A nitrogéncsoport (V.

főcsoport) elemei

A NITROGÉN ÉS VEGYÜLETEI
N2: nitrogéngáz: színtelen, nehezen cseppfolyósítható, szagtalan gáz, nemfém, közömbös
vízben csak nagy nyomáson oldódik (keszonbetegség)
égést nem táplálja, nem éghető, más elemekkel nehezen lép kölcsönhatásba
Az elemi nitrogén részecskéje: |N≡N| hármas kovalens kötés → rendkívül stabil,
apoláris molekula
Felhasználás: cseppfolyós N2: gyorsfagyasztás, néhány vegyülete robbanékony → pl.
ammónium-nitrát/pétisó
Előfordulása: levegőben (78 V/V%), fehérjék fontos alkotóeleme
Reakciói
N2 + O2 = 2NO NO nitrogén-oxid: színtelen, szagtalan, mérgező gáz
2NO+O2= 2NO2 NO2 nitrogén-dioxid, színtelen, mérgező
Ammónia NH3: színtelen, szúrós szagú gáz, poláris, vízben jól oldódik

felhasználás: salétromsav, műtrágya, festék, gyógyszer, műanyag és robbanóanyag

gyártására

N2 + 3H2 ⇌ 2NH3 nitrogén- és hidrogénatomokat 1–1 kötő

elektronpár (egyszeres kovalens kötés) kapcsolja össze

NH3 + H2O ⇌ NH4+ + OH- NH4 : szalmiákszesz, ammónia vizes oldata, lúgos
kémhatású, zsíroldó, folttisztítónak használják
NH3 + HCl = NH4+ +Cl- = NH4Cl (ammónium-klorid) szalmiáksó
2NH3 + H2SO4 = 2 NH4+ SO4 2-= (NH4)2SO4

Salétromsav (HNO3) színtelen, szúrós szagú folyadék vízben jól oldódik (az oldat savas kémhatású)
oldja a rezet, az ezüstöt(az ezüst-arany ötvözetekből az ezüstöt ki lehet
oldani, emiatt választóvíznek is nevezik, erős oxidálószer

Sói a nitrátok,
Tömény salétromsav és a tömény sósav 1 : 3 térfogatarányú elegye
a királyvíz, amelyben az arany és a platina is oldódik.

felhasználása: műtrágya, műanyagok, műszálak, festék, gyógyszer gyártása

robbanóanyagok gyártása
NH3 + HNO3 = NH4 + + NO3 – = NH4NO3 (ammónium-nitrát)

Közömbösítése:
HNO3 + NaOH = NaNO3 + H2O
HNO3 + KOH = H2O + KNO3
A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEI

A foszforgőzök a sötétben jól látható fénykibocsátás közben oxidálódnak (foszforeszkálnak).

Allotróp módosulatok:
P4 – fehérfoszfor: halványsárga színű, kellemetlen szagú, késsel vágható szilárd, puha, anyag, víz alatt
tartható el, apoláris molekula, molekularácsos
vízben nem oldódik, de benzinben, zsírban, olajban jól (→rendkívül mérgező)
levegőben magától meggyullad, tűzveszélyes ezért vízben kell tárolni (a levegőn
könnyen oxidálódik, és az oxidáció során felszabaduló hő hatására gyullad meg. Azért
tároljuk víz alatt, mert a víz a foszfort elzárja az oxigéntől, és a foszfor nem lép
reakcióba a vízzel. )
gőzét vízgőz jelenlétében a levegő O2-je oxidálja → foszforeszkálás
Vörösfoszfor (P∞) vörös színű, szagtalan, szilárd, semmiben nem oldódó anyag
nem gyúlékony, nem mérgező
felhasználása: gyufák (gyufa oldala: vörösfoszfor + üvegpor)
A foszforsav H3PO4 középerős sav, színtelen, szagtalan, sűrű folyadék, vízben jól oldódik, em
mérgező. Az élelmiszeripar például üdítő italok készítésére alkalmazza.

H3PO4 + 3H2O ⇌ PO4 3- +3H3O + (PO4 3- : foszfátion)

Közömbösítés:
H3PO4 + 3NaOH = Na3PO4 + 3H2O ) ( Na3PO4 nátrium-foszfát ,trisó)
A foszforsav sói a foszfátok, amelyek a termőtalajban és a kőzetekben is
megtalálhatók.

A foszfor az élő szervezetek nélkülözhetetlen eleme.  A csont anyagának nagy részét a foszforsav
kalciumsója (a trikalcium-difoszfát Ca3(PO4)2) alkotja. A sejtek biokémiai folyamataiban is fontos szerepet
játszanak a szerves foszfátvegyületek.
A foszfor a természetben körforgást végez.

A szuperfoszfát néven ismert foszfortartalmú műtrágyát úgy készítik, hogy a vízben oldhatatlan kalcium-
foszfátot (a foszforitot) kénsav kölcsönhatásával oldható vegyületté alakítják, és gipszport adnak hozzá.