Magyar nyelv – év végi ismétlés

A NYELVI RENDSZER FOGALMA

A nyelv nem véletlenszerű halmaz. Alkotóelemei szerepük, használati körük, alakjuk,
jelentésbeli tulajdonságaik alapján rendszert alkotnak. A nyelvi elemek rendszere fokozatosan
egymásra épülő szintekből áll össze. A kisebb nyelvi elemekből megfelelő szabályok
segítségével nagyobb egységeket hozhatunk létre, azokból pedig még magasabb rendűeket
alkothatunk.

Pl. [k] + [u] + [ty] + [a] kutya + -gol kutyagol

(h a n g o k / b e t ű k ) (szó – főnév) (képző) (ige)

ku-tya +-futtában kutya|fut|tá|ban

(szótagok) (utótag) (összetett szó – ragos főnév)

Úgy is mondhatnánk, hogy a nyelv sajátos építőelemekből (hangokból és szavakból)

építkezik. A hangok jelentés nélküli (de jelentésmegkülönböztető) elemei a nyelvnek, a
szavaknak viszont minden esetben valamilyenfajta (fogalmi, nyelvtani vagy egyéb) jelentésük
van. Ahhoz azonban, hogy ezek az építőelemek rendszerként kezdjenek viselkedni, megfelelő
szabályok működésére van szükség. Így attól függően, hogy a szabályok a nyelv mely
építőelemeire vonatkoznak, hangtani és nyelvtani szabályokat különböztethetünk meg. A
hangtani szabályok a hangállomány elemeinek építkezésére, egymásra hatására vonatkoznak, a
nyelvtani szabályok viszont a szókészlet elemeit szervezik nagyobb egységekbe. Ilyen
szempontból maga a nyelvtan két alkotórészre oszlik: szótanra és mondattanra:

A nyelvi A nyelvi rendszer A nyelvtan felépítése Szabályok

szintek tagolódása
Hangok A nyelv hangjai (fonémák) Hangtan Hangtani
Szófajok Szófajtan
Szavak Szótan
Szóelemek (morfémák) Szóalaktan
Szószerkezetek Nyelvtani
Mondatok (szintagmák) Mondattan
Mondatok

161
 Hangtan

A hangokat hagyományosan magánhangzókra és mássalhangzókra oszthatjuk.

Magánhangzók Mássalhangzók
- zöngehangok - zörejhangok

- a levegő akadály nélkül távozik - akadályhangok, képzésükkor akadály

képződik a gégefőben vagy a szájüregben
-szótagalkotó erejük van - önállóan nem alkotnak szótagot

A magánhangzók felosztása:

Időtartamuk szerint A nyelv vízszintes mozgása szerint

rövidek a e i o ö u ü magasak e, é i, í, ö, ő, ü, ű
hosszúak á é í ó ő ú ű mélyek a, á, o, ó, u, ú

A táblázatok segítségével egészítsd ki az alábbi mondatokat!

A mai magyar nyelv hangrendszerében ____ (hány?) magánhangzó van, amelyek időtartamuk
szerint ___ (hány?) párt alkotnak. A magánhangzók időtartamának _____________________
(milyen?) szerepe van pl. szel – szél, kerek – kerék stb.
A magyar nyelv egyik ősi, finnugor jellemzője a magánhangzó-harmónia, illetve a
_________________ (milyen?) illeszkedés szabálya. Hangrendjük szerint a szavak
__________ (pl. terítő), _____________ (pl. zongora), illetve _______________ (pl. irodalom)
hangrendűek lehetnek.

FELADATOK

1.Válaszolj a kérdésekre!

a) Hány betűből és hány hangból áll a magyar ábécé? __________________________________

b) Melyik betű előzi meg és melyik követi az alábbi betűket?

___ o ____, ____ t ____, ____ d _____

2.Alkoss két-két értelmes szót a magánhangzók pótlásával!

a) k__ r __k, k__ r __k b) l __ b __g, l __ b __g

162
3.Írd le szótagolva az alábbi szavakat!

Istvánról - ___________________, megeszi - ______________, edzésre-________________

szivaccsal- _________________, Tóthék - _____________, pszichológus-________________

4.Lásd el az alábbi szavakat a megfelelő toldalékkal!

koncert -ra, -re _______________

halászlé -val, -vel _______________
szemű -hoz, -hez, -höz _______________

5. Húzd alá a szövegben a vegyes hangrendű szavakat kékkel, a magas hangrendűeket pedig
pirossal!

Ady Endre szerelmi költészete újítást hozott a magyar lírába. Verseiben már nem csupán
a szerelmi idillt jeleníti meg. A Léda-versek között gyakran találunk olyan költeményeket,
amelyek a szerelmet harcként, küzdelemként, beteljesületlen vágyként jelenítik meg.

6.Sorold betűrendbe az alábbi fűszernövényeket!

borsmenta, gyömbér, borsikafű, kakukkfű, kapor, ánizs, bazsalikom, rozmaring, metélőhagyma,

______________________________________________________________________________

7.Egészítsd ki az alábbi szavakat a megadott betűk hosszú vagy rövid változatával!

u – ú: dar__, savany__, kult__ra, h__szadik, kopolty__, tan__l

i – í: sz__nes, v__zes, t__zes, mind__g, takar__t, d__csér,
o – ó: árb__c, hajór__l, p__sta, almáb__l, nyomtat__, hallgat__zik

8. A hangok jelölését illetően – bár a magyar helyesírás alapvetően hangjelölő – vannak esetek,
amikor mai szemmel nézve nem érvényesül maradéktalanul az egy hang – egy betű-elvű
írásmód. Például családneveinkben találkozunk régi, ma már nem használatos hangjelölésekkel.
Hogyan ejtjük az alábbi családneveket? Írd a szögletes zárójelbe!

aa = á: Gaal [e.: ___________] ch = cs: Madách [e.: ___________]

eé = é: Veér [e.: ____________]
eö = ö: Eötvös [e.: __________]
ew = ö: Thewrewk [e.: _________]
oó = ó: Soós [e.: ____________]
y = i: Kölcsey [e.: ___________]
cz = c: Czuczor [e.: ____________]
s = zs: Jósika [e.: ______________]
th = t: Csáth [e.: _______________]
ts = cs: Takáts [e.:______________]
w = v: Wesselényi [e.: ___________]

9.Olvasd el az alábbi szabályt, majd oldd meg a feladatot!

Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik, a latin írású nyelvekből átvett idegen
tulajdonneveket és egyéb szavakat eredeti írásmódjuk szerint rögzíti.

163
 Melyik írásmód a helyes? Húzd alá!

(angol) Greenwich vagy Grinics (olasz) quattrocento vagy kvatrocsentó

(szerb) Đurić vagy Gyurity (román) Tîrgovişte vagy Tirgoviste

(orosz) Tolstoj vagy Tolsztoj (kínai) Sechuan vagy Szecsuan

10.Mely magánhangzók hiányoznak az alábbi közmondásból? Tudod-e mit jelent a közmondás?

