Lovári Nyelv Dr. Lakatos Szilvia

Dr.
Lakatos Szilvia
Emelt szintű
írásbeli érettségi vizsgára
felkészítő feladatgyűjtemény
LOVÁRI NYELV
Dr. Lakatos Szilvia
Emelt szintű
írásbeli érettségi vizsgára
felkészítő feladatgyűjtemény
LOVÁRI NYELV
Oktatási Hivatal
A tankönyv a TKV/36-8/2023 engedélyszámon tankönyvi engedélyt kapott.
A tankönyv megfelel a 2020-as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók részét képező A cigány, beás, románi
nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei, azon belül a Romani nyelv és irodalom (A nyelvoktató, a bővített
és a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás számára) 9-12. évfolyam kerettantervnek.
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: Dr. Olasz György József

Romani (lovári) nyelvi szerző: Dr. Lakatos Szilvia
Romani (lovári) nyelvi lektor: Kiss Andrea
Összeállította, szerkesztette: Pinczehelyi Sándor
Grafikai terv: Pinczehelyi Sándor
A borító Hájas Zoltán: Idegenek című festményének felhasználásával készült.

A mű a Gandhi Gimnázium KHNP Kft. tulajdonát képezi.
A könyv megjelenését támogatta:

Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft.
Nemzetiségi – Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központ
© Oktatási Hivatal, 2023
ISBN 978-963-436-451-1
Oktatási Hivatal
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
A kiadásért felel: Brassói Sándor elnök

Raktári szám: OH-NRM-NYE912VE
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Kurucz Klára
Nyomdai előkészítés: Pinczehelyi Márk
Terjedelem: 10,815 A5 ív
Tömeg: 600 g
1. kiadás, 2023
Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Nyomta és kötötte
Felelős vezető:
TARTALOMJEGYZÉK
Tartalomjegyzék
Előszó �� 4 2. MINTAFELADATSOR�� 48
Bevezető ��5 Olvasott szöveg értése�� 48
O Ghetto Balboa filmo�� 49
1. MINTAFELADATSOR��13 Interjuvo la Sztojka Edinasa�� 50
Olvasott szöveg értése��13 Chachi pecipija ��52
Andre sikavelpe o Gypsy Style ��14
Oláhné Balogh Tímea sheruni��16 Nyelvhelyesség�� 55
Le gimnaziumoske bersha�� 18 Bifacebooko �� 56
O baro tatyipe��57
Nyelvhelyesség��21 Trin shukar thana �� 58
Finlando, le mijji tovongo them�� 22 Krechunoske podarki �� 59
Le Segedinoske mashara�� 23
Lungone balengi �� 24 Hallott szöveg értése��61
Muri butyi �� 25 Romano dyes andej Sharoshda�� 62
Uzhule lel avri o kher�� 63
Hallott szöveg értése��27 O William Shakespeare�� 64
Kaj si o majlasho?�� 28
Le khereski butyi �� 29 Íráskészség�� 66
Le Cziffravosko trajo�� 30 Avri tordyaripe��67
Hodinisaripe�� 69
Íráskészség��32
E romani kinda �� 33 Javítási útmutató��72
Nevo laptopo�� 35 Értékelési útmutató�� 83
Javítási útmutató�� 38 Jegyzetek�� 84
A feladatgyűjtemény hanganyaga letölthető a http://nerok.hu/tananyag/ webcímről.
Írásbeli gyakorló feladatok | 3

ELŐSZÓ
Előszó
Kedves Érettségiző!
Szeretettel köszöntünk a romani nyelv lovári dialektusát tanulók, s abból érettségi vizsgát tenni szán-
dékozók – szerencsére – népes családjában! Örülünk, hogy tanulással töltött idődet siker koronázta:
megismerkedtél ezzel a szép nyelvvel, talán meg is kedvelted, s szeretnél minél eredményesebben
vizsgázni belőle. Könyvünk azért készült, hogy minél magabiztosabban vághass neki ennek a megmé-
rettetésnek. Az érettségi vizsga rendszerében 2017-ben történt változásoknak megfelelően alakítot-
tuk ki e kiadvány felépítését és tartalmát. Elsőként szeretnénk megismertetni az emelt szintű írásbeli
érettségi szabályaival, általános követelményeivel, hogy minél átláthatóbbá váljon számodra, mi is
fog várni Rád abban a bizonyos 240 percben. A könyv második részében két teljes feladatsort találsz,
amelyek a lehető leghűbben tükrözik az emelt szintű érettségit nem csak feladattípusok, de témák
tekintetében is. A harmadik részben pedig a megoldókulcsot találod: a helyes válaszok mellett a
pontszámítás mikéntjére is kitérünk (melyik feladatrészre hány pontot kaphatsz és hogyan történik
az összpontszám kiszámítása). Ezáltal idődet jobban be fogod tudni osztani, s a lehető legmagasabb
pontszámhoz juthatsz.
A könyv feladataink végighaladva bizton állíthatjuk, hogy nem ér felkészületlenül egy ismeretlen szö-
veg sem a majdani érettségi vizsgán.
Sok sikert, eredményes felkészülést kívánunk!
4 | Romani (lovári) nyelv emelt szint

BEVEZETŐ
Bevezető
Tippek az eredményes felkészüléshez
Az emelt szintű érettségi vizsga vizsga teljesítése – mint minden más élő idegen nyelv esetében –
a lovári nyelvnél is B2-es középszintet jelent. Ez röviden annyit takar, hogy a vizsgázó megérti a válto-
zatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetet-
tebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. Világos
és részletes szöveget tud létrehozni különböző témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tud-
ja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.
Biztosan sok jó tanácsot kaptál már azzal kapcsolatban, mi a legeredményesebb módja az idegen
nyelvi érettségire való felkészülésnek. Elképzelhető az is, hogy más nyelvekből vannak nyelvtanulá-
si tapasztalataid, amelyek már eddig is segítettek Téged. A legfontosabb azonban, hogy nincsenek
mindenki számára követendő szabályok – mint ahogy semmilyen tanulási folyamat esetében sem.
A kötetben szereplő feladatok többféle módon szolgálhatják javadat.
Egyfelől törekedhetsz a mennyiségre: ebben az esetben a feladatsorokat a tájékoztatóban mega-
dott időkorlátot betartva érdemes megoldani – mintegy szimulálva az éles érettségit. Tartsd azon-
ban szem előtt, hogy ez csak megközelítőleg ad pontos képet arról, hol is tartasz: számításba kell
venned a feladatok és szövegek változékonyságát, vagy épp saját viselkedésedet és teljesítményed
változását is is vizsgahelyzet esetén. A legjobban teszed, ha mélységében, a minőség elvét követve
gyakorolsz emellett: ilyenkor nyugodtan mélyedj el a szövegekben, próbáld őket pontosan értelmez-
ni, s az időkorlátot elengedve megoldani a hozzájuk tartozó feladatokat. Érdemes egy-egy feladat
esetén mindkét módszert is végigvinni majd összehasonlítani a kapott eredményeket. Ennek érdeké-
ben javasoljuk, hogy ne a könyvbe, inkább külön lapra dolgozz! Az Olvasott szövegértés és a Nyelv-
helyesség részben ez annyit takar, előbb az időkorlát betartásával, majd a szöveget pontról-pontra
értelmezve, az ismeretlen szavakat kikövetkeztetve értelmezd, s oldd meg a feladatokat! A Hallott
szöveg esetében elsőként a 30 perces időtartam alapján megoldott feladatsorral ismét próbálkozz,
s annyiszor hallgasd meg a szövegeket, annyiszor és annyi részletben, ahányszor csak szükségesnek
érzed. Ezután tekintsd meg a megoldókulcsot s olvasd el a szövegátiratot! Az Íráskészség feladatrész
szokott a legnagyobb nehézséget okozni talán valamennyi idegen nyelv esetében, hiszen itt önállóan
kell létrehozni szövegeket. Bár találsz a könyvben mintát arra nézve, miként lehet „ideális” módon
elkészíteni ezeket, nyilvánvaló, hogy e feladatrésznél nagy jelentősége van az egyéni megoldások-
nak, s a némileg szubjektívebb értékelésnek. Ezért javasoljuk, hogy amennyiben lehetőséged van rá,
keress olyan személyt, aki segítséget ad neked ebben! Olyat, aki nem csupán iránymutatást ad arra
nézve, hogy hány pontot érhetnél el az egyes értékelési szempontok mentén, de a hibáid javítására is
javaslatokat, lehetőségeket mutat. Érdemes ezután új és új, javított verziókat írni – bizony, bizony: az
elejétől a végéig. Ez időigényes, de a tapasztalatok alapján sikeres taktika a jó szövegek megírásához.
Valószínűleg ritka az alkalom, hogy három órát egyben a feladatlapokkal tudsz tölteni, ezért célszerű
kisebb egységekben végezni a gyakorlást.

BEVEZETŐ
Az emelt szintű érettségi felépítése lovári nyelvből

Ahogy már olvashattad, az írásbeli vizsga időtartama 240 perc, a szóbelié pedig 20 perc lesz. A követ-
kező táblázat az egyes feladatrészek időtartamát s az ott megszerezhető pontszámokat tartalmazza
a teljes érettségi vizsgapontszám kialakításában szereplő százalékos aránnyal. Nagyon fontos, hogy
az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik, s minden egyes vizsgarésznél kü-
lön-külön el kell érni az elérhető pontszám legalább 12%-át.
Vizsgarész összetevő Feladatszám Rendelkezésre álló idő Elérhető pont
Olvasott szöveg értése 3-4 feladat 70 perc 30
Nyelvhelyesség 4-5 feladat 50 perc 30
Írásbeli Szünet (15 perc)
Hallott szöveg értése 2-3 feladat 30 perc 30
Íráskészség 2 feladat 90 perc 30
Szóbeli Beszédkészség 3 feladat 20 perc 30
Összesen 150

BEVEZETŐ
Az emelt szintű lovári érettségi témakörei

Az emelt szintű témakörök feltételezik a középszintű témakörök ismeretét, egyben kiegészülnek ettől
eltérő altémákkal. Ezeket az alábbiakban ismertetjük.
A könyvben szereplő mindkét feladatsor minden témakört érint.
TÉMAKÖR EMELT SZINT (B2)
A család szerepe az egyén és a társadalom életében

Személyes vonatkozások,
1. Családi munkamegosztás, szerepek a családban,
család
generációk együttélés
Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság,
szerelem, házasság)
Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése
Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése
2. Ember és társadalom
Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében
Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése
A fogyasztói társadalom, reklámok
Társadalmi viselkedésformák
A lakóhely és környéke fejlődésének problémái
3. Környezetünk A természet és az ember harmóniája
A környezetvédelem lehetőségei és problémái
Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más
4. Az iskola országokban
Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban
A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más
5. A munka világa
országokban, divatszakmák
A kulturált étkezés feltételei, fontossága
A szenvedélybetegségek
6. Életmód Az étkezési szokások hazánkban és más országokban
Ételspecialitások hazánkban és más országokban
A gyógyítás egyéb módjai
A szabadidő jelentősége az ember életében
Szabadidő, művelődés, A művészet szerepe mindennapokban
7.
szórakozás Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok
A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai
A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra
8. Utazás, turizmus
Az idegenforgalom jelentősége
A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása
9. Tudomány és technika
a társadalomra, az emberiségre
Üzleti világ, fogyasztás, reklámok
10. Gazdaság
Pénzkezelés a célnyelvi országokban

BEVEZETŐ
De mire is számíthatsz az egyes vizsgarészek esetében?

Írásbeli vizsga
Olvasott szövegértés
Ez a vizsgarész azt méri, a vizsgázó képes-e olyan írott szöveget önállóan megérteni, amelyek min-
dennapi életben előforduló témákat érintenek. Ezen belül is emelt szint esetén nem csupán a szöveg
gondolatmenetét kell tudnia követni, de az eltérő véleményeket, érveket, szerzői álláspontokat is be
kell azonosítania, következtetnie kell a szerző vagy a szereplők érzéseire, érzelmeire. Ilyen szövegtí-
pusok lehetnek:
• utasítások (pl. használati utasítások),
• tájékoztató szövegek (pl. műsorfüzet),
• elektronikus és nyomtatott levelek,
• elektronikus és papíralapú újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),
• ismeretterjesztő vagy elbeszélő (modern, szépirodalmi) szövegek,
• publicisztikai írások.
A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:
• feleletválasztás,
• igaz/hamis állítás
• egymáshoz rendelés,
• a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,
• szöveg részeinek sorrendbe rakása,
• hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy a nélkül),
• hiányos szöveg összefoglalásának kiegészítése, (rövid választ igénylő) nyitott kérdések.
A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terje-
delme 1300-1500 szó.
A feladatok az adott idegen nyelven vannak meghatározva.
Nyelvhelyesség
Ez a vizsgarész azt méri, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemanti-
kai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra. Az itt található
szövegek nehézségi foka valamivel alacsonyabb, mint az olvasott szövegértés esetén, témájukban –
habár általános iránymutatás, hogy illeszkedjenek a vizsgázók érdeklődési köréhez és ismereteihez
- az érettségi vizsga témakörei az iránymutatóak. Mivel autentikus szövegekről van szó, előfordulhat,
hogy nem minden szó ismerete volt követelmény az oktatás során - ahhoz azonban, hogy sikeresen
megoldd a feladatot, nem a pontos megértés, hanem a szövegösszefüggésből való kikövetkeztetés
szükséges. A középszinttől a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitása és a feladatok eltérő ne-
hézségi foka különbözteti meg.
• hiányos szövegek kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kivá-
lasztása),
• a szövegből kivett mondatrészlet helyének megtalálása a szövegkohéziós eszközök segítségével,
• hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,
• megadott szavak ragozott alakjainak vagy a belőlük képzett új szavak szövegbe illesztése,
• hibaazonosítás
A feladatsor 4-5 feladatból, a feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 700-900 szó.
A feladatmeghatározást pedig lovári nyelven olvashatod.

BEVEZETŐ
Hallott szövegértés
A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfo-
gadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően.
A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő
stratégiák alkalmazására is.
A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő straté-
giák alkalmazásával a szöveg
• gondolatmenetét részleteiben is követni,
• egyes tényszerű részinformációt megérteni,
• megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára,
• megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való
viszonyára.
A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:
• közérdekű bejelentések, közlemények,
• rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő),
• utasítások,
• médiaközlemények (pl. rövid hír),
• beszélgetések, telefonbeszélgetések,
• műsorrészletek,
• riportok, interjúk,
• beszámolók,
• általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.
A szövegértés nehézségi fokát további tényezők is befolyásolhatják, mint például a beszédtempó, a
beszélők száma, az artikuláció, a háttérzajok.
Középszinten a vizsgázónak döntően a mindennapi élet helyzeteiben elhangzó, nyelvileg egyszerűbb
szövegeket kell megértenie, amelyek tartalmilag és szerkezetileg egyértelműek. Emelt szinten a művelt
köznyelv összetettebb, választékosabb formái is előfordulnak, a szövegek az adott témát az általáno-
sítás szintjén közelítik meg, és árnyalt közléseket, véleményeket és ellenvéleményeket is tartalmaznak.
• feleletválasztás,
• igaz/hamis állítás,
• események sorrendjének megállapítása,
• térképkövetés,
• űrlapok kitöltése,
• táblázatok kitöltése,
• hiányos mondatok vagy szöveg kiegészítése,
• (rövid választ igénylő) nyitott kérdések,
• ténybeli hibák azonosítása, javítása.
A feladatsor 2-3 szövegből és 2-3 feladatból áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terje-
delme 7-10 perc. A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.A feladatok az adott idegen nyelven
vannak meghatározva.

