𝟏𝟏 [𝑨]
𝑅𝑡ℎ 4,5
A hálózat maximális teljesítményének feltétele, hogy az Rth=Rt terhelő ellenállással.
𝑅𝑡ℎ = 𝑅𝑡 = 4,5 [Ω]
2
𝑈𝑡ℎ 52
𝑃𝑚𝑎𝑥 = = = 𝟏, 𝟑𝟗 [𝑾]
4 ∙ 𝑅𝑡 4 ∙ 4,5
b. Norton helyettesítő kapcsolás meghatározása
 

12. ábra: Norton helyettesítő kapcsolás

13. ábra: A kapcsolás dezaktivizált változata

A Norton tételnél az eredő ellenállás számítás megegyezik a Thévenin tételnél ismertetett

módszerrel.
18 ∙ 6
𝑅𝑛 = (10 + 8) × 6 = = 𝟒, 𝟓 [𝛀]
18 + 6
A Norton áramerősség meghatározásához, a hálózat zárlati áramerősségét kell kiszámolni. A
hálózat A, B pontját rövidre zárjuk és kiszámoljuk a rövidzáron átfolyó áramerősséget.
20
𝐼𝑛 = = 𝟏, 𝟏𝟏 [𝑨]
18
𝑅𝑛 = 𝑅𝑡 = 4,5 [Ω]
𝑈𝑡ℎ = 𝐼𝑛 ∙ 𝑅𝑛 = 1,11 ∙ 4,5 = 𝟓 [𝑽]
2
𝑈𝑡ℎ 52
𝑃𝑚𝑎𝑥 = = = 𝟏, 𝟑𝟗 [𝑾]
4 ∙ 𝑅𝑡 4 ∙ 4,5
11. feladat: Számolja ki az A-B pontok felől nézve a kapcsolás Norton és
Thévenin helyettesítő kapcsolását. Számolja ki továbbá a terhelő
ellenállás értékét, amelynél maximális teljesítmény érhető el és a
maximális teljesítményt.
a. Thévenin helyettesítő generátor meghatározása


14. ábra: Thévenin helyettesítő kapcsolás

15 ∙ 7
𝑅𝑡ℎ = [(10 + 5) × (4 + 3) + 2 + 20 + 8] × 14 = ( + 30) × 14 =
15 + 7
34,77 ∙ 14
= = 𝟗, 𝟗𝟖 [𝛀]
34,77 + 14
(14 + 8 + 20 + 2) × (4 + 3) 6,04
𝑈1 = 50 ∙ [ ] = 50 ∙ ( ) = 14,35 [𝑉]
(14 + 8 + 20 + 2) × (4 + 3) + 10 + 5 6,04 + 15

14
𝑈𝑡ℎ = 14,35 ∙ ( ) = 𝟒, 𝟓𝟕 [𝑽]
2 + 20 + 8 + 14
𝑈𝑡ℎ 4,57
𝐼𝑛 = = = 𝟎, 𝟒𝟔 [𝑨]
𝑅𝑡ℎ 9,98
𝑅𝑡ℎ = 𝑅𝑡 = 𝟗, 𝟗𝟖 [𝛀]
2
𝑈𝑡ℎ 4,572
𝑃𝑚𝑎𝑥 = = = 𝟎, 𝟓𝟐 [𝑾]
4 ∙ 𝑅𝑡 4 ∙ 9,98
Váltakozó áramú teljesítmény feladatok

12. Feladat: Számolja ki a kapcsolás hatásos, látszólagos, meddő

teljesítményét és a teljesítmény tényezőt. U(t)=17 sin(314t+22°)V

15. Váltakozó áramú hálózat

A feladat megoldásának első lépéseként határozzuk meg a hálózat eredő impedanciáját.