__j__nd__k l__n__k n__ n__zd __ f__g__t!

11. Olvasd el az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésre!

Írásrendszerünk nem jelöli az olyan hangokat, amelyek nem fordulnak elő a teljes magyar
nyelvterületen. Azoknak ugyanis, akiknek nyelvváltozatából ezek a hangok hiányoznak, külön
meg kellene tanulniuk, mely szavakban, és pontosan mely helyeken fordulnak azok elő. Éppen
ezért nem rögzíti az írás a nyelvterület nagy részén, s így a vajdasági regionális köznyelvben is
sokhelyütt használt, ún. zárt ë hangot sem, amely kiejtés szerint a hosszú é hang voltaképpeni
rövid párja volna. (A nyílt e hangot a nyelvi rendszer szempontjából, a hangtani
hagyományoknak megfelelően tekintjük az é hang időtartambeli párjának.)

Melyik az a hang, melyet Vajdaságban sok helyen ejtenek? ______________________________

Miért nem kerülhetett be írásrendszerünkbe ez a hang?_________________________________
____________________________________________________________________________

A mássalhangzók

Egészítsd ki az alábbi mondatokat!

Nyelvünk hangrendszere ____ (hány?) mássalhangzót tartalmaz, amelyek képzésekor a tüdőből

kiáradó levegő valamilyen __________ (mibe?) ütközik a ______________ (hol?). A
mássalhangzók tehát kivétel nélkül akadályhangok.
Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. A magyar ábécé ____ betűből áll, az ún.
teljes ábécé pedig _____ betűből. Írásrendszerünkben a j hangnak két betű felel meg:
__________

A mássalhangzókat több szempontból osztályozhatjuk. Egészítsd ki az ábrát!

164
írásjegyük szerint időtartamuk szerint a hangszalagok működése
szerint
__________ ____________ ______________ _______________

_________________ _______________
______________

FELADATOK
1.a) Igazold szópárokkal, hogy a mássalhangzók időtartamának is jelentésmegkülönböztető
szerepe van! (Pl. hal – hall)
___________________________________________________________________________
b)Válassz ki a gyűjteményedből két párt, és foglald őket mondatba! Dolgozz a füzetedben!

2.Olvasd el az alábbi szöveget, majd keress szavakat az alábbi szempontoknak megfelelően!

Napközben erős fejfájás gyötört, szédülve jöttem ki az órákról, mindig úgy éreztem, hogy a tanár
nekem beszél, minden szavát elnyeltem az utolsó hangig. Feleltetéskor átsiklott felettem, csak azt
kérdezte, aki önként jelentkezett. Már alig volt rajtam kívül valaki, sokszor úgy éreztem, mindjárt
én kerülök sorra. Az osztálynapló kinyitásakor mindenki rám nézett, ő is, aztán mást szólított.
Szerettem volna már átesni a próbán.(Lakatos Menyhért nyomán)

Három szó, mely csak egyjegyű mássalhangzókat tartalmaz:

___________________________________________________________________________
Három szó, mely kétjegyű mássalhangzót is tartalmaz:
___________________________________________________________________________
Két szó, melyben hosszú mássalhangzó is van: _______________________________________

3.Egészítsd ki az alábbi szavakat a megfelelő mássalhangzóval!

l – ll: be __ő __em, á __talános, mú__ik, á __andóan, sza ___ag, furcsá___
sz – ssz: ho ___ú, le ___, vi ___hang, ö ___esen, stre___, me ___eség
s – ss: ki ___ebb, la ___an, hango ___an, fri ___en, mo ___atok, keve ___en
j – ly : muszá___, fo___dogál, ma ___om, nyava ___og, fá ___dalmas, komo___

165
4. A hangszalagok működése szerint zöngés és zöngétlen mássalhangzókat különböztethetünk
meg, amelyek 9 zöngésségi párt alkotnak. Egészítsd ki az alábbi táblázatot a hiányzó betűkkel!

zöngés b g m n ny z dz gy r l j
zöngétlen f t s h cs

5.Alkoss értelmes szavakat a megkezdett minta alapján!

bók – pók, dúl - ________, _________ - sír, gép - _________, ___________ - fonal

6.Szerkessz egy olyan legalább 4 szóból álló értelmes mondatot, melynek szavaiban egyetlen
zöngétlen mássalhangzó sincs!
____________________________________________________________________________
7. Milyen betűt írunk? Egészítsd ki a szavakat a megfelelő betűvel!
bici___li, helye___kedik, csú ___da, ka ___zsi, rende___kedik, rö ___tön

A mássalhangzók egymásra hatása – mássalhangzótörvények

A beszéd folyamatában a szomszédos, sőt az egymástól távolabb eső hangok is hatnak egymás
képzésére. Ez az egymásra hatás bizonyos hangkombinációk esetében szabályos, törvényszerű
hangváltozásokat eredményez. Az alábbi táblázatban áttekintjük a mássalhangzók egymásra
hatásának alapvető törvényeit.

Mássalhangzótörvény Példa
fiókban [fiógban],
Zöngésség szerinti
Részleges dobta [dopta]
hasonulás Képzés helye szerinti gyöngy [gyönygy], ellenben
[ellemben]
dobpergés [doppergés], lefedte
[lefette], egészség [egésség],bátyja
Hasonulás
Írásban nem jelölt [báttya]
Teljes
hasonulás
Írásban jelölt kanállal (kanál + -val) tündérré
(tündérré), meggyel (meggy + -vel)
nézz (néz + -j), attól (az + -tól)

166
Összeolvadás Írásban nem jelölt fáradság [fáraccság], látja [láttya],
tetszik [teccik]
Mássalhangzó- szállnak [szálnak], otthon [othon],
Írásban nem jelölt
rövidülés összhang [öszhang]
Mássalhangzó- kertben [kerben], parasztszekér
Írásban nem jelölt
kiesés [parasszekér]

FELADATOK

1.Húzd alá az alábbi szavak közül azokat, amelyekben részleges hasonulásra kerül sor!

bukdácsol, rettenetes, tetszőleges, azonban, arra, gyöngy, vígaszdíj, könyvespolc

2.Írd a szavak utáni vonalra a felismert hangtani változások nevét! Aláhúzással jelöld a
szavakban a hangtani változás helyét!

anyja - _______________________________ barátság - ______________________________

hozzuk - ______________________________ inggomb - ______________________________
mondta - _____________________________ híressé - _______________________________

3. Lásd el az alábbi szavakat -val, -vel raggal!

narancs + -val = ____________________ toll + -val =_____________________________

Pekić + -vel = ______________________ Papp + -val = _______________________________
Kovách + -val = ________________________ Mariann + -val =_________________________
Kántor + -val =__________________________ méh + -vel =__________________________

4.Keresd ki az alábbi szövegben azokat a szavakat, amelyek belsejében írásban jelölt teljes
hasonulásra kerül sor! Írd ki a szavakat a vonalra!