BEVEZETŐ
Íráskészség
A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát B2 szinten idegen nyelven írásban kifejezni,
illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében.
A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:
• magánjellegű vagy intézménynek szóló levél, e-mail,
• blogbejegyzés,
• internetes hozzászólás,
• olvasói levél,
• cikk (diák)újság számára.
A közép- és az emelt szint közötti különbség a témák megközelítésében, a létrehozandó szövegek
terjedelmében, a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg.
A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó személyes néző-
pontból ír hozzá közel álló, mindennapi, személyével kapcsolatos vagy őt érdeklő témákról, míg emelt
szinten az adott témát általánosabban is képes megközelíteni, és átfogó problémaként tárgyalni.
A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó röviden, egyszerűen, összefüg-
gő mondatokban, emelt szinten pedig részletesen, változatos szókinccsel, nyelvileg igényesebben és
pontosabban ír.
A vizsgázónak az első feladatban három irányító szempont segítségével 120-150 szót, a második fel-
adatban négy irányító szempont segítségével 200-250 szót kell írnia.
A feladatok meghatározása, az irányító szempontok és a segédanyagok az adott idegen nyelven van-
nak megfogalmazva.
A feladatok megoldása során egy- illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Szóbeli vizsga
A vizsga három feladatrészből áll:
• társalgás,
• vita (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása),
• önálló témakifejtés verbális, illetve vizuális segédanyagok alapján.
A társalgási feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e olyan témákat érintő beszélgetésben részt
venni, amelyek nem hétköznapi tevékenységéhez, hanem elvontabb jelenségekhez kapcsolódnak.
A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre
megtervezett kérdéseket is. Ehhez a vizsgafeladathoz a vizsgázó nem kap tétellapot, a vizsgáztató
által feltett, a témakörhöz kapcsolódó kérdésekre kell reagálnia.
A vitafeladat során a vizsgázónak egy adott témához kapcsolódó provokatív állítást kell megvitatnia
a vizsgáztatóval. A vizsgázó feladata az, hogy az adott állítás mellett vagy ellen érveljen, kifejtse ál-
láspontját, és reagáljon vitapartnere álláspontjára a megadott 3-4 rövid irányító szempont alapján.
A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az adott
témához kapcsolódó lehetséges érveket, amelyeket a vizsgáztató a beszélgetés során használhat.
Az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy általánosabb témáról kell gondolatait, véleményét rész-
letesen és összefüggően kifejtenie. Ehhez verbális illetve vizuális segédanyagok (képek, rajzok, grafi-
konok stb.) állnak rendelkezésére. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott in-
formációkon túl tartalmazza az előre megtervezett segítő kérdéseket is.

BEVEZETŐ
Pár szó az értékelésről

Az írásbeli vizsgarészeket egymástól függetlenül értékelik. Ezekhez központilag kidolgozott javítá-
si-értékelési útmutató tartozik, ettől csak az abban meghatározott esetekben lehet eltérni. Az Írás-
készség és a Beszédkészség értékelésére analitikusan kidolgozott skálákat használnak. Az egyes
vizsgarészeken szerzett pontok nem feltétlenül azonosak a vizsgapontokkal: ezek átszámítását a ja-
vítási-értékelési útmutatók szintén tartalmazzák. Ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészből nem éri el
a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgája elégtelen lesz. Az
olvasott szövegértés és a hallott szövegértés esetében a nyelvhelyességi, helyesírási hibákat csak
abban az esetben veszik figyelembe, ha azok az értelmezést zavarják vagy lehetetlenné teszik, hiszen
e vizsgarészek esetén a tartalom a legfontosabb szempont.
Emelt szint Osztályzat
60-100% jeles (5)
47-59% jó (4)
33-46% közepes (3)
25-32% elégséges (2)
0-24% elégtelen (1)

BEVEZETŐ
Nyelvspecifikus sajátosságok
A lovári nyelv tanulása során bizonyára többször találkoztál olyan szavakkal, amelyeknek több el-
fogadott helyesírási módja, illetve szinonimája is ismert. Ezek közül az alábbiakkal találkozhatsz a
feladatokban, s természetesen mindkét változat helyes.
szerencsés/boldog
baxtalyi baxtali
(nőnemű melléknév)
familija chalado család
gilyi dyili dal
ginadyi kenyva könyv
ginel/ginavel dyinel olvas
khonyik khonik senki
khate kathe itt
luma lyuma világ
nyevo nevo új
pa pala ról/ről
rotaji bicigla bicikli
vazhno fontosho fontos
vrema vrama idő
A témakörök megjelenése a feladatsorokban
TÉMAKÖR 1. FELADATSOR 2. FELADATSOR
1. Személyes vonatkozások, család O2 NY2 O2
2. Ember és társadalom O1 NY3 H3
3. Környezetünk NY1 H1 NY2 H2
4. Az iskola O3 H2 O3
5. A munka világa NY4
6. Életmód I1 O1
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás H3 H1 I1
8. Utazás, turizmus NY3 I2
9. Tudomány és technika I2 NY1
10. Gazdaság NY4

(Forrás: https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/jogszabalyok)

1. MINTAFELADATSOR
Olvasott szöveg értése
MINTAFELADATSOR
Vazhne informaciji
• Le egzamenoski vrama 70 percura si.
• Anglunes ginav le informaciji thaj dikh, hoj aba so kerdam andej minta. E lashi vorba sagda pel
lashe thana trubul andre te iskirisares. Te na po lasho than iskirisares e lashi vorba, vaj nashtig
zhanel te ginavel o sityari vaj e sityarica so iskirisardan, atunchi chi del tut pontura pe kodi butyi.
• Te pe jekh pushipe majbut vorbi des thaj kodol na jekhformi si, atunchi o sityari vaj e sityarica
nashtig del tut pontura.
• O teksto pej romani (lovaricko) shib si, kade shaj avel, hoj varekon chi pinzharel majbut vorbi. Kado
naj gindo, vi kade shaj keres e butyi mishto, ke chi trubul sogodi te hatyares anda o teksto. Numa
kodol informaciji rode, pe soste si le pushimata!
• Pasha e butyi si jekh tablazato, kothe trubul e lashi butyi andre te iskirisares. Numa atunchi iskiri-
sar andre ando teksto, te la butyaki informacija kodo mangel tutar!
• Kana kerdan le butya, pala kodo o intrego teksto ginav, hoj perdal te dikhes tyire vorbi save andre
iskirisardan.
• Te perdal kames te iskirisares tyire tele iskirisarde vorbi, atunchi kodo shaj keres. Kade, hoj o
sityari vaj e sityarica kodo te hatyarel!
• Nashtig iskirisares opre pej hertija tyiro chacho anav.
• Shaj alosares, hoj ande sosko rindo keres le butya.
• Alavari nashtig hasnisares!
But baxt dorisaras tuke!

1. MINTAFELADATSOR
I. Dikh e hertija thaj alosar avri thaj iskirisar andre o lasho alav! Ame (0) jekh kerdam!
Andre sikavelpe o Gypsy Style
O Gipsy Style jekh organizacija si, lenge butyara le romane shejange thaj romnyange getosaren gada,
kon chi rakhen tradicionalni, ba vi moderni, shukar coxi, kretinci, vizitki. Jekh kaver organizacija kerdas
o projekto thaj e marka, anda kodo, hoj shajipe te zhanel te del le shejange, kon gada kamen avri te
gindisaren thaj te getosaren. Kon kamle, shaj ashile le romnyanca, hoj kethane te suven gada. Kana
vorbisardam lenca, pe jekh programo samas, kaj le sheja kodol gada phirade thaj andre sikade, so von
gindisarde avri. Le gada rangasle si thaj sikaven le manushenge e romani kultura: le coxi lungi-j. Cerra
kalo hasnisaren, ke ande romani kultura o kalo nasul dyelura jelentil, anda kado von numa atunchi
phiraven kale gada, kana brigasle si. But ruzhi si pel zurales rangasle gada, so butivar galbeni-j, lole-j
vaj vuneti-j. Unyi bershenca majanglal chi zhangle butyi te den le romnyange, anda kado jekh nevo
programo kezdinde te keren: kasave butya rode, so interesno si le romnyange thaj le terne shejange
thaj zhanen vi te sityon jekh cerra - phenel e sheruni, e Sztojkáné Hergovics Györgyi. Györgyi but
maladyilas romnyanca thaj shejanca krujal o Esztergomo thaj dikhlas, hoj but romnya shukar gada
kamenas te phiraven, ba andel bolci naj kasave, so fajolas lenge. E ideja ando duj mijji thaj deshu
shtarto bersh rakhadyilas, le shejange thaj romnyange kamle te zhutisaren, kon chi zhangle butyi
te keren. Le shejan bari motivacija si, chaches kamen gada avri te gindisaren thaj te getosaren. E
legmajcini shej ijja, e legmajbari apol bish thaj trin bershengi si. E butyi biphari-j lenca, ba unyivar
pecisardyol, hoj palaj shkola vi von khine si. But zhene inke chi zhanen, hoj so kamen te keren ando
avindipe, anda kado ame zhanas te sikavas lenge, hoj vi kado jekh shajipe si. La organizacijaki sheruni,
e Sztojkáné Hergovics Györgyi kodo gindisarel, hoj le gadengo avri gindisaripe thaj getosaripe chachi
motivacija zhanel te del le romane shejange. Ande adyesutni lyuma jekh shej te zhal neve gada te
kinel, phares zhanel te rakhel lungi gada, so sharaven lake changa. La organizacijaki sheruni phenel,
hoj but zhuvlya roden len pala le gada anda o intrego them. Na sakon kamel o Gipsy Style iskiripe pel
gada, kon kamen te garaven, hoj vi von romane sheja thaj romnya si. Ba e sheruni kodo phenel, hoj vi
von phutyarde trubunas te aven pe kado, hoj von romane zhuvlya si, thaj kado chi trubunas te garaven.
(Zvoro:https://abcug.hu/roma-lanyok-altal-megalmodott-ruhak-kerultek-a-kifutora/?fbclid=IwAR1_vncoA0BzJXOWhzUIPX
B9xeFh7vNJd_80RZDk3DyMrAhfSYfEApYa_1A, boldasles: Turay Maryama; perdal iskirisardasles: Lakatos Szilvia)

1. MINTAFELADATSOR
(0.) Kaske getosaren le Gipsy Stylevoske butyara gada?
A) le romane shejange thaj romnyange

B) le romane murshenge
C) le romane shavorenge
(1.) Kon kerdas o projekto thaj e marka? (6.) Kana rakhadyilas e ideja?
A) jekh shkola A) ando 2011- to bersh

B) jekh fabrika B) ando 2014 - to bersh
C) jekh organizacija C) ando 2017-to bersh
(2.) So sikaven le manushenge le gada? (7.) Soske si le sheja unyivar palaj shkola?
A) e romani shib A) khine

B) e romani kultura B) nasvale
C) le romane dyesa C) saste
(3.) So jelentil o kalo andej romani kultura? (8.) So del le gadengo getosaripe le shejange?
A) bari baxt A) ternipe

B) lashe butya B) motivacija
C) nasul dyelura C) pinzharipe
(4.) Kana phiraven kale gada? (9.) Sostar roden len but manusha?
A) kana brigasle si A) misto le xabe

B) kana loshale si B) misto le ruzhi
C) kana bokhale si C) misto le gada
(5.) Kon si e Sztojkáné Györgyi? (10.) Soske te aven le romane zhuvlya?
A) e butyarica A) phutyarde
B) e sheruni B) baxtale
C) e biknarica C) nasvale
0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
A
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Max. Elért

10

1. MINTAFELADATSOR
II. Dikh e hertija, hoj chacho-j vaj naj chacho, so ginadan! Somnosar! Ame (X) jekh kerdam!
Oláhné Balogh Tímea sheruni
E Oláhné Balogh Tímea jekh shtarvardesh thaj efta bershengi ovokinya, socialno politikushkinya
si, ando Álmosd beshel, peske duj shejanca. Le manushengo zhutisaripe si lako intrego trajo. Ando
2006-to bersh kerdas e Roma Láng Organizacija, anda kado but informaciji shaj ginaven pa lende.
E organizacija deshutrin bershengi-j, zhutisarel te sityon le ternenge, motivacija del lenge, but
programura kerel. Sar kezdindam te vorbisaras jekhavresa, majanglal sikadas mange la organizacijako
kher, thaj vorbisardas mange pa peske planura ando avindipe. Mashkar kodol si jekh nevo sityimasko
kher thaj jekh pizzeria. Atunchi, kana sikadas mange pengo kher kodo hatyardem, hoj sagda sila
neve planura. Lake sheja aba bare si thaj najla rom, anda kado majbut vrama sila butyi te kerel.
Atunchi kerdas e organizacija, kana ando Debrecen phirdas po univerziteto pe socialno politika. Palaj
mashkarutni shkola sityarica kamlas te avel, russicko thaj ungriko shib kamlas te sityarel, ke vi laki
sityarica kodol objektura sityardas, kas zurales kamlas. Ba e opruni shkola andej Nyíregyháza sas,
na dur lendar, ba kade hatyardas, hoj chi zhanel te kerel kodi, ke cerrake hatyardaspe kaj o sityipe.
„Kathar o Bagamér kaj beshlem, cirka eftavardesh kilometerura sas o Berettyóújfalu kaj e shkola sas.
Busosa dromardem ando Debrecen, kathar jekhe kavre busosa ando Berettyóújfalu gelem. Interesno
sas, hoj muro dad biphares mukhlas man” - phenel. Voj zurales lashi sityimaski shej sas, zurales
kamlas te sityol, kamlas le kavren ande lako klasso vi andej teluni shkola thaj vi andej mashkarutni
shkola, lende o sityipe fontosho sas. „Ande selduj shkoli kasave sityara sas man, kon loshajle, hoj
mishto sityilem. Zurales fontosho si, hoj soske sityara, zhutora si tut, soski motivacija den tuke, ke vi
tu kasavi avesa”. Amalipeski shej sas, kamlas neve manushen te pinzharel. Korkori sas romani shej, ba
kado nas gindo le majbut shavorenge ando lako klasso, ba, hoj cerra maladyilas peska familijasa kodo
bares pharo sas lake, ke numa jokhar dikhlas len ande jekh kurko. Tranda thaj shtar bershengi sas,
kana las e dujto diploma, but vrama ashilas lake avri kana chi sityilas majdur pala angluni diploma.
Laka angluna diplomasa kaj le gavesko govermento zhanglas butyi te kerel. Pala kodo romeste gelas
kaj jekh beashicko mursh, lesa muchisardas ando Álmosd, kaj zhi akanak trajol peske duje shejanca.
Kinde kodo kher, kaj akanak e organizacija si, kado sas lengo angluno kher. Lengo abav baro sas, 300
manusha sas kothe. O kontakto chaches interesno sas mashkar late thaj mashkar lako rom. „Kamlam
jekhavres, ba muri sokra chi kamlas man, ke chi simas beashicko zhuvlyi thaj chi kodo chi kamlas, hoj
lako shavo kasava zhuvlya alosardas peske, kon sityardi sas. Chi hatyardas, sostar trubul te sityon”-
sar e Tímea phenel. Lako sokro kamelas la, ba leski romnyi chi kana. Kaver kerdas, sar le beashicka
romnya, xalaspe peske romesa. Brigaslo-j, hoj atunchi laki dej chi phendas lake kodol dyelura, so
jekh romnyi trubul te zhanel, pasha kodo, hoj laki familija kethane te ashol. Tímea kodo gindisarel,
hoj shelvar majbaxtali-j kodi romnyi, kas lako rom inkrel, shavora thaj unokura avena la. „Sostar
trubusardas mange o sityipe? Anda kodo, hoj kasavi te avav, sar jekh gazhi? Jekhe sityarde gazhes
trubusardosas te alosarav.” Voj but dyelura zhanel aba, mishto avlas, hoj le ternenge perdal te del
kado zhanipe. Loshalas te unokura avenas la, te majcerra trubulas butyi te kerel, te avlas la jekha
neva organizacijako sheruno vaj nevi sheruni.
(Zvoro: Raffael Mónika (2020): Roma nők egymás közt, interjú kötet, kotor; boldasles:Turay Maryama; perdal
iskirisardasles: Lakatos Szilvia)

