Dan Brown: A Da Vinci-kód

Mit üzen Az utolsó vacsora?

Mária Magdolna személyét az Egyház sokáig vétkesség bűnével illette, szajhaként maradt
meg az emlékezetekben. Nagy Szent Gergely pápa 591-ben elmondott homíliájában foglal
állást Mária Magdolna tekintetében, melyben, a Bibliában említett három egymással nem
azonos nőalakot kapcsol össze: Az egyik nőalak a János evangéliumában megjelenő betániai
Mária, aki a feltámasztott Lázár testvére volt és egyszer olajjal mosta meg Jézus lábát. A
másik a névtelen bűnbánó asszony, aki Lukács evangéliumában jelenik meg és a farizeus
Simon házában Jézus lábát könnyeivel megmossa, hajával megtörli, majd kenettel megkeni,
amiért bűnbocsánatot nyer. A harmadik nőalak pedig a Magdalából származó Mária, magdalai
Márai, akinek szülővárosa összefonódott nevével, így emlegetjük Mária Magdolnaként.
Múltjáról az jegyezték le, hogy Jézus hét ördögöt űzött ki az asszonyból, aki aztán utána
szegődött és hallgatta tanításait, mint tették azt jó páran sorstársai is akiknek megengedtetett,
hogy közelről ismerjék az Urat, gondoskodjanak róla és tanítványairól egyaránt.

Mária Magdolna jelentős szerepet játszik az evangéliumi történetekben. A Jézust kísérő

asszonyok közül személyét mindig elsőként említik, hiszen Jézus krisztus
keresztrefeszítésénél Szűz Mária mellett találjuk, ő az, aki felfedezi, hogy Jézus teste eltűnt a
sírból, és ami a legfontosabb, neki jelenik meg először a föltámadt Krisztus.

János evangélista leírása alapján ő volt az első, aki látta:

„Mária pedig künn áll vala a sírnál sírva. Amíg azonban siránkozék, behajol vala a sírba;

És láta két angyalt fehér ruhában ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, ahol a Jézus teste feküdt
vala.

És mondának azok néki: Asszony mit sírsz? Monda nékik: Mert elvitték az én Uramat, és nem
tudom, hova tették őt.

És mikor ezeket mondotta, hátra fordula, és látá Jézust ott állani, és nem tudja vala, hogy
Jézus az.

Monda néki Jézus: Asszony, mit sírsz? kit keressz? Az pedig azt gondolván, hogy a kertész az,
monda néki: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nékem, hová tetted őt, és én elviszem őt.

Monda néki Jézus: Mária! Az megfordulván, monda néki: Rabbóni! ami azt teszi: Mester!

Monda néki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj
az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én
Istenemhez, és a ti Istenetekhez.

Elméne Mária Magdaléna, hirdetvén a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket
mondotta néki.” (Jn 20,11-18)

Ha belegondolunk, nem véletlen, hogy a feltámadt Jézus Krisztus Mária Magdolnának jelent
meg először. Az asszony bűnös életet élt, amit a belőle kiűzött hét ördög tanúsít. De
bűnbocsánatot nyer, sőt, a Mester kegyeibe fogadja őt, felemeli a bukott asszonyt a porból.
Jézus lépten, nyomon tanít, példákat hoz nekünk. És mi más testesíti meg a bűnbocsánatot
szebb módon, mint az, hogy egy bukott, porba tiport nő, akinek annyi bűne van, hogy hét
ördög szállta meg, részesül először abban a csodában, hogy látja a feltámadott Jézust, sőt,
nemes feladata az lesz, hogy hírül vigye a többi tanítványnak, látta az Urat. Jézus egy nőt, egy
szajha sorból kiemelt asszonyt állít az „apostolok apostola” cím mögé.

Leonardo da Vinci a korai reneszánsz művész, polihisztor és zseni. A reneszánszban az

emberre, a testre, a lélekre nagyobb hangsúly kerül, felüdülés ez a középkor sötét fellegei
után, újjászületés. Minden téren előkerülnek az olyan témák, amik eddig tabunak számítottak.
Da Vinci pimaszul és polgárpukkasztó módon az Egyház gyenge pontját helyezi előtérbe, a
nőket. A korban Mária Magdolna a bűnt szimbolizálja, neve említése a Megváltó oldalán
szinte lehetetlen.