Hogy repülni tudjon, olyasmit alkotott, mint egy madár. Tollakat rakott szépen egymás mellé, a 
legkisebb után egyre nagyobbakat, majd a  legnagyobbakat egyre kisebbre váltva, mintha
halmon nőttek volna, vagy mint ahogy a  pásztorsípon a különböző nagyságú nádszálak
sorakoznak egymás után lassú emelkedéssel. Aztán a közepén lenfonállal fűzte össze őket, alul
viasszal rögzítette, s amint így összeállította, egy kevéssé meghajlította, hogy az igazi madarakat
utánozza vele. Mellette állt fia, Ikarosz, s nem tudta, hogy a saját vesztében gyönyörködik.
Ragyogó arccal a szélben libegő pelyhek után kapdosott, majd hüvelykujjával a sárga viaszt
puhítgatta, és játékával hátráltatta atyja csodálatos munkáját. (Daidalosz és Ikarosz)

__________________________________________________________________________

5.Olvasd el az alábbi szövegrészleteket, majd oldd meg a feladatot!

___Régen, amikor a  mesék még „éltek”, amikor az emberek a nagy munkák után vagy téli
estéken összegyűltek, nemcsak a gyerekek, hanem a kamaszok és a felnőttek is körülülték a 
mesemondót. Figyelmesen hallgatták, együtt nevettek, együtt csodálkoztak és várták izgatottan,

167
mit hoznak az újabb fordulatok, hogyan diadalmaskodik a legkisebb legény a sárkány vagy
a gonosz király felett.
___Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Ez a  király olyan hatalmas volt, hogy ha
eltüsszentette magát, az egész ország népének rá kellett mondani: adj’ isten egészségére!
Hogyha náthás volt, nem is lehetett más szót hallani az országban, mint: „Adj’ isten
egészségére!” Minden ember mondta, csak a  csillagszemű juhász nem akarta sohase mondani.

Melyik szövegben találsz példákat az alábbi hangtani változásokra? Írd a szövegek elé a
megfelelő számot! Bizonyítsd állításod, húzd alá a szövegben a hangtani jelenségeket tartalmazó
szavakat!

1. mássalhangzó-kiesés, összeolvadás,
2. mássalhangzó-rövidülés, zöngésség szerinti részleges hasonulás.

6. Csoportosítsd a szavakat a mássalhangzó-törvények szerint!

ablakban, otthon, egyszer, hagyjuk, népdal, hulldogál, most sincs, tanítja, mondta, kézzel,
foghang, anyja, varrna, mindketten, maradjatok, egészség, szóljon, mossa, azonban, attól
részleges hasonulás: _________________________________________________________
írásban jelölt teljes hasonulás: __________________________________________________
írásban nem jelölt teljes hasonulás: _____________________________________________
összeolvadás: ______________________________________________________________
kiesés: ____________________________________________________________________
rövidülés: _________________________________________________________________

SZÓTAN

A szótan vizsgálódásának középpontjában a szó áll. A szó egyszerűen szemlélve a nyelv

jelentéssel rendelkező építőeleme. Maga a jelenség azonban ennél sokkal bonyolultabb. A szó
ugyanis másmilyennek tűnik, ha a szótárt lapozgatjuk, és abból keressük ki, s ismét
másmilyennek, ha mondatba akarjuk foglalni. A szótári szó (lexéma) a képzőn kívül nem
tartalmazhat semmilyen toldalékot (kivéve az ikes igék esetében az -ik személyragot), így ha
mondatba szeretnénk foglalni, megfelelő szóalakkal kell felruháznunk. Ahhoz azonban, hogy ezt
megtehessük, ismernünk kell a szó jelentését, alaktani viselkedését és lehetséges mondattani
szerepeit.

168
A szavak hangalakja és jelentése

Minden szónak van hangalakja és jelentése. A kettő szorosan összetartozik. A hangalak

beszédhangok értelmes sora. A szó jelentése az a fogalom, tartalom, amelyet a hangalak a
tudatunkban felidéz. A hangalak és a jelentés viszonya nem valóságos összefüggésen, hanem a
nyelvi hagyományon alapul. Ezért nevezik ugyanazt a fogalmat különböző nyelveken
másképpen (pl. magyarul fa, szerbül drvo, angolul tree, németül baum, latinul arbor stb.).
A hangalak és a jelentés viszonya alapján a szavak különféle jelentéstani kapcsolatot létesítenek
egymással: olykor egy hangalakhoz egy vagy több jelentés járul, máskor több hangalak között
létesül kapcsolat. Egészítsétek ki a táblázatot saját példákkal!

Megnevezés Jellemzőjük Példák

Egyjelentésű szavak Egy hangalak – egy jelentés: gyermekláncfű
________________
Egy hangalak – több összefüggő jelentés: csiga
Többjelentésű szavak
_______________
Azonos alakú szavak Azonos hangalak (véletlen egyezés) – több vár
nem összefüggő jelentés: _______________
Egy hangalak – egy jelentés: kattog
Hangutánzó szavak
_______________
Egy hangalak – egy jelentés: cammog
Hangulatfestő szavak
_______________
Két hasonló hangalak – azonos jelentés csepp – csöpp
_______________
Hasonló alakú szavak
Két hasonló hangalak – több eltérő jelentés helység – helyiség
_______________
Több különböző hangalak – egy jelentés nevet, kacag, kuncog
Rokon értelmű szavak
________________
Ellentétes jelentésű Két különböző hangalak – ellentétes alacsony – magas
szavak jelentés ________________

FELADATOK

1.Karikázd be a rokon értelmű szavak sora előtti betűt!

a) siet, rohan, fut

b) gyermek, férfi, nő
c) beszél, szövegel, főz

2.Folytasd a sort, írj még legalább két rokon értelmű szót!

sír, zokog, _________________________________________________________________

169
nagy, magas, _______________________________________________________________

3.Olvasd el az alábbi szövegrészt, majd húzz alá a szövegben egy-egy hangutánzó és

hangulatfestő szót!

A nagy és tündöklő Bécs után ez a kis és szegényes Pest olyan meghittnek tetszett, hogy szinte
elérzékenyült. Andalító délután volt, friss és idilli, olyan téli délután, mikor szinte szikrázik
az életkedv. Ropogó hó takarta a várost. A lánchídi kőoroszlánok homlokán is hó volt, mintha
valami fehér kendővel kötötték volna be a fejüket. Korcsolyák csilingeltek a jégpályára siető nők
kezében, szánok csengettyűztek. A fagy, a  kemény, egészséges fagy kicsípte az  arcokat.
(Kosztolányi Dezső)

4.Írd be a következő szavakat a táblázat megfelelő rovatába!

torta, zebra, csap, terem, toll, levél, trombita, édes, szülő, kerékpár, király

Egyjelentésű szavak Többjelentésű szavak Azonos alakú szavak

5.Kösd össze nyilakkal az ellentétes jelentésű szavakat!

reális borúlátó
optimista valószínűtlen
minimum szelíd
agresszív legtöbb

6.Mi a különbség a következő szavak jelentése között? Foglald őket mondatba!

a) helység – helyiség
______________________________________________________________________________

b) egyelőre – egyenlőre
______________________________________________________________________________

7. Ha bizonytalan vagy a 6. feladatban található szavak jelentésében, melyik kézikönyvben nézel

utána? Karikázd be a helyes válasz előtti betűt!

a) Idegen szavak és kifejezések kéziszótára

b) Szinonima szótár
c) Magyar értelmező kéziszótár

170
A szófajok rendszere

A közös jelentéstani, alaktani és mondattani tulajdonságaik alapján az egy csoportba tartozó

szavakat szófajoknak nevezzük.