1. MINTAFELADATSOR
(X.) E Oláhné Balogh Tímea 47 bershengi si. chacho si (1) naj chacho (0)
(11.) Voj ando Álmosd beshel, peske duj shejanca. chacho si (1) naj chacho (0)
(12.) E Roma Láng Organizacija ando 2009-to bersh kerdas. chacho si (1) naj chacho (0)
(13.) Ando Debrecen phirdas po univerziteto. chacho si (1) naj chacho (0)
(14.) Romani thaj nyamcicko shib kamlas te sityarel pala e

chacho si (1) naj chacho (0)
mashkarutni shkola.
(15.) Bares lashi sityimaski shej sas, kamlas te sityol. chacho si (1) naj chacho (0)
(16.) Pharo sas lake, hoj cerra maladyilas peska familijasa. chacho si (1) naj chacho (0)
(17.) 40 bershengi sas, kana las peski dujto diploma. chacho si (1) naj chacho (0)
(18.) Ande lengo baro abav, 300 manusha sas kothe. chacho si (1) naj chacho (0)
(19.) Laki sokra sagda bares kamelas la Balogh Tímea. chacho si (1) naj chacho (0)
(20.) Loshalas te majcerra trubulas aba butyi te kerel. chacho si (1) naj chacho (0)
X. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
1
11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. Max. Elért
10

1. MINTAFELADATSOR
III. Alosar avri, hoj A vaj B si o lasho! Somnosar! Ame (0) jekh kerdam!
Le gimnaziumoske bersha
Kana ando gimnaziumo sityilem thaj getosardem po abituro, atunchi kodo gindisardem, hoj o abituro si
e legmajfontosho butyi ando gimnaziumo. Fontosho si sartena, de o drom so kothe ingerdas ame inke
majfontosho-j, le sityara si le legmajfontosha tela kado lungo drom. Lungone dromeske hatyardem
atunchi kana kothe simas, ba akanak kasava skurtona vramake dichol sar tela jekh kurko phirdemas
avri o gimnaziumo. Aba majbut sar bish bersh, hoj kerdem o abituro, de vi akanak lashe jilesa serol
man palpale pel mure dragi sityara. Atunchi kodo sas muro legmajbaro gindo, hoj so avla manca te
chi zhano jekh tetelo vaj na mishto iskirisarav o egzameno. Lasho avlas pale kadal gindura te avnas
ande muro trajo. Legmajfeder kathar e matematika darajlem. O Sunto Del zhanel, de nas kasavo sityari
kon ande muro shero zhanglino te marel la matematikako zhanipe, na le sityarenca sas o bajo, tena e
matematika thaj me aba dulmut chi kamlam jekhavres thaj seldujzhene darajlam jekhavrestar. Kasavo
objekto sas inke mange e nyamcicko shib. Chi zhalas kade sar me kamlemas, adyes aba zhanav, hoj chi
sityilem mishto, chi beshlem tele te sityuvav e shib, la shibaki grammatika, le vorbi, kodo zhukaros, hoj
maj le vorbi ande muro shero zhan. E nyamcicko shib amare klassosko sheruno o Richi nano sityardas.
O Richi nano jekh terno, ucho, lungone, krecone balengo, bara shorako sityari sas. Zurales lasho thaj
drago sityari sas. Kamelas amen thaj vi ame les, ke sagda zhutisarelas ande so zhanglas, man unyivar
avri bishadas anda o klasso tela o chaso, ke mura legmajlasha amalicasa la Terikasa zurales kamasas
tela o chaso te vorbisaras pa le romantikusha ginadya, kado na nyamcicka pecisardas. De chi kana chi
xolyajlem pe leste, ke chachipe sas les, thaj barem shaj ginadem majdur muri romantikusho ginadyi.
E literatura thaj e historija aba vi atunchi kamlem zurales thaj sagda azhukardem, hoj kana avla o
chaso vaj egzameno, hoj te sikavav, mishto-j chi sim lashi anda e matematika thaj anda e nyamcicko
shib, de kathe si e literatura thaj e historija so kamav thaj vi von man. But chasura simas andej
biblioteka te rodav inke informacija pa jekh iskiritori, poeto vaj pala jekh historijaki pecipija ginadem.
E literatura o Viktor nano sityardas. Voj jekh zurales sano thaj bibalengo mursh sas, de kasave shukar
vuneti jakha sasles, hoj kana ande lende dikhlem bisterdem, hoj so pushlas. Zurales drago sas mange
voj, ke leske zhanglem te phenav muro gindo, muri losh. Le mizmeresko xaben amenca xalas kaj
amari mesalya thaj vi atunchi vorbisarasas, pushlas sakonestar, hoj so si amenca, so gindinas pa
jekh ginadyi, pa jekh poema. Voj phendas, hoj te ginavav kathar o Maupassant novelli. Vi adyes voj
si muro majfajno iskiritori. Na dulmut ashundem, hoj aba chi sityarel, ke iskiritori si thaj aba majbut
ginadya avri dine lestar. Vi me kindem sigo thaj ginadem leske ginadya. Udyankasavo lasho iskiritori
si sar lasho sityari. Drago Viktor nanos chikana chi ashundem te cipil, sagda pachaslo sas. E historija
o Ishti nano sityardas, kon zurales godyaver, bare zhanipesko sityari sas. Zurales kamos, sar sityardas
amenge e historija, lesko habitusho kasavo sas, hoj inke vi kodo kamlas leske chasura, kon e historija
chi kamlas. Kana iskiripesko egzameno sas atunchi sakoneske iskirindas variso po papiroshi, hoj
soski butyi kerdas. Mange zurales ashilas jekh kasavo iskiripe. Kodo iskirisardas mange, hoj kana
muro egzameno ginadas palpale avilas leske trajoski voja. Mange kado ashilas ande muro jilo. Pala o
gimnaziumo ando Segedino pej univerziteta sityilem thaj historijaki sityarica kerdyilem. So sityilem
mure dragone sityarendar? E grammatika, le nyamcicka vorbi, but poemi, la historijake bersheske
numerura, sartena, de o legmajfontosho, hoj ande sako shavoro kothe si o talentumo pasha varisoste,
feri kasavo sityari trubul kon avri putrel kadale talentumoske o vudar. Man baxt sas, ke kasave sityara
sas ando Gandhi Gimnaziumo thaj akanak vi me kade zumavav te sityarav sar so von sityardine amen,
jilesa, patyivipesa, thaj feri sperantalil, hoj jokhar vi pe man kasave lashe jilesa gindisarena maj mure
sityimaske, sar me pe mure dragi sityara, ke atunchi variso mishto kerdem.
(Zvoro: iskirisardasles thaj boldasles: Zsigmond Szabina; perdal iskirisardasles: Lakatos Szilvia)

1. MINTAFELADATSOR
A B
Kodo gindisardas, hoj o abituro si e Kodo gindisardas, hoj o egzameno si e

(0.)
legmajfontosho butyi ando gimnaziumo. legfontosho butyi ande mashkarutni shkola.
Kasava lungona vramake dichol, sar tela Kasava skurtona vramake dichol, sar tela
(21.)
jekh kurko phirdo avri o gimnaziumo. jekh kurko phirdo avri o gimnaziumo.
Aba majbut sar desh bersh kerdas o abituro, Aba majbut sar bish bersh kerdas o abituro,
(22.) de vi akanak lashe jilesa serojpe palpale de vi akanak lashe jilesa serojpe palpale
pel biknara, po gimnaziumo. pel sityara, po gimnaziumo.
Legmajfeder kathar geografija darajlas, na Legmajfeder kathar matematika darajlas,

(23.)
le geografijake sityarenca sas o gindo. na le matematikake sityarenca sas o gindo.
E nyamcicko shib le klassosko sheruno E ungriko shib le klassosko sheruno

(24.) sityardas lenge, o lasho thaj drago sityari, o sityardas lenge, o phuro thaj nasvalo
Richi nano. sityari, o Richi nano.
Unyivar avri bishadela anda o klasso, Unyivar avri bishadela anda o klasso,
(25.) ke peska amalicasa zurales kamle te ke peske amalesa zurales kamle te xan
vorbisaren tela o chaso. sendvichura tela o chaso.
E anglicko literatura sagda zurales E ungriko literatura sagda zurales kamelas,

(26.) kamelas, but chasura sas andej shkola, ke but chasura sas andej biblioteka, ke
informacija rodelas pa jekh iskiritori. informacija rodelas pa jekh iskiritori.
O Viktor nano lenca xalas le mizmeresko O Viktor nano lenca xalas la deteharako
(27.) xaben, thaj vorbisarenas, hoj kon sar si vaj xaben, thaj vorbisarenas, hoj kon sar si vaj
pa jekh ginadyi. pa matematikako egzameno.
E historija o zurales godyaver, bare E historija o zurales phuro, bare zhanipesko

(28.) zhanipesko sityari, o Ishti nano sityardas sityari, o Ishti nano sityardas lenge ande
lenge ando gimnaziumo. mashkarutni shkola.
Pala gimnaziumo majdur sityilas andej Pala gimnaziumo majdur sityilas ando
(29.)
Peshta, thaj biologijaki sityarica kerdyilas. Segedino, thaj historijaki sityarica kerdyilas.
Baxt sas la, ke ando Gandhi Gimnaziumo Baxt sas la, ke ando Deák Gimnaziumo
(30.) kasave sityara sas la, kon zhanipesa, jilesa, kasave sityara sas la, kon zhanipesa,
patyivipesa sityarde la. sheresa, patyivipesa sityarde la.
0. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
A
21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. Max. Elért
10

1. MINTAFELADATSOR
A feladatra elérhető maximális

Feladat sorszáma A feladatra elért pontszám
pontszám
I. 10
II. 10
III. 10
Elérhető vizsgapont összesen: 30

1. MINTAFELADATSOR
Nyelvhelyesség
MINTAFELADATSOR
Nyelvhelyesség
Vazhne informaciji
kodol informaciji rode, pe soste si le pushimata.
iskirisardan.

1. MINTAFELADATSOR
Nyelvhelyesség
I. Iskirisar perdal le vorbi ande lashi forma, sar trubul te hasnisaras len andel mondatura! Ame (0)
jekh kerdam!
Finlando, le mijji tovongo them
(0.) shudrimaski O Finlando, (0.) shudrimasko - Europako them si. Le themesko (1.) ____________
(1.) sherune foro Helsinki si, o dujto legmajbaro foro Tampere bushol, cirka 180 kilometeronca
pashlyol kathar Helsinki. Ando 1917-to bersh ando decemberi po shovto dyes
avri phende le Finlandosko slobodnonipe. Pala dujto maripe o Finlando mashkar
(2.) situacijaki Russicko them thaj mashkar Europake thema, pe zurales pharo (2.) ____________
than sas. Ando 1991-to bersh pala kodo, hoj Russicko them kethane pelas, maj
slobodo avilas vi o Finlando thaj ando 1995-to bersh andre ushtyadas ande
Europaki Unija. Ando Finlando oficialnes duj shiba si, e finiticko shib, so le
(3.) dako manushenge 89 procentonge lengi (3.) ____________ shib si, thaj e shvedicko
shib, so le manushenge 6 procentonge si lengi daki shib. O Finlando trin thaj
dopashesa majbaro si kathar o Ungriko them. Le themeske paja 10 procentura
(4.) tovongi si, vi anda kodo po Finlando kodo phenen, hoj mijji (4.) ____________ them si.
187 888 tovo thaj 179 584 sigeto si len. Ando Finlando bares but bare malya, unyi
(5.) leguchi plajici si. Mashkar plaja o (5.) ____________ si o Haltituri. Le (6.) ____________
(6.) themesko phuv unyi si, cirka 7, 4 procento, pel maj but than vesh si. Legmajbaro ab o
(7.) shudre Kemijoki si. E vrama (7.) ____________ si, unyivar bare jivenda si, jiv pe
(8.) shudrimaski (8.) ____________ plaj shov-efta shona si, pe tatyimasko plaj numa shtar shona.
Le Golf - aramlatoske shaj najisaras, hoj majtati si e vrama, sar gindisarasas.
Interesno si, hoj zurales opre pe shudrimasko plaj ando Finlando o kham
milajine 73 sorro dyes pekel, ba jivende 51 dyes chi ushtyel opre o kham. Ando
Finlado but pedura trajon, barvali si lengi pedongi lyuma. Zurales but hilpi, ruv
(9.) andel thaj rish zhuven (9.) ____________ them. Le cherbura 150000 si, ande jekh
bersh 30-40 000 shaj den pushka le manusha. O rencherbo o legmajfontosho
(10.) khereske (10.) ____________ pedo si, vadnones trajol ande majbut vrama ande jekh
bersh. Andel tovura but thaj butfali mashe trajon.
(Zvoro: https://hu.wikipedia.org/wiki/Finnorsz%C3%A1g, kotor, boldasles: Lakatos Szilvia)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Max. Elért

10

1. MINTAFELADATSOR
Nyelvhelyesség
II. Ginav e hertija thaj alosar avri mashkar le shtar vorbi, e lashi vorba! Somnosar! Ame (0) jekh kerdam!
Le Segedinoske mashara
Tela lungo vrama barvales zhangle te trajosaren le masharenge chaladura anda Tisza, kon
penge masharenge lyakura majdur dine (0.) _______ shavenge. Le mashara kerde le ladikura
vaj kodole manushesa kerade len, kon zurales hatyardas pasha ladikura, akanak kadal majbut
ladikura (11.) _______ muzeumura zhukaren, hoj te lasharen len, majbut kade mezin avri
sar anda dulmutani vrama ashiline opre. Ando 19-to shelto la Tiszake kotora opre ulade thaj
uzhule dine avri len le masharenge. Le mashara sagda (12.) _______ manusha sas, na numa
penge rode le love, tena vi kodole manusheske kon uzhule las le pajesko kotor. Le Segedinoske
mashara zhikaj Solnok kerde butyi, vi mashkar 18-19. shelto thaj but bare masharipe kerde, but
(13.) _______ mashen xutyilde avri. Ando 1930-to bersh pinzhardo sas o Antalffy György mashari,
kon masharenge chaladosko shavo sas. Kerdyile bare anavale masharenge chaladura, kon penge
nyamonca kethane jekh masharengi kirchima kerde pe Tiszaki dolma thaj anda frisshni mashe kerde
fajno mashengi zumi, so zurales anavali sas vi pe durutni phuv, thaj le manusha but vrama dromarde
(14.) _______ vurdona, hoj te zumaven kadi (15.) _______ zumi. Le segedinoske mashengi zumi jekh
cerra jicali sas, (16.) _______ kekava kerde la, legcerra anda shtar fale dorijake mashe. Ando 1876-
to bersh sas, kana anglunes ande kiravipeski ginadyi shaj ginade le mashenga zumako recepto, so
e Dolecsko Terezija, Rézi lala iskirisardas tele. But bershenca majanglal le (17.) _______ chaladura
choral kerde le (18.) _______ zumi, o recepto nas pinzhardo, anda kado sas e zumi chaches zurales
lashi.
(Zvoro: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szeged, kotor; boldasles: Lakatos Szilvia)
(0.) A) penge B) penga C) pengi D) pengo
(11.) A) ando B) andel C) andej D) po
(12.) A) chorra B) chorre C) chorri D) chorro
(13.) A) bari B) bara C) baro D) bare
(14.) A) po B) andej C)pej D) pel
(15.) A) anavale B) anavalo C) anavali D) anavala
(16.) A) andej B) ando C) pel D) andel
(17.) A) masharenge B) masharenga C) masharengo D) masharengi
(18.) A) mashengo B) mashenge C) mashengi D) mashenga
0. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

A
11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. Max. Elért
8

1. MINTAFELADATSOR
Nyelvhelyesség
III. Perdal trubul te iskiris kodol vorbi, save telal si cirde, kade, hoj lashe te aven! Ame (0) jekh kerdam!
Lungone balengi
Shovvardesh (0.) bershengo si e zhuvlyi kon phendas, hoj deshoxto bersha chi shindas chi jekh
centimetero anda peske (19.) kala bal, adyes pale kasave lungi kerdyile lake bal, hoj feri kade zhanel
te phiravel peske bal, hoj kethane xutyilel kodol. So gindis sode centimetero si lake bal? Ni Linmei
(20.) andej Shanxi regiovo beshel, kon kathar 1998 bersh chi jekh centimetero chi shindas anda peske
bal, mukhlas, hoj te baron. Anglunes chi las sama, hoj zurales lungi si lake bal, feri pala unyi bersha
kezdisarde te phenen lake amala, hoj kathar o normalno zurales majlungo si laki frizura. De, chaches
kabor si (21.) e zhuvlyake bal? Nashtig patyan, de duvar kattyi sar (22.) soska uchi si voj. Kade cirka
3, 3 meteri si. E Ni Linmei sako dyes (23.) pesko bal kethane xutyilel, opre phandel, ke kasave lungi
si, hoj lake bal chi mukhenas te kerel butyi. Kodo phendas, hoj naj kattyi love, hoj te shinavel anda
lende! E zhuvlyi loshal, hoj (24.) pinzharde si, de vi kodo phendas, hoj pel but butya tele trubul te
phenel thaj but butyanca phirel lake bal. Ande jekh dyes duj chasura pherel kodolesa, hoj thovel
peske (25.) bari bal, maj shutyarel len. Sas vi kasavo, hoj bibaxt sas anda lake bal, kana ande jekh
lifto kecisardas lake bal. Pe intrego lyuma mashkar le legmajlungone balenge manusha si, de na voj si
(26.) po lyuma o rekorderi. Tena e Xie Qiupimg kinaicko zhuvlyi inkrel, kon ando 2004-to bersh
tordyardas rekordo, lake bal panzh thaj dopash meteri si.
(Zvoro: https://avilagtitkai.com/, kotor, boldasles: Zsigmond Szabina, perdal iskirisardasles: Lakatos Szilvia)
(0) − bershengo - bershengi
(19.) ‒ kala (23.) ‒ pesko
(20.) ‒ andej (24.) ‒ pinzharde
(21.) ‒ e (25.) ‒ bari
(22.) ‒ soska (26.) ‒ po
19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. Max. Elért
8