Az 1498-ban készült Utolsó vacsora című festmény Jézus mellett ülő figurája tagadhatatlanul
nő. A művész rejtett kódja a következő:

Igen, Jézus volt olyan bátor, hogy egy bukott nő példáján keresztül üzente a világnak, nem
kell félned, hiszen ha ez az asszony, ennyi bűnnel a háta mögött abban a megtiszteltetésben
részesül, hogy elsőként láthatja a feltámadt Jézust, akkor te, egyszerű ember, aki nap, mint
nap dolgozol, miért ne nyernél bocsánatot kis életedben elkövetett bűneidért? Da Vinci
méltónak tartja a nőt arra, hogy példájánál fogva, mint apostol foglaljon helyet Jézus jobbján
az utolsó vacsora asztalánál. Elhelyezkedésük ellentétes, ruháik színe, pont egymás ellentétei,
ezzel is ki szeretné fejezni, hogy a tiszta, bűntelen Bárány szöges ellentéte a bűnös
asszonynak, ő mégis bocsánatot talál.

Leonardo festő, művész, kezében tartja a művészet szabadságát, mi szerint műveiben olyan
kérdést szegez a közönségének, ami ő magát is foglalkoztatja, amit ki szeretne emelni, mint
átgondolandó pont, hiszen sokkal több rejlik abban a tabuként kezelt témában, sokkal
többeknek tartalmaz üzenetet. Tehát ki kell nyitni ezeket a lelakatolt ládikákat, hogy az
emberek észrevegyék, a vallás, a Biblia nem valami felsőbbrendű, megközelíthetetlen,
magasztos eszme, hanem pontosan az emberekről szól, hétköznapi, bűnös lelkekről és ezzel
embereket, hétköznapi, bűnös lelkeket tanít.

Da Vinci a kódot nem elrejtve, hanem egészen nyilvánosan a kép központjába helyezi. De
mint tudjuk, az ember sokszor azt nem veszi észre, ami pont ott van az orra előtt, talán csak
perspektívát kell, hogy váltson.

A magyar Da Vinci kód

Munkácsy titkos kérdései

Munkácsy Mihály a romantika és a realizmus stílusában alkotó festő volt. Mindkét

stílusirányzat merész és formabontó a maga értelmében, ellentéteket állít és szembesít a
valósággal. Ez a gondolat szépen reprezentálható Krisztus Pilátus előtt című festményén. Mint
Leonardo da Vinci, úgy Munkácsy is él a művész szabadságával és merészen elrejt egy
nőalakot a képen, gyermekkel a kezében.

Mivel hozzátartozók vehetnek csak részt az ítélet kihirdetésénél, felmerül a kérdés, mi szerint
a nőalak esetleg lehet-e Jézus Krisztus felesége és a karján ülő gyermek pedig a közös
gyermekük?

Miután Jézus Pünkösdkor felment a mennybe a tanítványok szétszéledtek, hogy hirdethessék

az Úr tanításait, ezzel szemben viszont a keresztényüldözések ugyanúgy folytak tovább. Egy
hagyomány szerint Mária Magdolna kénytelen volt elmenekülni és egy evező nélküli
bárkában sodródott Dél-Franciaország partjaihoz, ahol aztán egy barlangban talált menedéket
és ott remete életet élt 33 évig, vezekelve. Minden imádsága közben elragadtatásba esett és
arca ragyogott, egyetlen tápláléka pedig az oltáriszentség volt, melyet angyalok hoztak neki.

Ennek kapcsán terjedt el a teória, hogy Mária Magdolnának várandóssága miatt kellet
elmenekülnie, mivel Jézus krisztus gyermekét hordhatta a szíve alatt.

Ezt a hipotézist sem cáfolni, sem alátámasztani nem lehet. A festményen Munkácsy Mihály
elgondolkodtató magánvéleménye és feltételezése szerepel, amely szintén a közönséghez
szegezi a kérdést, ebben a rejtélyes teóriában.

Kedves műkedvelő, ezt mégis, te hogyan látod?

Ez a célja a művészetnek, az önkifejezés, és hogyan máshogy adhatnánk át jobban egy

üzenetet, mint képek, festmények formájában? A középkorban az analfabetizmus miatt a
keresztény templomokban, csak úgy, mint most is, mozaikok, freskók, szekkók hirdették és
mesélték el a híveknek a Bibliai történeteket. Hiszen egy kép, sokkal nagyobb
jelentéstartalommal bírt az írástudatlanság korában. Erre alapozva üzen Munkácsy is nekünk a
festménye által.

Mária Magdolna személye az óta kinőtte magát. Számon tartjuk, mint a megtérő bűnös nők,
az orvosok és gyógyszerészek, a haldoklók, a foglyok, a borászok, a fodrászok és a
parfümkészítők védőszentjét. Liturgikus ünnepét július 22-én tartjuk.

Források:

http://lexikon.katolikus.hu/M/M%C3%A1ria%20Magdolna.html

https://mult-kor.hu/ki-volt-valojaban-maria-magdolna-20181129

https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-ki-kicsoda-a-bibliaban-
F8DCE/m-F9027/maria-magdolna-F9039/

https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-maria-magdolna

http://biblia.hit.hu/bible/21/JHN/20