FŐNEVEK MELLÉKNEVEK
SZÁMNEVEK NÉVMÁSOK

IGÉK NÉVSZÓK HATÁROZÓSZÓK

FŐNÉVI IGENÉV NÉVELŐ NÉVUTÓ INDULATSZÓ

MELLÉKNÉVI IGENÉV SEGÉDIGE IGEKÖTŐ MÓDOSÍTÓSZÓ

HATÁROZÓI IGENÉV KÖTŐSZÓ

IGENEVEK VISZONYSZÓK MONDATSZÓK

(nyilakat húzni a körökből, azok mellé írni a szófajokat)

FELADATOK

1. Mely szófajokra vonatkoznak az alábbi állítások? Írd a szófaj nevét az állítás mellé, majd írj
egy saját példát is!

Megjelölhetik pl. a mozgás irányát, de vannak olyanok is, amelyek megváltoztatják az ige
jelentését. _____________________ Példa: ________________

171
Cselekvést, történést, létezést jelentő szó. _______________________ Példa: _______________

Az egyik csoport pontosan jelöli meg a számot, mennyiséget, míg a másik csoport csak
hozzávetőlegesen. ___________________________ Példa: _______________________

Tulajdonságot, sokféle jelentésárnyalatot fejezhetnek ki. ___________________ Példa:

_____________

Rendszerint főnevek után állnak, és velük együtt fejezik ki a cselekvés valamilyen körülményét.
_____________________________ Példa: _____________________

Igéből képezzük a –ni képzővel. _______________________ Példa: __________________

Kifejezhetik több egyforma dolog közös nevét is, de valaminek vagy valakinek a saját,
megkülönböztető nevét is. ___________________________ Példa: _____________________

2.Kösd össze a szavakat a megfelelő szófaji minősítéssel!

ember, emberi, emberiség, főnév, melléknév, számnév

embernyi

(beírni a szavakat a kockákba)

3.Sorold be a táblázat megfelelő helyére az alábbi igéket!

tanulni fog, beszélj, alszik, beragasztottam, be fogjuk dobni, megkeresném,

mossátok ki, játszottunk volna, megette, szavalhattok

Jelen idő Múlt idő Jövő idő

Általános Határozott Általános Határozott Általános Határozott
(alanyi) (tárgyas) (alanyi) (tárgyas) (alanyi) (tárgyas)
ragozás ragozás ragozás ragozás ragozás ragozás

Sorold be a fenti szavakat a megfelelő helyre!

Kijelentő mód: _______________________________________________________________

172
Feltételes mód: _____________________________________________________________

Felszólító mód: ______________________________________________________________

4.Egészítsd ki a táblázat hiányos részeit!

A főnév fajtája Saját példa A főnév fajtája Példa

egyedi név ________________ ________________ Piroska
földrajzi név ________________ ________________ só
gyűjtőnév ________________ ________________ Egri csillagok
elvont köznév _________________ ________________ olvasás
intézménynév ________________ ________________ Bodri
csillagnév ________________ ________________ Földközi-tenger
márkanév ________________ ________________ Nobel-díj

5.Húzd alá az alábbi mondatokban a névmásokat, és nevezd meg fajtájukat!

Kinek viszed azt a kiflit? _____________________________________________________

Nekem is olyan ruha kell, mint amilyen a tied.______________________________________
Az az igazi barát, akivel együtt szomorkodhatsz. ______________________________________
Ne foglalkozz velem, gondoskodj magadról! _______________________________________
Mindenkinek adott valamilyen ajándékot. _________________________________________

6.Másold a füzetedbe a kiemelt szavakat, majd határozd meg szófajukat!

Szombat reggelre virradt. Csillogó nyári verőfény ömlött végig mindenen, élet és jókedv lüktetett
mindenütt. Vidám dal csilingelt, és ha csordultig töltötte a fiatal szíveket, nóta fakadt
az ajkakon. Minden arcon öröm ragyogott, az emberek mozgása könnyebb, tavasziasabb lett.
Virágban álltak az akácok, és illatuk megtöltötte a levegőt. A falu fölé emelkedő Cardiff-hegy
üde zöld színben pompázott. Elég messze is volt a dombocska, hogy csábító, békés, távoli
ígéretföldjének tűnjék. Ekkor megjelent a színen Tom. Vödör meszet és hosszú nyelű meszelőt
cipelt magával. Végignézett a kerítésen, és mélységes bánat szállta meg lelkét. A természet
ragyogó vidámsága egyszerre elröppent. A kerítés vagy harminc méter hosszú és majdnem
három méter magas volt.(Tom Sawyer kalandjai)

Mit jelent szerinted a verőfény szó? Magyarázd meg saját szavaiddal!

___________________________________________________________________________

7.Keresd meg a négyzetbe rejtett módosítószókat! Kettőt közülük foglalj mondatba!

P U V S K B R
E T A L Á N I
R A J Ű S E M
S Á O U Z M E
Z E N G Ő E L
E N N Y I L E
M G O E B Á R

173
__________________________________________________________________________

8.Húzd alá az alábbi szósorban a határozószókat!

nemsokára, miatt, oda, mellett, mindjárt, egyedül, hátul, alatt, tegnap, már

Mit fejeznek ki a határozószók? Fogalmazd meg saját szavaiddal!

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

9.Alkoss olyan érzelemkifejező mondatokat, melyek mindegyikében van egy-egy indulatszó is!
Karikázd be mondataidban az indulatszókat!

Figyelmeztetés: ____________________________________________________________
Vágyakozás (valami után): ___________________________________________________
Meglepetés: ______________________________________________________________

10.Melyik kötőszó hiányzik az alábbi mondatokból? Válaszd ki a megfelelőt!

és, hogy, de, ezért, tehát, de, csak, tudnillik, vagy

Tegnap azt mondta, ________ hétfőig elküldi a csomagot.

Nem értettem a leckét, ________ telefonáltam Andrásnak.

Okos fiú volt, _______ nem szeretett tanulni.

11. Húzd alá a nyelvileg helyes mondatokat!

A Bélának is telefonálunk? A szorgalmas Árpi ötöst kapott biológiából.

A lány a Petőfi Sándor utcában lakott. Délután felhőszakadás volt az Észak-Bácskában.