1. MINTAFELADATSOR
Nyelvhelyesség
IV. Iskirisar perdal le vorbi, save avri lam mashkar le majbut, ande dulmutani vrama! Ame (0) jekh
kerdam!
Muri butyi
Me andej oficija kerav butyi ando foro. Kodi si muri butyi, hoj po kompjuteri kethane te (0.) iskirisardem/
iskirisardom le informaciji, akta kerav lenge thaj o dokumentumo perdal (27.) _______ ande jekh kaver
oficija, kaj von maj opre hasnin muro dokumentumo. Kathar detehara oxto chasura zhikaj deshushtar
chasura kerav butyi. Ande jekh oficija shtar zhene sam, zurales lasho kontakto (28.) _______. Sima
jekh bari mesalya, pej mesalya si jekh kompjutero thaj jekh telefono. Pasha mande (29.) _______
kaj kaver mesalya e Bori, pej laki mesalya but kipura si pa lako chalado. Kaj e trito mesalya beshel
e Bella, kon zurales but luludya inkrel pej mesalya, ke lako piramno sako dyes (30.) _______ lake
vaj ruzha vaj tulipanto. Kaj e shtarto mesalya beshel e Brigitta, voj si e majphuri thaj sakoneske
(31.) _______ andej butyi. Kasavi si amenge sar amari dej te avlas. Amaro sheruno o Hermann jekh
nyamcicko manush si. Me zurales (32.) _______ muri butyi, aba shov bersh kerav kathe butyi. Sako
krechuno (33.) _______ andej oficija dekoracija thaj das jekhavreske podarka, (34.) _______, pas thaj
(35.) _______. Me zurales loshav, hoj kasavo butyako than sima kaj kasave lashe manushenca shaj
kerav butyi. Fontosho si, hoj o manush pe kasavo than te kerel butyi kaj mishto hatyarelpe thaj naj
but shtresso. Man kasavi butyi si.
(0) – iskirisarav - iskirisardem/iskirisardom
(27.) – dav -
(28.) – inkras -
(29.) – beshel -
(30.) – bishavel -
(31.) – zhutisarel -
(32.) – kamav -
(33.) – keras -
(34.) – xas -
(35.) – khelas -
27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. Max. Elért
9

1. MINTAFELADATSOR
Nyelvhelyesség
Nyelvhelyesség

pontszám
I. 10
II. 8
III. 8
IV. 9
A feladatokra összesen elérhető

35
pontszám:

1. MINTAFELADATSOR
Hallott szöveg értése
MINTAFELADATSOR
Vazhne informaciji
• Pe romani (lovaricko) shib ashunes le tekstura.
• O egzameno andal trin butya tordyol.
• Alavari nashtig hasnis!

1. MINTAFELADATSOR
I. Ginav e hertija! Romanes ashunesa o teksto, de lashe vorbi pel pushimata! Ame (0) jekh kerdam!
Kaj si o majlasho?
(0.) Kaj beshlas e Kolompár Fedra pala univerziteta? andej Budapeshta
(1.) Soski butyi sas la Fedra? ��
(2.) Sosa gelas butyi te kerel?��
(3.) So las sama, kana opre gelas andej Peshta te beshel?��
��
(4.) So kamlas te pushel jekhe gazhestar ando foro?��
��
(5.) Sode vrama ashilas andej Peshta?��
��
(6.) Kaj kindas kher e shej?��
��
(7.) Kon pinzharel sakones andej bolta?��
��
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Max. Elért
7

1. MINTAFELADATSOR
II. Alosar avri, hoj A vaj B si o lasho! Somnosar! Ame (0) jekh kerdam!
Le khereski butyi
A B
Lako dad zhutisarel la shake ande laki Lako papo zhutisarel la shake ande laki
(0.)
khereski butyi. khereski butyi.
Dulmut le rom lungo, kali kalca thaj Dulmut le rom skurto, parni kalca thaj kalo
(8.)
luludyaslo, rangaslo gad phirade. gad phirade.
Ande lengo gav le rom barnavo kolopo

Ande lengo gav le rom kalo kolopo phirade,
(9.) phirade, ba ando kaver gav vuneto kolopo
ba ando kaver gav zeleno kolopo hasnisarde.
hasnisarde.
Dulmut le zhuvlya, le romnya, le terne sheja Dulmut le zhuvlya, le gazha, le terne sheja
(10.)
lungo, shukar, luludyasli coxa phirade. lungo, shukar, luludyasli vizitka phirade.
Le gavesko legmajterno rom das kethane la Le teleposko legmajphuro rom das kethane
(11.)
shake papos thaj laka mamiva. la shake papos thaj laka mamiva.
(12.) Atunchi chi geline koran romeste le sheja. Atunchi koran geline romeste le sheja.
Po abav but manusha sas, o intrego chalado, Po bolipe but manusha sas, o intrego
(13.)
le nyamura, o intrego telepo. chalado, le nyamura, o intrego foro.
(14.) La shako dad zhanel romanes te khelel. La shako dad chi zhanel ungrika te khelel.
Kana varikon merel, le rom tele sharaven le Kana varikon merel, le rom tele sharaven le
(15.)
felyastri, hoj tena phirel palpale o mulo. glindi, hoj tena phirel palpale o mulo.
Kana mulengo dyes si, atunchi xaben ingren Kana mulengo dyes si, atunchi gada ingren
(16.)
avri le mulenge. avri le mulenge.
0. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

A
8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. Max. Elért

9

1. MINTAFELADATSOR
III. Dikh e hertija, hoj chacho-j vaj naj chacho, so ginadan! Somnosar! Ame (X) jekh kerdam!
Le Cziffravosko trajo
(X.) Lesko dad thaj leski dej ungriki manusha sas. chacho si (1) naj chacho (0)
(17.) Lesko dad pe but thana kheldaspe, vi ando Parizho. chacho si (1) naj chacho (0)
(18.) O Cziffra György ando Andyalföld Tripolisz barilas opre. chacho si (1) naj chacho (0)
(19.) Le Cziffravosko talentumo koran sikadyilas. chacho si (1) naj chacho (0)
(20.) O Dohnányi Ernő lesko pashutno nyamo sas. chacho si (1) naj chacho (0)
(21.) Bish bershengo sas, kana aba but koncertura das ando
Ungriko them.
(22.) Leski pheny e edyiptomicko Soleilka sas. chacho si (1) naj chacho (0)
(23.) O muzhikusho vi ando russicko phanglipe sas, butivar

nashlastar.
(24.) O Cziffra parudas pesko trajo thaj kothe mukhlas la

ratyako trajo.
(25.) O Cziffra György le ungrikone koncertonge trajosko staro

sas.
X. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

0
17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. Max. Elért
9

1. MINTAFELADATSOR

pontszám
I. 7
II. 9
III. 9

25
pontszám:

1. MINTAFELADATSOR
Íráskészség
MINTAFELADATSOR
Íráskészség
Vazhne informaciji
• Sama le, hoj le vorbi dosta te aven! Te o teksto so iskirisardan majskurto-j vaj
majlungo-j, atunchi o sityari vaj e sityarica tele cirdel tyire pontura.
• Anglunes ginav le informaciji, hoj so trubul te keres, numa pala kado ker e butyi!
• Lasho si, te situ vrama te iskirisares jekh lil tuke pe lovaricko shib, ba pala kado te na bistres and-
re te iskirisares! Te chi kames te keres, chi kodo naj gindo.
• Alavari numa atunchi hasnisar, kana chi zhanes aba kaver te keres, majfeder hasnisar tyire aktiv-
ne vorbi! Shaj hasnisares le informaciji save andel butya si. Te but hasnisares o alavari but vrama
zhaltar, thaj majbut bida keres.
• Nashtig iskirisares opre pej hertija tyiro chacho anav
Alavari shaj hasnis!


1. MINTAFELADATSOR
Íráskészség
I. Iskirisar jekh cikko ande jekh zhurnalo/nyevipe, hoj soski si e romani kinda! (Iskirisar 120-150 vor-
bi!)
E romani kinda
Anglunes sikavtu andre:
• iskirisar, pa kodo, hoj soski si e romani kinda,
• phen, hoj soske romane xabena pinzhares, soske xabena kames legmajfeder,
• phen, hoj kaj zumadan kadal xabena, thaj tu soske xabena zhanes te keres.

1. MINTAFELADATSOR
Íráskészség

1. MINTAFELADATSOR
Íráskészség
II. Iskirisar jekh lil tyire amaleske vaj tyira amalicake pa kodo, hoj kindan jekh laptopo tyire shaves-
ke! (Iskirisar 200-250 vorbi!)
Nevo laptopo
Iskirisar tyire amaleske vaj amalicake kadal:
• iskirisar, hoj sostar kindan jekh nevo laptopo tyire shaveske,
• phen, hoj sosko laptopo alosardan leske thaj sostar kodo,
• phen, hoj kaj kindan o laptopo thaj sode love potyindan,
• iskirisar, hoj ande soste zhutisarel leske kado nevo daro.

1. MINTAFELADATSOR
Íráskészség

1. MINTAFELADATSOR
Íráskészség
Íráskészség
Feladat Elérhető maximális

Értékelési szempontok Elért pontszám
sorszáma pontszám
A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 4
I. Érthetőség, nyelvi megformálás 5
Íráskép 1
A feladatra összesen elérhető pontszám: 10
A feladat teljesítése, a megadott

5
szempontok követése
Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2
Szövegalkotás 4
II.
Szókincs, kifejezésmód 4
Nyelvhelyesség, helyesírás 4
Íráskép 1

1. MINTAFELADATSOR
Javítási útmutató
1. MINTAFELADATSOR
Általános útmutató
A dolgozatot a javító tanár a szabályzatban megjelöltek alapján javítja, jelöli a hibákat, ezért fontos,
hogy a vizsgázó által használt tintától eltérő színt használjon.
A vizsgázó a fehér, a javító tanár zöld négyzetbe írja a megfelelő kódokat az Olvasott szövegértés,
Nyelvhelyesség és Hallott szövegértés részben:
1 = jó válasz
0 = nem elfogadható válasz, vagy nem válaszolt a vizsgázó.
A feladat végén található egy külön rubrika, ahol az adott feladatban elérhető maximális pontszámot,
és mellé a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot írja a javító tanár.

• A feladatok javítása során a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok
a válasz érthetőségét akadályozzák, tehát kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik őket.
• Amennyiben többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutatóban olvasható, melyek azok az ele-
mek, illetve részek a szövegből, amelyek a lehetséges jó válaszokat tartalmazzák.
• Hiába tartalmaz helyes választ, ha több választ is beír a vizsgázó, sajnos egyik sem elfogadható.
• Ha olyan válaszok szerepelnek a megoldások között, amelyek egymást kizárják – szintén nem
fogadható el egyik sem.
• Egész pontokat adunk.
I. Dikh e hertija thaj alosar avri thaj iskirisar andre o lasho alav! Ame (0) jekh kerdam!
0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
A C B C A B B A B C A
II. Dikh e hertija, hoj chacho-j vaj naj chacho, so ginadan! Somnosar! Ame (X) jekh kerdam!
X. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
1 1 0 1 0 1 1 0 1 0 1
III. Alosar avri, hoj A vaj B si o lasho! Somnosar! Ame (0) jekh kerdam!
0. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
A B B B A A B A A B A

1. MINTAFELADATSOR
Nyelvhelyesség
• Ebben a vizsgarészben a nyelvtani, nyelvhelyességi ismereteket mérjük, így csak a tartalmilag és
nyelvtanilag hibátlan megoldás fogadható el.
• Ha egymást kizáró tartalmú megoldásokat kapunk ugyanarra a kérdésre, erre nem lehet pontot adni.
I. Iskirisar perdal le vorbi ande lashi forma, sar trubul te hasnisaras len andel mondatura! Ame (0)
jekh kerdam!
(0.) shudrimasko
(1.) sheruno (6.) themeski
(2.) situacijako (7.) shudri
(3.) daki (8.) shudrimasko
(4.) tovongo (9.) ando
(5.) legucho (10.) kheresko
II. Ginav e hertija thaj alosar avri mashkar le shtar vorbi, e lashi vorba! Somnosar! Ame (0) jekh kerdam!
0. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

A B B D D C A A C
III. Perdal trubul te iskiris kodol vorbi, save telal si cirde, kade, hoj lashe te aven! Ame (0) jekh kerdam!
(0) − bershengo bershengi
(19.) ‒ kala kale (23.) ‒ pesko peske
(20.) ‒ andej ando (24.) ‒ pinzharde pinzhardi
(21.) ‒ e la (25.) ‒ bari bare
(22.) ‒ soska soski (26.) ‒ po pe/pej
IV. Iskirisar perdal le vorbi, save avri lam mashkar le majbut, ande dulmutani vrama! Ame (0) jekh
kerdam!
(0) – iskirisarav - iskirisardem/iskirisardom
(27.) – dav - dem/dom
(28.) – inkras - inkerdam
(29.) – beshel - beshlas
(30.) – bishavel - bishadas
(31.) – zhutisarel - zhutisardas
(32.) – kamav - kamlem/kamlom
(33.) – keras - kerdam
(34.) – xas - xalam
(35.) – khelas - kheldam

1. MINTAFELADATSOR
Átszámítási táblázat
Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont
35 30 17 15
34 29 16 14
33 28 15 13
32 27 14 12
31 27 13 11
30 26 12 10
29 25 11 9
28 24 10 9
27 23 9 8
26 22 8 7
25 21 7 6
24 21 6 5
23 20 5 4
22 19 4 3
21 18 3 3
20 17 2 2
19 16 1 1
18 15 0 0

1. MINTAFELADATSOR

• Az olvasott szövegértéshez hasonlóan vizsgázó válaszaiban előforduló nyelvtani és helyesírási
hibák csak akkor befolyásolják az adható pontszámot, ha miattuk nem érthető a válasz.
Kaj si o majlasho?
(0.) andej Budapeshta

(1.) sityarica
(2.) metrovosa / metrovo
(3.) le manusha chi zhutisaren jekhavres
(4.) hoj kaj si le busoski shtacija/ e stacija
(5.) dopash bersh
(6.) ande lengo gav / ando gav
(7.) e biknarica
Le kherski butyi
0. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

A A B A B B A A B A
X. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

0 1 1 1 0 0 0 1 1 1

1. MINTAFELADATSOR
25 30 12 14
24 29 11 13
23 28 10 12
22 26 9 11
21 25 8 10
20 24 7 8
19 23 6 7
18 22 5 6
17 20 4 5
16 19 3 4
15 18 2 2
14 17 1 1
13 16 0 0

1. MINTAFELADATSOR
Szövegek
I. Angluni butyi
Kaj si o majlasho?
Sakon aba gindisardaspe pa kodo, hoj kaj si majlasho ando gav vaj ando foro. Pharo pushipe si, ke
sakon kaver gindisarel. Si kon o gav kamel, si kon o foro. Me Kolompar Fedra sim, pala univerziteta
ando foro beshlem, andej Budapeshta. Anglunes mishto hatyardemma, ke sogodi nevo sas inke
mange. Lasho sas, hoj but cine bolti, but kinipeske centrura, mozivura, bare pijacura, but teatrura sas.
Vi kodo fontosho sas, hoj ando foro but butyake thana sas. But fabriki, but oficiji, nasvalengo kher,
phurengo kher, hoteli. Me sityarica simas ande jekh gimnaziumo. Metrovosa phirdem butyi te kerav.
Angla univerziteta ande jekh cino gav beshlem mure chaladosa, pasha Dyera. Kana cini shej simas,
kodo kamlemas, hoj ande baro foro te shaj beshav. Sasma jekh nano o Henrik.Voj andej Budapeshta
beshlas thaj kana avelas amende atunchi kasave shukar, lashe, interesni butya, pecipiji phendas pa
foro, hoj me sorro dyes ashunos les. Voj phendas, hoj o chacho trajo ando foro si. Kana opre gelem
andej Peshta te beshav kodo lem sama, hoj kathe le manusha chi zhutisaren jekhavres. Anda kodo
phenav kado, ke inke pe anglune dyesa chi zhanglem, hoj so karing si, kamlem te pushav kathar jekh
gazho, hoj kaj si le busoski stacija. De inke chi muro pushipe chi phendem kana kodo phendas mange,
hoj chi del love man. So? Love? De kon manglas love? Me feri kodo kamlemas te pushav, hoj karing
trubul te zhav. Dopash bersh ashilem andej Peshta, ke chi hatyardemma mishto. Khere gelem ande
amaro gav thaj kindem jekh cino kher. Naj baro, naj nevo, de mange shukar si. Kathe naj kattyi bolti,
numa jekh, ba e biknarica pinzharel sakones kon andre zhal te kinel. Naj but shkoli, numa jekh teluni
shkola, de kathe sakon zhanel, hoj savo shavoro sosko si. Naj restorano, de chi trubul, ke sakon peske
kiravel. Naj chi mozivo, de sostar? Ando gav majshukar butya pecisaren amenca sar ando mozivo. Na
sakoneske si lasho o foro thaj na sakoneske si lasho o gav. Kodo-j lasho kana o manush rakhel peski
pacha.