1
𝑍 = 𝑅 + 𝑗 (𝜔𝐿 − ) = 𝑅 + 𝑗(𝑥𝐿 − 𝑥𝐶) [Ω]
𝜔𝐶
Komponensenként kiszámoljuk a reaktanciákat és végül behelyettesítjük az impedancia
képletébe.
𝑥𝐿1 = 𝜔𝐿 = 314 ∙ 25 ∙ 10−3 = 7,85 [Ω]
𝑥𝐿2 = 𝜔𝐿 = 314 ∙ 12 ∙ 10−3 = 3,76 [Ω]
1 1
𝑥𝐶1 = = = 19,9 [Ω]
𝜔𝐶 314 ∙ 160 ∙ 10−6
1 1
𝑥𝐶2 = = = 12,7 [Ω]
𝜔𝐶 314 ∙ 250 ∙ 10−6
1
𝑍 = 𝑅 + 𝑗 (𝜔𝐿 − ) = 10 + 8 + 𝑗(7,85 + 3,76 − 19,9 − 12,7) = (𝟏𝟖 − 𝟐𝟎, 𝟗𝟗𝒋 )[𝛀]
𝜔𝐶
Az impedancia meghatározása után, ohm törvény segítségével kiszámítjuk a hálózatban folyó
áramerősség értékét.
𝑈 17∠22
𝐼= = = (0,196 + 0,58𝑗) = 𝟎, 𝟔𝟏∠𝟕𝟏, 𝟒 [𝑨]
𝑍 (19 − 20,99𝑗)
Az áramerősség és feszültség ismeretében már könnyen számolható a hatásos, látszólagos és
meddő teljesítmény, valamit a teljesítmény tényező.
1 1
𝑃= ∙𝑈̂ ∙ 𝐼̂ ∙ cos(𝜑𝑢 − 𝜑𝑖 ) = ∙ 17 ∙ 0,61 ∙ cos(22 − 71,4) = 𝟑, 𝟑𝟕 [𝑾]
2 2
1 1
𝑄 = ∙𝑈 ̂ ∙ 𝐼̂ ∙ sin(𝜑𝑢 − 𝜑𝑖 ) = ∙ 17 ∙ 0,61 ∙ sin(22 − 71,4) = −𝟑, 𝟗𝟒 [𝑽𝑨𝑹]
2 2
1
𝑆 = ∙𝑈 ̂ ∙ 𝐼̂ = 17 ∙ 0,61 = 𝟓, 𝟏𝟖 [𝑽𝑨]
2
cos(𝜑𝑢 − 𝜑𝑖 ) = cos(22 − 71,4) = 𝟎, 𝟔𝟓

Tranzisztoros kapcsolás számolási feladat

 13. feladat: Határozzuk meg az ábrán látható kapcsolásban a tranzisztor
működési tartományát (üzemállapotát) és az IB, IC és UCE munkaponti
áram és feszültség értékeket. A tranzisztorra B=100, UBE=0,7V,
UCES=0,2V.

16. tranzisztoros alapkapcsolás

Normál aktív működést feltételezünk, az ábra szerinti áramirányokkal. A báziskörre felírt

huroktörvény alapján:

𝐼𝐵 ∙ 𝑅𝐵 + 𝑈𝐵𝐸 + 𝐼𝐸 ∙ 𝑅𝐸 − 𝑈𝐸𝐸 = 0
𝐼𝐸 = (𝐵 + 1) ∙ 𝐼𝐵
𝐼𝐵 ∙ 𝑅𝐵 + 𝑈𝐵𝐸 + [(𝐵 + 1) ∙ 𝐼𝐵 ] ∙ 𝑅𝐸 − 𝑈𝐸𝐸 = 0
𝑈𝐸𝐸 − 𝑈𝐵𝐸 10 − 0,7
𝐼𝐵 = = = 𝟎, 𝟎𝟐𝟓 [𝒎𝑨]
𝑅𝐵 + (𝐵 + 1) ∙ 𝑅𝐸 270 ∙ 10 + (100 − 1) ∙ 1 ∙ 103
3

𝐼𝐶 = 𝐵 ∙ 𝐼𝐵 = 100 ∙ 0,025 = 𝟐, 𝟓 [𝒎𝑨]

𝐼𝐸 = 𝐼𝐶 + 𝐼𝐵 = 0,025 + 2,5 = 𝟐, 𝟓𝟐𝟓 [𝒎𝑨]
Ellenőrizni kell, hogy a tranzisztor valóban a feltételezéseknek megfelelően normál aktív
tartományban működik-e, ehhez szükség van a kollektor-emitter feszültség meghatározására.
A kollektor körre felírt huroktörvény alapján:

𝐼𝐶 ∙ 𝑅𝐶 + 𝑈𝐶𝐸 + 𝐼𝐸 ∙ 𝑅𝐸 − 𝑈𝐸𝐸 = 0
𝑈𝐶𝐸 = 𝑈𝐸𝐸 − 𝐼𝐶 ∙ 𝑅𝐶 − 𝐼𝐸 ∙ 𝑅𝐸 =
= 10 − 2,5 ∙ 10−3 ∙ 1 ∙ 103 − 2,525 ∙ 10−3 ∙ 1 ∙ 103 = 𝟒, 𝟗𝟕𝟓 [𝑽]

A számítás végeztével feltétlenül ellenőrizni kell, hogy a tranzisztor valóban a feltételezett

üzemmódban dolgozik-e. Általában, ha van bázisáram, akkor normál aktív működési módot
feltételezünk, és kiszámoljuk a helyettesítő kép alapján a munkaponti áramokat, az áramok
ismeretében pedig a tranzisztor kollektor – emitter feszültségét.
Ha UCE > UCES a feltételezés helyes volt, ha azonban UCE < UCES , akkor a tranzisztor
telítéses üzemmódban van, tehát újra kell számolni az áramkört a telítésben alkalmazott
helyettesítő kép segítségével.
𝑈𝐶𝐸 > 𝑈𝐶𝐸𝑆
4,975 > 0,2
Tehát a tranzisztor nem került telítésbe, a feltételezés helyes volt.