12.A szófajokat néha nehéz pontosan elhatárolni egymástól, az ilyen szavaknál a szófaji értéket a
szövegkörnyezet (nyelvtani toldalékok, mondatrészszerep) alapján döntjük el. Pl. Piros ruha van
rajta. [miJ → melléknév]; Kigyulladt a piros. [A → főnév]). Igazold egy-egy mondattal, hogy az
olasz, rágcsáló, tanult, kettő szavak is lehetnek többszófajúak! Dolgozz a füzetedben!

Pl.olasz (szófaj: ____________) ________________________________________________

olasz (szófaj: ____________) _______________________________________________

13. Melyik könyvet kell leemelned a polcról, hogy ellenőrizd, hogyan kell helyesen írni
Széchenyi István nevét? Karikázd be a helyes válasz előtti betűt!

a) a Magyar Szinonimaszótárat

174
b) A magyar helyesírás szabályait
c) a Magyar értelmező kéziszótárt

Alaktani tudnivalók

A magyar szóalak kétféle szóelemből épül fel: szótőből és a toldalékokból.

A szótő a szóalaknak az a része, amelyhez a toldalékokat kapcsoljuk. Szófaji szempontból a
töveket ige- és névszótövekre oszthatjuk, szerkezetük szerint pedig megkülönböztethetünk
tőszavakat, amelyek már nem bonthatók tovább (ezek az abszolút tövek), és szerkesztett (vagy
ún. relatív) töveket, amelyek még további szóelemekre tagolhatók.

Mint említettük, a finnugor örökségből adódóan a magyar nyelv alaktanára nagyszámú

toldalék használata (agglutináció) jellemző. A magyar szóalakban a toldalékok szinte kizárólag
a szótő után sorakoznak. (Kivétel csak a felsőfok leg- és a túlzófok legesleg- jele.)
A magyar nyelv háromféle toldalékot különböztet meg: a képzőt, a jelet és a ragot
(amelyeket olykor kötőhangzó kapcsol a tőhöz, de az maga nem számít morfémának). A
szóelemek közül a képző új szavakat hoz létre, a jel és a rag viszont nem. Egy szóalakon
belül több képző is követheti egymást, s ilyenkor továbbképzett szavakról beszélhetünk.

SZÓTŐ KÉPZŐ(K) JEL(EK) RAG

kert + -ész + -(e)k + (e)t

(beírni az alakzatokba)

A szóalkotás című fejezetből ismételjétek át a szókészlet bővítésének alapvető és ritkább

módjaira vonatkozó ismereteket, majd az alább megkezdett minta alapján közösen készítsetek
róluk fürtábrát egy nagyobb kartonlapra, amelyet kiakaszthattok a tanterem falára! Példákat is
írjatok az egyes szóalkotási módokra, ezeket a fürtök külső körébe helyezzétek el! Használjatok
különböző színeket!

175
 egyszeregy jóllehet
igeképzés
szervetlen
szóösszetétel szóképzés igenévképzés

szerves SZÓALKOTÁS névszóképzés

ritkább szóalkotási módok

A jel és a rag a képzővel szemben a szavak nyelvtani (alaktani, mondattani)

megformálásához járul hozzá. A jel módosítja a szó jelentését (pl. asztal → asztalok; gyors →
leggyorsabb; lát → látna stb.), de ez még nem elegendő a szó mondatba illesztéséhez. A szavak
mondatbeli szerepét a rag határozza meg (pl. széket, Péternek, hegedűvel stb.), ezért a
szóalakban csak egy rag fordulhat elő, amely egyben le is zárja azt.
A jelek és ragok felvétele tekintetében az igék és a névszók járnak élen, s eszerint
beszélhetünk igei jelekről és ragokról, valamint névszójelekről és -ragokról.

FELADATOK

1.Sorold be a megfelelő helyre az alábbi szavakat!

hamarabb, zongora, kérik, jelentés, szomszéd, ellenőriz, szerkezet

Toldalékos szavak: _________________________________________________________

Toldalék nélküli szavak: _____________________________________________________

2.Húzd alá a szósorban az összetett szavakat! Nevezd meg az összetett szavak elemeit!

folyosó, hintaló, tekintetében, mindhárom, cselekvés, napfény, tudományos, elutazott

3.Milyen toldalékokat fedeztél fel a diákokról szóban? Karikázd be a helyes válasz előtti betűt!

a) rag + jel
b) jel + rag
c) képző + rag

4.Függőleges vonallal bontsd szótőre és toldalékra a szavakat, majd írd a vonalra a szótőt!

alakjaiban - _______________________ szemecske - __________________________

176
alaktalan - ________________________ hullajtotta - __________________________

5.Töltsd ki a táblázat hiányos részeit!

alapszó képző képzett ige a képzett ige fajtája

ír -at
kér kéretik
olvas ható ige
sétál -gat
él éled

6.Elemezd az alábbi táblázat példáinak a szerkezetét, majd töltsd ki a táblázat hiányos részeit!

Névszókhoz járuló jelek:

A jel neve A jel alakja(i) Példák
A többes szám jele házak, valakik
-é Mátyásé, macskáé
Birtoktöbbesítő jel almái,házai.
-(a)m, -ünk házam, kertünk
nagyobb, legnagyobb

7.Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatot!

Nyelvünk finnugor öröksége, hogy a többséget kifejező számnevek mellett nem kerül többes
számba a főnévi alaptag.

Jelöld + jellel a nyelvileg helyes mondatokat!

___ Délután sok emberek sétáltak az utcán.

___ Kevés házi feladatot kaptunk.
___ A gyerekek tíz labdákkal játszottak.

8.Bontsd szóelemekre (függőleges vonalakkal) az alábbi szavakat! Jelöld számokkal a szóelemek

fajtáját! (szótő – 1, képző – 2, jel – 3, rag – 4 )

kedvező vicceltem barátoknál b á ty á m a t

sz é p í t k e z é s pihenjünk látnátok magasabbra

9. Olvasd el az alábbi könyvajánlót, majd végezd el a feladatot!

Jeff Kinney: Egy ropi naplója - Ebben a rövid regényben nincsenek sem hősök, sem nagy
kalandok. Egy kamasz fiú naplóját olvashatjuk, aki néha jó döntéseket hoz, néha kevésbé… Miért
lett ez a történet mégis világszerte a gyerekek kedvence? Talán a legjobb, ha egy fiatal olvasó
szavait idézzük: „Bevallom őszintén, csak úgy, szórakozásból, önszántamból nem sokszor

177
ragadtam könyvet a kezeim közé. Ez az első könyvsorozat, amely leköti a figyelmem. Nagyon
szeretem a grafikáját, a humorát. A betűk típusa is könnyen olvasható, nem zsúfolt, átlátható.
Ezeket a könyveket komolyan, ezerszer és ezerszer el tudnám olvasni.”

Írj ki a szövegből négy olyan toldalékos szót, amelyben képző is van!

________________________________________________________________________

Mondattan

Miután áttekintettük a szavak jelentéstani és nyelvtani eszköztárát, még hátra van, hogy feltárjuk
azokat az erővonalakat, amelyek már kívül esnek a szótan körén, és rendeltetésük az, hogy a
szóalakokat szószerkezetté, illetve egyszerű és összetett mondattá szervezzék.