1. MINTAFELADATSOR
II. Dujto butyi

Le khereski butyi
- Dade! Trubul te zhutisares mange ande muri khereski butyi.
- Phen mange, hoj so shaj zhutisaravtu!
- Muri sityarica adyes kodo phendas po chaso, hoj kodi si le khereski butyi, hoj sakon te iskirisarel pe
peske niposke tradiciji, anda kado mangav tyiro zhutipe.
- Muri cini shejori sartena, zhutisaravtu. Kodo sunuj, hoj tyiro papo thaj tyiri mami aba chi trajon, ke
von majbut zhanglino te phenen tuke pa romani tradicija. So kames te zhanes?
- Anglunes kodo, hoj sar uravenaspe dulmut le rom?
- Dulmut le rom, vi tyo papo lungo, kali kalca thaj luludyaslo, rangaslo gad phiradas thaj mashkarari.
- Papuchi vaj kherra phirade le rom?
- Kherra, muro chorro dad kale shukar kherra phiradas, so sako detehara avri uzhardas leske muri dej,
hoj te fimlalin kana ando gav vaj ando foro gelas.
- Kolopo sas le papos?
- Sartena, ande amaro gav kalo kolopo phirade, de ando kaver gav le rom zeleno kolopo hasninas.
Amende o kalo kolopo sas e tradicija. Muro kolopo kothe si andej soba, atunchi lav opre muro kolopo
kana zhas ando foro.
- Le zhuvlya soske gada line opre?
- Dulmut le zhuvlya, le romnya, le terne sheja lungo, shukar, luludyasli coxa phirade. Na kade sar
adyes. Lengi vizitka legmajbutivar luludyasli sas, tyiri mami le lole vizitki kamlas, ande so ruzhi sas.
Le romnya pej coxa vi kretinca phande thaj dikhlo sas pe lengo shero.
- Sosko sas o abav? Andej khangeri sas thaj ande gaveski oficija sar adyes?
- ÁÁÁ, nichi. Muro dad phendas, hoj les thaj tyira mamiva inke po romano telepo das kethane
o legmajphuro rom. Dulmut kade sas. Muro dad deshupanzh bershengo sas, muri dej deshushtar
bershengi sas.
- Dade, sar shaj las la mamiva kasave ternes o papo?
- Muri shej ande kodi vrama, kado sas o normalno. Koran romeste gele le sheja.
- So sas po abav?
- Po abav but manusha sas, o intrego chalado, le nyamura, o intrego telepo sas. But xabena, pipe sas,
romani muzhika sas, chachi romani tradicionalisho muzhika. Pe tye paposko abav leske duj phrala
khelde po gitari, lesko nano le rojanca bashadas, lesko majcino phral e kanna marelas. Le shave, le
sheja khelenas krujal e jag, le phure vorbisarenas.
- Dade, tu zhanes te kheles romanes?
- Sartena, sityardasma muro dad thaj mure nanura.
- So kerde kana mulas varikon?
- Kana tyo papo mulas atunchi vi ame virrastashi kerdam, avile le nyamura, le rom, kon pinzharde
tye papos. Pej avlina kerdam jekh bari jag, kothe vorbisardam, pecipiji phendam pa tyiro papo. Tele
sharadam le glindi ando kher.
- Kado sostar kerde?
- Anda kodo, hoj tena phirel palpale o mulo. Kana praxosardam les ande gropa shutam leski lavuta.
- Dade, kana le mulengo dyes si, atunchi sostar ingras avri xaben le mulenge?
- Anda kodo muri shejori, ke patyiv das le mulenge, hoj lengo majfajno xaben, lengo majfajno pipe
ingras avri ande murmunci.
- Najisarav tuke dade, o zhututipe!

1. MINTAFELADATSOR
III. Trito butyi

O Cziffra György andej Budapeshta arakhadyilas ando 1921-to bersh, ando novemberi po panzhto
dyes. Lesko dad romano muzhikusho sas, leski dej ungriko sas. Lesko dad o phuro Cziffra György
cimbalmosho sas, ande but kafeteriji kheldaspe thaj ando teatro, angla angluno maripe vi ando
Parizho. Leski dej thaj leske duj phenya khere avile andej Budapeshta thaj ande baro chorripe trajile,
leske dades le francicka manusha deportalinde, kathar, feri pala maripe shaj avilas khere. Ando
Angyalföld Tripolisz barilas opre, de aba lesko talentumo koran sikadyilas, sar po pianovo kheldaspe,
pala kodo, hoj zurales but zumadas pe peska phenyako, pe la Jolanako pianovo. Lesko dad zhutisardas
les ando sityipe, de kana zumavelas kodi leski improvizacija sas. Kana oxto bershengo sas, le Dohnányi
Ernővoske zhutipesa shaj gelas pe Muzhikaki Akademia. Deshutrin bershengo sas, kana sar chudipesko
shavoro aba but koncertura das ando Ungriko them, ba vi pe avrutni phuv pinzhardo sas. Koran las
romnya, leski romnyi e edyiptomicko Soleilka sas, ando 1942-to bersh, kana inke chi lesko shavo
chi rakhadyilas, andre akharde les ketanake. Ando russicko phanglipe sas, butivar nashlastar. Ando
1946-to bersh gelas khere thaj jekhe bershesa majpalal sityilas majdur kaj o Ferenczy, thaj kadalesa
jokharsa pale la Peshtaka ratyako virtuozo kerdyilas. „bandyardem muro mashkar, pale palpale
pelem ande ratyaki lyuma” - iskirisardas ande peski ginadyi. Andel lokalura kheldaspe ando Savoy,
ando Dunakorzó, thaj andej Arizona. La Peshtake artistura thaj shportolovura pa lokalo pe lokalo gele
pala leste. O Ferenczy György pe Muzhikaki Akademija le pianovosko professori kodo gindisardas,
hoj kathar lokalzongorishta majbut si o Cziffra, avri anel les anda ratyi thaj karing e klassikusho
muzhika tradel les. O Cziffra kothe mukhlas la ratyako trajo thaj bares parudas pa pesko trajo, zurales
kerdas butyi, but zumadas. Leska butyako moralo etalono sas. E texnika chi trubundas te sityol, feri la
muzhikaki tendencia sityilas. Pala kado o Cziffra le ungrikone koncertonge trajosko staro sas.
(Zvoro: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cziffra_Gy%C3%B6rgy, boldasles: Zsigmond Szabina; perdal iskirisardasles: Lakatos Szilvia)

1. MINTAFELADATSOR
I. Iskirisar jekh cikko ande jekh zhurnalo/nyevipe, hoj soski si e romani kinda! (Iskirisar 120-150 vor-
bi!)
E romani kinda
• iskirisar, pa kodo, hoj soski si e romani kinda,
• phen, hoj soske romane xabena pinzhares, soske xabena kames legmajfeder,
• phen, hoj kaj zumadan kadal xabena, thaj tu soske xabena zhanes te keres.
E romani kinda
Me Lakatos Elvira bushuvav thaj kamav te iskirisarav tumenge jekh cerra pa amari kultura, pa e romani
kinda. O kiravipe thaj peklipe zurales fontosho si le romane romnyange, ke ame zurales but vrama
sam andej kinda, kaj amara familijake keras le xabena thaj le guglimata. Kodo si o chachipe, hoj e
romani kinda naj sasti: but lon, chiken, piperi thaj guglo hasnin le roma thaj but xabena shon po tejari,
so le manushenge den. Ame chaches kamas le thule, chikenale masa, o xumer, o kolomperi, anda kado
majna sako dyes kadal xas. Kana bare dyesa si, le romane romnya thaj sheja sorro dyes andej kinda si,
ke atunchi majbut xabena thaj guglimata keren. Vi me romani romnyi sim, anda kado butfale xabena
pinzharav. Mure fajne xabena o perkelto thaj o xumer, la buracako paprikashi thaj le pherde shax si.
Kadal mishto zhanav te kiravav, ke muri mami thaj muri dej sityarde mange, kana shejori simas. Vi
maseski zumi butivar kerav mure shavorenge, but zelenimatonca thaj kolomperenca.
Ashon Devlesa! E Lakatos Elvira
Pecho, 2021.06.13.

1. MINTAFELADATSOR
II. Iskirisar jekh lil tyire amaleske vaj tyira amalicake pa kodo, hoj kindan jekh laptopo tyire shaves-
ke! (Iskirisar 200-250 vorbi!)
Nevo laptopo
Iskirisar tyire amaleske vaj amalicake kadal:
• iskirisar, hoj sostar kindan jekh nevo laptopo tyire shaveske,
• phen, hoj sosko laptopo alosardan leske thaj sostar kodo,
• phen, hoj kaj kindan o laptopo thaj sode love potyindan,
• iskirisar, hoj ande soste zhutisarel leske kado nevo daro.
Drago Erik!
Na xolyajve, hoj feri akanak iskirisarav tuke, de zurales but butyi kerdem thaj nasma vrama. Dulmut
vorbisardam aba. Sar san tu thaj tyiro chalado? Akanak soski butyi keres?
Aratyi sas mure shavesko arakhadyimasko dyes, deshushtar bershengo kerdyilas. Kana pushlem,
hoj sosko daro kamel atunchi kodo phendas, hoj jekh nevo laptopo kamel, ke lesko dulmutano
laptopo aba naj lasho. Anda kado gelem ande kinipesko centro, andej Alba Plaza. Andej bolta butfali
laptopura shaj alosaren. Sas majlezno thaj sas zurales kuch. Me pushlem kathar jekh biknari, hoj
voj savo laptopo imbisarel jekhe deshushtare bershenge shaveske, kon ando septemberi zhal ando
gimnaziumo. Voj o Lenovo laptopo imbisardas, ke kodo phendas, hoj kado laptopo zurales lasho
thaj moderno si. Po laptopo kasave programura si, save zurales lashe avla andej shkola thaj akanak
bish procentosa majlezno si. Anda kado kindem o Lenovo laptopo, me potyindem duj shela mijji thaj
lem pasha o laptopo jekh laptoposki trasta. Kodo gindisarav, hoj jekh cerra kuch sas, de zurales
but zhanel te zhutisarel mure shaveske ando sityipe. Voj but hasnil o laptopo, ke muzhika ashunel,
filmo dikhel, lil iskirisarel, le khereski butyi po laptopo kerel thaj peske amalenca o kontakto po
messengero inkrel. Anda kado muro shavo zurales loshajlas kana dikhlas pesko daro.
Akanak phandavav muro lil, ke zhav te kerav butyi. Zurales azhukarav tyo lil!
Ash Devlesa!
Tyo amal: O Pishta
Andej Budapeshta, 2021.05.11.

2. MINTAFELADATSOR
2. MINTAFELADATSOR
Vazhne informaciji
kodol informaciji rode, pe soste si le pushimata!
iskirisardan.

2. MINTAFELADATSOR
I. Ginav o teksto thaj de duma pel pushimata! Ame (0) jekh kerdam!
O Ghetto Balboa filmo
Jekh dokumentum filmo getosarde pa jekh boksosko sityari, pa o Sipos Mihály thaj pa lesko sityimasko,
pa o Szabó Zoltán, anda o Józsefváros. „O Ghetto Balboa, jekh dokumentum filmo si, so o chachipe
sikavel andre, chache manushenca”- iskirisarel pa o filmo o BoxTv. Chache pecipiji, chache trajonge
droma, la zhelyako maladyipe la baxtyasa, la bezexasa, le uzhipesa. Xasaripe thaj baxt. Sar jekh
Rocky-filmo kamenas andre te sikaven. Ba, ande kado filmo na o Sylvester Stallone khelelpe, kadi naj
jekh axtom pecipija anda o Hollywood, tena kadi pecipija o chachipe si anda o Ungriko them. Ba, o
chachipe butivar majaxtom si, sar jekh avri gindisardi pecipija.
O filmo pa jekh mursh thaj pa jekh terno shavo vorbisarel amenge. O mursh dulmut nasul, zhungale
dyelura kerdas, azbadas kavre manushen, ba datunchara lesko trajo parudyilas, kana majna mulas
ando 2006-to bersh, kana pushke dine les. O terno, harnyiko shavo bokso kamelas te sityol, hoj zurales
lasho thaj pinzhardo te avel ande le boksolovongi lyuma, ke sogodi kamlas te del peska familijake.
O Sipos Mihály anda o oxtoto krujalimo si, unyi bershenca majanglal sakon pinzhardas les misto leske
nasul butya, ba akanak aba bokso sityarel. O patyalipe zhutisardas leske, zumadas o chacho drom te
sikavel le chorre ternenge.
Jekh sityimasko kher kerdas, kaj le shavora zhanen te sityon thaj bokso te keren. “Shporto misto drab”-
phenel sagda. Mihály phares rakhlas zhutoren vaj numa cerra vrama zhangle te zhutisaren leski butyi,
ba voj sagda sityardas thaj zhutisardas le ternen, e vrama thaj le love nas fontosha leske. Kana nas
len than, hoj te shportolisaren, atunchi po grundo vaj ande pesko kher sityardas o bokso le ternenge,
hoj na pej vulica te rucisaren pen. O filmo ando 2015-to bersh kezdinde te keren, o Bogdán Árpád sas
o sheruno, o Bordás Róbert fotografusho thaj o Józsa László sas o producero. Kodo gindisarde, hoj
kado filmo shaj zhutisarel te sikavel o gindo, so sakon kamel te bistrel. Kadale filmosa kodo kamasas
te sikavas le ternenge, hoj vi von zhanen te keren kado, na numa me - phenel o Zoli.
Le filmosa, kodo kamle andre te sikaven le manushenge, hoj patyalipesa thaj zhutipesa sakon shaj
resel kaj o baxtalipe anda o chorripe.
(Zvoro: https://888.hu/szabad-vasarnap/film-keszult-a-jozsefvarosi-getto-rocky-balboajarol-4150140/?fbclid=IwAR0SOG
5A3pTj5m9bzh2iFPrAomdnS3HS8vPGRtsJp_RCKQIcWKC4S22LQMo, kotor, boldasles: Turay Maryama; perdal iskirisardasles:
Lakatos Szilvia)
0. So sityarel o Sipos Mihály? bokso
1. Sar bushol o sityimasko shavo?
2. Pa kaste vorbisarel amenge o filmo?
3. Kana mulas majna o Mihály?
4. Kaske kamlas sogodi te del o shavo?
5. Sostar pinzharde le sityares bershenca majanglal?
6. So zhutisardas le sityareske majlasho manush te avel?
7. So phenel sagda o sityari?
8. So nas vazhno le sityareske, kana sityardas?
9. Kon sas le filmosko sheruno?
10. So shaj resen sakon patyalipesa thaj zhutipesa?