A szószerkezetek fajtái:

hozzárendelő (predikatív) alárendelő szószerkezet mellérendelő szószerkezet –

szószerkezet halmozott mondatrészek

(beírni az alakzatokba)
FELADATOK

1.Jelöld, hogy az alábbiak közül melyek az igaz (I) és melyek a hamis (H) állítások!

A predikatív szerkezet olyan szerkezeti egység, amely az alany és az állítmány egymást vonzó és
szervesen kiegészítő jelentéstani-nyelvtani viszonyán alapul. ____

Az alárendelő szószerkezetek a bővítmények közötti alárendelő viszonyt jelölik. ______

178
Az alárendelő szószerkezetek lényegi összetartó erejét az alaptag és a bővítmény között létesülő
alárendelő (tehát nem egyenrangú) nyelvtani viszony képezi. ______

Beszélhetünk tárgyas, határozós és állítmányi alárendelő szószerkezetekről. ______

A tárgyas és a határozós szószerkezetek alaptagja általában főnév. _______

A mellérendelő szószerkezet tagjai egyenrangú viszonyban állnak egymással._______

A mellérendelő szószerkezet tagjait halmozott mondatrészeknek is szoktuk nevezni. _______

A mondatrészek mindegyike lehet halmozott, s eszerint megkülönböztethetünk halmozott alanyt,

állítmányt, tárgyat, határozót és jelzőt. ______

2.Tanulmányozd a mellérendelő szószerkezeteket ábrázoló táblázatot, majd egészítsd ki a

táblázat utolsó mondatát!

szerkezeti tag szerkezeti tag kapcsolatos (pl. a sügér és a ponty [halak])

szerkezeti tag szerkezeti tag ellentétes (pl. drága, de silány [áru])
szerkezeti tag ~ szerkezeti tag választó (pl. kávét vagy teát [kér])
szerkezeti tag szerkezeti tag következtető (pl. jószívű, tehát kedves [személy])
szerkezeti tag szerkezeti tag magyarázó (pl. fárasztó, ugyanis párás [idő])

Az egymásnak mellérendelt, külön-külön hangsúlyozott, azonos szerepű mondatrészek közé

vesszőt teszünk, ha kötőszó nélkül következnek egymás után.
Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van, ez elé vesszőt teszünk, kivéve az ____,
______ kötőszókat.

3.Bizonyítsd példákkal, hogy a mondatrészek mindegyike lehet halmozott!

A halmozott Példa
mondatrész fajtája
halmozott alanyok (tanul)
halmozott állítmányok (Peti)
halmozott tárgyak (rajzol)
halmozott határozók (kereste)
halmozott jelzők (labdát)

4.Szerkessz egy olyan mondatot, amelyben a) a határozói igenév valamilyen határozó

kifejezőeszköze, b) a főnévi igenév a célhatározó kifejezőeszköze!
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________

179
5.a)Keresd meg a következő mondatokban azokat a szavakat, amelyeknek tárgyi szerepük van!

a) Mintha engem ölelne át az anyám. b) Valamennyit kérdezett a tanárom. c) Kezdtem jól érezni
magam. d) De ezt nem akarom részletezni. e) A nyarakat a nagyszüleimnél töltöttem.
f ) Anikó egy könyvet olvas. g) Mindenkit kedvel. h) Láttuk Leventét.

b)Csoportosítsd a fenti mondatok tárgyait!

jelölt jelöletlen határozott határozatlan

6.Alkoss mondatot az ágrajz alapján! Dolgozz a füzetedben!

a) A (tulajdonnév) – Á (ige) b) A (főnévi igenév) – Á (melléknév)

T (főnév) T (főnév)

7.Készítsd el a határozók és a jelzők fürtábráját!

határozók jelzők
(beírni az alakzatokba)

8.Húzd alá a szövegrészletben az egyszerű mondatokat!

A  szegény családból származó költőt és két lánytestvérét 1908-tól kezdve édesanyjuk egyedül
nevelte, majd 1910-ben kisebb testvérével együtt Attila nevelőszülőkhöz került. Az alapfokú
iskoláit a budapesti Ferencvárosban végezte, gimnáziumba Makóra járt, majd a szegedi egyetem
bölcsészkarán folytatta tanulmányait. Juhász Gyula biztatására még gimnazista korában jelent
meg első, a Szépség koldusa című verseskötete 1922-ben Szegeden. Korai költői munkásságára
főként Ady Endre, Kosztolányi Dezső és az  avantgárd hazai képviselője, Kassák Lajos hatott.

9.Nevezd meg az alábbi mondatok fajtáját a beszélő szándéka (tartalma) szerint!

Költeményeiben visszatérően jelenik meg a  lázadás motívuma. _______________________

180
Tanuld meg fejből a verset! ____________________________________________________
Most már értem! _____________________________________________________________
Bárcsak több versét olvastam volna! _____________________________________________

Melyik mondattípusra nem találtál pédát? ___________________________________________

10.Melyek az alábbi mondatok közül a tagadó mondatok? Karikázd be a mondatok előtti betűt!

a) Nem Peti csengetett, hanem Ádám.

b) Nem ette meg az uzsonnáját.
c) Senki sincs az utcán.

11.Karikázd be az alábbi mondatban az állítmányi részt!

Az első két versszakban többször ismétlődik a  tagadószó.

12. Írd a vonalra a tárgyas szószerkezetet!

Az életrajzi esemény jelentőségét emeli ki a szöveg. ____________________________________

13. Húzd alá az alábbi mondatban az alanyt és az állítmányt, majd nevezd meg fajtáját!

A budapesti kávéházaknak fontos szerepük volt a 20. századi irodalmi életben.

Alany: ____________________________ fajtája: _____________________________

Állítmány: _________________________fajtája: _____________________________

14.Milyen mondatrész szerepét töltik be a kiemelt szavak az alábbi szószerkezetekben? Kösd

össze a megfelelővel!

temperával (rajzolta), a barátnőjének (írta), reggel (jelentették), kétségbeesetten (integetett)

részeshatározó időhatározó eszközhatározó állapothatározó

15. Elemezd a mondatot aláhúzással, majd készítsd el az ágrajzát!

A kerttel együtt a ház is felismerhetetlenül megváltozott az elmúlt húsz évben.

16.Írj ki a szövegrészből egy-egy példát az alábbi szószerkezetekhez!

A költemény fő motívuma a Duna, a lassan hömpölygő folyó. A költői szemlélődés helye is

a Duna-part. A víz, a folyó több mindennel is azonosítható az első részben. Egyszerre
tekinthetjük a megfontolt munka jelképének, illetve a gyermekét nevelő és ringató édesanyával is
azonosíthatjuk.