2. MINTAFELADATSOR
II. Rode pasha numerura le tekstura! Somnosar! Ame (0) jekh kerdam!
Interjuvo la Sztojka Edinasa
Mangav tut, hoj vorbisar mange jekh cerra pa tyiro trajo, kathar avilan...kana ginadem pa
(0.) tute, dikhlem, hoj jokhar kodo phendan, hoj le romane manusha ande majnasul situacija si,
sar le kaver. Ba so si e situacija le romane zhuvlyanca?
Loshav, hoj phendan le tradiciji, ke me kamos te vorbisarav jekh cerra pa le dulmutane

vrami, kana cini shej sanas. Kana tyiro dad thaj tyiri dej rigate muchisarde, tyiro dad ando
11.
Doboz gelas, tyiri dej apol andej Dyula muchisardas tusa. Pasha late barilan opre, ande
kasavo krujalipe, kaj nas rom. Voj so sityardas tuke pa o zhuvlyipe?
Kodo ginadem, hoj andej Dyula khatikaj chi hatyardantu khere, ba kana ando Doboz gelan,
12.
kaj but roma sas, kodo kasavo sas, sar khere te reslanas. Kado sas o duvaripe.
Kodo dikhlan, hoj but romnya numa peske romesa thaj shavorenca foglalkozin thaj penge
13.
sune chi troman avri te phenen?
14. So jelentil tuke kodo, hoj korkori te trajol jekh zhuvlyi?
15. Le zhuvlya, kon ande romane lyakura si mashkar pharipe trajon vaj trajile?
Vi tu shej sanas kana arakhadyilas tyiro shavoro, ba butyi kerdan, sityilan. Sar sas tut zor,
16.
vrama pasha sogodi?
17. Ba, chi atunchi chi tordyilan, kana 34 bershengi sanas thaj lan tyiri diploma.
18. Te avlas tut vrazhipeski zor, ando 21-to shelto so avlas, so vrazhisaresas le romenge?
19. Sar zhuvlyi, akanak sar hatyares tut? Mishto san?
20. Tu patyas ande tute thaj vi phutyaripe si tut?

2. MINTAFELADATSOR
Le romnyange e familija, le shavora, lengo kher si o trajo. Aba romnyi si jekh 16-18 bershengi shej,
A kon inke chi trajilas. Vi me terni simas, kana dej kerdyilem, mukhlem e mashkarutni shkola, ba chi
bisterdem mure sune.
Ando 2016-to bersh, ova chi tordyilem. Nas man zhutora, chi muro dad, chi muri dej – zhanglem, hoj
B
numa jekh drom sima o sityipe. Kamlem te sikavav, hoj zhanav te kerav e diploma.
Me kodo gindisarav, hoj nashtig ulavas rigate, hoj romano mursh vaj romani zhuvlyi si. Ba kodo chacho-j,
C
hoj vi akanak, ande adyesutni lyuma majpharo si le romane zhuvlyangi situacija misto le tradiciji.
Trubul, hoj jekh zhuvlyi tena peske romestar te zhukarel sogodi. Te zhanel korkori te trajol, atunchi shaj
D
sityol,shaj kerel butyi, kodo kerel so kamel thaj kothe. Kodo jelentil, hoj zhanel slobodo trajo te trajol.
Muri dej gazhi si, muro dad rom si. Vi voj grizharica kamlas te avel, ba, kana maladyilas mure dadesa,
chi sityilas majdur. Adyes aba zhanav, hoj muri dej pasha muro dad chi zhanglas kasavi zhuvlyi te
E avel, sar kamlasas. Mashkar le roma normalisho-j, hoj le manusha aba atunchi pinzharen penge
romnya, kana inke selduj shavora si. Vi me 16 bershengi simas, kana dej avilem. Jekh 16 bershengi
shej inke chi zhanel chaches, hoj so jelentil lako zhuvlyipe. Shajke aba dej si, ba na zhuvlyi.
Kodo vrazhilas, hoj te avel len zor, hoj lenge sune te kerdyon chache, sar mange. Hoj te patyan ande
F
pende thaj tena tordyon te maladyon pharipesa ando trajo!
Mashkar le ungika manusha kaver trubusardem te kerdyuvav. Muri dej mukhlas man, anda kado vi
me hatyardem muro ternipe, ba kana mure dadeste dromardem, nashtig kerdem kado. Kothe kaver
G
tradicija dikhlem. Ba zhutisardas man, hoj dikhlem vi kodo. Zhanglem, sar chi kamav te trajuvav.
Grizharica kamlem te kerdyuvav thaj majdur te sityuvav - thaj muro suno te kerav.
Ova, me akanak kado hatyarav ande muro trajo, hoj patyav ande mande. Misto kado phenav, ke
sar 16 bershengi shej nashtig trajilem perdal kado. 25 bershengi simas, kana kodo hatyardem, hoj
H
zhuvlyi kerdyilem. Trubul te rakhas o mashkarutno drom romane thaj na romane zhuvlyange, hoj kon
sam ame, thaj vi phutyarde shaj avas thaj baxtales shaj trajuvas amare romesa.
Ova, mishto sim sar zhuvlyi. Ke slobodo trajo zhanav te trajuvav. Zhanglem sityipesa, butyasa te
kerav kado, aba 17 bersh pe jekh butyako than kerav butyi. Shajipe dine mange thaj me trajilem
I
kodolesa. Vi kodo fontosho si, hoj le romen te den shajipe, te zhanen te sikaven, hoj vi von zhanen pe
penge punre te tordyon.
Ova, ba vi kado shaj avel vi lasho. Muro dad sityardas man, hoj sar trubul te trajuvav mashkar
romane lyakura. Ba me ando nasvalengo kher kerav butyi, kaj si sastyara, murshane grizhara, chi
J
zhanav, hoj so phenos muro rom kodo te phenelas, hoj nashtig zhas butyi te keres, ke so phenen pa
tute! Pasha shukar lyakura trubul o slobodipe.
Vi misto kodo arakhadyilas man zurales ternes shavoro, ke kamlemas kasavi familija so ande mure
K
sune sas, ba chi kana chi zhanglem te trajuvav ande kodi familija. Man muro shavo das zor.
(Zvoro: https://femina.hu/kapcsolat/sztojka-edina-interju/, kotor, boldasles: Turay Maryama thaj Lakatos Szilvia)
0. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
C
11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. Max. Elért
10

2. MINTAFELADATSOR
III. Hamisardam le tekstura, shuv len pala jekhavreste ando lasho rindo! Ame (0) jekh kerdam!
Chachi pecipija
Kadi jekh chachi pecipija si, so andej Amerika pecisardas ando 19-to sheltosko agor. Jekh zhuvlyi
thaj lako rom tele xulyile pa tradino ando Boston, ke kamle te zhan po Harvard Univerziteto.
A Zurales chorrivanes sas urade, e zhuvlyi ande jekh kantushi sas, o mursh pale ande jekh kali
kalca thaj zubuno sas, nas e legmajlashi marka. Chi phende majanglal, hoj kamen te vorbisaren
le Harvard Univerzitetoske sheruneske sekretaresa, numa duma dine leske.
- Sunusarav, ba o sheruno chi resel opre - das duma o sekretari.

- Khanchi gindo naj, azhukaras - das duma e romnyi.
B
O sekretari but chasura kade kerdas, sar chi kothe tena aviline, ke kodo gindisardas, hoj
kodol duj zhene bitromane avna thaj zhantar.
O sekretari sigo hatyardas, hoj pa gavutno than avile, la phuvake butyara si, thaj khanchi
C vast nashtig aven len kaj o Harvard. - Kamas te dikhas le sherunes - phendas lokhes o
pachaslo mursh.
- Jekh kher!!! Zhanes, hoj sode mol jekh kher? Majbut sar efta thaj dopash milliovura dollara
shutam andre ande Harvardesko kher.
D E zhuvlyi pe jekh minuto ashadyilas. O sheruno kade gindisardas, hoj aba shaj muntulpe
lendar.
E zhuvlyi karing pesko rom boldaspe, thaj lokhes kade das duma:
Andre gele, thaj e romnyi kade das duma leske:

-Sas man jekh shavo, kon jekh bersh po Harvard Univerziteto sityilas. Kamlas o Harvard.
E
Baxtalo sas kathe, ba jekhe bershesa majanglal andej bibaxtyipe mulas. Mure romesa
kamas kathe te vazdavas variso po univerziteto, so pe amare shavesko serojipe avlas.
Po agor o Leland Stanford Junior Univerziteto ando 1851-to bersh getosarde ando Palo Alto.
„Junior”, ke patyivasa phiravel le barvale phuvake butyareske shavesko serojipe. Kado sas
F lesko „serojimasko skulpturo”. Adyes o Stanford Univerziteto po angluno than tordyol pej
lyuma, thaj pe majucho than si, sar o Harvard.
No, na le gada keren le manushes?

2. MINTAFELADATSOR
Lako rom loshasa jekh hatyardas lasa. Le sheruneski faca kathar chudipe tunyariko
kerdyilas. Mr. Leland Stanford thaj leski romnyi opre tordyile thaj geletar. Ande kalifornijako
G
Palo Alto dromarde, kaj fundusarde o univerziteto, so lengo anav phiravel, o Stanford
Univerziteto pe jekhe kasave shavesko serojipe si, kas chi patyivarde po Harvard.
Numa azhukarde le sherunes, chi geletar, so zurales nevisardas le sekretares. Po agor o

sekretari kade gindisardas, hoj andre zhal kaj o sheruno, ba kadi situacija kasavi sas, so
H
sagda avri krujalas. „Hajkam unyi percura te vorbisarel lenca, zhantar” - phendas leske le
sherunesko sekretari. Gracasa pe lesko muj, ba andre akhardasle.
Kade dicholas, hoj le sheruneske kado nas interesno.

- Muri raji - phendas -, nashtig vazdavas skulptur sakone kasave manusheske, kon po
I
Harvard sityilas, maj mulas. Te kerasas, atunchi kado than kade mezilas avri, sar jekh
murmunci.
- O, nichi - das duma sigo e romnyi, chi kamas, hoj skulptur te vazdaven. Kade gindisardam,
J hoj lashe jilesa das jekh kher le Harvard Univerzitetoske. O sheruno tela peski okula pe
lende dikhlas. Pe lenge gada dikhlas thaj pel chorre gada so phirade, thaj opre cipisardas:
- Muro drago rom, kattyi mol jekh univerziteto? Sostar nashtig vazdavas jekh nevo kothe thaj
K
kodolenge, kon kado maj patyivena.
(Zvoro: http://www.ekor-lap.hu/kultura/2021/08/16/itelkezni, boldasles, Lakatos Szilvia)
0. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
A
21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. Max. Elért
10

2. MINTAFELADATSOR

pontszám
I. 10
II. 10
III. 10

2. MINTAFELADATSOR
Nyelvhelyesség
2. MINTAFELADATSOR
Nyelvhelyesség
Vazhne informaciji
kodol informaciji rode, pe soste si le pushimata.
iskirisardan.

2. MINTAFELADATSOR
Nyelvhelyesség
I. Ande sako mondato si jekh nasul vorba. Iskirisar avri kodi nasul vorba pe stungo rig! Jekh (0) aba
kerdam!
Bifacebooko
Pe kodo gindisardemma, hoj so avlas amenca tele te tordyolas pe jekh dyes o
(0.) terni (0.) terni Facebooko. Chi zhanasas te dikhas koran detehara, hoj kon iskirisardas,
(1.) _______ kon kerdas like tela amaro lasha kipo, chi zhanas te dikhas, hoj amare amala so
kerde, so shute avri po Facebooko. Vi le terne thaj vi le phure hasnin o Facebooko.
Si kon chi hatyarel pasha kompjuteri, de o Facebooko zhanel te hasnil mishto. Kipo
pherel opre, iskiril po Facebooko peske amalenge, peske chaladoske. Shaj dikhas
(2.) _______ vi leski nasul thaj vi leski mure lashi rig. Me kodo gindisarav, hoj kodo si o baro
pushipe, hoj kon sode vrama pherel po Facebooko. Ande muri familija sakon hasnil
(3.) _______ o Facebooko. Majbut vrama anda familija le terne pheren po Facebooko, de vi muri
(4.) _______ phuri dej but loli chasura kerel Facebooko. Jokhar pushlem latar, hoj sosa pherel
(5.) _______ peski sano vrama kothe. Kodo phendas, hoj kana gata kerdyol le khereska pharo
(6.) _______ butyasa atunchi tele beshel angla kompjuteri thaj dikhel, hoj ando bari gav kon
sosko kipo shuvel opre, so iskirisardas avri. Butivar iskirisarel peske chaladoske.
(7.) _______ Si manusha kon po Facebooko trajon pengo intrego parni trajo, von ando baro bajo
avnas tena avlas Facebooko jekh dyes. Chi zhanelas, hoj so te kerel ande peski
slobodo vrama. Kon normalno vrama pherel po Facebooko, kodo chi hatyarelpe
(8.) _______ nasules tena naj Facebooko, ke na kado si lesko andej trajo. Hasnisar vi tu o
(9.) _______ Facebooko, ke lasho si, de na bister o Facebooko na tyiro terna trajo si!
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Max. Elért
9

2. MINTAFELADATSOR
Nyelvhelyesség
II. Ginav e hertija, alosar avri o lasho dopash mondato! Sama le, ke jekhesa majbut si! Ame (0) jekh
kerdam!
O baro tatyipe
Sakon nasvalo shaj kerdyol ando baro tatyipe. Inke majfeder sama trubul te len, pel shavora,
pel phure (0.) ____________________. Kana zurales pekel o kham thaj kanikula si, sakoneske
(10.) ____________________ paji. Tena aves avri tela kham mashkar deshujekh chasura thaj mashkar
deshupanzh chasura, ke atunchi pekel o kham legmajfeder. Tyiri morchi fontosho si, hoj andre te
makhes, (11.) ____________________. Vi atunchi te barnavo morchi situ. Na feri la parna morchake
manusheske trubul te daral, (12.) ____________________ morchi. Fontosho si vi kodo, hoj soske
gada las opre. Parne, sane gada le opre. Skurto kalca, sani coxa, skurto, sano gad, vizitka. Shaj les
opre kolopo, (13.) ____________________. Avri te zhas na bister le khameski glazha tusa te ingres,
(14.) ____________________ tye jakha. Le cine shavoren, le pedon nashtig mukhes ando vurdon,
(15.) ____________________. Andej televizija butivar shaj dikhen, hoj varikon ando vurdon mukhel
le shavores vaj le zhukeles, (16.) ____________________. Shporto te keres atunchi kodo koran
detehara vaj ratyi shaj keres. Butivar chi zhanas, hoj ando baro tatyipe so te xas? Joghurto, kefiro,
zumi, chuspajzo, shalata, but zelenipe, but fruktura, biphare xabena. Vi me zurales kamav o milaj, o
lasho tatyipe, de fontosho si, (17.) ____________________!
(A) trubul te pel but

(B) ke ferisarel tyo shero kathar o kham
(C) vaj pe nasvale manusha
(D) kremosa te ferisares kathar o kham
(E) baro bajo kerdyilas anda kado aba
(F) hoj tele phabol leski
(G) amaro krechuno shukar sas
(H) ke o zuralo kham avri shaj pekel
(I) ke zurales opre tatyarel o kham o vurdon
(J) hoj sama te las pe amende
0. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