181
Minőségjelzős szószerkezet: ____________________________________________________
Kijelölő jelzős szószerkezet: ____________________________________________________
Mennyiségjelzős szószerkezet: __________________________________________________
Birtokos jelzős szószerkezet: ___________________________________________________

17.Keresd meg az alábbi mondatok jelzős szószerkezeteit, majd alakítsd át őket értelmezős
szószerkezetekké!

Anyám kabátja nagyon drága volt. ________________________________________________

Kérek egy friss kenyeret! ________________________________________________________

A nyelvi szintek építkezése

Ahogyan a predikatív szerkezet alanyi és állítmányi pólusán a szerkezeti tagok függőleges

(alárendelő) és vízszintes (mellérendelő) összekapcsolódása révén egyszerű bővített mondat
hozható létre, úgy az egy-egy predikatív szerkezet által összefogott szerkezeti tagok
(mondategységek) egybeszerkesztésével összetett mondatok hozhatók létre. Az egyszerű és
összetett mondatok továbbszerkesztése révén viszont fokozatosan létrejön a nyelvi
kommunikáció egysége, a szöveg. A szöveg azonban már olyan bonyolult jelentéshálózatot
hordozó nyelvi szerkezet, hogy elemzését és értelmezését nem végezhetjük csupán egyetlen
szempont alapján. Azt is mondhatnánk, hogy a szöveg már túlmutat a nyelvtanon.

A nyelvtani viszonyok és a nyelvi szintek

Nyelvi viszony
Alárendelés Mellérendelés
Nyelvi szint

Szavak madárlátta, egetverő, jóravaló, alig-alig, unos-untalan, ugribugri,

kékeszöld, együgyű, citromhéj szerteszéjjel, csillog-villog
Szószerkezetek (a) citromnak a héja stb. csillog és villog stb.
Mondatok A madár látta, hogy jön a sas. Nem jött el, de még csak ide sem szólt.

Lapozz vissza a könyvedben, és ismételd át az összetett mondatokról tanultakat! Foglald

össze tudásod fürtábra segítségével! Dolgozz a füzetedben!

Olvasd el figyelmesen a következő mondatokat, majd írd a megfelelő helyre a mondatok

betűjelét! (Mándy Iván Csutak és a szürke ló c. művéből idéztük a mondatokat.)

a) Csutak olyan volt, mint egy sötét árny a kapualjban.

182
 b) Szédületes versenyeket rendezett.
c) Ha valami nem volt rendben, valahogy mindig a kezébe akadt egy ceruzacsonk, és
firkálni kezdett.
d) Beülhetek?
e) Csutak fölnézett.
f) Szabad tudnom, hol voltál, és hová mentél be?
g) Mindjárt jön.
h) Csutak megállt.
i) Szervusz.
j) Csutak észrevette, hogy Kati egyre jobban bele akarja zavarni a dologba.

Egyszerű mondat: _____________

Tagolatlan mondat: ___________
Tagolt mondat: ____________
Tőmondat: _________________
Bővített mondat: _____________
Hiányos mondat: ____________
Összetett mondat: ______________
Többszörösen összetett mondat: ________

 KOMPLEX FELADAT
A szemerkélő esőben fáradtan ragyogtak a vadszőlő sárga, bíbor, barna levelei. Hol itt, hol
ott szabálytalan időközökkel levált egy, és halott pillangóként hullott a nedves földre.
A Pálcikaember festett-fekete pokrócába csavarva ült öreg hintaszékében, lábát kék
díszpárnáján pihentette. A gyapjúzoknis lábfejek nagyon vidámak voltak: ringatóztak, egymáshoz
bújtak, élvezték a kályha melegét. A pokróc bolyhai kecsesen hullámoztak az ütemes
ringatózásban, akárha sekély tengerekben, ahová megszűrve, de még életerősen ver be a fény, a
puha szárú növények.
A Pálcikaember lehunyta a szemét. Szíve kihagyások nélkül dalolt őszi dalokat. Csengettyűzik
bennem az ősz! Azt hallgatta.
(Láng Zsolt: Ősz)
1. A Láng Zsolt-idézet egy mondat kivételével a beszélő szándéka szerint _____________
mondatokból épül fel. (milyen?)
2. Írd a vonalra azt a mondatot, amely fajtája szerint eltér az idézet többi mondatától, és
állapítsd meg a fajtáját a beszélő szándéka szerint!
Mondat: __________________________________________
Fajtája: __________________________________________

3. Elemezd a szöveg ötödik, többszörösen összetett mondatát: jelöld meg a

183
 tagmondathatárokat, és állapítsd meg, milyen viszonyban vannak egymással a
tagmondatok! Rajzold meg a mondat szerkezeti ábráját (ágrajzát)!

A pokróc bolyhai kecsesen hullámoztak az ütemes ringatózásban, akárha sekély

tengerekben, ahová megszűrve, de még életerősen ver be a fény...

4. Keress a szövegben egy-egy példát a megadott szószerkezetfajtákra! Húzd alá a

szerkezetek alaptagját

mellérendelő (halmozott jelzők) : ______________________________________

alárendelő tárgyas: _______________________________________________
mellérendelő (halmozott határozók): ____________________________________
alárendelő helyhatározós: _____________________________________________

5. Húzd alá a szövegben a színneveket, majd írd be őket a táblázat megfelelő rovatába!
Magas hangrendű Mély hangrendű Vegyes hangrendű

6. Függőleges vonalakkal bontsd szóelemeire a csengettyűzik szót, majd fajtájuk szerint írd
föléjük a megfelelő számjegyeket (tő = 1, képző = 2, jel = 3, rag = 4)!
csengettyűzik

7. Állapítsd meg a szöveg kiemelt szavainak szófaját!

szemerkélő ________________ itt ________________ akárha_______________
festett-fekete _______________ csavarva ___________ (ver) be ______________

8. Nevezd meg, milyen hangtani változások mennek végbe az alábbi szavakban,

szókapcsolatokban!
fáradtan __________________ időközökkel ________________
ragyogtak _________________ ringatózásban ______________
ott szabálytalan _____________

9. Töltsd ki a táblázatot!

Ige Szám Személy Idő Mód

ragyogtak

184
 ver be
csengettyűzik

10. Írj a szövegből a kiemelt szavakhoz egy-egy rokon értelmű szót!

ragyogtak _____________ pillangó _____________ bíbor _____________
szabálytalan _____________ kecses _____________

A MAI MAGYAR NYELV RENDSZERE ÉS A

HELYESÍRÁS

A magyar helyesírás szabályainak meghatározása szerint az írás közlendőink rögzítése látható

jelekkel, a helyesírás pedig valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből
szabályozott eljárásmódja, illetőleg az ezt tükröző, rögzítő és irányító szabályrendszer.
Szabályrendszer, tehát a nyelv használói számára (származásuktól és beszélt nyelvváltozatuktól
eltekintve) általánosan és egységesen kötelező.
A szabályzat értelmében helyesírásunk alapvető meghatározó jegye, hogy betűíró, latin
betűs, hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer.
a) Írásunk betűíró rendszerű, mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő
írásjegyek, hanem hangokat jelölő betűk.
b) Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik, mert a sajátos magyar betűsor a latin
betűkészletből alakult ki.
c) A magyar írás hangjelölő, mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett
hangokra utalnak, szemben az olyan írásokkal, amelyekben a leírt forma jelentős mértékben
eltérhet a kiejtéstől.
d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában
ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez; az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek
különféle fajtáit; a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a
szókapcsolatokat és az összetételeket; az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk
a szóhatárokra stb. Ez hozzásegít a közölnivaló pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához.
Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is.