C
10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. Max. Elért
8

2. MINTAFELADATSOR
Nyelvhelyesség
III. Alosar avri e lashi vorba. Sama le, ke trine vorbanca majbut si! Ame (0) jekh kerdam!
Trin shukar thana
Trin (0.) _______ si pasha jekhavreste, kathar e Budapeshta numa jekh chaso si le vurdonesa.
O Velencei tovo chi trubul andre te sikaven, pala o Balatono o legmajpinzhardo tovo si.
(18.) _______ paji naj milno, idealisho si leski temperatura, kasavo shtrando siles so vi le shavora
(19.) _______. Na dulmut kerde vi la (20.) _______ drom. Kon tura kamel te kerel shaj rakhel kathe
interesni thana. La Velencako plaj si ando Ungriko them o legmajcino plaj. Kathe si o zurales shukar
Vértes. Si jekh (21.) _______ khangeri so chi pinzharen butzhene, de e legmajromantikusho gotikusho
khangeri si, so andej Vérteskeresztura shaj rakhen. Te na bistras ando Csókakő e dyiz. Kathe zurales
but manusha zhan te dikhen la, de na feri milajine si shukar, tena vi jivende. E Gerecse mashkar e
Dunyera thaj mashkar o Vértes shaj rakhas. Zurales shukar si (22.) _______ Dunyeraki panorama. Kaj
Gerecsake punre pashlyol e Tatabanya, kaj ame shaj (23.) _______ o Szelim barlango, vi kado zurales
pinzhardo si. Butzhene aven kathe kon kamen te hodinisaren. Kon kamel shukar thana te dikhel kodo
te na mukhel avri (24.) _______ shukar dikhimata. Me ande jekh bersh butivar (25.) _______ kathe,
kaj (26.) _______ chaladosa, kaj korkoro. Sagda rakhav kasavo so angla kodo chi lem sama, variso
shukar vaj interesno butyi, kade imbisarav tumenge, hoj vi (27.) _______ te zhan kothe!
(Zvoro: https://www.mountex.hu/turatippek/del-vertesi-kalandok, kotor, boldasles Zsigmond Szabina; perdal

iskirisardasles: Lakatos Szilvia)
A THANA H RAKHAS
B KAMEN I KADAL
C LA J SHKOLA
D LESKO K PHURI
E AVAV L PATO
F ROTAJAKO M TUME
G MURE N SUNO
0. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
A
19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. Max. Elért
10

2. MINTAFELADATSOR
Nyelvhelyesség
IV. Ginav o teksto thaj iskirisar andre la vorbako agor! Ame (0) jekh kerdam!
Krechunoske podarki
Butivar gindisardem pe kodo, hoj na pe paluno dyes zhav te kinav e podarka krechune, tena aba
ando oktoberi vaj milajine. De kodo lav sama, hoj po paluno dyes ashol kado thaj nashav andej
plaza, ande kinipesko (0.) centro. Kodo gindisarav, hoj feri me kinav podarka angla krechuno jekhe
dyesesa. De sagda chudijma, hoj inke zurales but manusha sidyaren sogodi te kinen angla krechunos
_______(28.) dyesa. Chi kado bersh nas kaver. Nashlem sigo andej plaza, de kattyi zhene sas, hoj
ando foro baro dugovo kerdyilas. Duj chasura tordyilem, kana ando parkolovo reslem nas than,
pala dopash chasos_______(29.) zhukaripe jekh than slobodo kerdyilas. Sigo andre nashlem andel
ginadyan_______(30.) bolta, kaj kattyi zhene sas, hoj chi dikhlem le shoros_______(31.) agor. De
sajekh sas, ke zhanglem, hoj mura romnyake kathe trubul te kinav jekh ginadyi, so aba dulmut kamel
te ginavel. E kenyva kathar o Bari Károly si. Pala kado gelem ande (32.) khelipes _______ bolta. Kothe
mure cine shaveske kindem jekh video khelipe, mura cina shake pale jekh cini papusha. Mure dadeske
jekh tato pulovero, mura dake jekh bari tigaja kindem. Kana khere gelem aba ratyi sas, de zurales
lasha voja_______(33.) manush simas, ke sogodi zhanglem te kinav. Ba inke vi krechunos_______(34.)
kasht trubuj te kinav! Ando kaver bersh majsigo zhav te kinav le podarki! Kodo phenav tumenge, hoj
tume tena zhukaren zhikaj o paluno dyes, ke o manush feri nashel thaj na peske chaladosa si, so o
legmajfontosho butyi avlas. Naj maj shukar kathar tyire chalados_______(35.) losh!
28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. Max. Elért
8

2. MINTAFELADATSOR
Nyelvhelyesség
Nyelvhelyesség

pontszám
I. 10
II. 8
III. 8
IV. 9

35
pontszám:

2. MINTAFELADATSOR
2. MINTAFELADATSOR
Vazhne informaciji
• Pe romani (lovaricko) shib ashunes le tekstura.
• O egzameno andal trin butya tordyol.
• Alavari nashtig hasnis!

2. MINTAFELADATSOR
Romano dyes andej Sharoshda
(0.) Sode manusha beshen andej Sharoshda?..........................cirka trin mijji...................................................
(1.) So inkren ando sako majushi?��
(2.) Kon del kothe o kulturno kher?��
(3.) Kaj kiraven le romnya andel bare kekavi?��
(4.) Kaske si but programura?��
(5.) Sode bershengi si e Amanda?��
(6.) Kana sas ando gav o Parno Grast?��
(7.) So si o legmajlasho, hoj chi bistren le shavora?��
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Max. Elért
7

2. MINTAFELADATSOR
Uzhule lel avri o kher
A B
Kis Renata po interneto ginadas, hoj avri Kis Renata ando nyevipe ginadas, hoj avri
(0.)
den jekh kher. den jekh kher.
(8.) O kher ande forosko centrumo si. O kher ande bare gavesko centrumo si.
(9.) Ando kher duj cine sobi thaj jekh bari kinda si. Ando kher jekh bari kinda thaj jekh soba si.
(10.) O parkolovo angla o kher si. O parkolovo, o garazho pala e shkola si.
Ando kher legmajfeder terne manusha Ando kher legmajfeder phure manusha
(11.)
beshen. beshen.
(12.) Si la sha jekh cino shoshoj. Si la sha jekh cino tachko zhukel.
(13.) Chi e shej thaj chi lako amal chi pen thuvalyi. E shej chi pel thuvalyi, numa laki amalica.
O kauciovo shtar shela thaj shovvardesh O kauciovo duj shela thaj oxtovardesh
(14.)
rupune si. rupune si.
Tehara angla mizmeri zhanen te dikhen o Tehara pala mizmeri zhanen te dikhen o
(15.)
kher. teatro.
O adresso Kossuth placco 30. dujto etazho, O adresso Koronazo placco 25. dujto etazho,
(16.)
ijjato vudar si. dujto vudar si.
0. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

A
8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. Max. Elért

9

2. MINTAFELADATSOR
O William Shakespeare
(X.) William Shakespeare o legmajbaro anglicko dramako

iskiritori sas.
(17.) Mashkar leske tragediji si o Hamlet, o Romeo thaj Julia

thaj o Macbeth.
(18.) Shakespeare numa 48 bershengo sas, kana mulas. chacho si (1) naj chacho (0)
(19.) Lesko chalado chi te iskirisarel, chi te ginavel chi zhanglas. chacho si (1) naj chacho (0)
(20.) Lesko dad jekh chorro mashari sas. chacho si (1) naj chacho (0)
(21.) Shakespeare 17-18 bershengo sas, kana kothe mukhlas

peski shkola.
(22.) Trin shavora sas les, duj sheja thaj jekh shavo. chacho si (1) naj chacho (0)
(23.) Vi sastyari sas, hoj peske chalados te inkrel. chacho si (1) naj chacho (0)
(24.) Mishto hatyardaspe ando zhuvindo Londono. chacho si (1) naj chacho (0)
(25.) Vi ande Londonoske artisto grupo andre shaj ushtyadas. chacho si (1) naj chacho (0)
X. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

1
17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. Max. Elért
9

2. MINTAFELADATSOR

pontszám
I. 7
II. 9
III. 9

25
pontszám:

2. MINTAFELADATSOR
Íráskészség
2. MINTAFELADATSOR
Íráskészség
Vazhne informaciji
• Sama le, hoj le vorbi dosta te aven! Te o teksto so iskirisardan majskurto-j vaj
majlungo-j, atunchi o sityari vaj e sityarica tele cirdel tyire pontura.
• Anglunes ginav le informaciji, hoj so trubul te keres, numa pala kado ker e butyi!
• Lasho si, te situ vrama te iskirisares jekh lil tuke pe lovaricko shib, ba pala kado te na bistres and-
re te iskirisares! Te chi kames te keres, chi kodo naj gindo.
• Alavari numa atunchi hasnisar, kana chi zhanes aba kaver te keres, majfeder hasnisar tyire aktiv-
ne vorbi! Shaj hasnisares le informaciji save andel butya si. Te but hasnisares o alavari but vrama
zhaltar, thaj majbut bida keres.
• Nashtig iskirisares opre pej hertija tyiro chacho anav
Alavari shaj hasnis!


2. MINTAFELADATSOR
Íráskészség
I. Iskirisar jekh blogo, hoj na dulmut pe jekh avri tordyaripe sanas, kaj kipura dikhlan, so Kunhegye-
si Ferenc farbosardas! (Iskirisar 120-150 vorbi!)
Avri tordyaripe
• phen, hoj sostar kado avri tordyaripe alosardan,
• iskirisar, hoj kaj, kana thaj kasa sanas pe kado avri tordyaripe,
• phen, hoj sar fajolas tuke kado avri tordyaripe thaj kaske imbisares les.

2. MINTAFELADATSOR
Íráskészség

2. MINTAFELADATSOR
Íráskészség
II. Iskirisar jekh lil tyire amaleske vaj tyira amalicake, hoj ando juniushi dromardan ando Ciprusho!
(Iskirisar 200-250 vorbi!)
Hodinisaripe
• iskirisar, hoj sostar o Ciprusho alosardan,
• iskirisar, hoj kana, sosa thaj kasa dromardan kothe,
• phen, hoj so kerdan, soski sas e vrama, so xalan, so pilan,
• phen, hoj so fajolas tuke legmajfeder thaj sostar.

2. MINTAFELADATSOR
Íráskészség

2. MINTAFELADATSOR
Íráskészség
Íráskészség
Feladat Elérhető maximális
Értékelési szempontok Elért pontszám
sorszáma pontszám
A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 4
I. Érthetőség, nyelvi megformálás 5
Íráskép 1
A feladat teljesítése, a megadott szempontok

5
követése
Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2
Szövegalkotás 4
II.
Szókincs, kifejezésmód 4
Nyelvhelyesség, helyesírás 4
Íráskép 1

2. MINTAFELADATSOR
2. MINTAFELADATSOR
Általános útmutató
A dolgozatot a javító tanár a szabályzatban megjelöltek alapján javítja, jelöli a hibákat, ezért fontos,
hogy a vizsgázó által használt tintától eltérő színt használjon.
A vizsgázó a fehér, a javító tanár zöld négyzetbe írja a megfelelő kódokat az Olvasott szövegértés,
Nyelvhelyesség és Hallott szövegértés részben:
1 = jó válasz
0 = nem elfogadható válasz, vagy nem válaszolt a vizsgázó.
A feladat végén található egy külön rubrika, ahol az adott feladatban elérhető maximális pontszámot,
és mellé a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot írja a javító tanár.

2. MINTAFELADATSOR

• A feladatok javítása során a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok
a válasz érthetőségét akadályozzák, tehát kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik őket.
• Amennyiben többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutatóban olvasható, melyek azok az ele-
mek, illetve részek a szövegből, amelyek a lehetséges jó válaszokat tartalmazzák.
• Hiába tartalmaz helyes választ, ha több választ is beír a vizsgázó, sajnos egyik sem elfogadható.
• Ha olyan válaszok szerepelnek a megoldások között, amelyek egymást kizárják – szintén nem
fogadható el egyik sem.
• Egész pontokat adunk.
I. Ginav o teksto thaj de duma pel pushimata! Ame (0) jekh kerdam!
0. bokso
1. Szabó Zoltán
2. pa jekh mursh thaj pa jekh shavo
3. ando 2006-to bersh/ 2006
4. peska familijake / familija
5. misto leske nasul butya/nasul butya
6. o patyalipe
7. „shporto misto drab”
8. le love, e vrama
9. o Bogdán Árpád
10. o baxtalipe
II. Rode pasha numerura le tekstura! Somnosar! Ame (0) jekh kerdam!
0. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
C E G A D J K B F I H
III. Hamisardam le tekstura, shuv len pala jekhavreste ando lasho rindo! Ame (0) jekh kerdam!
0. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
A C B H E I J D K G F

2. MINTAFELADATSOR
Nyelvhelyesség
• Ebben a vizsgarészben a nyelvtani, nyelvhelyességi ismereteket mérjük, így csak a tartalmilag és
nyelvtanilag hibátlan megoldás fogadható el.
I. Ande sako mondato si jekh nasul vorba. Iskirisar avri kodi nasul vorba pe stungo rig. Jekh (0) aba
kerdam!
(0.) terni
(1.) lasha
(2.) mure
(3.) loli
(4.) sano
(5.) pharo
(6.) bari
(7.) parni
(8.) andej
(9.) terna
II. Ginav e hertija, alosar avri o lasho dopash mondato! Sama le, ke jekhesa majbut si! Ame (0) jekh
kerdam!
0. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

C A D F B H I E J
III. Alosar avri e lashi vorba. Sama le, ke trine vorbanca majbut si. Ame (0) jekh kerdam!
0. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
A D B F K C H I E G M
IV. Ginav o teksto thaj iskirisar andre la vorbako agor! Ame (0) jekh kerdam!
(0.) - ko
(28.) - ke
(29.) - ko
(30.) - gi
(31.) - ko
(32.) - ki
(33.) - ko
(34.) - ko
(35.) - ki

2. MINTAFELADATSOR
35 30 17 15
34 29 16 14
33 28 15 13
32 27 14 12
31 27 13 11
30 26 12 10
29 25 11 9
28 24 10 9
27 23 9 8
26 22 8 7
25 21 7 6
24 21 6 5
23 20 5 4
22 19 4 3
21 18 3 3
20 17 2 2
19 16 1 1
18 15 0 0

2. MINTAFELADATSOR

• Az olvasott szövegértéshez hasonlóan vizsgázó válaszaiban előforduló nyelvtani és helyesírási
hibák csak akkor befolyásolják az adható pontszámot, ha miattuk nem érthető a válasz.
(0.) cirka trin mijji
(1.) romano dyes
(2.) le gavesko sheruno
(3.) pej avlina
(4.) le shavorenge
(5.) shov/6
(6.) ande nachilo bersh
(7.) le dulmutane tradiciji/tradiciji
0. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

A A A A B B A B A A
X. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

1 1 0 1 0 1 1 0 1 1

2. MINTAFELADATSOR
25 30 12 14
24 29 11 13
23 28 10 12
22 26 9 11
21 25 8 10
20 24 7 8
19 23 6 7
18 22 5 6
17 20 4 5
16 19 3 4
15 18 2 2
14 17 1 1
13 16 0 0

2. MINTAFELADATSOR
Szövegek
I. Angluni butyi
E Sharoshda jekh cino gav si, kathar e Sekesfehervara tranda kilometri si. Ando gav cirka trin mijji
manusha beshen, andal kadal panzh shela rom si. Mure selduj papura kathe rakhadyile aba. Kado
avla o trito bersh, hoj ande sako majushi inkren romano dyes. Me zurales kamav kado dyes thaj
sagda zhukarav o majushi. Butfale programura si. Le gavesko sheruno kothe del o kulturno kher thaj
kothe inkras o romano dyes. Pej avlina andel bare kekavi kiraven le romnya. Si kathe romano lechovo,
romano perkelto romane xumeresa. Detehara aba le mursh, le shave keren e jag tela kekavi. O mas, e
paradajka, e paprika, e purum o gav del sakone gruposke, kon kiravel. Bish grupura shaj aven. Vi muro
chalado gelas detehara te kiravel, ke muri dej kerel o legmajlasho romano lechovo pe intrego lyuma.
Nashtig phenav o recepto, ke atunchi sakon kade kiravela o lechovo thaj muri dej kamel vi ande
kado bersh angluni te avel. Si vi le shavorenge but programura. Shaj keren futbalo pej avlina, avri
farbon lengo vast, lengi faca. Si jekh phuro rom, kon sityarel, hoj sar trubun anda chik cigla te keren.
Opre shaj beshen pe grastesko vaj pe magaresko dumo. Si jekh khelipesko kher, kaj tradicionalisho
romano khelipe sityaren le ternenge. Na feri rom si po romano dyes, tena vi gazhe aven thaj mishto
hatyarenpe. Si kasavo grupo, kaj vi gazhe thaj vi rom si kethane. Mashkar le shavora avri alosaren kon
zhanel majshukares romani paramicha te phenel. Ando nachilo bersh jekhe shove bershengi shejori
sas e angluni, e Amanda, kon pa kodo phendas paramicha, hoj kathar aviline le rom. Pala mizmeri
opre ushtyavel po sinpado e Nótar Mary, ke la le terne zhukaren zurales thaj e Bangó Margit, kas
le majphure kamen bares. Ande nachilo bersh o Parno Grast sas ande amaro cino gav. Me kerdem
lenca vi kipo so avri shutem sigo pe muro Facebooko. Ratyine la Sharoshdako romano khelipesko
grupo sikavel andre pesko programo. Ando grupo desh zhene si, sa cine shavora thaj shejora. Zurales
shukares gilyaben thaj khelen, o jekh shavo kade khelel po gitari sar o Jimmy Hendrix. Me zurales
mishto hatyaravma ande sako bersh pe kadal programura thaj loshav kodoleske, hoj vi le gazhe, vi
le rom kethane kiraven, khelen, vorbin, xan, pen. Kado si o legmajlasho thaj, hoj amare shavora chi
bistren le dulmutane tradiciji.