185
 A mai magyar helyesírás alapelvei

1.Kiejtés szerinti írásmód:

Ez az alapelv elsősorban azokra a szavakra vonatkozik, amelyeket a mai magyar
hangjelöléssel összhangban írunk, s ezenkívül nincs bennük olyan mássalhangzó-kapcsolat,
amely hangváltozást eredményezne pl. kíméletlenül, billentyű, erdő, tanul, szépít, savanyú stb.
2.Szóelemző írásmód: A szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé,
ahogyan külön-külön ejtve hangzanak. Pl. barát + ság = barátság; állat + barát = állatbarát.
A szóelemző írásmód a nyelvi rendszer alaktani részével függ össze, és sokat segít
szóalakjaink szerkezetének áttekintésében, értelmezésében. Tehát a szóelemző írásmód járul
leginkább hozzá helyesírásunk értelemtükröző jellegéhez.
3.Hagyományos írásmód: A kiejtés, illetve a szóelemzés elvét félretéve írásunk bizonyos
esetekben a hagyományos írásmódot követi. Pl. Esterházy Péter, Csáth Géza, harkály, lyukas
A hagyományos írásmód elsősorban a hangjelöléssel függ össze, az ly (pl. lyuk, folyik,
harkály stb.), illetve a családnevekben előforduló, régebbi nyelvtörténeti korokra visszavezethető
betűkapcsolatok használatára vonatkozik (pl. Batthyány [e.: battyányi], Kossuth [e.: kosut],
Széchenyi [e.: szécsényi] stb.).
4.Egyszerűsítő írásmód: Helyesírásunk néhány esetben egyszerűsítést alkalmaz. Pl. a
többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor (pl.
hosszú [és nem hoszszú], füttyel [és nem fütytytyel]; de: Széll-lel, balett-táncos, dzessz-szerű
stb.).
Az egyszerűsítő írásmód tehát a gazdaságosság elvét képviseli helyesírásunkban.
A négy helyesírási elv kiegészíti egymást nyelvünkben, de olykor át is fedhetik egymást,
és egyidejűleg több is érvényesülhet belőlük. (Pl. a gallyal szóalakban elsősorban a
hagyományos írásmód elve érvényesül, mivel ly található benne, és az írásban jelölt teljes
hasonulás elhomályosítja a szóalak átláthatóságát. Ugyanakkor azonban a szóalak elemzésekor
kénytelenek vagyunk segítségül hívni a szóelemzés elvét, a kétjegyű mássalhangzó hasonulással
történő megnyúlása viszont írásban előhívja az egyszerűsítés elvét.)

Gyűjts még 4 olyan szót, amelyben egyidejűleg több helyesírási elv is érvényesül!
_____________________________________________________________________

J JÓ, HA EZT IS TUDOD!

Napjainkban egyre fontosabbá válik, hogy tudásunkat ne csak az iskolában gyarapítsuk, hanem
más forrásokat is igénybe tudjunk venni a napra kész információk fellelésére. A világháló ilyen
szempontból kimeríthetetlen kútfőnek tűnik, csak tudnunk kell megkülönböztetni a hiteles
adatforrásokat a kétes értékűektől.
Az alábbi két honlap segíthet helyesírási készségetek fejlesztésében, a Sulinet tudásbázisa gazdag
ismereteket nyújt többek között nyelvünk rendszeréről, az e-nyelv.hu pedig nyelvi tanácsadással
is foglalkozik, és számos újdonságról (például új szavak keletkezéséről, friss kiadványokról stb.)
tájékoztatja az érdeklődő böngészőket.

186
http://www.magyarhelyesiras.hu
http://helyesiras.mta.hu
http://tudasbazis.sulinet.hu
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/magyar-nyelv/magyar-nyelv
http://www.e-nyelv.hu

Feladatok

1. J vagy ly?

fo__ik, se__t, pocso__a, __uk, i__en, bago__, papagá__, szila__, lebu__, hü__e

2. Pótold az alábbi nevek hiányzó betűit! Melyik helyesírási alapelv érvényesül e nevek
írásában?
Móri__ Zsigmond, Ad__ Endre, Karint__ Frigyes, Gara__i László, Tót__ Árpád, Pilinszk__
János, Kossut__ Lajos, Szé__enyi István

3. Húzd alá a helyes alakot! Karikázd be azokat a szavakat, amelyekben az egyszerűsítő írásmód
elve érvényesül!

aszszony – asszony jeggyűrű – jegygyűrű

balett-táncos – balettáncos könnycsepp – könny-csepp
Bernadett-tel – Bernadettel kulcscsomó – kulccsomó
dzsessz-szerű – dzsesszerű Pappal – Papp-pal
ésszerű – ész-szerű tollal – toll-lal

4. Kösd a felsorolt szavakat a megfelelő helyesírási alapelvhez!

kályha, Thewrewk, kalandja, orra, csehvel, potrohhal, huszadik, Csáth, Kovács, Kováts

kiejtés szerinti szóelemző hagyományos egyszerűsítő

5. Húzd alá a helyes választ!

A magyar helyesírási szótár a)csak szabályzatot, b)csak szótárrészt, c)szabályzatot és

szótárrészt tartalmaz.

6.Figyeld meg a Helyesírási szótárból vett címszavakat, és válaszolj a kérdésre!

fénysorompó 111.
ferdít 34.
festékoldó szer 118.
Mit jelentenek a címszavak utáni sorszámok? Karikázd be a helyes válasz előtti betűt!

187
a) hanyadik oldalon van a címszó a szótárban,
b) a szabályzat részben hol található a címszóra vonatkozó helyesírási szabály,
c) betűrendben hanyadik az adott szó.

7.Olvasd el az alábbi szövegrészeket, húzd alá a hibásan írt szavakat, majd írd le őket helyesen a
vonalra!

a) Épp egy éve, hogy othon egy szem narancs magot elvetettem egy cserépbe. Minden nap
megöntösztem, hogy minnél előbb kikeljen. Csak hamar kibújt a földalól egy kiss hajtás. Egyre
kijebb dúgta apró leveleit, és napról-napra fejjebb kapaszkodott.

___________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________

b) Fogaggy meg néhány jó tanácsot! Ha ajándékozni szeretnél, saját magad készítsd el! Inkább
egyszerü ajándék el készitésére vállalkozz! Festj le egy szépen feldiszitett tányért! Festés közben
mindíg tiszta vizbe márcsd az ecsetett, hogy ne folylyanak össze a színek!

__________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

188