2. MINTAFELADATSOR
II. Dujto butyi

- Hallo! Muro anav Kis Renata si thaj po interneto ginadem, hoj avri des tyiro kher, anda kado telefonalij tuke.
- Hallo! Muro anav Lakatos Bertalan si, thaj mishto ginadan, avri kamav te dav les.
- Kodo kamav te pushav tutar, hoj kado kher kaj si ando foro?
- O kher ande forosko centro si, po Kossuth placco pasha Liszt Ferenc vulica.
- Pe sodito etazho shaj rakhen o kher?
- O kher po dujto etazho si.
- Sode sobi si ando kher?
- Ando kher si duj cines sobi, jekh bari kinda, thaj jekh cini dyeseski soba thaj toaleto, najipeski soba.
- Pasha kher si garazho thaj balkono?
- Ova, si jekh cino balkono, de naj garazho, angla kher si jekh baro parkolovo.
- O parkolovo bilovengo si?
- Nichi, kon kothe beshel kodo kinel po intrego bersh berleto, so panzh mijji rupune si.
- Ando kher soske si le vechinura?
- Ando kher legmajfeder phure manusha beshen thaj unyi terne chaladura. Zurales dragi si thaj sagda
zhutisaren jekhavreske.
- Kodo kamav te pushav inke, hoj cine zhukeles shaj ingrav ando kher? Anda kodo pushav, ke sima jekh
cino tachkovo.
- Ova, sartena. Shaj anes tyire cine zhukeles. Feri kodo mangav, hoj ando kher nashtig pen thuvalyi!
- Kodo naj bajo, ke chi pav thuvalyi, chi me thaj chi muro amal. Sima inke unyi pushipe. Sode kauciovo
trubul te potyinav? Kado chi iskirisardan ando zhurnalo.
- Duj shonengo kauciovo mangav, kado duj shela thaj oxtovardesh rupune si.
- Mishto-j. Kana shaj zhas mure amalesa te dikhas o kher? Amenge vi adyes pala mizmeri lasho avlas.
- Sunusrav, ba adyes mange naj lasho, ke zhikaj ratyi butyi kerav, de tehara angla mizmeri, deshujekh
chasongo lasho si.
- Phenes mange, hoj kaj trubul te zhas?
- Sartena, Kossuth placco 30. dujto etazho ijjato vudar, avri si iskirime muro anav po vudareskotelefono.
- Atunchi tehara angla mizmeri zhas. Najis tuke! Ash Devlesa!
- Zhukarav tumen! Zha Devlesa!
(Zvoro: iskirisardasles thaj iskirisardasles thaj boldasles: Zsigmond Szabina; perdal iskirisardasles: Lakatos Szilvia)

2. MINTAFELADATSOR
III. Trito butyi

Le William Shakespearesko anav sakon pinzharel, kaj le manushengi civilizacija si, ke ande lyumaki
literatura voj si o legmajbaro anglicko dramako iskiritori thaj poeta. Leske anavale drami sakokaj
khelen la lyumake bare teatrura, leske iskiripe pale sityaren le ternenge. Mashkar leske tragediji o
Hamlet, o Romeo thaj e Julia. O Lear kraj thaj o Macbeth sas le legmajpinzharde, mashkar leske komediji
apol e Makrancos raji. Mashkar leske krajeske drami o III. Richárd thaj o VIII. Henrik sas ande lyumaki
literatura le legmajpinzharde. O Shakespeare numa 52 bershengo sas kana mulas, de zurales barvali
butyi mukhlas pala peste: 37 kotora thaj 150 literaturake butya phanden pasha lesko anav. Kasavo
barvalo butyako drom sasles, hoj butzhene kodo gindisarde, pala lesko merimo, hoj na voj iskrisardas
kadal drami, poemi, ke lesko dad jekh chorro manush sas po dehat, kon vastya kerdas. Chacho si o
William Shakespeare chi zhanglas opre te sikavel barvale nyamon, lesko chalado chi te iskirisarel,
chi te ginavel chi zhanglas. Chi kodo chi zhanas, hoj chaches kana rakhadyilas, feri kattyi zhanas,
hoj ando 1564-to bersh la primavarasa sas lesko bolipe ande mashkarutni Anglia, ando Stratford –
upon - Avon. Lesko dad vi le gavesko sheruno kerdyilas pe jekh cerra vrama. O Shakespeare koran
17-18 bershengo sas kana kothe mukhlas peski shkola, ke leske chalados nas love, hoj te potyinen
ando Oxford lesko sityipe. O terno Shakespeare koran romnya las, deshoxto bershengo sas kana
romnyadino kerdyilas. Tela trin bersh - inke angla kodo, hoj o Shakespeare bish thaj jekh bershengo
kerdyilo - trin shavoren bararde, duj sheja thaj jekh shavo rakhadyile len. Tela anglune panzh bersha
butfale butya kerdas, hoj peske chalados te inkrel, vi kheresko sityari sas. Jokhar gelas ando vesh
pushke te del varisoske pedos, ba nasles papiroshi pa kado, anda kado trubusardas te mukheltar
pesko gav thaj ando foro gelas ando Londono. Ando foro peske chalados chi ingerdas pesa, kade
pe bute bersha nas peska romnyasa peske shavorenca. Ando Londono, krujal ando 1590 -to bersh, 2
shela mijji manusha beshle, zurales zhuvindo sas pasha o dehat, kathe o terno Shakespeare mishto
hatyardaspe. Kamlas o artisto, o iskiripe thaj legmajfeder le teatrongi lyuma. Anglunes le barvale
teatronge patronushonge grasten grizhisardas, maj shajipe las, hoj ande jekh kotor opre te ushtyavel.
Zurales bare talentumoske inkerde les, andre shaj ushtyadas ande jekh artistongo grupo.
(Zvoro: https://hu.wikipedia.org/wiki/William_Shakespeare, kotor, boldasles: Zsigmond Szabina; perdal iskirisardasles:

Lakatos Szilvia)

2. MINTAFELADATSOR
I. Iskirisar jekh blogo, hoj na dulmut pe jekh avri tordyaripe sanas, kaj kipura dikhlan, so Kunhegye-
si Ferenc farbosardas! (Iskirisar 120-150 vorbi!)
Avri tordyaripe
• phen, hoj sostar kado avri tordyaripe alosardan,
• iskirisar, hoj kaj, kana thaj kasa sanas pe kado avri tordyaripe,
• phen, hoj sar fajolas tuke kado avri tordyaripe thaj kaske imbisares les.
Mure dragi Ginavara!

Me Kolompár Kamilla sim thaj pe kodo kamos te iskirisarav tumenge, hoj ande nachilo kurko pe
jekh avri tordyaripe simas mura phenyasa, kaj shukar kipura shaj dikhlam, so o Kunhegyesi Ferenc
farbari kerdas. Me thaj muri pheny aba majbut bersha pinzharas le farbares, anda kado pe majbut
thana dikhlam leske kipura. E lyuma majshukar si, desar ashundem pa leste. Bares loshajlem, kana
ginadem ando zhurnalo, hoj si jekh nevo than, kaj zhanav te dikhav le kipura. Kado programo andej
Budapeshta, ande Ujpeshtako Romano Centro sas thaj le farbimatura vi akanak axtom sas: romane
mursha thaj shukar, lungone balenge sheja thaj romnya sas pe lende. Chaches fajolas mange, hoj
le kipura sa rangasle sas. But manusha geline po avri tordyaripe thaj kodo dihklem, hoj mishto
hatyardepe. Me imbisarav kado programo sakonenge, kon kamen o farbaripe thaj inke chi pinzharen
kadale fantastikushone manushes.
E Kamilla

2. MINTAFELADATSOR
II. Iskirisar jekh lil tyire amaleske vaj tyira amalicake, hoj ando juniushi dromardan ando Ciprusho!
(Iskirisar 200-250 vorbi!)
Hodinisaripe
• iskirisar, hoj sostar o Ciprusho alosardan,
• iskirisar, hoj kana, sosa thaj kasa dromardan kothe,
• phen, hoj so kerdan, soski sas e vrama, so xalan, so pilan,
• phen, hoj so fajolas tuke legmajfeder thaj sostar.
Muri drago amalica, Anna!

Zurales loshajlem kana lem tyo lil thaj ginadem, hoj mishto san thaj shukar butya pecisarde tusa.
Me na dulmut avilem khere pa Ciprusho. Mure romesa hodinisardam kothe. Anda kodo alosardam
o Ciprusho, ke muri pheny thaj lako piramno ande nachilo bersh sas kothe thaj phende, hoj sosko
shukar thaj interesno than si. Ando juliushi samas mure romesa, le uralosa gelam pa Budapeshta po
Ciprusho. O drom duj chasura inkerdas. Ande jekh shukar, baro hoteli beshlam. E soba po baro paji
dikhlas. La deteharako xaben ando hoteli xalam. Le xabena zurales butfali thaj fajni sas. Detehara
sas but fruktura, zelenimata,pampushka. Le mizmeresko xaben ande jekh tradicionalisho restorano
xalam. Muro rom le mashengi zumi xalas thaj peko mas gilchasa. Me but peke mashes thaj peke
zelenimata xalem. Pasha xaben frisshno koktelo pilam. Ando koktelo sas vi frukto so mange zurales
fajilas. La ratyako xaben ando hoteli xalam, so sagda jekh shvedicko mesalya sas. Shaj xalam zumi,
peko mas, peke mashes, butfale zelenimata thaj but pampushki. Po Ciprusho butfali programura shaj
kerel o manush. Ame gelam ando foro te dikhas le dulmutane khangera, dikhlam jekh dyiz, kaj dulmut
le kraja beshle. But najilam ando baro paji. Mange kado fajolas majfeder, ke zurales shukar vuneto
thaj uzho sas o paji. E vrama zurales shukar sas, ke but peklas o kham.
Phandavav muro lil, le sama pe tut thaj pe tyo chalado!
Chumidel tut tyiri amalica: E Sandra
Ando Mishkolco, 2021.09.10.

2. MINTAFELADATSOR
Általános értékelési szempontok az íráskészség feladatokhoz

A dolgozat hibáit, tévedéseit a javító tanár a vizsgázótól eltérő színű tollal javítja a vizsgaszabályzat-
nak megfelelően.
I. feladat
A feladat során összesen 10 pont érhető el:
• a feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága: 4 pont
• érthetőség, nyelvi megformálás: 5 pont
• íráskép: 1 pont
Ha „A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága” szempont alapján 0 pontosra értékelik a dolgozatot,
akkor az összpontszám is 0 pont.
Terjedelmi szempont:
Nagyon fontos, hogy a szöveg terjedelmének minimum 40 szónak kell lennie – ez alatt „ A feladat telje-
sítése és a szöveg hosszúsága” feladatrész 0 pont, és sajnos a fentiek értelmében az összpontszám is.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy amennyiben viszont a szöveg terjedelme meghaladja a 150 szó,
ugyanezen részpontszámból egy pontot le kell vonni.
II. feladat
A feladat során összesen 20 pont érhető el:
• a feladat teljesítése, a megadott szempontok követése: 5 pont
• hangnem, az olvasóban keltett benyomás: 2 pont
• szövegalkotás: 4 pont
• szókincs, kifejezésmód: 4 pont
• nyelvhelyesség, helyesírás: 4 pont
• íráskép: 1 pont
Itt is érvényes az a kitétel, hogy amennyiben „A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése”
részpontszám 0, akkor sajnos a feladat összepontszáma is 0.
Terjedelmi szempont:
Itt is fontos figyelmebe vennie a vizsgázónak, hogy mely szószám esetén kerül egyáltalán értékelésre
dolgozata. Ebben az esetben a minimálisan elvárt terjedelem 50 szó, és az I. feladathoz hasonlóan
az ez alatti szószám a „A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése” szempont alapján fel-
adatrész 0 pontját eredményezi. A 150 szónál nagyobb terjedelem pedig ugyanezen szempont esetén
egy pont levonását jelenti.

JEGYZETEK
Jegyzetek

Lovári Nyelv Dr. Lakatos Szilvia

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Lovári Nyelv Dr. Lakatos Szilvia

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Dr.

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: Dr. Olasz György József

A borító Hájas Zoltán: Idegenek című festményének felhasználásával készült.

A könyv megjelenését támogatta:

© Oktatási Hivatal, 2023

A kiadásért felel: Brassói Sándor elnök

Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

A feladatgyűjtemény hanganyaga letölthető a http://nerok.hu/tananyag/ webcímről.

Írásbeli gyakorló feladatok | 3

4 | Romani (lovári) nyelv emelt szint

Írásbeli gyakorló feladatok | 5

Az emelt szintű érettségi felépítése lovári nyelvből

Vizsgarész összetevő Feladatszám Rendelkezésre álló idő Elérhető pont

Olvasott szöveg értése 3-4 feladat 70 perc 30

Nyelvhelyesség 4-5 feladat 50 perc 30

Írásbeli Szünet (15 perc)

Hallott szöveg értése 2-3 feladat 30 perc 30

Íráskészség 2 feladat 90 perc 30

Szóbeli Beszédkészség 3 feladat 20 perc 30

6 | Romani (lovári) nyelv emelt szint

Az emelt szintű lovári érettségi témakörei

TÉMAKÖR EMELT SZINT (B2)

A család szerepe az egyén és a társadalom életében

Írásbeli gyakorló feladatok | 7

De mire is számíthatsz az egyes vizsgarészek esetében?

8 | Romani (lovári) nyelv emelt szint

Írásbeli gyakorló feladatok | 9

10 | Romani (lovári) nyelv emelt szint

Pár szó az értékelésről

Emelt szint Osztályzat

60-100% jeles (5)

33-46% közepes (3)

25-32% elégséges (2)

0-24% elégtelen (1)

Írásbeli gyakorló feladatok | 11

familija chalado család

gilyi dyili dal

ginadyi kenyva könyv

ginel/ginavel dyinel olvas

khonyik khonik senki

khate kathe itt

luma lyuma világ

rotaji bicigla bicikli

vazhno fontosho fontos

vrema vrama idő

A témakörök megjelenése a feladatsorokban

TÉMAKÖR 1. FELADATSOR 2. FELADATSOR

1. Személyes vonatkozások, család O2 NY2 O2

2. Ember és társadalom O1 NY3 H3

3. Környezetünk NY1 H1 NY2 H2

5. A munka világa NY4

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás H3 H1 I1

8. Utazás, turizmus NY3 I2

9. Tudomány és technika I2 NY1

10. Gazdaság NY4

12 | Romani (lovári) nyelv emelt szint

But baxt dorisaras tuke!

Írásbeli gyakorló feladatok | 13

14 | Romani (lovári) nyelv emelt szint

(0.) Kaske getosaren le Gipsy Stylevoske butyara gada?

A) le romane shejange thaj romnyange

A) jekh shkola A) ando 2011- to bersh

A) e romani shib A) khine

A) bari baxt A) ternipe